Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32006R0134

A Bizottság 134/2006/EK rendelete ( 2006. január 26. ) a Kínai Népköztársaságból származó emelőkaros gyorsfűzők behozatalára ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről

HL L 23., 2006.1.27, p. 13–33 (ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, NL, PL, PT, SK, SL, FI, SV)

A dokumentum különkiadás(ok)ban jelent meg. (BG, RO)

Legal status of the document No longer in force, Date of end of validity: 28/07/2006

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2006/134/oj

27.1.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 23/13


A BIZOTTSÁG 134/2006/EK RENDELETE

(2006. január 26.)

a Kínai Népköztársaságból származó emelőkaros gyorsfűzők behozatalára ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 7. cikkére,

a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

A.   ELJÁRÁS

1.   Eljárás kezdeményezése

(1)

Az alaprendelet 5. cikke alapján 2005. április 28-án a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítésében (a továbbiakban: kezdeményezésről szóló értesítés) (2) bejelentette a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: KNK) származó emelőkaros gyorsfűzők Közösségbe történő behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás kezdeményezését.

(2)

Az eljárást 2005. március 11-én három, a közösségi emelőkaros iratrendezőszerkezet-termelés jelentős részét, ez esetben több mint 50 %-át képviselő közösségi termelő (a továbbiakban: panaszos) – az Interkov spol s.r.o, a MI.ME.CA s.r.l. és a Niko – Metallurgical company, d.d. Zelezniki – által benyújtott panasz alapján kezdeményezték. Emellett a panaszt az I.M.L, egy másik közösségi termelő is támogatta. A panasz bizonyítékot tartalmazott az érintett termék dömpingelt behozatalára és az ebből eredő jelentős kárra, amit elégséges bizonyítéknak tekintettek ahhoz, hogy megalapozottan vizsgálatot kezdeményezzenek.

2.   Az eljárásban érintett felek

(3)

A Bizottság hivatalosan értesítette a panaszost, az exportáló termelőket, az importőröket, a beszállítókat és a felhasználókat, valamint az ismert érintett felhasználói szövetségeket, illetve a KNK képviselőit az eljárás megkezdéséről. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, valamint az értesítésben megállapított határidőn belül szóbeli meghallgatást kérjenek.

(4)

A panaszos termelők, más együttműködő közösségi termelők, exportáló termelők, importőrök, beszállítók, felhasználók és felhasználói szövetségek ismertették álláspontjukat. Minden olyan érdekelt fél számára biztosították a meghallgatást, aki azt kérte és bizonyította, hogy meghallgatásának különös indokai vannak.

(5)

Annak érdekében, hogy a KNK-beli exportáló termelők kérelmet nyújthassanak be piacgazdasági elbánás (a továbbiakban: PGE), illetve – ha úgy kívánták – egyéni elbánás (a továbbiakban: EE) iránt, a Bizottság formanyomtatványokat küldött a számára ismert érintett kínai vállalatoknak a piacgazdasági elbánás és az egyéni elbánás iránti kérelemhez. Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése alapján négy vállalat kérvényezett PGE-t, illetve – ha a vizsgálat megállapítaná, hogy nem teljesítik a PGE kritériumait – EE-t; továbbá egy vállalat csak EE-t kérvényezett.

(6)

A kezdeményezéséről szóló értesítésben a Bizottság jelezte, hogy az importőrök vonatkozásában e vizsgálat során adott esetben mintavételt alkalmazhat. Tekintettel az együttműködési szándékot kifejező importőrök számára, a Bizottság úgy döntött, hogy szükség van mintavételre.

(7)

A Bizottság kérdőíveket küldött az összes, számára ismert érintett félnek, valamint az összes többi vállalatnak, amely az eljárás kezdeményezéséről szóló értesítésben megadott határidőn belül jelentkezett. A kérdőívre három panaszt tevő közösségi termelő, két egyéb közösségi termelő, öt KNK-beli exportáló termelő, tizenkettő nyersanyag-beszállító, két független importőr és nyolc független közösségi felhasználó válaszolt.

(8)

A Bizottság felkutatott és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet a dömping, az ebből eredő kár és a közösségi érdek ideiglenes meghatározása szempontjából szükségesnek tartott, és ellenőrző látogatásokat tett a következő vállalatok telephelyén:

a)

Közösségi termelők:

Interkov spol s.r.o.

MI.ME.CA s.r.l.

Niko – Metallurgical company, d.d. Zelezniki

IML Industria Meccanica Lombarda S.r.l.

EJA international;

b)

Közösségi felhasználók:

Esselte Leitz GmbH & Co.

c)

KNK-beli exportáló termelők:

Dongguan Nanzha Leco Stationery

Wah Hing Stationery Manufactory Limited

További három exportáló termelő nyújtott be PGE-kérelemre irányuló formanyomtatványt amellett, hogy kifejezésre juttatta együttműködési szándékát az eljárásban. Mindezek ellenére ezen exportáló termelők elálltak együttműködési szándékuktól a PGE-kérelemre irányuló formanyomtatvány ellenőrzését megelőzően.

(9)

Mivel olyan KNK-beli exportáló termelők tekintetében is meg kellett állapítani a rendes értéket, amelyek nem részesülhettek PGE-ben, a következő vállalatok telephelyén tettek ellenőrző látogatást azzal a céllal, hogy egy hasonló országból származó adatok alapján állapítsák meg a rendes értéket:

Iráni termelő:

Metalise Co.

3.   Vizsgálati időszak

(10)

A dömping és a károkozás vizsgálata a 2004. január 1. és 2004. december 31. közötti időszakra vonatkozott (a továbbiakban: VI). Az okozott kár értékelése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2001. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra terjedt ki (a továbbiakban: érintett időszak).

4.   Érintett termék és hasonló termék

4.1.   Általános megjegyzések

(11)

Az emelőkaros gyorsfűző olyan fémtermék, amely papírlapok és egyéb dokumentumok rendszerezésére szolgáló irattartók egyik elemét képezheti. A termékleírás nagyban függ a felhasznált alapanyagtól, a szerkezet méretétől és az acél kezelésének módjától.

4.2.   Érintett termék

(12)

Az érintett termék rendszerint papírlapok és egyéb dokumentumok irattartókban vagy mappákban történő tárolására használt emelőkaros gyorsfűző. Ezen emelőkaros gyorsfűző a KNK-ból származó, rendszerint az ex 8305 10 00 KN-kód alá sorolt termék, amely hordozólapon elhelyezkedő, íves, rögzített (általában kettő) fémelemből áll, legalább egy nyitó szerkezettel rendelkezik, lehetővé téve a papírlapok és egyéb dokumentumok elhelyezését és rendszerezését.

(13)

Néhány jellemzőt érintő eltérés ellenére – ilyen többek között az acél minősége és vastagsága, a szerkezetek mérete és a felületi kezelés módja – a vizsgálat rámutatott, hogy a fenti preambulumbekezdésben meghatározottak szerint az érintett termék valamennyi típusa megegyező alapvető fizikai és technikai tulajdonságokkal rendelkezik, és alkalmazásuk célja is ugyanaz. Ebből kifolyólag és a jelenlegi dömpingellenes vizsgálat céljából az érintett termék valamennyi típusát egy terméknek tekintik.

4.3.   Hasonló termék

(14)

Nem találtak különbséget az érintett termék, valamint a KNK és Irán hazai piacán gyártott és értékesített emelőkaros gyorsfűzők között; ez utóbbi ország hasonló országként szolgált a rendes érték megállapítása céljából a KNK-ból származó behozatal tekintetében. Ezek az emelőkaros gyorsfűzők valóban ugyanazokkal az alapvető fizikai és technikai tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a KNK-ból a Közösségbe exportált emelőkaros gyorsfűzők, valamint felhasználásuk is megegyezik.

(15)

Hasonlóképpen nem találtak különbséget a közösségi gazdasági ágazat által gyártott és a közösségi piacon értékesített emelőkaros gyorsfűzők, illetve a KNK-ból behozott emelőkaros gyorsfűzők között. Mindkét termék ugyanazokkal a fizikai és technikai tulajdonságokkal rendelkezik, valamint felhasználásuk is megegyezik.

(16)

Következésképpen e termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében ideiglenesen hasonlónak tekintendők.

B.   DÖMPING

1.   Piacgazdasági elbánás (PGE)

(17)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja értelmében a KNK-ból származó behozatalra vonatkozó dömpingellenes vizsgálatok során azon termelők esetében, amelyeknél megállapítást nyert, hogy megfelelnek az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése c) pontjában meghatározott kritériumoknak, a rendes értéket az említett cikk (1)–(6) bekezdésével összhangban kell meghatározni. Röviden és csak a hivatkozás megkönnyítésére ezek a kritériumok összegzett formában a következők:

Az üzleti döntések a piac jelenségeihez igazodnak, jelentősebb állami beavatkozás nélkül, az árak pedig a piaci értéket tükrözik.

