—

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ) és különösen annak 36. cikkére, 42. cikkének (6) bekezdésére, 46. cikkére és az állandó strukturált együttműködésről szóló 10. jegyzőkönyvére,

—

tekintettel az állandó strukturált együttműködés (PESCO) létrehozásáról és a részt vevő tagállamok jegyzékének meghatározásáról szóló, 2017. december 11-i (KKBP) 2017/2315 tanácsi határozatra (1),

—

tekintettel a PESCO keretében kidolgozandó projektek listájának összeállításáról szóló, 2018. március 6-i (KKBP) 2018/340 tanácsi határozatra (2),

—

tekintettel a PESCO-projektekre vonatkozó közös irányítási szabálykészlet létrehozásáról szóló, 2018. június 25-i (KKBP) 2018/909 tanács határozatra (3),

—

tekintettel a PESCO keretében kidolgozandó projektek listájának összeállításáról szóló (KKBP) 2018/340 határozat módosításáról és aktualizálásáról szóló, 2018. november 19-i (KKPB) 2018/1797 tanácsi határozatra (4),

—

tekintettel a PESCO keretében kidolgozandó projektek listájának összeállításáról szóló (KKBP) 2018/340 határozat módosításáról és aktualizálásáról szóló, 2019. november 12-i (KKPB) 2019/1909 tanácsi határozatra (5),

—

tekintettel a „Biztonság és védelem az EU globális stratégiájának összefüggésében” című, 2017. november 13-i tanácsi következtetésekre,

—

tekintettel a „Biztonság és védelem az EU globális stratégiájának összefüggésében” című, 2018. november 19-i tanácsi következtetésekre,

—

tekintettel a „Biztonság és védelem az EU globális stratégiájának összefüggésében” című, 2019. június 17-i tanácsi következtetésekre,

—

tekintettel az állandó strukturált együttműködés (PESCO) keretében tett szigorúbb kötelezettségvállalások teljesítésének ütemezéséről és konkrétabb célok meghatározásáról szóló, 2018. október 15-i tanácsi ajánlásra (2018/C374/01) (6),

—

tekintettel „A közös biztonsági és védelmi politika alkotmányos, jogi és intézményi kihatásai: a Lisszaboni Szerződés által kínált lehetőségek” című, 2017. március 16-i állásfoglalására (7),

—

tekintettel a Fegyverkereskedelmi Szerződésre, amely 2014. decemberben lépett hatályba,

—

tekintettel az Európai Számvevőszék 09/2019. sz. „Európai védelem” című, 2019. szeptemberi felülvizsgálatára,

—

tekintettel eljárási szabályzata 118. cikkére,

—

tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A9-0165/2020),

A.

mivel az EUSZ 42. cikkének (2) bekezdése szerint a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) magában foglalja egy közös uniós védelempolitika fokozatos kialakítását, amely közös védelem létrehozásához fog vezetni, amennyiben az Európai Tanács egyhangúlag úgy határoz; mivel a PESCO fontos lépést jelent e cél elérése felé;

B.

mivel a PESCO-t az EUSZ 42. cikkének (7) bekezdése szerinti kötelezettség gyakorlati végrehajtásának előmozdítására és továbbfejlesztésére kell használni kölcsönös segítségnyújtás és támogatás céljából – ahogy arra a PESCO-ról szóló, 2017. november 13-án 23 tagállam által aláírt, közös bejelentés is emlékeztetett –, annak érdekében, hogy javítsák a tagállamok arra való hajlandóságát, hogy szolidaritást mutassanak valamely másik tagállam felé, amennyiben az saját területén fegyveres agresszió áldozatává válik;

C.

mivel az EUSZ 42. cikkével létrehozott állandó strukturált együttműködésről szóló 10. jegyzőkönyv 1. cikkének a) pontja szerint a PESCO egyik célja az, hogy a tagállamok védelmi képességeiket intenzívebben fejlesszék a többnemzetiségű erők, a fő európai fejlesztési programok, valamint az Európai Védelmi Ügynökség tevékenységéhez való nemzeti hozzájárulásaik, illetve – adott esetben – az azokban való részvételük fejlesztésével;

D.

