(1)

Az Európai Bizottság „Az európai identitás megerősítése az oktatás és a kultúra révén” című közleményében (1) olyan európai oktatási térséget vetít elő, ahol a magas színvonalú, inkluzív oktatás, képzés és kutatás útjában nem állnak határok; ahol általánosan elterjedt gyakorlat, hogy valaki másik tagállamban tanul vagy dolgozik; ahol jóval elterjedtebb, hogy valaki az anyanyelvén túl két másik nyelvet is beszél; ahol az emberek erős európai identitástudattal rendelkeznek, és tisztában vannak Európa közös kulturális és nyelvi örökségével és sokféleségével.

(2)

A tisztességes munkafeltételekkel és a növekedéssel foglalkozó göteborgi csúcstalálkozó informális munkaülésén az állam-, illetve kormányfők megvitatták az oktatás és a kultúra szerepét Európa jövője szempontjából. Az Európai Tanács a 2017. december 14-i következtetéseiben (2) felkérte a tagállamokat, a Tanácsot és a Bizottságot, hogy hatáskörük keretein belül folytassák a munkát e területen.

(3)

Az Európai Tanács a 2002. március 15–16-i barcelonai ülésén elfogadott következtetésekben további intézkedéseket sürgetett az oktatás területén az alapkészségek elsajátításának javítása érdekében, különösen azáltal, hogy már kisgyermekkortól kezdődően legalább két idegen nyelvet tanítanak a gyermekeknek.

(4)

Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló tanácsi ajánlás (3) az írás-olvasási kompetenciát és a többnyelvűségi kompetenciát a benne meghatározott nyolc kulcskompetencia közé sorolja.

(5)

A többnyelvűségi kompetencia (4) az európai oktatási térséggel kapcsolatos elképzelés központi eleme. Ahogy növekszik az oktatási, képzési és munkavégzési célú mobilitás az Unión belül, és egyre több migráns érkezik az Unióba harmadik országokból, továbbá fokozódik az általános világszintű együttműködés, az oktatási és képzési rendszereknek újra kell gondolniuk a nyelvtanulásban és nyelvoktatásban rejlő kihívásokat és az európai nyelvi sokféleség kínálta lehetőségeket.

(6)

A nyelvtanulás és a nyelvtanítás bővítése és javítása megerősítheti az oktatás és képzés európai dimenzióját. Elősegítheti egy olyan európai identitás kialakítását, amely a maga teljes sokféleségével kiegészíti a helyi, regionális és nemzeti identitásokat és hagyományokat, és az Unió és a tagállamok jobb megértését szolgálja. A többnyelvűségi kompetencia elősegíti más kultúrák jobb megértését, és ezáltal hozzájárul az állampolgári kompetenciák és a demokratikus készségek fejlesztéséhez.

(7)

Az európaiak majdnem fele (5) állítja, hogy első nyelvén (6) kívül képtelen bármely más nyelven társalogni. A többnyelvűségi kompetencia hiánya nehézségek forrása lehet, mely gátolja a hatóságok és az egyének közötti érdemi kommunikációt, különösen a határ menti régiókban (7).

(8)

A középfokú oktatásban tíz tanuló közül mindössze négy éri el az első idegen nyelven az önálló nyelvhasználói szintet, amely szint azt jelzi, hogy egyszerű társalgást tudnak folytatni. Ezt a szintet a második idegen nyelven mindössze a tanulók negyede éri el (8). Az oktatásban és képzésben alkalmazott nyelvek összehasonlító elemzése azt mutatta, hogy a legtöbb tagállam számára kihívást jelent a megfelelő tanulmányi eredmények garantálása a nyelvek területén. Noha problémák valamennyi oktatási ágazatban fennállnak, különösen akutak a szakképzés területén, ahol a nyelvtanulás kevésbé hangsúlyos.

(9)

A korlátozott többnyelvűségi kompetencia továbbra is az egyik fő akadálya az európai oktatási, képzési és ifjúsági programok kínálta lehetőségek kihasználásának. Ezzel szemben a jobb többnyelvűségi kompetencia lehetővé teszi az emberek számára a belső piac nyújtotta lehetőségeknek, többek között a munkavállalók szabad mozgásának jobb kiaknázását, továbbá azt, hogy megalapozottabb döntéseket hozzanak a más uniós országokban rendelkezésre álló lehetőségekről.

