52018XR1976

EUR-Lex

Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - 52018XR1976 - EN

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document 52018XR1976

A Régiók Európai Bizottságának állásfoglalása az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésének az Európai Unió helyi és regionális önkormányzataira gyakorolt hatásáról

COR 2018/01976

HL C 361., 2018.10.5, p. 1–4 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

HTML

PDF

Official Journal

5.10.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 361/1

A Régiók Európai Bizottságának állásfoglalása az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésének az Európai Unió helyi és regionális önkormányzataira gyakorolt hatásáról

(2018/C 361/01)

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA (RB),

—

tekintettel az Európai Unió (EU) és az Egyesült Királyság kormánya főtárgyalóinak az Egyesült Királyság Európai Unióból való rendezett kilépésére irányuló, az EUSZ 50. cikke szerinti tárgyalások első szakaszában elért előrehaladásról szóló, 2017. december 8-i közös jelentésére, valamint az Európai Bizottságnak a kilépésről rendelkező, 2018. február 28-i megállapodástervezetére,

—	tekintettel az Európai Tanács (az EUSZ 50. cikke szerinti) 2018. március 23-i iránymutatásaira az EU és az Egyesült Királyság közötti leendő viszonyrendszer keretére vonatkozó átfogó közös koncepcióról,

—	tekintettel az Európai Parlament 2018. március 14-i állásfoglalására az EU és az Egyesült Királyság jövőbeli kapcsolatának keretéről,

üdvözli, hogy az átmeneti időszakra vonatkozó szabályok elfogadásával várhatóan nem lesznek megkülönböztetve az átmeneti időszak végéig az Egyesült Királyságba költözött uniós polgárok és a 27 uniós tagállam valamelyikébe költözött egyesült királyságbeli polgárok; üdvözli, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás értelmében az Egyesült Királyság EU-ban maradó polgárainak, valamint az Egyesült Királyságban maradó uniós polgároknak a jogai egész életükben garantálva lesznek, és biztosítékokat kér arra, hogy az uniós tagállamokban vagy az Egyesült Királyságban végbemenő jövőbeli politikai változások ne sodorhassák veszélybe ezeket a jogokat. Ide tartozik az egészségügyi ellátáshoz való jog és a társadalombiztosítási hozzájárulások kölcsönös elismerése.

Üdvözli az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatokra irányuló jövőbeni keretben megvitatandó kérdésekkel kapcsolatban elért eredményeket és szorgalmazza, hogy a tárgyaló felek mihamarabb tisztázzák az együttműködést megalapozó legfontosabb szempontokat (ilyen például az együttműködés struktúrája, irányítása és hatóköre, valamint a vitarendezés, a végrehajtás és a részvétel mechanizmusai), ezzel ugyanis iránymutatásról és kiszámíthatóságról gondoskodnak a helyi és regionális önkormányzatok számára;

rámutat az Írország és Észak-Írország közötti, vagyis az EU-val való szabályozási harmonizáció, az úgynevezett „védelmi klauzula” jelentőségére. Emlékeztet arra, hogy az Észak-Írország és Írország közötti határt illetően optimális, jogilag lehetséges és működőképes megoldást kell találni, és reméli, hogy a júniusi európai tanácsi csúcstalálkozón további eredményeket érnek el ezen a téren;

megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság kilépése elkerülhetetlenül következményekkel fog járni, és az EU és az Egyesült Királyság közötti megállapodástól függően az újfajta kapcsolat értelmében nehezebb lehet az áruk és szolgáltatások kereskedelme, valamint az emberek és a tőke mozgása, mint a vámunióban és az egységes piacon, amelynek az Egyesült Királyság jelenleg még tagja. Pragmatizmust vár el ezért, hogy a vámunió és az egységes piac integritását tiszteletben tartva elkerüljék a negatív következményeket mindkét fél vonatkozásában;

megjegyzi azonban, hogy bár számos alternatíva képzelhető el az Egyesült Királyság EU-val való jövőbeli kapcsolatának jellegét illetően, nem kap elegendő figyelmet az a kérdés, hogy milyen legyen ez a kapcsolat a helyi és regionális önkormányzatok szintjén. Hangsúlyozza, hogy számos fontos problémakör helyi és regionális szintű fellépést igényel, ezért szükség van a helyi és regionális önkormányzatok szintjén az együttműködés folytatására és a bevált gyakorlatok megosztására;

