30.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 440/92

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ), és különösen annak 109. cikkére,

—

tekintettel az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK rendeletet módosító tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslatra (COM(2012)0725),

—

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződés 92. és 93. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról szóló, 1998. május 7-i 994/98/EK tanácsi rendelet és a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról szóló, 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslatra (COM(2012)0730),

—

tekintettel „Az állami támogatások uniós szabályozásának korszerűsítése” című bizottsági közleményre (COM(2012)0209),

—

tekintettel a Régiók Bizottsága 2012. november 29-i, 98. plenáris ülésén elfogadott véleményre,

—

tekintettel a Számvevőszék 15/2011. számú, „A Bizottság eljárásai biztosítják-e az állami támogatások ellenőrzésének eredményes lebonyolítását?” című különjelentésére,

—

tekintettel az Európai Parlament és a Bizottság közötti kapcsolatokról szóló 2010. október 20-i keretmegállapodásra (1) (a továbbiakban: a keretmegállapodás), és különösen annak (15) bekezdésére,

—

tekintettel az állami támogatások szabályozásának korszerűsítése kapcsán a Bizottsághoz intézett kérdésre (O-000213/2012 – B7-0102/2013),

—

tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (2) bekezdésére,

A.

mivel az EUMSZ 109. cikkének jogalapja alapján a Bizottság két rendeletjavaslatot nyújtott be az állami támogatások szabályozásának korszerűsítését célzó program végrehajtására; mivel ez a jogalap csupán konzultációt ír elő a Parlamenttel, együttdöntést nem;

B.

mivel a javaslatok célja az, hogy a forrásokat az állami támogatások kapcsán felmerülő komolyabb problémák értékelésére koncentrálják, a tagállamok közötti kereskedelmet nem érintő jelentéktelenebb esetekkel és panaszokkal pedig ne foglalkozzanak;

C.

mivel a javaslatok, és különösen a 659/1999/EK eljárási rendelethez fűzött módosítás a választott nemzeti és helyi hatóságok határozataira vonatkozó bizottsági ellenőrzések módozatait érintik, és mivel ezért erősen indokolt e szövegek Parlament általi demokratikus felügyelete;

D.

mivel amint arról az Európai Parlament és a Bizottság közötti keretmegállapodás (15) bekezdése is rendelkezik, a Parlamentet be kell vonni az ilyen javaslatok előkészítő munkálataiba;

1.

üdvözli az állami támogatások szabályozásának korszerűsítéséről szóló bizottsági közleményt és a rendeletekre irányuló új bizottsági javaslatokat; felhívja azonban a Bizottságot annak biztosítására, hogy a korszerűsítés egyik legfőbb céljaként meghatározott gazdasági növekedésserkentés ne vezessen ismét az államadósság növekedéséhez;

2.

hangsúlyozza, hogy kevesebb, de célzottabb állami támogatásra van szükség, amelyek nem terhelik az államháztartást és nem torzítják a versenyt, ugyanakkor ösztönzik a tudásalapú gazdaságra való áttérést;

3.

hangsúlyozza, hogy az állami támogatásokat úgy kell strukturálni, hogy azok – ahelyett, hogy egyes vállalkozásokat támogatnának – általánosságban elősegítsék a szolgáltatások, a tudás és az infrastruktúra fejlődését;

4.

hangsúlyozza, hogy az állami támogatások ellenőrzésének elsődleges célja az egyenlő feltételek biztosítása a belső piacon; üdvözli az állami támogatások szabályozásának korszerűsítésére irányuló csomagot mint a versenypolitika folyamatban lévő korszerűsítésének egyik alapvető állomását; a reformcsomag időben történő végrehajtására szólít fel;

5.

elismeri, hogy a különleges válságkezelő program révén juttatott állami támogatások jelentős szerepet töltenek be a válsághelyzet kezelésében; annak is tudatában van, hogy az állami támogatások megfelelő alkalmazása és ellenőrzése jelentős szerepet fog játszani az EU 2020-as növekedési stratégiájában kitűzött célok megvalósítása terén;

6.

hangsúlyozza, hogy a versenypolitikának lehetővé kell tennie a megfelelő állami támogatást a gazdaság ökológiai átalakításához, különös tekintettel a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság tekintetében, és hogy az új iránymutatásoknak ezen az előfeltételen kell alapulniuk;

7.

osztja a Bizottságnak azt a nézetét, hogy az állami támogatással kapcsolatos eljárásokat fel kell gyorsítani, hogy jobban lehessen összpontosítani a belső piaci versenyre komoly hatást gyakorló bonyolult ügyekre; tudomásul veszi a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy bővítse a panaszok kezelésének módjával kapcsolatos mérlegelési jogkörét; felhívja a Bizottságot, hogy írjon elő részletes kritériumokat arra vonatkozóan, hogy ezzel kapcsolatban miként kell megkülönböztetni a fontos ügyeket a kevésbé fontosaktól; rámutat arra, hogy erre a különbségtételre megfelelő lehetőséget nyújthat a de minimis szabályozás küszöbértékeinek megemelése, valamint a horizontális kategóriáknak a felhatalmazó szabályozásban és az általános csoportmentességi rendeletben való kibővítése;

