Back to EUR-Lex homepage

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search
You are here

Document 52018AE4580

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre az évszakokhoz kapcsolódó óraátállítás megszüntetéséről és a 2000/84/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről [COM(2018) 639 final – 2018/0332 (COD)]

EESC 2018/04580

HL C 62., 2019.2.15, p. 305–307 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

15.2.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 62/305

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre az évszakokhoz kapcsolódó óraátállítás megszüntetéséről és a 2000/84/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

[COM(2018) 639 final – 2018/0332 (COD)]

(2019/C 62/49)

Főelőadó:

Maria NIKOLOPOULOU

Felkérés:

az Európai Parlament felkérése: 2018.9.13.

a Tanács felkérése: 2018.9.19.

Jogalap:

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikkének (1) bekezdése és 304. cikkke

 

 

Elnökségi határozat:

2018.9.18.

 

 

Illetékes szekció:

„Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” szekció

 

 

Plenáris ülésen történő elfogadás kelte:

2018.10.17.

Plenáris ülés száma:

538.

A szavazás eredménye

(mellette/ellene/tartózkodott):

109/1/6

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) tudomásul veszi az évszakokhoz kapcsolódó óraátállítás megszüntetésére irányuló európai bizottsági javaslatot. Az EGSZB a módszert, az időkeretet és a tartalmat illetően számos jelentős korlátra hívja fel a figyelmet. Ezen okokból kifolyólag elengedhetetlennek tartja, hogy több idő álljon rendelkezésre a vitához és az elemzéshez. A javaslat hatékony, összehangolt és konszenzuson alapuló végrehajtása érdekében döntő fontosságú széles körű konszenzust elérni a polgárok körében és megszerezni az összes tagállam egyhangú támogatását.

1.2.

 Az EGSZB elismeri, hogy – ahogy az a legutóbbi online nyilvános konzultációból is kiderült – egyes uniós polgárok számára fontos, hogy eltöröljék az évi kétszeri óraátállítás jelenlegi harmonizált rendszerét. Az EGSZB szerint megfelelően folytatták le az online nyilvános konzultációt, amely a kialakított demokratikus folyamatokat kiegészítő olyan eszköz, amely információkkal szolgálhat a lakossági preferenciákról. Sajnálatosnak tartja, hogy a javaslat sietős közzététele előtt nem konzultáltak kellőképpen a nemzeti kormányokkal és a szervezett civil társadalommal.

1.3.

 Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottság által folytatott nyilvános konzultáció egyes uniós polgárok számára fontos kérdést feszegetett, főként, mivel e téma megvitatása egyes tagállamokban már évek óta tart, míg más tagállamokban egyáltalán nem merült fel. Az Európai Bizottság azonban nem vette kellően figyelembe, hogy a résztvevők nagy többsége egyetlen országból származott, bizonyos tagállamok elutasították a javaslatot, továbbá nincs teljes egyetértés arról, hogy a jelenlegi harmonizált rendszer eltörlése valóban előnyös lenne-e, illetve hogy a nyári vagy a téli időszámítást lenne-e jobb elfogadni.

1.4.

 Az EGSZB rámutat, hogy az Európai Bizottság által elfogadott gyors eljárást több tagállamban is bírálták, amelyek polgárai szerint az Unió prioritásait máshol kell keresni (gazdasági válság, munkanélküliség, bevándorlás stb.), ami a kezdeményezés társadalmi elfogadottságát tekintve problémákhoz vezethet.

1.5.

 Az irányelvre irányuló javaslat értelmében a szubszidiaritás elve azt jelenti, hogy minden ország szabadon dönthet arról, hogy egész évre a nyári vagy a téli időszámítást tartja-e meg, felváltva ezzel a jelenlegi harmonizált rendszert, amely széles körben bizonyította hatékonyságát. Az EGSZB – és az Európai Bizottság is – úgy véli, hogy a harmonizáció jelenlegi szintjének biztosításához elengedhetetlen, hogy az időszámítás kiválasztását illetően az összes tagállam egyetértésre jusson. Ellenkező esetben a jelenleg ugyanabba az időzónába tartozó országok közötti időeltolódás a belső piac széttöredezéséhez és torzulásához vezethet.

1.6.

 Az EGSZB megjegyzi, hogy a kezdeményezés végrehajtása azzal járna, hogy globálisan át kellene programozni az összes digitális rendszert és készüléket, ami nyilvánvalóan gazdasági költségeket róna a vállalkozásokra és a kormányokra, valamint hatással lenne az emberekre. Az új időszámítási rendszerre való áttérés esetében a hatékony végrehajtás biztosításához előzetesen hosszú informatikai tesztidőszakra lesz szükség. Ha a 2024-re beütemezett hatásvizsgálat kedvezőtlen eredménnyel zárul, a további költségek és az európai intézmények hitelességét érintő hatás miatt elképzelhetetlen lenne a gyors visszaállás. Ez ismét csak azt mutatja, hogy az államokat, a polgárokat és a vállalkozásokat ennyire érzékenyen érintő változtatás végrehajtása előtt több időre van szükség az átfogóbb vizsgálatok és adatgyűjtés elvégzéséhez, a szélesebb körű politikai akarat és a polgárok körében a szélesebb körű társadalmi elfogadottság kialakulásához.

