A Régiók Európai Bizottságának véleménye – Fehér könyv a mesterséges intelligenciáról: a kiválóság és a bizalom európai megközelítése

(2020/C 440/14)

Előadó: Guido RINK (NL/PES), Emmen tanácsnoka Referenciadokumentum: Fehér könyv a mesterséges intelligenciáról: a kiválóság és a bizalom európai megközelítése COM(2020) 65 final

POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

Általános megjegyzések

1.

megjegyzi, hogy 2020. február 19-én az Európai Bizottság közzétette a 2020–2025 közötti időszakra vonatkozó digitális stratégiáját. A „Mesterséges intelligencia” (a továbbiakban: MI) című fehér könyvvel az Európai Bizottság meghatározza elképzeléseit a mesterséges intelligencia területére vonatkozó kulcsfontosságú szakpolitikai intézkedésekről és beruházásokról. Az Európai Bizottság szerint Európa globális vezetővé válhat a mesterséges intelligencia területén;

2.

emlékeztet arra, hogy a mesterséges intelligenciáról szóló fehér könyv az „Európa digitális jövőjének megtervezése” (1) című és az „Európai adatstratégia” (2) című közleményekhez kapcsolódik;

3.

rámutat, hogy az Európai Bizottság célja, hogy olyan megközelítést fogadjon el a mesterséges intelligencia fejlesztésére és felhasználására vonatkozóan, amely emberközpontú, etikus, inkluzív és biztonságos, és tiszteletben tartja azokat az értékeket, amelyeket az EU magáénak vall;

4.

emlékeztet arra, hogy a mesterséges intelligenciáról szóló fehér könyv két fő összetevőből áll: a mesterséges intelligencia fejlesztésének és alkalmazásának, valamint az etikai szempontok és a megbízhatóság szabályozásának az előmozdítása;

5.

üdvözli a „Fehér könyv a mesterséges intelligenciáról – a kiválóságon és bizalmon alapuló európai megközelítés” című dokumentumot. Elismeri a mesterséges intelligenciával kapcsolatos viták fontosságát az Európai Bizottság e területre vonatkozó politikai döntéshozatalának előkészítése során. Az RB ugyanakkor rámutat arra, hogy szívesen látta volna, ha a fehér könyvben a helyi és regionális önkormányzatoknak a mesterséges intelligencia fejlesztésében kulcsfontosságú partnerként, fejlesztőként, felhasználóként és az innováció motorjaként betöltött szerepére is kitérnek;

6.

ezzel összefüggésben emlékeztet az RB mesterséges intelligenciáról szóló, 2019. február 6–7-i véleményére (3);

7.

rámutat, hogy a mesterséges intelligencia már életünk része, és egyre fontosabb szerepet fog játszani társadalmaink átalakításában. Komoly lehetőségeket rejt magában az európai társadalom, a vállalkozások és a polgárok számára. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos innováció nem csupán a gazdasághoz való hozzájárulás, hanem segít a társadalmi és környezeti kihívások megoldásában is;

8.

úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása nemcsak nemzeti szinten, hanem mindenekelőtt helyi és regionális szinten is fontos. A helyi és regionális önkormányzatok szerepet játszanak többek között a mesterséges intelligencia ökoszisztémáinak saját régióikban történő ösztönzésében, valamint a mesterséges intelligenciába való beruházások előmozdításában és a saját maguk által megvalósított beruházásokban;

9.

hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia összetett, nem önálló szakpolitikai terület. Számos egyéb szakpolitikai területet érint, amelyekkel az Európai Bizottság foglalkozik;

10.

rámutat, hogy a mesterséges intelligenciáról szóló fehér könyvet és annak politikáit össze kell kapcsolni a fehér könyvvel egyidejűleg előterjesztett „Európa digitális jövőjének megtervezése” című közleménnyel és az európai adatstratégiáról szóló közleménnyel. Emellett a fehér könyvet számos egyéb európai bizottsági szakpolitikához is hozzá kell kapcsolni, például az európai készségfejlesztési programhoz (4), valamint a COVID-19-válság leküzdéséhez és az abból való kilábaláshoz szükséges technológia és adatok, különösen a mobilalkalmazások és az anonimizált mobilitási adatok használatára szolgáló közös uniós eszköztárról szóló ajánláshoz (5);

11.

hangsúlyozza, hogy az RB ajánlásait adott esetben ezekkel az európai szakpolitikai döntéshozatali dokumentumokkal együtt kell vizsgálni;

12.

