—

nyilvánítsa a keresetét elfogadhatónak;

—

semmisítse meg a megtámadott határozatot;

—

a Tanácsot kötelezze a költségek viselésére.

1.

Az első jogalap azon alapul, hogy a Tanács a megtámadott határozat elfogadására nem rendelkezik hatáskörrel, amennyiben az Európai Unió és a Marokkói Királyság nem rendelkezik hatáskörrel nemzetközi megállapodások tárgyalására – beleértve a Nyugat-Szaharára vonatkozó megállapodásokat – a Front Polisario által képviselt, e területen élő lakosság helyett.

2.

A második jogalap azon alapul, hogy a Tanács elmulasztotta a jelen ügy összes releváns körülményének megvizsgálásával kapcsolatos kötelezettségét, mivel a megtámadott határozat elfogadásakor nem vette figyelembe a Bíróságnak a Nyugat-Szahara kérdésével kapcsolatos ítélkezési gyakorlatát.

3.

A harmadik jogalap azon alapul, hogy a Tanács elmulasztotta az alapvető jogok és a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartása kérdésének megvizsgálásával kapcsolatos kötelezettségét, mivel a megtámadott határozatból kitűnik, hogy a Tanács nem vetette fel az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartásának kérdését.

4.

A negyedik jogalap a védelemhez való jog megsértésén alapul, amennyiben a Tanács nem kezdeményezett megbeszélést a megtámadott határozat elfogadását megelőzően a nyugat-szaharai lakosságot kizárólagosan képviselő Front Polisarióval.

5.

Az ötödik jogalap azon alapul, hogy a Tanács megsértette a Bíróság ítéleteinek végrehajtására vonatkozó kötelezettségét, amennyiben a megtámadott határozat nem vette figyelembe a Bíróság C-104/16. P. sz. ügyben és C-266/16. sz. ügyben hozott ítéletének indokolását.

6.

A hatodik jogalap az Unió nemzetközi színtéren való fellépését irányító alapvető elvek és értékek megsértésén alapul, amennyiben egyrészt a határozat tagadja a nyugat-szaharai lakosság létezését, mivel e lakosságot az „érintett népek” kifejezéssel helyettesíti, másrészt felhatalmazást ad a tárgyalások megkezdésére a Marokkói Királysággal a Nyugat-Szaharával kapcsolatos annexiós politikája keretében, valamint az alapvető jogok rendszeres megsértésére, amelyet e politika fenntartása von maga után.

7.

A hetedik jogalap az önrendelkezés jogának a megsértésén alapul, amennyiben egyrészt a határozat tagadja az önrendelkezés joga kapcsán a nyugat-szaharai lakosság létezését, valamint véget vet e lakosság nemzeti egységének, másrészt pedig felhatalmazást ad a tárgyalások megkezdésére a Marokkói Királysággal, és ezzel megsérti Nyugat-Szahara elkülönült és eltérő jogállását, valamint e lakosságnak az említett területen a természeti erőforrásai feletti állandó szuverenitását.

8.

A nyolcadik jogalap a szerződések relatív hatálya elvének a megsértésén alapul, amennyiben a megtámadott határozat tagadja a Front Polisario által képviselt nyugat-szaharai lakosságnak az EU-Marokkó kapcsolatokkal összefüggésben a harmadik félként fennálló minőségét.

9.

A kilencedik jogalap a nemzetközi humanitárius jog és a nemzetközi büntetőjog megsértésén alapul, amennyiben egyrészt a tárgyalásokat, amelyekre a megtámadott határozat adott felhatalmazást, a Marokkói Királyságnak a Nyugat-Szaharával kapcsolatos annexiós politikája keretében folytatták, másrészt az említett határozat az „érintett népek” kifejezés használatával támogatja a marokkói telepeseknek a megszállt sahrawi területre való jogellenes áthelyezését.

10.

A tizedik jogalap az Unió általi el nem ismerés kötelezettségének a megsértésén alapul, amennyiben a határozat azzal, hogy felhatalmazást ad a Nyugat-Szaharával kapcsolatos tárgyalásoknak a Marokkói Királysággal való megkezdésére, jóváhagyja a marokkói megszálló erők által a nyugat-szaharai lakossággal szemben elkövetett súlyos nemzetközi jogi jogsértéseket.