mivel a 10. jegyzőkönyv 1. cikkének b) pontja kimondja, hogy minden tagállam „rendelkezik az ahhoz szükséges képességekkel, hogy legkésőbb 2010-ig – akár nemzeti szinten, akár egy többnemzetiségű erőkből álló csoport részeként – olyan célzott harci egységeket bocsásson a tervezett missziók rendelkezésére, amelyek taktikai szinten gyorsreagálású taktikai csoportként épülnek fel a támogató elemekkel, köztük a közlekedés- és a logisztikabiztosító elemekkel együtt, és amelyek – különösen az Egyesült Nemzetek Szervezetének felkérésére – alkalmasak az EUSZ 43. cikkében említett feladatok 5–30 napon belüli végrehajtására, továbbá amelyek egy kezdeti 30 napos időszakon át fenntarthatók, és legalább 120 napra meghosszabbíthatók”; mivel a kihívásokkal teli geopolitikai környezetre való megfelelő reagálás érdekében felül kell vizsgálni az 1. cikk b) pontját; mivel a tagállamok még messze vannak e cél elérésétől;

E.

mivel a fokozódó, többrétű fenyegetésekre való tekintettel minden eddiginél nagyobb szükség van egy közös uniós védelmi stratégia kidolgozására;

F.

mivel az EU kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiája törekszik a válságkezelésre és a kapacitásbővítésre a partnerországokban Európa és polgárai védelme céljából; mivel egyetlen tagállam sem képes egyedül megvédeni magát, mivel az EU előtt álló, az EU polgáraira, területeire és infrastruktúráira irányuló biztonsági és védelmi fenyegetések közös, sokrétű fenyegetéseket jelentenek, amelyeket egyetlen tagállam sem tud saját maga kezelni; mivel az EU általános biztonsági és védelmi szintje szempontjából előnyös lenne az erőforrások hatékony, koherens, stratégiai és közös felhasználására szolgáló hatékony uniós rendszer, és a gyorsan romló biztonsági környezetben minden eddiginél nagyobb szükség van erre; mivel a hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépés javítása érdekében fokozott erőfeszítésekre van szükség a kibervédelemmel kapcsolatos együttműködés területén, például ami az információmegosztást, a képzést és az operatív támogatást illeti;

G.

mivel a PESCO fő szereplői a részt vevő tagállamok, amelyek biztosítják a KBVP végrehajtásához szükséges képességeket (az EUSZ 42. cikkének (1) bekezdése és 42. cikkének (3) bekezdése), és amelyek azokat olyan uniós műveletekben és missziókban vetik be, amelyek során a Tanács az Unió keretében (az EUSZ 42. cikkének (1), (4) és (5) bekezdése, 43. cikke és 44. cikke) egy feladat végrehajtásával bízza meg őket, és amelyek adott esetben az Európai Védelmi Ügynökség keretében fejlesztik többek között a védelmi képességeiket (az EUSZ 42. cikkének (3) bekezdése és 45. cikke);

H.

mivel a PESCO hosszú távú elképzelése az, hogy katonai eszközökre támaszkodó, polgári eszközökkel kiegészített műveleti kapacitást biztosítson az Unió számára annak érdekében, hogy koherens, teljes spektrumú, a katonai KBVP-műveletekhez a tagállamok rendelkezésére álló haderőcsomag létrehozását érje el; mivel a PESCO-nak fokoznia kell az EU azon képességét, hogy nemzetközi biztonsági szereplőként lépjen fel annak érdekében, hogy hatékonyan és hitelesen hozzájáruljon a nemzetközi, regionális és európai biztonsághoz, akár oly módon is, hogy megakadályozza a biztonságérzet hiányának beszivárgását, és növelje az interoperabilitást annak érdekében, hogy megvédje az uniós polgárokat és a tevékenységek átfedése, a túlzott kapacitás és az összehangolatlan beszerzés csökkentése révén maximalizálja a védelmi kiadások hatékonyságát;

I.

mivel a (KKBP) 2017/2315 tanácsi határozat szerint a tagállamok PESCO-n belüli megerősített védelmi képességeinek létrehozása a NATO számára is előnyös lesz, az egyetlen haderő elvét követve, feltéve, hogy kerülik az átfedéseket és prioritásként kezelik az interoperabilitást, miközben megerősíti az európai pillért a szövetségen belül, és reagál a kiegyensúlyozottabb transzatlanti tehermegosztásra irányuló ismételt felhívásokra; mivel a NATO továbbra is sok tagállam biztonsági struktúrájának alapját fogja képezni;

J.

