Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2015/C 433/05)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„LEVICKÝ SLAD”

EK-szám: SK-PGI-0005-01181 – 2013.11.20.

OEM ( ) OFJ ( X )

1.   Elnevezés

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Szlovákia

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.8. osztály: A Szerződés I. mellékletében felsorolt egyéb termékek (fűszerek stb.)

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Levický slad” egy elsősorban a sörgyártásban használt világos, pilseni típusú malátázott árpa. Szelektíven termesztett, hatóságilag jóváhagyott kétsoros sörárpafajtákból állítják elő, amelyet egy meghatározott földrajzi területen termelnek.

A „Levický slad” legfontosabb garantált tulajdonságai:

a)   nedvességtartalom: maximum 5 %;

b)   színek: maximum 4,5 (EBC-egység);

c)   kinyert kivonat mennyisége (száraz súly): minimum 80 %;

d)   morzsalékonyság: minimum 78,5 %.

Érzékszervi tulajdonságai: a maláta tiszta, idegen szagoktól mentes aromájú, édeskés, tiszta ízű készítmény. A maláta színe egységesen világos, a csúcsokon keletkező barna foltok nélkül. Kinézetre feldolgozott árpára emlékeztet.

3.3.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A „Levický slad” előállításához nyersanyagként a „Levický slad” bejegyzett fajtáinak listájában szereplő kétsoros sörárpafajtákat használják. A gyártás során vagy az összes kétsoros sörárpafajtát felhasználják, vagy csak néhány fajtát.

A termesztés meghatározott földrajzi területét a közepesen nehéz talajnak azon típusai jellemzik, amelyek a leginkább kedveznek a sörárpa termesztésének, így például a csernozjom, a csernyica, a lejtőhordalék-talaj, a barnaföld, a vízszintes, illetve esetenként az enyhén lejtős talajok. A területet nagyon meleg és száraz síkvidéki éghajlat jellemzi. E körülmények teszik lehetővé a sörárpa rendkívül korai elvetését, ez pedig döntő jelentőségű a jó minőségű árpa előállításához (gazdag kivonat, kevés károsodott szem, gombás megbetegedések ritka előfordulása) és a gazdag terméshozamhoz.

3.4.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

3.5.   A szeletelésre, az aprításra, a csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok

A malátát a gyártó címkéjét vagy jelölését feltüntető, maximum 50 kg tömegű zsákokba vagy 300–600 kg-os („big bag” típusú) zsákokba lehet csomagolni.

3.6.   A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok

A „Levický slad” gyártói a „Levický slad” elnevezést használhatják a termék címkézése, hirdetése és forgalmazása során.

Valamennyi csomagolóanyagon szerepel egy olyan címke vagy jelölés, amely tartalmazza a gyártó címét, a létesítmény címét, a csomag súlyát, a tétel számát, a csomagolás idejét, a maláta szavatossági idejét, valamint az Európai Unió logóját; illetve tartalmazhatja az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” kifejezést vagy annak rövidítését („OFJ”).

A kérelmező nyugtázza, hogy a meghatározott földrajzi területen belül bármely gyártónak joga van a „Levický slad” gyártására, amennyiben az megfelel a termékleírásban foglaltaknak.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A területet a következő földrajzi pontok és határvonalak fogják közre:

Északon nyugatról kelet felé haladva az Inovec-hegységben (Považský Inovec) a Holý Vrch, a Nagy-Tribecs (Veľký Tríbeč) és a Veľký Inovec csúcsok, a Štiavnické Vrchy-hegység, illetve a Losonci-patakig (Krivánsky Potok) a Jávoros-hegység (Javorie) határolják.

Keletről és délről az Ipolyig a Losonci-patak, a Dunáig az Ipoly, illetve Zsitvatő (Žitava) településig a Duna határolják.

Nyugaton délről észak felé haladva a Duna-menti Zsitvatő, Marcelháza (Marcelová), Szentpéter (Svätý Peter), Pavlov Dvor, Naszvad (Nesvady), valamint a Vág (Váh) folyóig Kamocsa (Komoča) és Ifjúságfalva (Dedina Mládeže) települések, illetve az Inovec-hegységben található Holý Vrch csúcsig a Vág határolják.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

A „Levický slad” az e területre jellemző természeti körülményeknek, azaz az éghajlati és talajviszonyoknak, és a minőségnek, a hagyományoknak és jó hírnévnek köszönhetően egyedülálló tulajdonságokkal rendelkezik. Északi irányból a hegyvonulat megóvja a területet a hideg levegő beáramlásától. A vegetációs időszakban a levegő átlagos hőmérséklete 15–17 °C; az átlagos csapadékmennyiség 150–200 mm. Más szlovákiai sörárpatermesztő területeken összesen 450–650 mm csapadék esik. A túl sok csapadék az érési/érlelődési időszak során rontja az árpa malátázásának minőségét, mivel a nedves időjárás az erjesztést elősegítő anyagokat szabadít fel, amelyek a keményítőt cukrokká bontják, és az árpaszemek nem csíráznak ki megfelelően a malátázás során.

