23.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 434/2

—

tekintettel „Az egységes piaci intézkedéscsomag II” című, az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, 2012. október 3-i bizottsági közleményre (COM(2012)0573),

—

tekintettel a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és megbízható szolgáltatásokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2012. június 4-i javaslatra (COM(2012)0238),

—

tekintettel „A fogyasztói piacok eredménytáblája megmutatja, Európán belül hol a legjobbak a fogyasztói körülmények – A fogyasztói piacok eredménytáblájának hetedik kiadása” című, 2012. május 29-i bizottsági közleményre (SWD(2012)0165),

—

tekintettel a kiszolgáltatott fogyasztók jogainak megerősítésére irányuló stratégiáról szóló, 2012. május 22-i állásfoglalására (1),

—

tekintettel a belső piaci eredménytábláról szóló, 2012. május 22-i állásfoglalására (2),

—

tekintettel „Az európai fogyasztóügyi stratégia: a fogyasztói bizalom növelése és a növekedés fellendítése” című, az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, 2012. május 22-i bizottsági közleményre (COM(2012)0225),

—

tekintettel „Az európai fogyasztóügyi stratégia: a fogyasztói bizalom növelése és a növekedés fellendítése” című bizottsági közleményhez (COM(2012)0225) tartozó, „Jelentés a fogyasztóügyi politikáról (2010. július – 2011. december)” című bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2012)0132),

—

tekintettel „A gyermekbarát internet európai stratégiája” című, 2012. május 2-i bizottsági közleményre (COM(2012)0196),

—

tekintettel „Az e-közbeszerzésre vonatkozó stratégia” című, 2012. április 20-i bizottsági közleményre (COM(2012)0179),

—

tekintettel a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (általános adatvédelmi rendelet) irányuló, 2012. január 25-i javaslatra (COM(2012)0011),

—

tekintettel az „Egységes keret az elektronikus kereskedelem és az online szolgáltatások digitális egységes piacába vetett bizalom megerősítésére” című, 2012. január 11-i bizottsági közleményre (COM(2011)0942),

—

tekintettel a fogyasztóvédelmi politika új stratégiájáról szóló, 2011. november 15-i állásfoglalására (3),

—

tekintettel a belső piaci online szerencsejátékról szóló, 2011. november 15-i állásfoglalására (4),

—

tekintettel a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. október 25-i 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (5),

—

tekintettel a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó fogyasztóvédelmi programról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2011)0707) és az azt kísérő dokumentumokra (SEC(2011)1320 és SEC(2011)1321),

—

tekintettel a fogyatékos személyek mobilitásáról és befogadásáról, valamint a 2010–2020 közötti időszakra vonatkozó európai fogyatékosságügyi stratégiáról szóló, 2011. október 25-i állásfoglalására (6),

—

tekintettel az európai hálózatfinanszírozási eszköz létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2011. október 19-i javaslatra (COM(2011)0665),

—

tekintettel „A piacok megfelelő működésének biztosítása a fogyasztók számára – a fogyasztói piacok eredménytáblája (hatodik kiadás)” című, 2011. október 21-i bizottsági közleményre (SEC(2011)1271),

—

tekintettel a hatékonyabb és tisztességesebb kiskereskedelmi piacról szóló, 2011. július 5-i állásfoglalására (7),

—

tekintettel „A fogyasztói öntudat fejlesztése az EU-ban” című, 2011. április 7-i bizottsági belső munkadokumentumra (SEC(2011)0469),

—

tekintettel az „Otthon a belső piacon – a fogyasztói piacok eredménytáblájának ötödik kiadása” című, 2011. március 4-i bizottsági közleményre (SEC(2011)0299),

—

tekintettel az „Európa 2020, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, az Európai Tanácshoz intézett bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

—

tekintettel a reklámok fogyasztói viselkedésre gyakorolt hatásáról szóló, 2010. december 15-i állásfoglalására (8),

—

tekintettel az e-kereskedelemi belső piac kialakításáról szóló, 2010. szeptember 21-i állásfoglalására (9),

—

tekintettel a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a számlázás szabályai tekintetében történő módosításáról szóló, 2010. július 13-i 2010/45/EU tanácsi irányelvre (10),

—

tekintettel az Európai Bíróságnak a Google (a C-236/08–C-238/08. számú egyesített ügyben hozott 2010. március 23-i ítélet), valamint a BergSpechte (a C-278/08. számú ügyben hozott 2010. március 25-i ítélet) ügyében hozott ítéleteire, amelyek „a szokásosan tájékozott és ésszerűen figyelmes internethasználót” határozzák meg az átlagos internethasználóként,

—

tekintettel a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 2010. március 10-i 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (11),

—

tekintettel a fogyasztóvédelemről szóló, 2010. március 9-i állásfoglalására (12),

—

tekintettel a fogyatékos személyek mobilitásáról és befogadásáról, valamint a 2010–2020 közötti időszakra vonatkozó európai fogyatékosságügyi stratégiáról szóló, 2011. október 25-i állásfoglalására (13),

—

tekintettel az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

—

tekintettel az egységes piac új stratégiájáról szóló, 2010. május 9-i Monti-jelentésre,

—

tekintettel a határokon átnyúló eladásokkal szembeni viselkedésről és a fogyasztók védelméről szóló, a Bizottság által az Eurobarométer 282. különszámában 2010 márciusában közzétett elemző jelentésre,

—

tekintettel az EU-ban a vállalkozások és a fogyasztók közötti, határokon átnyúló e-kereskedelemről szóló, 2009. október 22-i bizottsági közleményre (COM(2009)0557),

—

tekintettel „Az EU-ban zajló e-kereskedelem értékelése a próbavásárlás módszerének segítségével” című, 2009. október 20-án közzétett, a Bizottság Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatósága nevében a YouGovPsychonomics által végzett vizsgálatra,

—

tekintettel a lakossági pénzügyi szolgáltatások területén a fogyasztói piacok eredménytáblájának megfigyeléséről szóló, 2009. szeptember 22-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2009)1251),

—

tekintettel a fogyasztói panaszok és kérdések osztályozására és bejelentésére szolgáló harmonizált módszerről szóló, az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, 2009. július 7-i bizottsági közleményre (COM(2009)0346), és az ezt kísérő bizottsági ajánlástervezetre (SEC(2009)0949),

—

tekintettel a fogyasztóvédelmi közösségi vívmányok végrehajtásáról szóló, 2009. július 2-i bizottsági közleményre (COM(2009)0330),

—

tekintettel a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet) alkalmazásáról szóló, 2009. július 2-i bizottsági jelentésre (COM(2009)0336),

—

tekintettel a „Jelentés a határokon átnyúló uniós e-kereskedelemről” című, 2009. március 5-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2009)0283),

—

tekintettel a nemzetközi kereskedelemről és az internetről szóló, 2009. február 5-i állásfoglalására (14),

—

tekintettel a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló 2005/29/EK irányelv és a megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló 2006/114/EK irányelv átültetéséről, végrehajtásáról és érvényesítéséről szóló, 2009. január 13-i állásfoglalására (15),

—

tekintettel a marketingnek és a hirdetéseknek a nők és férfiak közötti egyenlőségre gyakorolt hatásáról szóló, 2008. szeptember 3-i állásfoglalására (16),

—

tekintettel a fogyasztók digitális környezetbe vetett bizalmáról szóló, 2007. június 21-i állásfoglalására (17),

—

tekintettel a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló, 2004. október 27-i 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet) (18),

—

tekintettel a megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló, 2006. december 12-i 2006/114/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (19),

—

tekintettel a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK irányelv 20. cikkének (2) bekezdésére (20),

—

tekintettel „Az európai szerződési jog és a közösségi vívmányok felülvizsgálata: a követendő út” című, 2006. március 23-i (21) és az európai szerződési jogról szóló, 2006. szeptember 7-i állásfoglalására (22),

—

tekintettel az elektronikus hírközlő hálózatokra és az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó európai uniós keretszabályozás felülvizsgálatáról szóló bizottsági közleményre (COM(2006)0334),

—

tekintettel a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (23),

—

tekintettel a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2004. december 13-i 2004/113/EK tanácsi irányelvre (24),

—

tekintettel az Eurobarométer 342., a fogyasztói öntudat fejlesztéséről szóló különszámára,

—

tekintettel a nemzetközi kereskedelmi szerződések megkötésekor alkalmazott elektronikus kommunikációról szóló, 2005-ös UNCITRAL-egyezményre, az elektronikus aláírásokról szóló, 2001-es UNCITRAL modelljogszabályra, és az elektronikus kereskedelemről szóló, 1996-os UNCITRAL modelljogszabályra (25),

—

tekintettel az e-kereskedelemről szóló irányelv alkalmazásáról szóló, 2003. november 21-i első jelentésre (COM(2003)0702),

—

tekintettel a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról, valamint a 90/619/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK irányelv és a 98/27/EK irányelv módosításáról szóló, 2002. szeptember 23-i 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (26),

—

tekintettel az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (27),

—

tekintettel a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i, 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (28),