2.   Az Európai Bizottság javaslatának összefoglalása

2.1.

 Először 1980-ban rendelkezett uniós jogszabály a nyári időszámításról, azzal a céllal, hogy egységesítse a nyári időszámításra vonatkozó meglévő, változatos képet mutató nemzeti gyakorlatokat és ütemezéseket, és ezáltal biztosítsa az óraátállítás összehangolt megközelítését az egységes piac területén.

2.2.

 2001 óta a nyári időszámításra vonatkozó uniós rendelkezéseket a 2000/84/EK irányelv határozza meg, amely valamennyi tagállamot kötelezi arra, hogy március utolsó vasárnapján átálljon a nyári időszámításra, október utolsó vasárnapján pedig visszaálljon a saját standard idejére (azaz a téli időszámításra).

2.3.

 A szubszidiaritás elve alapján azonban a standard időre vonatkozó döntést a tagállamok egyénileg hozzák meg egész területükre vagy különböző részeikre vonatkozóan.

2.4.

 Ahogy az Európai Bizottság által 2018. július 4. és augusztus 16. között tartott nyilvános konzultáció is mutatja, a közelmúltban több európai országban is megkérdőjelezték az évi kétszeri óraátállítás rendszerét. A nyilvános konzultációra mintegy 4,6 millióan válaszoltak, és a válaszadók 84 %-a az évi kétszeri óraátállítás eltörlését, 16 %-uk pedig annak megtartását támogatta. Az óraátállítás eltörlését támogatók inkább a nyári időszámítást választották (60 %). Fontos megjegyezni, hogy a résztvevők nagy többsége egyetlen országból származott (Németországból 3,1 millióan), valamint a javaslatot számos országban elutasították (Görögország és Ciprus) vagy nem értek el egyértelmű többséget (Málta).

2.5.

 Az Európai Parlament a 2018. február 8-i állásfoglalásában támogatta a jelenlegi rendszer módosításával kapcsolatos elképzelést, és jogalkotási javaslat benyújtására kérte fel az Európai Bizottságot. A közlekedésügyi miniszterek a közelmúltban, a Tanács 2017. decemberi és 2018. júniusi ülésén már megvitatták e kérdést, anélkül azonban, hogy teljes egyetértésre jutottak volna. A kérdést sem más érintett miniszterek nem vitatták meg, de korábban a miniszterelnökök találkozói keretében sem tárgyaltak róla. Az EGSZB-vel szintén nem egyeztettek korábban a kérdésről.

2.6.

 A javaslat célja, hogy eltörölje az évi kétszeri óraátállítás jelenlegi összehangolt rendszerét, ezáltal egész évben egyforma időszámítást használva. Az időszámítást a szubszidiaritás elvével összhangban az egyes tagállamok fogják meghatározni. Az Európai Bizottság azt reméli, hogy minden ország kivétel nélkül elfogadja az egyforma nyári és téli időszámítást annak érdekében, hogy megmaradjon a jelenlegi összhang és elkerüljék a belső piac széttöredezését. A javaslat 2019. április 1-jén lépne hatályba.

2.7.

 Az Európai Bizottság elismeri, hogy az időátállításhoz kapcsolódó, az energetikai, az egészségügyi, a közúti közlekedésbiztonsági és a mezőgazdasági előnyök tekintetében rendelkezésre álló kutatási eredmények nem mindig meggyőzőek. Ami bizonyított, az az, hogy az időszámítás összehangolásának hiánya hatással lehet az egységes piacra, a légi, a tengeri és a közúti közlekedésre, valamint a nyaralni vagy munkába utazó emberekre (1).

3.   Általános megjegyzések

3.1.

 Az EGSZB érdekesnek találja az 2000/84/EK irányelvben meghatározott, az évszakokhoz kapcsolódó óraátállítás megszüntetésére irányuló európai bizottsági javaslatot, azonban a módszert, az időkeretet és a tartalmat illetően egy sor jelentős korlátra hívja fel a figyelmet. Az EGSZB elengedhetetlennek tartja, hogy több időt hagyjanak a vitára és az elemzésre annak érdekében, hogy valódi, széles körű konszenzust érjenek el a polgárok körében és megszerezzék az összes tagállam egyhangú támogatását. Ezek a tényezők döntő fontosságúak, ha biztosítani kívánjuk a javaslat hatékony és összehangolt végrehajtását.

3.2.

 Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottság által alkalmazott módszer – azaz a 2018 júliusa és augusztusa között lebonyolított online nyilvános konzultáció – érdekes adatokkal szolgál az európai lakosság egy részének várakozásairól, azonban a közvélemény felmérésére nem ez az egyetlen rendelkezésre álló eszköz. A számos politikai, gazdasági és társadalmi hatást tekintve a javaslat benyújtása előtt megfelelően be kell vonni és meg kell kérdezni a szervezett civil társadalmat és minél több tagállamot.

3.3.

 Az EGSZB megjegyzi, hogy a nyilvános konzultáció során nem jött létre teljes egyetértés az összes tagállam között (Görögország és Ciprus elutasította a javaslatot), de ami a legfontosabb, a résztvevők nagy többsége egyetlen országból (Németországból) származott. Ez jól mutatja, hogy egyes országokat valóban érdekel e kérdés, de nem mindenhol az EU-ban. Pontosabban az EGSZB úgy véli, hogy az online nyilvános konzultáció nem helyettesítheti a valamennyi szinten és minden jogalkotási szakaszban (előtte, közben és utána) lefolytatott demokratikus konzultációs eljárásokat.

3.4.

 Az EGSZB rámutat, hogy az Európai Bizottság által elfogadott gyors eljárást bírálták bizonyos tagállamokban, amelyek polgárai szerint az Uniónak más sürgős prioritásokkal (a gazdasági válsággal, a munkanélküliséggel, a bevándorlással stb.) kellene foglalkoznia, ami a kezdeményezés társadalmi elfogadottságával kapcsolatos esetleges problémára hívja fel a figyelmet. Ezenfelül egyes nemzeti kormányok még nem alakítottak ki egyértelmű álláspontot sem a meglévő szabályok eltörléséről, sem pedig arról, hogy melyik időszámítást (a nyárit vagy a télit) válasszák, valamint nem tekintik prioritásnak a kérdést.

3.5.

 A tartalmat illetően az EGSZB érdekesnek tartja, hogy vitát indítsanak a témáról, azonban megítélése szerint az Európai Bizottság jelenlegi javaslatában vannak bizonyos hiányosságok, amelyek indokolttá tennék a vitára szánt idő meghosszabbítását annak érdekében, hogy széles körű konszenzust sikerüljön elérni a polgárok körében, valamint a tagállamok egyetértésre juthassanak:

3.5.1.

 Az időszámítás megállapításának joga nemzeti hatáskörbe tartozik. Az irányelvre irányuló új javaslat értelmében a szubszidiaritás elve azt jelenti, hogy minden ország szabadon dönthet arról, hogy egész évre a nyári vagy a téli időszámítást tartja-e meg. A kockázat abban rejlik, hogy ha nem sikerül valamennyi országnak egyhangúlag összehangolni az időszámítást, és ezáltal biztosítani a jelenlegivel megegyező szintű összehangolt végrehajtást, az országok közötti eltérő időszámításból fakadó költségek súlyos hatással lesznek a belső piacra (széttöredezés), ami több problémával járna, mint előnnyel. Az Európai Bizottság hatásvizsgálatában elismeri ezt a problémát, az EGSZB pedig szükségesnek tartja, hogy az európai bizottsági javaslat hivatalos benyújtása előtt szélesebb körű konszenzust érjenek el.

3.5.2.

 Az Európai Bizottság maga mutat rá arra, hogy a kezdeményezés a különböző szervezetek és tagállamok által végzett tanulmányokon alapul, amelyek nem meggyőzőek, illetve ellentmondanak egymásnak. Az EGSZB azt ajánlja, hogy kezdjenek el egy mélyrehatóbb hatásvizsgálatot, amelybe minden uniós tagállamon belül bevonják az összes gazdasági ágazatot és társadalmi réteget annak érdekében, hogy meg tudják állapítani, melyik rendszer a megfelelőbb.

3.6.

 A rendszer globális szintű technológiai átalakítása kézzelfogható gazdasági költségeket róna a vállalkozásokra és a kormányokra, valamint hatással lenne az emberekre. Ezenfelül a hatékony végrehajtás biztosításához előzetesen hosszú informatikai tesztidőszakra van szükség.

3.7.

 Jóllehet az Európai Bizottság bevezet egy, az irányelv hatásainak (2024-ben való) értékelésére szolgáló mechanizmust, az EGSZB rámutat, hogy az időszámítás megváltoztatása meglehetősen magas költséggel jár. Ebből kifolyólag, ha a hatásvizsgálat kedvezőtlen eredménnyel zárul, a további költségek és az európai intézmények hitelességét érintő hatás miatt elképzelhetetlen lenne a gyors visszaállás.

Kelt Brüsszelben, 2018. október 17-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Luca JAHIER

(1)  A Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság (DG MOVE) nevében az ICF International által végzett tanulmány: A nyári időszámítás alkalmazása Európában, 2014. szeptember 19.

Top