Elnevezés bejegyzése iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2022/C 444/08)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra, amely a közzététel napjától számított három hónapon belül tehető meg.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„Komiški rogač”

EU-szám: PGI-HR-02634 – 2020.9.18.

OEM ( ) OFJ (X)

1.   Elnevezés (OEM vagy OFJ)

„Komiški rogač”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Horvát Köztársaság

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.6. osztály: Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Komiški rogač” terméket két formában hozzák forgalomba: „Komiški rogač” (gyümölcs) és „Komiški rogač” (őrlemény).

A „Komiški rogač” (gyümölcs) a horvátul Komiški krupni, Komiški veliki vagy Komiški tusti (Ceratonia Siliqua L.) néven ismert, a horvát növénygenetikai források adatbázisába az FRU00317 hivatkozási kód alatt bejegyzett őshonos szentjánoskenyér-fajta kereskedelmileg érett gyümölcse.

A kereskedelmileg érett „Komiški rogač” gyümölcs érzékszervi jellemzői: sötétbarna szín, hosszúkás, enyhén ívelt, lekerekített végű hüvely, csokoládét és kakaót idéző illat, édeskés íz, valamint rendkívül erős és intenzív, csokoládéra és kakaóra emlékeztető aroma.

A „Komiški rogač” kereskedelmileg érett gyümölcsének fizikai jellemzői: enyhén ráncos, kemény, sima és fényes felület, világosbarna, a héjnál puhább hús (gyümölcshús), törékeny szerkezetű, sötétbarna, szilárd, kemény, kerekded és enyhén lapított magok. A hüvely hossza 10–20 cm, súlya 17–40 g.

Kémiai összetételét tekintve a „Komiški rogač” (gyümölcs) termék a következő jellemzőkkel rendelkezik:

—	minimum 40 % teljes cukortartalom,

—	a szárazanyag kalciumtartalma minimum 0,17 % (170 mg),

—	a szárazanyag fehérjetartalma minimum 3,9 % (3,9 g).

A „Komiški rogač” (őrlemény) a Komiški krupni fajta érett és szárított szentjánoskenyér-hüvelyeinek őrlésével nyert termék.

A „Komiški rogač” (őrlemény) világosbarna színű, állaga a finom és a durva között változhat. A finom őrlemény selymes, míg a durva őrölt termék szemcsés tapintású. A szentjánoskenyér-őrlemény íze édes, és intenzívebb csokoládé- és kakaóaromája van, mint a kereskedelmileg érett egész gyümölcsnek. Ennek az az oka, hogy a hüvely héjának összezúzásakor az aromák nagyobb intenzitással és markánsabban szabadulnak fel, mint a kereskedelmileg érett egész gyümölcs esetében.

Kémiai összetételét tekintve a „Komiški rogač” (őrlemény) termék a következő jellemzőkkel rendelkezik:

—	minimum 40 % teljes cukortartalom,

—	a szárazanyag kalciumtartalma minimum 0,17 % (170 mg),

—	a szárazanyag fehérjetartalma minimum 3,9 % (3,9 g).

3.3.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

…

3.4.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A „Komiški rogač” előállításának valamennyi kulcsfontosságú szakaszát – a hüvelyek betakarításától a tárolásukig, szárításukig és őrlésükig – Vis szigetén kell elvégezni.

3.5.   A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

A kereskedelmileg érett szentjánoskenyér-hüvelyeket 1–25 kg-os mennyiségben csomagolják szőtt hálós zsákokba, kartondobozokba vagy élelmiszertárolásra szánt PVC-ládákba, és „Komiški rogač” címkével látják el. A csomagolt és forgalomba hozatalra szánt kereskedelmileg érett egész szentjánoskenyérfa-gyümölcs kilogrammonként legfeljebb 60 hüvelyt tartalmazhat. Ha elvégezték a csomagolást, a kereskedelmileg érett egész szentjánoskenyér-hüvelyeket ömlesztve is értékesítik.

A „Komiški rogač” (őrlemény) terméket papírzacskóba vagy kartondobozba kell csomagolni 0,1–1 kg súlyú kiszerelésben, és „Komiški rogač” címkével kell ellátni. Ezenkívül a „Komiški rogač” (őrlemény) terméket ömlesztve is értékesítik.

3.6.   A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

…

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A „Komiški rogač” előállításának földrajzi területe magában foglalja Vis szigetének egészét; a szigetet a tenger természetes módon határolja és választja el a szomszédos szigetektől és a szárazföldtől. A sziget az Adriai-tenger középső részén fekszik, az északi szélesség 43°12" és 43°5'6", illetve a keleti hosszúság 16°3' és 16°15'48" között. Közigazgatási szempontból Vis szigete Split-Dalmácia megyéhez tartozik. Két közigazgatási központja Vis és Komiža városa.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

A „Komiški rogač” termék és Vis szigete közötti ok-okozati kapcsolat a terméknek (a termesztési és előállítási hagyományokból, valamint a földrajzi adottságokból eredő) sajátos jellemzőin és a „Komiški rogač” hírnevén alapul.