—

tekintettel a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (29),

—

tekintettel az Európai Unió – az EUSZ 6. cikkével a Szerződésekbe beépített – Alapjogi Chartájára és különösen annak 7. cikkére (a magán- és a családi élet tiszteletben tartása), 21. cikkére (a megkülönböztetés tilalma), 24. cikkére (a gyermekek jogai), 25. cikkére (az idősek jogai), 26. cikkére (a fogyatékkal élő személyek beilleszkedése) és 38. cikkére (a fogyasztók védelme),

—

tekintettel az EUMSZ 9. cikkére, amely előírja, hogy „politikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során az Unió figyelembe veszi a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítására, a megfelelő szociális biztonság biztosítására, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre, valamint az oktatás, a képzés és az emberi egészség védelmének magas szintjére vonatkozó követelményeket”,

—

tekintettel az EUMSZ 11. cikkére, amelynek értelmében „a környezetvédelmi követelményeket – különösen a fenntartható fejlődés előmozdítására tekintettel – be kell illeszteni az uniós politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába”,

—

tekintettel az EUMSZ 12. cikkére, amelynek értelmében „a fogyasztóvédelmi követelményeket figyelembe kell venni az egyéb uniós politikák és tevékenységek meghatározásakor és végrehajtásakor”,

—

tekintettel az EUMSZ 14. cikkére és az általános (gazdasági) érdekű szolgáltatásokról szóló 26. jegyzőkönyvre,

—

tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

—

tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Fejlesztési Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság, valamint a Jogi Bizottság véleményére (A7-0341/2012),

A.

mivel a digitális egységes piac megvalósítása meghatározó tényező abban, hogy az EU a legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaság legyen a világon;

B.

mivel az e-kereskedelem és az online szolgáltatások jelentik az internet egyik létfontosságú erősségét, és ezek kulcsfontosságúak az EU 2020 stratégia belső piacra vonatkozó céljainak a polgárok és a vállalkozások számára egyaránt kedvező eléréséhez intelligens, fenntartható és mindenkire kiterjedő növekedés révén;

C.

mivel az európai vállalkozások 99 %-át a kkv-k alkotják, és ezek biztosítják a munkahelyek 85 %-át, ezáltal a kkv-k képezik az európai gazdaság hajtóerejét, és elsődlegesen ezek felelnek a jólét megteremtéséért, a foglalkoztatásért és a növekedésért, valamint az innovációért és a K+F-ért;

D.

mivel az e-kereskedelem a kereskedelem alapvető részévé és a fogyasztók választásának, a versenynek és a technológiai innovációnak fontos hajtóerejévé vált, mivel a fogyasztók és a vállalkozások mindennapi életük során egyre kevésbé tesznek különbséget az online és az offline között;

E.

emlékeztet, hogy a digitális egységes piac, ahol a szolgáltatások szabadon áramolhatnak az 500 milliós fogyasztói piacon, a versenyképesség és a gazdasági növekedés döntő fontosságú motorja, amely magas szintű képzettséget igénylő munkahelyeket biztosít és elősegíti, hogy az Unió tudásvezérelt gazdasággá váljon;

F.

hangsúlyozza, hogy a széles sáv és az internet a gazdasági növekedés, a tudásalapú társadalom, a munkahelyteremtés, az innováció és Európa versenyképességének fontos hajtóerejét képezi, ezenfelül ösztönzi az online kereskedelmet és szolgáltatásokat; kiemeli, hogy a fogyasztóknak és a vállalkozásoknak hozzá kell férniük a széles sávhoz, hogy teljes mértékben kihasználhassák az internet kínálta előnyöket;

G.

hangsúlyozza a héával foglalkozó egyablakos ügyintézőhelyek fontosságát a határokon átnyúló elektronikus kereskedelem kkv-k számára történő megkönnyítése és az elektronikus számlázás előmozdítása érdekében; rámutat ugyanakkor, hogy az ilyen „egyablakos ügyintézőhelyek” létrehozatalára csak a meglévő intézmények keretén belül van mód az adófizetőkre háruló teher növelése nélkül;

H.

mivel azok a cégek, amelyek fejlesztették az internetes gazdaságukat, sokkal nagyobb mértékben előrehaladtak, mint a többiek, a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válságban pedig, amikor a munkahelyteremtés gyakorlatilag a kkv-kon múlik, feltétlenül meg kell szüntetni az online kereskedelem útjában álló akadályokat, hogy a kkv-k kihasználhassák annak minden előnyét;

I.

mivel az online piacoknak a lehető legrugalmasabbnak kell lenniük annak érdekében, hogy jobb üzleti és fejlesztési lehetőségeket teremtsenek ebben a szektorban;

J.

mivel az e-kereskedelem az offline kereskedelem fontos kiegészítője, amely lehetőséget nyújt a kisebb vállalatok számára a növekedéshez, és az árukhoz és szolgáltatásokhoz nagyobb hozzáférést biztosít a távoli területeken, vidéken, valamint a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek számára is;

K.

mivel a G-8-országok némelyikében az elmúlt öt évben az internetnek köszönhető a gazdasági növekedés több mint 20 %-a és a létrehozott munkahelyek 25 %-a;

L.

mivel az internetnek és az e-kereskedelemnek köszönhetően a globalizáció előnyei egyenletesebben oszlanak el a fogyasztók körében és a kkv-k között;

M.

mivel a belső piac hatékony működésének megvalósítása jelentős lépés lenne a lisszaboni stratégia céljainak megvalósítása irányában, azaz a növekedés, a foglalkoztatás és a versenyképesség növelését az EU 500 millió fogyasztójának érdekében;

N.

mivel a digitális egységes piac a fogyasztók számára nagyobb kínálatot biztosít versenyképesebb árakon, különösen a kevéssé megközelíthető térségekben, a távoli vagy külső régiókban élő vagy csökkent mozgásképességű polgárok számára, akik másképpen nem férnének hozzá széles árukínálathoz; mivel az internet lehetővé tesz új vállalkozások, különösen kkv-k indítását, valamint a meglévő vállalatok gyarapodását azáltal, hogy új piaci réseket fedeznek fel;

O.

mivel Európában 75 millióan élnek fogyatékossággal, és ezeknek a személyeknek is teljes mértékben hozzá kell férniük a belső piachoz, és a látássérült személyek esetében külön figyelmet kell fordítani a digitális interfészek kihívásaira;;

P.

mivel az internet és a technológia olyan eszközök, amelyek elősegítik a kkv-k nemzetközivé válását és azt, hogy fokozott szerepet játszhassanak a nemzetközi piacokon és kereskedelemben; felszólít a kártyás, internetes és mobiltelefonos fizetések integrált európai piacának megteremtésére; felszólít ugyanakkor az e-számlázás könnyített keretére; hangsúlyozza mindkét esetben az interoperabilitás és a nyílt szabványok jelentőségét a maximális piaci potenciál és verseny megkönnyítése érdekében;

Q.

mivel az e-kereskedelem esetében a fogyasztók az alacsonyabb árak és a nagyobb választék előnyeiben részesülnek, továbbá az is előnyös számukra, hogy helyváltoztatás nélkül vásárolhatnak; mivel mindez különösen a fogyatékkel élő fogyasztók, valamint a vidéki vagy távoli területeken élők javát szolgálja;

R.

hangsúlyozza, hogy a megfelelően működő digitális gazdaság elengedhetetlenül fontos az egész uniós gazdaság megfelelő működéséhez; mivel ugyanakkor a digitális szolgáltatások szabad mozgását jelenleg súlyosan hátráltatja a szabályok töredezettsége nemzeti szinten, amelynek k9vetkeztében a vállalkozások számos akadállyal szembesülnek az Európai Unión belüli határokon átnyúló értékesítések terén, elsősorban azért, mert tagállami szinten eltérő szabályozások alkalmazandók az olyan területeken, mint a fogyasztóvédelem, a héa, a termékspecifikus szabályozások és a kifizetési ügyletek; mivel az uniós intézményeket fel kell szólítani, hogy fokozzák arra irányuló elkötelezettségüket, hogy 2015-re felszámolják a határokon átnyúló ügyletek legfontosabb jogszabályi akadályait, továbbá fel kell szólítani a Bizottságot, hogy továbbra is tegyen javaslatokat az alapvető akadályokat érintő célzott jogalkotási intézkedésekre;

S.

mivel az e-kereskedelem alacsonyabb árakat és nagyobb választékot tesz lehetővé a fogyasztók számára, de a weboldalak 60 %-a jelenleg nem alkalmas a határokon átnyúló online vásárlásra, a fogyasztók és a vállalkozások digitális környezetbe vetett bizalma pedig még mindig alacsony;

T.

mivel fokozni kell a megbízható információk hozzáférhetőségét és az átláthatóságot, lehetővé téve, hogy a fogyasztók ne csak az árakat, hanem az áruk és a szolgáltatások minőségét és fenntarthatóságát is összevethessék online;

U.

