Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62019TN0505

    T-505/19. sz. ügy: 2019. július 12-én benyújtott kereset — DE kontra Európai Parlament

    HL C 305., 2019.9.9, p. 63–64 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    9.9.2019   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 305/63


    2019. július 12-én benyújtott kereset — DE kontra Európai Parlament

    (T-505/19. sz. ügy)

    (2019/C 305/73)

    Az eljárás nyelve: angol

    Felek

    Felperes: DE (képviselő: T. Oeyen ügyvéd)

    Alperes: Európai Parlament

    Kérelmek

    A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

    semmisítse meg az Európai Parlament 2018. október 30-i határozatát, amelyben az megtagadja a felperes számára megfelelő külön szabadság engedélyezését béranyaság útján született, újszülött iker gyermekeinek gondozására;

    kötelezze a Parlamentet a költségek viselésére.

    Jogalapok és fontosabb érvek

    Keresetének alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.

    1.

    Az első, az egyenlő bánásmódhoz való jog megsértésére és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának megsértésére alapított jogalap.

    A megtámadott határozat azáltal, hogy nem biztosít a felperes számára a szülési szabadsággal és/vagy az örökbefogadási szabadsággal egyenértékű, születéssel összefüggő szabadságra való jogosultságot, megsérti a felperes — az Európai Unió Alapjogi Chartája 21. cikkének (1) bekezdésében, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény (EJEE) 14. cikkében és az EU személyzeti szabályzata 1. cikkének d) pontjában foglalt — egyenlő bánásmódhoz és a hátrányos megkülönböztetés tilalmához fűződő alapvető jogát. Mivel a béranyaságot igénybe vevő szülők túlnyomó többsége homoszexuális, őket aránytalanul kedvezőtlen módon érinti az EU személyzeti szabályzata születéssel összefüggő szabadságra vonatkozó rendelkezéseinek a Parlament általi, a megtámadott határozatban foglalt értelmezése.

    2.

    A második, a felperes családi életének védelméhez való jog megsértésére alapított jogalap.

    A megtámadott határozat azáltal, hogy nem engedélyez a felperes számára megfelelő, a szülési és/vagy örökbefogadási szabadsággal egyenértékű külön szabadságot újszülött gyermekei gondozására, megsérti az EJEE 14. cikkével összefüggésben értelmezett 8. cikkét, amely a felperes családi élethez való jogát védi.

    3.

    A harmadik, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott határozatot a megfelelő ügyintézés elvének megsértésével hozták.

    A felperes különösen azt állítja, hogy az alperes (i.) megsértette a felperes meghallgatáshoz való jogát; valamint (ii.) nem indokolta a határozatát.

    4.

    A negyedik jogalap az EU személyzeti szabályzata külön szabadságra vonatkozó rendelkezéseinek az alperes által a megtámadott határozatban való értelmezésével kapcsolatos jogellenességi kifogáson alapul.

    Az első, második és harmadik jogalapban ismertetett okokból a felperes azzal érvel, hogy a személyzeti szabályzat V. mellékletének 6. cikkével összefüggésben értelmezett 57. cikkének az alperes általi, a megtámadott határozatban foglalt értelmezése jogellenes annyiban, hogy az Európai Parlament azon tisztviselői vagy alkalmazottai, akik béranyaság útján válnak szülővé, nem jogosultak szülési és/vagy örökbefogadási szabadsággal egyenértékű külön szabadságra.

    5.

    Az ötödik, a téves jogalkalmazásra és az EU személyzeti szabályzata 2. melléklete 6. cikkének, valamint az Európai Parlament szabadságra vonatkozó belső szabályzatának téves alkalmazására alapított jogalap.

    Amennyiben a Bíróság azt állapítja meg, hogy a felperest nem illeti meg szülési vagy örökbefogadási szabadsággal egyenértékű, születéssel összefüggő szabadság, a felperes úgy véli, hogy az ikrek apjaként 20 nap szabadságra jogosult. E jogosultság attól függetlenül alkalmazandó, hogy a felperes milyen jogi mechanizmuson keresztül vállalt szülői felelősséget.


    Top