19.5.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 181/52

—

tekintettel az Európa 2020 stratégiáról szóló, 2011. február 17-i állásfoglalására (1),

—

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződős 3. cikkének (5) bekezdésére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 7. cikkére, amelyek kimondják, hogy „[…] a világ többi részéhez fűződő kapcsolataiban az Unió […] hozzájárul […] a nemzetközi jog szigorú betartásához” és hogy „az Unió […] biztosítja a különböző politikái és tevékenységei összhangját”.

—

tekintettel a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) fő szempontjairól és alapvető választási lehetőségeiről szóló, az Európai Parlamenthez intézett 2009-es éves tanácsi jelentésről szóló 2011. május 11-i állásfoglalására (2),

—

tekintettel a közös kül- és biztonságpolitikáról szóló, a Tanács által az Európai Parlamenthez intézett éves jelentésről szóló 2012. szeptember 12-i állásfoglalására (3),

—

tekintettel az EU és Kína közötti kapcsolatokról szóló, 2013. március 14-i állásfoglalására (4),

—

tekintettel „Az emberi jogok, valamint a szociális és környezetvédelmi normák a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban” című, 2010. november 25-i állásfoglalására (5),

—

tekintettel az európai kis- és középvállalkozások nemzetközi kereskedelemben betöltött szerepének megerősítéséről szóló 2009. február 5-i állásfoglalására (6),

—

tekintettel a hamisítás nemzetközi kereskedelemre gyakorolt hatásáról szóló, 2008. december 18-i állásfoglalására (7),

—

tekintettel a szolgáltatások kereskedelméről szóló, 2008. szeptember 4-i állásfoglalására (8),

—

tekintettel a nyersanyagok és alapanyagok kereskedelméről szóló, 2008. május 20-i állásfoglalására (9),

—

tekintettel az európai vállalkozások piacra jutásának elősegítésére vonatkozó európai uniós stratégiáról szóló, 2008. február 19-i állásfoglalására (10),

—

tekintettel a „Globális Európa – a versenyképesség külső szempontjai” című, 2007. május 22-i állásfoglalására (11),

—

tekintettel az EU, Kína és Tajvan közötti kapcsolatokról és a távol-keleti biztonsági helyzetről szóló, 2005. július 7-i állásfoglalására (12),

—

tekintettel a „Kereskedelem, növekedés és globális ügyek – A kereskedelempolitika mint az Európa 2020 stratégia kulcseleme” című bizottsági közleményre (COM(2010)0612),

—

tekintettel a „Globális Európa: nemzetközi versenyképesség. Hozzájárulás az EU növekedési és munkahely-teremtési stratégiájához” című bizottsági közleményre (COM(2006)0567),

—

tekintettel a Bizottságnak a kereskedelem és a befektetések útjában álló akadályokról szóló című 2013. évi jelentésére, amelyet 2013. február 28-án tettek közzé (COM(2013)0103),

—

tekintettel a Bizottsághoz intézett, az EU és Tajvan közötti kereskedelmi kapcsolatokra vonatkozó kérdésekre (O-000093/2013 – B7-0509/2013),

—

tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (2) bekezdésére,

A.

mivel a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) révén létrehozott, szabályokon alapuló többoldalú kereskedelmi rendszer a legalkalmasabb keret a nyílt és tisztességes kereskedelem elérésére globális szinten; mivel azonban rendkívül fontos annak megértése, hogy a kétoldalú megállapodások szintén részét képezik a nemzetközi ügyek ugyanezen közös eszköztárának;

B.

mivel az EU továbbra is teljes mértékben elkötelezett a dohai fejlesztési menetrend kiegyensúlyozott és tisztességes eredményének elérése mellett, és ezt a megközelítést részesíti előnyben, és mivel az ezzel párhuzamosan az egyéb iparosodott országokkal kötendő kétoldalú kereskedelmi megállapodások terén való előrelépések szintén érdemi lehetőséget jelentenek;

C.

mivel az EU és Tajvan közötti kétoldalú kereskedelem az elmúlt két évtizedben több mint tizenkétszeresére nőtt, és 2011-ben meghaladta a 40 milliárd eurót;

D.

mivel Tajvan az EU 7. legnagyobb kereskedelmi partnere Ázsiában, világviszonylatban pedig az EU 23. legnagyobb kereskedelmi partnere;

E.

