Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a körforgásos gazdaságról szóló csomag végrehajtásáról: a vegyi anyagokkal, a termékkel és a hulladékkal kapcsolatos jogszabályok közötti kapcsolódási pontok kezelésének lehetőségei

[COM(2018) 32 final]

(2018/C 283/08)

Előadó:

Brian CURTIS

Az Európai Bizottság felkérése:	2018.2.12.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
Elnökségi határozat:	2017.9.19. (a felkérést megelőzően)
Illetékes szekció:	„Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2018.5.3.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2018.5.23.
Plenáris ülés száma:	535.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	185/01/01

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság megközelítését, amelyet azon lehetőségek módszeres feltárása során követett, amelyek segíthetnek megoldani a vegyi anyagokra, a termékekre és a hulladékokra vonatkozó jogszabályok közötti kapcsolódási pontoknál megállapított problémák egész sorát.

1.2.

Örvendetes az Európai Bizottság által ezzel kapcsolatban elfogadott proaktív jellegű, hosszú távú megközelítés. Az átmenet időtartama szükségszerűen meghosszabbodik, de folyamatos ösztönzésre lesz szükség az előrehaladáshoz, és figyelembe kell majd venni az azonosítási és feldolgozási technológiák terén végbemenő folyamatokat.

1.3.

Általában a közegészség, illetve a termékek végső fogyasztóinak védelme elengedhetetlen a körforgásos gazdaság elveibe vetett bizalom megerősítéséhez.

1.4.

A különösen a maradványanyagok problémájának megoldására vonatkozó átfogó intézkedés hiányában az újrahasznosító üzemekben dolgozók munkahelyi egészsége és biztonsága szintén veszélynek van kitéve. Nagyon fontos ezért, hogy teljeskörű tájékoztatást nyújtsanak a szakszervezeteknek.

1.5.

A REACH-rendelet és a már hatályban lévő, vegyi anyagokról szóló más jogszabályok teljeskörű alkalmazásának elsőbbséget kell élveznie. Még mindig nem alkalmazzák teljeskörűen azokat a meglévő jogszabályokat, amelyek megakadályozzák a veszélyes anyagok kezdeti bejutását az anyagkörforgásba, különösen ami a harmadik országokból származó termékek EU-ba való bejutását illeti.

1.6.

Az EGSZB megítélése szerint az újrahasznosítással foglalkozó cégek részéről további beruházásokra van szükség testre szabott hulladékválogatási berendezésekhez, illetve e téren gazdasági és technikai támogatási intézkedéseket kell mérlegelni.

1.7.

Az EGSZB határozottan támogatja azt a nézetet, miszerint a termékekben és a hulladékból kinyert anyagokban található veszélyes anyagok jelenlétére, helyére és koncentrációjára vonatkozó tájékoztatás javítása csökkentheti azokat a problémákat, amelyekkel az üzemeltetők a hasznosítási láncon belül szembesülnek.

1.8.

A potenciális értékforrások vagy a hulladékáramba bekerült veszélyes vegyi anyagokkal kapcsolatban szükséges védekezési intézkedések beazonosításával könnyebb lesz az a költség/haszon elemzés, amelyre a jogalkotási és gyakorlati intézkedések igazolásához lesz szükség.

1.9.

Indokolt esetben mindenképpen javítani, illetve szigorítani kell az olyan importtermékekre vonatkozó azonosítási és nyomonkövetési kritériumokon, amelyek esetleg különös aggodalomra okot adó anyagokat tartalmaznak. Ezzel az a cél, hogy – amennyiben szükséges – szigorítsunk az ilyenekre vonatkozó tilalmon, illetve hogy a teljes termékéletciklusra kiterjedően megerősítsük a megfelelő nyomonkövetési mechanizmusokat.

1.10.

A jogi keretnek egyenlő védelmet kell kínálnia, függetlenül attól, hogy a termék új vagy hasznosított anyagokból készül.

2.   Bevezetés

2.1.

