30.7.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/33

(1)

Az Európai Tanács 2010. március 26-án elfogadta az Európai Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a gazdaságpolitikák fokozott összehangolásán alapuló, a foglalkoztatást és növekedést célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát, amely stratégia azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy javuljanak Európa lehetőségei a fenntartható növekedés és a versenyképesség terén.

(2)

A Tanács 2010. július 13-án elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot (2), amelyek együtt alkotják az „integrált iránymutatásokat”. A tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált iránymutatásokat.

(3)

A tagállami állam-, illetve kormányfők 2012. június 29-én elfogadták a Növekedési és Munkahely-teremtési Paktumot, amely koherens keretet teremt a minden lehetséges ösztönzőt, jogi és szakpolitikai eszközt felhasználó tagállami, uniós és euroövezeti tevékenységek számára. Döntöttek a tagállami szinten megvalósítandó intézkedésekről, és kifejezték teljes körű elkötelezettségüket az Európa 2020 stratégia céljainak megvalósítása és az országspecifikus ajánlások végrehajtása iránt.

(4)

A Tanács 2012. július 10-én ajánlást (3) fogadott el Németország 2012. évi nemzeti reformprogramjáról, valamint véleményezte Németország 2012–2016-os időszakra vonatkozó stabilitási programját.

(5)

A Bizottság 2012. november 28-án elfogadta az éves növekedési jelentést, amely elindítja a gazdaságpolitikai koordináció 2013. évi európai szemeszterét. Ugyancsak 2012. november 28-án a Bizottság a makrogazdasági egyensúlytalanságok megelőzéséről és kiigazításáról szóló, 2011. november 16-i 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) alapján elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést, amelyben Németországot nem sorolta azon tagállamok közé, amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra kerül sor.

(6)

Az Európai Parlament az 1466/97/EK rendelettel összhangban megfelelően részt vett az európai szemeszterben, és 2013. február 7-én elfogadta a 2013. évi éves növekedési jelentés foglalkoztatási és szociális vonatkozásairól szóló állásfoglalást és a 2013. évi éves növekedési jelentéshez való hozzájárulásról szóló állásfoglalást.

(7)

Az Európai Tanács 2013. március 14-én elfogadta a pénzügyi stabilitás, a költségvetési konszolidáció és a növekedést ösztönző intézkedések biztosítására irányuló prioritásokat. Hangsúlyozta, hogy differenciált és növekedésbarát költségvetési konszolidációt kell végrehajtani, helyre kell állítani a gazdaságnak történő hitelnyújtás rendes feltételeit, ösztönözni kell a növekedést és a versenyképességet, kezelni kell a munkanélküliséget és a válság társadalmi következményeit, valamint korszerűsíteni kell a közigazgatást.

(8)

Németország 2013. április 12-én benyújtotta a 2013. évi nemzeti reformprogramját, 2013. április 17-én pedig a 2012–2017-es időszakra vonatkozó stabilitási programját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(9)