A vállalat egyetlenegy átlátható könyvelést vezet, amelyet a nemzetközi számviteli szabályoknak megfelelően független könyvvizsgálat alá vetnek, és amelyet minden területen alkalmaznak.

A korábbi, nem piacgazdasági rendszerből nem maradtak fenn jelentős torzulások.

A csődjogi és a tulajdonjogi szabályok stabilitást és jogbiztonságot biztosítanak.

A valutaátváltás piaci árfolyamon történik.

(18)

Négy KNK-beli exportáló termelő kért PGE-t az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján, és válaszolt a PGE-kérelem exportáló termelőkre vonatkozó formanyomtatványára.

(19)

Mindezek ellenére ezen exportáló termelők közül az ellenőrzést megelőzően hárman elálltak együttműködési szándékuktól. Ezért nem volt lehetséges annak ellenőrzése, hogy a vállalat teljesítette-e az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában megállapított kritériumokat.

(20)

A fennmaradó exportáló termelő esetében a Bizottság megkereste és telephelyén ellenőrizte mindazokat az információkat, amelyeket e vállalat PGE-kérelmében benyújtott, és amelyeket szükségesnek ítélt.

(21)

A vizsgálat rámutatott arra, hogy a PGE-kérelmet el kell utasítani. Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában meghatározott öt kritérium mindegyikére vonatkozó megállapítások alátámasztják, hogy a vállalat nem felelt meg a fent említett, második és harmadik kritériumnak. Mindemellett az első kritérium vonatkozásában nem lehetett következtetéseket levonni.

(22)

A második kritérium vonatkozásában nem lehetett azt a következtetést levonni, hogy a vállalat egyetlenegy átlátható könyvelést vezet, amelyet a nemzetközi számviteli szabályoknak megfelelően független könyvvizsgálat alá vetnek, és amelyet minden területen alkalmaznak.

(23)

A harmadik kritérium vonatkozásában a vállalat elmulasztotta benyújtani az igazoló dokumentumokat, továbbá nem szolgált részletes magyarázattal a vállalat privatizációja és a társasági vagyon újraértékelése tekintetében. Ennek fényében a vállalat nem szolgált bizonyítékkal arról, hogy a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből nem maradtak fenn torzulások.

(24)

Az első kritérium vonatkozásában nem lehetett következtetéseket levonni, amely egyrészt azon továbbra is fennálló kétségeknek tudható be, miszerint az állam továbbra is beleavatkozhat a munkaszerződések jóváhagyásába, másrészt pedig annak, hogy lehetetlen megállapítani, hogy valamennyi költség tükrözi-e a piaci értékeket. A második és a harmadik kritériumra vonatkozó következtetések vonatkozásában azonban nincs szükség döntésre.

(25)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy kifejtsék a fenti megállapításokkal kapcsolatos észrevételeiket.

2.   Egyéni elbánás (EE)

(26)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja értelmében az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése hatálya alá tartozó országok esetében amennyiben bármilyen, akkor országos vám kerül megállapításra, kivéve azokban az esetekben, amikor az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésével összhangban a vállalatok igazolni tudják, hogy kiviteli áraik és azok mennyisége, valamint az értékesítés feltételei és kikötései szabadon lettek meghatározva, hogy a valutaváltás piaci árfolyamon történik, illetve hogy semmilyen jellegű állami beavatkozás nem teszi lehetővé a rendelkezések kijátszását, amennyiben az exportőrök számára eltérő vámtételeket biztosítanak.

(27)

A PGE-ben nem részesíthető exportáló termelő egyedi elbánást (EE) is kért arra az esetre, ha nem részesül PGE-ben. A rendelkezésre álló információ alapján megállapították, hogy az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésével összhangban a vállalat megfelelt valamennyi követelménynek, amelyek alapján EE-ben részesíthető.

(28)

Egy további, PGE-kérelemmel nem élő exportáló termelő kizárólag EE-t kérelmezett. E vállalat a VI során kapcsolt vállalatokon keresztül folytatott értékesítést független közösségi fogyasztóknak, és együttműködést tanúsított a vizsgálat során. A vizsgálat rámutatott, hogy az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésével összhangban a vállalat megfelelt valamennyi követelménynek, amelyek alapján EE-ben részesíthető.

(29)

Ezért az a döntés született, hogy a következő két KNK-beli exportáló gyártó EE-ben részesül:

Dongguan Nanzha Leco Stationery,

Wah Hing Stationery Manufactory Limited.

3.   Rendes érték

(30)

Az az exportáló vállalat, amely kizárólag EE-t kérelmezett, a meghosszabbított határidő ellenére elmulasztott átfogó és teljes mértékben alátámasztott választ adni az exportőröknek szóló kérdőívre. Ebből kifolyólag a dömpingkülönbözet megállapítása nem volt lehetséges, és a vállalatot nem együttműködő félnek tekintették a vizsgálat folyamán.

3.1.   A rendes érték meghatározása azon exportáló termelők tekintetében, akik nem részesültek PGE-ben

a)   Hasonló ország

(31)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának megfelelően azon exportáló termelők esetében, amelyek nem részesültek PGE-ben, a rendes értéket egy hasonló országnál alkalmazott árak vagy számtanilag képzett érték alapján kell meghatározni.

(32)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte azt a szándékát, hogy Indiát kívánja használni megfelelő hasonló országként a KNK-ra vonatkozó rendes érték megállapításához, és felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket a hasonló ország kiválasztásával kapcsolatban.

(33)

Egy felhasználó, egy együttműködő exportőr és egy nem együttműködő exportőr ellenezte ezt a javaslatot. India hasonló országként való alkalmazása ellen az alábbi főbb érvek merültek fel:

az indiai termelők száma alacsony, és nincs verseny az indiai hazai piacon,

India kizárólag a hazai piacra termel, exportra nem,

az indiai termelés eltérő jellemzőkkel bír, ebből adódóan a gyártási folyamatok is eltérnek,

az indiai termelés mennyisége csekély a kínai termeléshez képest,

az indiai termelés nem stabil a mennyiséget és a minőséget tekintve.

(34)

Az érdekelt felek azonban nem tudtak megfelelőbb alternatívát javasolni, továbbá nem állt módjukban részletekkel szolgálni, illetve alátámasztani azon állításukat, miszerint India nem felel meg hasonló országnak.

(35)

A Bizottság ennek következtében igyekezett együttműködni Indiával, csakúgy mint valamennyi egyéb ismert, lehetséges hasonló országgal; ezek: Törökország, Dél-Afrika, Irán és Thaiföld.

(36)

Világossá vált azonban, hogy emelőkaros gyorsfűzőket az előző preambulumbekezdésben említett országok közül jelenleg mindössze Indiában és Iránban gyárt roppant kis számú termelő. Ezenfelül India nem mutatott hajlandóságot teljes körű együttműködésre, míg az iráni termelő vállalta, hogy teljes körűen együttműködik a Bizottsággal.

(37)

A válasz elemzése rámutatott, hogy Irán egy termelővel rendelkezik, továbbá e termelő hazai piacon folytat értékesítést. Mindemellett megállapították, hogy a kínai termékeket jelentős mennyiségben importálták az iráni piacra. Ebből egyértelműen adódik, hogy az iráni és a kínai termékek versenyeznek az iráni piacon.

(38)

A fentiekre tekintettel ideiglenesen arra a következtetésre jutottak, hogy Irán a leginkább megfelelő hasonló ország az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdésével összhangban.

b)   A rendes érték meghatározása a hasonló országban

(39)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja alapján a PGE-ben nem részesülő exportáló termelőkre vonatkozó rendes értéket egy hasonló ország termelőjétől kapott információk alapján határozták meg. A rendes értéket az Irán hazai piacán hasonló terméktípusok tekintetében fizetett vagy fizetendő valamennyi ár alapján határozták meg, mivel az iráni termelő ügyleteiről megállapították, hogy azokat a rendes kereskedelmi forgalomban bonyolították.

(40)

Következésképpen a rendes értéket az iráni együttműködő termelő által a független vásárlók felé felszámított belföldi értékesítési árak súlyozott átlagában állapították meg.

4.   Exportárak

(41)

Az EE-ben részesülő exportőr Közösségbe irányuló, Közösségen kívüli kapcsolt vállalatokon keresztül bonyolított export értékesítése tekintetében az exportárat a független közösségi fogyasztóknak nyújtott viszonteladási árak alapján állapították meg.