(10)

A többnyelvűségi kompetencia versenyelőnyhöz juttatja mind a vállalkozásokat, mind az álláskeresőket – ha más szükséges készségek is társulnak hozzá. Pozitív korreláció áll fönn az idegen nyelvi készségek és a foglalkoztatás valószínűsége között. Ugyanakkor a legutóbbi szakmai továbbképzési felmérésből (CVTS 2016) az derül ki, hogy a (munkavállalóiknak képzést biztosító) vállalatok mindössze 7,9 %-a íratja be a munkavállalókat nyelvtanfolyamokra (ez az arány a szlovákiai 22,1 %-tól az írországi 0,5 %-ig terjed).

(11)

A jelenlegi életszínvonal fenntartásához, a magas foglalkoztatási arány elősegítéséhez és a társadalmi kohéziónak a jövő társadalma és munkaerőpiaca tekintetében való megerősítéséhez az embereknek megfelelő készségekre és kompetenciákra van szükségük. A jobb többnyelvűségi kompetencia megszerzése támogathatja a mobilitás és az együttműködés fokozását az Unióban. Ez kulcsfontosságú a bevándorló gyermekek, diákok és felnőttek teljes beilleszkedésének garantálásához is.

(12)

Az egyre mobilabbá és digitálisabbá váló társadalom számára új tanulási módszereket kell feltérképezni. Az új tanulási módszerek, különösen a digitális fejlesztések révén egyre több nyelv sajátítható el és gyakorolható az iskolán és a tanrenden kívül. A jelenlegi értékelési eljárások nem jelenítik meg teljes mértékben e fejleményeket.

(13)

A szociális jogok európai pillérének első alapelve értelmében mindenkinek joga van a minőségi és inkluzív oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz annak érdekében, hogy olyan készségeket tartson szinten, illetve szerezzen meg, amelyek lehetővé teszik számára, hogy teljes mértékben részt vegyen a társadalomban és sikeresen alkalmazkodjon a munkaerőpiaci változásokhoz. A többnyelvűségi kompetencia azon kulcskompetenciák egyike, amelyek előmozdíthatják a foglalkoztathatóságot, az önkiteljesítést, az aktív polgári szerepvállalást, a kultúrák közötti megértést és a társadalmi befogadást; meghatározása szerint ez a kompetencia különböző nyelvek kommunikációs célra történő megfelelő és eredményes használatára való képesség.

(14)

A tagállamok több mint fele hivatalosan is elismer regionális és kisebbségi nyelveket határain belül jogi vagy közigazgatási célokból, ideértve a nemzeti jelnyelveket is. E nyelvek közül több átível az országhatárokon. Európa nyelvi térképét a bevándorló, illetve menekült populációk nyelvei teszik teljessé.

(15)

Az iskolák egyre inkább tudatában vannak annak, hogy szükséges gondoskodniuk arról, hogy minden gyermek – hátterétől és első nyelvétől függetlenül – nagyon magas szinten elsajátítsa az oktatás nyelvét, adott esetben egyedi segítséggel. Ez elősegíti a méltányosságot és az esélyegyenlőséget, és csökkenti a korai iskolaelhagyás kockázatát.

(16)

Az iskolák nyelvi tudatossága magában foglalhatná azt, hogy tisztában vannak valamennyi diák írás-olvasási kompetenciájával és többnyelvűségi kompetenciájával, ideértve az iskolában nem oktatott nyelvekre vonatkozó kompetenciákat is. Az iskolák különbséget tehetnek a többnyelvűségi kompetencia különböző szükséges szintjei között, egyrészt az egyes kontextusok és célok alapján, másrészt az egyes tanulók körülményei, szükségletei, képességei és érdeklődése alapján.

(17)

Az Európai Unió oktatási rendszereinek legalább felében kihívást jelent bizonyos tantárgyak, többek között az élő idegen nyelvek terén a tanárhiány, ezért több tagállam vezetett be reformokat vagy ösztönzőket a nyelvtanárhiány felszámolására. E reformok és ösztönzők között szerepelhetnének olyan ösztöndíjak, amelyekkel a nyelvi diplomával és más területen szakmai tapasztalattal rendelkezőket a tanári pályára lehetne terelni, valamint megreformált tanárképzési programok is.