mivel az uniós digitális piac széttagoltsága veszélybe sodorja a közösségi vívmányok szerinti jogokat, mivel a fogyasztók és a vállalkozások a határokon átnyúló e-kereskedelem tekintetében kevés jogbiztonságot élveznek, mert túl sok az eltérő követelményeket előíró jogi rendelkezés, és a gazdasági szereplők, a hatóságok vagy a fogyasztók ebből a körülményből kifolyólag nem részesülnek világos, végrehajtható szabályokból;

V.

mivel a legtöbb vita jelenleg peren kívül lezárul, és az AVR-re megállapított idő túl rövid lehet – hatékony OVR-rendszer szükséges;

W.

mivel a teljes és valóságos digitális egységes piac megvalósításához létfontosságú leküzdeni a most még sok területen meglévő jogi széttagoltságot;

X.

mivel az e-kereskedelem és az online szolgáltatások az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és környezetbarát technológiák, standardok, címkék, termékek és szolgáltatások használata révén ösztönzik a fenntartható egységes piac kialakítását;

1.

hangsúlyozza, hogy gazdasági és pénzügyi válságok idején létfontosságú a növekedést és a munkahelyteremtést ösztönző intézkedéseket hozni, és hangsúlyozza, hogy a digitális egységes piac megvalósítása döntő fontosságú lépés lenne e cél elérése felé; felhívja ezért a Bizottságot, hogy hajtsa végre a digitális egységes piac elindítására és megvalósítására irányuló tervét; kiemeli, hogy a vállalkozások és a polgárok a digitális egységes piac révén részesülhetnek a legegyszerűbben az egységes piac biztosította előnyökből;

2.

üdvözli az e-kereskedelemről és az online szolgáltatásokról szóló, 2012. január 11-én közzétett új bizottsági közleményt, amelynek célja, hogy a bizalom erősítése és az e-kereskedelem és az online szolgáltatások B2B, B2C, C2C és G2G (vállalkozások közötti, vállalkozások és fogyasztók közötti, fogyasztók közötti és kormányhivatalok közötti) ágazatokra való kiterjesztése révén koherens keretet alakítson ki az e-kereskedelem számára; felszólítja a Bizottságot, hogy 2012 végére tegyen jelentést a közlemény öt prioritási területén belül megnevezett 16 „főbb intézkedés” tekintetében elért haladásról;

3.

üdvözli „Az egységes piaci intézkedéscsomag II” című új bizottsági közleményt, amely tartalmazza az európai digitális gazdaság fejlesztését támogató legfontosabb intézkedéseket; hangsúlyozza, hogy teljes mértékben ki kell használni a digitális egységes piac kínálta előnyöket;

4.

felhívja a Bizottságot, hogy hajtsa végre, fejlessze tovább és hatékonyan kövesse nyomon az online termékekhez és tartalomhoz való, határokon átnyúló hozzáférés megkönnyítésére irányuló cselekvési tervét, és ennek érdekében adjon egy ütemtervet egy transzverzális terv végrehajtásához, amely biztosítja a digitális egységes piac fejlesztését és a hosszú távú növekedést, versenyképességet és munkahelyteremtést, valamint az európai gazdaság igazodását a mai világgazdasági kihívásokhoz;

5.

hangsúlyozza, hogy a digitális egységes piac szempontjából a széttagoltság és a jogbiztonság hiánya a fő aggály, és hogy foglalkozni kell a szabályok következetlen tagállami végrehajtásával a fogyasztók választási lehetőségének növelése érdekében; úgy véli, hogy a szétaprózottság részben az irányelvek tagállamok általi nem megfelelő vagy megkésett átültetésének is következménye, amelyet az európai intézményeknek szigorúbban kellene ellenőrizniük;

6.

hangsúlyozza, hogy az egységes piacra vonatkozó minden jelentős új jogszabályt alá kell vetni a digitális egységes piaci tesztnek; felkéri a Bizottságot, hogy hatásvizsgálati keretén belül vizsgálja meg e teszt alkalmazásának megvalósíthatóságát annak biztosítása érdekében, hogy az ne akadályozza a digitális egységes piac fejlődését, és ne növelje az akadályokat vagy a széttagoltságot az offline és az online kereskedelem tekintetében;

7.

üdvözli az új értesítési-cselekvési rendszer Bizottság általi bejelentését, és ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv értelmében az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások nyújtóinak bizonyos körülmények között kötelességük fellépni azzal a céllal, hogy a jogellenes online tevékenységeket megelőzzék vagy azoknak véget vessenek;

8.

egyetért a Bizottsággal abban, hogy az e-kereskedelemről szóló irányelv által biztosított jelenlegi jogi keret nem szorul felülvizsgálatra; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az illegális tartalmakra vonatkozó értesítési-cselekvési eljárások végrehajtása tekintetében további tisztázások szükségesek;

9.

hangsúlyozza, hogy korszerűsíteni kell és meg kell könnyíteni a szakmai képzettségek elismerésének folyamatát, és ki kell terjeszteni az automatikus elismerés hatókörét a jelenleg e körbe tartozó szakmák mellett újabbakra, különösen a zöld és a digitális iparágakban szükséges új szakmákra; megállapítja, hogy mindez elősegíti a magasan képzett munkavállalók mobilitását;

10.

hangsúlyozza a felhőalapú számítástechnika fejlesztéséről szóló európai stratégia fontosságát, mivel lehetőséget kínál az EU versenyképessége, növekedése és a munkahelyteremtés számára; hangsúlyozza, hogy a felhőalapú számítástechnika, mivel az elindulási költségek minimálisak és kevés infrastruktúrát igényel, az európai informatikai ágazat és különösen a kkv-k számára lehetőséget biztosít a fejlődésre és arra, hogy a kiszervezés, az új digitális szolgáltatások és az adatközpontok terén vezető pozíciót szerezzenek;

11.

felhívja a figyelmet az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv és a belső piaci információs rendszer közötti kapcsolat fontosságára;

12.

hangsúlyozza, hogy a kkv-k képezik az európai gazdaság gerincét, és ezért feltétlenül ki kell dolgozni egy cselekvési tervet a digitális egységes piaci integrációjukhoz; továbbá hangsúlyozza, hogy minden európai kkv-nak mielőbb rendelkeznie kell széles sávú hozzáféréssel; hangsúlyozza, hogy a digitális gazdaságból és a digitális egységes piacból származó lehetőségek kihasználása az innováció és az ikt intelligens felhasználása révén sokat segítene abban, hogy a kkv-k kijuthassanak a mostani válságból, és növekedést és munkahelyeket teremthessenek;

13.

támogatja a Bizottság azon törekvését, hogy a digitális szakadék áthidalása érdekében megerősítse és elősegítse az ikt-infrastruktúra fejlesztését; emlékeztet arra, hogy az ikt-infrastruktúra fejlődése kedvezően befolyásolja az Európai Unióban a társadalmi kohéziót, a gazdasági növekedést és a versenyképességet, valamint a kommunikációt, a kreativitást és a polgárok oktatáshoz és információhoz való hozzáférését; üdvözli a vidéki területek ikt-infrastruktúrákhoz való csatlakozásának javítására irányuló, a regionális fejlesztési és vidékfejlesztési programok keretébe ágyazott kezdeményezéseket, illetve az EBB erre irányuló kezdeményezéseit;

14.

hangsúlyozza, hogy a növekedésre és munkahelyteremtésre vonatkozó cél teljesítése tekintetében döntő fontosságú az e-kereskedelem útjában álló fennmaradó akadályok felszámolása, továbbá a vállalkozások számára azon szükséges információk és készségek biztosítása, valamint azon szükséges eszközök felkínálása, amelyekkel könnyebben és hatékonyabban fejleszthetik online vállalkozásukat;

15.

hangsúlyozza, hogy a teljes mértékben működőképes digitális egységes piac megvalósításához összehangolt erőfeszítés szükséges annak biztosítása érdekében, hogy korától, tartózkodási helyétől, iskolázottságától vagy nemétől függetlenül minden állampolgár hozzáférjen az internethez és a használatához szükséges készségekhez;

16.

kitart amellett, hogy a versenyképes digitális egységes piac fejlődése szempontjából döntő fontossággal bírnak a digitális jártasságok, és hogy minden európainak rendelkeznie kell a megfelelő digitális készségekkel; hangsúlyozza a digitális ismeretek és jártasság terén tapasztalható hiányosságok 2015-ig történő felére csökkentésével kapcsolatos elkötelezettség döntő fontosságát;

17.

felhívja ennek megfelelően a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki egy ilyen cselekvési tervet, és ennek az alapja a kkv-k digitális értékláncba való integrálása legyen, amihez az innovációt és a versenyképességet szolgáló ikt intelligens felhasználását ösztönző intézkedéseket és kezdeményezéseket kell tenni, valamint több információt kell rendelkezésre bocsátani az internetes gazdaság előnyeiről és lehetőségeiről – pl. az elektronikus üzletvitelt támogató európai hálózat (eBSN) révén –, illetve más intézkedések mellett az innovatív kkv-knak is pénzügyi támogatást kell nyújtani;

18.

hangsúlyozza az európai digitális vállalkozások fellendítéséről szóló stratégia kidolgozásának fontosságát az online kereskedők képzésének támogatása és a kkv-kat fejlesztő programok ösztönzése érdekében, középpontban az összes ágazat innovatív, dinamikus kkv-ivel, hogy biztosítsák a nagy növekedési potenciált és az innovációt, és új munkahelyeket teremtsenek Európában, és egyúttal erősítsék a fogyasztói bizalmat, valamint olyan új piaci réseket alakítsanak ki a kkv-k számára, amelyek egyébként nem léteznének;

19.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat a meglévő jogszabályok végrehajtására annak érdekében, hogy kezeljék a kkv-k növekedését hátráltató olyan akadályokat, mint a piacra lépés magas költségei, a márka több országban való ismertségének kialakításával járó kiadások és az informatikai rendszer korlátozott volta;

20.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a meglévő programok, mint például a versenyképességi és innovációs program (CIP), a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő új program (COSME), a „Horizont 2020” kutatási és innovációs program, illetve egyedi programok létrehozatala, valamint a kockázati tőkealapokról szóló rendeletjavaslat révén vezessenek be olyan intézkedéseket, amelyek pénzügyi támogatást kívánnak nyújtani az innovatív kkv-knak;

21.

