—

helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-630/15. sz. ügyben 2018. december 13-án hozott ítéletét, amennyiben az elutasította a fellebbező azon jogalapjait, amelyekben azt állította, hogy az A/S Femern Landanlæg részére nyújtott intézkedések támogatásnak minősülnek; a mögöttes országrészekkel fennálló kapcsolódási pontok költségei nem minősülnek elszámolható költségeknek a Femern A/S részére nyújtott támogatás összeegyeztethetősége szempontjából; a Femern A/S részére nyújtott intézkedéseknek nincs ösztönző hatása; a kontrafaktuális elemzés jogellenes; a Femern A/S részére nyújtott intézkedések nem okoznak indokolatlan versenytorzulást, továbbá hogy a fellebbező által előadott új jogalapok elfogadhatatlanok voltak;

—

az ellenérdekű felet kötelezze a saját költségei, valamint a fellebbező részéről felmerült költségek viselésére.

—

Először is, a Törvényszék az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének és az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdésének megsértésével tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a Bizottság nem alkalmazta tévesen a jogot és nem tapasztalt komoly nehézségeket annak megállapítása során, hogy az A/S Femern Landanlæg részére a mögöttes országrészekkel fennálló dán vasúti kapcsolódási pontok céljára nyújtott állami kezességvállalások és állami kölcsönök nem voltak alkalmasak a verseny torzítására, mivel az érintett piac nincs megnyitva a verseny előtt.

A fellebbezők azzal érvelnek, hogy a Törvényszék e téves következtetése négy téves jogalkalmazáson alapul, amelyek e jogalapon belül a következő részeknek felelnek meg:

—

Másodszor, a Törvényszék az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének és az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdésének megsértésével tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a Bizottság nem alkalmazta tévesen a jogot és nem tapasztalt komoly nehézségeket annak megállapítása során, hogy az A/S Femern Landanlæg részére a mögöttes országrészekkel fennálló dán vasúti kapcsolódási pontok finanszírozása céljából nyújtott állami kezességvállalások és állami kölcsönök nem voltak alkalmasak arra, hogy érintsék a tagállamok közötti kereskedelmet.

—

Harmadszor, a Törvényszék az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdése b) pontjának és az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdésének megsértésével tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a mögöttes országrészekkel fennálló kapcsolódási pontok költségeit figyelembe lehet venni az állandó összeköttetés maximális megengedhető támogatási intenzitásának számítása során (az összeegyeztethetőségi elemzéssel összefüggésben), jóllehet a Törvényszék szerint a mögöttes országrészekkel fennálló kapcsolódási pontoknak biztosított forrás nem minősül állami támogatásnak.

—

Negyedszer, a Törvényszék az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdése b) pontjának és az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdésének megsértésével tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a Bizottság nem alkalmazta tévesen a jogot és nem tapasztalt komoly nehézségeket, amikor akként határozott, hogy a Femern A/S részére nyújtott támogatásnak ösztönző hatása volt;

—

Ötödször, a Törvényszék az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdése b) pontjának és az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdésének megsértésével tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a Bizottság nem alkalmazta tévesen a jogot és nem tapasztalt komoly nehézségeket, amikor akként határozott, hogy a dán hatóságok megfelelő kontrafaktuális forgatókönyvet terjesztettek elő a Bizottság által a támogatás szükségességét illetően végzett értékeléshez.

—

Hatodszor, a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a Femern A/S részére nyújtott támogatás nem okoz indokolatlan versenytorzulásokat.

—

Hetedszer, a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor a további építési intézkedésekre vonatkozó jogalapoknak a fellebbező általi előterjesztését elutasította azon az alapon, hogy ezeket az intézkedéseket nem engedélyezte a 2015. július 23-i bizottsági határozat.