Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62019CN0174

    C-174/19. P. sz. ügy: A Törvényszék (hatodik tanács) T-630/15. sz., Scandlines Danmark és Scandlines Deutschland kontra Bizottság ügyben 2018. december 13-án hozott ítélete ellen a Scandlines Danmark ApS és a Scandlines Deutschland GmbH által 2019. február 25-én benyújtott fellebbezés

    HL C 148., 2019.4.29, p. 35–36 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    29.4.2019   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 148/35


    A Törvényszék (hatodik tanács) T-630/15. sz., Scandlines Danmark és Scandlines Deutschland kontra Bizottság ügyben 2018. december 13-án hozott ítélete ellen a Scandlines Danmark ApS és a Scandlines Deutschland GmbH által 2019. február 25-én benyújtott fellebbezés

    (C-174/19. P. sz. ügy)

    (2019/C 148/33)

    Az eljárás nyelve: angol

    Felek

    Fellebbezők: Scandlines Danmark ApS, Scandlines Deutschland GmbH (képviselő: L. Sandberg-Mørch advokat)

    A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, Dán Királyság, Föreningen Svensk Sjöfart, Naturschutzbund Deutschland (NABU) eV

    A fellebbezők kérelmei

    A fellebbezők azt kérik, hogy a Bíróság:

    helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-630/15. sz. ügyben 2018. december 13-án hozott ítéletét, amennyiben az elutasította a fellebbező azon jogalapjait, amelyekben azt állította, hogy az A/S Femern Landanlæg részére nyújtott intézkedések támogatásnak minősülnek; a mögöttes országrészekkel fennálló kapcsolódási pontok költségei nem minősülnek elszámolható költségeknek a Femern A/S részére nyújtott támogatás összeegyeztethetősége szempontjából; a Femern A/S részére nyújtott intézkedéseknek nincs ösztönző hatása; a kontrafaktuális elemzés jogellenes; a Femern A/S részére nyújtott intézkedések nem okoznak indokolatlan versenytorzulást, továbbá hogy a fellebbező által előadott új jogalapok elfogadhatatlanok voltak;

    az ellenérdekű felet kötelezze a saját költségei, valamint a fellebbező részéről felmerült költségek viselésére.

    Jogalapok és fontosabb érvek

    A fellebbezők a megtámadott ítélettel szemben hét jogalapot hoznak fel:

    Először is, a Törvényszék az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének és az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdésének megsértésével tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a Bizottság nem alkalmazta tévesen a jogot és nem tapasztalt komoly nehézségeket annak megállapítása során, hogy az A/S Femern Landanlæg részére a mögöttes országrészekkel fennálló dán vasúti kapcsolódási pontok céljára nyújtott állami kezességvállalások és állami kölcsönök nem voltak alkalmasak a verseny torzítására, mivel az érintett piac nincs megnyitva a verseny előtt.

    A fellebbezők azzal érvelnek, hogy a Törvényszék e téves következtetése négy téves jogalkalmazáson alapul, amelyek e jogalapon belül a következő részeknek felelnek meg:

    a)

    A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy az A/S Femern Landanlæg részére nyújtott állami kezességvállalások és állami kölcsönök nem voltak alkalmasak arra, hogy hátrányosan érintsék a versenyt, jóllehet az állandó összeköttetés (amelyet a Femern A/S üzemeltet) és a mögöttes országrészekkel fennálló dán vasúti kapcsolódási pontok (amelyeket a Femern Landanlæg üzemeltet) együttesen egyetlen integrált projektet alkotnak, a Femern A/S részére nyújtott állami kezességvállalásokról és állami kölcsönökről pedig már megállapítást nyert, hogy azok alkalmasak a verseny torzítására.

    b)

    A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a dán vasúti infrastruktúra kezelésének piaca „de lege”nincs megnyitva a verseny előtt.

    c)

    A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a dán vasúti infrastruktúra kezelésének piaca „de facto”nincs megnyitva a verseny előtt.

    d)

    A vasúti infrastruktúra kiépítésének és karbantartásának piacai — amelyek meg vannak nyitva a verseny előtt — elkülönülnek a vasúti infrastruktúra szigorú értelemben vett kezelésének és üzemeltetésének piacától.

    Másodszor, a Törvényszék az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének és az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdésének megsértésével tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a Bizottság nem alkalmazta tévesen a jogot és nem tapasztalt komoly nehézségeket annak megállapítása során, hogy az A/S Femern Landanlæg részére a mögöttes országrészekkel fennálló dán vasúti kapcsolódási pontok finanszírozása céljából nyújtott állami kezességvállalások és állami kölcsönök nem voltak alkalmasak arra, hogy érintsék a tagállamok közötti kereskedelmet.

    Harmadszor, a Törvényszék az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdése b) pontjának és az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdésének megsértésével tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a mögöttes országrészekkel fennálló kapcsolódási pontok költségeit figyelembe lehet venni az állandó összeköttetés maximális megengedhető támogatási intenzitásának számítása során (az összeegyeztethetőségi elemzéssel összefüggésben), jóllehet a Törvényszék szerint a mögöttes országrészekkel fennálló kapcsolódási pontoknak biztosított forrás nem minősül állami támogatásnak.

    Negyedszer, a Törvényszék az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdése b) pontjának és az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdésének megsértésével tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a Bizottság nem alkalmazta tévesen a jogot és nem tapasztalt komoly nehézségeket, amikor akként határozott, hogy a Femern A/S részére nyújtott támogatásnak ösztönző hatása volt;

    Ötödször, a Törvényszék az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdése b) pontjának és az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdésének megsértésével tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a Bizottság nem alkalmazta tévesen a jogot és nem tapasztalt komoly nehézségeket, amikor akként határozott, hogy a dán hatóságok megfelelő kontrafaktuális forgatókönyvet terjesztettek elő a Bizottság által a támogatás szükségességét illetően végzett értékeléshez.

    Hatodszor, a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a Femern A/S részére nyújtott támogatás nem okoz indokolatlan versenytorzulásokat.

    Hetedszer, a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor a további építési intézkedésekre vonatkozó jogalapoknak a fellebbező általi előterjesztését elutasította azon az alapon, hogy ezeket az intézkedéseket nem engedélyezte a 2015. július 23-i bizottsági határozat.


    Top