üdvözli az Európai Bizottság megközelítését, amelynek középpontjában az emberközpontú mesterséges intelligencia fejlesztése áll, és azt az ezzel kapcsolatos törekvését, hogy vezető szerepet töltsön be az etikai normák meghatározásában. Ennek során az Európai Bizottság helyesen mutat rá arra, hogy a mesterséges intelligencia előnyei a közvélemény mesterséges intelligenciába vetett bizalmától függenek;

13.

kitart ugyanakkor amellett, hogy a mesterséges intelligenciába vetett bizalom kiépítését célzó jövőbeli szakpolitikai intézkedésekről szóló vitának foglalkoznia kell az adatok, algoritmusok és platformok tulajdonjogával, a platformokon a közértékek biztosításával, valamint azzal a kérdéssel is, hogy végső soron ki keresi a legtöbbet az MI-alkalmazásokkal, és ki fizeti meg azok árát (és hogy ez társadalmilag elfogadható-e);

14.

rámutat, hogy tekintettel arra, hogy a mesterséges intelligencia számos más szakpolitikai területet is érint, fennáll annak a kockázata, hogy e szakpolitikai területek közötti koherencia felhígul, és e szakpolitikai területek vákuumban fejlődhetnek;

15.

azt javasolja az Európai Bizottságnak, hogy mérlegelje egy ütemterv és megközelítés kidolgozását a különböző szakpolitikai területek közötti koherencia előmozdítására;

A lehetőségek kiaknázása

16.

hangsúlyozza, hogy az európai politikáknak határozottan elő kell mozdítaniuk a polgárok, a közigazgatási szervek, az oktatási intézmények és a vállalkozások multidiszciplináris helyi és regionális hálózatait (ezek szervezését és ösztönzését) és az azokba történő beruházásokat. Az RB úgy véli, hogy az Európai Bizottság által javasolt innovációs központok központi szerepet játszanak e tekintetben;

17.

rámutat, hogy a mesterséges intelligencia hozzájárulhat a társadalmi kihívások megoldásához többek között az egészségügy (ennek legfontosabb új keletű példája a globális Covid19-válság elleni küzdelem), a biztonság, az éghajlatváltozás, a mobilitás és a közlekedés, a szociális támogatás, a csúcstechnológiai ipar, a kiskereskedelem, a mezőgazdaság, az idegenforgalom és a közszolgáltatások területén;

18.

felhívja a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia új munkahelyeket teremthet, és hozzájárulhat a vállalkozói szellem élénkítéséhez. Az Európai Bizottság helyesen ismeri fel, hogy az egyik fontos előfeltétel az, hogy a polgárok bizalommal támaszkodhassanak erre a technológiára. Egy alapvető értékeken alapuló uniós stratégiai keretnek meg kell teremtenie ezt a bizalmat, és MI-megoldások kidolgozására kell ösztönöznie a vállalatokat;

19.

támogatja az egyenlő versenyfeltételek fontosságát az európai piacon. Különös figyelmet kell fordítani ebben a tekintetben a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és az induló innovatív vállalkozások mesterséges intelligenciához való hozzáférésére. Utóbbiak a helyi és regionális gazdaságok egyik fő hajtóerejét jelentik. Az európai digitális innovációs központokra, valamint a jövőbeli szabályozási keretekre és politikákra döntő szerep hárul a mesterséges intelligenciához való hozzáférés esélyegyenlőségének előmozdításában, különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások mesterséges intelligenciához való hozzáférésének támogatásában;

20.

megérti, hogy az Európai Bizottság elkötelezett amellett, hogy kihasználja Európa erős pozícióját az ipari és szakmai (meglévő) piacokon (6). Az RB hangsúlyozni kívánja, hogy ez a stratégia ugyanakkor nem mehet a termelékenység, az innovációs képesség és a helyi és regionális ökoszisztémák meghatározó jegyeinek rovására;

21.

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok számos társadalmi kihívással foglalkoznak ezekben az ökoszisztémákban. Fontos szerepet játszhatnak az innováció e társadalmi kihívásokra gyakorolt hatásának felgyorsításában;

22.