(42)

Minden olyan esetben, amikor az érintett terméket független közösségi fogyasztóknak exportálták, az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban, azaz a ténylegesen fizetett vagy fizetendő exportárak alapján állapították meg.

5.   Összehasonlítás

(43)

A rendes értéket és az exportárakat ex-gyár paritáson, azonos kereskedelmi szinten hasonlították össze. A rendes érték és az exportárak tisztességes összehasonlítása érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban figyelembe vették azokat a különbségeket, amelyek állítólag és kimutatottan is befolyásolták az árakat, valamint azok összehasonlíthatóságát.

(44)

Ennek alapján – amennyiben azokat alátámasztották – lehetőség adódott a szállítási, biztosítási, kezelési és rakodási költségek, a járulékos költségek, a hitelköltségek, a jutalékok, valamint az értékesítés után felmerülő költségek (jótállás/garancia) terén mutatkozó különbségek bizonyos mértékben történő figyelembevételére. Az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése i) pontjának megfelelően abban az esetben is kiigazításokra került sor, ha az exportértékesítéseket a Közösségen és az érintett országon kívüli országban székhellyel rendelkező kapcsolt vállalat végezte.

6.   Dömpingkülönbözet

6.1.   Az EE-ben részesülő együttműködő exportáló termelőre vonatkozóan

(45)

Az egyéni elbánásban részesülő vállalat tekintetében az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdésében előírtak szerint összehasonlították a Közösségbe exportált érintett termék minden egyes típusának a hasonló országra megállapított súlyozott átlagos rendes értékét a Közösségbe exportált megfelelő típus súlyozott átlagos exportárával.

(46)

A vámkezelés előtti, közösségi határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezett lehetséges súlyozott átlagos dömpingkülönbözet az alábbiak szerint alakul:

Dongguan Nanzha Leco Stationary

33,4 %.

6.2.   Az összes többi exportáló termelőre vonatkozóan

(47)

A KNK-beli minden más exportőrre alkalmazandó országos vámtétel kiszámítása érdekében a Bizottság először is meghatározta az együttműködés szintjét. E tekintetben megjegyezendő, hogy az eredetileg négy, PGE-t kérelmező vállalat közül három elállt együttműködési szándékától, és egy további, EE-t kérelmező – ugyanakkor nem együttműködőnek tekintendő – vállalattól eltekintve nem mutatkozott együttműködés további kínai exportáló termelők részéről.

(48)

Tekintetbe véve, hogy a PGE-ben vagy EE-ben nem részesülő exportőrök nem működtek együtt, a számításokat a rendelkezésre álló tények alapján végezték el. Az országos dömpingkülönbözetet ezért a legreprezentatívabb, PGE-ben, illetve EE-ben nem részesülő exportőrök által a KNK-ból exportált PCN alapján számították ki. Ezt követően az exportárat összehasonlították a hasonló ország esetében megállapított rendes értékkel. Annak biztosítása érdekében, hogy mindez ténylegesen tisztességes összehasonlítást eredményezzen, a Bizottság további piaci információk után kutatott, hogy megállapítsa az egyéb exportáló termelők importárait. Ennek során nem találtak olyan információt, amely arra utalt volna, hogy a számítások nem tisztességesek, illetve nem is indokolhatók.

(49)

Ezen az alapon az országos dömpingszint ideiglenesen a CIF közösségi határparitású ár 48,1 %-ában került meghatározásra.

(50)

E különbözet valamennyi olyan termelőre alkalmazandó, amely nem részesült EE-ben.

C.   KÁR

1.   Közösségi termelés

(51)

A vizsgálat megállapította, hogy a Közösségben emelőkaros gyorsfűzőket az alábbi termelők állítottak elő a vizsgálati időszak folyamán: a három panaszos közösségi termelő, a panaszt támogató és a vizsgálat során a Bizottsággal teljes mértékben együttműködő két további termelő, valamint az emelőkaros gyorsfűzőket kizárólag saját felhasználásra előállító Esselte.

(52)

Ezenfelül egy vállalat kizárólag saját felhasználásra állított elő és importált emelőkaros gyorsfűzőket a VI alatt. A VI alatt e vállalat azonban leállította a termelést. A vállalat válaszolt a közösségi termelőknek szóló kérdőívre, és adatokkal szolgált saját termelését illetően.

(53)

Egy további vállalatról – amely levelet juttatott el a panasz támogatása végett – bebizonyosodott, hogy a VI során nem állította elő az érintett terméket.

(54)

A panaszosok állítása szerint a VI során további vállalatok is folytatták az érintett termék előállítását, ez azonban korlátozott mennyiségben zajlott. E vállalatok nem jelentkeztek, és a vizsgálattal kapcsolatos termelési számadataikat sem nyújtották be. E mennyiségek ideiglenesen nem fogják a közösségi termelés részét képezni.

(55)

Megállapítást nyert, hogy az egyik, a panaszt támogató együttműködő termelő szintén importálta az érintett terméket a KNK-ból. Annak ellenére, hogy a VI során e termelő EK-értékesítéseinek túlnyomó részét a Közösségben állították elő, fény derült arra a tényre, hogy a közösségi értékesítések mintegy 25 %-át a KNK-tól vásárolták. Mindez a termelő össztermelésének hozzávetőleg 39 %-át tette ki.

(56)

Annak ellenére, hogy mindez a vállalat üzleti tevékenységének viszonylag jelentős részét képezi, bebizonyosodott, hogy ezen behozatalra a KNK-ból származó, alacsony árú dömpingelt behozatal elleni védekezési mechanizmusként került sor. Valójában már az érintett időszak kezdetén – amint észlelte, hogy képtelen felvenni a versenyt a KNK-ból származó alacsony árú dömpingelt behozatallal – a termelő úgy döntött, hogy régi gépsorait Kínába telepíti és közös vállalatot hoz létre egy kínai termelővel. Az e közösségi termelő által az érintett időszak vonatkozásában benyújtott pénzügyi adatok ellenőrzése rámutatott, hogy a termelő kínai emelőkaros gyorsfűzőket értékesített annak érdekében, hogy csökkentse a saját előállítású termékek közösségi piacon történő értékesítése kapcsán keletkezett tetemes veszteséget. A kínai emelőkaros gyorsfűzők importja egyértelműen hozzájárult ahhoz, hogy a vállalat máig fennmaradjon.

(57)

Megállapítást nyert továbbá, hogy e vállalat fő tevékenységi körét a Közösségen belül végzi, továbbá magatartása egyértelműen jelzi közösségi termelő státuszát. E vállalat együttműködése jelzi, hogy magatartása és érdekei megegyeznek a vizsgálatban érintett egyéb panaszosokéval. Ennélfogva úgy tekinthető, hogy e termelő termelését fel kell venni a közösségi termelés meghatározásába.

(58)

Ennélfogva a közösségi termelés mennyiségét az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése alkalmazásában ideiglenesen úgy számították ki, hogy összeadták a panaszt támogató öt együttműködő közösségi termelő termelését és egy további termelő vonatkozásában rendelkezésre álló termelési adatokat.

2.   A közösségi gazdasági ágazat meghatározása

(59)

A vizsgálatban teljes mértékben együttműködő, a panaszt támogató öt együttműködő közösségi termelő termelését a vizsgálati időszak során hozzávetőlegesen 220 millió egységben állapították meg. Ez a közösségi össztermelés több mint 90 %-át teszi ki. Ezért az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének és 5. cikke (4) bekezdésének értelmében e vállalatok alkotják a közösségi gazdasági ágazatot.

(60)

Megjegyezendő, hogy annak ellenére, hogy a kínai emelőkaros gyorsfűzőket importáló termelőt kizárták a közösségi termelés és a közösségi gazdasági ágazat meghatározásából, a fennmaradó termelők az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett közösségi össztermelés túlnyomó részét képviselik.

3.   Közösségi fogyasztás

(61)

A fogyasztást az ismert termelők független fogyasztók számára történő, közösségen belüli értékesítési mennyiségei, valamint a harmadik országokból származó behozatal alapján állapították meg. A közösségi termelők értékesítési adatainak alapját elsősorban a kérdőívekre benyújtott válaszaik képezték. A behozatal mennyiségét ugyanakkor a panaszra kellett alapozni, amit a kínai exportáló termelők csekély mértékű együttműködése és a specifikus Eurostat-adatok hiánya indokolt. A emelőkaros gyorsfűzők KN-kódja alá tartoznak továbbá az iratgyűjtő szerkezetek, amelyek mennyisége csak tonnában és nem egységekben áll rendelkezésre.

(62)

Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy a Közösségben az érintett termékre irányuló kereslet az érintett időszak során jelentősen emelkedett.