mivel a PESCO kötelező erejű keretet hoz létre a részt vevő tagállamok között, amelyek kötelezettséget vállaltak arra, hogy uniós keretek között állandó és strukturált módon közösen fektetnek be, terveznek, fejlesztenek és működtetnek védelmi képességeket azáltal, hogy az EUSZ által meghatározott öt területen 20 kötelező erejű kötelezettségvállalást tesznek; mivel ezeknek a kötelezettségvállalásoknak elmozdulást kell jelenteniük a puszta védelmi együttműködéstől a kétoldalú, kölcsönösen előnyös partnerségek keretében történő, teljes interoperabilitás és a tagállamok védelmi erőinek továbbfejlesztése felé; mivel e kötelező érvényű kötelezettségvállalásokat a nemzeti végrehajtási tervek keretében a PESCO titkársága évente értékeli, amellyel a részt vevő tagállamok konzultálhatnak; mivel e kötelező érvényű kötelezettségvállalások ellenére a PESCO tekintetében nem áll rendelkezésre hatékony megfelelési mechanizmus; mivel a PESCO-projekteket az ipari kapacitást, az átfedésekkel kapcsolatos aggodalmakat, illetve a részt vevő tagállamok költségvetési korlátait szem előtt tartva kell végrehajtani; mivel a PESCO tekintetében a megfelelési mechanizmust javítani kell;

K.

mivel a részt vevő tagállamoknak teljes politikai elkötelezettséget kell mutatniuk az általuk vállalt 20 kötelező erejű kötelezettségvállalás teljesítése iránt; mivel a katonai kapacitástervezési ciklusok rendszerint három évnél hosszabb időt vesznek igénybe; mivel a jelenlegi nemzeti katonai kapacitástervezési ciklusokat főként a NATO korábban kialakított védelmi tervezési folyamata vezérli; mivel nagyobb előrelépést kell elérni a PESCO-nak a nemzeti védelmi tervezési folyamatokba való jelentős beágyazása tekintetében, a részt vevő tagállamok PESCO-projektek befejezésével kapcsolatos kapacitásának biztosítása érdekében;

L.

mivel a PESCO-t eredetileg olyan előfutárnak szánták, amely magában foglalja azokat a tagállamokat, amelyek hajlandók és képesek arra, hogy a védelmi együttműködés terén törekvéseiket új szintre emeljék; mivel a részt vevő tagállamok száma (25) nem vezethet ahhoz, hogy a PESCO-t a „legkisebb közös nevező” megközelítés korlátozza; mivel a részt vevő tagállamok száma azt jelzi, hogy létezik hajlandóság szorosabb együttműködésre a biztonság és védelem terén;

M.

mivel a PESCO-projektek első három hullámával kapcsolatos munka 47 projekt létrehozásához és elfogadásához vezetett; mivel ezek közül a mai napig egy sem látott napvilágot; mivel az első hullámhoz tartozó projektek főleg képességek fejlesztésével kapcsolatos projektek, amelyek a lehető legtöbb tagállamot magukba foglalják; mivel a PESCO-projektek befogadó jellege nem gyengítheti a részt vevő tagállamok magas szintű ambícióit; mivel alapvetően fontos, hogy a PESCO olyan projektekre összpontosítson, amelyek valódi hozzáadott értékkel járnak;

N.

mivel úgy tűnik, hogy a 47 PESCO-projektet nem köti össze átfogó közös logika; mivel a projektek jelenlegi listája nem koherens, nem átfogó és stratégiai ambícióval nem rendelkezik, így nem teszi lehetővé a legnyilvánvalóbb képességbeli hiányosságok megszüntetését, és nem kezeli megfelelően vagy teljeskörűen az átfogó cél folyamata keretében a képességfejlesztési terv és a koordinált éves védelmi szemle keretében azonosított kritikus hiányosságokat; mivel a felesleges átfedések elkerülése érdekében e projektek egyikét leállították; mivel más projektek nem értek el elegendő előrelépést, vagy fennáll a veszélye annak, hogy leállnak, és mintegy 30 projekt még mindig a koncepcióalkotási és előkészítő szakaszban van; mivel a katonai kapacitással kapcsolatos nagyratörő projektek kidolgozása akár 10 évig is eltarthat; mivel a PESCO-projektek nagy többsége az Európai Védelmi Alap (EDF) és a NATO hiányosságait fedi le;

O.

mivel a PESCO második szakasza 2021-ben veszi kezdetét; mivel e második szakasz konkrét és jelentős eredményeket fog hozni, ami azt jelenti, hogy rangsorolni kell a projekteket;

P.

mivel egyes PESCO-projektek, mint például az Európai Unió által vezetett erők válságelhárítási műveleti központja (EUFOR CROC), a Katonai Mobilitás és a Logisztikai Csomópontok Hálózata a műveleti tevékenységre, míg mások inkább a katonai kapacitások fejlesztésére összpontosítanak, mint például a kiberbiztonsági eseményekkel foglalkozó gyorsreagálású csoportok, valamint kölcsönös segítségnyújtás a kiberbiztonság területén; mivel mindkét megközelítésnek határozottan hozzá kell járulnia egy közös uniós integrált biztonsági és védelmi stratégia kidolgozásához;