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy az elkövetkező években kedvező környezetet teremtsenek a mesterséges intelligenciába történő beruházások növeléséhez, és előmozdítsák a mesterséges intelligenciába vetett bizalmat az értékláncok különböző láncszemeinél. Ennek az az oka, hogy ők állnak a legközelebb a gyakorlathoz, és helyi multidiszciplináris hálózatokat ösztönözhetnek;

23.

úgy véli, jelentős uniós támogatásra lesz szükség a magán- és állami beruházások ösztönzéséhez, és gondoskodni kell arról, hogy a Digitális Európa program, az Európai horizont program és az európai strukturális és beruházási alapok forrásai megfeleljenek a helyi ökoszisztémák igényeinek;

24.

véleménye szerint a támogatási eszközöknek olyan konkrét MI-alkalmazásokra kell összpontosítaniuk, amelyek alkalmasak a léptékváltásra. A mesterséges intelligencia lehetőségeinek maximális kiaknázása érdekében elő kell mozdítani a kisléptékű projekteket, és korlátozni kell e projektek pénzügyi terheit, vonzóbbá téve a helyi és regionális önkormányzatok számára az európai finanszírozású projektekben való részvételt;

25.

támogatja a mesterséges intelligencia digitális innovációs központokon belüli fejlesztésének megközelítését. Ebben az összefüggésben a digitális innovációs központok támogatási eszközeinek elsősorban a helyi és regionális ökoszisztémák előmozdítására kell összpontosítaniuk;

26.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság elkötelezett amellett, hogy támogassa a mesterséges intelligencián alapuló termékek fejlesztését a közszférában (7);

27.

úgy véli ugyanakkor, hogy az Európai Bizottságnak a mesterséges intelligencia közszektorbeli fejlesztése iránti elkötelezettsége nem korlátozódhat az előre meghatározott ágazatokban már bizonyított MI-technológiára. A helyi és regionális önkormányzatok első vásárlóként ugyanis éppen hogy fontos szerepet játszhatnak az (új) MI-technológia felgyorsításában;

28.

kéri az Európai Bizottságot, hogy szólítsa fel az összes hatóságot, beleértve a helyi és regionális önkormányzatokat is, hogy végezzenek szigorú alapjogi hatásvizsgálatokat a közszférában alkalmazott MI-rendszerekre vonatkozóan. A hatóságoknak a hatásvizsgálat eredményeinek megismerése és a szükséges megoldások elfogadása előtt kerülniük kellene az MI-megfigyelési technológiák igénybevételét, különösen vészhelyzetekben;

29.

kéri olyan közbeszerzési keret és jogi eszköztár – például standard közbeszerzési feltételek – kidolgozását, amelyek cselekvési lehetőséget kínálnak a helyi és regionális önkormányzatok számára, és amelyek segítségével a lehetőségek optimálisan kiaknázhatók;

30.

hangsúlyozza, hogy az adatok értéke a további felhasználásban rejlik, ideértve a mesterséges intelligencia alkalmazásaiban történő felhasználást is. A biztonságos ágazatközi adatmegosztás elősegíti a mesterséges intelligenciával kapcsolatos innovációt. Az RB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy alkalmazza az (EU) 2016/679 általános adatvédelmi rendeletet, valamint vizsgálja meg egy további, speciálisan a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozási keret helytállóságát az adatok vállalkozások és önkormányzatok közötti alacsonyküszöbű, de megbízható megosztását és újrafelhasználását illetően (B2G), különösen ha potenciálisan közérdekű adatokról van szó, mint például a Covid19-világjárvány esetében. Ennek kapcsán megmutatkozott a vállalati adatok hatóságok általi felhasználásának jelentősége is. Ennek lehetőségeit ki kell aknázni, mivel így csökkenthetők a vállalatok adminisztratív terhei, a hatóságok pedig számos esetben, például a platformgazdaság kapcsán, csak ezen a módon tudják teljesíteni jogi kötelezettségeiket;

31.

úgy véli, európai szinten be kell ruházni egy közös, biztonságos alapvető infrastruktúrába, adatarchitektúrába és a biztonsággal, adathalmazokkal és statisztikákkal kapcsolatos minőségi szabványokba. Ez csökkenti az MI-alkalmazások használatára vonatkozó belépési küszöbértéket, és növeli a digitális bizalmat, ezzel elősegítve a mesterséges intelligencia fejlődését és felhasználását;

32.

határozottan úgy gondolja, hogy a közpénzekből kifejlesztett MI-alkalmazásokat is a lehető legnagyobb mértékben vissza kell juttatni a társadalomhoz. Az ilyen MI-alkalmazásokat elvben például nyílt forráskódú feltételek között kell kifejleszteni, elismerve ugyanakkor, hogy a fejlesztéshez finanszírozásra van szükség;

Jogszabályok és szakpolitika: egy tanulási folyamaton alapuló megközelítés

33.

