Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document 62021TN0682

    T-682/21. sz. ügy: 2021. október 19-én benyújtott kereset – ClientEarth kontra Tanács

    HL C 37., 2022.1.24, p. 35–37 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    2022.1.24.   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 37/35

    2021. október 19-én benyújtott kereset – ClientEarth kontra Tanács

    (T-682/21. sz. ügy)

    (2022/C 37/49)

    Az eljárás nyelve: angol

    Felek

    Felperes: ClientEarth AISBL (Brüsszel, Belgium) (képviselők: O. Brouwer, B. Verheijen és T. van Helfteren ügyvédek)

    Alperes: az Európai Unió Tanácsa

    Kérelmek

    A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

    —

    semmisítse meg az alperes 2021. augusztus 9-i, SGS 21/2870 hivatkozási számú határozatát, amelyet a felperes 2021. augusztus 9-én vett kézhez, és amelyben az alperes megtagadta az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, (1) valamint a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló, 2006. szeptember 6-i 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) alapján kérelmezett, bizonyos dokumentumokhoz való hozzáférést;

    —

    a Törvényszék eljárási szabályzatának 134. cikke alapján az alperest kötelezze a felperes költségeinek a viselésére, beleértve bármely beavatkozó fél költségeit is.

    Jogalapok és fontosabb érvek

    Keresetének alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.

    1.

    		 Az első jogalap a döntéshozatali eljárás védelmére vonatkozó mentesség (az 1049/2001 rendelet 4. cikke (3) bekezdésének első albekezdése) téves alkalmazását eredményező téves jogalkalmazáson és nyilvánvaló értékelési hibán alapul, mivel a hozzáférhetővé tétel nem veszélyeztetné súlyosan a hivatkozott döntéshozatali eljárást.

    —

    A felperes azzal érvel, hogy a Tanács nem felelt meg a jogi teszt által meghatározott magas küszöbnek, amely abban áll, hogy a hozzáférhetővé tételnek súlyosan veszélyeztetnie kell a döntéshozatali eljárást. Először is a megtámadott határozat meghozatalának időpontjában nem volt kilátásban érdemi döntéshozatali eljárás. Ezenfelül a Tanács tévesen hivatkozott arra az érvre, amely szerint az 1367/2006 rendeletet érintő döntéshozatali eljárásba való, a nyilvánosság részéről történő külső beavatkozás problémásnak bizonyulhat.

    2.

    		 A második jogalap a jogi vélemények védelmére vonatkozó mentesség (az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének második franciabekezdése) téves alkalmazását eredményező téves jogalkalmazáson és nyilvánvaló értékelési hibán alapul, mivel a hozzáférhetővé tétel nem befolyásolná jelentős mértékben hátrányosan a jogi vélemények védelmét.

    —

    A Tanács nem bizonyította, hogy a kért dokumentum konkrét alkalmazható jogi véleményt tartalmaz. Ezenfelül a Tanács nem vette figyelembe azokat a jogi és az ítélkezési gyakorlatban megállapított releváns rendelkezéseket és elveket, amelyek szerint az uniós jogalkotási folyamatnak nyitottnak kell lennie, és az uniós intézmény jogi szolgálatának az uniós jogszabályok elfogadására vagy felülvizsgálatára irányuló jogalkotási folyamatra vonatkozó jelentős általános jogi analízist tartalmazó jogi elemzését (az 1049/2001 rendelet alapján történő kérelmezés esetén) hozzáférhetővé kell tenni.

    3.

    		 A harmadik jogalap a döntéshozatali eljárás védelmére vonatkozó mentesség (az 1049/2001 rendelet 4. cikke (3) bekezdésének első albekezdése) és a jogi vélemények alóli mentesség (az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének második franciabekezdése) téves alkalmazását eredményező téves jogalkalmazáson és nyilvánvaló értékelési hibán alapul, mivel a megtámadott határozat nem ismerte el a nyomós közérdek fennállását, és nem biztosított ilyen közérdeken alapuló hozzáférést.

    —

    A Tanács nem ismerte el a nyomós közérdek fennállását, és nem biztosított ilyen közérdeken alapuló hozzáférést. A nyomós közérdek konkrétan azért áll fenn, mert az 1367/2006 rendelet felülvizsgálata kiemelkedően fontos a környezeti ügyekben fennálló, igazságszolgáltatáshoz való jog jövőbeli szintje szempontjából, és a megtámadott határozat a kérelmezőt a közérdeket szolgáló NGO-ként ellátott feladatainak a teljesítése során különösen és jelentős mértékben érinti.

    4.

    		 A negyedik jogalap a nemzetközi kapcsolatok védelmére vonatkozó kivétel (az 1049/2001 rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának harmadik franciabekezdése) téves alkalmazását eredményező téves jogalkalmazáson és nyilvánvaló értékelési hibán alapul.

    —

    A Tanács nem felelt meg az 1049/2001 rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának harmadik franciabekezdésében foglalt kivételre való megalapozott hivatkozást érintő jogi teszt által meghatározott magas küszöbnek, amely nevezetesen abban áll, hogy a dokumentum hozzáférhetővé tételének konkrétan és ténylegesen kell kedvezőtlenül befolyásolnia a nemzetközi kapcsolatok védelmét, valamint az érdek kedvezőtlenül befolyásolására vonatkozó veszélynek észszerűen előreláthatónak kell lennie, és az nem lehet pusztán hipotetikus.

    5.

    		 Az ötödik, másodlagosan előterjesztett jogalap a dokumentumokhoz való részleges hozzáférés biztosítására vonatkozó kötelezettség (az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (6) bekezdése) téves alkalmazását eredményező téves jogalkalmazáson és nyilvánvaló értékelési hibán alapul.

    —

    A felperes végezetül azzal érvel, hogy a Tanács a részleges hozzáférés lehetőségét nem vizsgálta meg és ilyen hozzáférést nem biztosított a jogilag megkövetelt módon. Tévesen alkalmazta azt a jogi tesztet, amely a Tanácsot annak értékelésére kötelezi, hogy a kért dokumentum valamennyi része a hivatkozott kivételek (bármelyikének) hatálya alá tartozik-e.

    (1)  HL 2001. L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.

    (2)  HL 2006. L 264., 13. o. Szerkesztői megjegyzés: a kérelmezett dokumentum az 1367/2006 rendelet javasolt felülvizsgálatát érintő döntéshozatali eljárásra vonatkozik.

    Top