i.

az első pillért illetően annak meghatározása érdekében, hogy a jelenlegi szabályozási keret mennyire tükrözi a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatokat és adott esetben a kapcsolódó intézkedéseket, valamint

ii.

a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatokra vonatkozó stressztesztek megfelelő és időszerű kalibrálását illetően.

i.

A tőkepadló alkalmazása a konszolidáció legmagasabb szintjén, kockázatalapú elosztási mechanizmussal minden egyes bankcsoport esetében (biztosítandó az EU-beli leányvállalatok megfelelő tőkésítését), mivel ez nemcsak a nemzetközi következetességet biztosítaná, hanem elkerülné azokat a negatív hatásokat is, amelyeket az intézményi szintű alkalmazás okozna.

ii.

Az EGSZB nagyra értékeli a speciális hitelezésben a tőkepadlóra vonatkozó konkrét javításokat (495b. cikk), de ezt alaposabban értékelni kell abból a szempontból, hogy a bemeneti minimumok tekintetében sikerül-e nagyobb következetességet elérni, figyelembe véve a speciális hitelezés alkategóriáinak sajátosságait, miközben a sztenderd módszer szerinti paraméterküszöbök nem felelnek meg a tényleges kockázatoknak, illetve nem tükrözik az ilyen típusú finanszírozások megbízhatóságát.

iii.

Az EGSZB nagyra értékeli, hogy megtartották a kkv- és infrastruktúra-szorzót, valamint a hitelértékelési korrekcióra vonatkozó mentességeket (501. és 501a. cikk), mivel ezek jelentős eszközök a bankok számára az európai gazdaság fontos szegmenseinek további támogatásában, különösen a Covid19 utáni helyreállítással összefüggésben. Az EGSZB azonban arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az infrastruktúra-finanszírozás fellendítése érdekében vizsgálja meg az infrastruktúra-szorzóra vonatkozó kritériumok további pontosításának és egyszerűsítésének lehetőségét, figyelembe véve a kapcsolódó kockázatokat és megőrizve a pénzügyi stabilitást is.

iv.

A befektetési alapok (kollektív befektetési vállalkozások) kezelésében alapvetően jól megtervezték a közvetlen vizsgálati módszer észszerűsítését, de az EGSZB úgy véli, hogy a kapcsolódó irányítási szabályok és korlátozások további korrelációjára van szükség (pl. harmadik felek által szolgáltatott adatok igénybevétele a kollektív befektetési vállalkozásokat érintő piaci kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelmény kiszámítása során).

v.

Fenn kell tartani a bankok hosszú távú stratégiai tőkebefektetéseire vonatkozó 100 %-os kockázati súlyozást, de az EGSZB úgy véli, hogy azt valamennyi bankra méltányosan kellene alkalmazni, függetlenül attól, hogy sztenderd vagy belső modelleken alapuló módszerrel dolgoznak.

vi.

A zöld átállás finanszírozása során kulcsfontosságúak a bankoknak nyújtott ösztönzők, hogy az erőforrásokat a karbonsemleges gazdaság irányába csoportosítsák át, valamint hogy együttműködjenek az ügyfelekkel. E tekintetben az EGSZB úgy véli, hogy e szükséges átcsoportosítás felgyorsítása és előmozdítása érdekében elengedhetetlen, hogy az EU és a tagállamok jelentős változást hajtsanak végre a mögöttes gazdaság iparpolitikákba és a vonatkozó keretekbe átültetett ösztönzőinek és fékjeinek tekintetében. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a fentiek fényében alaposabban értékelje a CRR- és a CRD-javaslat környezeti, társadalmi és irányítási vonatkozású rendelkezéseit.

i.

Az átmeneti rendelkezésekben meg kell szüntetni a hitelminősítés rendelkezésre állásán alapuló feltételt, hogy csökkentsék a tőkepadló nem minősített vállalatokra gyakorolt hatását (465. cikk (3) bekezdés). Ennek oka az, hogy a külső minősítések csak kis mértékben fedik le az uniós piacot, célja pedig a külső minősítésekre való túlzott támaszkodás elkerülése a hitelminősítő intézetekről szóló irányelvvel összhangban.

ii.

Ami a lakóingatlanra bejegyzett zálogjogra vonatkozó tőkepadlót illető átmeneti szabályozást illeti, az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy több szempontból is (hitelfedezet, a kockázati módszerek közötti aszimmetria, kockázatérzékenység) vizsgálja meg, érdemes lenne-e azt felülvizsgálni, hogy el lehessen kerülni a lakóingatlanra felvett jelzáloghitelekhez való hozzáférésre gyakorolt nem kívánt következményeket. Az ezzel kapcsolatos felülvizsgálatnak azonban figyelembe kell vennie azt is, hogy mindenképp el kerülni az ingatlanbuborékok kialakulásának kockázatát.

iii.

A belső minősítésen alapuló módszerre (IRB) vonatkozó rendelkezések alaposabb felülvizsgálata, a tényleges kockázat tükrözése érdekében fix lejáratok helyett lehetővé téve a valós lejáratok alkalmazását.

iv.

A hitelkonverziós tényezők (CCF) 20 %-os szinten tartása az ügyletekkel kapcsolatos függő tételek (pl. teljesítési garanciák, ajánlati biztosítékok, garanciák) esetében, mivel ez kulcsszerepet játszik az uniós gazdaságban, összhangra törekedve az érintett piac valós nemteljesítési adataival.

v.

A tőkepiaccal kapcsolatos rendelkezéseket alaposabban értékelni kell, hogy elkerülhető legyen a fedezeti, likviditási és finanszírozási költségekre gyakorolt aránytalan hatás kockázata az állampapírok és a vállalati kötvények tekintetében, és így hozzájáruljanak az EU vállalati befektetési bankjainak jobb versenyképességéhez az uniós és nemzetközi piacokon.

vi.

Módosítani kell a kisebbségi részesedések konszolidált tőkéhez való tényleges hozzájárulásának kiszámítását. Ez jelenleg ellentétes a tőkepiaci unió céljaival, így rontja az érdeklődést a társaságok tőzsdei bevezetése iránt.