A „Levický slad” minőségét nem csak az éghajlati, hanem a talajviszonyok is befolyásolják. A helyi talajfajták a csernozjom, a csernyica, a lejtőhordalék-talaj, a barnaföld, a vízszintes, illetve esetenként az enyhén lejtős talajok. A többi szlovákiai árpatermesztő terület egy vagy több alapvető tulajdonságában különbözik a fentiektől (több csapadék, magasabb átlaghőmérséklet, hosszabb vegetációs időszak, eltérő talajviszonyok). A nyersanyag szóban forgó termelési feltételeinek hiányában a „Levický slad” minősége vagy terméshozama nem lenne ugyanolyan.

A meghatározott földrajzi területen az árpát február utolsó harmada és március második harmada között vetik el, aminek jó hatása van a szemhozamra és a szemek minőségére. A tavaszi sörárpaszemek minőségét elsősorban az az időszak határozza meg, amikor a szemek megformálódnak és megtelnek. Fenológiai értelemben ez a periódus a kicsírázás kezdetével esik egybe, illetve a meghatározott földrajzi területen a május első és harmadik harmada közötti időszakkal, valamint a teljes éréssel. A tavaszi árpa vegetációs időszaka a meghatározott földrajzi területen összesen megközelítőleg 120 nap, beleértve körülbelül 44 napot a kicsírázás kezdetétől a teljes érésig. Ebből következően az említett területen ideálisak a körülmények a kiváló minőségű sörárpa termesztésére, amely optimális mennyiségű keményítőt tartalmaz, és így 81,5–82,5 %-os malátakivonatot lehet belőle nyerni.

A meghatározott földrajzi területen az árpamalátát néhány nappal a teljes érettség elérése után aratják le. Annak érdekében, hogy fiziológiailag érett és egészséges, eső által nem károsított árpaszemeket kapjunk, az aratást korán kell elvégezni, még az esős időszak előtt, amely többnyire július második felében vagy augusztus első felében kezdődik.

A „Levický slad” minősége az árpa minőségi paramétereitől és a malátázási folyamattól függ. A terület alacsony csapadékmennyiségének és talajviszonyainak köszönhetően az árpaszemek nagyobbak, egyforma méretűek, és több keményítőt tartalmaznak, így több málátát lehet kitermelni. Nagyon fontos, hogy az árpaszemek egyforma méretűek legyenek az áztatáskor, ezáltal ugyanolyan gyorsan vegyék föl a vizet, és azonos csíráztatási energiával rendelkezzenek az ún. mozgó halmokat használó malátázási eljárás (Wanderhaufen) során.

A „Levický slad”-ot előnyben részesítő sörfőzdék szempontjából a maláta legjellegzetesebb tulajdonságai a kinézete, színe és az árpaszemek íze, a kivont anyagok összetétele, valamint a fehérjék lebomlásának mértéke, ami jó hatással van a tradicionális eljárással főzött sörökre. A „Levický slad” az ilyenfajta sörök elkészítése során a kívánt szín, íz és gyártási hatékonyság elérése szempontjából fontos szerepet játszik.

A helyi gabonatermesztés hagyománya a XIX. századig nyúlik vissza, amikor a von Schoeller családnak köszönhetően pénz áramlott a szektorba, amely így a kapcsolódó feldolgozóiparral együtt gyors fejlődésen ment keresztül, minek folytán az itt termelt sörárpát külön árukategóriaként („tót árpa”) jegyezték a budapesti tőzsdén. A XX. század második felében egy önálló malátagyárra irányuló beruházás is támogatta a helyi malátakészítést. Az itt készített terméket kezdettől fogva „Levický slad”-nak nevezték, és széles körben ismerték az árpatermesztők és -feldolgozók is. Mihelyt a termelés elkezdődött, a „Levický slad” minőségét és jó hírét megerősítette, hogy nemcsak a legtöbb nyugat- és kelet-európai országba, hanem a másik négy kontinens országaiba is exportáltak belőle. Mivel az árpamalátának nem rendeznek külön versenyeket, a „Levický slad” minőségét a European Beer Star („Európai sörcsillag”), illetve a világos sörökkel elsősorban külföldön, többek között a Cseh Köztársaságbannyert díjak támasztják alá.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(E rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése.)

http://www.upv.sk/swift_data/source/pdf/specifikacie_op_oz/specifikacia_Levicky_slad.pdf

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.