érdeklődéssel veszi tudomásul a mesterséges intelligencia meghatározása terén elért előrelépést, ami az Európai Bizottság által létrehozott magas szintű független szakértői csoport által készített frissített fogalommeghatározásban (8) mutatkozik meg. Úgy véli, hogy ez a meghatározás jobban tükrözi a mesterséges intelligencia technikai képességeit. A mesterséges intelligencia fogalommeghatározásának azonban állandó folyamatot kell jelentenie. Figyelembe kell vennie azt a kontextust, amelyben a mesterséges intelligencia működik, lépést kell tartania az e területen zajló társadalmi fejleményekkel, és nem szabad szem elől tévesztenie az Európai Bizottság által bemutatott kiválósági ökoszisztéma és a bizalmi ökoszisztéma közötti kapcsolatot;

34.

úgy véli, hogy a mesterségesintelligencia-rendszer egy műszaki elemek kombinációjából álló, az adatokat, algoritmusokat és a számítási teljesítményt a szociális gyakorlatokkal, a társadalommal, az identitással és a kultúrával összekapcsoló egység. Egy ilyen dinamikus társadalmi-technikai kombinált meghatározást ezért rendszeresen frissíteni kell, hogy pontosan tükrözze a mesterséges intelligencia egyre növekvő társadalmi hatását, ugyanakkor azonosítsa a mesterséges intelligenciával kapcsolatos gyorsan változó kihívásokat és lehetőségeket;

35.

megjegyzi, hogy az Európai Bizottság szerint az alapvető jogok, a fogyasztói jogok, az említett technikai elemek felhasználásának átláthatósága, valamint a felelősségre és a termékbiztonságra vonatkozó szabályok biztosítása a bizalmi ökoszisztéma kulcselemei. Ezek az alapvető elemek képezik a mesterséges intelligenciára vonatkozó jövőbeli uniós szabályozási keret alapját;

36.

rámutat arra, hogy a mesterségesintelligencia-iparban a gépi tanulás az emberi programozáson alapul, ami nagy mértékű torzításhoz vezethet. Ezért arra kéri az EU-t, hogy vezessen be olyan mechanizmusokat, amelyek biztosítják a nemek közötti, a faji és a világnézeti egyenlőséget és az inkluzivitást a mesterségesintelligencia-technológia fejlesztése és alkalmazása során;

37.

felhívja a figyelmet, hogy a büntetőjog fontos szerepet játszik a polgárok alapvető jogainak súlyos megsértése, valamint a polgárok MI-alkalmazások révén történő jogellenes és titkos megfigyelése elleni normák meghatározásában;

38.

egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy az MI-alkalmazásokra már most is kiterjedt és magas színvonalú uniós jogi keret és etikai elvek vonatkoznak. Fontos példa erre a termékbiztonságra és -felelősségre, a fogyasztói jogokra, az alapvető jogokra vonatkozó és a megkülönböztetés elleni jogszabályok, valamint a személyes adatok védelméhez való jog;

39.

hangsúlyozza, hogy el kell ismernünk, hogy a meglévő jogi keret nem igazodik kifejezetten az MI-alkalmazásokhoz, így jelenleg joghézag áll fenn ezen a téren. Alaposan meg kell vizsgálni, hogy mely területeken van szükség további szabályozásra a polgárok mesterséges intelligenciába vetett bizalmának megerősítése érdekében. A mesterséges intelligenciára vonatkozó jövőbeli szabályozási keret alapvető eleme olyan biztosítékok bevezetése, amelyek gondoskodnak arról, hogy a mesterséges intelligencia előítéletektől mentes legyen, és ne ismételje meg a nemen, etnikai hovatartozáson, fogyatékosságon vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetést;

40.

rámutat továbbá annak szükségességére, hogy a mesterséges intelligencia használata miatt az EU egyik hivatalos nyelvét se érje hátrányos megkülönböztetés, illetve emiatt egyik hivatalos nyelv se kerüljön kiszolgáltatott helyzetbe, és hogy valamennyi uniós nyelven rendelkezésre álljanak adatok és nyelvi készletek;