8.

rámutat, hogy ezeket a célokat a múltban több alkalommal is kitűzték már, és azok az állami támogatásokra vonatkozó szabályok eddigi átdolgozásának alapjául is szolgáltak, azonban úgy tűnik, teljesíteni nem sikerült őket, ezért van szükség az új javaslatokra;

9.

reményének ad hangot, hogy ezúttal a javaslatoknak sikerül teljesíteniük a kitűzött célokat, ugyanakkor nem fogják visszarettenteni a panasztevőket attól, hogy a verseny torzulásának súlyos eseteire felhívják a Bizottság figyelmét;

10.

tudomásul veszi a Bizottság arra irányuló általános szándékát, hogy több intézkedést mentesítsenek a bejelentési kötelezettség alól; észrevételezi különösen azt, hogy a felhatalmazó szabályozásban a bizottsági javaslat kitér a kultúra számára, valamint a természeti katasztrófák által sújtott károk elhárítására juttatott állami támogatásokra is; hangsúlyozza azonban, hogy a tagállamoknak továbbra is biztosítaniuk kell, hogy a de minimis intézkedések és a csoportmentességben részesülő programok előzetesen megfeleljenek az állami támogatásra vonatkozó szabályoknak annak érdekében, hogy az ellenőrzés szintje megfelelő legyen, miközben a Bizottság továbbra is utólagos ellenőrzést gyakorol az ilyen ügyek felett; hangsúlyozza, hogy ez nem vezethet az állami támogatások növekedéséhez; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az állami támogatások hosszú távon csökkenjenek;

11.

hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak jobb együttműködést kell biztosítania a tagállamokkal az információk minősége és benyújtásuk időzítése, továbbá az értesítések előkészítése tekintetében; hangsúlyozza, hogy hatékony nemzeti rendszereknek kell biztosítaniuk, hogy az előzetes bejelentési kötelezettség alól mentesített állami támogatási intézkedések megfeleljenek az uniós jognak;

12.

megjegyzi, hogy az állami támogatások ellenőrzésével kapcsolatos ügyekre vonatkozó releváns információkat eddig kizárólag a tagállamok biztosították; felkéri a Bizottságot annak értékelésére, hogy lesz-e további szükség kiegészítő emberi erőforrásokra információgyűjtő eszköztárának kibővítéséhez és ahhoz, hogy közvetlen piaci információhoz juthasson a piaci szereplőktől;

13.

mélységes aggodalommal tölti el a Számvevőszéknek az a megállapítása, miszerint a Bizottság nem próbálja meg rendszeresen felderíteni a bejelentetlen támogatási intézkedéseket, illetve hogy nem átfogó módon értékeli az állami támogatások általa végzett ellenőrzésének utólagos hatását; további pontosítást kér a tekintetben, hogy a csoportmentességi rendeletek alapján nyújtott állami támogatásoknak akár 40 %-a is problematikus lehet; rámutat, hogy ez igen nehéz helyzet elé állítja az új résztvevőket és a kis- és középvállalkozásokat, továbbá hogy ez torzítja a versenyt;

14.

sürgeti a Bizottságot, hogy az állami támogatások szabályozása korszerűsítésének összefüggésben foglalkozzon a fent említett kérdésekkel, továbbá hogy biztosítsa azt, hogy a bejelentések előzetes ellenőrzésének esetleges enyhítését a megfelelőséget biztosító hatékony és szigorú utólagos ellenőrzés ellentételezze majd a Bizottság részéről;

15.

sajnálatának ad hangot amiatt, hogy az új javaslatok jogalapja, az EUMSZ 109.cikke, csupán a Parlamenttel való konzultációt ír elő, nem pedig együttdöntést, ahogyan az a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően a piaci integráció és a gazdasági szabályozás egyéb területein a gyakorlat;

16.

úgy véli, hogy ez a demokratikus deficit nem fogadható el olyan javaslatok esetében, amelyek a nemzeti és a helyi választott hatóságok – elsősorban az alapvető jogokhoz kapcsolódó közérdekű szolgáltatásokra vonatkozó – határozatai és rendelkezései felett a Bizottság által gyakorolt felügyelet módozatait érintik;

17.

javasolja, hogy ezt a hiányosságot intézményközi megállapodások révén orvosolják, illetve a Szerződések jövőbeli módosításakor korrigálják azt;

18.

mindeközben sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy maximálisan vegyék figyelembe a Parlament által a konzultációs eljárás során benyújtott módosításokat;

19.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.