(18)

Azok a kezdeményezések, amelyek az iskolai oktatásban elsajátítható kulcskompetenciák javítására irányulnak – többek között a való életben szerzett tapasztalat és az iskolapadban szerzett tudás szorosabb összekapcsolása, valamint a digitális technológiák iskolai használata és az iskolai innováció támogatása révén – erőteljesebb hangsúlyt fektettek a tanulási eredményekre. Támogatták emellett a többnyelvűségi kompetencia megszerzését is.

(19)

A tartalomalapú nyelvoktatás, azaz egyes tantárgyak idegen nyelven való oktatása, valamint a digitális és online eszközök alkalmazása a nyelvtanításban hatékonynak bizonyult a tanulók különböző kategóriái számára. A nyelvtanárok számára Európa-szerte hasznos lenne olyan folyamatos szakmai továbbképzés, amellyel nem csak digitális kompetenciájukat tehetnék naprakésszé, hanem elsajátíthatnák azt is, hogy oktatási gyakorlatukban hogyan tudnának a legmegfelelőbben különböző módszerekre és új technológiákra támaszkodni. Segítségükre lehetne ebben a nyílt hozzáférésű oktatási segédanyagok jegyzéke, figyelembe véve az Európa Tanács munkáját.

(20)

Európában több kezdeményezés támogatta a többnyelvűségi kompetencia meghatározását és fejlesztését. A közös európai nyelvi referenciakeret minden nyelv tanulását és tanítását támogatja azáltal, hogy olyan átlátható, következetes és átfogó hivatkozási eszközt nyújt, amelynek révén értékelhetők és összehasonlíthatók a kompetenciaszintek. A keret különbséget tesz az alapszintű nyelvhasználói szint, az önálló nyelvhasználói szint és a mesterfokú nyelvhasználói szint között, mely utóbbi lehetővé teszi a nyelvhasználó számára, hogy a vizsgált nyelven munkát végezzen vagy tanulmányokat folytasson. 2018-ban az eszközt új leíró elemekkel egészítették ki a mediáció, a jelnyelvek és egyéb területek tekintetében, valamint a leíró elemek gyűjteményeivel a fiatal tanulók tekintetében, hogy a keret szélesebb közönség számára legyen használható.

(21)

Az Europass nyelvi útlevél a nyelvi készségek önértékelésére szolgáló egységesített sablondokumentum, amely a közös európai nyelvi referenciakereten alapul. Segítséget jelent egyfelől a polgárok részére, hogy – akár oktatási vagy képzési, akár munkavállalási célú – mobilitás esetén megadhassák nyelvi készségeiket, másfelől a munkáltatók részére, hogy képet alkossanak a munkaerő nyelvi készségeiről.

(22)

Az Európai Nyelvi Díj (9) a nyelvoktatási kiválóságot és innovációt jutalmazza az összes részt vevő országban. Arra ösztönzi az iskolákat és egyéb intézményeket, hogy új módszereket és stratégiákat alkalmazzanak a helyi, regionális, nemzeti vagy európai prioritásoknak megfelelően. E díj hozzájárult a nyelvoktatás és a nyelvtanulás terén folytatott európai együttműködés megismertetéséhez, valamint a többnyelvűség növeléséhez számos oktatási ágban.

(23)

Valamennyi tagállam elismerte, hogy fokozni kell a többnyelvűséget és fejleszteni kell a többnyelvűségi kompetenciát az Unióban. Az Európai Bizottság javaslatot fog kidolgozni az oktatási és képzési teljesítménymutatók új európai keretére vonatkozóan, kitérve az adatgyűjtési lehetőségekre is, és ezen belül esetleg meghatároz egy európai nyelvi kompetenciamutatót is annak érdekében, hogy pontosabb kép rajzolódjon ki a többnyelvűségi kompetencia Unión belüli helyzetéről. Ezekről a teljesítménymutatókról a Tanács a 2020 utáni időszakra szóló új oktatási és képzési stratégiai keretrendszer kialakítása során fog megbeszéléseket folytatni és dönteni.

(24)

Annak elismerése mellett, hogy a többnyelvűségi kompetencia az egész életen át alakul, és hogy valamennyi életszakaszban rendelkezésre kell állniuk lehetőségeknek, ezen ajánlás kifejezetten az alapfokú és a középfokú oktatásra és képzésre irányul, ideértve adott esetben akár a kisgyermekkori nevelést és gondozást, valamint a szakmai alapképzést is.

(25)

Ez az ajánlás teljes mértékben tiszteletben tartja a szubszidiaritás és az arányosság elvét,

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

(9)

(10)

(11)

(12)