41.

továbbra is hangsúlyozza a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő kódolás fontosságát, és kéri, hogy minden nem egyenlő mértékben vegyen részt a mesterséges intelligenciával kapcsolatos technológiák tervezésében, végrehajtásában, értékelésében, valamint etikájáról és normáiról folytatott vitában. A lányok és nők részvételének fokozása a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok, a művészetek és a matematika (STEAM) területén alapvető fontosságú ahhoz, hogy teljes mértékben bevonják őket különösen a mesterséges intelligenciával kapcsolatos folyamatokba, és általában véve a digitális gazdaságba;

42.

kiemeli, hogy e szabályozási keretnek kellőképpen biztosítania kell az említett kulcsfontosságú elemeket, ugyanakkor teret és rugalmasságot kell biztosítania az innováció számára. Ennek kapcsán tisztában kell lennünk az MI-rendszerek megértetése és működése terén jelentkező a kihívásokkal, valamint az ilyen rendszerek által kiváltott eredményekkel és társadalmi hatásokkal;

43.

megjegyzi, hogy a mesterséges intelligencia olyan technológia, amely nem önálló, hanem más technológiákhoz és tudományokhoz kapcsolódik, például a viselkedéstudományhoz, a kvantumszámításhoz, a dolgok internetéhez, az 5G- és 6G-hálózatok kiépítéséhez, üzleti modellekhez és digitális platformokhoz;

44.

úgy véli, figyelembe kell vennünk, hogy a mesterséges intelligencia olyan, fejlesztés alatt álló technológia, amely még nincs teljesen kidolgozva, és nem épült be teljes mértékben a társadalomba;

45.

rámutat, hogy a politikusok, a döntéshozók és a társadalom egy alapvető kihívással szembesül: hogyan tudjuk biztosítani, hogy a kívánt és a nem kívánt eredmények és hatások aránya a helyes irányba haladjon? Továbbá hogyan biztosítjuk, hogy elegendő mozgástér álljon rendelkezésre a mesterséges intelligencia lehetőségeinek kiaknázására és az emberek mesterséges intelligenciába vetett bizalmának megerősítésére? Az MI-alkalmazások – különösen a prediktív algoritmusok – számos állami és kormányzati intézményben (igazságügyi szervek, bűnüldöző szervek, katonaság stb.) való elterjedésével sürgősen szükség van egy olyan szabályozási keretre, amely előirányozza a szükségesség és az arányosság szigorú vizsgálatát, megfelelő biztosítékokat és jogorvoslatokat nyújt, és egyértelműen meghatározza a felelősségi köröket és az elszámoltathatóságot, valamint a megfelelő közfelügyeletet;

46.

hangsúlyozza, hogy a regionális és helyi önkormányzatoknak fontos szerepet kell játszaniuk a mesterséges intelligenciára vonatkozó jogszabályok és szakpolitikák kialakításában. Ők ugyanis közelebb állnak a polgárokhoz, és ezért hasznosabb adatokkal rendelkeznek, mint a nemzeti kormányok. A helyi és regionális önkormányzatokat ezért jobban be kell vonni a fehér könyvből következő politikák és jogszabályok kidolgozásába;

47.

egyetért az Európai Bizottság felfogásával, mely szerint a mesterséges intelligencia fejlődésének sebességére tekintettel a szabályozási keretnek mozgásteret kell biztosítania további fejlesztések számára. Ehhez az RB szerint adaptív jogszabályokra és adaptív jogalkotási folyamatra van szükség. Mindez megköveteli az Európai Bizottság kritikus hozzáállását is saját rendszerének működéséhez, valamint a rendszer társadalmi innovációját is;

48.

kitart amellett ebben az összefüggésben, hogy a regionális és helyi önkormányzatoknak elegendő mozgástérrel kell rendelkezniük a kísérletezéshez (ideértve a politikai intézkedések prototípusainak kidolgozását is), és ahhoz, hogy megtanulhassák, hogyan alakíthatók a leghatékonyabban és legeredményesebben az ezekre az alapvető kihívásokra irányuló politikák;

49.