A földrajzi terület sajátosságai

Vis szigete a mediterrán éghajlati övezetben fekszik, ennélfogva forró nyarakkal jellemzett mediterrán éghajlatú terület (Csa éghajlat a Köppen-féle éghajlati besorolás szerint). Földrajzi elhelyezkedése, azaz a környező szigetektől, valamint a kontinentális szárazföldtől való távolság határozza meg a sziget éghajlati jellemzőit. Ezeket erősen befolyásolja a tenger, amelynek köszönhetően magasabb az éves átlaghőmérséklet és több a napsütéses órák száma. Az évi 17 °C-os átlaghőmérsékletnek és az évi mintegy 2 800 óra napsütésnek köszönhetően bőséges mennyiségű cukor képződik és tárolódik a szentjánoskenyér-hüvelyekben.

A „Komiški rogač” Vis szigetén történő előállításának hagyományos eljárásához hozzátartozik, hogy a gazdálkodók ismerik a hüvelyek betakarításához és begyűjtéséhez szükséges optimális időjárási viszonyokat; alapvető fontosságú, hogy augusztus végén és szeptember elején, még a késő nyári és a kora őszi esőzések előtt begyűjtsék a hüvelyeket annak érdekében, hogy azok ne szívjanak vizet magukba, mert attól könnyen romlásnak indulhatnak, ami kedvezőtlenül befolyásolná a termék kinézetét, minőségét, tárolását és feldolgozását (őrlését).

A „Komiški rogač” termését teljesen érett állapotban szedik le (miután sötétbarnára színeződött), és a felhalmozott cukornak köszönhetően a termés édes lesz, valamint csokoládéra és kakaóra emlékeztető aromával rendelkezik. A betakarítás nagymértékben függ a szüretelők ítélőképességétől, a generációkon át öröklődő azon készségtől, tapasztalattól és tudástól, amely ahhoz szükséges, hogy néhány különböző fáról vett maréknyi minta szemrevételezése és tapintása, illetve a feltörés és a gyümölcshús kóstolása alapján megállapítsák a szentjánoskenyér-termés érettségét. A begyűjtést végző személy dönti el, hogy a külső megjelenés, a gyümölcshús szerkezete és íze alapján a hüvely alkalmas-e betakarításra, tárolásra és feldolgozásra (őrlésre). A szentjánoskenyér-termés kereskedelmi érettségének megállapításakor a begyűjtést végző személy megvizsgálja a jellegzetes megjelenést és a gyümölcshús szerkezetét, a hüvelyek átlagos hosszát, a sötétbarna színt, illetve hogy a héj tapintásra mennyire szilárd; a hüvely keresztirányú eltörésével ellenőrzi a világosbarna színt és a gyümölcshús törékenységét; a hüvely kóstolása és szaglása által értékeli annak jellegzetes édeskés ízét, valamint a csokoládéra és kakaó emlékeztető aromát.

A komižai szentjánoskenyérfa-arborétum egyes fái több mint 500 évesek, ami a szentjánoskenyérfa-termesztés hagyományáról tanúskodik Vis szigetén (J. Božanić 2008, Carob Tree in the Mediterranean Landscape Imaginary – A szentjánoskenyérfa ábrázolása a mediterrán tájképeken). A szigeten a „Komiški rogač” termesztésének és előállításának hagyományát és ezen belül különösen a termés történelmi és gazdasági jelentőségét a „Viška ric” című helyi újságban (Spasimo rogače, J. Božanić, 1986. december 1.) közzétett írásos beszámoló is alátámasztja, amely Komiža egy rendkívül sűrű és régi szentjánoskenyérfa-ültetvényekkel rendelkező, Norpina nevű területének kivételes értékű mezőgazdasági területként való védelmét javasolja.

A termék termesztésének hagyományát bizonyítja továbbá az a tény, hogy Komižában 1980-ban kezdték el a szentjánoskenyér őrlését, miután a helyi mezőgazdasági szövetkezet bérbe vett egy kalapácsmalmot. 1997-ben egy szárítóüzemet építettek (Z. Demaria 2011, Mogućnosti uzgoja rogača na otoku Visu, diplomamunka, a Zágrábi Egyetem Mezőgazdasági Kara – Spliti Egyetem, valamint az Adriai Növénytermesztési és Karszt-rekultivációs Intézet, Split, 11. o.). A hagyományos előállítási elveknek megfelelő feldolgozási módot a mai napig megőrizték.

A termék sajátosságai

A „Komiški rogač” jellegzetes terméséről, azaz a 10–20 cm hosszú és 17–40 g súlyú, érett hüvelyekről, édeskés ízéről, valamint a hasonló termékekhez képest jellemzően markánsabb csokoládé- és kakaóaromájáról ismert. A magas cukortartalom (minimum 40 %) adja a „Komiški rogač” jellegzetes és markáns édes ízét és aromaprofilját.

A „Komiški rogač” értékes ételízesítő, amelyet számos édes étel, ital és sütemény összetevőjeként használnak (Šefovi kuhinja mediteranskih i europskih regija: Komiški rogač: Dugovječni stanovnik Mediterana koji je othranio generacije otočana, 2019).