Q.

mivel a leginkább stratégiai jellegű PESCO-projektek némelyike képes jelentősen hozzájárulni az Unió stratégiai autonómiájához és egy koherens, teljes spektrumú haderőcsomag létrehozásához;

R.

mivel olyan nagy európai védelmi projektek, mint a jövőbeli légi hadviselési rendszer (FCAS) és a fő szárazföldi hadviselési rendszer (MGCS), jelenleg nem tartoznak a PESCO hatálya alá;

S.

mivel Európa stratégiai autonómiájának növelése céljából elengedhetetlen fontossági sorrend felállítása és a képességfejlesztési tervben (CDP) és a koordinált éves védelmi szemle (CARD) által azonosított képességbeli hiányosságok kezelése;

T.

mivel a jelenlegi PESCO-projektek közül csak néhány kezeli megfelelően a CDP és a CARD keretében azonosított képességbeli hiányosságokat, vagy veszi már kellőképpen figyelembe a CDP-ből eredő, jelentős hatással bíró képességfejlesztési célokat, és ezeket prioritásként kell kezelni;

U.

mivel tovább kell javítani a PESCO, a koordinált éves védelmi szemle, a nemzeti végrehajtási tervek és a képességfejlesztési terv közötti összhangot és koherenciát, valamint azt, hogy azok kölcsönösen erősítsék egymást;

V.

mivel a NATO-tagsággal rendelkező 21 részt vevő tagállamban a NATO védelmi tervezési folyamata (NDPP) hozzájárul a nemzeti védelmi tervezési folyamatokhoz;

W.

mivel adott esetben a tagállamok nemzeti prioritásai, az EU prioritásai és a NATO prioritásai közötti együttműködésnek a lehető leghamarabb meg kell valósulnia; mivel az EU és a NATO prioritásait jobban össze kell hangolni az EU képességbeli céljainak eléréséhez;

X.

mivel figyelembe véve a két szervezet eltérő jellegét és azok felelősségi körét, a PESCO-nak hatékony és kiegészítő eszköznek kell lennie a képességfejlesztési prioritások kezeléséhez és az EU-ban meghatározott katonai képességek biztosításához, valamint hozzájárulhat a NATO céljaihoz;

Y.

mivel az EU globális stratégiájával összefüggésben egy konkrét védelmi és biztonsági stratégia – mint például a Parlament számos jelentésében javasolt uniós biztonsági és védelmi fehér könyv – megkönnyíthetné a jelenlegi és jövőbeli kihívások közös megközelítését, és fontos iránymutatást nyújthatna a PESCO és a képességfejlesztési terv számára, a hosszú távon megvalósítandó stratégiai törekvések és intézkedések megértéséből kiindulva;

Z.

mivel jelenleg a PESCO-projektek a 25 részt vevő tagállam pénzügyi hozzájárulásától függenek; mivel a Covid19-világjárvány következtében a nemzeti védelmi költségvetések várhatóan csökkenni fognak; mivel látszólag ellentmondásos módon a jelenlegi 47 PESCO-projekt közül – megfelelő finanszírozás esetén – több is erősítheti a tagállamok felkészültségét, amennyiben újabb súlyos közegészségügyi válság lépne fel: a Katonai Mobilitás, az Európai Egészségügyi Parancsnokság és számos más, a logisztikához és a szállításhoz, az egészségügyi ellátáshoz, a katasztrófasegélyhez, a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) fegyverekkel szembeni felkészültséghez, a rosszindulatú kibertevékenységek és az ellenséges dezinformációs kampányok elleni küzdelemhez kapcsolódó területek projektjei; mivel azon stratégiai képességek finanszírozásának csökkentése, amelyekkel az EU és tagállamai jelenleg nem rendelkeznek, szintén gyengítené azon képességüket, hogy közösen lépjenek fel a jövőbeli világjárványok, a CBRN-fenyegetések és az egyéb, jelentős nemzetközi hatásokkal járó, előre nem látható kockázatok ellen;

AA.

mivel a kettős felhasználású közlekedési infrastruktúra finanszírozása a polgári és a katonai mobilitás szempontjából egyaránt hasznos, és mivel a harmonizált igazgatási eljárások végrehajtása az erőforrások Unió-szerte megfelelő ellátási útvonalakon keresztül való mozgatásához vezethetnek, és ez segíthet a közös biztonsági és védelmi környezet kiépítésében;

