Termékleírás nem kisebb jelentőségű módosításának jóváhagyására irányuló kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2023/C 174/14)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a módosítás iránti kérelem elleni felszólalásra, amely a közzététel napjától számított három hónapon belül tehető meg.

AZ OLTALOM ALATT ÁLLÓ EREDETMEGJELÖLÉSEKHEZ/OLTALOM ALATT ÁLLÓ FÖLDRAJZI JELZÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ TERMÉKLEÍRÁS NEM KISEBB JELENTŐSÉGŰ MÓDOSÍTÁSÁNAK JÓVÁHAGYÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELEM

Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének első albekezdése szerinti módosítás jóváhagyására irányuló kérelem

„Fränkischer Karpfen / Frankenkarpfen / Karpfen aus Franken”

EU-szám: PGI-DE-0688-AM01

☐OEM ☒ OFJ

1.   Kérelmező csoportosulás és jogos érdek

Név: Fischereiverband Mittelfranken e.V. (Közép-frankföldi Halászati Társulás)

Cím: Maiacher Straße 60d, 90441 Nürnberg

Tel. +49 9114249010

E-mail: info@mfr.de

Jogos érdek

A kérelmező az eredeti kérelmezővel azonos. Az oltalom alatt álló termékek termelőinek társulása. A kérelmezőnek következésképpen jogos érdeke fűződik ehhez a módosításra irányuló kérelemhez, továbbá jogosult is kérelmet benyújtani (az 1151/2012/EU rendelet 53. cikkének (1) bekezdése, a rendelet 3. cikkének 2. pontjával összefüggésben).

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Németország

3.   A termékleírás módosítással (módosításokkal) érintett rovata

☐	A termék elnevezése

☒	A termék leírása

☐	Földrajzi terület

☒	A származás igazolása

☒	Az előállítás módja

☒

Kapcsolat

☐

Címkézés

☐	Egyéb [részletezze]

4.   A módosítás(ok) típusa

☒	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető módosítása

☐	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető oly módon történő módosítása, amelyre vonatkozóan nem tettek közzé egységes (vagy azzal egyenértékű) dokumentumot

5.   Módosítás(ok)

1.    A termék leírása

A termékleírás módosítása

A b) (Leírás) szakasz harmadik bekezdése első mondatának alábbi, jelenlegi szövege:

„A ponty élősúlya hároméves korban 1 000–1 700 g között van.” a következőképpen módosul:

„Az étkezési ponty élősúlya (a K3 szakasztól kezdődően) 1 000–3 000 g között van.”

Indokolás: Az automatikus filézők fejlődésének köszönhetően megugrott a filék iránti kereslet, és a nagyobb méretű ponty különösen alkalmas filézésre.

Az egységes dokumentumra gyakorolt hatás

A termékleírás fent említett módosítása az egységes dokumentum 3.2. (Termékleírás) pontját is érinti.

A harmadik bekezdés alábbi, első mondata: „A ponty élősúlya hároméves korban 1 000–1 700 g között lehet.” a következőképpen módosul:

„Az étkezési ponty élősúlya (a K3 szakasztól kezdődően) 1 000–3 000 g között van.”

2.    A származás igazolása

A termékleírás módosítása

A d) (A származás igazolása) szakaszban a negyedik és ötödik mondat alábbi, jelenlegi szövege:

„A tógazdálkodási szövetkezet az ellenőrzési rendszerben nyilvántartásba vett valamennyi termelőt adatbázisban rögzít. A tógazdálkodási szövetkezet figyelemmel kíséri […]” a következőképpen módosul:

„A felhatalmazott koordinátor (jelenleg »Satzfischerzeugerring Franken e.V.«) az ellenőrzési rendszerben nyilvántartásba vett valamennyi termelőt adatbázisban rögzít. A koordinátor figyelemmel kíséri […]”

Indokolás: Mivel sem a Közép-frankföldi Halászati Társulás, sem a földrajzi területen működő egyik tógazdálkodási szövetkezet sem kívánta átvenni az ellenőrzési rendszert, a Satzfischerzeugerring Franken e.V. vállalta, hogy eljár koordinátorként.

Az egységes dokumentumra gyakorolt hatás: nincs

3.    Az előállítás módja

A termékleírás módosítása

Az e) (Az előállítás módja) szakaszban a következő módosítások végrehajtását kérik:

(1)	Az első bekezdés negyedik mondatának alábbi, jelenlegi szövege:   „[…] majd a harmadik nyáron (azaz a K3 szakaszban) éri el a kívánt súlyt” a következőképpen módosul:   „[…] majd általában a harmadik nyáron (azaz a K3 szakaszban) éri el a kívánt súlyt”.