úgy véli, hogy az ikt következetes alkalmazása mellett a digitális egységes piac fejlődése szempontjából fontos az ikt-kutatási kiválóság támogatása, valamint a köz- és a magán szféra magas kockázatú, együttműködésre épülő ikt-kutatásba és innovációba való befektetéseinek elősegítése; hangsúlyozza, hogy Európának élen kell járnia az internetes technológiák és szabványok fejlesztésében; javasolja, hogy a soron következő pénzügyi terv és a Horizont 2020 program keretében jelentős mértékben növeljék meg az uniós ikt-kutatás költségvetését;

22.

támogatja a kutatási központokkal való együttműködés lehetőségét; üdvözli a távközlési hálózatokba való köz- és magánberuházásoknak az európai hálózatfinanszírozási eszköz (CEF) keretében történő előmozdítására irányuló bizottsági terveket, és hangsúlyozza a transzeurópai digitális hálózat fenntartható bevezetésének fontosságát az EU gazdasági növekedése és versenyképessége szempontjából;

23.

megállapítja, hogy az ultra-nagysebességű széles sáv gyors kiépítése létfontosságú Európa globális versenyképessége, az európai termelékenység fejlődése és az olyan új és kisvállalkozások megjelenése szempontjából, amelyek vezető szerepet tölthetnek be a különböző ágazatokban, például az egészségügy, a feldolgozó- és a szolgáltatóipar területén;

24.

külön intézkedések meghozatalát kéri annak biztosítására, hogy a kkv-k teljes mértékben élvezhessék a széles sávú technológiával járó lehetőségeket az elektronikus kereskedelem és az elektronikus közbeszerzés területén; felszólítja a Bizottságot a tagállamok arra irányuló kezdeményezéseinek támogatására, hogy fejlesszék a kkv-k esetében az e-készségeket és ösztönözzék az innovatív, internetalapú üzleti modelleket a versenyképességi és innovációs programon (CIP), illetve annak jövőbeni utódján, a vállalkozások és a kkv-k versenyképességét elősegítő programon (COSME) keresztül;

25.

felszólítja a Bizottságot a határokon átnyúló szállítási szolgáltatások meglévő akadályainak megállapítására, valamint a felszámolásukat szolgáló megfelelő intézkedések meghozatalára, figyelembe véve az elvégzett új vizsgálat megállapításait és oly módon, hogy a vállalkozások és a fogyasztók teljes mértékben élvezzék a digitális egységes piac előnyeit; hangsúlyozza, hogy a szabad és tisztességes verseny segíti elő a legjobban a hozzáférhetőséget, a megbízhatóságot, a gyors szállítást, a barátságos kiszolgálást, a hatékony és átlátható visszaküldési rendszert és az alacsonyabb árakat a határokon átnyúló kereskedelem akadályozásának elkerülése és a fogyasztói bizalom növelése érdekében; úgy véli, hogy a határokon átnyúló szállítási szolgáltatásoknak nem pusztán a fizikai határokon kell alapulniuk, hanem – amennyiben lehetséges – figyelembe kell venniük a fogyasztótól való távolságot is; fontosnak tartja olyan innovatív kiszállítási formák biztosítását, amelyek nagyobb rugalmasságot tesznek lehetővé az átvétel idejének vagy helyének, illetve egy lehetséges átvételi pont kiválasztása tekintetében járulékos költségek nélkül; döntő fontosságúnak tartja olyan intézkedések megfontolását, amelyek megfizethető áron garantálják a kiszállítást a távolabbi vagy külső területeken;

26.

emlékeztet arra, hogy a valamennyi közlekedési mód (azaz például közúti kabotázs, vasúti áruszállítás stb.) egységes piaca megvalósítására és a környezetvédelmi jogszabályokra vonatkozó integrált politikai megközelítés szükséges, hogy elkerülhetők legyenek a szállítói lánc zavarai vagy a távértékesítéssel foglalkozók és az e-kereskedelem ügyfeleinek szükségtelen költségnövekedése;

27.

felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot az adminisztratív terhek csökkentésére azáltal, hogy lehetővé teszik vagy az eladó, vagy a vevő országa rendszerének alkalmazását a dupla eljárások elkerülése érdekében, valamint hogy ne okozzon zavart annak eldöntése, mely szabályok vonatkoznak az online kereskedőre és online fogyasztókra;

28.

felszólítja a Bizottságot, hogy találjon megoldásokat a kkv-k olyan nehézségeire, mint a visszaküldések kezelése, a szállítási infrastruktúra problémái, valamint a határokon átnyúló panaszok és konflusok megoldásából keletkező költségek csökkentésére;

29.

hangsúlyozza, hogy mivel a honlapok tartalmának gépi nyersfordítása viszonylag könnyen megoldható, a digitális világ további előnye, hogy hozzájárul a nyelvi akadályok lebontásához az egységes piacon;

30.

hangsúlyozza, hogy a fogyasztók számára fontos a hatékony kiszállítás, a szállításra vonatkozó jobb visszajelzés, valamint a termék pontos átvétele, amelyek mindegyikét a fogyasztók rendkívül fontos szempontjaként adta meg a fogyasztói piacok legutóbbi eredménytáblája;

31.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgálják meg a határokon átnyúló online ügyletekre vonatkozó héaszabályok egyszerűsítésének és egységesítésének lehetőségeit; rámutat, hogy a meglévő európai héakeret hátráltatja az új digitális szolgáltatások fejlődését, és a héára vonatkozó szabályok felülvizsgálatakor elsődleges célnak kell tekinteni a vállalatok arra irányuló ösztönzését, hogy új, egész Európát átfogó online szolgáltatásokat fejlesszenek és kínáljanak; hangsúlyozza, hogy a digitális úton terjesztett kulturális, zsurnalisztikai és kreatív tartalmakra ugyanannak a héakulcsnak kellene vonatkoznia, mint a fizikai megfelelőjükre a piaci torzulások elkerülése érdekében; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ragadják meg azt a lehetőséget, amelyet a héa szabályozásának 2015. évi módosítása jelent annak érdekében, hogy legalább a kkv-k számára létrehozzák és kiterjesszék az egyablakos ügyintézési rendszert az e-kereskedelemre;

32.

felszólítja a Bizottságot, hogy javasolja a 2006/112/EK irányelv felülvizsgálatát, hogy bevezetésre kerüljön a kulturális tartalommal kapcsolatos, elektronikusan nyújtott szolgáltatások új kategóriája, amelyre csökkentett héakulcs érvényes; javasolja, hogy az online értékesített kulturális művek és szolgáltatások, például a digitális könyvek részesüljenek a hagyományos formájú hasonló termékekkel – például a zsebkönyvekkel – megegyező kedvezményes elbánásban, és ezért alkalmazzanak rájuk csökkentett héakulcsokat; ezzel összefüggésben úgy véli, hogy a digitális kiadványok esetében a csökkentett héakulcs alkalmazása ösztönözhetné a jogszerű kínálatot, és jelentős mértékben növelhetné a digitális platformok vonzerejét;

33.

felhívja a Bizottságot, hogy a héára vonatkozó jogszabály felülvizsgálatának keretében találjon megoldást arra az esetleges anomáliára, hogy a nyomtatott könyvek és más kulturális tartalmak tekintetében csökkentett héakulcsot alkalmazhatnak, az elektronikus formátumban rendelkezésre álló azonos áruk tekintetében viszont nem;

34.