1. táblázat

Darab (1 000)

2001

2002

2003

2004 (VI)

Fogyasztás

301 440

301 990

337 300

399 670

Index

100

100

112

132

(63)

A legnagyobb mértékű emelkedés 2003 és a VI vége között zajlott, ekkor a fogyasztás 18 %-kal nőtt, ez több mint 62 millió egységet jelent. A közösségi gazdasági ágazat értékesítési mennyisége 8 %-kal, azaz 14 millió egységgel nőtt. Ez alatt az időszak alatt a Kínából származó import 29 %-kal, azaz 48 millió egységgel nőtt.

4.   A KNK-ból a Közösségbe történő behozatal

4.1.   Az érintett behozatal mennyisége, piaci részesedése és átlagára

a)   Behozatali mennyiség és piaci részesedés

(64)

A fentiekben, a (61) preambulumbekezdésben leírtak szerint a Kínából származó behozatali mennyiség alapját a panaszban szereplő adatok képezték. Ugyanakkor ezen adatokat összevetették az Eurostat rendelkezésére álló adatokkal, illetve összehasonlították a legnagyobb – a teljes kínai export több mint 65 %-át képviselő – a vizsgálatban együttműködő kínai exportőr telephelyén ellenőrzött exportadatokkal. Mindkét forrás megerősítette, hogy a mennyiség terén mutatkozó tendenciák hasonlóak a panaszban szereplőkkel.

(65)

Az érintett országból származó behozatal a mennyiséget és a piaci részesedést tekintve a következőképpen alakult:

2. táblázat

Behozatali mennyiség (1 000 darab)

2001

2002

2003

VI

KNK

135 000

130 000

166 000

214 000

Index

100

96

123

159


Behozatal piaci részesedése

2001

2002

2003

VI

KNK

44,8 %

43,1 %

49,2 %

53,6 %

Index

100

96

110

120

(66)

A fenti, 1. táblázat szerint az emelőkaros gyorsfűzők Közösségen belüli fogyasztása 32 %-kal, azaz 98 millió egységgel nőtt az érintett időszak alatt. Ezzel párhuzamosan az érintett országból származó behozatal 59 %-kal, azaz 79 millió egységgel nőtt. Ez azzal a következménnyel járt, hogy piaci részesedésük 44,8 %-ról 53,6 %-ra emelkedett az érintett időszak alatt. Ez a piaci részesedés 8,8 százalékpontnyi növekedését jelenti. Érdemes megjegyezni, hogy a kínai exportáló termelők behozatalának és piaci részesedésének legszámottevőbb növekedésére 2003 és a VI között került sor, ez azt jelenti, hogy a dömpingelt behozatal 48 millió egységgel, a piaci részesedés pedig 4,4 százalékponttal emelkedett.

b)   A behozott termékek ára és alákínálás

(67)

A fenti táblázat a KNK-ból származó behozott termékek átlagárának alakulását mutatja az érintett időszak alatt. Az 1 000 emelőkaros gyorsfűzőre vonatkozó behozatali árak 2001 és a VI között 120 euróról 107 euróra csökkentek. A behozatal árszintje 2003-ban alacsony volt, ami a fogyasztás 20 %-os növekedésével párosult, és ez lehetővé tette a 11 %-os emelkedést 2003 és a VI között. Ugyanakkor az árszint továbbra is sokkal alacsonyabb a közösségi gazdasági ágazat árszintjénél. A dömpingelt behozatal árcsökkenése általánosan elérte a 11 %-ot az érintett időszak alatt.

(68)

Összehasonlították a VI során a közösségi gazdasági ágazat által, illetve a kínai exportáló termelők által a közösségi piacon felszámított értékesítési árakat. Az összehasonlítást az árengedmények és leértékelések levonása után hajtották végre a behozatal utáni költségekhez megfelelően hozzáigazítva. A közösségi gazdasági ágazat árait gyártelepi árra, a behozott termékek árát pedig közösségi határparitáson számított CIF-árra igazították ki.

(69)

Az összehasonlítás kimutatta, hogy a VI alatt a Kínából származó emelőkaros gyorsfűzők Közösségbe irányuló behozatalára olyan árakon került sor, amelyek jelentős mértékben kínáltak a közösségi gazdasági ágazat árai alá. A közösségi gazdasági ágazat árainak százalékában kifejezve az alákínálás különbözete elérte a 24,3 %-ot. Az áralákínálás mértékéből és a közösségi gazdasági ágazat árainak, illetve nyereségességének a lentiekben bemutatott alakulásából egyértelmű, hogy az érintett időszak folyamán már rendkívül visszaszorított árak jellemezték a piacot.

5.   A közösségi gazdasági ágazat gazdasági helyzete

(70)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban a dömpingelt behozatal közösségi gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának vizsgálata magában foglalta valamennyi olyan gazdasági tényező és mutató értékelését, amely a gazdasági ágazat helyzetére hatással volt az érintett időszak folyamán, azaz 2001 és a VI között.

(71)

A közösségi gazdasági ágazat alább ismertetett adatai az öt együttműködő közösségi termelőtől származó, ellenőrzött információkat foglalják össze.

5.1.   Termelés, termelőkapacitás és kapacitáskihasználás

(72)

A termelés, a termelőkapacitás és a kapacitáskihasználás a következőképpen alakult:

4. táblázat

2001-es indexek = 100

2001

2002

2003

VI

Termelés (1 000 egység)

225 065

222 036

221 472

219 990

Termelési index (2001=100)

100

99

98

98

Termelőkapacitás (egység)

454 423

439 504

488 387

490 172

Termelőkapacitás index

100

97

107

108

Kapacitáskihasználás (%)

50 %

51 %

45 %

45 %

Kapacitáskihasználási index

100

102

92

91

(73)

A megnövekedett kereslet ellenére a közösségi gazdasági ágazat termelése enyhe, 2 %-os csökkenést mutatott az érintett időszak alatt. A kedvező piaci kilátásoknak és a növekvő fogyasztásnak köszönhetően a közösségi gazdasági ágazat termelőkapacitását fokozó beruházásokra került sor. A kapacitáskihasználás azonban 9 %-kal csökkent, ami részben a termelés enyhe csökkenésének tudható be.

5.2.   Készletek

(74)

Az alábbi adatok a készletek mennyiségét szemléltetik az egyes időszakok végén.

5. táblázat

 

2001

2002

2003

VI

Készletek (1 000 darab)

11 750

8 242

15 201

15 236

Index 2001 = 100

100

70

129

130

(75)

A vizsgálat rámutatott, hogy a közösségi gazdasági ágazat készletei számítottak lényeges tényezőnek a közösségi gazdasági ágazat gazdasági helyzetének értékelésekor. A közösségi gazdasági ágazat elsősorban megrendelésre termel, és a készletek mennyisége a termelésnek mindössze egy korlátozott, 3-4 héten belül szállításra kerülő részét képviselte az érintett időszak alatt.

5.3.   Értékesítési mennyiség, piaci részesedések, átlagos egységárak a Közösségben és növekedés

(76)

Az alábbi számadatok a közösségi gazdasági ágazatnak a közösség piacon független fogyasztók számára történő értékesítési mennyiségeit mutatják.

6. táblázat

2001-es indexek = 100

2001

2002

2003

VI

Értékesítési mennyiség (1 000 darab)

166 440

171 990

171 300

185 670

Index

100

103

103

112

Piaci részesedés

55,1 %

56,6 %

50,7 %

46,4 %

Index

100

103

92

84

Átlagos értékesítési ár

(EUR/1 000 darab)

152

142

137

132

Index

100

93

90

87

(77)

A vizsgálat kimutatta, hogy a fogyasztás növekedése valamelyest a közösségi gazdasági ágazat előnyére vált, hiszen értékesítései 12 %-kal, azaz hozzávetőlegesen 19 millió egységgel növekedtek az érintett időszak alatt.

(78)

Ezzel párhuzamosan azonban a közösségi gazdasági ágazat piaci részesedése 55,1 %-ról 46,4 %-ra esett 2001 és a VI vége között. Ez a piaci részesedés 8,7 százalékpontnyi csökkenését jelenti. A piaci részesedés legerőteljesebb csökkenésére 2003 és a VI között került sor, amikor a közösségi gazdasági ágazat 4,4 százalékpontot vesztett.

(79)

Ezért egyértelmű, hogy a közösségi gazdasági ágazat nem részesült teljes mértékben a piaci növekedés előnyeiben.

(80)

A fenti táblázat a közösségi gazdasági ágazatnak az átlagos értékesítési árak jelentős (13 %-os) csökkenéséből adódó veszteségeit mutatja, ami a közösségi piacra egyre nagyobb tételben érkező dömpingelt behozatal következménye volt.