A 2013. évi stabilitási programnak az 1466/97/EK rendelet szerinti értékelése alapján a Tanács úgy véli, hogy az államháztartás helyzete Németországban összességében rendezett, és a középtávú költségvetési cél teljesült. A programban szereplő költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv megalapozott. A stabilitási program makrogazdasági előrejelzései a 2013–2014-es gazdasági növekedés üteme és szerkezete tekintetében nagyjából összhangban vannak a Bizottság szolgálatainak 2013. tavaszi előrejelzésével, és megfelelnek a Németország középtávú potenciális növekedési rátájára vonatkozó bizottsági becslésnek. A stabilitási programban felvázolt költségvetési stratégia célja annak biztosítása, hogy a középtávú költségvetési cél továbbra is teljesüljön. A stabilitási program megerősíti a GDP –0,5 %-ának megfelelő korábbi középtávú költségvetési célt. A középtávú költségvetési cél összhangban van a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeivel. Németország 2012-ben strukturális költségvetési többletet ért el, és így teljesült a középtávú cél is. A stabilitási program szerint az (újraszámított) strukturális egyenleg (5) 2013-ban és 2014-ben pozitív marad, ami nagyjából összhangban van a Bizottság szolgálatainak 2013 tavaszi előrejelzésével és így mozgásteret teremt az automatikus stabilizátorok szabad érvényesüléséhez. Emellett Németország 2012-ben megfelelt a stabilitási és növekedési paktum által megállapított kiadási referenciaértéknek. A stabilitási programban szereplő adatok szerint az államháztartási kiadások növekedésének mértéke – a diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül – 2013-ban meghaladja a kiadási referenciaértéket, 2014-ben pedig megfelel annak. A stabilitási program alapján a bruttó államadósság aránya 2013-ban a GDP 80,5 %-ára esik vissza, majd ezután csökkenő pályán marad.

A túlzott hiány 2011. évi megszüntetését követően Németország átmeneti időszakban van az adósságkritériumnak való megfelelés szempontjából, és 2012-ben elegendő előrelépést tett ahhoz, hogy elérje azt. A stabilitási program terv szerinti végrehajtása esetén 2013-ban is elegendő előrelépést tesz majd az adósságkritériumnak való megfelelés felé, és az átmeneti időszak végén, 2014-ben eléri az adósságra vonatkozó referenciaértéket. Összességében a hiányra és az adósságra vonatkozó célok reálisnak tűnnek.

(10)

Németország csekély erőfeszítést tett az állami egészségügyre és a tartós ápolás-gondozásra fordított kiadások hatékonyságának növelése érdekében. Úgy tűnik, hogy az egészségügyben végrehajtott korábbi reformok és a tartós ápolás-gondozás idei reformja nem elegendő a jövőbeli várható költségnövekedés visszafogásához. Németország jó úton halad az oktatási és kutatási kiadásokkal összefüggő nemzeti cél teljesítése felé, de annak érdekében, hogy felzárkózzon a leginnovatívabb gazdaságokhoz, még ambiciózusabb további célokat kell előirányoznia.

(11)

Németország nem használja ki kellő mértékben a növekedést elősegítő bevételi forrásokat. A kedvezményes, jelenleg 7 %-os héakulcsnak ma már az áruk és szolgáltatások meglehetősen széles körére történő alkalmazása szűkíthető lenne, és a hatékonyság fokozása, az adóbeszedés és a csalás elleni küzdelem javítása érdekében felül kellene vizsgálni a héaigazgatást. A rendszeres vagyonadókból származó bevétel Németországban különösen alacsony, 2011-ben a GDP 0,5 %-án állt, míg az EU egészét tekintve ez 1,3 % volt. Mindez mozgástere lehet a helyi ingatlanadóból (Grundsteuer) származó bevételek növelésének, különösen az adóalap átértékelésével.

(12)

A múlt évi ajánlás óta volt némi előrelépés a kiegyensúlyozott költségvetésre vonatkozó alkotmányos szabály (adósságfék) végrehajtása terén, azonban úgy tűnik, hogy konkrét végrehajtási szabályokra van szükség a legtöbb tartományban annak biztosításához, hogy az adósságféket hatékonyan alkalmazzák az éves költségvetési eljárásban.

(13)

A pénzügyi ágazatban jelentős kiigazítás zajlott le és megerősítették a szabályozási és felügyeleti keretet. A Bizottság állami támogatással kapcsolatos határozatai továbbra is a tartományi bankok (Landesbanken) szerkezetátalakításának irányába hatnak. Úgy tűnik azonban, hogy változatlanul vannak kormányzati akadályai a bankszektor piac által irányított konszolidációjának, ami az egész ágazat általános hatékonyságát befolyásolja.