Az EGSZB a körforgásos gazdaságra vonatkozó csomagról szóló véleményében (1) (2) megállapította, hogy jobban elő kell segíteni a hulladékáramból származó anyagok visszanyerését, és megjegyezte, hogy számos jogi, technikai és pénzügyi akadályt kell leküzdeni. A veszélyes anyagok hulladékokban való jelenléte ilyen akadályt jelent. E közlemény a gazdaság körforgásosságának növelésével kapcsolatos szakpolitikai célkitűzések, kihívások és megoldások meghatározására irányuló folyamat részét képezi. Egyes területeken nem jogalkotási eszközökre is szükség lesz, de az általános cél a jövő szakpolitikájának befolyásolása.

3.   Az Európai Bizottság javaslatának összefoglalása

3.1.

A közlemény számos szakpolitikai célkitűzést határoz meg, felvázolja a kapcsolódó problémákat, valamint felkéri az érdekelt feleket, hogy foglaljanak állást a feltárt kihívásokkal kapcsolatban, hogy meghatározhassák a ténylegesen körforgásos gazdaság felé vezető utat. Ezeket átfogóan négy külön pontban taglalja – a cél a helyzet feltárása, nem pedig útmutatás adása. Ez a vélemény – figyelembe véve az európai bizottsági szolgálati munkadokumentumot, valamint az EGSZB tagjai és az érdekelt civil társadalmi szervezetek észrevételeit – arra a felkérésre válaszul készült, hogy előnyben részesített lehetőségeket mutassunk be a fő kihívások leküzdésére. Éppen ezért a vélemény főbb tartalmi elemei a részletes megjegyzéseket tartalmazó utolsó részben találhatók.

3.2.

Az Európai Bizottság jelenleg egy nyilvános konzultáció elindításán, illetve az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal és az érdekelt felekkel folytatott eszmecserék előmozdításán fáradozik annak érdekében, hogy lehetőségeket találjanak a fenntartható másodlagos nyersanyagok piacainak fejlesztésére, valamint általánosságban és ágazati szinten konkrét intézkedéseket határozzanak meg ebből a célból. További lépésekre fog sor kerülni a minőségi jogalkotás elveivel összhangban, és – még mielőtt bármiféle, várhatóan jelentős hatást gyakorló konkrét javaslatokat nyújtanának be – hatásvizsgálatokat fognak elvégezni.

4.   Általános megjegyzések

4.1.

Az e témához kapcsolódó uniós jogszabályok a vegyi anyagok, a termékek és a hulladékok területére vonatkoznak (3). A jelenlegi jogi keret gyengesége főleg az, hogy nem biztosítja, hogy a veszélyes anyagokra vonatkozó információkat az egész anyagkörforgás és az esetlegesen azt követő teljes életciklus során továbbítsák.

4.2.

Egyre összetettebbé váló társadalmunk mindinkább függ a vegyi anyagok használatától (4). A vegyi anyagokról szóló uniós jogszabályok pilléreit a CLP-rendelet (5), a REACH-rendelet (6) és a POP-rendelet (7) alkotják, amelyek kiegészítik egymást és a felhasználási ágazattól függetlenül alkalmazandók.

4.3.

A termékekre vonatkozó jogszabályok a termékbiztonságra és egyben a termékek fenntarthatóságára is összpontosíthatnak. Az általános termékbiztonsági irányelv (8) általános biztonsági követelményeket ír elő a nem élelmiszer jellegű fogyasztási cikkekre. Ugyancsak ide tartozik a konkrét termékekre vonatkozó jogszabályok egész sora, többek között a játékbiztonsági irányelv, az élelmiszerek csomagolásáról szóló rendelet, az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló irányelv (9) és a környezettudatos tervezésről szóló irányelv. Az EGSZB véleményében (10) támogatja a környezettudatos tervezéssel kapcsolatos integrált megközelítést, amelyet a jelenlegi hatókörén túlra is ki kell terjeszteni. Egy ilyen integrált megközelítés keretében figyelembe kellene venni mind az energiahatékonyságot és a termékek teljesítményét, mind pedig az erőforrások és anyagok felhasználásával kapcsolatos hatékonyságot és teljesítményt.