sürgeti, hogy az Európai Bizottság dolgozzon ki egy eljárási politikai keretet, amelynek célja a már meglévő szabályok lehető legnagyobb mértékű kihasználása, valamint a mesterséges intelligenciára vonatkozó jövőbeli politika és az uniós szabályozási keret továbbfejlesztése a későbbiekben. E szakpolitikai keretnek európai, nemzeti és regionális szinten is össze kell hangolnia az erőfeszítéseket, és biztosítania kell a magán- és az állami szektor közötti együttműködést. E célból egy mesterséges intelligenciával foglalkozó uniós ügynökség létrehozása hozzájárulna a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kérdések hatékony felügyeletéhez és koordinálásához a kormányzás valamennyi szintjén, az európaitól a helyi szintig;

50.

támogatja az Európai Bizottság azon megközelítését, hogy a magas kockázatú mesterséges intelligenciára vonatkozó kiegészítő szabályozást vezessen be;

51.

úgy véli azonban, hogy annak meghatározásához, hogy a mesterséges intelligencia „kockázatos”-e, a fő kritériumok a következők: milyen mértékben befolyásolhatja az ember a döntéshozatalt, valamint milyen hatást gyakorolnak e döntések a polgárok jogaira és a tényleges magatartására;

52.

felszólít a jövőbeli jogszabályoknak és szakpolitikáknak különösen az algoritmusok átláthatóságára és értelmezhetőségére, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazóinak elszámoltathatóságára (9), méltányosságára és felelősségére, különösen abban az esetben, ha az MI alkalmazása a polgárok jogainak gyakorlását vagy tényleges cselekvéseit érinti vagy befolyásolja;

53.

rámutat, hogy a polgároknak jogukban áll közérthető nyelven megtudni, hogy milyen adatok és algoritmusok vannak kihatással jogaikra és tényleges cselekvéseikre, hogy méltányos módon tudják megvédeni magukat, és szükség esetén hatékony jogi védelemben részesülhessenek. Emellett a döntéshozatali rendszerbe be kell építeni az emberi ügyintézés lehetőségét is. Adott esetben ki kell emelni a hatóságok szerepét;

54.

úgy véli, hogy az MI-technológiák használata rendkívül fontos a munkakörülmények és a munkavállalók jólléte szempontjából is. E célból csatlakozik az európai szociális partnerek azon felhívásához, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásának biztosítása érdekében „az adatok minimalizálására és átláthatóságára, valamint a személyes adatok feldolgozására vonatkozó egyértelmű szabályokra van szükség annak érdekében, hogy korlátozzák a személyes adatok beavatkozó jellegű megfigyelésének és a velük való visszaélésnek a kockázatát” (10). Ebben az összefüggésben az RB egyetért annak fontosságával, hogy a munkavállalók képviselői számára lehetővé kell tenni az adatokkal, a hozzájárulással, a magánélet védelmével és a felügyelettel kapcsolatos kérdések kezelését, az adatgyűjtést konkrét és átlátható célhoz kell kötni, és biztosítani kell az átláthatóságot az MI-rendszerek emberi erőforrással kapcsolatos eljárásokban való használata során;

55.

egyetért a rendszerek tanításához használt adatokra vonatkozóan az Európai Bizottság által előirányzott követelményekkel. A nyilvántartás vezetése az egyik eszköz a szabályok betartásának ellenőrzéséhez. Az RB azonban úgy véli, hogy az ezzel járó adminisztratív terheket a lehető legkisebbre kell korlátozni;

56.

egyetért az Európai Bizottság álláspontjával, mely szerint a megbízható, etikus és emberközpontú mesterséges intelligenciára vonatkozó célkitűzés csak akkor valósítható meg, ha a magas kockázatú MI-alkalmazások esetében a megfelelő emberi szerepvállalás is biztosított;

57.

kitart amellett, hogy a jövőbeli jogszabályokat és nyomon követést az MI-alkalmazások teljes életciklusára alkalmazni kell;

58.

egyetért az Európai Bizottság azon nézetével, hogy az emberi felügyelet segít biztosítani az emberi autonómia megőrzését, ugyanakkor arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a mesterséges intelligencia használata során értékelje az etikai kockázatokat, különösen az előítéletekkel kapcsolatosakat, és javasoljon egyértelmű megoldásokat;

59.

kéri, hogy a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozás vegye figyelembe e technológiák használatának rövid és hosszú távú környezeti hatásait azok teljes életciklusa során és a teljes ellátási lánc mentén;

60.