mivel az EU 2010-ben a közvetlen külföldi befektetések forgalmának 31,5 %-át, állományának pedig 21 %-át birtokolta, és ezzel a legnagyobb külföldi befektető volt Tajvanban;

F.

mivel jelenleg az EU és Tajvan közötti kereskedelmi kapcsolatok teljesítménye jóval elmarad az abban rejlő lehetőségektől;

G.

mivel a nyílt és méltányos kereskedelem hatásos eszköz a további növekedés és a jólét megteremtésére az egyes gazdaságok komparatív előnyeire, valamint a fokozottabb gazdasági integrációból és a tudás vezérelte gazdaságokhoz való újabb hozzájárulásokból származó lehetséges szinergiákra építve;

H.

mivel a két kereskedelmi partner között a vámok szintje általánosságban már amúgy is alacsony; mivel az EU és Tajvan között rendszeres strukturált párbeszéd folyik, amely során a közös érdekű kereskedelmi és befektetési kérdésekkel foglalkoznak; mivel ennek keretében négy technikai munkacsoportot állítottak fel, hogy foglalkozzon az szellemitulajdon-joghoz, a kereskedelem technikai akadályaihoz, az állat- és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazásához és a gyógyszeripari ágazathoz kapcsolódó kérdésekkel;

I.

mivel a viszonylag alacsony vámtarifák ellenére az EU és Tajvan közötti kétoldalú kereskedelem volumene elmarad az EU egyéb fő kereskedelmi partnereivel bonyolított kereskedelmi forgalom mennyiségétől;

J.

mivel az információs és kommunikációs ágazatot magas szintű hozzáadott érték jellemzi és a növekedés forrását jelenti mind az EU-ban, mind Tajvanban, különös tekintettel az intelligens termékek és szolgáltatások továbbfejlesztésére;

K.

mivel az EU és Tajvan kölcsönösen előnyös módon tovább mélyítheti gazdasági kapcsolatait, részben a közös társadalmi kihívásokra való válaszadás érdekében;

L.

mivel Tajvan 2002 óta a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) teljes jogú tagja, ezenkívül teljes jogú tagja az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködésnek (APEC) és az Ázsiai Fejlesztési Banknak is;

M.

mivel Tajvan 2009. júliusi csatlakozása a WTO kormányzati közbeszerzési megállapodásához alapvető fontosságú előrelépés volt, amely révén Tajvan nem csak a kormányzati közbeszerzési megállapodások piacának kölcsönös megnyitásából kovácsol hasznot, de belső piacán is javítani fogja a hatékonyságot;

N.

mivel Tajvan és a Kínai Népköztársaság olyan konstruktív megközelítést fogadott el, amely hozzájárul Tajvan részéről a Szoroson Átívelő Cserekapcsolatok Alapítvány és a Kínai Népköztársaság részéről a Tajvani Szoroson Átívelő Kapcsolatok Szövetség által aláírt 19 megállapodás megkötéséhez; mivel e megállapodások magukban foglalják a 2010. június 29-én aláírt, a Tajvani-szoros két oldala közötti gazdasági együttműködési keretmegállapodást (ECFA) és a szellemi tulajdonjogokról (IPR) szóló megállapodást, valamint a 2012. augusztus 9-én aláírt beruházási megállapodást és vámügyi együttműködési megállapodást;

O.

mivel egyéb konstruktív alternatívák ahhoz vezettek, hogy Tajvan 31 kétoldalú befektetési megállapodást írt alá harmadik országokkal – többek között Japánnal (2011. szeptember 22-én) –, valamint 2013. július 10-én gazdasági együttműködési megállapodást kötött Új-Zélanddal, 2013. március 10-én újrakezdte a kereskedelmi és befektetési keretmegállapodásról (TIFA) szóló tárgyalásokat az Egyesült Államokkal, és jelenleg a Koreai Köztársasággal folytat befektetési megállapodásról szóló tárgyalásokat, illetve szabadkereskedelmi megállapodásról tárgyal Szingapúrral (ASTEP);

P.

mivel Tajpej Egyesült Államokban található Gazdasági és Kulturális Képviseleti Irodája és a tajvani Amerikai Intézet a nemzetközi befektetésekre és ikt-szolgáltatásokra vonatkozó elvekről szóló közös nyilatkozatban állapodtak meg; mivel ehhez hasonlóan Tajvan átfogó jövedelemadó-megállapodást kötött 25 országgal, köztük 9 európai uniós tagállammal;

Q.

mivel a Tajvannal fenntartott szorosabb gazdasági kapcsolatok nem mondanak ellent az EU „egyetlen Kína” politikájának, mivel 1991-ben Kína és Tajvan is csatlakozott az APEC-hez, 2002-ben pedig a WTO-hoz;

1.