5.4.   Nyereségesség

(81)

Az alábbiakban szereplő nyereségesség terén tapasztalható különbözeteket a közösségi gazdasági ágazat pénzügyi eredményének a közösségi piacon megvalósított forgalom százalékos arányaként állapították meg.

7. táblázat

Közösségi értékesítések jövedelmezősége (RoT)

2001

2002

2003

VI

Az EK-értékesítések nyereségessége

– 13 %

– 17 %

– 19 %

– 26 %

– tendencia

 

– 4 %

– 6 %

– 13 %

(82)

Az érintett időszak egészét negatív nyereségesség jellemezte. A veszteségek mértéke azonban elsősorban az árak alacsony szintjének tudható be. Annak ellenére, hogy a közösségi gazdasági ágazat optimalizálta termelését annak érdekében, hogy felvegye a versenyt a kínai behozatallal, illetve a lehetőségek szerint az érintett termék valamennyi műszaki paraméterét módosította, az érintett időszak alatt a veszteség egyre fokozódott. A VI alatt elért eredmények még rövid távon sem tarthatók fenn.

5.5.   Beruházások megtérülése, pénzforgalom, beruházások és tőkebevonási képesség

(83)

A beruházások megtérülésével, a pénzforgalommal és a beruházásokkal kapcsolatos tendenciákat a következő táblázat mutatja be.

8. táblázat

2001-es indexek = 100

2001

2002

2003

VI

Beruházások megtérülése

(a vállalat egésze)

– 18 %

– 22 %

– 17 %

– 55 %

Pénzforgalom

(a vállalat egésze)

1 737 465

720 972

– 259 997

– 2 757 046

Index

100

176

45

73

Beruházások

(érintett termék)

1 839 277

2 453 440

2 353 561

2 601 880

Index

100

133

128

141

(84)

Amint az a fenti, (78) és (82) preambulumbekezdésben is szerepel, a közösségi gazdasági ágazat értékesítési áraihoz fűződő csökkenő tendencia jelentős hatást gyakorolt a nyereségességére. Ennek megfelelően a kedvezőtlen hatás a nyereségességgel kapcsolatos kármutatókra is kiterjedt. Érdemes megjegyezni, hogy a fenti, a beruházások megtérülése és a pénzforgalom tekintetében megfigyelt kedvezőtlen tendenciák nagyrészt a 6. táblázatban bemutatott, nyereségességgel kapcsolatos tendenciákat tükrözik.

(85)

Amint azt a fenti, (73) preambulumbekezdés részletezte, a közösségi gazdasági ágazat azért fokozta az érintett termékkel kapcsolatos beruházásait, mert az érintett időszak alatt a piaci feltételek roppant kedvezőek voltak. A közösségi gazdasági ágazat beruházásai elsősorban üzemek és gépsorok pótlására irányultak, nem pedig új termelőlétesítmények felállítására.

(86)

A közösségi gazdasági ágazat hangsúlyozta, hogy a tőkebevonás terén egyre fokozottabb nehézségeket tapasztalt. A fenti adatok – különös tekintettel a 26 %-os negatív nyereségességre – egyértelműen jelzik, hogy a közösségi gazdasági ágazat tőkebevonási képességét, legyen szó akár külső finanszírozóról, akár az anyavállalatról, erőteljesen akadályozza a válságos pénzügyi helyzet.

5.6.   Foglalkoztatás, termelékenység és bérek

(87)

A közösségi gazdasági ágazat csökkentette alkalmazottai számát 2001 és a VI között. A termelékenység az érintett időszak alatt annak köszönhetően fokozódott, hogy a fokozott beruházások az alkalmazottak számának csökkenésével párosultak.

(88)

A közösségi gazdasági ágazat által kifizetett bérek összessége és a kapcsolódó költségek az érintett időszak alatt nem változtak. Míg ezen időszak alatt az alkalmazottak száma 10 %-kal csökkent, a csökkenés az inflációnak betudhatóan relatív szempontból is tapasztalható volt.

5.7.   A tényleges dömpingkülönbözet mértéke

(89)

A dömpingkülönbözetek a fenti, dömpingről szóló szakaszban kerültek meghatározásra. Ezek a különbözetek egyértelműen meghaladják a minimum-százaléklábat. Ráadásul figyelembe véve a dömpingelt behozatal mennyiségét és árát, a tényleges dömpingkülönbözet hatása nem tekinthető elhanyagolhatónak.

5.8.   A korábbi dömping vagy szubvenció hatása

(90)

A közösségi gazdasági ágazat nem épült fel a korábbi dömping vagy szubvenció hatásaiból, mivel ezzel kapcsolatban nem végeztek vizsgálatot.

5.9.   A kárral kapcsolatos következtetés

(91)

A KNK már az érintett időszak kezdetekor rendelkezett az emelőkaros gyorsfűzők közösségi piacának felével. Ezt az amúgy is erős piaci helyzetét a KNK számottevően tovább erősítette. Mint ismeretes, a KNK-ból származó behozatali mennyiségek az érintett időszak alatt jelentősen megnőttek mind a mennyiség (+ 79 millió egység), mind a piaci részesedés (+ 8,8 százalékpont) tekintetében. Továbbá e behozatal átlagos egységára 11 %-kal csökkent, ami a vizsgálat során tapasztalt áralákínálásban tükröződik.

(92)

Annak ellenére, hogy értékesítési mennyisége növekedett, az érintett időszak alatt a közösségi gazdasági ágazat alig részesült a közösségi piac jelentős növekedésének (+ 32 %, azaz + 98 millió egység) előnyeiből. Jelentős mértékben veszített piaci részesedéséből, és roppant kedvezőtlenül érintette a 13 %-os átlagárcsökkenés. Mindez megkétszerezte a veszteségeket, csökkentette a pénzforgalmat, a beruházások megtérülését, a termelést és a termelőkapacitás kihasználását, továbbá stagnáló bérekhez és a foglalkoztatottság elkerülhetetlen csökkenéséhez vezetett az érintett időszak alatt. A versenyképesség fokozása érdekében tett erőfeszítések ellenére a közösségi gazdasági ágazat pénzügyi helyzete jelentős mértékben romlott az érintett időszak alatt.

(93)

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az utóbbi években néhány közösségi termelő leállította a termelést, illetve beszüntette tevékenységeit.

(94)

Valamennyi mutatót figyelembe véve az a következtetés vonható le, hogy a közösségi gazdasági ágazatot az alaprendelet 3. cikkének értelmében a vizsgálati időszak alatt jelentős kár érte.

D.   OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS

1.   Előzetes megjegyzés

(95)

Az alaprendelet 3. cikke (6) és (7) bekezdésének megfelelően megvizsgálták továbbá, hogy létezik-e okozati összefüggés a KNK-ból származó dömpingelt behozatal és a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár között. Az alaprendelet 3. cikke (7) bekezdésének megfelelően a dömpingelt behozatalon kívüli azon egyéb ismert tényezőket is megvizsgáltak, amelyek egyidejűleg szintén kárt okozhattak a közösségi gazdasági ágazatnak, annak biztosítása céljából, hogy az említett egyéb tényezők által okozott esetleges kárt ne a dömpingelt behozatalnak tudják be.

2.   A KNK-ból származó behozatal hatása

(96)

Mint ismeretes, a KNK-ból származó behozatal mennyisége közel 43 %-kal, piaci részesedése pedig 8,8 százalékponttal nőtt az érintett időszak alatt. Ezenfelül – amint arra a fenti, (67) preambulumbekezdés is kitér – a KNK-ból származó behozatal ára 11 %-kal csökkent, és a kínai importárak 24 %-kal kínáltak a közösségi gazdasági ágazat árai alá. Ezenfelül a közösségi gazdasági ágazat árait jelentős mértékben visszaszorították.

(97)

Az érintett időszak alatt az alacsony árú dömpingelt behozatal hulláma időben egybeesett a közösségi gazdasági ágazat kedvezőtlen helyzetének további jelentős romlásával. Ezt a kínai exportőrök és a közösségi gazdasági ágazat 2003 és a VI közötti gazdasági eredményeinek összehasonlítása egyértelműen szemlélteti. Az emelőkaros gyorsfűzők KNK-ból származó behozatalának mennyisége ezen időszak alatt 48 millió egységgel nőtt, amit jelentős áralákínálás kísért. Ennek eredményeként a kínai exportáló termelők további 4,4 százalékpontnyi piaci részesedésre tettek szert. Ugyanezen időszak alatt a közösségi gazdasági ágazat értékesítési mennyisége mindössze 14 millió egységgel növekedett, ami a piaci részesedés tekintetében 4,3 százalékpontnyi veszteséghez vezetett egy lendületesen növekvő piacon. Ezzel egyidejűleg a közösségi gazdasági ágazatnak 4 %-kal csökkentenie kellett átlagos értékesítési árait. Ezen időszak alatt az ágazat pénzügyi helyzetének számottevő romlását szemlélteti például veszteségeinek 7 százalékpontnyi növekedése. Megjegyezendő, hogy a Kínából származó behozatal már az érintett időszak kezdetekor jelentős mennyiséget tett ki, valamint hogy a közösségi gazdasági ágazat ebből adódóan ezen időszak kezdetétől sebezhető helyzetben volt.