4.4.

A hulladékokról szóló jogszabályok némelyike szintén ide tartozik. A hulladékokról szóló keretirányelvvel az EGSZB már számos véleményében foglalkozott, és következetesen támogatta azt a tagállamokra vonatkozó követelményt, miszerint a következő fontossági sorrendet kell követni a hulladékok megközelítése során: első a hulladékkeletkezés megelőzése, ezt követi az újrahasználatra, az újrahasznosításra vagy más visszanyerésre való előkészítés, és a sort végül a hulladékégetés és hulladéklerakóban való elhelyezés révén történő ártalmatlanítás zárja. Az EGSZB azt is szorgalmazta, hogy a tagállamok kötelezően fogadjanak el kiterjesztett gyártói felelősségi rendszereket. Ezenfelül az elkülönített gyűjtésre vonatkozó rendelkezés megerősítését is szorgalmazta (11).

4.5.

Megállapítható néhány általános szempont, amely a jövőbeli fellépéseket vezérelné: — A termékekben és a hulladékból kinyert anyagokban található veszélyes anyagok jelenlétére, helyére és koncentrációjára vonatkozó tájékoztatás javítása csökkentheti azokat a problémákat, amelyekkel az üzemeltetők a hasznosítási láncon belül szembesülnek. — Rendkívül fontos megakadályozni a veszélyes anyagok első bejutását az anyagkörforgásba. Még mindig nem alkalmazzák teljeskörűen az erre irányuló meglévő jogszabályokat. — A jogi keretnek egyenlő védelmet kell kínálnia, függetlenül attól, hogy a termék új vagy hasznosított anyagokból készül.

4.6.

Elmondható, hogy folyik az ezt támogató munka. Például az elektromos és elektronikus berendezésekben található veszélyes anyagok kérdésével az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló irányelv foglalkozik, amely az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való helyettesítésének előírása révén növeli az adott berendezésekből származó hulladék újrafeldolgozásának lehetőségeit és nyereségességét. Ezenkívül az Európai Parlament és a Tanács most vitat meg négy kapcsolódó jogalkotási javaslatot (12) (13) (14) (15) is. Az EGSZB tudomásul veszi a közelmúltban ezzel kapcsolatban elfogadott politikai megállapodást (16).

4.7.

Az e közleményben felvetett kérdések némelyike fogalmilag igen összetett, különösen azok, amelyek a harmonizáció hiányából és a szabályok összehangolásának elmaradásából fakadó problémákra vonatkoznak. Az EGSZB véleménye szerint elsősorban a tájékoztatásra és a maradványanyagokra vonatkozó konkrétabb kérdésekkel kellene foglalkozni.

4.8.

Mindazonáltal az e közleményben felvetett kérdések összegzéséből és a még inkább körforgásos gazdaság elérését célzó, folyamatban lévő vagy még kidolgozás alatt álló kezdeményezések széles köréből egyértelműen kiderül, hogy a veszélyes anyagok hulladékokból, illetve a hulladék-újrahasznosítás vagy -újrafeldolgozás során való kiiktatása által érintett átmenet nem fog gyorsan végbemenni. Az Európai Bizottság által ezzel kapcsolatban elfogadott proaktív jellegű, hosszú távú megközelítés ezért helyénvaló.

5.   Részletes megjegyzések

A tájékoztatás szükségessége

5.1.

A cél annak biztosítása, hogy a termékekben található, aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó megfelelő információk az ellátási lánc valamennyi szereplője és végső soron a hulladékgazdálkodási üzemeltetők számára is rendelkezésre álljanak. Ha először is korlátozni tudjuk a veszélyes anyagok gazdasági körforgásba való bejutását, az egyértelműen a legjobb módja az emberi egészség és a környezet védelmének. Ez lehetővé teheti az anyagok hulladékokból való visszanyerését és erősítheti a körforgásos gazdaságot is.

5.2.

A munkavállalók egészségvédelmének szempontjából nagyon fontos lehet az, hogy teljeskörű tájékoztatást nyújtsanak a szakszervezeteknek, ezért mindenképpen szükség van erre.