úgy véli, hogy továbbra is a WTO által megtestesített többoldalú kereskedelmi rendszer kínálja messze a leghatékonyabb keretrendszert a nyílt és méltányos kereskedelem világszerte történő megvalósításához; meggyőződése, hogy az EU-nak és Tajvannak hozzá kell járulnia a többoldalú kereskedelmi tárgyalások előrehaladásához;

2.

úgy véli, hogy miközben az EU a Kínával fenntartott gazdasági kapcsolat fejlesztésén dolgozik, figyelembe kellene vennie annak lehetőségét, hogy ugyanezt tegye Tajvannal annak érdekében, hogy folyamatosan fenntartsa Tajvan demokratikus rendszerének, szociális pluralizmusának és az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása terén elért jó eredményének biztosított támogatását;

3.

ezért úgy véli, hogy a befektetések jogbiztonságának további megerősítése és a befektetési forgalom mennyiségének és minőségének megnövelése érdekében az EU-nak pozitív választ kell adnia Tajvan azon szándékára, hogy a befektetések védelméről és a piacra jutásról szóló kétoldalú megállapodásokra irányuló tárgyalásokat indítson el;

4.

meggyőződése, hogy az e tárgyalások Tajvannal való elindítására vonatkozó határozatot gazdasági okokra kell alapozni, és azt nem szabad összefüggésbe hozni az EU és a Kínai Népköztársaság közötti kapcsolatok értékelésével;

5.

hangsúlyozza, hogy a Parlament támogatja a befektetések védelméről és a piacra jutásról szóló kétoldalú megállapodások megkötését Tajvannal, ami az EU és Tajvan között fennálló gazdasági kapcsolatok elmélyítését eredményezné;

6.

úgy véli, hogy a befektetések védelméről és a piacra jutásról szóló, az EU és Tajvan közötti megállapodások ténylegesen mindkét fél számára előnyös helyzetet teremthetnek, amelyből mindkét félnek gazdaság előnye fog származni;

7.

megjegyzi, hogy mindenfajta megállapodásnak kellőképp figyelembe kell vennie a kkv-kat és javítania kell a külföldi befektetéssel kapcsolatos képességeiket;

8.

emlékeztet arra is, hogy az EU és Tajvan között már fennállnak a jól integrált gazdasági kapcsolatok, a mindkét oldalon általánosságban alacsony vámok, valamint a megfelelően strukturált párbeszéd, amely a bilaterális kereskedelmi és beruházási kérdések megoldása érdekében rendszeres találkozókat foglal magában;

9.

hangsúlyozza, hogy beruházások tekintetében a megállapodásnak magában kell foglalnia a felek határozott kötelezettségvállalását a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból fenntartható és inkluzív fejlesztésére;

10.

hangsúlyozza, hogy az EU által kötendő beruházási megállapodásoknak tiszteletben kell tartaniuk az állami beavatkozási képességet, különösen az olyan közérdekű politikai célkitűzések követésében, mint a szociális, környezetvédelmi normák és emberi jogok, a biztonság, a munkavállalók és a fogyasztók jogai, a közegészségügy és közbiztonság, valamint a kulturális sokféleség; kéri, hogy a megállapodásba foglaljanak bele e célokra vonatkozó speciális záradékokat;

11.

azt ajánlja, hogy a nemzeti stratégiai érdekek védelme érdekében a piaci hozzáférést figyelembe véve mindkét félnek lehetősége legyen arra, hogy ki bizonyos ágazatokat kizárjon a liberalizációra vonatkozó kötelezettségvállalásokból;

12.

ismételten hangot ad a vállalatok társadalmi felelősségvállalására vonatkozó hatékony záradékra és a hatékony társadalmi és környezetvédelmi záradékra vonatkozó kérésének;

13.

hangsúlyozza, hogy a megállapodásnak arra kell köteleznie az EU-ban a külföldi befektetőket, hogy tegyenek eleget az európai szociális normáknak és a szociális párbeszédnek;

14.

kéri a Bizottságot, hogy kezdjen tárgyalásokat az EU és Tajvan közötti ezen megállapodásokról;

15.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányának és parlamentjének, Tajvan kormányának és a tajvani törvényhozásnak, a Jüannak.