A „Komiški rogač”-ot jellegzetes, hangsúlyosan édeskés íze, valamint csokoládé- és kakaóaromája miatt különösen nagyra értékelik a cukrásziparban, ahol számos desszert, például öntetek, sütemények és édes italok összetevőjeként használják. Számos kortárs szakácskönyv receptjeiben megtalálható, és többnyire a cukor és más általánosan használt édesítőszerek helyettesítőjeként vagy olyan összetevőként használják, amelynek az a funkciója, hogy jellegzetes aromát és ízt kölcsönözzön a készterméknek (BioandBio recepti: Komiški rogač na vruće; Coolinarika by Podravka, Torta od rogača; BioandBio recepti, Rogačnjača koju ćeš voljeti do zadnjeg komadića; Slatka tvornica Medenko, Sladoled od rogača).

Illatának és aromájának köszönhetően a „Komiški rogač” (őrlemény) terméket gyakran használják édes ételek összetevőjeként, amelyeknek jellegzetes ízt és aromát kölcsönöz, ilyen például a csokoládéval és sós karamell öntettel díszített szentjánoskenyeres almatorta (Nina Mrvica: Bake Me, Kolač od rogača i jabuke s kremom od čokolade i slanog karamela).

Ok-okozati kapcsolat

A sziget éghajlati viszonyai, a magasabb átlagos környezeti hőmérséklet és a több napsütés kedvez a „Komiški rogač” növekedésének és érésének, amelynek érett hüvelyeit méretükről, azaz hosszukról és súlyukról, valamint jellegzetes édeskés ízükről és illatukról lehet felismerni.

A „Komiški rogač” termesztésének és előállításának a régmúltba visszanyúló hagyománya révén Vis szigetén egyedülálló, évszázadok során kialakult termesztési és előállítási gyakorlat jött létre.

Vis lakói ősidők óta képesek felismerni és kiaknázni a természeti tényezők – például az éves átlaghőmérséklet és a napfénynek való kitettség – hatásait, amelyek pozitívan befolyásolják a végtermék tulajdonságait. E tényezők együttes kölcsönhatása olyan különleges terméket eredményez, amelynek jellegzetes édeskés íze, valamint csokoládéra és kakaóra emlékeztető aromája van.

A „Komiški rogač” hírnevét és a Vis szigetével fennálló kapcsolatát egy több mint 1 000 fős fogyasztói felmérés is alátámasztja, amelyben a válaszadók 82 %-a nyilatkozott úgy, hogy ismeri a terméket és a „Komiški rogač” elnevezést, 88 %-uk pedig úgy vélte, hogy Vis szigetének őshonos termékéről van szó. Azon válaszadók aránya, akik legalább egyszer megkóstolták a terméket, 69 % volt. A válaszadók a termék két létező formáját, a „Komiški rogač” (gyümölcs) és a „Komiški rogač” (őrlemény) terméket említették a leggyakoribb fogyasztási formaként; 74 % fogyasztotta már a „Komiški rogač”-ot hüvelyes, 84 % pedig őrölt formában (CEDRA Split, a „Komiški rogač” témájában végzett felmérés megállapításai, 2017).

A „Komiški rogač” elnevezés és Vis sziget földrajzi területe közötti kapcsolat az idegenforgalom népszerűsítésében is megjelenik. A Komižai Idegenforgalmi Hivatal révén a Ljeto u Komiži (Nyár Komizsán), a sziget kulturális és turisztikai értékeit bemutató rendezvénysorozat programjában évek óta szerepel a Dani rogača (szentjánoskenyér-napok), a szentjánoskenyér termésének helyi ünnepe. A Dani rogača szeptemberben Komiža városában kerül megrendezésre, és a szentjánoskenyér-gyümölcsről szóló ismeretterjesztő előadásokból, a szentjánoskenyér-malom meglátogatásából és számos helyi szentjánoskenyér-alapú étel kóstolásából áll. A szigeten található magánszállások tulajdonosai is előszeretettel használják fel a „Komiški rogač” hírnevét, és a Dani rogača idején népszerűsítik a szálláshelyeiket.

A név és a földrajzi terület közötti kapcsolatot a Komižában ma is használatos, „Zoc? Za rogoc!” szlogen is alátámasztja. A visi Bravura iskolaszövetség a sziget két helyi termékének, a szentjánoskenyér-szirupnak és a szentjánoskenyér-lekvárnak a címkézéséhez használja ezt a szlogent.

A „Komiški rogač” ismertségét és hírnevét, valamint a földrajzi területtel való kapcsolatát az is igazolta, hogy a Regionális Fejlesztési Minisztérium és az uniós alapok 2016-ban a „Komiški rogač”-ot az őshonos, eredeti szigeti termékek előállítását ösztönző Hrvatski otočni proizvod – HOP (horvát szigeti termék) nemzeti címkével tüntették ki (Katalog HOP, 2016, 41. és 263. o.).

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

https://poljoprivreda.gov.hr/UserDocsImages/dokumenti/hrana/proizvodi_u_postupku_zastite-zoi-zozp-zts/Specifikacija_proizvoda_Komiski_rogac_18052022.pdf

---

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.