5.3.

A REACH-rendelet a vegyi anyagok Unión belüli gyártását, felhasználását és forgalomba hozatalát szabályozza. Elsődleges célja az emberek és a környezet magas szintű védelme. Egyes fogyasztói szervezetek és az Európai Bizottság által benyújtott jelentések arra utalnak, hogy nem megfelelően hajtják végre a REACH által előírt, az ellátási láncon belüli kommunikációra vonatkozó korlátozott kötelezettségeket.

5.4.

Az Európai Bizottság megvalósíthatósági tanulmányt készít azokról a különböző információs rendszerekről, innovatív nyomonkövetési technológiákról és stratégiákról, amelyek lehetővé tehetik a releváns információk áramlását az ellátási láncok mentén, egészen az újrafeldolgozó üzemekig. A kérdés a következő: vajon a kötelező információs rendszer szolgálna-e hozzáadott értékkel, valamint hogyan kellene kezelnünk azokat az Unióba importált árukat, amelyek nem engedélyezett anyagokat tartalmazhatnak?

5.5.

Az EGSZB szerint már több olyan jogi eszköz is létezik, amellyel korlátozható a különös aggodalomra okot adó anyagok anyagkörforgásba való bejutása. Különösen azok a jogi rendelkezések bírnak jelentőséggel, amelyek előnyben részesítik és ösztönzik az említett anyagok nem veszélyes vegyi anyagokkal való helyettesítését. Az EGSZB támogatja a REACH-rendelet teljeskörű alkalmazását, valamint annak a vegyi anyagok – köztük a másodlagos nyersanyagok – veszélyes tulajdonságaival kapcsolatos tudományos ismeretek fejlődésével párhuzamos, folyamatos naprakésszé tételét. Ez biztosítani fogja a munkavállalók munkahelyi egészségének védelmét és biztonságát, valamint a végső fogyasztók egészségének védelmét. Javítani fogja továbbá a körforgásos gazdaság hitelességét is.

5.6.

Az importált árukat illetően már most is az a helyzet, hogy az importőrök kötelesek azonosítani a különös aggodalomra okot adó anyagokat. Nagyobb hangsúlyt lehetne helyezni a REACH által a gyártók és az importőrök számára előírt kötelezettségek végrehajtására, amelyek értelmében regisztrálási dokumentációjukban és a biztonsági adatlapokon részletesen meg kell határozniuk a hulladékszakaszra vonatkozó expozíciós forgatókönyveket. Ezenfelül részletesebb információkat, például az életciklus végéhez kapcsolódóan különböző – az újrahasznosításra, az újrahasználatra való előkészítésre vagy az ártalmatlanításra vonatkozó – forgatókönyvek leírását lehetne előírni. Ezt azon kötelezettség végrehajtásához kapcsolódóan kellene megtenni, amelynek értelmében a termékek gyártóinak és importőreinek tájékozatniuk kell az ellátási láncon belüli gazdasági szereplőket a különös aggodalomra okot adó anyagok árucikkekben való jelenlétéről, valamint amelyek előírják, hogy meg kell adni a termékben található anyag elhelyezkedését.

5.7.

Indokolt esetben mindenképpen javítani, illetve szigorítani kell az olyan importtermékekre vonatkozó azonosítási és nyomonkövetési kritériumokon, amelyek esetleg különös aggodalomra okot adó anyagokat tartalmaznak. Ezzel az a cél, hogy – amennyiben szükséges – szigorítsunk az ilyenekre vonatkozó tilalmon, illetve hogy a teljes termékéletciklusra kiterjedően megerősítsük a megfelelő nyomonkövetési mechanizmusokat.

5.8.

Az EGSZB aggódik amiatt, hogy sajátos probléma állhat elő azzal kapcsolatban, hogy a szabadkereskedelmi megállapodásokban és a gazdasági partnerségi megállapodásokban hogyan határozzák meg teljes pontossággal a különös aggodalomra okot adó anyagokat.

5.9.

