—

A BES-re egy harmadik fél olyan magatartásával kapcsolatos kötelezettségeket róttak, amelyhez a BES nem adta beleegyezését, és amelyből ez utóbbi nem részesül előnyben, és amelyet nem olyan kritériumok alapján választottak, amelyek biztosítják a gazdaságilag kedvezőbb megoldás választására vonatkozó elv tiszteletben tartását, ami a BES hitelezőinek és részvényeseinek az esetleges hátrányára válik.

—

A megtámadott határozat alapján az ellenőrző megbízottat a szanálási alap nevezte ki. Azonban ha a Portugál Köztársaságot csak azon kötelezettség terheli, hogy egyetlen ellenőrző megbízottat nevezzen ki, nem fogadható el, hogy az e megbízott díjazásának megfelelő költséget teljes egészében a BES viselje. E megoldás nem veszi figyelembe az állami támogatások alapjául szolgáló elveket: i) megerősíti a hídbank által élvezett előnyöket, mentesítve ez utóbbit azon szanálási költségektől, amelyek jogszabály értelmében őt egyébként terhelnék; ii) a hídbank előnyére torzítja a versenyt, mentesítve ez utóbbit azon költségektől, amelyeket mennyiségileg nem fejeztek ki az állami támogatások engedélyezésében.

—

Az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogszabályban nincs olyan alap, amely igazolná az ellenőrző megbízott díjazásának kifizetésére vonatkozó felelősség BES-re való ruházását, amely bank hangsúlyozottan sem a határozat címzettje, sem pedig a támogatás kedvezményezettje.

—

A 2016-tól alkalmazandó, az Egységes Szanálási Mechanizmusról szóló 806/2014/EU rendelet e tekintetben semmit sem pontosít, eltekintve attól, hogy a 19. cikkben rendelkezik a megbízottról, valamint az 1093/2010 rendelet és a 2014/59/EU irányelv, amelynek az átültetési határideje még nem járt le, sem tartalmaz több pontosítást.

—

Az uniós jog összefüggésében és az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága, vagyis a megtámadott határozat kidolgozásáért felelős szolgálat feladatának keretében az ellenőrző megbízottra és annak díjazására vonatkozóan világos értelmező rendelkezések állnak fenn, amelyek a szóban forgó helyzetre vonatkozó jogszabályi hiányosságok orvoslására szolgálhatnak, különösen az ellenőrző megbízott díjazásának mennyiségi struktúrájára tekintettel, amelynek a felek közötti megállapodáson kell alapulnia az Európai Bizottság jóváhagyásának, a szükséges függetlenségnek és a nyújtandó eszközöknek a sérelme nélkül.

—

Az Európai Bizottság nem írhatja elő a felperesnek az ellenőrző megbízott gyakorlatban történő díjazásának a módját, mivel az ilyen pénzügyi teher kötelező (vagyis akár csak annak összegének a BES általi előzetes jóváhagyása nélküli) előírására vonatkozó bizottsági határozatnak nincs jogalapja sem a 806/2014/EU rendeletben, sem bármely más jogszabályban.

—

A megtámadott határozatban az Európai Bizottság maga is annak megállapítására szorítkozott, hogy az ellenőrző megbízottat a hídbanknak kell díjaznia „oly módon, hogy az ne sértse a megbízott feladatának független és hatékony ellátását”. Ezért a díjazási struktúrának és különösen annak gyakorlati alkalmazásának, vagy annak korlátainak nincs konkrét meghatározása.

—

Az Európai Bizottság megsértette a bizalomvédelem elvét, a jogbiztonság elvét és azon elvet, hogy a közigazgatási hatóságokat kötik a saját határozataik, annyiban, amennyiben a BES-nek előírta az ellenőrző megbízottal kapcsolatos költségek viselését, vagy amennyiben azt ily módon is lehet értelmezni.

—

Ez különösen igaz arra való tekintettel, hogy a BES-t, a határozat harmadik felét, teljes egészében kizárták az ellenőrző megbízott kiválasztási eljárásából, és ezért a függetlenség és a határozat által megkövetelt eszközök megsértése nélkül nem tudott eleget tenni kötelezettségeinek (és igazgatói vagyonkezelői kötelezettségeinek) annak biztosítás érdekében, hogy a kötelezettségek ezen ellenőrzése a BES számára kisebb pénzügyi terhet jelentsen.

—

A Bizottság megsértette az arányosság elvét azáltal, hogy előírta a BES számára a terhek egyoldalú és teljes mértékű viselését, amelyek a BES, vagyis a szanálási intézkedés tárgyát képező létesítmény jelenlegi pénzügyi helyzetére tekintettel nem csupán rendkívül megterhelőek és jelentősek, hanem szűk értelemben véve az arányosság korlátait is túllépik.

—

Ez annál is inkább igaz, mivel a BES szerint az ilyen kiadásokért való felelősség, mivel azt kötelezettségvállalások formájában nem viselte a Portugál Köztársaság, magára az Európai Bizottságra hárul a banklétesítmények szanálására tekintettel fennálló felelősségei és a tagállamok által az ilyen intézkedések keretében tett kötelezettségvállalások alapján.