(98)

Amint arra a fent szereplő, 2. táblázat is rámutat, a dömpingmagatartást gyakorló kínai exportőrök jelentős szerepre tettek szert a közösségi piacon, megingatva a közösségi gazdasági ágazat közösségi piaci pozícióját az érintett időszak alatt.

3.   A harmadik országokból származó behozatal hatása

(99)

Amint azt a fenti, (36) preambulumbekezdés részletezte, világszerte kevés vállalat állít elő és exportál emelőkaros gyorsfűzőket. A hasonló ország kiválasztásának tekintetében kiválasztottak néhány indiai és iráni termelőt, azonban a rendelkezésre álló információk arra utalnak, hogy ezen országok ismert termelői korlátozott mennyiségben, vagy egyáltalán nem exportálnak emelőkaros gyorsfűzőket. E termelők számára a fő piacot egyértelműen hazai piacuk jelentette.

(100)

Ebből adódóan valószínűtlen, hogy a más harmadik országokból, úgy mint az Indiából származó behozatal hozzájárult volna a közösségi gazdasági ágazatot ért kárhoz. Az információk olyan csekély mértékben állnak rendelkezésre, hogy még e korlátozott mennyiség – amennyiben sor kerül egyéb harmadik országokból származó behozatalra – megbízható becslése sem végezhető el.

(101)

Ennélfogva úgy tekinthető, hogy az egyéb harmadik országokból származó emelőkaros gyorsfűzők behozatala nem gyakorolhatott hatást a közösségi gazdasági ágazat gazdasági helyzetére.

4.   A közösségi gazdasági ágazat kínai behozatalának hatásai

(102)

Amint azt a fenti, (55) preambulumbekezdés részletezte, megállapítást nyert, hogy a közösségi gazdasági ágazat fogalommeghatározásába felvett együttműködő termelők egyike az érintett időszak alatt a KNK-ból importálta az érintett terméket. A VI során e termelő EK-értékesítéseinek túlnyomó része a Közösségben valósult meg, ugyanakkor az értékesítési mennyiség mintegy 25 %-át a KNK-tól vásárolták.

(103)

A vizsgálat rámutatott, hogy az említett termelő által Kínából importált emelőkaros gyorsfűzőket egy olyan kínai exportőr állította elő, akivel a termelőnek kereskedelmi megállapodása volt érvényben. Azt is megállapították, hogy a saját előállítású emelőkaros gyorsfűzők értékesítési árához hasonló viszonteladási áron értékesítette a behozott emelőkaros gyorsfűzőket.

(104)

Ennek alapján nem állapítható meg, hogy e behozatal hozzájárult volna a közösségi gazdasági ágazatot ért jelentős kárhoz. Annak ellenére, hogy e behozatal mennyisége nem elhanyagolandó (a közösségi gazdasági ágazat teljes értékesítésének hozzávetőlegesen 6 %-a az érintett időszak alatt), fel kell hívni a figyelmet az alábbiakra. Egyrészt a saját előállítású termékek eladási ára megegyezett a viszonteladási árral. Ezenfelül e kereskedelmi termék értékesítése kiegészítette a termelő saját termékskáláját. Másrészt amint azt a fenti, (55) és (56) preambulumbekezdés részletezi, e behozatal részben lehetővé tette az említett termelő számára, hogy némileg mérsékelje a saját előállítású termékei közösségi piacon történő értékesítése kapcsán keletkezett tetemes veszteséget. A kínai emelőkaros gyorsfűzők behozatala egyértelműen hozzájárult ahhoz, hogy a vállalat máig fennmaradjon. Ebből adódóan termékskálájának a kínai termékek behozatala révén történő bővítése egyfajta önvédelmi magatartásnak tekinthető, amely arra irányult, hogy a vállalat megbirkózzon a kínai dömpingelt behozatallal. E termelő szintén teljes mértékben támogatja a jelenlegi eljárást.

(105)

Ebből következik, hogy valószínűtlen, hogy az említett termelő importtevékenysége hozzájárult volna a megállapított kárhoz.

5.   A közösségi gazdasági ágazat exportteljesítményének hatása

(106)

Azt is megvizsgálták, hogy az emelőkaros gyorsfűzők közösségi gazdasági ágazat által történt behozatala okozhatta-e az érintett időszak alatt elszenvedett kárát.

(107)

Az alábbi táblázat szemlélteti, hogy a közösségi gazdasági ágazat fő piacát mindig a közösségi piac jelentette. Az EU-n kívülre irányuló kivitel a közösségi gazdasági ágazat teljes értékesítésének 7,4 és 16,2 %-a között mozgott az érintett időszak alatt.

10. táblázat

 

2001

2002

2003

VI

Kivitel

(1 000 egység)

32 419

23 114

18 303

14 551

Index 2001 = 100

100

71

56

45

(108)

A közösségi gazdasági ágazat kivitele hozzávetőlegesen 18 millió egységgel csökkent az érintett időszak alatt. E csökkenés megítélésekor nem szabad megfeledkezni arról, hogy ez időszak alatt a közösségi piac jelentős mértékben növekedett. Lényeges szempont továbbá, hogy ezen időszak alatt a kínai export világszerte több piacon is fokozott piaci részesedésre tett szert, amit a hasonló ország kiválasztása kapcsán gyűjtött információk elemzése is alátámaszt.

(109)

A vizsgálat kimutatta továbbá, hogy a közösségi gazdasági ágazat termelését meglehetős stabilitás jellemezte; az érintett időszak alatt mindössze 2 %-kal csökkent. A közösségi gazdasági ágazat képes volt felülvizsgálni és csökkenteni költségeit.

(110)

A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján ezért úgy tekinthető, hogy még ha az export értékesítési mennyiségének csökkenése hozzájárulhatott volna a közösségi gazdasági ágazatot ért kárhoz, az nem indokolja a közösségi piacon tapasztalt számottevő árcsökkenést és a közösségi gazdasági ágazat VI alatt keletkezett anyagi veszteségeit.

6.   Következtetés az okozati összefüggésekről

(111)

Hangsúlyozni kell, hogy ebben az esetben a kár elsősorban a veszteségeket fokozó árvisszaszorítás formájában jelentkezett. Ez egybeesett a KNK-ból dömpingárakon érkező, gyorsan növekedő behozatallal, amely jelentős mértékben a közösségi gazdasági ágazat árai alá kínált. Nincs arra utaló jel, hogy a fent említett egyéb tényezők jelentős okai lehettek volna a közösségi gazdasági ágazatot ért kárnak. A vizsgálat során nem találtak egyéb olyan tényezőt, amely jelentős kárt okozhatott volna.

Az összes ismert tényező közösségi gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának fenti elemzése alapján ideiglenesen az a következtetés vonható le, hogy az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdése értelmében az egyértelmű időbeli egybeesés alapján okozati összefüggés van a KNK-ból származó dömpingelt behozatal és a közösségi gazdasági ágazatot ért jelentős kár között.

E.   KÖZÖSSÉGI ÉRDEK

1.1.   Általános megfontolások

(112)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban megvizsgálták, hogy létezik-e olyan kényszerítő ok, amely arra engedne következtetni, hogy az érintett országból származó behozatallal szembeni dömpingellenes vámok bevezetése ellentétes a közösségi érdekkel. A Bizottság szolgálatai importőröknek, kereskedőknek és ipari felhasználóknak juttattak el kérdőíveket. Két felhasználótól érkeztek részleges válaszok a kérdőívre. A többi felhasználó nem válaszolt a kérdőívre, de írásban ismertették álláspontjukat.

(113)

Az együttműködő felektől kapott információk alapján a következő következtetéseket vonták le.