Általánosságban az újrahasznosítással foglalkozó cégek részéről további beruházásokra van szükség testre szabott hulladékválogatási berendezésekhez, így gazdasági és technikai támogatási intézkedéseket kell mérlegelni.

Az új termékekben már nem használható anyagokat tartalmazó hulladék

5.10.

A tagállamokban a XIX. század óta korlátozó jogszabályok vannak érvényben a veszélyes vegyi anyagok tekintetében, és az új vegyi anyagokkal kapcsolatban szigorú vizsgálatokat végeznek a kockázatokat illetően. A kockázatértékelés véget nem érő folyamata azonban azt jelenti, hogy a múltban jogszerűen előállított termékek különös aggodalomra okot adó anyagokat tartalmaznak, a jelenleg előállított termékek pedig tartalmazhatnak olyan anyagokat, amelyeket később esetleg betiltanak. A hulladékfeldolgozási és visszanyerési szakaszban ez veszélyes maradványanyagokat eredményezhet.

5.11.

A cél az, hogy a nem toxikus anyagokat használó ciklusok előmozdítása révén könnyebbé tegyék az újrahasznosítást, és eközben fokozzák a másodlagos nyersanyagok felhasználását. Ezenkívül az esetleges vegyi korlátozások és a korlátozások alóli mentességek mérlegelése során nagyobb figyelmet kell fordítani a jövőbeni újrafeldolgozásra és újrafelhasználásra gyakorolt hatásukra.

5.12.

Az Európai Bizottság szerint a maradványanyagok problémája továbbra is akadályt jelent a körforgásos gazdaság számára, és az aggodalomra okot adó anyagokat tartalmazó hulladék újrahasznosíthatóságával kapcsolatos döntések támogatására egyedi döntéshozatali módszert kell kidolgozni. Az ezzel kapcsolatos munka már folyik és várhatóan 2019 közepéig tart. Ezzel összefüggésben iránymutatások kidolgozására van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a különös aggodalomra okot adó anyagok hasznosított anyagokban való jelenlétével kapcsolatos kérdésekkel már a kockázatok kezelésére irányuló javaslatok kidolgozásának korai szakaszában jobban foglalkozzanak. Megfontolás tárgyát képezi továbbá végrehajtási jogszabályok annak érdekében történő elfogadása, hogy lehetővé tegyék a REACH szerinti regisztrálás alóli jelenlegi mentesség hasznosított anyagokra való alkalmazásának hatékony ellenőrzését.

5.13.

A maradványanyagok létezése felveti a kérdést, hogy vajon összeegyeztethető-e az az elképzelés, miszerint a hulladék olyan forrás, amelyet újra kell hasznosítani, és annak biztosítása, hogy a különös aggodalomra okot adó anyagokat tartalmazó hulladék csak biztonságosan használható anyagok formájában kerüljön hasznosításra. Megengedhető-e, hogy az újrahasznosított anyagok olyan vegyi anyagokat tartalmazzanak, amelyek használata az elsődleges anyagokban már nem engedélyezett? Ha igen, milyen feltételekkel?

5.14.

A hasznosított anyagokkal kapcsolatos cél az, hogy teljesítmény és kémiai összetétel tekintetében a lehető legjobban megközelítsék a hasonló elsődleges anyagokat. A gazdasági és műszaki tényezők jelentős szerepet játszanak az aggodalomra okot adó anyagok kiiktatása megvalósíthatóságának meghatározásában és nagymértékben függenek az adott esettől. A szakpolitikai alternatívák esetében elő kell írni, hogy minden elsődleges és másodlagos nyersanyag ugyanazoknak a szabályoknak feleljen meg, illetve tegyék lehetővé, hogy a másodlagos nyersanyagokra egyedi, időben behatárolt eltérések vonatkozzanak.

5.15.

Az EGSZB szerint az ezzel összefüggésben alkalmazott minden kritériumnak meg kell akadályoznia, hogy a veszélyes vegyi anyagok az új anyagok esetében megengedett szintet meghaladó koncentrációban legyenek jelen a hasznosított anyagokban.

