14.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 367/21

1.

Köteles-e a nemzeti bíróság — akár a hatékony érvényesülés elve, akár az 1999/44 irányelv (1) által célul tűzött magas uniós fogyasztóvédelmi szint, akár az uniós jog más rendelkezései vagy előírásai alapján — hivatalból vizsgálni, hogy a vevő valamely szerződés esetében az 1999/44 irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében vett fogyasztónak minősül-e?

2.

Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén: akkor is így van-e ez, ha az eljárás iratai nem tartalmaznak ténybeli információkat (vagy nem elegendő, illetve ellentmondásos információt tartalmaznak) a vevő minőségének megállapításához?

3.

Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén: olyan fellebbezési eljárásban is így van-e ez, amelyben a vevő nem vitatta az elsőfokú bíróság ítéletét annyiban, amennyiben abban nem végezték el (hivatalból) e vizsgálatot, és annak kérdését, hogy a vevő fogyasztónak tekintendő-e, kifejezetten nyitva hagyták?

4.

A nemzeti jogban közrendi jellegű nemzeti előírásokkal egyenértékű normának kell-e tekinteni az 1999/44 irányelvet (illetve annak 5. cikkét)?

5.

Ellentétes-e a hatékony érvényesülés elvével, az 1999/44 irányelv által célul tűzött magas uniós fogyasztóvédelmi szinttel vagy az uniós jog más rendelkezéseivel vagy előírásaival a holland jog a fogyasztó/vevő azon kötelezettség tekintetében fennálló bemutatási és bizonyítási terhe vonatkozásában, hogy az eladónak (időben) bejelentse az átadott fogyasztási cikk vélt hibáját?

6)

Ellentétes-e a hatékony érvényesülés elvével, az 1999/44 irányelv által célul tűzött magas uniós fogyasztóvédelmi szinttel vagy az uniós jog más rendelkezéseivel vagy előírásaival a holland jog a fogyasztó/vevő azzal kapcsolatos bemutatási és bizonyítási terhe vonatkozásában, hogy a fogyasztási cikk nem felel meg a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak, és a szerződésnek való megfelelés e hiánya az átadást követő hat hónapon belül vált nyilvánvalóvá? Mit jelentenek a „megnyilvánult hiba” szavak az 1999/44 irányelv 5. cikkének (3) bekezdésében, különösen: milyen mértékben kell a fogyasztónak/vevőnek olyan tényeket és körülményeket bemutatnia, amelyek a szerződésnek való megfelelés hiányára (illetve annak okaira) vonatkoznak? Elegendő-e ehhez, hogy a fogyasztó/vevő bemutatja és alátámasztott vitatás esetén bizonyítja, hogy a vásárolt termék nem működik (kifogástalanul), vagy azt is be kell mutatnia és alátámasztott vitatás esetén azt is bizonyítania kell, hogy a vásárolt termék milyen hibája okozza (okozta) e működésképtelenséget (illetve a nem kifogástalan működést)?

7)

Jelentőséggel bír-e még az előző kérdések megválaszolása során, hogy F. Fabert a jelen eljárásban mindkét fokon ügyvéd képviselte?