1.2.   A közösségi gazdasági ágazat érdeke

(114)

Mint ismeretes, a közösségi gazdasági ágazat öt termelőből állt, amely az érintett termék termelésében és értékesítésében több mint 700 alkalmazottat foglalkoztatott. Arra is emlékezni kell továbbá, hogy az érintett időszak alatt a közösségi gazdasági ágazat gazdasági mutatói romló pénzügyi eredményeket tükröztek, ami ahhoz vezetett, hogy az utóbbi években néhány közösségi termelő beszüntette a termelést. Ugyanakkor a közösségi gazdasági ágazat életképes, és amint azt a dömpingelt behozatal hulláma elleni intézkedések is jelezték, nem szándékozik felhagyni az értékesítésnek e szegmensével. A vizsgálat kimutatta például, hogy az érintett időszak alatt a közösségi gazdasági ágazatnak sikerült egyrészt javítania termelési folyamatán, másrészt rövidíteni a szállítási határidőkön.

(115)

Amennyiben nem vezetnek be bizonyos intézkedéseket, a dömpingelt behozatal árleszorító hatása miatt a közösségi gazdasági ágazat pénzügyi helyzete valószínűleg tovább romlik, és további közösségi termelők kényszerülnek termelésük beszüntetésére, aminek kedvezőtlen következményei lennének a dömpingelt árú behozataltól amúgy is veszteségekkel küzdő, szélesebb értelemben vett ágazatra.

(116)

Amennyiben sor kerül bizonyos intézkedések bevezetésére, a közösségi gazdasági ágazat termelése és értékesítési mennyisége várhatóan rövid időn belül növekedni fog, ami lehetővé teszi a közösségi gazdasági ágazat számára, hogy állandó költségei fokozott termeléssel párosuljanak. Ebben az összefüggésben megjegyezendő, hogy a közösségi gazdasági ágazat kapacitáskihasználása roppant alacsony, és a közösségi gazdasági ágazatnak ténylegesen módjában állna a termelés fokozása. Ez lehetővé tenné a közösségi gazdasági ágazat számára, hogy az érintett időszak alatt elvesztett piaci részesedését visszaszerezze, és méretgazdaságosságra tegyen szert. Valószínű, hogy amint az árak meghatározását nem torzítja a dömpingelt behozatal, a közösségi gazdasági ágazat pénzügyi helyzete fenntarthatóbb szintet fog elérni.

(117)

Ezért egyértelmű, hogy a dömpingellenes intézkedések a közösségi gazdasági ágazat érdekében állnának.

1.3.   A beszállítók érdeke

(118)

A Bizottságot az eljárás támogatásáról a közösségi termelők számára nyersanyagot biztosító tizenkét beszállító értesítette. Ezek a felek támogatják a dömpingellenes intézkedések bevezetését. Ezen beszállítók a jelen eljárás, illetve az acélipari beszállító iparág vonatkozásában reprezentatívnak tekinthetők.

(119)

Egyértelmű, hogy a beszállító iparág megítélése szerint fennáll annak a kockázata, hogy egy értékesítési szegmens rövid távon megszűnik, amennyiben elmarad az alacsony árú dömpingelt behozatal elleni intézkedések meghozatala. A közösségi gazdasági ágazat komoly veszteségei nem tarthatók fenn.

(120)

A beszállítók abból kifolyólag is támogatták bizonyos intézkedések bevezetését, mert azoknak magasabb fokú piaci stabilitást kellene eredményezniük a nyersanyagellátástól kezdve az emelőkaros gyorsfűzőknek a felhasználó iparág számára történő szállításáig. Hangsúlyozták továbbá az emelőkaros gyorsfűzőket előállító közösségi gazdasági ágazat gazdasági jelentőségét a közösségi felhasználók szempontjából. Ugyanakkor megjegyezendő, hogy ezen érvek a felhasználók nevében hangzottak el (lásd alább).

(121)

A fentiek alapján az a következtetés vonható le, hogy a dömpingellenes intézkedések meghozatala nem állna ellentétben a közösségi beszállítók érdekével.

1.4.   A felhasználók és az importőrök érdeke

(122)

Nyolc felhasználótól és két, a Közösségen belül székhellyel rendelkező importőrtől érkezett válasz. A felhasználók rendszerint importőrök is, mivel emelőkaros gyorsfűzőket importálnak és származékos termékeket, azaz emelőkaros mappákat állítanak elő. E felek üzleti tevékenysége jelentős, az emelőkaros gyorsfűzők előállítása azonban a teljes tevékenységüknek mindössze 10 %-át teszi ki.

(123)

A felhasználók és az importőrök alapvetően ellenzik a dömpingellenes intézkedések bevezetését, mivel az érintett termék a származékos termék összköltségének tetemes részét, hozzávetőlegesen 20 %-át képviseli. A felhasználók és az importőrök az iparág szempontjából reprezentatívnak tekinthetők, mivel annak több mint 50 %-át képviselik. Állításuk szerint a dömpingellenes intézkedések bevezetése hátrányos helyzetbe juttatná őket ügyfeleikkel (elsősorban az üzletláncokkal és a nagy terjesztőkkel) szemben. Meglátásuk szerint az emelőkaros mappák ágazatát túltermelési kapacitás jellemzi. Ebből adódóan a fenti ügyfelekkel folytatott tárgyalások összefüggésében helyzetük nem megingathatatlan, és attól tartanak, hogy amennyiben sor kerül az emelőkaros gyorsfűzőkre vonatkozó intézkedések bevezetésére, az emelőkaros mappákat Kínából fogják importálni. Ezen állításukat azonban nem támasztották alá bizonyítékokkal.

(124)

A felhasználó vállalatok általában rendelkeznek kínai termelőkkel érvényben lévő vásárlási megállapodással az emelőkaros gyorsfűzők közösségi piacra történő behozatala érdekében. A felhasználók állítása szerint a kínai termékek a Közösségben előállítottakkal összevetve igen jó minőséget értek el, ami a kínai partnerekkel folytatott, hosszú időszakot felölelő fejlesztési munkának köszönhető. Ezért azt állítják, hogy javítottak az anyag hozzáférhetőségén és a piaci versenyen. Egyúttal azt az álláspontot képviselik, hogy az intézkedések bevezetése az ellátás hiányának kockázatával járna együtt.

(125)

Az együttműködő importőrök hasonló megfontolásokat fejeztek ki. Mindössze egy felhasználó támogatja az intézkedések bevezetését, de emellett fenntartja, hogy az emelőkaros mappák esetében is intézkedéseket kellene bevezetni.

(126)

Tekintettel a Közösségen belül rendelkezésre álló termelőkapacitásra (lásd a 4. táblázatot fent), és mivel a közösségi termelők nehézségek nélkül eszközölhetnének a termelőkapacitásra irányuló további befektetéseket annak érdekében, hogy megfeleljenek a dömpingelő gyakorlat által nem torzult piac követelményeinek, a közösségi gazdasági ágazat kapacitásának hiányából adódó esetleges hiányra vonatkozó állítás nem tűnik valósnak, és az állítást nem támasztják alá a körülmények. A megfontolások szerint mindez nem csökkentené a hatékony versenyt a közösségi piacon.

(127)

Tekintetbe kell venni azt is, hogy az intézkedések bevezetése nem befolyásolná lényegesen a felhasználói iparágak versenyképességét. A vizsgálat kimutatta, hogy néhány emelőkaros gyorsfűzőt előállító termelő származékos termékeket is gyárt, illetve hogy továbbra is magas azon felhasználók aránya, akik az emelőkaros gyorsfűzőket elsősorban nem dömpingelt forrásokból szerzik be. Valamennyi felhasználónak lehetősége van arra, hogy visszatérjen a nem dömpingelt beszállítói forrásokhoz.

(128)

Ami a költségek növekedésének eshetőségét illeti, nem zárható ki, hogy erre közvetlenül a dömpingellenes intézkedések bevezetését követően sor kerülne. Egy ilyen költségnövekedés különösen azokat a vállalatokat érintené, amelyek elsősorban kínai származású, alacsony árú dömpingelt termékeket vásárolnak. A legkedvezőtlenebb esetben – figyelembe véve a közösségi gazdasági ágazat jelenlegi piaci részesedését – a javasolt intézkedések átlagosan 2,5 %-os költségemelkedéshez vezethetnek a származékos termék átlagköltségének tekintetében. Megjegyezendő ugyanakkor, hogy az érintett termék a származékos termékeket előállító iparág tevékenységének mindössze csekély részét képezi, illetve hogy az érintett termék nyereségessége igen kedvező. A Bizottság megítélése szerint azonban e legkedvezőtlenebb esetre nem fog sor kerülni, és amint azt a fenti, (116) és (120) preambulumbekezdés részletezi, valószínűbb, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése a közösségi piacon zajló hatékony verseny javulásához, továbbá a közösségi gazdasági ágazat gazdasági helyzetének és piaci részesedésének megerősödéséhez vezetne. Rövid távon mindez lehetővé tenné, hogy a jelentős áremelkedés elkerülhető legyen a közösségi piacon.

