P7_TC1-COD(2011)0391

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2012. december 12-én került elfogadásra az Európai Unió repülőterein alkalmazandó résidőkiosztás egységes szabályairól szóló …/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel (átdolgozás)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 100. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)	A Közösség repülőterein alkalmazandó résidőkiosztás egységes szabályairól szóló, 1993. január 18-i 95/93/EGK tanácsi rendelet (4) több alkalommal jelentősen módosult (5). Mivel további módosításokra van szükség, az átláthatóság érdekében a fenti rendeletet át kell dolgozni.

(2)

A 95/93/EGK rendelet döntően hozzájárult a repülés belső piacának megteremtéséhez, valamint az Európai Unió és tagállamai, valamint a harmadik országok közötti kapcsolatok fejlesztéséhez azáltal, hogy semleges, átlátható és megkülönböztetéstől mentes szabályok alapján biztosított hozzáférését az Unió túlzsúfolt repülőtereihez.

(3)	Mindazonáltal egyre nagyobb egyenlőtlenség tapasztalható az európai légifuvarozási rendszer terjeszkedése és egyes repülőtéri infrastruktúrák azon kapacitása között, hogy kielégítsék ezt az igényt; következésképpen az Unió egyre több repülőtere válik túlzsúfolttá.

(4)

A résidőkiosztás 1993-ban bevezetett rendszere nem biztosítja a résidők optimális kiosztását és felhasználását, így a repülőtéri kapacitás optimális kihasználását sem. Mivel egyre nagyobb a repülőterek túlterheltsége, fontosabb új repülőtéri infrastruktúra pedig csak korlátozott mértékben fejlődik, a résidők ritka erőforrást képeznek. Az ilyen erőforrásokhoz való hozzáférés kulcsfontosságú a légiközlekedési szolgáltatások nyújtásához, valamint a hatékony verseny fenntartásához. E célból a résidők kiosztását és felhasználását hatékonyabbá lehetne tenni egyrészt piaci a résidők cseréjére irányuló mechanizmusok bevezetésével – garantálva, hogy a fel nem használt résidőket a lehető leghamarabb, átlátható módon az érdekelt légi fuvarozók rendelkezésére bocsátják –, másrészt a rendszer résidők kiosztásával, kezelésével és felhasználásával kapcsolatos alapelveinek megerősítésével. Ugyanakkor, noha a történeti résidők Ezenkívül fontos fenntartani a légi társaságok csomópontok regionális repülőterekről való elérhetőségét, ha az ilyen útvonalak alapvető fontosságúak a szóban forgó régió gazdasága számára. eleget tesznek a menetrend-stabilitás igényének, Ezért a résidők hatékony kiosztásával kapcsolatos aggályokat illetően továbbra is szem előtt kell tartani azt , hogy védelmezni kell a légiközlekedési szolgáltatások a jelenlegi rendelet alkalmazásának jövőbeni értékelésekor más piaci mechanizmusok fokozatos bevezetését is kilátásba lehetne helyezni, például a történeti résidők visszavonását és árverésre bocsátását légiközlekedési szolgáltatások külső előnyeit, és különösen azt az értéket, amelyet az európai régiók számára teremtenek . [Mód. 1]

(5)	Következésképpen az Unió repülőterein módosítani kell a résidőkiosztás rendszerét.

(5a)

A jogelmélet és az ítélkezési gyakorlat fejlődése mindezidáig nem tette lehetővé a résidő jogi fogalmának megfelelő meghatározását. Már most előre kell bocsátani a feltételezést, hogy a résidő közérdekű – tehát nem a szó szoros értelmében vett közjóként való – felhasználása a résidő jövőbeni jogi meghatározása során útmutatásként szolgálhat. Ezért a résidő olyan meghatározására van szükség, amely figyelembe veszi, hogy jogok kapcsolódhatnak hozzá, valamint szabályozza a résidő megadását. [Mód. 79]

(6)	A túlzsúfolt repülőtereken a résidők kiosztását továbbra is semleges, átlátható és a hátrányos megkülönböztetésektől mentes szabályokra kell alapozni. [Mód. 2, a magyar nyelvi változatot nem érinti]

(7)

A résidőkiosztás jelenlegi rendszerét az egyes repülőtereken a résidők átruházására vagy cseréjére alkalmazott piaci mechanizmusok alakulása szerint kell kiigazítani. A Közösség repülőterein alkalmazandó résidőkiosztás egységes szabályairól szóló, módosított 95/93/EGK rendelet alkalmazásáról szóló, 2008. április 30-i közleményében a Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy amennyiben versenyt érintő vagy egyéb okokból a hatályban lévő jogi aktus módosítására lesz szükség, e célból javaslatokat terjeszt elő.

(8)

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a résidők másodlagos kereskedelmét, azaz a résidők anyagi vagy más ellenszolgáltatásért történő elcserélését nem szabályozza olyan egységes és koherens jogi keret, amely garantálná az átláthatóságot és a verseny védelmét. Ezért szabályozni kell a résidők Európai Unión belüli másodlagos kereskedelmét.

(9)	Az információk átláthatósága alapvetően fontos a résidőkiosztás objektív eljárásának biztosításához; Ezen átláthatóságot meg kell erősíteni, és figyelembe kell venni a technológiai fejlődést.

(10)

Rendelkezni kell az Unió piacára történő új belépők piacra lépésének engedélyezéséről A tapasztalatok azt mutatják, hogy az új belépő fogalmának jelenlegi megfogalmazása nem tudta teljes mértékben előmozdítani a versenyt, és ezért hasznos lenne módosítani. Továbbá, fel kell venni a harcot a visszaélésekkel szemben azáltal, hogy az új belépői státusz megszerzési lehetőségét korlátozni kell azon fuvarozók esetében, amelyek anyavállalatukkal és saját leányvállalataikkal, illetve anyavállalatuk leányvállalataival együtt adott repülőtéren az érintett napra kiosztott összes résidő több mint 10 %-ával rendelkezik. Hasonlóképpen, egy légi fuvarozó nem tekinthető új belépőnek, ha új belépőként kapott résidőit azért ruházta át, hogy újra megkaphassa e minősítést.

(11)

El kell törölni az azon légi fuvarozónak nyújtott elsőbbséget, amely egy repülőtéren résidő-sorozatot kér az adott repülőtér és egy regionális repülőtér közötti, megállás nélküli, menetrend alapján végzett utasszállító szolgáltatáshoz, mivel e helyzetre már elsőbbséget nyújtottak egy olyan légi fuvarozó számára, amely két uniós repülőtér közötti, megállás nélküli, menetrend alapján végzett utasszállító szolgáltatáshoz kér résidő-sorozatot. [Mód. 3]

(12)	El kell továbbá kerülni az olyan helyzeteket, amelyekben – a rendelkezésre álló résidők hiánya miatt – a liberalizáció előnyei egyenlőtlenül oszlanak meg és a verseny torzul. [Mód. 4, a magyar nyelvi változatot nem érinti]

(12a)

A nem menetrendszerű légi közlekedés hozzájárul a regionális kohézióhoz és versenyképességhez. Ha a légi fuvarozók az e rendelet hatálya alá tartozó valamely repülőtéren rendszeresen használtak résidőket ilyen közlekedés céljára – még akkor is, ha e résidők nem mindig ugyanazon útvonalakra vonatkoznak –, az ilyen résidők folyamatos használata iránti kérelmek számára elsőbbséget kell biztosítani. [Mód. 5]

(13)

Az egységes európai égbolt végrehajtása terén elért eredmények jelentős hatással vannak a résidők kiosztására. Naprakésszé kell tenni a résidők kiosztására vonatkozó szabályokat az alábbiaknak megfelelően: a teljesítménytervek megszabása, amelyek szerint a repülőterek, a léginavigációs szolgáltatók, valamint a légtér felhasználói teljesítményfelügyeleti és teljesítményjavító szabályoknak vannak alávetve, valamint a hálózatkezelő feladatköre, amely az útvonalak európai hálózatának kialakítására és a légi forgalom központi irányítására épül. Így tehát olyan megfelelő szabályozást kell kialakítani, amely lehetővé teszi a hálózatkezelő, a működésfelülvizsgáló szerv és a nemzeti felügyeleti hatóságok bevonását a repülőtéri kapacitás és a koordinációs paraméterek meghatározásának eljárásába. Továbbá létre kell hozni a hálózati jelentőséggel bíró repülőterek új kategóriáját, hogy a hálózat jobban reagálhasson a válsághelyzeteket. [Mód. 80]

(14)

A repülőtéri kapacitás hatékonyabb kihasználása repülőterek rendelkezésre álló kapacitásának optimalizálása érdekében olyan közvetlen eljárásokra van szükség, amelyek célja a résidők és a járatok pontosságának repülési tervek közötti összhang biztosításának javítása érdekében jobban össze kell hangolni a repülési terveket és a résidőket. [Mód. 7]

(15)

A koordinált vagy menetrend-egyeztetett repülőtérért felelős tagállamnak gondoskodnia kell egy olyan menetrend-egyeztető vagy koordinátor személyének kinevezéséről, akinek semlegessége nem kérdőjelezhető meg E célból meg kell erősíteni a koordinátorok és a menetrend-egyeztetők szerepét. Elő kell írni a koordinátor jogi, szervezeti, döntéshozatali és pénzügyi függetlenségét valamennyi érdekelt fél, a tagállam, valamint az ezen államtól függő szervezetek tekintetében. Ahhoz, hogy a koordinátor és a menetrend-egyeztetők tevékenységét ne érintse az emberi, technikai vagy pénzügyi erőforrások vagy szakértelem hiánya, a tagállamnak gondoskodnia kell arról, hogy biztosítsa a koordinátor számára a tevékenysége ellátásához szükséges erőforrásokat. [Mód. 8]

(16)

További kötelezettségeket kell bevezetni a légi fuvarozókra vonatkozóan az információk koordinátornak és menetrend-egyeztetőknek történő átadása tekintetében. A tájékoztatás elmulasztásának, illetve hamis vagy megtévesztő információk átadásának esetére további szankciókat kell előírni. A hálózat részét képező kijelölt státusszal nem rendelkező egyéb repülőterek esetében a légi fuvarozók számára kötelezővé kell tenni, hogy közöljék járatszándékaikat vagy a koordinátor vagy menetrend-egyeztető által kért egyéb vonatkozó információkat. [Mód. 9]

(17)

Az Uniónak – az egységes európai égbolt megvalósítása tekintetében elért előrehaladás figyelembevételével – meg kell könnyítenie a koordinátorok és menetrend-egyeztetők közötti együttműködést, hogy lehetővé tegye számukra a bevált gyakorlatok kicserélését, aminek végső célja a későbbiekben az egységes európai koordinátori tisztség létrehozása. [Mód. 10]

(18)	Egy repülőteret az e rendeletben szereplő feltételek mellett koordinált repülőtérré lehet nyilvánítani, amennyiben teljesülnek az átláthatóság, semlegesség és megkülönböztetés-mentesség alapelvei;

(19)

Egy repülőtér koordinációjáról szóló döntést az adott repülőtérért felelős tagállamnak kell meghoznia objektív ismérvek alapján. Az egységes európai égbolt megvalósításában , a funkcionális légtérblokkok megvalósításában és a hálózatkezelői feladatkör tekintetében elért előrelépések következtében – az Európai Légiforgalom-irányítási Hálózat hatékonyabb működésének biztosítása érdekében – hasznos lenne közelíteni a repülőterek kapacitásértékelési módszereit. [Mód. 11]

(20)	Rendelkezni kell arról az eljárásról, amellyel a tagállam dönthet egy koordinált repülőtér vagy menetrend-egyeztetett repülőtér minősítésének módosításáról, hogy azt menetrend-egyeztetett vagy ki nem jelölt státuszú repülőtérré minősítse át.

(21)

Egy résidősorozat érvényességének időtartamát azon menetrendi időszak időtartamára kell korlátozni, amelyre a résidőt megadják. A résidő-sorozatok kiosztása tekintetében nyújtott elsőbbséget kizárólag a koordinátornak kell megadnia vagy megerősítenie. A történeti résidősorozatok tekintetében biztosított elsőbbséget a koordinátornak kell megadnia a korábbi történeti résidősorozatok megfelelő használata alapján. [Mód. 81]

(22)	Meghatározott körülmények között, különleges rendelkezéseket kell megtartani ahhoz, hogy megfelelő belföldi légiforgalmat lehessen fenntartani az érintett tagállam vagy tagállamok régióiban, amennyiben közszolgálati kötelezettséget írtak elő.

(22a)

E rendelet hatálybalépése nem sértheti a regionális repülőterek és a nagy csomópontok közötti összeköttetést; ezért megfelelő intézkedéseket kell előírni az európai – többek között a külső, a legkülső és a szigeti – régióknak a nagy európai csomópontokkal, ekként pedig a világ légiközlekedési hálózatával való összeköttetés biztosítása érdekében. [Mód. 13]

(23)

Mivel a koordinációs paraméterekben környezetvédelmi szempontokat is figyelembe lehet venni, és mivel közszolgáltatási kötelezettségek keretében teljes mértékben biztosítani lehet a regionális összeköttetést, a tapasztalatok azt mutatják, hogy nincs szükség helyi szabályokra. Továbbá, nem zárható ki, hogy az ilyen szabályok megkülönböztetést okozhatnak a résidő-kiosztásban. Következésképpen korlátozni kell a helyi szabályok alkalmazásának lehetőségét. A koordinációs paraméterekben a koordinátorok vagy menetrend-egyeztetők által alkalmazott valamennyi műszaki, működési, teljesítményi és környezeti korlátot meg kell határozni. A helyi szabályok alkalmazása így a résidők felhasználásának felügyeletére, valamint a résidő-sorozat hosszának csökkentésére korlátozódna az e rendeletben előírt esetekben. A repülőtéri kapacitás hatékonyabb kihasználásának előmozdítása érdekében meg kell erősíteni a résidőkiosztás két alapelvét, nevezetesen a résidő-sorozat meghatározását, valamint a történeti résidők kiszámítását. Ezzel egyidejűleg javítani kell a légi fuvarozóknak nyújtott rugalmasság szabályozását, hogy e rendelet különböző tagállamokban való alkalmazása során ne forduljanak elő torzulások. Ösztönözni kell tehát a repülőtéri kapacitás hatékonyabb kihasználását. Támogatni kell a vasút és a repülőterek közötti összeköttetéseket, valamint a vasúti és repülőjegyek összevonását. [Mód. 91]

(24)

Ahhoz, hogy a légi fuvarozók alkalmazkodhassanak az olyan rendkívül sürgős helyzetekhez, mint például a forgalom jelentős visszaesése vagy a légi fuvarozók tevékenységére súlyosan kiható gazdasági válság, amelyek a menetrendi időszak nagy részét érintik, lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság sürgősségi intézkedéseket fogadjon el a koordinált repülőtereken hozandó intézkedések koherenciájának biztosítása céljából. Ezen intézkedések lehetővé tennék a légi fuvarozók számára, hogy megtartsák elsőbbségüket a következő menetrendi időszak ugyanazon résidő-sorozatainak kiosztása tekintetében résidősorozatainak kiosztásában , még akkor is, ha nem érik el a 85 %-os 80 %-os küszöböt. [Mód. 14]

(24a)

E rendeletnek figyelembe kell vennie az üzleti repülési ágazatban és a charter járatok esetében a nem tervezett repülések működtetéséhez szükséges rugalmassággal összefüggő követelményeket, különösen annak tudatában, hogy ezen üzemeltetők számára nem lehetséges történeti jogokon alapuló résidő-portfólió létrehozása. [Mód. 15]

(25)

A koordinációs bizottság szerepét kétszeresen meg kell erősíteni. Egyrészt a hálózatkezelőt, a működésfelülvizsgáló szervet és a nemzeti felügyeleti hatóságot meg kell hívni a bizottság üléseire. Másrészt, a koordinációs bizottság feladatai magukban foglalhatják, hogy javaslatokat vagy tanácsokat adhat a koordinátornak és/vagy a tagállamnak a repülőtér kapacitását érintő valamennyi kérdéssel, különösen az egységes európai égbolt végrehajtásával és az európai légiforgalom-irányítási hálózat működésével kapcsolatban. Továbbá a bizottságnak véleményt kell kibocsátania a működésfelülvizsgáló szerv és a nemzeti felügyeleti hatóság számára a koordinációs paraméterek és a léginavigációs szolgáltatóknak javasolt kulcsfontosságú teljesítménymutatók közötti kapcsolatról. [Mód. 16]

(26)

A tapasztalatok szerint résidők jelentős számát későn helyezik vissza a résidőalapba ahhoz, hogy azokat hasznosan újra ki lehessen osztani. Ezért arra kell ösztönözni a repülőtér irányító szerveit, hogy a repülőtéri illetékek pénzügyi eszközök rendszerének alkalmazásával és a jelenleg hatályos szankciórendszer jelentős megerősítésével tántorítsa el a légi fuvarozókat e magatartástól az ilyen gyakorlatok alkalmazásától . Ugyanakkor e mechanizmus mechanizmusok alkalmazásával a repülőtér irányító szerveinek nem szabad visszatartania a légi fuvarozókat a piacra lépéstől vagy a szolgáltatások fejlesztésétől. [Mód. 17]

(26a)

E rendeletben lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tagállamok – a repülőtéri kapacitás javítása érdekében – a résidők a másodlagos piacon való értékesítéséből származó bevételeket a légi forgalom optimalizálására és új infrastruktúrák fejlesztésére fordíthassák. [Mód. 18]

(27)	Kívánatos, hogy a harmadik országok egyenlő bánásmódban részesítsék az Unió légi fuvarozóit.

(28)	E rendelet rendelkezéseinek alkalmazása során nem sérti szabad sérteni a Szerződésben, és különösen annak 101., 102. és 106. cikkében megfogalmazott versenyszabályokat. [Mód. 19]

(29)

A gibraltári repülőtérről szóló, 1987. december 2-án Londonban tett együttes nyilatkozat helyébe a Gibraltárral kapcsolatos párbeszéd fórumának első miniszteri ülésén, 2006. szeptember 18-án Córdobában elfogadott, a gibraltári repülőtérről szóló miniszteri nyilatkozat lép, és az annak való teljes megfelelést az 1987-es nyilatkozatnak való megfelelésnek kell tekinteni.

(30)

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a kapacitás- és igényfelmérés kidolgozási módszereinek meghatározása céljából. Különösen fontos, hogy előkészítő munkái során a Bizottság megfelelő konzultációkat tartson, többek között szakértői szinten. [Mód. 20]

(31)	A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elkészítésekor és megszövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a vonatkozó dokumentumokat egyidejűleg, kellő időben és megfelelően továbbítsák az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(32)

E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (6) megfelelően kell gyakorolni.

(33)

A vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni azon jogi aktusok elfogadására, amelyek az európai koordinátor létrehozását, a koordinátor és a menetrend-egyeztető éves tevékenységi jelentésének mintáját, valamint azon határozatot érintik, hogy egy vagy több tagállamnak intézkedéseket kell hoznia egy harmadik ország által az Unió légi fuvarozóival szemben alkalmazott megkülönböztető bánásmód orvoslására. [Mód. 82]

(34)	A vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően a Bizottság azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el, ha erre rendkívül sürgős okból van szükség a történeti résidők folyamatosságának biztosítása iránti igény összefüggésben felmerülő, kellően indokolt esetekben.

(35)	Ezt a rendeletet meghatározott időtartam után működésének értékelése céljából felül kell vizsgálni.

(35a)

A Bizottságnak szakértői szintű konzultációkat kell folytatnia, valamint kapacitás- és igényfelmérést kell végeznie, amelyet az e rendelet hatálybalépésétől számított egy éven belül az Európai Parlament és a Tanács elé kell terjesztenie. [Mód. 21]

(36)

Mivel az intézkedés célját – nevezetesen a résidőkről szóló uniós jogi aktus egységesebb alkalmazását – a légi közlekedési tevékenység határokon átnyúló dimenziójának jelentősége miatt a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET:

HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

A rendelet hatálya

(1)   Ezt a rendeletet az Európai Unió repülőtereire kell alkalmazni.

(2)   Ezt a rendeletet a gibraltári repülőtérre a Spanyol Királyság és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága jogi álláspontjának sérelme nélkül kell alkalmazni, tekintettel a repülőtér elhelyezkedése szerinti terület feletti fennhatóságra vonatkozó vitájukra.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ennek a rendeletnek az alkalmazásában:

1.

„résidő”: egy koordinátor által valamely légi fuvarozó számára e rendeletnek megfelelően a koordinált repülőtéren légiközlekedési szolgáltatás működtetéséhez szükséges repülőtéri infrastruktúra teljes körének le- és felszállás céljából, egy adott napon és időpontban napokon és időpontokban történő használatára adott engedély egy koordinátor általi, e rendeletnek megfelelő kiosztás szerint; [Mód. 22]

2.

„új belépő”: olyan légi fuvarozó, amely egy résidő-sorozat részeként résidőt kér egy repülőtéren bármely napon, és ha a fuvarozó kérését elfogadnák, összességében az adott napon és az adott repülőtéren kevesebb, mint öt résidővel rendelkezne. b) olyan légi fuvarozó, amely résidő-sorozatot kér két közösségi repülőtér közötti, megállás nélküli, menetrend alapján végzett utasszállító szolgáltatáshoz, és legfeljebb két másik légi fuvarozó üzemeltet azon a napon, ugyanazon repülőterek között ugyanilyen megállás nélküli, menetrend alapján végzett utasszállító szolgáltatást, és ha a fuvarozó kérését elfogadnák, összességében az adott napon és az adott repülőtéren kevesebb, mint kilenc résidővel rendelkezne az adott, megállás nélküli szolgáltatáshoz. [Mód. 23] Az a légi fuvarozó, amely – anyavállalatával, saját leányvállalataival vagy anyavállalata leányvállalataival együttvéve – az adott repülőtéren, a kérdéses napra kiosztott összes résidő több, mint 10 %-ával rendelkezik, nem tekinthető új belépőnek az adott repülőtéren. Az a légi fuvarozó, amely a 13. cikk értelmében új belépőként szerzett résidőit ugyanazon repülőtéren egy másik légi fuvarozónak ruházta át a célból, hogy az említett repülőtéren újra megkapja az új belépő státuszt, nem tekinthető új belépőnek az adott repülőtéren;

3.	„menetrendi időszak”: a légi fuvarozó menetrendjében szereplő nyári vagy téli időszak, a légiközlekedési ágazat által az egész világra kiterjedően létrehozott szabályoknak és iránymutatásoknak megfelelően;

4.	„uniós légi fuvarozó”: egy tagállam által a Közösségben a légi szolgáltatások működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló, 2008. szeptember 24-i 1008/2008//EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (7) megfelelően kiadott érvényes működési engedéllyel rendelkező légi fuvarozó;

5.

„légi fuvarozó”: olyan légiközlekedési vállalkozás, amely érvényes működési engedéllyel vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik legkésőbb január 31-én a következő nyári időszakra vagy augusztus 31-én a következő téli időszakra vonatkozóan; az 5., a 9., a 10., 11. és a 13. cikk alkalmazásában a „légi fuvarozó” meghatározása az üzleti repülés üzemeltetőit is magában foglalja; a 7., 17. és 18. cikk alkalmazásában a „légi fuvarozó” meghatározása a polgári légi járművek valamennyi üzemben tartójára is kiterjed;

6.

„légi fuvarozók csoportja”: két vagy több olyan légi fuvarozó, amelyek együttesen közös üzemeltetéssel, franchise üzemeltetéssel vagy code-share rendszerben, működtetnek vagy nem menetrend szerinti járatok üzemeltetői esetében konzorcium keretében hasznosítanak egy adott légiközlekedési szolgáltatást résidőt ; [Mód. 24]

7.	„léginavigációs szolgáltató”: az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról szóló, 2004. március 10-i 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) („keretrendelet”) 2. cikke 5. pontjának értelmében vett valamennyi léginavigációs szolgáltató;

8.

„földi kiszolgálási szolgáltatók”: a (földi kiszolgálási szolgáltatókról szóló) […] EU rendelet […] cikkének értelmében vett valamennyi földi kiszolgálási szolgáltató; vagy a repülőtérnek a (földi kiszolgálási szolgáltatókról szóló) […] EU rendelet […] cikke értelmében vett minden olyan felhasználója, amely a (földi kiszolgálási szolgáltatókról szóló) […] EU rendelet […] cikke értelmében önkiszolgálást végez;

9.

„a hálózat részét képező repülőtér”: olyan repülőtér, amely nem szembesül a túlzsúfoltság problémájával, de amelyik a forgalom hirtelen történő és jelentős megnövekedése vagy a kapacitás hirtelen bekövetkező jelentős csökkenése esetén kihatással lehet az európai légiforgalom-irányítási hálózat (a továbbiakban: a hálózat) működésére, az 551/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet  (9) 6. cikkének megfelelően. [Mód. 25]

10.

„menetrend-egyeztetett repülőtér”: olyan repülőtér, ahol a nap, a hét vagy az év egyes időszakaiban fennáll az olyan torlódás lehetősége, amely a légi fuvarozók közötti önkéntes együttműködéssel kezelhető, és ahová menetrend-egyeztetőt neveztek ki annak érdekében, hogy összehangolja az adott repülőtéren szolgáltatásokat üzemeltető vagy üzemeltetni szándékozó légi fuvarozók működését;

11.

„koordinált repülőtér”: bármely olyan repülőtér, ahol a leszálláshoz vagy a felszálláshoz a légi fuvarozónak vagy bármely más légijármű-üzembentartónak a koordinátor által számára kiosztott résidővel kell rendelkeznie, az állami légi járatok, kényszerleszállások és humanitárius célú légi járatok kivételével;"

12.

„egy repülőtér irányító testülete”: az a testület, amely – egyéb tevékenységekhez kapcsoltan vagy más módon – a nemzeti jogszabályok vagy szabályzatok alapján ellátja a repülőtéri létesítmények igazgatásának és kezelésének feladatát, és összehangolja, valamint ellenőrzi az érintett repülőtéren található különféle üzemeltetők tevékenységeit;

13.

„résidő-sorozat”: legalább 15 olyan résidő, amelyet a nyári menetrendi időszakra és legalább 10 olyan résidő, amelyet rendszeresen a téli menetrendi időszakra vonatkozóan a hét ugyanazon napjának ugyanazon időpontjára kérnek egymást követő hetekre kérnek ugyanazon menetrendi időszakban , és amelyeket a koordinátor ezek alapján vagy, ha ez nem lehetséges, hozzávetőlegesen ugyanazon időpontra ad megmeg , kivéve, ha a 9. cikk (8) bekezdésében említett körülmények között helyi szabályozással más megállapodás jön létre ; [Mód. 26]

14.

„üzleti repülés”: az általános célú repülés azon ágazata, amelynek esetében vállalkozások légi járműveket működtetnek vagy használnak utasok vagy áruk szállítására üzletvitelük elősegítése céljából, amennyiben a légi jármű repülésének célja általában nem minősül a nagyközönség által igénybe vehetőnek, és a légi jármű vezetését olyan személyek látják el, akik legalább érvényes kereskedelmi pilótaengedéllyel rendelkeznek, műszerrepülő jogosítással;

15.

„koordinációs paraméterek”: egy repülőtér résidőkiosztásra rendelkezésre álló összes kapacitásának működési kifejezésekkel történő megállapítása az egyes menetrendi időszakok folyamán, valamint a kapacitásfelhasználással kapcsolatos működési szabályok, amelyek tükrözik a repülőtér infrastruktúrájának és különböző alrendszereinek teljesítményére hatást gyakorló valamennyi műszaki, működési és környezeti tényezőt;

16.	„repülési terv”: a légiforgalmi szolgálati egységek részére egy légi jármű tervezett repüléséről vagy repülésének egy részéről szolgáltatott meghatározott információ;

17.	„menetrend szerinti légi járat”: olyan repüléssorozat, amely az 1008/2008/EK rendelet 2. cikkének 16. pontjában meghatározott jellemzőkkel rendelkezik;

18.	„programozott nem menetrend szerinti légi járat”: olyan repüléssorozat járat , amely nem teljesíti az 1008/2008/EK rendelet 2. cikkének 16. pontjában említett összes feltételt, de amely olyan rendszerességgel vagy gyakorisággal működik, hogy egyértelműen rendszeres sorozat részét képezi; [Mód. 75]

19.

„hálózatkezelő”: a légtérnek az egységes európai égbolt keretében történő szervezéséről és használatáról szóló, 2004. március 10-i 551/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) („légtérrendelet”) 6. cikke létrehozott , a légi forgalom irányításáért felelős szerv (ATM), amely lehetővé teszi a légtér optimális kihasználását és biztosítja, hogy a légi fuvarozók a kívánt útvonalon repülhessenek, ugyanakkor a lehető legnagyobb mértékben biztosítja a légtérhez és a léginavigációs szolgálatokhoz való hozzáférést ; [Mód. 28]

20.	„működésfelülvizsgáló szerv”: az 549/2004/EK rendelet 11. cikke alapján létrehozott szerv;

21.	„nemzeti felügyeleti hatóság”: a tagállamok által az 549/2004/EK rendelet 4. cikkének megfelelően nemzeti felügyeleti hatóságként kijelölt vagy létrehozott szerv vagy szervek.

A REPÜLŐTEREK KIJELÖLÉSE

3. cikk

A repülőtéri koordináció vagy menetrend-egyeztetés feltételei

(1)   A tagállamok nem kötelesek bármilyen repülőteret menetrend-egyeztetett vagy koordinált repülőtérré minősíteni, csak e rendelet rendelkezéseinek az alkalmazásában.

A tagállamok kizárólag a (3) bekezdés rendelkezései szerint minősíthetnek egy repülőteret koordinált repülőtérré.

(2)   Egy tagállam azonban bármilyen repülőteret menetrend-egyeztetett repülőtérré minősíthet, feltéve, hogy az átláthatóság, semlegesség és megkülönböztetés-mentesség alapelveit tiszteletben tartják.

(3)   A felelős tagállam gondoskodik arról, hogy alapos kapacitáselemzést és igényfelmérést végezzen egy – az európai légiforgalom-irányítási hálózat (a továbbiakban: a hálózat) részét képező – ki egy ki nem jelölt státuszú repülőtéren vagy egy menetrend-egyeztetett repülőtéren az adott repülőtér vezetése vagy bármely egyéb illetékes szerv, amikor e tagállam ezt szükségesnek találja vagy az alábbiakat követő hat hónapon belül:

i.	egy repülőtér műveleteinek több mint felét képviselő légi fuvarozóknak vagy a repülőtér vezetésének az írásbeli kérelmére, ha bármelyikük véleménye szerint a repülőtér kapacitása bizonyos időszakokra vonatkozóan elégtelen a tényleges vagy tervezett műveletekhez; vagy

ii.

a Bizottság kérésére, különösen, ha az új belépők számára az adott repülőtéren komoly nehézséget okoz a le- és felszállások biztosítása, vagy ha a hálózatkezelő – a légiforgalmi szolgáltatási (ATM) hálózati funkciók végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2011. július 7-i 677/2011/EU bizottsági rendelet (11) 6. cikke (7) bekezdésének megfelelően – a repülőtér működési terve és a hálózat működési terve közötti koherencia biztosítása érdekében szükségesnek ítéli.

Ezen Ez az elemzés , amely közös megállapodás szerint elfogadott és elsimert módszereken alapul, meghatározza az esetleges kapacitáshiányokat, figyelembe véve a kérdéses repülőtéren meglévő környezeti korlátokat. Az elemzés mérlegeli e hiányok új vagy módosított infrastruktúrával, illetve működési vagy bármely más jellegű változtatással történő kiküszöbölésének a lehetőségeit, továbbá a problémák megoldására tervezett időkeretet.

Az elemzés a Bizottság által felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján meghatározott módszereken alapszik, e rendelet 15. cikkének megfelelően. A módszerek figyelembe veszik a hálózatműködtetési tervre vonatkozóan a 677/2011/EU rendelet V. mellékletében megkövetelt követelményeket.

A (6) bekezdésre történő hivatkozás esetén ezt az elemzést naprakésszé teszik, ha a repülőtéren olyan változások történnek, amelyek jelentősen befolyásolják annak kapacitását és használatát vagy a koordinációs bizottság, a tagállam vagy a Bizottság kérésére. Mind az elemzést, mind pedig annak módszerét az elemzést kérő felek, illetve – külön kérésre – az egyéb érdekelt felek rendelkezésére bocsátják. Ezzel egyidejűleg az elemzést a Bizottság számára is megküldik.

(4)   Az elemzés alapján a tagállam konzultációt folytat a repülőtér kapacitási helyzetéről a repülőtér irányító testületével vezetésével , a repülőteret rendszeresen használó légi fuvarozókkal légifuvarozókkal , érdekképviseleti szervezeteikkel, a repülőteret rendszeresen használó az általános célú repülés képviselőivel és a légiforgalmi irányításért felelős hatóságokkal.

(5)   A Bizottság kérheti a hálózatkezelőtől, hogy bocsásson ki véleményt arról, hogyan rögzítik a kapacitást a hálózat működési igényei tekintetében. A Bizottság ajánlásokat tehet. A tagállam indokol minden olyan határozatot, amely eltér ezen ajánlásoktól. A határozatról tájékoztatják a Bizottságot.

(6)   Ha egy vagy több menetrendi időszak tekintetében kapacitásproblémák merülnek fel, a tagállam gondoskodik arról, hogy a repülőteret az adott időszakokra csak akkor minősítsék koordináltnak, ha:

a)	a kapacitáshiány annyira súlyos, hogy a repülőtéren nem kerülhetők el a jelentős késések és

b)	e problémák rövid távú megoldására nincs lehetőség.

(7)   A (6) bekezdés b) pontjától eltérve, a tagállamok kivételes körülmények között az érintett repülőtereket koordináltnak minősíthetik az érintett időszakra, amely a menetrendi időszaknál rövidebb lehet.

A (3), (4), (5) és (6) bekezdéstől eltérve, a tagállamok sürgős helyzetekben az érintett repülőtereket az érintett időszakra koordináltnak jelölhetik ki.

(8)   Ha egy koordinált vagy menetrend-egyeztetett repülőtérről készített aktualizált kapacitás- és igényfelmérés azt mutatja, hogy kielégítő kapacitás áll rendelkezésre a szóban forgó repülőtér tényleges vagy tervezett üzemeltetéséhez, a tagállam – a (4) bekezdésben említett testületekkel folytatott konzultációt követően – menetrend-egyeztetett repülőtérré vagy ki nem jelölt státuszú repülőtérré változtatja a repülőtér minősítését.

(9)   A Bizottság kérésére – amely saját kezdeményezésére vagy a hálózatkezelő kezdeményezésére járhat el – és a (4) bekezdésben említett testületekkel folytatott konzultáció után, a tagállam biztosítja, hogy a ki nem jelölt státuszú repülőteret a hálózat részét képző repülőtérnek minősítsék. A határozatról tájékoztatják a Bizottságot. Amennyiben a Bizottság úgy véli, hogy a repülőtérnek a továbbiakban nincs jelentősége a hálózat tekintetében, a tagállam – a (4) bekezdésben említett testületekkel folytatott konzultáció után – ki nem jelölt státuszú repülőtérre változtatja a repülőtér minősítését.

(10)   Amennyiben határozatot hoznak a (6) vagy a (8) vagy a (9) bekezdések értelmében, e határozatról a tagállam a téli menetrendi időszak esetében legkésőbb április 1-jéig, a nyári menetrendi időszak esetében pedig legkésőbb szeptember 1-jéig értesíti a (4) bekezdésben említett testületeket. [Mód. 29]

4. cikk

Koordinációs paraméterek

(1)   Egy koordinált vagy menetrend-egyeztetett repülőtéren az illetékes tagállam gondoskodik a koordinációs paraméterek évente kétszeri meghatározásáról, figyelembe véve az összes vonatkozó műszaki, működési, teljesítményi és környezeti korlátot, valamint ezek esetleges változásait. E korlátokról értesíteni kell a Bizottságot. A Bizottság – szükség esetén a hálózatkezelő segítségével – megvizsgálja a korlátokat, és ajánlásokat bocsát ki, amelyeket a tagállamnak a koordinációs paraméterek meghatározása előtt figyelembe kell vennie. [Mód. 30]

A fenti feladatot a légiforgalom összehangolási lehetőségeinek objektív elemzésével kell végezni, figyelembe véve a repülőtér forgalmának különféle típusait, a koordinációs időszak alatt valószínűsíthetően felmerülő légtérbeli torlódást és a kapacitási helyzetet.

(2)   A paraméterek meghatározását és a használt módszertant, valamint ezek bármely változtatását a koordinációs bizottság részletesen megvitatja, a kapacitás és a kiosztható résidők számának növelése céljából, mielőtt végleges döntés születne a koordináció paramétereiről. Az érdekelt felek kérésére minden dokumentumot azok rendelkezésére bocsátanak.

(3)   A koordinációs paraméterek meghatározása nem sérti a résidőkiosztás semleges és megkülönböztetéstől mentes jellegét. [Mód. 31]

(4)   A menetrend-egyeztető konferenciák céljából a repülőtéri koordinátort a résidők előzetes benyújtása előtt kellő időben tájékoztatni kell a paraméterekről.

(5)   Az (1) bekezdésben említett gyakorlat érdekében, amennyiben a tagállam nem teszi meg, a koordinátor határozza meg a vonatkozó koordinációs időintervallumokat a koordinációs bizottsággal folytatott konzultációt követően, a megállapított kapacitásnak megfelelően.

A KOORDINÁCIÓ, A MENETREND-EGYEZTETÉS ÉS AZ ADATGYŰJTÉS MEGSZERVEZÉSE

5. cikk

A menetrend-egyeztető és a koordinátor

(1)   Egy hálózati repülőtérért, menetrend-egyeztetett vagy koordinált repülőtérért felelős tagállam feladata, hogy megfelelő képesítéssel rendelkező természetes vagy jogi személyt nevezzen ki menetrend-egyeztetői vagy repülőtéri koordinátori beosztásba, a repülőteret rendszeresen igénybe vevő légi fuvarozókkal, az érdekképviseleti szervezeteikkel, a repülőtér vezetésével és a koordinációs bizottsággal – ha van ilyen bizottság – folytatott konzultációt követően. Ugyanaz a menetrend-egyeztető vagy koordinátor egyszerre több repülőtérre is kinevezhető. [Mód. 32]

(2)   A tagállamok ösztönzik a koordinátorok és menetrend-egyeztetők közötti szoros együttműködést európai szintű közös projektek kifejlesztése céljából. E Az európai uniós repülőterek résidő-kiosztási rendszerének további fejlesztése érdekében, továbbá a közös projektek előrehaladásától, az egységes európai égbolt végrehajtása terén elért előrelépésektől, valamint a 21. cikkben említett értékelő jelentés eredményeitől függően a Bizottság elfogadja az európai koordinátori tisztség létrehozására vonatkozó végrehajtási intézkedéseket. E végrehajtási intézkedéseket a 16. cikk (2) bekezdésében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a 15. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárásnak eljárásoknak megfelelően fogadják el. A koordinátor függetlenségére – többek között a pénzügyi kérdésekre, alapvető feladataikra, valamint a szervezéssel és döntéshozatali eljárással kapcsolatos alapvető követelményekre – vonatkozóan az e cikk (3) bekezdésében említett elvek értelemszerűen alkalmazandók az európai koordinátorra. A Bizottság az európai koordinátort a 16. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően nevezi ki. [Mód. 86]

(3)   Egy menetrend-egyeztetett vagy koordinált repülőtérért felelős tagállam biztosítja, hogy:

a)	a menetrend-egyeztetett repülőtéren a menetrend-egyeztető e rendelettel összhangban feladatait független, semleges, megkülönböztetéstől mentes és átlátható módon végezze;

b)

a koordinált repülőtéren a koordinátor jogi, szervezeti és döntéshozatali szempontból független legyen valamennyi érdekelt féltől, a tagállamtól és az e tagállamtól függő szervektől; ami az alábbiakat vonja maga után: i. jogi szempontból a koordinátor főbb feladataival, nevezetesen a résidők igazságos és megkülönböztetéstől mentes kiosztásával, olyan természetes vagy jogi személyt bíznak meg, aki maga nem nyújt szolgáltatásokat a repülőtéren, nem olyan légitársaság, amely a repülőtérről útvonalakat működtet, és nem a szóban forgó repülőtér vezetéséről van szó; annak bizonyításául, hogy ilyen egységekkel közös érdekeltségei nincsenek, a koordinátornak vagy menetrend-egyeztetőnek minden évben nyilatkozatot kell benyújtania pénzügyi érdekeltségiről; [Mód. 33] ii. szervezeti és döntéshozatali szinten a koordinátor a tagállamokkal, a repülőtér vezetésével, a szolgáltatókkal, az adott repülőtérről kiinduló útvonalakat működtető légi társaságokkal szemben önállóan tevékenykedik, nem kap tőlük utasítást, nincs jelentéstételi kötelezettsége feléjük – kivéve a tagállam felé –, nem része a mindennapi irányításukkal közvetlenül vagy közvetve megbízott és a feladatkörének végrehajtásához szükséges tényezők tekintetében tényleges döntéshozatali hatáskörrel rendelkező struktúráknak. A tagállamok biztosítják, hogy a koordinátor szakmai érdekeit úgy vegyék figyelembe, hogy teljes mértékben függetlenül tevékenykedhessen. iia. a koordinátori testület vagy a felügyeleti szerv összetételének szintén függetlennek kell lennie a repülőtér irányító testületének, az érintett repülőtért használó légitársaságoknak vagy valamely felhasználót vagy szolgáltatót képviselő bármely más jogalanynak a közvetlen érdekeitől. Ez azonban nem zárja ki, hogy az ilyen szervezetek képviselői valamely testület vagy felügyeleti szerv tagjai legyenek, amennyiben a szavazati jogok kiegyensúlyozottak; [Mód. 34] iib. e célból a koordinátornak vagy a menetrend-egyeztetőnek olyan természetes vagy jogi személynek kell lennie, aki vagy amely a kinevezését megelőző 2 évben nem állt sem a szóban forgó repülőtér vezetése, sem pedig ott működő szolgáltató vagy onnan útvonalakat működtető légitársaság alkalmazásában, és nem is működött velük együtt folyamatos jelleggel, valamint a függetlenségét a koordinátori vagy menetrend-egyeztetői tisztségének megszűnését követően további 2 évig megőrzi; [Mód. 35]

c)	a koordinátor és a menetrend-egyeztető tevékenységét finanszírozó rendszer garantálja a koordinátor és a menetrend-egyeztető független jogállását; [Mód. 36]

d)	a koordinátor e rendeletnek megfelelően semlegesen, megkülönböztetéstől mentesen és átláthatóan tevékenykedjen.

A c) pontban előírt finanszírozást a koordinált és menetrend-egyeztetett repülőtereken működő valamennyi légi fuvarozók és fuvarozó, valamint ezek a repülőterek biztosítják garantálva a pénzügyi költségek méltányos megosztását valamennyi érdekelt fél között, és elkerülve, hogy a finanszírozás elsődlegesen egyetlen érdekelt féltől függjön. Az átlátható, megkülönböztetésmentes és a koordinátor vagy a menetrend-egyeztető által nyújtott szolgáltatással összhangban álló díjszabás biztosítása érdekében a tagállamok az érintett felek részvételével zajló – fellebbezési lehetőséget is magában foglaló – konzultációs eljárást alakítanak ki. A légi fuvarozók hozzájárulásának megszerzése az érintett repülőterek feladata, amelyek az összeget átutalják a koordinátor vagy a menetrend-egyeztető számára. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a koordinátor folyamatosan rendelkezzen a szükséges erőforrásokkal, legyen szó és a menetrend-egyeztető megfelelő pénzügyi, emberi, technikai és anyagi erőforrásokról, valamint a tevékenységei ellátásához szükséges szakértelemmel erőforrásokkal és olyan szakértői támogatással rendelkezzen, amelyek mindenkor lehetővé teszik számára feladatainak ellátását . [Mód. 37]

(4)   A menetrend-egyeztető és a koordinátor részt vesz a légi fuvarozók nemzetközi szintű és az uniós jognak megfelelő menetrend-egyeztető konferenciáin.

(5)   A menetrend-egyeztető tanácsot ad a légi fuvarozóknak, és alternatív érkezési és/vagy indulási időpontokat ajánl, ha fennáll a torlódás kialakulásának veszélye.

(6)   A koordinátor egyedüli személyként felelős a résidők kiosztásáért. A résidőket e rendelet rendelkezéseinek megfelelően osztja ki, és gondoskodik arról, hogy sürgős esetben a résidők munkaidőn kívül is kioszthatók legyenek.

(7)   A menetrend-egyeztető ellenőrzi, hogy a légi fuvarozók tényleges üzemelése összhangban áll-e a nekik ajánlott menetrendekkel.

A koordinátor ellenőrzi, hogy a légi fuvarozók tényleges üzemelése összhangban áll-e a részükre kiosztott résidőkkel. E megfelelőségi ellenőrzéseket a repülőtér irányító testületével, a légiforgalmi irányító hatóságokkal és a hálózatkezelővel együttműködve végzik, és figyelembe veszik az érintett repülőtérre vonatkozó idő- és egyéb lényeges paramétereket. [Mód. 38]

Valamennyi menetrend-egyeztető és koordinátor együttműködik a menetrendekben található ellentmondások kiszűrése érdekében, és ösztönzik a légi fuvarozókat azok orvoslására.

6. cikk

A koordináció és a menetrendegyeztetés átláthatósága

(1)    A koordinátornak vagy a menetrend-egyeztetőnek minden egyes menetrendi időszak végén évben tevékenységi jelentést kell benyújtania be az érintett tagállamokhoz , a koordinátor vagy a menetrend-egyeztető az érintett tagállamok Bizottsághoz és a Bizottság részére jelentést nyújt be a tevékenységéről kérelme finaszírozásában érintett valamennyi szereplőhöz , amelyben felvázolja a résidő-kiosztás és/vagy menetrend-egyeztetés általános helyzetét. A jelentés megvizsgálja különösen a 9. cikk (5) bekezdésének, valamint a 13. és a 18. cikknek az alkalmazását, továbbá a 9. és a 10. cikk alkalmazásával kapcsolatban a koordinációs bizottsághoz benyújtott panaszokat és az azok megoldására tett lépéseket. A jelentés jelentésnek tartalmaznia kell a résidők e rendelet 13. cikke szerinti adásvételéből származó anyagi ellenszolgáltatásra vonatkozó összesített és bontott adatokat is, tartalmazza továbbá az érdekelt feleknél készített, a koordinátor és a menetrend-egyeztető által nyújtott szolgáltatások minőségével kapcsolatos vizsgálat eredményeit.

A koordinátor és a menetrend-egyeztető emellett évente önálló pénzügyi jelentést nyújt be a Bizottság, a tagállamok, valamint a finanszírozásukban érintett valamennyi fél számára, amelyben részletesen szerepelnek a saját tevékenységükkel összefüggő bevételek és kiadások.

(2)   A Bizottság elfogadhatja az (1) bekezdésben említett tevékenységi jelentés mintáját. E végrehajtási jogi aktust a 16. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően fogadják el.

(3)   A koordinátor ingyenesen hozzáférhető a hatáskörébe tartozó minden egyes repülőtér vonatkozásában naprakész elektronikus adatbázist vezet, amelyet kérésre valamennyi érdekelt fél, közöttük az Európai Parlament számára szabadon hozzáférhetővé tesz, és amely az alábbi információkat tartalmazza:

a)	a légitársaság által kiosztott történeti résidők, időrendben, a repülőteret használó valamennyi légi fuvarozó részére;

b)	a légi fuvarozók által kért résidők légi fuvarozók szerint és időrendben, a repülőtér valamennyi légi fuvarozója részére;

c)	minden kiosztott résidő és a még nem teljesített kérelmek is, légi fuvarozók szerint és időrendben felsorolva, valamennyi légi fuvarozó részére;

d)	a még rendelkezésre álló résidők a koordinációs paraméterekben figyelembe vett korlátok összes típusa vonatkozásában. Az adatbázisnak lehetővé kell tennie a légi fuvarozók és a repülőterek számára, hogy ellenőrizzék a kérelmeiknek megfelelő résidők elérhetőségét ezek elérhetőségét ;

e)	azon átruházott vagy elcserélt résidők, amelyek esetében feltüntették az érintett légi fuvarozó kilétét és azt, hogy az átruházás vagy csere anyagi vagy más jellegű ellenszolgáltatással vagy anélkül történt-e. Minden évben közzéteszik az anyagi ellenszolgáltatással kapcsolatos összesített adatokat;

f)	a koordinációs paraméterekre vonatkozó teljes és részletes információk.

Ezen információkat folyamatosan frissítik. Minden időszak végén a koordinátor biztosítja A koordinátornak évente közzé kell tennie az (1) bekezdésben említett tevékenységi jelentés közzétételét jelentést .

(4)   A koordinátor biztosítja az adatok megőrzését és hozzáférhetőségét legalább öt azonos, egymást követő menetrendi időszak ideje alatt.

(5)   Ha a menetrend-tájékoztatás formátumára vonatkozóan vannak időszerű és általánosan elfogadott menetrend-tájékoztatás szabványok, a menetrend-egyeztető, a koordinátor és a légi fuvarozók alkalmazzák ezeket, feltéve, hogy azok megfelelnek az uniós jognak. [Mód. 39]

7. cikk

Tájékoztatás a menetrend-egyeztetők és koordinátorok részére

(1)   A menetrend-egyeztetett vagy koordinált repülőtéren üzemelő vagy üzemelni szándékozó, a hálózat részét képező szándékozó légi fuvarozók kötelesek a menetrend-egyeztető, vagy illetve a koordinátor rendelkezésére bocsátani az általuk kért valamennyi lényeges tájékoztatást. Amennyiben ezen információk megváltoznak, a légi fuvarozók a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatják arról a menetrend-egyeztetőt és a koordinátort. Minden lényeges tájékoztatást a menetrend-egyeztető vagy a koordinátor által meghatározott formátumban kellő időben és határidőn belül kell szolgáltatni. A légi fuvarozónak résidőkiosztás kérelmezésekor különösen arról kell tájékoztatnia a koordinátort, hogy – az igényelt résidők tekintetében – előnyös lenne-e számára a 2. cikk 2. pontjában meghatározott új belépő státusza , valamint hogy csatlakozott-e más, ugyanazt a repülőteret használó légi fuvarozókhoz, elkerülve ezáltal az e minősítéshez való indokolatlan hozzáférést . [Mód. 40]

Minden egyéb, kijelölt státusszal nem rendelkező repülőtér esetében a repülőtéren szolgáltatásokat üzemeltető vagy üzemeltetni szándékozó légi fuvarozók, esetében a repülőtér irányító testülete, a földi kiszolgálási szolgáltatók és a léginavigációs szolgáltatók szerve a koordinátor vagy a menetrend-egyeztető kérésére ésszerű időtartamon belül megad minden, a légi fuvarozók légifuvarozók tervezett szolgáltatásaira vonatkozó, birtokukban vonatkozóan a birtokában lévő információt rendelkezésre bocsátanak információt . [Mód. 41]

A hálózatkezelő kérésére a menetrend-egyeztető és a koordinátor az e bekezdésben említett valamennyi információt átad számára.

(2)   Ha egy légi fuvarozó elmulasztja az (1) bekezdésben említett információk szolgáltatását – kivéve, ha enyhítő körülmények fennállását igazolja hitelt érdemlően –, illetve hamis vagy félrevezető tájékoztatást ad, a koordinátor figyelmen kívül hagyja a hiányzó, hamis vagy félrevezető tájékoztatással érintett légi fuvarozó által benyújtott résidőkérelmet, illetve –kérelmeket. Visszavonja a már kiosztott résidőket résidő(ke)t és/vagy ajánlást tesz arra vonatkozóan, hogy az illetékes hatóság alkalmazzon szankciókat a nemzeti jognak megfelelően. A koordinátor az adott légi fuvarozó számára lehetőséget ad arra, hogy megtegye észrevételeit. [Mód. 42]

(3)   A menetrend-egyeztető vagy a koordinátor, a repülőtér irányító testülete , és a légi irányítási hatóságok és a hálózatkezelő kicserélik a feladataik ellátásához szükséges információikat, ideértve a repülési adatokat és a résidőket, különösen a 17. cikk alkalmazásának biztosítása céljából. [Mód. 43]

(3a)     Az e cikkben említett információk formátumát és körét közösen meghatározott, globális ipari szabványban kell rögzíteni. A rendelkezésre bocsátott információk kizárólag e rendelet céljaira használhatók fel. [Mód. 44]

8. cikk

Koordinációs bizottság

(1)   A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a koordinált repülőtéren koordinációs bizottságot hozzanak létre. Ugyanaz a koordináló bizottság egyszerre több repülőtérre is kijelölhető. Az e bizottságban való részvételt lehetővé kell tenni legalább a kérdéses repülőtere(ke)t rendszeresen az aktuális és a korábbi repülési időszak során gyakran használó légi fuvarozók és érdekképviseleti szervezeteik, az érintett repülőtér irányító testülete, a megfelelő légiforgalmi irányításért felelős légiközlekedés ellenőrzése tekintetében illetékes hatóságok, a repülőteret rendszeresen használó általános légi forgalom képviselői ,. A fent említett tagokon kívül a hálózatkezelő, a működésfelülvizsgáló szerv és az érintett tagállam a nemzeti felügyeleti hatósága számára hatóság képviselői megfigyelőként részt vehetnek a bizottság ülésein, de nem rendelkeznek szavazati joggal . A koordinációs bizottság az üléseire megfigyelőként meghívhat más, a résidő-kiosztás folyamatában közvetlenül vagy közvetetten érintett feleket is. Annak érdekében, hogy e szervek részt vehessenek az ülésen, igazoló irataikat a szóban forgó ülés előtt legalább hét nappal be kell nyújtaniuk a koordinációs bizottságnak .

A koordinációs bizottság feladata:

a)

javaslattétel és tanácsadás a koordinátor és/vagy a tagállam részére a következők tekintetében: i. lehetőségeka 3. cikknek megfelelően meghatározott repülőtér kapacitásának növelésére vagy kihasználtságának javítására; ii. a 4. cikknek megfelelően meghatározandó koordinációs paraméterek, iii. módszerek a kiosztott résidők felhasználásának felügyeletére figyelemmel kísérésére; iv. helyi iránymutatás a 9. cikk (8) bekezdésében meghatározottak szerint; v. a kérdéses repülőtér forgalmi feltételeit befolyásoló tényezők; vi. az új belépők komoly problémái, a 9. cikk (6) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően; vii. a repülőtér kapacitásával – különösen az egységes európai égbolt megvalósításával és a hálózat működésével – kapcsolatos valamennyi kérdés; viia. a koordinációs folyamat hatékonyságával, költségeivel és eredményességével kapcsolatos ajánlások;

b)

véleményeket kell kibocsátania a működésfelülvizsgáló szerv és a nemzeti felügyeleti hatóság számára a koordinációs paraméterek és a léginavigációs szolgáltatóknak javasolt kulcsfontosságú teljesítménymutatók közötti kapcsolatról, a léginavigációs szolgálatok és a hálózati funkciók teljesítményrendszerének megállapításáról szóló, 2010. július 29-i 691/2010/EU bizottsági rendeletben (12) meghatározottak szerint.

c)	közvetítés az összes érintett fél között a résidőkiosztásra vonatkozó panaszok tekintetében, a 19. cikkben meghatározottak szerint.

(2)   A tagállam képviselőit és a koordinátort megfigyelőként meg kell hívni a koordinációs bizottság üléseire. Amennyiben a Bizottság kéri, részt vehet ezen üléseken.

(3)   A koordinációs bizottság megalkotja bizottságnak meg kell alkotnia írott eljárási szabályzatát, amely rendelkezéseket tartalmaz többek között a részvételre, a választásokra és a döntéshozatalra , a gyűlések gyakoriságára és a használt nyelv(ek)re vonatkozóan.

A koordinációs bizottság bármely tagja javaslatot tehet helyi iránymutatásra a 9. cikk (8) bekezdésében meghatározottak szerint. A koordinátor kérésére a koordinációs bizottság megvitatja a javasolt helyi iránymutatást. A koordinációs bizottság ülésein folytatott tanácskozásokról jelentést nyújtanak be az érintett tagállamhoz, a bizottságon belül kifejtett álláspontokat feltüntetésével. E jelentést a működésfelülvizsgáló szerv és a hálózatkezelő részére is megküldik. [Mód. 45 és 87]

A RÉSIDŐKIOSZTÁS

9. cikk

Résidőalap

(1)   A koordinátor résidőalapot hoz létre, amely tartalmazza az összes résidőt mindazon résidőket, amelyeket ki a 10 . cikk (2) vagy (3) bekezdése alapján nem osztottak ki.  A 3. cikk (3) bekezdése alapján meghatározott valamennyi új résidőkapacitást az alapba kell helyezni. Ez az eljárás nem sérti a regionális repülőterek és a légi csomópontok közötti összeköttetést. Ha az ilyen összeköttetés veszélybe kerül, a tagállamoknak jogukban áll beavatkozni. [Mód. 46]

(2)   E rendelet 10. cikke (2) és (3) bekezdésének és az 1008/2008/EK rendelet 19. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül, a résidőalapba helyezett résidőket a kérelmező légi fuvarozók között osztják el. E résidők 50 %-át először az új belépők számára osztják ki, kivéve, ha az új belépők kérelmei nem érik el az 50 %-ot. Az új belépők előnyben részesítését a teljes menetrendi időszak alatt tiszteletben kell tartani. A koordinátor méltányosan bírálja el az új belépők és az egyéb fuvarozók kérelmeit, összhangban az egyes menetrendi napok koordinációs időszakaival. [Mód. 47]

Az új belépők kérelmei közül előnyben kell részesíteni azokat a légi fuvarozókat, amelyek a 2. cikk 2. pontjának b) alpontja alapján új belépői státusszal bírnak.

(3)   A 10. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, abban az esetben, ha nem minden résidőkérelem elégíthető ki valamennyi résidőkérelem az érintett légi fuvarozók megelégedésére, előnyben kell részesíteni a kereskedelmi légiközlekedési szolgáltatásokat és különösen a menetrendszerű, valamint programozott, nem menetrendszerű légiközlekedési szolgáltatásokat. Azonos szolgáltatási kategórián belüli versengő kérelmek esetében előnyben kell részesíteni az egész éven át működő szolgáltatásokat szolgáltatások minden típusát . [Mód. 48]

(4)   Azon új belépő, amely részére a kérelmezett időpontot megelőző vagy követő egy órán belül ajánlottak fel résidő-sorozatot, de az ezt az ajánlatot nem fogadta el, a menetrendi időszak ideje alatt e sorozat tekintetében elveszíti új belépői státusát.

(5)   Légi fuvarozók csoportja által üzemeltetett szolgáltatások esetében csak a résztvevő légi fuvarozók egyike kérelmezheti a szükséges résidőket. Az ilyen szolgáltatást üzemeltető légi fuvarozó fuvarozónak felelősséget vállalni kell vállalnia azért, hogy betartja a 10. cikk (2) bekezdésében említett, az időrendi elsőbbség megszerzéséhez szükséges fenntartására vonatkozó üzemeltetési követelményeket. [Mód. 49]

Egy adott légi fuvarozó részére kiosztott résidőket a légi fuvarozók csoportjához tartozó egy vagy több másik légi fuvarozó is felhasználhatja, feltéve, hogy koordinációs és ellenőrzési célból fennmarad az osztott légi járaton azon légi fuvarozó azonosító kódja, amelynek a résidőket kiosztották. Ezen üzemeltetés befejezése esetén az így használt résidők annál a légi fuvarozónál maradnak, amely részére azokat eredetileg kiosztották. A csoporthoz tartozó légi fuvarozók bejelentik e műveleteket a koordinátornak, és csak utóbbi kifejezett megerősítése után kezdhetik meg azokat.

Amennyiben egy légi fuvarozónak kiosztott résidő-sorozatot egy másik légi fuvarozó nem az e bekezdésben szereplő feltételek mellett használja fel, a koordinátor az érdekelt légi fuvarozók meghallgatása után visszavonja a résidő-sorozatot, és azt visszahelyezi a résidőalapba.

(6)   Ha az új belépők továbbra is komoly problémákkal szembesülnek, a tagállam gondoskodik a repülőtéri koordinációs bizottság ülésének összehívásáról annak megvizsgálása céljából, hogy miként lehetne orvosolni a helyzetet. A Bizottságot meg kell hívni erre az ülésre.

(7)   Ha egy kért résidő nem teljesíthető, a koordinátor tájékoztatja ennek okairól a kérelmező légi fuvarozót, és megjelöli a legközelebbi szabad alternatív résidőt.

(8)   A koordinátor figyelembe veszi a légiközlekedési ágazat által az Unióra egész világra vagy az egész világra Unióra kiterjedően létrehozott további iránymutatásokat is, valamint azon helyi iránymutatásokat, amelyeket a koordinációs bizottság javasol és a tagállam vagy bármely más, a kérdéses repülőtérért felelős illetékes szerv jóváhagy, feltéve, hogy ezen iránymutatások nem sértik a koordinátor függetlenségét, megfelelnek az uniós jognak, céljuk a repülőtéri kapacitás hatékony kihasználása, és azokat előzetesen bejelentették a Bizottságnak és megkapták annak jóváhagyását. A helyi iránymutatások csak a kiosztott résidők felhasználásának felügyeletét, vagy a résidősorozat meghatározásának megváltozását érinthetik, utóbbi esetében ez azt jelenti, hogy a résidő-sorozat hosszát a téli menetrendi időszak esetében minimum 10 résidőre, a nyári menetrendi időszak esetében pedig minimum 15 résidőre csökkentik, de semmilyen esetben sem 5 résidő alá. A résidősorozat hosszának csökkentése csak azon repülőterekre vonatkozik, amelyeken a légi szolgáltatásokat az igények erősen szezonális jellege jellemzi.

A helyi szabályoknak a résidők kiosztására és nyomon követésére kell vonatkozniuk. Ezek a szabályok kizárólag akkor alkalmazhatók, ha bizonyítható, hogy egy repülőtér riasztóan túlterhelt, és hogy a teljesítménynövelés vagy az általános fejlesztés ezért helyben alkalmazott szabályokkal érhető el. Ezeknek a helyi szabályoknak átláthatóknak és megkülönböztetésmenteseknek kell lenniük, és róluk a 8. cikk (3) bekezdésében említett koordinációs bizottságban kell megállapodni. [Mód. 88]

(9)   A koordinátor a menetrendi időszakra vonatkozó tervezett résidőkiosztáson túl igyekszik teljesíteni az utolsó pillanatban beérkező egyedi résidőkérelmeket is bármely típusú repülési szolgáltatás, ideértve az általános célú repülési szolgáltatást is, tekintetében. E célra a kérelmező légi fuvarozók közötti kiosztást követően a résidőalapban maradó résidők és az utolsó pillanatban rendelkezésre álló résidők is felhasználhatók.

10. cikk

Történeti résidők

(-1)     A résidők immateriális közjavaknak minősülnek, melyek használatát az e rendeletben megállapított feltételek határozzák meg. A résidőket ezért a repülőtéri koordinátorok osztják ki a maximális átláthatóságot, valamint a tagállamok, az utasok, a repülőtér-üzemeltetők és a légi fuvarozók érdekeit szem előtt tartva. [Mód. 89]

(1)   A koordinátornak a résidő-sorozatokat a teljes átláthatóság és méltányosság szempontjait figyelembe kell kiosztania a résidőalapból résidő-sorozatokat osztanak ki a kérelmező légi fuvarozók számára, engedélyezve azt, hogy a repülőtér infrastruktúráját le- és felszállás céljára használják a kérelemmel érintett menetrendi időszakban, amelynek lejártával a résidő-sorozatokat vissza kell szolgáltatni a 9. cikknek megfelelően létrehozott résidőalapba. [Mód. 51]

(2)   A 7., és a 12., a 13., cikk és a 17. cikk sérelme nélkül, egy érintett légi fuvarozó számára időrendi elsőbbséget kap kell adni a következő azonos menetrendi időszak ugyanazon résidő-sorozatnak a kiosztása tekintetében, ha a ezt az adott légui légi fuvarozó a 7. cikk (1) bekezdésében említett határidőn belül kéri, az alábbi feltételek teljesülése esetén: [Mód. 52]

a)	egy résidő-sorozatot e résidő-sorozatot e légi fuvarozó menetrendszerű és programozott, nem menetrendszerű légiközlekedési szolgáltatások működtetésére használ, és [Mód. 53]

b)	e légi fuvarozó a koordinátor számára kielégítő módon igazolni tudja, hogy a koordinátor által engedélyezett kérdéses résidő-sorozatot legalább az esetek 85 %-ában esetek 80 %-ában felhasználta abban a menetrendi időszakban, amelyre vonatkozóan a szóban forgó résidőket kiosztották. [Mód. 54]

(2a)     A nem menetrendszerű légi közlekedés hozzájárul a regionális kohézióhoz és versenyképességhez. Ha a légi fuvarozók az e rendelet hatálya alá tartozó valamely repülőtéren rendszeresen használtak résidőket ilyen közlekedés céljára, még akkor is, ha ezekhez a résidőkhöz nem mindig ugyanazon útvonalak kapcsolódnak, az ilyen résidők folyamatos használata iránti kérelmek számára elsőbbséget kell biztosítani. [Mód. 55]

(3)   Csak üzemelési – mint például a légi fuvarozó által használt légijármű típusának vagy az általa üzemeltetett útvonalnak a megváltozása – okból fogadható el a résidő-sorozatok módosítása azt megelőzően, hogy a 9. cikkben említett résidőalapból a fennmaradó résidőket a kérelmező légi fuvarozók számára kiosztanák. Ez csak a koordinátor kifejezett jóváhagyását követően lép hatályba , illetve – a 2 . cikkben meghatározott új belépők esetében – ha a kérelmező légi fuvarozó által kért résidőkiosztás az eredetileg kért résidő kiosztásnál jobb. [Mód. 56]

(4)   A kihasználtság kiszámításakor nem kell figyelembe venni azon résidőket, amelyeket egy légi fuvarozó részére január 31. előtt a következő nyári időszakra, vagy augusztus 31. előtt a következő téli időszakra osztottak ki, de amelyeket a fenti időpontok előtt újbóli kiosztás céljából visszaadtak a koordinátornak, feltéve hogy a kiosztva maradt résidők a 2. cikk 13. pontja értelmében vett sorozatot képeznek.

Az ünnepnapokkal egybeeső résidőket a következő időszakra vonatkozó sorozatba foglalják bele a fel nem használás indoklásának szükségessége nélkül. [Mód. 57]

(5)   Ha a résidősorozat 85 %-os résidősorozat 80 %-os felhasználása nem bizonyítható, nem adják meg a (2) bekezdésben előírt időrendi elsőbbséget, hacsak a fel nem használást nem lehet a következő indokok valamelyikével igazolni: [Mód. 58]

a)

a légi fuvarozón kívül álló, előre nem látható és elkerülhetetlen körülmények, amelyek következménye: i. a kérdéses légiközlekedési szolgáltatáshoz használt légijárműtípusra elrendelt felszállási tilalom, ii. egy repülőtér vagy egy légtér teljes vagy részleges bezárása; iii. az adott menetrendi időszak jelentős része alatt fennálló súlyos működési zavar fennakadás az érintett repülőtereken, ideértve más uniós repülőterek más repülőterek azon résidősorozatait is, amelyek az e zavarok által érintett útvonalakkal összefüggenek, az adott menetrendi időszak jelentős része során; [Mód. 59]

b)	a légiközlekedési szolgáltatások megszakítása olyan cselekmény következtében, amelyek e szolgáltatásokat kívánják befolyásolni, például sztrájk esetén, és gyakorlatilag és/vagy műszakilag lehetetlenné teszi a légi fuvarozó számára a terv szerinti működtetést;

c)	az uniós valamely légi fuvarozó komoly pénzügyi kára, amelynek következményeképpen az engedélyező hatóságok ideiglenes engedélyt adtak a légi fuvarozó pénzügyi átszervezéséig, az 1008/2008/EK rendelet 9. cikke (1) bekezdésének megfelelően; [Mód. 60]

d)	bírósági eljárás indult az rendelet 12. cikke alkalmazásának tekintetében azon útvonalakra vonatkozóan, amelyekre közszolgáltatási kötelezettséget írtak elő az 1008/2008/EK rendelet 16. cikke értelmében, aminek következében ezen útvonalak működtetését ideiglenesen felfüggesztették.

A Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozóknak a 2111/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. fejezetében említett közösségi listájának létrehozásáról szóló, 2006. március 22-i 474/2006/EK bizottsági rendelet (13) értelmében elfogadott, az Unión belüli működésre vonatkozó tilalom nem fogadható el indokként a résidősorozat fel nem használására e bekezdés értelmében.

(6)   Egy tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére a Bizottság megvizsgálja a (5) bekezdésnek az e rendelet alkalmazási körébe tartozó repülőtéri koordinátor által történő alkalmazását.

A Bizottság a 16. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően, a kérés kézhezvételétől számított két hónapon belül határoz.

(7)   Amennyiben nem teljesülnek a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett feltételek, a Bizottság mindazonáltal – a különböző partnerekkel folytatott konzultációt követően – dönthet úgy, hogy a következő menetrendi időszakra elsőbbséget nyújt fenntartja a légi fuvarozók számára időrendi elsőbbségét ugyanazon sorozatok kiosztására kiosztása tekintetében , amennyiben azt olyan, kivételes eseményekhez kapcsolódó, rendkívül sürgős okok indokolják, amelyek az e repülőtereken meghozandó intézkedések alkalmazásának koherenciáját teszik szükségessé. A Bizottság – az érintett tagállam vagy repülőtér kérésére – egy hónapon belül elfogadja a szükséges intézkedéseket, amelyek alkalmazása nem haladja meg egy menetrendi időszak időtartamát. E közvetlenül alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat a 16. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően fogadja el. A Bizottság által elfogadott intézkedések tagállamonként, repülőterek szerint vagy a szóban forgó rendkívüli esemény által érintett légi szolgáltatások nyújtásának típusától függően eltérhetnek egymástól. [Mód. 61]

(8)   Az e cikk (2) bekezdésében említett résidősorozatra vonatkozó elsőbbség nem jelent jogalapot ellentételezési igény benyújtására annak bármely olyan behatárolásával, korlátozásával vagy megszüntetésével kapcsolatban, amelyet az uniós jog alapján írnak elő, különös tekintettel a Szerződés légiközlekedési szabályainak alkalmazására.

11. cikk

A résidők foglalása

(1)   A koordinált repülőtér irányító szerve dönthet úgy, hogy a repülőtéri illetékek rendszerét a célból használja fel, hogy visszatartsa a légi fuvarozókat attól, hogy késedelmesen helyezzék vissza a résidőket a 9. cikkben említett résidőalapba, és hogy felelőssé tegye őket azért, hogy felhasználás nélkül foglalták le a repülőtéri infrastruktúrát. Az alábbi elveket tiszteletben kell tartani.

a)

e határozat meghozatala előtt tiszteletben kell tartani a 2009/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv  (14) 6. cikkében említett eljárást. Konzultálni kell a koordinátorral is. A 2009/12/EK irányelv 1. cikke (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó koordinált repülőterek esetében a repülőtér irányító testülete konzultál a koordinációs bizottsággal és a koordinátorral;

b)	e határozat nem érinti a résidőkiosztás és a repülőtéri illetékek rendszerének megkülönböztetéstől mentes és átlátható jellegét;

c)	e határozat nem gátolja a légi fuvarozókat abban, hogy belépjenek a piacra vagy fejlesszék szolgáltatásaikat, és azon költségek fedezésére korlátozódik, amelyeket a repülőterek a fel nem használt résidőknek megfelelő repülőtéri kapacitás foglalása miatt viselnek;

d)

a légi fuvarozókat nem terheli felelősség azért, ha felhasználás nélkül foglalták le a repülőtéri infrastruktúrát azon elosztott résidők tekintetében, amelyeket a következő nyári menetrendi időszak esetében január 31. előtt, a következő téli menetrendi időszak esetében pedig augusztus 31. előtt visszahelyeztek a résidőalapba, az ünnepnapokra eső, de ugyanazon napok előtt az alapba visszahelyezett résidőkre, valamint azon résidőkre, amelyek fel nem használása a 10. cikk (5) bekezdése alapján indokolható;

e)	e határozatot legalább hat hónappal az érintett menetrendi időszak kezdete előtt közlik a koordinátorral, az érdekelt felekkel és a Bizottsággal.

(2)   A koordinátor a repülőtér irányító testületének rendelkezésére bocsát minden olyan információt, ami lehetővé teszi az első bekezdésben említett határozat végrehajtását. [Mód. 62]

12. cikk

Közszolgáltatási kötelezettségek

(1)   Ha az 1008/2008/EK rendelet 16. cikkének megfelelően közszolgáltatási kötelezettségeket írtak elő egy útvonalra vonatkozóan, egy tagállam tagállamnak egy koordinált repülőtéren fenntarthatja fenn kell tartania az adott útvonalon tervezett működéshez szükséges résidőket. Ha nem használják az érintett útvonalra vonatkozóan fenntartott résidőket, azokat bármely egyéb olyan légi fuvarozó rendelkezésére kell bocsátani, amely érdeklődést mutat az útvonal közszolgáltatási kötelezettségeknek megfelelően történő üzemeltetése iránt, a (2) bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel. Ha más fuvarozó nem mutat érdeklődést az útvonal működtetése iránt, és az érintett tagállam nem tesz ajánlati felhívást az 1008/2008/EK rendelet 16. cikke (10) bekezdésének, 17. cikke (3)–(7) bekezdésének és 18. cikke (1) bekezdésének megfelelően, akkor a résidőket vagy fenntartják egy másik, közszolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozó útvonal számára, vagy pedig visszajuttatják a résidőalapba. A résidőket vissza kell juttatni a résidőalapba, ha azokat – egy legfeljebb hathónapos időszak lejártát követően – nem használják. Ha egy útvonal már nem teljesíti a közszolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozó résidők lefoglalására vonatkozó követelményeket, a résidőket vagy egy másik, közszolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozó útvonal számára kell fenntartani, vagy annál a légi fuvarozónál kell maradniuk, amely használta azokat, amennyiben az e rendelet 10. cikke (2) bekezdésében előírt követelmény az érintett résidősorozat tekintetében teljesült. [Mód. 63]

(2)   Az 1008/2008/EK rendelet 16. cikkének (10) bekezdésében, 17. cikkének (3) bekezdésében, 17. cikkének (7) bekezdésében és 18. cikkének (1) bekezdésében meghatározott pályázati eljárást alkalmazzák az e cikk (1) bekezdésben említett résidők használata tekintetében, ha egynél több olyan uniós légi fuvarozó mutat érdeklődést az útvonal működtetése iránt, amelynek a koordinátor nem tudott résidőket adni a kért időpontot megelőző vagy követő egy órán belül.

A RÉSIDŐK MOBILITÁSA

13. cikk

A résidők átruházása és cseréje

(1)   A résidők:

a)	áthelyezhetők egy légi fuvarozó által vagy konzorcium keretében tevékenykedő légi fuvarozók között egy adott útvonalról vagy szolgáltatási típusról az ugyanazon légi fuvarozó által működtetett másik útvonalra vagy szolgáltatási típusra;

b)	átruházhatók két légi fuvarozó között, anyagi vagy más jellegű ellenszolgáltatással vagy anélkül;

c)

egy az egyben elcserélhetők a légi fuvarozók között anyagi vagy más jellegű ellenszolgáltatással vagy anélkül. Légi fuvarozók számára egy menetrendi időszakra újonnan kiosztott résidők legalább egy egyenértékű menetrendi időszak leteltéig nem ruházhatók át vagy cserélhetők el ellenszolgáltatás vagy pénzügyi haszon fejében.

(2)   A tagállam koordinátor olyan átlátható keretet vezet be, amely lehetővé teszi, hogy a résidő-átruházás vagy csere iránt érdeklődő légi fuvarozók – az uniós jog tiszteletben tartása mellett – kapcsolatba léphessenek egymással.

Az (1) bekezdésben említett átruházásokról vagy cserékről értesíteni kell a koordinátort, és azok csak a koordinátor kifejezett megerősítésével lépnek hatályba. A koordinátor megtagadja az átruházások vagy cserék megerősítését, ha azok nincsenek összhangban e rendelet követelményeivel, és ha a koordinátornak kétségei maradnak afelől, hogy:

a)	a repülőtéri üzemelés nem szenved-e sérelmet, figyelembe véve valamennyi műszaki, működési, teljesítményi és környezeti korlátot;

aa)	a regionális repülőterek és a légi csomópontok közötti összeköttetés, valamint a nem-koordinált repülőterekhez való hozzáférés nem szenved-e sérelmet;

b)	tiszteletben tartják-e a 12. cikknek megfelelően elrendelt korlátozásokat;

c)	a résidők átruházása nem tartozik e cikk (3) bekezdésének hatálya alá.

Az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett átruházásokkal és cserékkel kapcsolatban a légi fuvarozók közlik a koordinátorral az esetleges anyagi vagy más jellegű ellenszolgáltatás részleteit. Az átruházásokért vagy cserékért nyújtott ellenszolgáltatás részleteit a 6. cikk (1) bekezdésében említett tevékenységi jelentésben fel kell tüntetni, és azokat a koordinátor kizárólag a repülőtér helye szerinti tagállam, a Bizottság vagy a koordinátor finanszírozásában érintett valamennyi fél számára tárhatja fel. Az átruházások vagy cserék nem tehetők képezhetik olyan feltételektől függővé megszorító feltételek tárgyát , amelyek célja, hogy korlátozzák a résidőket megszerezni kívánó légi fuvarozó számára annak lehetőségét, hogy versenyre keljen az e résidőket számára átruházó vagy vele elcserélő légi fuvarozóval.

(3)   A 2. cikk 2. pontjában meghatározott új belépő részére kiosztott résidők két azonos menetrendi időszak ideje alatt nem ruházhatók át e cikk (1) bekezdésének b) pontja szerint, kivéve egy csődbe ment vállalkozás tevékenységeinek jogszerűen engedélyezett átvétele esetén.

A 2. cikk 2. pontjának b) alpontjában meghatározott új belépő részére kiosztott résidők két azonos menetrendi időszak ideje alatt nem ruházhatók át egy másik útvonalra e cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint, kivéve, ha az új belépőt az új útvonalon ugyanolyan elsőbbség illeti meg, mint az eredeti útvonalon.

A 2. cikk 2. pontjában meghatározott új belépő részére kiosztott résidők két azonos menetrendi időszak ideje alatt nem cserélhetők el e cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint, kivéve annak érdekében, hogy javítsák e szolgáltatások résidő-időbeosztását az eredetileg kérelmezett időbeosztásokhoz képest.

A tagállamok indézkedéseket fogadhatnak el arra vonatkozóan, hogy a résidők kereskedelméből származó bevételek egy részét egy alapban helyezik annak érdekében, hogy fedezzék a repülőterek infrastrukturális fejlesztéséből vagy a kapcsolódó szolgáltatások optimalizálásából fakadó költségeket. A teljes átláthatóság biztosítása érdekében a szóban forgó alapot a repülőtéri díjakról szóló, 2009. március 11-i 2009/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben  (15) említett független közlekedésszabályozási hatóságnak kell meghatároznia és jóváhagynia. Az alap kezelése során mindenkor biztosítani kell az elszámolások elkülönítéséről szóló elv teljesülését, amely lehetővé teszi az egyes repülőtereknek juttatott pénzügyi források elkülönítését. A résidők egy repülőtéren folytatott kereskedelméből származó bevételeket ugyanezen repülőtér fejlesztésébe kell beruházni. [Mód. 64]

14. cikk

A versenyjogi rendelkezések

E rendelet nem érinti a hatóságok azon jogkörét, hogy jóváhagyják a résidők légi fuvarozók közötti átruházását, és hogy irányítsák azok kiosztását a versenyre vonatkozó nemzeti jogszabályok, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101., 102. vagy 106. cikke vagy a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete) (16) alapján.

FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUSOK ÉS A BIZOTTSÁG

15. cikk

A felhatalmazás

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó bizottsági hatáskör gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(2)   A Bizottság e rendelet hatályba lépésétől kezdődően határozatlan időre 5 éves időtartamra felhatalmazást kap a 3. cikk (3) bekezdésében és az 5. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság legkésőbb az ötéves időszak lejárta előtt kilenc hónappal jelentést készít a hatáskör-átruházás vonatkozásában. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra. [Mód. 65]

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (3) bekezdésében és az 5. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)   A 3. cikk (3) bekezdésével és az 5. cikk (2) bekezdésével összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok csak akkor lépnek hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusokról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellenük kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem kíván kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időszak két hónappal meghosszabbodik.

16. cikk

A bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot munkájában egy bizottság segíti. Az említett bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EK rendelet 5. cikke alkalmazandó.

Amennyiben a bizottság véleményét írásbeli eljárás útján alakítja ki, az írásbeli eljárást eredmény nélkül lezárják, amennyiben a vélemény kialakítására megállapított határidőn belül az elnök így dönt, vagy a bizottsági tagok kétharmados többsége ezt kéri.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 8. cikkét kell alkalmazni, az 5. cikkére is figyelemmel.

(4)   A Bizottság az e rendelet alkalmazására vonatkozó bármely egyéb kérdésben konzultálhat a bizottsággal.

ALKALMAZÁSI INTÉZKEDÉSEK

17. cikk

A résidők és a repülési tervek összehangolása között

(1)   Amikor a légi fuvarozó benyújtja repülési tervét, annak hivatkozást kell tartalmazni a kiosztott résidőre. A hálózatkezelő elutasítja elutasíthatja egy légi fuvarozó repülési tervét – miután meghallgatta az érintett légi fuvarozót és a repülőtér irányító szervét – , ha a légi fuvarozó anélkül kíván leszállni vagy felszállni egy koordinált repülőtéren azon időszakban, amikor az koordináltnak minősül, hogy rendelkezne a koordinátor által kiosztott résidővel. Az üzleti repülés üzemeltetői nem tekinthetők résidővel rendelkezőnek, ha kénytelenek túllépni a résidő által meghatározott időkeretet, és ha a késés nem a léginavigációs szolgálatoknak tudható be. [Mód. 66, 77 és 90/rev]

(2)   Az érintett tagállam elfogadja a koordinátor, a hálózatkezelő, a léginavigációs szolgálatok és a repülőtér-irányító testület közötti információcseréhez szükséges intézkedéseket.

18. cikk

Végrehajtás

(1)   A koordinátor a következő nyári időszak tekintetében január 31-én, a következő téli időszak tekintetében pedig augusztus 31-én visszavonja az alapítás alatt lévő légi fuvarozó részére ideiglenesen kiosztott résidősorozatot, és visszahelyezi azt a résidőalapba, ha a vállalkozás abban az időpontban még nem rendelkezik működési engedéllyel vagy azzal egyenértékű okmánnyal, illetve az illetékes engedélyező hatóság nem valószínűsíti, hogy az adott menetrendi időszak kezdete előtt kibocsátják a működési engedélyt vagy az azzal egyenértékű okmányt. Az illetékes engedélyező hatóságok rendszeresen naprakész információkat szolgáltatnak a koordinátor számára, és ésszerű határidőn belül megválaszolják kérdéseit.

(2)   Azon Minden légi fuvarozók, amelyek ismételten vagy fuvarozó, amely ismételten és szándékosan – illetve minden általános repülési vagyüzleti repülési társaságok, amely szándékosan – olyan időpontban üzemeltetnek üzemeltet légiközlekedési szolgáltatásokat, amely jelentősen eltér a résidősorozat részeként kiosztott résidőtől, vagy a résidőket a kiosztás idején meghatározottól jelentősen eltérő módon használják, és ebből fakadóan hátrányt okoznak a repülőtér vagy a légiforgalmi műveletek tekintetében, elveszítik a 10. cikk (2) bekezdésében említett elsőbbségüket említett időrendi elsőbbségüket . A koordinátor az érintett légi fuvarozó meghallgatása és egyszeri figyelmeztetése után úgy határozhat, hogy a menetrendi időszak hátralevő részére vonatkozóan visszavonja az adott légi fuvarozótól a kérdéses résidő-sorozatot, és azt a résidőalapba helyezi. Amennyiben a légi fuvarozó ezután ugyanazon résidőket kéri, a koordinátor nem köteles azokat megadni. [Mód. 67]

Az érintett tagállam gondoskodik arról, hogy a koordinátor hatékony felügyeleti rendszert vezessen be e bekezdés alkalmazására vonatkozóan.

(3)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy legyenek hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók és azokat szankciók rendszerét alkalmazzák is azon esetekre esetekben , amikor

—	a légi fuvarozók, illetve általános repülési vagy üzleti repülési társaságok szándékosan kapcsolódó résidő nélkül vagy a kiosztott résidőktől jelentősen eltérő időpontokban működnek;

—	a résidőket a kiosztás idején meghatározottól jelentősen eltérő módon használják fel;

—	a résidőket a következő nyári időszak esetében január 31. után, a következő téli időszak esetében pedig augusztus 31. után szolgáltatják vissza, vagy a fel nem használt résidőket megőrzik; ezen esetekben a szankciónak figyelembe kell vennie a 11. cikkben előírt esetleges fellebbezési mechanizmust.

—	megtagadják a koordinátor vagy a menetrend-egyeztető 7. és 13. cikkekben előírt tájékoztatását, illetve hamis vagy megtévesztő információkat szolgáltatnak.

A koordinátort kellően tájékoztatják e szankciók alkalmazásáról. A tagállamok értesítik a Bizottságot az e bekezdés alapján végrehajtott szankciórendszerről. [Mód. 68]

(3a)     A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról is, hogy a koordinált repülőtér irányító szerve hatékony, arányos és visszatartó erejű pénzügyi szankciókat vezessen be és alkalmazzon a résidőknek a következő téli vagy gyári évadra vonatkozóan meghatározott történeti viszonyítási napokat követő visszaszolgáltatása, illetve a fel nem használt résidők megőrzése tekintetében azal a céllal, hogy visszatartsa a légi fuvarozókat a résidőknek a 9. cikkben említett résidőalapba történő késedelmes visszahelyezésétől, és hogy felelőssé tegye őket a repülőtéri infrastruktúra felhasználás nélküli lefoglalásáért. E tekintetben az alábbi elveket tiszteletben kell tartani.

a)

a szankciók e bekezdés szerinti alkalmazását megelőzően le kell folytatni a 2009/12/EK irányelv 6. cikkében említett eljárást. Konzultálni kell a koordinátorral is. A 2009/12/EK irányelv 1. cikke (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó koordinált repülőterek esetében a repülőtér irányító testülete konzultál a koordinációs bizottsággal és a koordinátorral;

b)	a szankciók nem érinthetik a résidőkiosztás és a repülőtéri illetékek rendszerének megkülönböztetéstől mentes és átlátható jellegét;

c)	a szankciók nem gátolhatják a légi fuvarozókat abban, hogy belépjenek a piacra vagy fejlesszék szolgáltatásaikat;

d)

légi fuvarozókat nem terheli felelősség azért, ha nem használták fel a lefoglalt repülőtéri infrastruktúrát azon elosztott résidők esetében, amelyeket: — a következő nyári menetrendi időszak esetében január 31. előtt, a következő téli menetrendi időszak esetében pedig augusztus 31. előtt visszahelyeztek a résidőalapba, — a hivatalos ünnepnapokkal egybeeső, és a következő nyári menetrendi időszak esetében január 31. előtt, a következő téli menetrendi időszak esetében pedig augusztus 31. előtt visszahelyeztek a résidőalapba, valamint — olyan résidők esetében, amelyek fel nem használása a 10. cikk (5) bekezdése alapján indokolni indokolható;

e)	a szankciókat legalább hat hónappal az érintett menetrendi időszak kezdete előtt közlik a koordinátorral, az érdekelt felekkel és a Bizottsággal;

f)	a szankciók rendszerének a repülőtér irányító szervének bevételei szempontjából semlegesnek kell lennie, és célja kizárólag a résidő-kiosztás hatékonyságának javítása lehet;

A koordinátor az e bekezdés végrehajtásához szükséges valamennyi tájékoztatást a repülőtér irányító szervének rendelkezésére bocsátja.

A tagállamoknak legkésőbb e rendelet elfogadását követő egy évvel rendelkezniük kell ezekkel a szankciókkal. A tagállamok erről megfelelően tájékoztatják a Bizottságot, amely értékeli a szóban forgó szankciók hatékonyságát. Ha résidők ellenőrzése során vagy egyéb módon a (2) vagy (3) bekezdés lehetséges megsértését állapítják meg, akkor az érintett légi fuvarozóval írásban felveszik a kapcsolatot, részletesen ismertetve az állítólagos jogsértést és tájékoztatást kérve a szóban forgó légi járatról vagy résidőről. Ha pénzügyi szankciót kell kivetni, a szankciónak a (2) vagy (3) bekezdést megsértő légi fuvarozó minden egyes mulasztására vonatkoznia kell; a bírságnak minimum-összegűnek kell lennie, amelyet az érintett tagállamnak kell meghatároznia. A többszörös jogsértések többszörös pénzügyi bírságot vonhatnak maguk után, például azzal a következménnyel járhatnak, hogy minden további jogsértés esetében a pénzbírság összege megkétszereződik. A koordinátort kellően tájékoztatni kell a szankciók kivetéséről. A pénzbírságok kivetésére vonatkozó határozatokat a koordinátornak közzé kell tennie. [Mód. 69]

(4)   A 10. cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül, ha egy légi fuvarozó nem tudja elérni a 10. cikk (2) bekezdésében meghatározott 85 %-os 80 %-os felhasználási arányt, a koordinátor az érintett légi fuvarozó meghallgatása után úgy határozhat, hogy a menetrendi időszak hátralevő részére vonatkozóan visszavonja az adott légi fuvarozótól a kérdéses résidő-sorozatot, és azt a résidőalapba helyezi. [Mód. 70]

A 10. cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül, ha a résidő-sorozat érvényességi időtartama 15 %-ának 20 %-ának megfelelő időtartam elteltével az adott résidő-sorozatból nem használtak fel egy résidőt sem, a koordinátor az érintett légi fuvarozó meghallgatása után a menetrendi időszak hátralevő részére a kérdéses résidő-sorozatot a résidőalapba helyezi. A koordinátor úgy határozathat, hogy az időszak vége előtt visszavonja a sorozat érvényességi ideje 15 %-ának 20 %-ának megfelelő résidő-sorozatot, amennyiben a légi fuvarozónak nem áll szándékában azt felhasználni. [Mód. 71]

19. cikk

Panaszok és fellebbezési jog

(1)   A nemzeti jogszabályok szerinti jogorvoslati jog sérelme nélkül, a 7. cikk (2) bekezdésének, a 9., 10., 13., 17. cikknek és a 18. cikk (1), (2) , (3) és (4) bekezdésének alkalmazására vonatkozó panaszokat a koordinációs bizottsághoz kell benyújtani. A bizottság a panasz benyújtásától számított egy hónapon belül megtárgyalja az ügyet, és lehetőség szerint javaslatokat tesz a koordinátornak a probléma megoldása céljából. Ha a panasz nem orvosolható, az illetékes tagállam további két hónapon belül gondoskodhat légi fuvarozói vagy repülőtéri érdekképviseleti szerv vagy egyéb harmadik fél révén történő közvetítésről. [Mód. 72]

(2)   A tagállamok a nemzeti jogszabályoknak megfelelően megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy védelmet nyújtsanak a koordinátorok számára az e rendelet szerinti tevékenységükkel összefüggő kártérítési igények tekintetében, kivéve súlyos gondatlanság vagy szándékos kötelességszegés esetén.

20. cikk

Harmadik országokkal való viszony

(1)   A Bizottság a 16. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban úgy határozhat, hogy a tagállam vagy tagállamok intézkedéseket hoznak – ideértve a résidők visszavonását is – egy harmadik ország légi fuvarozója vagy légi fuvarozói tekintetében annak érdekében, hogy az érintett harmadik ország által alkalmazott megkülönböztető bánásmódot orvosolják, minden olyan esetben, amikor felmerül, hogy egy harmadik ország repülőterei résidőinek kiosztása és használata tekintetében

a)	nem biztosít az uniós légi fuvarozók számára olyan bánásmódot, amely összehasonlítható az e rendelet által az adott ország légi fuvarozói számára biztosítottal, vagy

b)	nem biztosítja ténylegesen az uniós légi fuvarozók számára a nemzeti bánásmódot, vagy

c)	az egyéb harmadik országokból származó légi fuvarozókat kedvezőbb bánásmódban részesíti, mint az uniós légi fuvarozókat,

(2)   A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot valamennyi olyan súlyos jogi vagy gyakorlati nehézségről, amelyet az Unió légi fuvarozói tapasztalnak,, amikor résidőhöz kívánnak jutni harmadik országok repülőterein.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

21. cikk

Jelentés és együttműködés

(1)   A Bizottság legkésőbb négy három évvel e rendelet hatályba lépése után jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak annak alkalmazásáról,. A jelentés különösen a 9., 10., 11., és 13. cikk alkalmazására tér ki. [Mód. 73]

(1a)     A Bizottságnak – a koordinátorok által biztosított adatok alapján – nyomon kell követnie a résidők másodlagos piacát, és a légiközlekedési piacokra vonatkozó éves elemzésében be kell számolnia a vonatkozó tendenciákról, többek között a regionális és az EU-n belüli kapcsolatok tekintetében. [Mód. 74]

(2)   A tagállamok és a Bizottság együttműködnek e rendelet alkalmazása során, különösen az (1) bekezdésben említett jelentéshez szükséges információgyűjtés tekintetében.

22. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 95/93/EGK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni és a II. mellékletben szereplő megfelelési táblázat szerint kell értelmezni.

23. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követően kezdődő második menetrendi időszak első napján lép hatályba.

---

(1)  HL C 181., 2012.6.21., 173. o.

(2)  HL C 277., 2012.9.13., 110. o.

(3)  Az Európai Parlament 2012. december 12-i álláspontja.

(4)  HL L 14., 1993.1.22., 1. o.

(5)  Lásd az I. mellékletet.

(6)  HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

(7)  HL L 293., 2008.10.31., 3. o.

(8)  HL L 96., 2004.3.31., 1. o.

(9)   HL L 96., 2004.3.31., 20. o.

(10)  HL L 96., 2004.3.31., 20. o.

(11)  HL L 185., 2011.7.15., 1. o.

(12)  HL L 201., 2010.8.3., 1. o.

(13)  HL L 84., 2006.3.23., 14. o.

(14)   HL L 70., 2009.3.14., 11. o.

(15)   HL L 70., 2009.3.14., 11. o.

(16)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.