(14)

Németország csupán korlátozott mértékű intézkedéseket tett a második keresők munkavállalása ellen ható jelentős tényezők megszüntetése érdekében, az egész napos gyermekgondozási létesítmények és iskolák rendelkezésre állásának mértékét pedig tovább kell növelnie. Németország tett némi előrelépést a hátrányos helyzetű csoportok tanulmányi teljesítményének fokozása érdekében, de valamennyi tartománynak folytatnia kell az ambiciózus reformok megvalósítását egy olyan iskolarendszer kialakítása céljából, amely mindenki számára egyenlő esélyeket biztosít. Eddig korlátozottak voltak az alacsony jövedelműek magas adóterheinek csökkentésére irányuló lépések. A tartósan munkanélküliek munkaerő-piaci integrálásának javítására irányuló intézkedéseket fokozni kell. Németországnak többet kell tennie az alacsony bérekre kivetett magas adók és társadalombiztosítási járulékok csökkentése érdekében. További erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy könnyebbé váljon az átmenet az egyes szerződéstípusok között, például a miniállások (minijob) más, tartósabb szerződéssé való átalakítása tekintetében, hogy elkerülhető legyen a munkaerő-piaci szegmentáció. Bár a reálbérek még mindig a 2000. évi szint alatt vannak, ami hozzájárult a munkanélküliségi ráta 8 %-ról 5,5 %-ra történő strukturális jellegű csökkenéséhez, időközben gyors emelkedésnek indultak, de ez nem befolyásolja hátrányosan a versenyképességet. Ugyanakkor növekedtek a bérkülönbségek.

(15)

Németország arra törekszik, hogy minimalizálja az energiarendszer átalakításának általános gazdasági költségeit. Mindez bizonyos kezdeti eredményre vezetett, de az általános kiadások tovább nőttek, és továbbra is jelentős kockázatok, valamint esetleges hatékonysági hiányosságok léphetnek fel. Németország jelentős erőfeszítéseket tesz az energiahálózatok kiterjesztésének felgyorsítása céljából. A nemzeti energiapolitika összehangolása a szomszédos országok politikájával nem kielégítő mértékű.

(16)

2012 óta nem változott lényegesen a helyzet a szolgáltatási ágazatokban, és változatlanul fennállnak az egyes szakmai tevékenységek megkezdésére és gyakorlására vonatkozó korlátozások. A belépést akadályozó indokolatlan korlátozások felszámolásával Németországnak nagyobb mértékben meg kell nyitnia szolgáltatási ágazatát, ami alacsonyabb árakhoz vezetne és a csekélyebb jövedelmű csoportok számára megfizethetőbbé tenné a szolgáltatásokat. Számos kézműipari ágazatban, többek között az építőiparban még mindig előírás, hogy vállalkozás folytatásához ún. mesterlevéllel vagy azzal egyenértékű képzettséggel kell rendelkezni. Az építőiparban a kereskedelmi kommunikáció és az engedélyezési eljárások tekintetében is korlátozások vannak. Számos szakmai szolgáltatás a jogi formára és részesedésre vonatkozó követelmények hatálya alá tartozik. Németországnak meg kell vizsgálnia, hogy ugyanazok a közérdekű célok nem érhetők-e el kevésbé szigorú szabályozással. A tartományonként eltérő szabályozási rendszerek is arra utalnak, hogy van még mozgástér ahhoz, hogy további erőfeszítéseket tegyenek a kevésbé megterhelő szabályozási módszerek meghatározása és azoknak az egész országra való kiterjesztése érdekében, így csökkentve a bürokráciát a vállalkozói szektorban. A vasúti ágazatban a verseny alacsony szinten maradt. Ami a közbeszerzéseket illeti, a német hatóságok által az uniós közbeszerzési jogszabályoknak megfelelően közzétett közbeszerzési szerződések értéke rendkívül alacsony. A versenykorlátozások elleni törvény módosítását magában foglaló jogalkotási folyamat még nem zárult le. A kiskereskedelmi ágazatban a tervezésre vonatkozó szabályok jelentős mértékben korlátozzák a piacra lépést.

