—

helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet;

—

abban az esetben, ha a Bíróság helyt ad az első jogalapnak, a fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság helyezze hatályon kívül a fellebbezési tanács határozatát is, és hagyja helyben az elsőfokú (törlési osztály által hozott) határozatot;

—

abban az esetben, ha a Bíróság helyt ad a második jogalapnak, a fellebbező azt kéri, hogy helyezzék hatályon kívül a vitatott határozatot és utasítsák a Törvényszéket, hogy vizsgálatát korlátozza a fellebbezési tanács határozatában foglalt ténybeli és jogi kérdésekre. Ha a Bíróság azt állapítja meg, hogy nem tudja helybenhagyni a fellebbezési tanács határozatát, mivel a honlapon található jogi nyilatkozatok különállónak tekintendők, a fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság utalja vissza az ügyet a fellebbezési tanácshoz újbóli elbírálásra, annak eldöntése végett, hogy a szolgáltatott bizonyítékok fényében, a Fort Lauderdale nyilatkozatai és értékesítési nyilatkozatai a 7. cikkben (1) említett kivétel körébe tartoznak-e;

—

abban az esetben, ha a Bíróság helyt ad a harmadik jogalapnak, a fellebbező azt kéri, hogy a vitatott határozatot helyezzék hatályon kívül a 7. cikk alkalmazására vonatkozó részében, és a Törvényszéket utasítsák, hogy vizsgálja meg újból a bizonyítékokat, megfelelő jogerőt tulajdonítva a 7. cikk szövegének és a valószínűségek mérlegelésének tesztjét alkalmazva;

—

abban az esetben, ha a Bíróság helyt ad a negyedik jogalapnak, a fellebbező azt kéri, hogy a vitatott határozatot helyezzék hatályon kívül és az ügyet utalják vissza a Törvényszék egy másik tanácsához újbóli elbírálás végett;

—

a fellebbező ezenfelül azt kéri, hogy a Bíróság rendelkezzen a költségek viseléséről az ő javára, a Bíróság eljárási szabályzatának 137. és 184. cikke alapján.

1)

Első jogalap – a KFR 63. cikke

A Törvényszék tévesen értelmezte és alkalmazta a 63. cikket azzal, hogy nem helyezte hatályon kívül a fellebbezési tanács határozatát abban a részében, amelyben az megengedte új bizonyíték előterjesztését.

2)

Második jogalap – a KFR 61. cikke

A Törvényszék megsértette a 61. cikket azzal, hogy valójában olyan ténykérdéseket állapított meg, amelyeket a fellebbezési tanács a határozatában nem állapított meg, és amelyek nem tartoztak a fellebbezésének tárgykörébe. Ezzel a Törvényszék túllépte a fellebbezési tanácsok határozatainak hatályon kívül helyezésére és megváltoztatására vonatkozó hatáskörét.

3)

Harmadik jogalap – a KFR 7. cikkének megsértése

A Törvényszék megsértette a 7. cikket azzal, hogy téves bizonyítási szabályt alkalmazott. Ezzel a Törvényszék azt sugallta, hogy a vizsgálat különleges bizonyítékokat igényel, ahelyett hogy az eljárás során szolgáltatott bizonyítékokra jogszerű tesztet alkalmazott volna. Végül, a Törvényszék tévesen utasította el a fellebbező azon érvét, hogy a 7. cikk alkalmazásánál mennyiségi tényezők is figyelembe vehetők.

4)

Negyedik jogalap – a Törvényszék szabálytalan összetétele (hetedik tanács)

A Törvényszék hetedik tanácsának összetételét szabálytalanul határozták meg. Kornezov bírót 2016-ban nevezték ki a Törvényszéken bírának, amelyet megelőzően a Közszolgálati Törvényszéken volt bíró. Ugyanakkor kiderült, hogy Kornezov bíró kinevezése a Közszolgálati Törvényszéken eljárási hibában szenvedett. Ha Kornezov bíró nem kapta volna meg a kinevezését 2016-ban a Közszolgálati Törvényszéken, akkor a Törvényszéken való kinevezésére 2019 előtt nem kerülhetett volna sor. Emiatt úgy tűnik, hogy a Törvényszéken való kinevezése is eljárási hibában szenved. A vitatott határozatot emiatt hatályon kívül kell helyezni és az ügyet a Törvényszék egy másik tanácsához kell visszautalni.