A hulladékok és a vegyi anyagok kockázatának meghatározására vonatkozó szabályok összehangolásának hiánya

5.16.

Ez a kérdés szorosan összefügg a fentiekben említett, a harmonizációval kapcsolatos pontokkal, és fogalmilag mindkét kérdés összetett. A fentiekben meghatározottaknak megfelelően a veszélyes vegyi anyagok és termékek előállítására és felhasználására a munkavállalók, a polgárok és a környezet káros hatásokkal szembeni védelme érdekében elfogadott szigorú uniós szabályok vonatkoznak. A hulladékgazdálkodást az azonos eredmények elérése érdekében kidolgozott uniós szabályok hasonlóképpen szabályozzák. A kutatások szerint azonban a két szabályrendszer nincs teljes mértékben egymáshoz igazítva (17).

5.17.

Elengedhetetlen, hogy a vegyi anyagok és a hulladékok osztályozására vonatkozó szabályok tekintetében következetesebb megközelítés legyen érvényben. Ilyen lehet például az, hogy más speciális termékcsoportokra vagy anyagáramokra (pl. bútorokra vagy textilekre) vonatkozóan is elfogadnak az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelvhez (18) hasonló szabályokat, amelyek előírják, hogy újbóli vagy új termékekben történő felhasználásukat megelőzően megfelelően kezelni kell a veszélyes vegyi anyagokat tartalmazó hulladékokat. Az Európai Bizottság útmutató dokumentumot kíván közzétenni a hulladék osztályozásáról annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a hulladékgazdálkodási üzemeltetőknek és az illetékes hatóságoknak a hulladék jellemzésére és osztályozására vonatkozó közös megközelítés kialakításában. A vizsgálati módszerekkel kapcsolatos bevált gyakorlatok további megosztására ugyancsak sor fog kerülni. Az érdekelt feleket felkérték, hogy mérlegeljék, vajon szükség van-e a veszélyességi osztályozás szabályainak összehangolására annak érdekében, hogy a hulladék a termékekkel azonos szabályok szerint minősüljön veszélyesnek.

---

(1)  A körforgásos gazdaságra vonatkozó csomagról szóló vélemény (HL C 264., 2016.7.20., 98. o.).

(2)  Az Európai Bizottság által 2015. december 2-án elfogadott, a körforgásos gazdaságra vonatkozó csomag.

(3)  A veszélyes hulladék fogalommeghatározásait a „Guidance document on the definition and classification of hazardous waste” [Iránymutatásokat tartalmazó dokumentáció a veszélyes hulladékok meghatározásáról és osztályozásáról] elnevezésű 2015. júniusi dokumentum tartalmazza.

(4)  Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2/2016. sz. jelentése, 33–34. o.

(5)  Az osztályozásról, címkézésről és csomagolásról szóló 1272/2008/EK rendelet.

(6)  A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006/EK rendelet (REACH).

(7)  A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló rendelet – lásd: http://ec.europa.eu/environment/chemicals/international_conventions/index_en.htm.

(8)  A 2001/95/EK általános termékbiztonsági irányelv.

(9)  A 2011/65/EU irányelv egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról.

(10)  „A környezettudatos tervezés munkaterve, 2016–2019” című vélemény (HL C 345., 2017.10.13., 97. o.).

(11)  A körforgásos gazdaságra vonatkozó csomagról szóló vélemény (HL C 264., 2016.7.20., 98. o.).

(12)  Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelv módosításáról.

(13)  Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK irányelv, az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról szóló 2006/66/EK irányelv, valamint az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2012/19/EU irányelv módosításáról.

(14)  Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv módosításáról.

(15)  Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK irányelv módosításáról.

(16)  Vella biztos bejelentése a hulladékgazdálkodási szabályok modernizációja kapcsán kötött politikai megegyezésről.

(17)  Például: Keeping it Clean: How to protect the circular economy from hazardous substances. [Tisztán tartva: Hogyan védjük meg a körforgásos gazdaságot a veszélyes anyagoktól?] Európai Környezetvédelmi Hivatal.

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012/19/EU irányelve (2012. július 4.) az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól.