Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62021CA0395

C-395/21. sz. ügy: A Bíróság (negyedik tanács) 2023. január 12-i ítélete (a Lietuvos Aukščiausiasis Teismas [Litvánia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – D. V. kontra M. A. (Előzetes döntéshozatal – A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek – 93/13/EGK irányelv – Ügyvéd és fogyasztó között létrejött, jogi szolgáltatások nyújtására irányuló szerződés – A 4. cikk (2) bekezdése – A szerződési feltételek tisztességtelenségének értékelése – A szerződés elsődleges tárgyára vonatkozó kikötések kizárása – Az ügyvédi munkadíjaknak az óradíj elve szerinti megfizetését előíró kikötés – A 6. cikk (1) bekezdése – A „tisztességtelennek” minősített feltétellel kapcsolatban a nemzeti bíróságot megillető hatáskör)

HL C 71., 2023.2.27, pp. 10–11 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

2023.2.27.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 71/10


A Bíróság (negyedik tanács) 2023. január 12-i ítélete (a Lietuvos Aukščiausiasis Teismas [Litvánia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – D. V. kontra M. A.

(C-395/21. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek - 93/13/EGK irányelv - Ügyvéd és fogyasztó között létrejött, jogi szolgáltatások nyújtására irányuló szerződés - A 4. cikk (2) bekezdése - A szerződési feltételek tisztességtelenségének értékelése - A szerződés elsődleges tárgyára vonatkozó kikötések kizárása - Az ügyvédi munkadíjaknak az óradíj elve szerinti megfizetését előíró kikötés - A 6. cikk (1) bekezdése - A „tisztességtelennek” minősített feltétellel kapcsolatban a nemzeti bíróságot megillető hatáskör)

(2023/C 71/11)

Az eljárás nyelve: litván

A kérdést előterjesztő bíróság

Lietuvos Aukščiausiasis Teismas

Az alapeljárás felei

Felperes: D. V.

Alperes: M. A.

Rendelkező rész

1)

A 2011. október 25-i 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv 4. cikkének (2) bekezdését

a következőképpen kell értelmezni:

e rendelkezés hatálya alá tartozik az ügyvéd és a fogyasztó között létrejött, jogi szolgáltatások nyújtására irányuló szerződés olyan kikötése, amely a nyújtott szolgáltatások árát az óradíj elve alapján határozza meg.

2)

A 2011/83 irányelvvel módosított 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdését

a következőképpen kell értelmezni:

nem felel meg az e rendelkezés értelmében vett világos és érthető megfogalmazás követelményének az ügyvéd és a fogyasztó között létrejött, jogi szolgáltatások nyújtására irányuló szerződés azon kikötése, amely e szolgáltatások árát anélkül határozza meg az óradíj elve alapján, hogy a fogyasztónak e szerződés megkötése előtt olyan tájékoztatást nyújtanának, amely lehetővé teszi a fogyasztó számára, hogy körültekintően és az említett szerződés megkötésével járó pénzügyi következmények teljes ismeretében hozza meg döntését.

3)

A 2011/83 irányelvvel módosított 93/13 irányelv 3. cikkének (1) bekezdését

a következőképpen kell értelmezni:

az ügyvéd és a fogyasztó között létrejött, jogi szolgáltatások nyújtására irányuló szerződés azon kikötését, amely e szolgáltatások árát az óradíj elve alapján rögzíti, és amely ennélfogva e szerződés elsődleges tárgyát képezi, nem kell tisztességtelennek tekinteni pusztán amiatt, hogy az nem felel meg az ezen módosított irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében előírt átláthatósági követelménynek, kivéve, ha az a tagállam, amelynek nemzeti joga a szóban forgó szerződésre alkalmazandó, az említett módosított irányelv 8. cikkének megfelelően kifejezetten úgy rendelkezett, hogy a tisztességtelen kikötés minősítés kizárólag ezen alapul.

4)

A 2011/83 irányelvvel módosított 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését

a következőképpen kell értelmezni:

amennyiben az ügyvéd és a fogyasztó között létrejött, jogi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés nem maradhat fenn az olyan tisztességtelennek minősített kikötés törlését követően, amely a szolgáltatások árát az óradíj elve alapján határozza meg, és e szolgáltatásokat már nyújtották, azokkal nem ellentétes, hogy a nemzeti bíróság azon helyzet visszaállítását rendelje el, amelyben a fogyasztó e kikötés hiányában lett volna, még ha ennek eredményeképpen a szolgáltató e szolgáltatásokért semmilyen díjazást sem kap. Abban az esetben, ha a szerződés teljes érvénytelenségének megállapítása a fogyasztót különösen hátrányos következményeknek teszi ki – amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell vizsgálnia –, e rendelkezésekkel nem ellentétes az, hogy a nemzeti bíróság az említett kikötés semmisségét orvosolja azáltal, hogy a nemzeti jog valamely diszpozitív vagy az említett szerződés feleinek egyetértése esetén alkalmazandó rendelkezésével helyettesíti. Ezzel szemben e rendelkezésekkel ellentétes, hogy a nemzeti bíróság a megsemmisített tisztességtelen kikötést az említett szolgáltatásokért járó díjazás mértékének bíróság általi becslésével helyettesíti.


(1)  HL C 368., 2021.9.13.


Top