(2)

A második bekezdés alábbi, jelenlegi szövege:   „[…] [legalább] egy tenyésztési időszakon át (az adott év áprilisától kezdődően) a földrajzi területen kell tartani” a következőképpen módosul:   „[…] [legalább] egy tenyésztési időszakon át (a legtöbb esetben az adott év áprilisától kezdődően) a földrajzi területen kell tartani”.

(3)

A harmadik bekezdés első mondatának alábbi, jelenlegi szövege:   „[…] Az étkezési hal tenyésztése során (K2–K3 szakasz) ezt hüvelyesekkel és gabonafélékkel egészítik ki, kivéve a kukoricát” a következőképpen módosul:   „[…] Az étkezési hal tenyésztése során (a K2 szakasztól) ezt hüvelyesekkel és gabonafélékkel egészítik ki, kivéve a kukoricát”.

Indokolás: Mivel a pontyot extenzív módon természetes tavakban tenyésztik (kültéri tenyésztés), az időjárás jelentősen befolyásolja a halak növekedését. Az elmúlt években az étkezési ponty (az éghajlatváltozás következményeként) igen eltérően fejlődött.

Néhány évben a kora tavasz olyan meleg volt, hogy a halak korán jöttek ki a hibernált állapotból és kezdtek el táplálkozni. Ez azt jelenti, hogy a természetes élelemforrásuk nem volt elegendő és azt ki kellet egészíteni.

Bár a ponty a meleget részesíti előnyben, az utóbbi, rendkívül forró és száraz nyarak bizonyították, hogy más tényezők is kedvezőtlen hatást gyakorolnak a növekedésre: főként az oxigénhiány, de egyes esetekben a kékmoszatok gyakori előfordulása, valamint a tavak alacsony vízszintje is. Ez stresszhez vezetett, aminek következtében a halak kevesebbet ettek és lassabban is növekedtek. Ezenkívül a halakat sürgősségi intézkedésként el kellett távolítani a tavakból, amikor a vízszint túl alacsony volt, ami szintén negatív hatással volt növekedésükre. Mivel nem lehet megmondani, hogyan alakul az éghajlat, a kérelmezők úgy vélik, hogy az előállítási módszert (a fent leírtak szerint) sürgősen rugalmasabbá kell tenni.

Az egységes dokumentumra gyakorolt hatás

A módosítások az egységes dokumentum következő pontjait érintik:

Megjegyzés: megváltozott az egységes dokumentum számozása; az eddigi 3.4. (Takarmány) pont 3.3. pontra, a jelenlegi 3.5. (Az előállítás különleges műveletei) pont pedig 3.4. pontra módosul.

3.3. pont (Takarmány)

A jelenlegi egységes dokumentum alábbi mondata (3.4. pont, első és második sor):

„[…] Az étkezési hal tenyésztése során (K2–K3 szakasz) ezt hüvelyesekkel egészítik ki […]” a következőképpen módosul:

(a módosítás után a 3.3. pont első és második sorában szerepel)

3.4. pont (Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni)

Az első bekezdés negyedik mondatának jelenlegi szövegében (a jelenlegi egységes dokumentum 3.5. pontjában) a

„[…] majd a harmadik nyáron (azaz a K3 szakaszban) éri el a kívánt súlyt” szövegrész az „a harmadik nyáron (azaz a K3 szakaszban) éri el” szövegrész előtt kiegészül az „általában” szóval.

A mondat szövege (amely a módosítás után a 3.4. pont negyedik mondata) a módosítás után a következő:

A második bekezdésben (a jelenlegi egységes dokumentum 3.5. pontjában), az „(az adott év áprilisától kezdődően)” szövegrész az „az adott év áprilisától” szövegrész előtt az „a legtöbb esetben” szövegrésszel egészül ki.

A szövegrész szövege (amely a módosítás után a 3.4. pont ötödik mondata) a módosítás után a következő:

4.    Kapcsolat a földrajzi területtel

A termékleírás módosítása

A (3) (Ok-okozati összefüggés/Hírnév) pontban az utolsó bekezdés második és harmadik mondatának jelenlegi szövege:

a következőképpen módosul:

Indokolás: A módosítás oka az, hogy a feltüntetett URL (www.foodfrombavaria.de) már nem érvényes.

Az egységes dokumentumra gyakorolt hatás

A termékleírás fent említett módosítása az egységes dokumentum 5(3) (Ok-okozati összefüggés) pontját is érinti. Az utolsó bekezdés második és harmadik mondatának jelenlegi szövege:

a következőképpen módosul:

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„Fränkischer Karpfen / Frankenkarpfen / Karpfen aus Franken”

EU-szám: PGI-DE-0688-AM01 – 2022.2.7.

