1)

Ki van-e zárva a „vállalkozás” fogalmának meghatározásából a csereszerződés útján jogellenesen nyújtott olyan állami támogatás kedvezményezettje, amelynek révén e kedvezményezett földterületeket kapott erdőterületen (magánjogi állami tulajdon), ha az említett kedvezményezett az érintett piacon áruk és szolgáltatások kínálásában megnyilvánuló gazdasági tevékenységet végez az éves mérlegek szerint, a bizottsági határozat (1) (127) preambulumbekezdése szerint azonban nem végez közvetlen vagy közvetett gazdasági tevékenységet a csere révén szerzett földterületekkel, mert a nemzeti jog objektív tilalmat ír elő, amely megakadályozza abban, hogy módosítsa a földterület kijelölt hasznosítását, és beépítse vagy értékesítse az erdőállományból kivett földterületet?

2)

Úgy kell-e értelmezni és alkalmazni az EUMSZ 107. cikkben foglalt rendelkezést, hogy a „vállalkozás” minőség szempontjából és a „vállalkozásra” vonatkozó kritériumok alkalmazása során a jogellenesen kapott állami támogatás kedvezményezettjének kérelmezett és ténylegesen leírt, erdőterületen csere révén szerzett állami földterületen megvalósítandó és a beépítés révén kapott földterületek kivételére irányuló későbbi eljárás megindításának feltételét képező befektetési projektjét az előzetes egyeztetésre irányuló közigazgatási eljárás befejezett első szakaszáról gyűjtött adatokra is tekintettel jogilag releváns körülményként kell figyelembe venni annak ellenére, hogy a befektetési projekt objektíve megvalósíthatatlanná vált a parlament által elrendelt moratórium és az ezt követően elfogadott jogszabályi rendelkezés miatt, amely kifejezetten tiltja az államtól szerzett földterületek kijelölt hasznosításának módosítását és beépítését?

3)

Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 107. cikket és az (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet (2) 16. cikkének (3) bekezdését, hogy azok nem teszik lehetővé, hogy a Zakon za darzhavnata sobstvenost (az állami tulajdonról szóló törvény) (kiegészítő rendelkezései) 1a. § -ának 2. és 4. pontjában foglalt rendelkezésekben szereplőhöz hasonló nemzeti szabályozás megakadályozza piaci ár alapulvételét a földterületek tekintetében az erdőterületen (magánjogi állami tulajdon) végrehajtott földterületcsere útján kapott állami támogatás összegének megállapítása céljából azáltal, hogy olyan piaci tényezőket és értékelési kritériumokat határoz meg a számításhoz, amelyek a földterület valós értékétől való eltéréshez vezetnek, és ebben az értelemben sérti-e az ilyen nemzeti szabályozás a tényleges érvényesülés elvét?