tudomásul vette az Európai Parlament Jogi Bizottságának jelentéstervezetét (11). Az RB tudomásul vette különösen azt a megfontolást, hogy minden tagállamnak létre kell hoznia egy nemzeti felügyeleti hatóságot, amely a betartás biztosításáért, értékeléséért és nyomon követéséért, valamint a vita és a nézőpontok cseréjének lehetővé tételéért felelős, szoros együttműködésben az érintett érdekelt felekkel és a civil társadalommal;

61.

egyetért az Európai Bizottság azon véleményével, hogy a nagy kockázatú alkalmazásokra vonatkozó kötelező követelmények betartásának ellenőrzéséhez és biztosításához objektív, előzetes megfelelőségértékelésre van szükség;

62.

egyetért az Európai Bizottsággal a tekintetben, hogy a távoli biometrikus azonosításra szolgáló MI-rendszerek használatának következményei a használat céljától, körülményeitől és hatókörétől függően jelentősen eltérőek lehetnek;

63.

kéri egy kötelező és egységesen értelmezhető minőségi keret kidolgozását az ilyen nagy kockázatú MI-alkalmazások megfelelő kezeléséhez. Ennek a keretnek azokra a normákra és gyakorlatokra kell irányulnia, amelyek megakadályozzák az egyéneknek és a lakosság csoportjainak jogellenes megkülönböztetését és megbélyegzését. Az RB támogatja az Európai Bizottságnak a kérdésről folytatandó széles körű vitára vonatkozó megközelítését;

64.

úgy véli, hogy a jogalkotás mellett az etika is fontos szerepet játszik a mesterséges intelligencia kialakításában („beépített etika”). Tudatában kell lennünk annak, hogy az etika nem kapcsolódik egy konkrét technikai eszközhöz (pl. mesterséges intelligencia), hanem az etika kapcsán arról a társadalmi és szabályozói környezetről van szó, amelyben a technikai eszközt alkalmazzák;

65.

úgy véli, hogy a bizalmi ökoszisztémára vonatkozó jövőbeli politika számára a nagy kockázatú mesterséges intelligenciára vonatkozó jogszabályok puszta megalkotásánál előnyösebb egy szélesebb körű megközelítés. A jövőbeli szakpolitikához folyamatos és szisztematikus társadalmi-technikai megközelítésre van szükség, amely a technológiát minden szempontból és különböző szűrőkön keresztül vizsgálja. A politikai döntéshozatal és szabályozás terén ehhez multidiszciplináris megközelítésre van szükség, amelynek keretében a politikai döntéshozók, a különböző területek tudományos szakemberei, a szociális partnerek, a vállalkozások, valamint a helyi és regionális önkormányzatok folyamatosan együttműködnek és nyomon követik a fejleményeket, valamint ugyanilyen átláthatósággal közzéteszik az eredményeket;

Az ismeretek fejlesztése

66.

rámutat, hogy az olyan társadalomba való átállás előmozdítása érdekében, amelyben a mesterséges intelligencia fontos szerepet játszik, a naprakésszé tett készségfejlesztési programra és a digitális oktatási cselekvési tervre vonatkozó jövőbeli javaslatoknak a mesterséges intelligenciát illetően ki kell terjedniük az alapfokú oktatás, a középfokú oktatás, a közép- és felsőfokú szakképzés és a tudományos oktatás teljes tanmenetére, valamint az egész életen át tartó tanulásra. A digitális oktatási tanterveknek elő kell mozdítaniuk az aktív polgári szerepvállalást, fokozniuk kell a kritikus gondolkodást, és már a kezdetektől lehetővé kell tenniük az emberek számára a mesterséges intelligenciával való egyre erősödő interakció kezelését;

67.

kéri, hogy az oktatási és képzési intézkedések a polgárok és a szakemberek digitális készségeinek megerősítésére is összpontosítsanak mind az oktatási rendszerben, mind a folyamatos szakképzés során. A digitális forradalom következtében a digitális területhez kapcsolódó szakmákban foglalkoztatottak száma várhatóan jelentősen nőni fog. Ugyanakkor az MI-technológiákkal kapcsolatos, egész életen át tartó tanulás nemcsak a tudományos, technológiai, (művészeti,) mérnöki és matematikai tanulmányokat követő műszaki foglalkozások esetében kulcsfontosságú, hanem minden munkavállaló számára (beleértve a közigazgatásban dolgozó alkalmazottakat is), akiknek számos más tevékenységi területen szükségük van a mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismeretekre. A képzésnek ezért nemcsak a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jelenlegi munkaerőpiaci igényekre kell összpontosítania, hanem minden munkavállaló technológiai jártasságára, segítve őket a mesterséges intelligenciával kapcsolatos képzési igényekre vonatkozó hosszú távú előrejelzésekhez való alkalmazkodásban;

