Back to EUR-Lex homepage

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search
You are here

Document 52018AE3034

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az egységes piacra, a vállalkozások – köztük a kis- és középvállalkozások – versenyképességére, valamint az európai statisztikákra vonatkozó program létrehozásáról, illetve a 99/2013/EU, az 1287/2013/EU, a 254/2014/EU, a 258/2014/EU, a 652/2014/EU és az (EU) 2017/826 rendelet hatályon kívül helyezéséről (COM(2018) 441 final – 2018/0231 (COD))

EESC 2018/03034

HL C 62., 2019.2.15, p. 40–44 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

15.2.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 62/40

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az egységes piacra, a vállalkozások – köztük a kis- és középvállalkozások – versenyképességére, valamint az európai statisztikákra vonatkozó program létrehozásáról, illetve a 99/2013/EU, az 1287/2013/EU, a 254/2014/EU, a 258/2014/EU, a 652/2014/EU és az (EU) 2017/826 rendelet hatályon kívül helyezéséről

(COM(2018) 441 final – 2018/0231 (COD))

(2019/C 62/06)

Előadó:

Oliver RÖPKE

Társelőadó:

Violeta JELIĆ

Felkérés:

Európai Parlament, 2018.6.14.

Tanács, 2018.6.26.

Jogalap:

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikkének (1) bekezdése, 169. cikkének (3) bekezdése, 43. cikkének (2) bekezdése és 173. cikkének (3) bekezdése

 

 

Illetékes szekció:

„Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció

Elfogadás a szekcióülésen:

2018.10.2.

Elfogadás a plenáris ülésen:

2018.10.17.

Plenáris ülés száma:

538.

A szavazás eredménye:

(mellette/ellene/tartózkodott)

187/4/2

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

 A gazdasági növekedés és a versenyképesség megteremtésének elengedhetetlen feltétele az egységes piac. Jelentős mértékben hozzájárul a munkahelyek létrehozásához, és a fogyasztók számára széles áru- és szolgáltatáskínálatot biztosít, emellett a jólét eléréséhez is alapot biztosíthat az Európai Unióban.

1.2.

 Az EGSZB alapvetően egyetért azzal, hogy az öt elődprogramot (valamint az európai statisztikai programot, amely azonban túlmutat a belső piac területén) egyes költségvetési sorokkal együtt egy egységes piaci programba integrálják, mivel várható, hogy ez szinergiákat teremt és javítja a költséghatékonyságot.

1.3.

 Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a belső piacon fel kell számolni a meglévő akadályokat, valamint elő kell mozdítani az uniós jogszabályok kidolgozását, végrehajtását és érvényesítését. Ez különösen a következő területekre igaz: áruk és szolgáltatások, közbeszerzés, piacfelügyelet, társasági jog, szerződéses és szerződésen kívüli jog, pénzmosás elleni intézkedések, a tőke szabad mozgása, pénzügyi szolgáltatások és verseny, valamint az irányítási eszközök fejlesztése. Az EGSZB egy tisztességes és teljességgel egységes piac megteremtésére szólít fel, amely során a munkajogi, fogyasztó- és környezetvédelmi normákat is figyelembe kell venni.

1.4.

 Az élelmiszerlánccal kapcsolatban azonban az EGSZB az Európai Bizottságot arra szólítja fel, hogy biztosítsa a 3. kategória – „természeti erőforrások és környezetvédelem” – keretében történő finanszírozást, mivel a program szorosan kapcsolódik az agrárpolitikához.

1.5.

 Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság javaslatát arra vonatkozóan, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi források 25 %-át a Párizsi Megállapodás éghajlatváltozási célkitűzéseinek elérésére fordítsák, de szeretne több információt kapni arról, hogy mely ráfordítások tekinthetők az éghajlattal kapcsolatos kiadásnak.

1.6.

 Az EGSZB megjegyzi, hogy a fogyasztóvédelem szabályozásával kapcsolatos munka mennyisége folyamatosan nő, nem utolsósorban a digitális átalakulás miatt. Az EGSZB ezért sürgeti az Európai Bizottságot, hogy fejlessze tovább az együttműködést a fogyasztói hálózatokkal és szervezetekkel, valamint ennek megfelelően növelje a fogyasztóvédelem finanszírozására fordított összegeket.

1.7.

 Az EGSZB megjegyzi, hogy az Európai Bizottság szerint az elsődleges célok finanszírozása az új egységes piaci programban körülbelül 3,9 milliárd euro, tehát nagyjából ugyanolyan szintű, mint a jelenlegi, 2014–2020 közötti finanszírozási időszakban, de aggályait fejezi ki amiatt, hogy az Európai Unió pénzügyi keretével kapcsolatos tárgyalások eredménye a finanszírozás csökkenése és így a múltbelihez képest alacsonyabb költségkeret lehet. Az EGSZB mindazonáltal üdvözli a tényt, hogy a COSME keretében további 2 milliárd euro áll rendelkezésre az InvestEU programban, és hogy ezeket a forrásokat más programokból származó összegekkel lehet kombinálni.

1.8.

 Az európai statisztikai program keretében előállított statisztikák magas európai hozzáadott értéket képviselnek, és részben ezekre épül az Európai Unió szakpolitikai döntéshozatala, különösen az egységes piac terén. Ezért az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a jelenlegi európai statisztikai programot az új egységes piaci program keretében továbbra is a szükséges eszközökkel kell támogatni.

1.9.

 Az EGSZB felszólítja az európai szociális partnereket, hogy megfelelően vegyenek részt az új egységes piaci program minden fázisában.

2.   Általános megjegyzések az új egységes piaci programmal kapcsolatban

2.1.

 Az EGSZB már több alkalommal hangsúlyozta, hogy az egységes piac az európai integrációs folyamat egyik sarokköve, és jelentősen hozzájárul a gazdasági növekedéshez és a munkahelyek teremtéséhez. Az egységes piac emellett hozzájárulhat a jólét megteremtéséhez is (1).

2.2.

 Az EGSZB a 2020 utáni többéves pénzügyi keretről szóló véleményében (2) már kifogásolta, hogy a következő finanszírozási időszakban még kevesebb eszköz áll rendelkezésre az Európai Unió céljainak megvalósítására, mint a jelenlegi időszakban.

2.3.

 Az Európai Bizottság javasolja, hogy az EU többéves pénzügyi kerete keretében vonjanak össze számos – a vállalkozások (beleértve a kis- és középvállalkozásokat is) versenyképességével, a fogyasztóvédelemmel, a pénzügyi szolgáltatások ügyfeleivel és végfelhasználóival, a pénzügyi szolgáltatások szabályozásával, az élelmiszerlánccal, valamint az európai statisztikák kidolgozásával, előállításával és terjesztésével kapcsolatos – programot és költségvetési sort. Az EGSZB ezzel a javaslattal alapvetően egyetért, mivel szinergiákat és hatékonyságnövekedést eredményezhet a támogatott projektek finanszírozásában. A program továbbá rugalmasabb pénzügyi keretrendszert is kínál, amely megkönnyíti a kedvezményezettek számára a projektek megvalósítását.

2.4.

 Azoknak az egyes programoknak az értékelése, melyeket most beépítenek az új egységes piaci programba, szintén azt mutatja, hogy a különböző kezdeményezések magas európai hozzáadott értékkel bírnak.

2.5.

 Megjegyzendő, hogy az egységes piac előtt még mindig vannak korlátok és akadályok. Éppen ezért fontos nyomon követni a fejlődést ezen a területen, számba venni a megmaradt akadályokat, és felrajzolni az egységes piac ütemtervét, hogy az zökkenőmentesen működhessen mindannyiunk érdekében. Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy az új program az uniós jogszabályok tervezésén, végrehajtásán és érvényesítésén keresztül hozzájárulhat az egységes piac működésének javításához. Az Európai Unió intézkedéseinek egyszerű, egyértelmű, stabil és kiszámítható szabályozási keretet kell teremteniük a vállalkozások, a munkavállalók és a polgárok számára. Az EGSZB egy tisztességes és teljességgel egységes piac megteremtésére szólít fel, amely során a munkajogi, fogyasztó- és környezetvédelmi normákat is figyelembe kell venni.

2.6.

 Az EGSZB különösen üdvözli a tevékenységek és projektek több uniós programon keresztül – pl. az InvestEU, a Horizont Európa és az Európai Szociális Alap révén – történő kumulatív finanszírozásának lehetőségét. Ez szinergiahatásokhoz is vezethet, valamint könnyebbé teheti majd a projektek finanszírozását.

2.7.

 Az EGSZB ezenkívül utal arra, hogy az uniós adópolitika továbbfejlesztése különös jelentőséggel bír a hatékony, versenyképes és méltányos egységes piac előmozdításához (3).

3.   A program célkitűzései

3.1.

 A kis- és középvállalkozások központi szerepet játszanak az európai gazdaságban. Az Európai Unióban a vállalkozások 99 %-a kis- és középvállalkozás, és az alkalmazottak kétharmada ilyen vállalkozásnál dolgozik. Ezért az EGSZB véleménye szerint a kis- és középvállalkozások számára elengedhetetlenül fontos az Európai Unió támogatása a versenyképességük javításához. Az EGSZB hangsúlyozza, mennyire fontosak a szakmai és üzleti szolgáltatók támogatására tett intézkedések, melyek elősegítik az európai kis- és középvállalkozások versenyképességét. Sok más ágazat számára is nagy jelentőséggel bírnak, és központi szerepet játszanak az európai gazdaság „szolgálatosodásában”.

3.2.

 Az EGSZB kiemeli a COSME program pozitív tapasztalatait, amely az igényorientált támogatásának köszönhetően rendkívül hasznosnak bizonyult a kis- és középvállalkozások számára az olyan területeken, mint például a turizmus, a textilipar és más ágazatok, így nagyban hozzájárult a gazdasági növekedéshez és az új munkahelyek teremtéséhez. Ezért a COSME programon keresztüli támogatást folytatni és bővíteni kell.

3.3.

 Az elmúlt években a kis- és középvállalkozások különösen nagy nehézségekkel szembesültek a pénzügyi források elérése kapcsán. A hitelképesség hiánya a kis- és középvállalkozások számára lehetetlenné teszi a megfelelő beruházásokat az olyan előremutató területeken, mint a digitalizáció, az innováció és a globalizáció. Ez negatív hatást gyakorol a gazdasági növekedésre és a munkahelyteremtésre, és akár a vállalkozások létét is fenyegetheti. Az EGSZB ezért üdvözli az adósság refinanszírozásának további lehetőségét az új InvestEU Alap hitelviszonyt és tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumainak felhasználásával.

3.4.

 Ezenkívül a kapacitások kiépítése terén támogatásokra van szükség a szociális partnerek, a közigazgatás és más kedvezményezettek részére, hogy ezek a szereplők lehetőséget kapjanak az uniós programokban való részvételre.

3.5.

 A fiatal vállalkozók, az innovatív termékek és szolgáltatások támogatása az egységes piac program egyik kulcseleme. Az EGSZB előremutató megközelítésnek tartja a klaszterkezdeményezések alkalmazását új vállalkozási modellek, fejlett technológiák, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és forráshatékony megoldások támogatására, de egyéb területeken is, amilyenek például a nemzetközi tevékenységre irányuló kezdeményezések vagy a munkaerő-toborzás és a továbbképzés. Az EGSZB támogatja a klaszterek közötti együttműködés európai platformjának munkáját.

3.6.

 A digitális megoldások alkalmazását számos gazdasági ágazatban már természetesnek veszik. A kis- és középvállalkozások folyamatos sikere és versenyképessége nem utolsósorban a megfelelő időpontban a megfelelő digitális infrastruktúrába történő beruházásokon múlik. Ezért az EGSZB támogatja a kis- és középvállalkozások digitális projektekre irányuló beruházásainak támogatását. Ezeket a projekteket úgy kell kialakítani, hogy az adott iparágnak és a civil társadalom egészének is a hasznára váljon.

3.7.

 Az EGSZB pártolja az Európa Önökért, a SOLVIT és az Európa Önökért Tanácsadó Szolgálat digitális portálok, a belső piaci információs rendszer és az egységes piaci eredménytábla támogatásának folytatását, további digitális közszolgáltatások létrehozását és kiterjesztését, valamint a hatóságok tagállamokon belüli és tagállamok közötti együttműködését digitális téren, a Digitális Európa programmal együtt is.

3.8.

 Ebben a tekintetben az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság progresszív megközelítését arra vonatkozóan, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi források 25 %-át a Párizsi Megállapodás éghajlatváltozási célkitűzéseinek elérésére fordítsák, de szeretne több információt kapni arról, hogy mely ráfordítások tekinthetők az éghajlattal kapcsolatos kiadásnak.

3.9.

 Az egységes piaci program célja a fogyasztói érdekek támogatása és a magas szintű fogyasztóvédelem biztosítása. Az EGSZB megjegyzi, hogy a fogyasztóvédelmi politika általában véve egyre több kihívással szembesül, részben az áruk és szolgáltatások online kereskedelme, illetve a digitális átalakulás miatt, részben pedig a nem megfelelő deregulációs intézkedések, pl. a jogszabályban előírt minőségbiztosítási intézkedéseknek vagy a szakmák gyakorlására vonatkozó rendelkezéseknek az eltörlése miatt. Az új programnak ezért biztosítania kell, hogy a fogyasztók fogyasztói tevékenységeik során megfelelő tájékoztatásban és támogatásban részesüljenek. Ugyanakkor biztosítani kell a vállalatok megfelelő támogatását és tájékoztatását is a fogyasztóvédelmi előírásokat illetően.

3.10.

 A 2008-ban kezdődött pénzügyi és gazdasági válság megmutatta, hogy különösen fontos a fogyasztókat átfogó tanácsokkal és információval ellátni a pénzügyi szolgáltatásokról, többek között adósságkezelő tanácsadás révén. Továbbá a civil társadalmat mélyebben be kell vonni a területre vonatkozó intézkedések kidolgozásába, különösen az olyan szervezetek segítésével, amelyek a fogyasztók szabályozási érdekeit támogatják a pénzügyi szolgáltatások területén.

3.11.

 A piaci és fogyasztói információk nyújtását, valamint a jogorvoslat lehetőségét a fogyasztóvédő szervezetek és a felelős végrehajtó hatóságok támogatásán keresztül kell biztosítani. Az EGSZB ugyanakkor megjegyzi, hogy – amint azt a közelmúltban a vonatkozó európai bizottsági javaslat témájában elfogadott véleményében megállapította – az „Új megállapodás a fogyasztói érdekekért” nem felel meg a fogyasztók jogos elvárásainak.

3.12.

 A fogyasztóvédelem az Európai Unió szintjén erős támogatást élvez, különösen az Európai Fogyasztói Központok Hálózatán és az Európai Fogyasztók Szervezetén (BEUC) keresztül. Az elmúlt években a hálózat fogyasztók millióit érte el és látta el információval, emellett több százezer fogyasztói megkeresésre válaszolt. A BEUC aktívan képviseli a fogyasztók érdekeit az összes releváns uniós szabályozási területen. A hálózat és a BEUC támogatása magas európai hozzáadott értéket állított elő. Ezért az EGSZB kiáll az Európai Fogyasztói Központok Hálózatával és az Európai Fogyasztók Szervezetével kialakított sikeres együttműködés hosszú távú folytatása és folyamatos fejlesztése mellett. Az EGSZB üdvözli a nemzeti fogyasztóvédelmi szervezetekkel történő tervezett együttműködést is.

3.13.

 A pénzügyi szolgáltatások területén a fogyasztói érdekek jobb képviselete érdekében pénzügyi forrásokat biztosítottak két nonprofit szervezet, a Finance Watch és a Better Finance részére, először egy kísérleti program részeként, majd egy előkészítő művelet keretében. Az ezen a területen történő kapacitásépítésről szóló 2017/826/EU rendelet további társfinanszírozást nyújt ezeknek a társulásoknak. Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy tovább erősítse az együttműködést ezekkel a szervezetekkel ezen a szabályozási területen.

3.14.

 Az EGSZB megállapítja, hogy a számos elvégzendő feladat fényében a fogyasztói érdekek védelmére szánt költségkeret – 198,5 millió euro – rendkívül szűkös. Az EGSZB sürgeti az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy a rendelkezésre álló költségkeret összegét megfelelő mértékben növelje.

3.15.

 Számos területen – beleértve a szociális, a gazdasági, a regionális, a környezetvédelmi és az agrárpolitikát is – az adatok és statisztikák adják a döntések alapját. Ezért az európai statisztikai program által gyártott statisztikák magas európai hozzáadott értéket képviselnek, és az Európai Unió politikáinak egyik alapját adják, ideértve különösen az egységes piacot. Az EGSZB ezért egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy az eddigi európai statisztikai programnak továbbra is, az egységes piaci program keretében is meg kell adni a szükséges forrásokat, különös tekintettel a statisztikakészítési folyamatok elengedhetetlen modernizálására és a statisztikai adatok iránti növekvő igényre.

3.16.

 A szabványok tekintetében az EGSZB azok gyors és megfelelő időn belüli fejlesztését javasolja a kis- és középvállalkozásokkal, a munkavállalókkal, a fogyasztókkal és a környezetvédelmi szereplőkkel együttműködésben.

3.17.

 Az élelmiszerlánc-program támogatja az emberi, állati és növényi egészség magas szintű védelmét, valamint az európai élelmiszer- és takarmánygyártás fenntarthatóságát és minőségjavítását célzó intézkedéseket. Az állatbetegségek és kártevők hatását az Európai Unió által támogatott megelőző programokkal csökkenteni kell. Támogatni kell továbbá a környezetvédelem és a biológiai sokféleség szintjét.

3.18.

 Az élelmiszerlánc-program számos tevékenysége tartozik az agrárpolitika és a környezetvédelmi politika hatókörébe. Az EGSZB ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a „természeti erőforrások és környezetvédelem” című 3. kategórián keresztül gondoskodjon ezeknek az élelmiszerlánccal kapcsolatos tevékenységeknek a finanszírozásáról.

4.   Költségvetés

4.1.

 Az Európai Bizottság az egységes piaci programhoz 4 089 millió euro összegű költségvetést javasol a 2021–2027 közötti időszakra. Ez a következőket foglalja magában:

—

mintegy 438 millió euro a belső piaci célkitűzésekre,

—

1 milliárd euro a kis- és középvállalkozásoknak szóló COSME programra,

—

198,5 millió euro a fogyasztókra,

—

220,5 millió euro szabványosításra,

—

552 millió euro statisztikákra, és

—

1,68 milliárd euro az élelmiszerláncra.

4.2.

 Az EGSZB megállapítja, hogy ami ezeknek a tételeknek a jelenlegi, 2014–2020 közötti finanszírozási időszakkal való összevethetőségét illeti, a brexit és a különálló programoknak az egységes piaci programba történő integrálása azt eredményezik, hogy csak korlátozott kijelentések tehetők a jelenlegi költségvetéssel kapcsolatban.

4.3.

 Az EGSZB megállapítja, hogy az Európai Bizottság szerint az egységes piaci programnak nyújtott finanszírozás összevethető a jelenlegi pénzügyi időszakkal (nagyjából 3,9 milliárd euro), de aggályát fejezi ki amiatt, hogy a tárgyalások költségvetési megszorításokhoz, így pedig az elérhető források csökkenéséhez vezethetnek a 2014–2020 közötti időszakhoz képest.

4.4.

 Az EGSZB megállapítja, hogy a teljes költségvetés több mint 41 %-a – 1,68 milliárd euro – az élelmiszerlánchoz van rendelve, ezzel messze ez az egységes piaci program legjobban finanszírozott eleme, míg a fogyasztóvédelmi politikával kapcsolatos projektekre kevesebb mint 5 % jut.

4.5.

 Az EGSZB elégedett azzal, hogy az 1 milliárd euro összegű COSME programon felül további 2 milliárd euro áll majd rendelkezésre az InvestEU kis- és középvállalkozások támogatására szolgáló kerete révén (4).

4.6.

 Az EGSZB az egységes piaci program fogyasztóvédelmi politika eleméhez rendelt pénzügyi forrás jelentős növelésére szólít fel, mivel a fogyasztóvédelmi politikával szembeni kihívások jelentősen növekedtek, nem utolsósorban a határokon átnyúló e-kereskedelem és online szolgáltatások növekvő szerepe miatt.

4.7.

 Az élelmiszerlánccal kapcsolatban az EGSZB arra szólít fel, hogy a 3. kategória – „természeti erőforrások és környezetvédelem” – keretében finanszírozzák azokat az intézkedéseket, amelyek nem tartoznak a piacfelügyelet hatókörébe. Ide tartoznak például az állatbetegségek és növényeket támadó kártevők elleni védekezéssel kapcsolatos tevékenységek, valamint az állatjóléti intézkedések.

4.8.

 Az EGSZB üdvözli a más programokból – például az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, a Kohéziós Alapból, az Európai Szociális Alap Pluszból vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból – származó projektfinanszírozással való kombinálás lehetőségét.

4.9.

 Ahogy a kis- és középvállalkozások és az induló vállalkozások támogatását, valamint a vállalkozások versenyképességének és növekedésének erősítését, úgy az egységes piaci program 3. cikke szerinti jogosultságot is ki kell terjeszteni az olyan intézkedésekre, amelyek a nyilvánosság, a fogyasztók, a végfelhasználók, a szakszervezetek, valamint a civil társadalom és az üzleti élet képviselői számára lehetővé teszik az aktív részvételt a politikai vitában, a politika alakításában és a döntéshozatalban, a nemzeti és az uniós képviseleti szervezetek tevékenységének támogatását is beleértve.

Kelt Brüsszelben, 2018. október 17-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Luca JAHIER

(1)  HL C 125., 2017.4.21., 1. o.

(2)  ECO/460 – Vélemény a következő tárgyban: A 2020 utáni többéves pénzügyi keret (elfogadva a 2018. szeptemberi plenáris ülésen).

(3)  HL C 125., 2017.4.21., 1. o.

(4)  COM(2018) 439 final.

Top