emlékeztet arra, hogy a népszavazás óta az RB fórumot biztosít az Egyesült Királyság helyi és regionális önkormányzataival való folyamatos párbeszéd számára, és ezzel párhuzamosan konzultációkat folytat és elmélyült elemzést végez arról, hogy milyen hatása lesz szubnacionális szinten az Egyesült Királyság kilépésének. Ezek azt mutatják, hogy az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésének gazdasági és társadalmi hatásai nagy valószínűséggel nemcsak a gazdaság különböző ágazataiban, hanem a régiók és az országok között is aszimmetrikusak lesznek: egyes régiók és tagállamok ugyanis az Egyesült Királysággal való kereskedelmi kapcsolataik jellege és mérete miatt kiszolgáltatottabb helyzetben vannak;

rámutat, hogy az RB elemző munkája alapján az derül ki, hogy a régiók többségének mindeddig nem sikerült megfelelően felmérnie az Egyesült Királyság kilépésének lehetséges hatásait, különös tekintettel a tárgyalásokat és a jövőbeli kapcsolatokat övező bizonytalanságra. Megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság kilépésének hatására vonatkozó adatok hiánya elkerülhetetlenül szűkíti az eredményes felkészülés és a hatásenyhítő intézkedések alkalmazásának lehetőségeit;

az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésével és annak konkrét következményeivel kapcsolatos bizonytalanság miatt mind az Egyesült Királyság, mind a 27 tagú EU összes kormányzati szintjének folytatnia kell a felkészülést az összes lehetséges kimenetelre, amint azt az Európai Tanács hangsúlyozta. Különösen fontos, hogy a regionális és helyi önkormányzatok minden eshetőségre felkészüljenek. Hangsúlyozza, hogy a döntéshozatal minden szakaszában magas szintű átláthatóságról kell gondoskodni. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a helyi és regionális önkormányzatok minden lehetséges eredményt kezelni tudjanak.

további erőfeszítések megtételét kéri annak érdekében, hogy a társadalmat tájékoztassák a jövőbeli kapcsolatokban bekövetkező változásokról. Elsősorban arra mutat rá, hogy a tájékoztatás és az információk megosztása segíti a vállalkozások, különösen a kkv-k jobb felkészülését a strukturális és gazdasági kiigazításokra. Kéri a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy dolgozzanak ki sajátos, a szükségleteikhez igazított stratégiákat, hogy ahol lehet és indokolt, csökkentsék az Egyesült Királyság kilépésének hatásait;

10.

sürgeti az EU tagállamait és az uniós intézményeket, hogy biztosítsák, hogy a helyi és regionális önkormányzatok ne maradjanak magukra ezekkel a kihívásokkal szemben, és hogy egy pozitív jövőbeli kapcsolat fenntartása révén amennyire lehetséges, enyhítsék e kihívások okozta hatásokat. Ezzel összefüggésben komoly aggodalommal említi a többéves pénzügyi keretre vonatkozó aktuális európai bizottsági javaslatokat, és ismételten kifejezi abbéli meggyőződését, hogy a szilárd kohéziós politika, ezen belül pedig az európai területi együttműködési programok, például az Interreg megerősítése létfontosságú az EU helyi és regionális önkormányzatai számára ahhoz, hogy kezeljék az Egyesült Királyság kilépésének hátrányos következményeit; hangsúlyozza továbbá, hogy más uniós szakpolitikákat, például a közös agrárpolitikát és a közös halászati politikát is fel kellene használni ezeknek a negatív hatásoknak a csökkentésére, és ezt figyelembe kell venni a szóban forgó politikák jövőbeni finanszírozására vonatkozó döntések meghozatalakor; kéri, hogy az Európai Bizottság 2019. március 29. előtt vizsgálja meg, hogy szükség lehet-e egy stabilizációs alapra az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése által leghátrányosabban érintett régiók számára;

11.

megjegyzi, hogy szükség lehet még az állami támogatás szabályainak megfelelően rugalmassá tételére is ahhoz, hogy a helyi és regionális önkormányzatok képesek legyenek megbirkózni egyes sajátos kritikus helyzetekkel;

12.