üdvözli a Bizottság zöld könyvét a kártyás, internetes és mobiltelefonos fizetésről; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki és hajtsanak végre megfelelő intézkedéseket, hogy az online és mobiltelefonos fizetésekhez létrejöjjön egy teljes mértékben és hatékonyan integrált, versenyképes, innovatív, semleges és biztonságos uniós szabályozási keret;

35.

hangsúlyozza a kis összegű kifizetések és a kisebb összegek kifizetésével gyakran együtt járó magas adminisztratív költségek kezelésének fontosságát; felhívja a figyelmet a mobiltelefonokkal, okostelefonokkal és táblagépekkel történő fizetések egyre gyakoribbá válására, és úgy véli, hogy mindez új válaszlépéseket tesz szükségessé;

36.

hangsúlyozza, hogy a média- és kulturális tartalmakért történő online fizetéskor egyre többször kerül sor kis összegű kifizetésekre, és ezt hasznos eszköznek tartja, amely biztosítja a jogtulajdonosok díjazását;

37.

rámutat arra, hogy az egységes eurófizetési térségben (SEPA) a hazai és a határokon átnyúló multilaterális bankközi díjak (MIF-ek) tagállamonként jelentősen különböznek; úgy véli, hogy annak lehetővé tétele érdekében, hogy a fogyasztók ki tudják használni az egységes piacot, az egységes eurófizetési térségben (SEPA) mind a hazai, mind a határokon átnyúló multilaterális bankközi díjakat harmonizálni kell; felhívja a Bizottságot, hogy 2012 végéig végezzen hatásvizsgálatot a multilaterális bankközi díjak felső határának megszabása és annak fokozatos csökkentése tekintetében; felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy rendeletre, amely harmonizálja és fokozatosan csökkenti a multilaterális bankközi díjakat, hogy 2015 végéig összhangba kerüljenek a tényleges költségekkel; úgy véli, hogy fokozatosan meg kell szüntetni a felárakat, az árengedményeket és egyéb döntésbefolyásoló gyakorlatokat, előkészítve az átláthatóbb egységes európai fizetési piac felé vezető utat;

38.

hangsúlyozza, hogy a fogyasztóknak komoly aggályaik vannak a magánélet védelme és az adatbiztonság szempontjából, és ez hajlamos elriasztani őket az online vásárlástól; úgy ítéli meg, hogy a meglévő adatvédelmi jogszabályt hozzá kell igazítani az új kihívásokhoz és innovációkhoz a jelenlegi és jövőbeni technológiai fejlesztések terén, amilyen például a számítási felhő;

39.

elismeri a felhőszámításban rejlő gazdasági és társadalmi potenciált, amelyet az eddig bizonyított, és felhívja a Bizottságot, hogy fogadjon el kezdeményezéseket az e technológiával ezen a területen járó előnyök kihasználása érdekében, amint fejlettebbé válik e technológia; elismeri ugyanakkor a felhőszámítás fejlesztéséből eredő számos, műszaki és jogi problémát;

40.

elismeri a számítási felhőben rejlő óriási potenciált, és felszólítja a Bizottságot, hogy késedelem nélkül tegyen a számítási felhőre vonatkozó európai stratégiára irányuló javaslatot;

41.

felszólítja a Bizottságot, hogy hajtsa végre a távközlési csomag adatsértés bejelentésével kapcsolatos rendelkezéseit, és e rendelkezéseket tegye a tagállamokban minden fogyasztó számára hozzáférhetővé;

42.

emlékeztet az egyetemes szolgáltatásról és felhasználói jogokról szóló irányelv rendelkezéseire, amelyek értelmében a távközlési üzemeltetőknek kötelezniük kell az internetszolgáltatókat a közszolgálati üzenetek valamennyi ügyfelük számára történő eljuttatására; felszólítja a Bizottságot, hogy ellenőrizze, hány távközlési szabályozó tartja be e szabályokat, és erről készítsen jelentést az Európai Parlamentnek;

43.

üdvözli ezért a Bizottság által javasolt új adatvédelmi rendeletet, kiemeli, hogy a polgárok számára biztosítani kell, hogy jobban ellenőrizhessék személyes adataik feldolgozását, és hangsúlyozza, hogy erről a kérdésről egy olyan új rendeletet kell jóváhagyni és végrehajtani, amely a magánélet és az alapvető jogok védelme mellett garantálja a jogbiztonságot és kellő rugalmasságot enged a vállalkozásoknak ahhoz, hogy az üzleti tevékenységüket nagy költségek nélkül fejleszthessék, ugyanakkor az adminisztratív terhek egyszerűsítését és csökkentését is lehetővé teszi számukra;

44.

üdvözli a szerzői és szomszédos jogok kollektív kezelésének jogi keretére irányuló bizottsági javaslatot a közös jogkezeléssel foglalkozó társaságok jobb elszámoltathatósága, átláthatósága és irányítása, hatékony vitarendezési mechanizmusok biztosítása, valamint az engedélyezési rendszerek tisztázása és egyszerűsítése érdekében; az internethasználók jogainak és internetbe vetett bizalmának megerősítése érdekében elengedhetetlennek tartja, hogy világos és érthető tájékoztatást kapjanak arról, hogy mely személyes adatok gyűjtésére kerül sor, milyen céllal, és azokat mennyi ideig tárolják; hangsúlyozza, hogy az adatvédelemre vonatkozó közösségi joganyag jelenlegi felülvizsgálata során biztosítani kell a jogbiztonságot és a jogi egyértelműséget, valamint a magas színvonalú adatvédelmet; üdvözli, hogy 2012-re bejelentették a számítási felhővel kapcsolatos általános európai stratégiát, és elvárja ennek kapcsán különösen a joghatósággal, az adatvédelemmel és az illetékességgel kapcsolatos kérdések tisztázását;

45.

határozottan úgy véli, hogy a magánélet védelme nem pusztán az Európai Unió alapértéke, hanem központi szerepet játszik a felhasználók digitális környezet iránti szükséges bizalmának erősítésében, amelynek segítségével teljes mértékben megvalósul a digitális egységes piac; üdvözli ezért az arra vonatkozó bizottsági javaslatot, hogy az adatvédelmi irányelvet igazítsák hozzá az aktuális digitális környezethez, elősegítve ezzel az online környezet innovatív jellegét, és fellendítve az olyan ígéretes új technológiák fejlesztését, mint a felhőalapú számítástechnika;

46.

újra kijelenti, hogy a globális megközelítés az adatvédelem és a kalózkodás jelentette kihívások kezelése során alapvető fontosságú; e tekintetben szoros együttműködést szorgalmaz az EU és az Internetirányítási Fórum között;

47.

kéri annak egyértelművé tételét, hogy az internetszolgáltatók az EU-n belüli adatkezelés és/vagy adatgyűjtés során kötelesek betartani az uniós adatvédelmi jogszabályokat, az uniós versenyjogot, és kötelesek tiszteletben tartani a szellemitulajdon-jogok védelmét, valamint az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv (30) és a távközlési csomag (31) rendelkezéseit, függetlenül attól, hogy az adatokat hol tárolják és/vagy hol dolgozzák fel; úgy véli, hogy az interneten szolgáltatásokat nyújtók azonosítása tekintetében a fokozott átláthatóságnak kulcsszerepet kellene játszania a fogyasztók bizalmának erősítésében, az e téren meglévő legjobb gyakorlatokat előmozdításában, valamint abban, hogy az európai megbízhatósági címke létrehozatala érdekében alapvető kritérium gyanánt szolgáljon;

48.

emlékeztet arra, hogy a 2000/31/EK irányelv 5. cikke szerint az online szolgáltatók kötelesek könnyen felismerhető módon feltüntetni azonosító adataikat, valamint hogy e kötelezettség betartása elengedhetetlen az elektronikus kereskedelem iránti felhasználói bizalom biztosításához;

49.

felhívja a Bizottságot, hogy a digitális egységes piac megvalósításának keretében korszerűsítse a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó jogi keretet, és tegyen javaslatot a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó európai stratégiára, és sürgősen hajtsa végre e stratégiát a XXI. század online valóságához való alkalmazkodás érdekében; az ezzel kapcsolatos jogi eszközökre vonatkozóan várja a Bizottság javaslatait, többek között a szerzői jogok európai közös kezelését egyszerűsítő jogszabályokra és a szellemitulajdon-jogok végrehajtásáról és a hamisítás és kalózkodás elleni küzdelemről szóló irányelvre irányuló javaslatokat; úgy véli továbbá, hogy a hozzáférhetőség fokozása érdekében mérlegelni kell és tovább kell fejleszteni az innovatív üzleti modelleket és különböző engedélyezési struktúrákat a szerzői jog fenntartása és a jogtulajdonosok díjazásának biztosítása mellett;

50.

hangsúlyozza a kivételek és korlátozások összehangolt megközelítésének jelentőségét a szerzői jog terén, valamint a márkajelzések és szabadalmak harmonizált törvényes kivételeit, amelyek gyakran a kutatók és fejlesztők javát szolgálják, mivel a cél az, hogy könnyebbé váljon az új és innovatív szolgáltatások fejlesztése, alkalmazása és fogyasztók általi felhasználása, valamint javuljon a kutatócsoportok, újítók, művészek és felhasználók jogbiztonsága, amely szükséges a virágzó európai digitális környezet megvalósulásához;

51.

rámutat, hogy a polgárok jogainak és szabadságainak tiszteletben tartása mellett folytatni kell a szellemituljadon-jogok jogszabályi harmonizációját a digitális egységes piac kiteljesítésének megvalósítása érdekében;

52.

felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot elfogadott, a szerzői jogokat tiszteletben tartó szektorspecifikus megoldásokra, amelyek biztosítják a szerzők tisztességes díjazását, valamint elősegítik a jogszerű kulturális termékek széles választékához való nyilvános hozzáférést;

53.

sürgeti a Bizottságot, hogy a közös jogkezelő szervezetek jobb elszámoltathatóságának, átláthatóságának és irányításának biztosítása, hatékony vitarendezési mechanizmusok létrehozása és a zenei ágazatban az engedélyezési rendszerek tisztázása és egyszerűsítése céljából gyorsítsa fel a közös jogkezelésre vonatkozó jogalkotási javaslattal kapcsolatos előkészítő munkát;

54.

hangsúlyozza, hogy a média- és kulturális tartalmakért történő online fizetéskor a kis összegű kifizetések egyre fontosabbá válnak, és – bár ezek felhasználóbarát jellege még fokozható – ezt hasznos eszköznek tartja az alkotók díjazásának biztosítása érdekében, hiszen a nagyközönség számára megfizethető áron biztosít hozzáférést a legális tartalmakhoz; úgy véli ezért, hogy a kis összegű kifizetések hathatós eszközt jelentenek az illegális tartalmak elleni küzdelemben; hangsúlyozza azonban, hogy a fogyasztók és a digitális platformok javát szolgáló, egyszerű, innovatív és költséghatékony megoldások kialakítása céljából meg kell birkózni az online fizetési rendszerekkel együtt járó problémákkal, így például az átjárhatóság hiányával és a kis összegű fizetések fogyasztókat terhelő magas költségeivel; hangsúlyozza, hogy a jogszerű online kulturális kínálat megfizethető árak melletti bővítése tartósan visszaszoríthatja az interneten a jogellenes platformokat;

55.

hangsúlyozza, hogy az új és egyre bővülő internetes technológiák és online szolgáltatások fokozták az audiovizuális és más kulturális és kreatív digitális tartalmak iránti keresletet – különösen a fiatalok körében –, továbbá új és innovatív lehetőségeket rejtenek magukban a kínálat bővítése és személyre szabása terén; megjegyzi ugyanakkor, hogy a jelenlegi elégtelen legális kínálat nem képes kielégíteni e keresletet, ami a felhasználókat az illegális tartalmak használatára ösztönzi; úgy véli, hogy az elérhetőség fokozása érdekében fontolóra kell venni innovatív üzleti modelleket és eltérő engedélyezési struktúrákat; kéri a jogszerű kínálatok differenciálódását és megsokszorozódását várhatóan előmozdító digitális technológiák jobb kihasználását, fenntartva ezáltal a fogyasztói bizalmat és a növekedést, egyúttal biztosítva az alkotók méltányos és arányos díjazását;

56.

határozottan támogatja az internetes termékhamisítás és az iparjogvédelmi jogsértések megakadályozására irányuló tagállami és európai szintű intézkedéseket;

57.

üdvözli a jogszerű online tartalmakat kínáló szolgáltatások fokozott elérhetőségét és fejlesztését célzó javaslatokat, de hangsúlyozza, hogy korszerűbb és uniós szinten egységesebb szerzői jogi rendszerre van szükség; ezért hangsúlyozza, hogy olyan szerzői jogi jogszabályra van szükség, amely biztosítja a megfelelő ösztönzőket és az egyensúlyt, és lépést tart a modern technológiával; úgy ítéli meg, hogy a több területre kiterjedő engedélyezés ösztönzését, előmozdítását és fenntarthatóságát a digitális egységes piacon elsősorban a fogyasztói keresletre reagáló, piacvezérelt kezdeményezésekkel kell elősegíteni; ennek megfelelően kéri a Bizottságot, hogy késedelem nélkül hajtsa végre a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó stratégiát;

58.

határozottan elítéli a vásárlókkal szembeni, állampolgárság vagy lakóhely alapján történő megkülönböztetés minden formáját, emlékeztetve a 2006/123/EK szolgáltatási irányelv 20. cikkének (2) bekezdésére, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gondoskodjanak az említett irányelv teljes körű végrehajtásáról;

59.

hangsúlyozza, hogy a fogyasztók jogairól szóló irányelv fontos előrelépést jelentett a fogyasztók és a vállalkozások jogbiztonságának erősítése felé az online ügyletek terén, és ma az online szolgáltatások esetében ez a legfontosabb fogyasztóvédelmi eszköz; felhívja a tagállamokat, hogy gondoskodjanak a hatékony, gyors végrehajtásáról; felszólít az online vállalkozásokra vonatkozó jó gyakorlatokat tartalmazó kódex elkészítésére, és támogatja e tekintetben a szerződésmintákra vonatkozó javaslatokat; úgy véli, hogy a fogyasztók jogairól szóló irányelv végrehajtása a szerződésminták fontos részét jelentené, miközben a meglévő kereskedelmi gyakorlatokat is tiszteletben kellene tartani; felszólítja továbbá a tagállamokat, döntsék el, hogy hosszú távon az egységes piaci jogszabályok harmonizációját részesítik előnyben vagy egy második nemzeti rendszert; utóbbi esetben bátorítja a tagállamokat az erőfeszítések fokozására annak érdekében, hogy terjesszenek be konstruktívan olyan ügyeket, mint a közös európai adásvételi jog az EU-n belüli határokon átnyúló kereskedelem elősegítése céljával a fogyasztók és a vállalkozások javát szolgálva;

60.

a közös európai adásvételi jogról szóló, nemrégiben javasolt rendeletben – amely lehetővé teszi, hogy a szerződő felek megállapodjanak annak alkalmazásában a nemzeti adásvételi jogszabályok alternatívájaként – jelentős lehetőséget lát arra, hogy segítségével kezeljék a belső piac szétaprózottságát, és az internetes ügyleteket hozzáférhetőbbé és jogilag kiszámíthatóbbá tegyék a fogyasztók és a vállalkozások számára egyaránt;

61.

emlékeztet arra, hogy a tagállamok a maguk részéről az uniós szabályok gyors és nem bürokratikus végrehajtásával szintén hozzájárulhatnak a fogyasztók jogainak tényleges érvényesítéséhez;

62.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki olyan hatékony eszközöket, mint a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat (CPC), és biztosítsanak számukra megfelelő forrást, hogy garantálják az átláthatóságról és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló európai szabályok alkalmazását az online kereskedők részéről, ezáltal biztosítsák a fogyasztóvédelem magas szintjét;

63.

hangsúlyozza, hogy a nagyközönség körében szükség van az e-ismeretek javítására irányuló tagállami kezdeményezésekre; megjegyzi, hogy az uniós állampolgárokat digitális ismeretekkel kell felvértezni, hogy az on-line szolgáltatások jelentette előnyöket teljes mértékben kihasználják, és részt vegyenek a digitális társadalomban;

64.

felhívja a Bizottságot, hogy a digitális egységes piacra vonatkozó politikákba minden esetben építse be a fogyasztói hozzáférhetőség elemét, azaz a fogyatékossággal élő személyek számára az akadálymentes környezet megvalósítását és a hozzáférhető szolgáltatások teljes körét, hogy a fogyasztók minden csoportja hozzájuthasson a digitális egységes piachoz, és teljes mértékben részesülhessen az előnyeiből;

65.

hangsúlyozza, hogy a nagyközönség körében szükség van az e-ismeretek javítására irányuló tagállami kezdeményezésekre, különösen a szociális szempontból hátrányos helyzetű rétegek esetében, külön figyelmet fordítva az idősekre a tevékeny időskorral kapcsolatos elgondolás támogatása érdekében;

66.

elismeri a felhasználói jogok európai chartájának jelentőségét, amely tisztázná az információs társadalom polgárainak jogait és kötelességeit;

67.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a határokon átnyúló kereskedelembe vetett fogyasztói bizalom erősítésének eszközeként támogassák az árakat összehasonlító, átlátható és megbízható, különböző nyelveken hozzáférhető honlapok létrehozatalát;

68.

hangsúlyozza, hogy létre kell hozni egy európai megbízhatósági jelzést, amely garantálná, hogy az online működő vállalkozások teljes mértékben tiszteletben tartják az uniós jogot; ennek egyszerűnek és jól felépítettnek kellene lennie, és az e-kereskedelem szempontjából hozzáadott értékkel bíró tartalommal kell megtölteni, hogy a tájékoztatás révén erősítse a bizalmat és az átláthatóságot, valamint a jogbiztonságot úgy fogyasztók, mint a vállalkozások számára a létező, jogilag nem kötelező erejű W3C-szabványoknak megfelelően a fogyatékkal élő személyek érdekében;

69

hangsúlyozza továbbá, hogy integrált megközelítés szükséges a fogyasztói bizalom javításához a határokon átnyúló jogszerű szolgáltatások igénybevétele esetén;

70.

hangsúlyozza, hogy az EU-nak a vállalkozások és a fogyasztók számára sürgősen gondoskodnia kell a bizalomról és az online kereskedelmet lehetővé tevő eszközökről a határokon átnyúló kereskedelem fokozása érdekében; ennélfogva a licencrendszerek egyszerűsítésére és a szerzői jogra vonatkozó hatékony keret létrehozására hív fel;

71.

üdvözli a digitális egységes piac megvalósítása előtt álló – leginkább a jogszerű és határokon átnyúló online szolgáltatások fejlesztését gátló – akadályok leküzdésére irányuló bizottsági kezdeményezést; hangsúlyozza továbbá, hogy javítani kell a fogyasztói bizalmat a határokon átnyúló jogszerű szolgáltatások igénybevétele iránt; hangsúlyozza, hogy a digitális egységes piac lehetővé fogja tenni a polgárok számára, hogy az egész EU-ban hozzáférjenek a digitális tartalmak és szolgáltatások minden formájához (pl. zene, audiovizuális tartalmak, videojátékok);

72.

egyetért a Bizottsággal abban, hogy az egységes online piacban rejlő lehetőségek maximális kihasználását nagyrészt az akadályozza, hogy továbbra is fennáll az egymással nehezen vagy egyáltalán nem összeegyeztethető törvények, szabályok, szabványok és gyakorlatok mozaikja;

73.

üdvözli a Bizottság alternatív vitarendezésről (AVR) és online vitarendezésről (OVR) szóló jogalkotási javaslatait, és hangsúlyozza a tényleges elfogadásuk fontosságát a határokon átnyúló panaszok és konflusok megoldásának elősegítése érdekében; hangsúlyozza annak szükségességét is, hogy e mechnizmusokat széles körben megismertessék a fogyasztókkal és a kereskedőkkel annak érdekében, hogy elérhessék a gyakorlati eredményesség kívánt szintjét emlékeztet a hatékony jogorvoslati mechanizmus fontosságára, amely biztosítja, hogy a fogyasztók jogaikkal élhessenek, egyúttal hangsúlyozza, hogy jobban kell tájékoztatni a polgárokat az ilyen mechanizmus részleteiről és más problémamegoldó eszközökről; mindez fokozhatja az áruk és szolgáltatások határokon átnyúló vásárlását, és hozzájárulhat az olyan még meglévő szűk keresztmetszetek megszüntetéséhez, amelyek különösen a digitális piacon hátráltatják a növekedést és az innovációt, és amelyek jelenleg megakadályozzák az egységes piacban rejlő összes lehetőség kiaknázását; hangsúlyozza, hogy a belföldi és a határokon átnyúló e-kereskedelemre vonatkozó online vitarendezési platform léte erősíteni fogja a digitális egységes piacba vetett fogyasztói bizalmat;

74.

elismeri, hogy meg kell találni a polgárok online környezetbe vetett bizalma erősítésének módjait és garantálni kell a személyes adatok és a magánélet, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága védelmét, ideértve a földrajzi, műszaki és szervezeti akadályok lebontását is a jogorvoslati mechanizmusok tekintetében; a fogyasztói bizalom szempontjából központi követelménynek tekinti a viták gyors és költséghatékony rendezését, különösen az online ügyletek tekintetében; ezért üdvözli a fogyasztóvédelmi jogon alapuló, bíróságon kívüli és online vitarendezéssel kapcsolatos bizottsági javaslatokat, valamint a vállalkozások közötti vitarendezés vonatkozásában bejelentett jogalkotási kezdeményezést;

75.

tudomásul veszi a nem engedélyezett vagy illegális tartalmak elleni küzdelem jegyében a fizetési szolgáltatásokkal kapcsolatos együttműködési intézkedésekre irányuló bizottsági javaslatokat; hangsúlyozza, hogy a magánszférabeli felekkel való együttműködésnek olyan szilárd jogi keretre kell épülnie, amely minden fél számára biztosítja az adatok bizalmasságának tiszteletben tartását, a fogyasztók védelmét, valamint a jogorvoslathoz és az igazságszolgáltatás igénybevételéhez való jogot; hangsúlyozza, hogy az első lépésnek az értesítési-cselekvési intézkedések hatékony végrehajtásának kell lennie, amelyek minden fél számára biztosítják a jogszabályban kimondott, a független és pártatlan bíróság előtti tisztességes bírósági eljáráshoz való egyetemes és alapvető jogot; hangsúlyozza, hogy a nem engedélyezett és jogellenes tartalmak elleni küzdelemben minden szereplőnek, köztük a pénzforgalmi szolgáltatóknak és a hirdetőknek is szerepet kell vállalniuk;

76.

lelkesen üdvözli „A gyermekbarát internet stratégiája” című új bizottsági közleményt; szorgalmazza, hogy a Bizottság, a tagállamok és az ágazat ösztönözzék az új technológiai fejlesztések felhasználását az oktatás terén és a kiskorúak védelme érdekében, valamint szorosan és hatékonyan működjenek együtt a gyermekek számára biztonságos internet garantálása érdekében; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a digitális technológiák megismerésére és elsajátítására irányuló, olyan felnőtteknek szóló projekteket, akik oktatási, szakképzési feladatokat látnak el és a következő generációk felneveléséért felelősek, hogy tudatosítsák bennük, hogy az ikt milyen lehetőségeket rejt, és milyen veszélyeket jelenthet a gyermekekre és kiskorúakra nézve, hozzájárulva egyszersmind a generációk közötti technológiai szakadék csökkentéséhez; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fejlesszenek ki az információs technológiáról szóló képzési programokat a belső digitális piaccal kapcsolatos fogyasztói jogok, kötelezettségek és kockázatok tekintetében;

77.

szorgalmazza, hogy az érdekeltek kötelezzék el magukat a kiskorúaknak szóló felelősségteljes hirdetések mellett, elsősorban úgy, hogy tartózkodnak az agresszív és félrevezető televíziós és online hirdetésektől, valamint hogy tiszteletben tartják és maradéktalanul végrehajtják a meglévő magatartási kódexeket és a hasonló kezdeményezéseket;

78.

szükségesnek tartja az oktatási célú és kulturális alkotások digitalizálásának támogatását minél több hivatalos uniós nyelven, hogy a nagyközönség számára értékes és hasznos tartalmak jöjjenek létre;

79.

hangsúlyozza a harmadik országok digitális piacaival kiépített kapcsolat szabályozására szolgáló egyértelmű elvek meghatározásának fontosságát, különösen az uniós szintű projektek, mint például a világörökség digitalizálása esetében;

80.

felhívja a Bizottságot, hogy a zavarok és a megkülönböztetés elkerülése érdekében gondoskodjon a szelektív forgalmazásra vonatkozó szabályok helyes alkalmazásáról;

81.

felszólítja a Bizottságot, hogy a hálózatsemlegesség biztosítása érdekében terjesszen elő jogalkotási javaslatot;

82.

rámutat, hogy a fokozott verseny, az adatforgalom irányításának átláthatósága és a minőségi szolgáltatás, valamint a szolgáltatók közötti könnyű váltás a hálózati semlegesség biztosításának minimálisan szükséges feltételei; újra kijelenti, hogy támogatja a nyílt internetet, ahol nem blokkolható a tartalom és az egyéni kereskedelmi szolgáltatások; emlékeztet az Elektronikus Hírközlést Szabályozó Európai Hatóságok Testületének (BEREC) legutóbbi megállapításaira, és úgy véli, hogy további intézkedésekre van szükség a hálózati semlegesség biztosítása érdekében;

83.

újra kiemeli azokat a potenciális kihívásokat, amelyek a hálózatsemlegesség feladásából adódhatnak, ideértve a versenyellenes magatartást, az innováció akadályozását, a véleményszabadság és a médiapluralizmus korlátozását, a fogyasztók tudatosságának hiányát és a magánszféra megsértését, továbbá hogy a hálózatsemlegesség hiánya árt a vállalkozásoknak, a fogyasztóknak és az egész társadalomnak;

84.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a szabad és tisztességes online versenyt, fellépve az olyan tisztességtelen B2B kereskedelmi gyakorlatokkal szemben, mint az online korlátozások, az árak ellenőrzése és a kvóták;

85.

központi prioritásnak tekinti a szélessávú hálózat további bővítését, és különösen a vidéki, elszigetelt és legkülső térségek csatlakoztatását az elektronikus távközlési hálózatokhoz; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy folyamatosan ellenőrizze, és szükség esetén szabályozói beavatkozással biztosítsa a hálózatsemlegesség fennmaradását és az internetszolgáltatók akadálytalan hozzáférését a hálózati infrastruktúrákhoz;

86.

felhívja a tagállamokat, hogy erősítsék meg és ösztönözzék az információs és kommunikációs infrastruktúrák fejlesztését, mivel noha minden tagállamnak van a széles sávra vonatkozó nemzeti stratégiája, csak kevés rendelkezik olyan teljesen kidolgozott működési tervvel, amely tartalmazza az Európa 2020 stratégiában foglalt, az európai digitális menetrendre vonatkozó kiemelt kezdeményezés teljes megvalósításához szükséges célkitűzéseket; üdvözli az új „európai hálózatfinanszírozási eszköz” kezdeményezést, mivel ez kulcsfontosságú lesz a mindenki számára szélessávú hozzáférést ígérő európai digitális menetrend 2020-ra kitűzött céljainak hatékony eléréséhez, valamint azon köztes cél megvalósításához, hogy 2013-ra minden uniós polgár rendelkezzen alapvető internetkapcsolattal;

87.

hangsúlyozza, hogy az internetszolgáltatásokat határokon átnyúló formában nyújtják, és az európai digitális menetrendnek megfelelően összehangolt fellépésre van szükségük; rámutat, hogy egy olyan európai piac, ahol megközelítőleg 500 millió ember nagy sebességű széles sávú hozzáféréssel rendelkezik, a belső piac fejlődésének elsődleges hajtóerejeként működne; hangsúlyozza, hogy a digitális menetrendet össze kell kapcsolni új szolgáltatások – például az e-kereskedelmi, e-egészségügyi, e-tanulási, e-bank- és e-kormányzati szolgáltatások – nyújtásával;

88.

hangsúlyozza az egységes európai digitális piac fejlesztésének fontosságát, hogy a vezetékes és mobilinternethez való hozzáférés előmozdításával és az új generációs infrastruktúrák kiaknázásával további erőfeszítésekre kerüljön sor a fogyasztók számára mindenütt elérhető, nagy sebességű hozzáférés megteremtése érdekében; hangsúlyozza, hogy ehhez olyan politikákra van szükség, amelyek versenyképes feltételek mellett támogatják a hozzáférést; szorgalmazza, hogy a Bizottság és a tagállamok adjanak új lendületet az európai gyors és szupergyors széles sávra vonatkozó stratégiának a megfelelő célok frissítésével;

89.

hangsúlyozza a digitális közszolgáltatásokra történő átállás potenciális értékét a fogyasztók és a vállalkozások számára, és felszólítja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki a digitális közszolgáltatásokra történő átállásra vonatkozó nemzeti terveket, amelyeknek magukban kell foglalniuk az azt szolgáló célokat és intézkedéseket, hogy 2015-re minden közszolgáltatás online hozzáférhető legyen; elismeri, hogy az online szolgáltatások fejlesztésének és a gazdasági növekedésnek előfeltétele, hogy rendelkezésre álljanak a nagy sebességű hálózatok; felszólítja a Bizottságot, hogy a digitális menetrenden belül dolgozzon ki világviszonylatban vezető helyen álló célokat annak biztosítása érdekében, hogy Európa az internet gyorsasága és az összekapcsolhatóság tekintetében globális vezető szerepet töltsön be; felszólítja a tagállamokat, hogy fejlesszék tovább a széles sávval kapcsolatos nemzeti terveket, valamint fogadjanak el konkrét intézkedéseket tartalmazó operatív terveket a széles sávra vonatkozó, nagyratörő célok végrehajtása érdekében, továbbá hangsúlyozza az Európai Bizottság által az európai hálózatfinanszírozási eszköz keretében javasolt eszközök döntő jelentőségét;

90.

sajnálatának ad hangot, amiért az EU lemaradt az üvegszálas internetkapcsolatok tekintetében; ezért felszólítja a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy gyorsítsa fel az ultra-nagysebességű széles sáv terjedését és bevezetését, és az üvegszálas hozzáférési hálózat (FTTx) széles körű alkalmazását célul kitűző európai stratégia kidolgozását kéri;

91.

felszólítja a tagállamokat arra, hogy készítsenek a kiberbiztonsági incidensekkel kapcsolatos készenléti terveket, ideértve a kritikus információs infrastruktúrákra vonatkozó európai és nemzeti terveket, amelyek révén felvehető a küzdelem a határokon átnyúló vonatkozású hálózati zavarokkal és informatikai támadásokkal szemben, továbbá hogy a tagállamok dolgozzanak ki stratégiákat a rugalmasabb és megbízhatóbb infrastruktúrák szolgálatában; hangsúlyozza, hogy ezen a területen erősíteni kell a nemzetközi együttműködést; hangsúlyozza, hogy a hálózat- és információbiztonság minden érdekelt fél, köztük az otthoni felhasználók, a szolgáltatók és a termékfejlesztők felelőssége; javasolja a polgárok, továbbá szakemberek számára szóló kiberbiztonsági képzések és oktatási programok ösztönzését;

92.

hangsúlyozza, hogy egyre nagyobb mértékben használnak internet-hozzáférést biztosító mobil eszközöket, és felszólít arra, hogy tegyenek lépéseket a mobilinternet rendelkezésére álló rádiófrekvencia-spektrum szélesítése, valamint az ezen mobil eszközökkel nyújtott e-szolgáltatások minőségének javítása érdekében; hangsúlyozza, hogy a rádiófrekvencia-spektrum jövőbeni kiosztása kikövezheti az utat ahhoz, hogy Európa vezető szerephez jusson a vezeték nélküli alkalmazások és új szolgáltatások terén annak érdekében, hogy fellendüljön az európai növekedés és a globális versenyképesség;

93.

megállapítja, hogy mind a vezetékes, mind pedig a mobil adatforgalom exponenciálisan növekszik, valamint hogy számos intézkedés – úgy mint a vezeték nélküli széles sávú hozzáférés tekintetében a további, harmonizált spektrumkiosztás, a fokozott spektrumhatékonyság, valamint az újgenerációs hozzáférési hálózatok gyors kiépítése – alapvető fontosságú lesz az említett adatforgalom-növekedés kezeléséhez;

94.

megállapítja, hogy a jövőbeni kapacitásigények kielégítése érdekében fontos első lépés a 700 MHz-es frekvenciasáv mobil adatforgalom számára történő megnyitása szükségességének vizsgálata;

95.

üdvözli az e-közbeszerzésről szóló, 2012. április 20-án közzétett új bizottsági közleményt; hangsúlyozza, hogy az e-közbeszerzés egyszerűbbé fogja tenni a közbeszerzés lebonyolítását, biztosítja az átláthatóságot, csökkenti a terheket és költségeket, növeli a kkv-k részvételét, jobb minőséget és alacsonyabb árakat nyújt;

96.

üdvözli a Bizottság belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és megbízható szolgáltatásokról szóló rendeletre irányuló jogalkotási javaslatát, amely a biztonságos digitális környezete keretében erősíteni fogja a bizalmat és a kényelmet, magában foglalva a bejelentett elektronikus azonosítási rendszerek uniós szintű kölcsönös elismerését és elfogadását, lehetővé teszi a vállalkozások, a polgárok és a hatóságok közötti biztonságos és akadálymentes elektronikus interakciót, növelve ezáltal a közszféra és a magánszféra online szolgáltatásai, az e-business és az e-kereskedelem hatékonyságát az EU-ban; hangsúlyozza az elektronikus aláírások és az elektronikus személyazonosítás európai szintű kölcsönös elismerésének fontosságát a jogbiztonság európai fogyasztók és vállalkozások számára való garantálása érdekében; hangsúlyozza az európai szintű interoperabilitás és a személyes adatok védelme biztosításának fontosságát;

97.

rámutat, hogy az információs és kommunikációs technológiák közszféra általi alkalmazása a digitális és tudásalapú társadalom sarokköve, és ezért arra sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fejlesszék tovább a biztonságos és hatékony e-szolgáltatásokat; megjegyzi, hogy – különösen az e-személyazonosítás és az elektronikus aláírások tekintetében – a határokon átnyúló elektronikus számlázási megoldások elfogadásához elengedhetetlenül szükséges a határokon átnyúló interoperabilitás;

98.

emlékeztet arra, hogy „A versenyképes egységes digitális piac – az e-kormányzat mint élenjáró kezdeményezés” című 2012. április 20-i állásfoglalásában a Parlament hangsúlyozta – a tömeges elfogadás megkönnyítése érdekében – az olyan tényezők fontosságát, mint a közös jogszabályi követelményeken, üzleti folyamatokon és műszaki szabványokon alapuló jogbiztonság, egyértelmű műszaki környezet és nyílt és interoperábilis e-számlázási megoldások; felszólítja a Bizottságot vizsgálja meg az egységes, nyílt az Unió egészében érvényes szabványok kidolgozásának szükségességé az e-személyazonosításra és az elektronikus aláírásokra vonatkozóan; megállapítja, hogy a közigazgatások által nyújtott elektronikus szolgáltatásokhoz való határokon átnyúló hozzáférés legfőbb hátráltatói az elektronikus aláírások és az e-személyazonosítás alkalmazásával vannak összefüggésben, továbbá azzal a problémával, hogy az e-kormányzási rendszerek uniós szinten nem egyeztethetők össze; üdvözli a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és megbízható szolgáltatásokról szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslatot;

99.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.