OEM ( ) OFJ (X)

1.   Elnevezés (OEM vagy OFJ)

„Fränkischer Karpfen / Frankenkarpfen / Karpfen aus Franken”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Németország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.7. osztály: Friss hal, puhatestűek és rákfélék, valamint ezekből készült termékek

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Fränkischer Karpfen”/„Frankenkarpfen”/„Karpfen aus Franken” (a továbbiakban: Frankenkarpfen) tükörponty (Cyprinus carpio) olyan étkezési hal, amelyet élő vagy feldolgozott formában értékesítenek.

A „Frankenkarpfen” háta sötétzöld, szürke vagy szürkéskék, oldalainak színárnyalatai a sárgászöldtől az aranyszínűig terjedhetnek, hasa pedig sárgásfehér. A hát- és farokuszony szürke, a farokuszony és a farok alatti úszó vöröses árnyalatú, a melluszony és a hasúszó sárgás vagy vöröses.

Az étkezési ponty élősúlya (a K3 szakasztól kezdődően) 1 000–3 000 g között van. A „Frankenkarpfen” olyan tükörponty, amelyet fehér, szilárd és ízletes húsa és alacsony, gyakorlatilag maximum 10 %-os zsírtartalma tesz különlegessé. A zsírtartalom korlátozása az állománysűrűség mérséklésével (a K2 szakaszban hektáronként legfeljebb 800 ponty engedélyezett) érhető el.

3.3.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A táplálás túlnyomórészt természetes tápanyagokkal történik (talajtápanyagok, zooplankton stb.). Az étkezési hal tenyésztése során (a K2 szakasztól) ezt hüvelyesekkel és gabonafélékkel egészítik ki (kivéve a kukoricát). Ezen kívül megengedett a mezőgazdasági tájjal kapcsolatos bajor program keretében engedélyezett összetett takarmány használata is. Ez az összetett takarmány kizárólag szántóföldi növényekből állhat és nem tartalmazhat állati eredetű összetevőket. A benne lévő nyersfehérje mennyisége legfeljebb 16 %-ot és a foszfor összmennyisége legfeljebb 0,6 %-ot tehet ki. A fűliszttartalomnak legalább 10 %-ot kell kitennie.

3.4.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

Mivel a ponty a meleg nyári hónapokban növekszik, életkorát nyarakban számolják. Az étkezési pontyot Frankföld területén általában három nyáron át tenyésztik. Az ikrákból első évben ún. K1 ponty lesz. Az ezt követő áttelelés után K2 ivadék lesz belőlük, majd újból átteleltetik őket, és általában a harmadik nyárra elérik a kívánt súlyt (K3). A „Frankenkarpfent” a tenyésztés során legalább az ivadékszakasztól (K2) az étkezési hal szakaszáig (K3), azaz legalább egy tenyésztési időszakon át (a legtöbb esetben az adott év áprilisától kezdődően) a földrajzi területen kell tartani.

3.5.   A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

–

3.6.   A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

–

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A földrajzi terület valamennyi, Alsó- (Unterfranken), Közép- (Mittelfranken) és Felső-Frankföldön (Oberfranken) található olyan tavat magában foglal, ahol a ponty megél.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

(1)   A földrajzi terület sajátosságai

A „Frankenkarpfent” a tenyésztési régióban már kb. 900 éve tenyésztik. A pontytenyésztés történetét tekintve szoros összefüggésben áll a frankföldi kolostorokkal.

A frankföldi halastavak változó szélességű övben nyúlnak el a Rednitz-medencétől a felső Altmühl-, Aisch- és Wörnitz-völgyekig. A halastavak elsősorban a Közép- (vagy „Bunter”) Keuper és a Sandsteinkeuper (homokkő) területén, de különösen a Löwenstein képződmény könnyű homokos talaján találhatóak.

A homokkő és a vízzáró agyagos rétegek váltakozása, amely a Bunter Keuper talajának jellegzetes vonása, különösen előnyösnek bizonyult a halastavak létesítéséhez.

Frankföldön a halastavak szinte kizárólag a Keuper geológiai formációjában találhatóak. Ezt a formációt – a fent említettek szerint – vízzáró rétegek alkotják, amelyeken át csupán csekély mértékben szivárog el a víz. Ez azt jelenti, hogy csak kis vízbefolyás vagy az egyszerű csapadék elegendő ahhoz, hogy nyáron is megmaradjon a vízszint.