(129)

Mindenesetre bármely potenciális áremelkedést azon felhasználó vállalatok érdekének figyelembevételével kell értékelni, amelyek az emelőkaros gyorsfűzőket elsősorban a közösségi gazdasági ágazattól vásárolják.

(130)

Összességében ezért ideiglenesen úgy ítélték meg, hogy az egyes felhasználók költségeit érintő kedvezőtlen hatások nem olyan jellegűek, hogy megakadályozzák az intézkedések bevezetését.

1.5.   Következtetés a közösségi érdekről

(131)

A KNK-ból származó emelőkaros gyorsfűzők behozatalára vonatkozó intézkedések bevezetése egyértelműen összhangban áll a közösségi gazdasági ágazat érdekeivel. Az importőrök/kereskedők és a felhasználó iparágak versenyképességére és a közösségi piacon zajló versenyre várhatóan elhanyagolható hatást gyakorol az emelőkaros gyorsfűzők árait érintő változás. Ellenben a közösségi gazdasági ágazat és a beszállító iparágak által elszenvedett veszteségek, valamint a további termelésleállítások kockázata egyértelműen nagyobb mértékű.

(132)

A fenti megállapításokat figyelembe véve ideiglenesen az a következtetés vonható le, hogy nincs olyan kényszerítő ok, amely a KNK-ból származó emelőkaros gyorsfűzők behozatalára vonatkozó dömpingellenes vámok kivetése ellen szólna.

F.   IDEIGLENES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

1.   Kárelhárító szint

(133)

A dömpinggel, az ebből származó kárral és a közösségi érdekkel kapcsolatban levont következtetéseket figyelembe véve ideiglenes intézkedéseket kell bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy a dömpingelt behozatal további kárt okozzon a közösségi gazdasági ágazatnak.

(134)

Olyan szintű intézkedéseket kell bevezetni, amelyek elégségesek az említett behozatal által okozott kár megszüntetéséhez, de nem lépik túl a megállapított dömpingkülönbözetet. A káros dömping hatásainak megszüntetéséhez szükséges vám összegének kiszámításakor úgy ítélték meg, hogy olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek lehetővé teszik a közösségi gazdasági ágazat számára előállítási költségeinek fedezését és általában olyan, adózás előtti, ésszerű nyereség elérését, amelyet a gazdasági ágazat ilyen típusú ágazatban rendes versenyfeltételek mellett, azaz a dömpingelt behozatal hatása nélkül, a hasonló termék Közösségben történő értékesítése révén elérne. Az ehhez a számításhoz felhasznált, adózás előtti haszonkulcs a forgalom 5 %-a volt. E haszonkulcs megfelel az általános kategóriára – a dömpingelt behozatal hatása nélkül – jellemzőkkel, ezért ésszerű haszonkulcsnak tekinthető. Ennek alapján a közösségi gazdasági ágazat tekintetében kiszámították a hasonló termék kárt nem okozó árát. A kárt nem okozó ár kiszámítása a fent említett 5 %-os haszonkulcs és az előállítási költségek összeadásával történt.

(135)

A szükséges áremelés megállapítása ezután a behozatal súlyozott átlagára a közösségi gazdasági ágazat által a közösségi piacon értékesített hasonló termék súlyozott nem káros átlagárával történő összehasonlítás alapján történt.

(136)

Ezt követően az ezen összehasonlítás alapján kapott különbségeket az átlagos behozatali CIF-érték százalékában fejezték ki. Valamennyi esetben arra a következtetésre jutottak, hogy a kárkülönbözet meghaladta a dömpingkülönbözetet.

2.   Ideiglenes intézkedések

(137)

A fentiek tükrében úgy vélték, hogy a megállapított dömpingkülönbözet szintjén ideiglenes dömpingellenes vámot kell kivetni, de az az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban nem haladhatja meg a fent kiszámított kárkülönbözetet.

(138)

Az e rendeletben meghatározott, vállalatokra vonatkozó egyedi dömpingellenes vámot a jelenlegi vizsgálat megállapításai alapján határozták meg. Ezért ezek az említett vizsgálat során megállapított helyzetet tükrözik e vállalatokkal kapcsolatban. Ezek a vámok (szemben az „összes többi vállalatra” alkalmazandó országos vámmal) így kizárólag az érintett országból származó és a vállalatok, tehát az említett egyedi jogalanyok által előállított termékek behozatalára alkalmazandók. Azon importtermékek esetében, amelyeket bármely más, e dokumentum rendelkező részében névvel és címmel kifejezetten nem említett vállalat állított elő, beleértve azokat a jogalanyokat is, amelyek kapcsolt viszonyban állnak a konkrétan említettekkel, nem alkalmazhatók ezek a vámtételek, így azok esetében az „összes többi vállalatra” vonatkozó vámtételt kell alkalmazni.

(139)

Az e társaságspecifikus dömpingellenes vámtételek alkalmazására irányuló bármilyen kérelmet a Bizottsághoz kell címezni (3) (pl. a jogalany nevében bekövetkezett változást, vagy új termék vagy értékesítési egységek létrehozását követően), minden lényeges, és különösen a társaságnak a termeléshez kapcsolódó tevékenységeiben bekövetkezett módosításokra, például az ilyen névváltozáshoz vagy a termelésben és értékesítési egységben bekövetkező változáshoz kapcsolódó hazai és exportértékesítésekre vonatkozó információval együtt. A Bizottság adott esetben – a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően – a rendeletet az egyedi vámtételekben részesülő vállalatok jegyzékének naprakésszé tételével megfelelően módosítani fogja.

(140)

A fentiek alapján az ideiglenes vámtételek a következők:

Dongguan Nanzha Leco Stationery

33,3 %

Összes többi vállalat

48,1 %.

G.   ZÁRÓ RENDELKEZÉS

(141)

A hatékony és eredményes ügyvitel érdekében meg kell határozni egy időszakot, amelyen belül az érdekelt felek, akik az eljárás kezdeményezéséről szóló értesítésben kitűzött határidőn belül jelentkeztek, írásban ismertethetik álláspontjukat, és meghallgatást kérhetnek. Ezen túlmenően meg kell állapítani, hogy az e dokumentum céljából kivetett vámokra vonatkozó ténymegállapítások ideiglenesek, és azokat esetleg felül kell bírálni végleges intézkedések meghozatala céljából,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   A Kínai Népköztársaságból származó, az ex 8305 10 00 KN-kód (8305100050 TARIC-kód) alá tartozó, papírlapok és egyéb dokumentumok irattartókban és mappákban történő tárolására használt emelőkaros gyorsfűzők behozatalára ideiglenes dömpingellenes vám kerül kivetésre. Ezen emelőkaros gyorsfűző hordozólapon elhelyezkedő, íves, rögzített (általában kettő) fémelemből áll, legalább egy nyitó szerkezettel rendelkezik, lehetővé téve a papírlapok és egyéb dokumentumok elhelyezését és rendszerezését.

(2)   A vámkezelés előtti, közösségi határparitáson számított nettó árra alkalmazandó ideiglenes dömpingellenes vámtétel a következő:

Vállalat

Dömpingellenes vám

Kiegészítő TARIC-kód

Dongguan Nanzha Leco Stationery

33,3 %

A729

Összes többi vállalat

48,1 %

A999

(3)   Az (1) bekezdésben említett termék Közösségben történő szabad forgalomba bocsátására az ideiglenes vám összegével egyenértékű biztonsági rendelkezés vonatkozik.

(4)   Ellenkező megállapítás hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni

2. cikk

A 384/96/EK rendelet 20. cikkének sérelme nélkül az érdekelt felek kérhetik azoknak az alapvető tényeknek és megfontolásoknak a közzétételét, amelyeken e rendelet elfogadása alapult, írásban ismertethetik álláspontjukat, vagy kérhetnek szóbeli meghallgatást a Bizottságtól e rendelet hatálybalépésétől számított egy hónapon belül.

A 384/96/EK rendelet 21. cikkének (4) bekezdése értelmében az érintett felek megjegyzéseket tehetnek e rendelet alkalmazása tekintetében annak hatálybalépésétől számított egy hónapon belül.

3. cikk

E rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő napon lép hatályba.

E rendelet 1. cikkét egy hat hónapos időszak során kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. január 26-án.

a Bizottság részéről

Peter MANDELSON

a Bizottság tagja


(1)  HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 2117/2005/EK rendelettel (HL L 340., 2005.12.23., 17. o.) módosított rendelet.

(2)  HL C 103., 2005.4.28., 18. o.

(3)  Európai Bizottság, Kereskedelmi Főigazgatóság, B. Igazgatóság, B-1049 Brüsszel, Belgium.


Top