AB.

mivel a PESCO-nak és a jövőbeli EDF-nek kölcsönösen erősíteniük kell egymást, és mivel a köztük fennálló kapcsolatot tovább kell fejleszteni annak érdekében, hogy biztosítani tudják a képességfejlesztési terv keretében azonosított kritikus képességeket;

AC.

mivel bizonyos PESCO-projektekből fakadó kutatási és fejlesztési képességek kapcsán a jövőbeli EDF-en keresztül kapott társfinanszírozás kilátásba helyezése arra késztette a részt vevő tagállamokat, hogy megsokszorozzák javaslataikat, és ez ösztönözte a cseréket és az együttműködést; mivel minden javaslatnak szem előtt tartania az EU legjobb közös stratégiai érdekét;

AD.

mivel egyes konkrét esetekben az elfogadott érdemi politikai és jogi feltételeket teljesítő harmadik országoknak az egyes PESCO-projektekben való részvétele az Európai Unió stratégiai érdekét szolgálhatja, különösen technikai szakértelem vagy további képességek biztosítása esetén és stratégiai partnerek esetében; mivel harmadik országok PESCO-projektekben való részvétele nem áshatja alá az uniós KBVP előmozdításának célját;

AE.

mivel harmadik országok részvétele csak kivételes lehet, amelyről eseti alapon, az uniós tagállamok kérésére döntenek; mivel minden ilyen részvételnek hozzáadott értéket kell biztosítania bizonyos projektek számára, és hozzá kell járulnia a PESCO és a KBVP megerősítéséhez, valamint a nagyobb követelményeket támasztó kötelezettségvállalások teljesítéséhez, nagyon szigorú feltételek mellett, valamint a megállapított és tényleges kölcsönösség alapján;

AF.

mivel a harmadik országok PESCO-projektekben való részvételéről szóló megállapodás régóta esedékes;

AG.

mivel a Politikai és Biztonsági Bizottságnak (PBB) a PESCO-val és a képességfejlesztéssel összefüggésben betöltött jelenlegi szerepére tekintettel a Parlament már kérte, hogy „a PBB-nek az EUSZ 38. cikkében említett megbízatását szigorúan értelmezzék”;

AH.

mivel a PESCO irányítását a részt vevő tagállamok vezetik; mivel a PESCO titkárságának – az átláthatóság és az inkluzivitás biztosítása és a szükségtelen átfedések elkerülése érdekében – továbbra is elő kell segítenie a más uniós szereplőkkel való kapcsolattartást az egyéb uniós eszközökkel és kezdeményezésekkel meglévő lehetséges szinergiák tekintetében;

AI.

mivel a tagállamok közötti uniós szintű védelmi együttműködés elmélyítésének együtt kell járnia a tagállami parlamentek és az Európai Parlament ellenőrzési hatáskörének megerősítésével;

AJ.

mivel az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköznek a katonai mobilitáshoz és interoperabilitáshoz kapcsolódó projektekre kellene összpontosítania, amelyek döntő fontosságúak nem várt jövőbeli konfliktusok és válságok esetén; mivel a PESCO-nak – a határokon zajló eljárások egyszerűsítése és az infrastrukturális terhek minimálisra csökkentése céljából – hozzá kell járulnia a katonai mobilitás kapcsán a hatékony schengeni térség megteremtéséhez; mivel e tekintetben üdvözlendő a Rail Baltica projekt, amely elengedhetetlen a balti országok európai vasúti hálózatba való bevonása szempontjából, és biztosítani kell annak maximális hatékonyságát;

AK.

mivel a PESCO e tekintetben a biztonság és védelem terén hozzájárulhat a koherencia, a koordináció és az interoperabilitás javításához, valamint a szolidaritás, a kohézió és az Unió rezilienciájának megerősítéséhez;

AL.

mivel a Parlament a Tanáccsal közösen látja el a jogalkotási és költségvetési feladatokat, valamint a Szerződésekben meghatározott feltételek szerint a politikai ellenőrzési és konzultációs feladatokat;

AM.

mivel a Parlament arra kéri a Bizottság alelnökét/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy küldje el számára a PESCO végrehajtásáról szóló éves jelentését;

AN.

mivel a részt vevő tagállamok PESCO keretében tett közös kutatási és fejlesztési erőfeszítései jelentős technológiai áttöréseket tesznek lehetővé, az Unió számára pedig versenyelőnyt biztosítanak a korszerű védelmi képességek terén;

1.

2.