68.

hangsúlyozza, hogy a politikusok és a politikai döntéshozók képzése nemcsak a mesterséges intelligencia használata, hanem az etikai rendelkezések és normák terén is kulcsfontosságú, és javítani fogja a demokratikus döntéshozatalt. Az RB olyan képzéseket javasol, amelyek magukban foglalják a készségek viszonylag magas szintű frissítését, és amelyeknek két céljuk van: 1) az érintettek egyenlő tárgyalópartnerként tudjanak kommunikálni a piaccal, valamint 2) irányítani tudják a mesterséges intelligencia társadalomra és demokratikus folyamatra gyakorolt hatását;

69.

hangsúlyozza, hogy annak biztosítása érdekében, hogy a mesterséges intelligencia tükrözze alapvető értékeinket és jogainkat, valamint hogy elkerüljük a nemi alapon elfogult programozást, alapvető fontosságú a technológiai ágazat diverzifikálása és a diákok, különösen a lányok arra való ösztönzése, hogy vegyenek részt a STE(A)M-tanfolyamokon;

Többszintű kormányzás és a köz- és magánszféra együttműködése

70.

egyetért azzal, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatban közös európai megközelítésre van szükség a megfelelő lépték eléréséhez és az egységes piac széttagoltságának elkerüléséhez;

71.

kiemeli azonban, hogy a kormányzás európai megközelítésének egy nyitott, befogadó és decentralizált társadalmon kell alapulnia, amelyben mindenkinek lehetősége van a részvételre, valamint arra, hogy kreatív és vállalkozó szellemű legyen;

72.

úgy véli, a legfontosabb kérdés e téren az, hogy a politika, a polgárok és a kkv-k hogyan vonhatók be hatékonyan az MI-alkalmazások, valamint az azokhoz kapcsolódó etika és szabályozás fejlesztésébe; valamint hogy a szakpolitikák és szabályozások (újra)kalibrálásában milyen szerepet tölthet be az ökoszisztémáktól várt bevételek érthetővé tétele;

73.

rávilágít, hogy a polgárok decentralizált hálózatai és a helyi gazdaságok fontos szerepet játszanak abban, hogy bevonják a politikát, a polgárokat és a vállalkozásokat az MI-alkalmazások, valamint a mesterséges intelligenciával kapcsolatos etika és szabályozás fejlesztésébe. A helyi közösségek és hálózatok ereje ugyanis a nyitott, összekapcsolt és megoldásorientált helyi és regionális együttműködésben rejlik, amely elősegíti az innovációt és az új gazdaságok fejlődését;

74.

úgy véli, hogy a jövőbeli európai politikai keretnek össze kell hangolnia az európai, nemzeti és regionális szinten tett erőfeszítéseket, elő kell mozdítania a tudásmegosztást, és biztosítania kell az együttműködést a magán- és az állami szektor között. Ehhez többszintű kormányzásra van szükség, amely összekapcsolja a helyi, regionális, nemzeti és európai szintű hálózatokat.

---

(1)  COM(2020)67.

(2)  COM(2020)66.

(3)  SEDEC VI/046 (HL C 168., 2019.5.16., 11. o.).

(4)  COM(2016)381.

(5)  (EU) 2020/518 ajánlás.

(6)  A mesterséges intelligenciáról szóló fehér könyv 2. fejezete.

(7)  4. F. fejezet.

(8)  https://ec.europa.eu/newsroom/dae/document.cfm?doc_id=56341.

(9)  Maranke Wieringa, What to account for when accounting for algorithms, Utrechti Egyetem, 2020. január 20.

(10)  Az európai szociális partnerek önálló keretmegállapodása a digitalizációról (https://www.etuc.org/system/files/document/file2020-06/Final%2022%2006%2020_Agreement%20on%20Digitalisation%202020.pdf).

(11)  Ibán García del Blanco előadó 2020. április 21-i jelentéstervezete a Bizottsághoz intézett ajánlásokkal a mesterséges intelligencia, a robotika és a kapcsolódó technológiák etikai szempontjainak keretéről (2020/2012(INL)).