This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62017CN0482
Case C-482/17: Action brought on 9 August 2017 — Czech Republic v European Parliament, Council of the European Union
C-482/17. sz. ügy: 2017. augusztus 9-én benyújtott kereset – Cseh Köztársaság kontra Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa
C-482/17. sz. ügy: 2017. augusztus 9-én benyújtott kereset – Cseh Köztársaság kontra Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa
HL C 357., 2017.10.23, p. 4–5
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
|
23.10.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 357/4 |
2017. augusztus 9-én benyújtott kereset – Cseh Köztársaság kontra Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa
(C-482/17. sz. ügy)
(2017/C 357/06)
Az eljárás nyelve: cseh
Felek
Felperes: Cseh Köztársaság (képviselők: M. Smolek, O. Serdula és J. Vláčil, meghatalmazotti minőségben)
Alperesek: Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa
Kereseti kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Bíróság:
|
— |
semmisítse meg a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2017. május 17-i (EU) 2017/853 európai parlamenti és tanácsi irányelvet, (1) |
|
— |
az Európai Parlamentet és a Tanácsot kötelezze a költségek viselésére. |
Másodlagosan a felperes azt kéri, hogy a Bíróság:
|
— |
semmisítse meg a megtámadott irányelv 1. cikkének 6. pontját azon részében, amely az 91/477/EGK irányelvbe (2) beilleszti az 5. cikk (3) bekezdését és a 6. cikk (6) bekezdésének második albekezdését; |
|
— |
semmisítse meg a megtámadott irányelv 1. cikkének 7. pontját azon részében, amely az a 91/477/EGK irányelvbe beilleszti a 7. cikk (4a) bekezdését; |
|
— |
semmisítse meg a megtámadott irányelv 1. cikkének 19. pontját azon részében, amely:
|
|
— |
az Európai Parlamentet és a Tanácsot kötelezze a költségek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
Az első jogalap a hatáskör-átruházás elvének megsértésére alapít. A megtámadott irányelvet az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 114. cikke alapján fogadták el, jóllehet ezen irányelv célja nem a belső piac előtti akadályok felszámolása, hanem kizárólag a bűn- és terrorcselekmények megelőzése. Az uniós jogalkotó azonban nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy ezen a téren harmonizációs intézkedéseket fogadjon el.
A második jogalap az arányosság elvének megsértésére alapít. Az uniós jogalkotó nem foglalkozott az elfogadott intézkedések arányosságának kérdésével, és szándékosan nem szerzett be elegendő információt (például hatásvizsgálat útján) ahhoz, hogy körültekintően megállapíthassa az ezen elvnek való megfelelést. Ezen értékelés elmulasztásából következően az uniós jogalkotó nyilvánvalóan aránytalan intézkedéseket fogadott el, amennyiben betiltott bizonyos félautomata tűzfegyvereket, amelyeket azonban az Európai Unióban nem használnak terrorcselekmények elkövetésére, illetve amennyiben szigorította a bizonyos minimálisan veszélyes tűzfegyverekre (antik fegyverek utánzatai vagy véglegesen hatástalanított tűzfegyverek) vonatkozó szabályozást, végezetül pedig korlátozta bizonyos tölténytárak tartását.
A harmadik jogalap a jogbiztonság elvének megsértésére alapít. A tiltott tűzfegyverek újonnan meghatározott kategóriái (az A. kategória 7. és 8. pontja), illetve a megengedettnél nagyobb befogadóképességű tölténytárak tartását szabályozó rendelkezések a jogbiztonság szempontjából nem világosak, éppen ezért nem teszik lehetővé azt, hogy az érintett személyek egyértelműen átláthassák jogaikat és kötelezettségeiket. A 91/477/EGK irányelv a megtámadott irányelv által módosított 7. cikkének (4a) bekezdése (a szerzett jogokra vonatkozó záradék) valójában arra kényszeríti a tagállamokat, hogy visszaható hatályú nemzeti jogszabályokat fogadjanak el.
A negyedik jogalap a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének megsértésére alapít. A 91/477/EGK irányelv a megtámadott irányelv által módosított 6. cikke (6) bekezdésének második albekezdésében megfogalmazott kivétel csakugyan egy látszólag semleges intézkedés benyomását kelti, valójában azonban az alkalmazásának feltételeit úgy határozták meg, hogy e feltételeknek a kötelező sorkatonai szolgálat teljesítését követően átadott tűzfegyverek vonatkozásában csakis a svájci rendszer felel meg, ezzel összefüggésben tehát e kivétel, a megtámadott irányelv céljaira figyelemmel objektíve nem indokolt.
(2) HL 1991. L 256, 51. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 11. kötet, 3. o.; helyesbítés: HL 2009. L 14., 12. o.