emlékeztet arra, hogy miközben az Egyesült Királyság harmadik országként nem vehet majd részt az EU döntéshozatali folyamatában, az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésének hatását a leghatékonyabban egy ambiciózus megállapodással lehet csökkenteni, amely valódi partnerséget irányoz elő az EU és az Egyesült Királyság között – nem kizárólag a kereskedelem és a gazdasági kapcsolatok terén –; hangsúlyozza, hogy amennyiben egy ilyen megállapodást csak akkor lehet véglegesíteni és megkötni, amikor az Egyesült Királyság már kilépett az EU-ból, akkor erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy az mielőbb lezárható legyen; hangsúlyozza továbbá, hogy specifikus megállapodásokra van szükség a külpolitika és a védelmi politika terén, így gondoskodva arról, hogy megmaradjon az erre a területre, illetve a hírszerzési adatok megosztására vonatkozó együttműködés az Egyesült Királyság és az EU között.

13.

Szorgalmazza, hogy az Európai Unió kezelje prioritásként az emberek és az áruk összekapcsolását az uniós régiók között, de az EU és az Egyesült Királyság között is. Külön kiemeli a kikötők, a repülőterek, illetve a közúti és vasúthálózatok nélkülözhetetlen szerepét ennek az összekapcsolásnak a biztosításában, és szívesen látná, ha a szakpolitikák és a beruházások erre helyeznék át a hangsúlyt;

14.

emlékeztet arra, hogy az Egyesült Királyságnak fenn kell tartania az európai eredetmegjelölések és földrajzi jelzések védelmét, és el kell ismernie az uniós egészségügyi, növényegészségügyi és környezetvédelmi jogszabályokat, hogy el lehessen kerülni újabb exportellenőrzések bevezetését, amelyek akadályoznák a szállítást a kérdéses országba;

15.

üdvözli a kilépésről rendelkező megállapodás-tervezet negyedik részében foglalt ideiglenes megállapodást, amely egy átmeneti időszakról rendelkezik, amelynek során az Egyesült Királyság vonatkozásában és területén az uniós jog továbbra is érvényes marad. Ez nagyobb jogbiztonságot nyújt és időt hagy az EU-27 és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatokról szóló tárgyalásokra;

16.

emlékeztet arra, hogy a 27 tagú Európai Unió helyi és regionális önkormányzatainak érdeke, hogy az Egyesült Királyság harmadik országként megfelelő pénzügyi hozzájárulás mellett részt vehessen bizonyos – különösen az oktatás, a kultúra, a kutatás és az innováció terén futó – uniós programokban és a megfelelő ügynökségekben, a biztonság, a határigazgatás és a migrációkezelés terén pedig szoros kapcsolat maradjon fenn;

17.

üdvözli a kilépési megállapodás tervezetének négy alapelvét: a polgárok jelenlegi jogainak fenntartását, a 28 tagú EU által tett pénzügyi kötelezettségvállalások tiszteletben tartását, az ír sziget északi és déli fele közötti együttműködés folytatását, valamint az Észak-Írország és Írország közötti szigorú határellenőrzés elkerülését;

18.

létfontosságúnak tartja, hogy a jövőbeli partnerségi megállapodás rendelkezzen a természetes személyek mozgásának teljes körű kölcsönösségen és megkülönböztetésmentességen alapuló lehetővé tételéről az átmeneti időszak után is; a jövőbeli mobilitás biztosítása érdekében a megállapodásnak garantálnia kell a szakképesítések és egyetemi képesítések kölcsönös elismerését;

19.

kiemeli, hogy rendkívül fontos biztosítani, hogy ne jöjjön létre fizikai határ az ír szigeten, és hogy ne kerüljön veszélybe a nagypénteki megállapodás; felkéri ezért az EU-t és az Egyesült Királyságot, hogy keressenek tovább olyan megoldásokat, amelyek lehetővé teszik az áruk, a személyek és a szolgáltatások további mozgását felségterületeik között anélkül, hogy az negatívan érintené az európai vámunió és a belső piac integritását vagy Írország uniós jogrend szerinti jogait és kötelezettségeit, amelyek például az uniós polgárok és családtagjaik szabad költözködésére vonatkoznak, állampolgárságuktól függetlenül. Hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság partneri részvételével továbbra is fenn kell tartani az uniós PEACE és Interreg programot;

20.

megismétli, hogy reméli, hogy Andalúzia régió és konkrétan a Campo de Gibraltar térségében található hét településen élő több ezer munkavállaló, akik naponta járnak át Gibraltár területére dolgozni, illetve a határ két oldalán élő polgárok nem szenvednek hátrányt amiatt, hogy az Egyesült Királyság kilép az EU-ból; ebben a térségben ugyanis, különösen pedig a határon található La Línea de la Concepción városban, nagymértékű a társadalmi és gazdasági egymásrautaltság;

21.

emlékeztet arra, hogy az Európai Unió legkülső régiói az EU működéséről szóló Szerződés 349. cikkében meghatározott strukturális problémákkal küzdenek. Egyes ilyen régióknak a brit gazdaságtól való óriási függősége szükségessé teszi specifikus uniós védelmi intézkedések elfogadását az e régiók törékeny gazdaságára gyakorolt esetleges negatív hatás kompenzálása érdekében;

22.

felkéri a feleket, hogy kifejezetten irányozzák elő, hogy a kilépési megállapodás tervezetében említett közös testületek foglalkozzanak a területi dimenzióval. Hangsúlyozza, hogy meg fogja vizsgálni, hogy milyen forma lenne megfelelő arra, hogy az RB folytassa az együttműködést az egyesült királyságbeli helyi és regionális önkormányzatokkal az átmeneti időszakban és azt követően. Gondolhatunk itt például egy vegyes bizottságra, amely hasonlóan működne, mint az RB-nek az Unión kívüli országokkal létrehozott egyéb testületei;

23.

2020 után megfelelő szabályokat kell alkotni annak biztosítására, hogy az egyesült királyságbeli helyi és regionális önkormányzatok könnyen együttműködhessenek uniós partnereikkel makroregionális stratégiák, az Interreg és az Európai Területi Társulások keretében, illetve oly módon, hogy – például Norvégia vagy Izland jelenlegi gyakorlatához hasonlóan – részt vesznek különféle uniós együttműködési programokban;

24.

ennek kapcsán emlékeztet arra, hogy bár az RB-nek nincsen hivatalos szerepe a tárgyalásokban, egyes tagjainak és az általuk képviselt önkormányzatoknak a különböző nemzeti jogi rendszerekben betöltött szerepük értelmében lehetőségük van arra, hogy hivatalos álláspontot alakítsanak ki. Következésképpen azt kéri, hogy a jövőbeli partnerségi megállapodásról szóló további tárgyalásokat átlátható és inkluzív módon bonyolítsák le, hogy a helyi és regionális önkormányzatok megfelelő módon és időben hozzászólhassanak azokhoz, és ismertethessék álláspontjukat, illetve felkészülhessenek esetleges – elsősorban gazdasági – következményekre és így megvédhessék saját közigazgatási területüket. Megismétli, hogy véleménye szerint az RB kiváló helyzetben van ahhoz, hogy intézményi mechanizmusokat tervezzen meg és hajtson végre a brit helyi önkormányzatokkal, decentralizált parlamentekkel és közgyűlésekkel való, kilépés utáni rendszeres konzultáció és kapcsolattartás ösztönzése érdekében, és egyetért a belső előkészületek megkezdésével, hogy meg lehessen előzni a kapcsolatok folyamatosságának megszakadását a kilépés miatt;

25.

hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépéséről és az Egyesült Királysággal való jövőbeli kapcsolatokról szóló tárgyalási folyamat megmutatja, milyen költségekkel és kockázatokkal jár a „nem Európa”, valamint hogy az Európai Unió mint tényleges szolidaritáson és konkrét eredményeken alapuló sors- és értékközösség milyen többletértéket jelent polgárai jólétét tekintve, a mozgás szabadságától kezdve. Ezenkívül úgy véli, hogy a tárgyalások kapcsán lehetőség nyílik az európai integráció nyitott folyamatként való kiterjesztésére, melynek célja egy igazságosabb és inkluzívabb, a közös értékeken alapuló Európai Unió megvalósítása, valamint az Európai Unió és a nemzeti, regionális és helyi szintek közötti többszintű kormányzás előmozdítása;

26.

elnökét arra kéri, hogy jelen állásfoglalást továbbítsa az Európai Bizottság főtárgyalójának, az Európai Parlament és az Európai Tanács brexit-koordinátorainak, az Egyesült Királyság kormányának, a brit decentralizált közigazgatási szervek és helyi önkormányzatok közgyűléseinek és kormányainak, valamint az Európai Unió Tanácsa bolgár elnökségének.

Kelt Brüsszelben, 2018. május 17-én.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Karl-Heinz LAMBERTZ

Top

Choose the experimental features you want to try