Frankföld Németország többi részéhez képest csapadékban nagyon szegény terület. Az éves csapadék mennyisége átlagosan mintegy 600–650 mm közé tehető, az átlaghőmérséklet pedig 7–9 °C. Másként fogalmazva meleg, száraz kontinentális éghajlatról van szó, kevés csapadékkal. Oberpfalzzal ellentétben a frankföldi tógazdálkodást korlátozó tényező a vízháztartás egyensúlya. Oberpfalzzal szemben a melegebb éghajlat miatt a tavak termékenyebbek és magasabb hozamokat képesek biztosítani.

A pontytenyésztés nemcsak a frankföldi tájat, hanem a kulturális életet is jellemzi. Megjelentek olyan könyvek, amelyekben a haltenyésztésről szóló anekdoták olvashatók, írtak pontyról szóló dalokat és rendeztek művészeti és egyéb kiállításokat is ponty témakörben.

A „Frankenkarpfent” tradicionális ételként kínálják Frankföld vendéglőiben, amelyek közül számos – mint maga a „Frankenkarpfen” – gyakran évszázados múltra tekint vissza. A pontyételeket régi családi hagyományok szerint kínáló vendéglősök nagy része a halat tartályokban vagy medencékben tartja, hogy mindig friss halat tudjon kínálni.

A „Frankenkarpfen” ételeket az egész régióban nagyon szeretik, és léteznek tipikusan frankföldi elkészítési módok is (pl. sült felezett ponty).

(2)   A termék sajátosságai

A „Frankenkarpfent” fehér, kemény húsa jellemzi, amelynek jellegzetes az íze, nem iszapízű és nem „tóízű”, kellemesen ízletes és a finom, frissen főtt burgonya ízére emlékeztet. Az előírt állománysűrűség miatt a „Frankenkarpfen” alacsony, gyakorlatilag legfeljebb 10 %-os zsírtartalommal rendelkezik.

(3)   Ok-okozati összefüggés

A kapcsolat a termék minőségén és jellemzőin, valamint a térség természeti tényezőin alapul.

A „Frankenkarpfent” a régió és az egész ország fogyasztói jól ismerik és különösen kedvelik. A hal jellegzetes és tipikus íze a haltenyésztés meghatározott földrajzi területén fellelhető tavak kiváló minőségű és nagy tisztaságú vizének, a természeti és földrajzi feltételeknek a pontytenyésztésre kifejtett hatásának, valamint a jellegzetes frankföldi altalaj hatásának és különösen az érintett terület vizében megtalálható túlnyomórészt természetes tápláléknak (haleledelként szolgáló organizmusok) az eredménye. Íze nem mondható iszaposnak vagy „tóízű”-nek, hanem ízletes és a finom, frissen főtt burgonya ízére emlékeztet. Etetésük módja és a csekély állománysűrűség (amely hektáronként 800-ban maximálja a K2-szakaszban lévő ivadékok számát) biztosítja a hús kiemelkedő minőségét.

A „Frankenkarpfen” nagy hírneve minőségére, jelentőségére és a frankföldi tógazdálkodás évszázados hagyományára vezethető vissza. A ponty a földrajzi terület kulturális életének szerves részét képezi és nagyra értékelt élelmiszer, valamint a tradicionális frankföldi konyha egyik kulcseleme – ezek a tényezők is hozzájárultak ahhoz, hogy a „Frankenkarpfen” a térség specialitásává vált, amelynek a hírneve messze túlnyúlik a térségen.

Egy 2002-ben Nürnbergben végzett fogyasztói vizsgálat eredménye azt mutatta, hogy a fogyasztók 31 %-a kedveli a „Frankenkarpfent”. Ezenfelül a „Frankenkarpfen” hagyományos bajor specialitásként is szerepel a bajor specialitások adatbázisában. Az adatbázisba való felvételhez az adott terméknek, ételnek vagy italnak számos követelménynek meg kell felelnie.

Ezek egyike, hogy a specialitás előállításának és termesztésének legalább 50 éves múlttal kell rendelkeznie a régióban. Emellett olyan múlttal és/vagy eredettel kell rendelkeznie, amely bizonyítja, hogy a termék szorosan kapcsolódik ahhoz a régióhoz, ahol előállítják vagy feldolgozzák. Végül, de nem utolsósorban a fogyasztóknak a terméket jellemzően bajor vagy egy bajor régióra jellemző termékként kell ismerniük.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

Markenblatt (Védjegyek Lapja), 2021.8.13-i 32. kötet, 7a-bb. rész, 31509. o.

https://register.dpma.de/DPMAregister/geo/detail.pdfdownload/42259

---

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.