(17)

Az európai szemeszter keretében a Bizottság elvégezte Németország gazdaságpolitikájának átfogó elemzését, értékelte a nemzeti reformprogramot és a stabilitási programot. Figyelembe vette nemcsak a programok Németország fenntartható költségvetési, valamint társadalom- és gazdaságpolitikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy azok megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását az uniós szempontoknak a jövőbeli nemzeti döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni. Az alábbi 1–4. ajánlás tükrözi a Bizottság európai szemeszter keretében tett ajánlásait.

(18)

A Tanács ezen értékelés fényében megvizsgálta a stabilitási programot, és arról alkotott véleményét (6) különösen az alábbi 1. ajánlás tükrözi.

(19)

Az európai szemeszter keretében a Bizottság elkészítette az euroövezet egészének gazdaságpolitikájára vonatkozó elemzését is, amely alapján a Tanács külön ajánlásokat intézett azon országokhoz, amelyek pénzneme az euro (7). Németországnak, amelynek pénzneme ugyancsak az euro, az említett ezen ajánlások teljes körű és megfelelő időben történő végrehajtásáról is gondoskodnia kell,

1.

A terveknek megfelelően tartson fenn rendezett költségvetési egyenleget, ami a programidőszakban biztosítja a középtávú költségvetési célnak való megfelelést. Az egészségügyre és a tartós ápolás-gondozásra fordított állami kiadások hatékonyságának növelését célzó további erőfeszítések, többek között az ellátás jobb integrációja, valamint a megelőzésre, a rehabilitációra és a független életvitelre való nagyobb összpontosítás révén folytassa a növekedést ösztönző konszolidációt. Javítsa az adórendszer hatékonyságát, mindenekelőtt a héaalap szélesítésével és a helyi ingatlanadó alapjának átértékelésével; használja ki a rendelkezésre álló mozgásteret annak érdekében, hogy a közigazgatás minden szintjén az eddigieknél nagyobb mértékben és hatékonyabb módon eszközöljön növekedést előmozdító kiadásokat az oktatás és a kutatás területén. Következetes módon hajtsa végre az adósságféket valamennyi tartományban, időben történő és releváns ellenőrzési eljárások és korrekciós mechanizmusok biztosításával.

2.

Tartson fenn olyan feltételeket, amelyek lehetővé teszik a belföldi keresletet erősítő bérnövekedést. E célból csökkentse a magas adókat és társadalombiztosítási járulékokat, különösen az alacsony jövedelműek esetében, és fokozza a hátrányos helyzetű csoportok tanulmányi teljesítményét. Tartson fenn megfelelő aktivizálási és integrációs intézkedéseket, különösen a tartósan munkanélküli személyek tekintetében. Könnyítse meg a nem szabványos foglalkoztatási formák (például a miniállások) átalakítását tartósabb foglalkoztatási formává. Tegyen intézkedéseket a munkára való ösztönzés és a munkavállalók foglalkoztathatóságának javítása céljából, különösen a második keresők és az alacsony képzettségűek esetében, szem előtt tartva jövedelmük növelését is; ennek érdekében szüntesse meg a második keresők foglalkoztatását hátráltató tényezőket, és bővítse tovább az egész napos gyermekgondozási létesítmények és iskolák rendelkezésre állását.

3.

Javítsa az energiapolitika összehangolását a szomszédos országok politikájával és minimalizálja az energiarendszer átalakításának általános költségeit, mindenekelőtt a megújuló energiaforrásokkal összefüggő célok teljesítésére irányuló energiapolitikai eszközök költséghatékonyságának további felülvizsgálata révén, és folytassa a nemzeti és több országot érintő villamosenergia- és gázhálózatok kiterjesztésének felgyorsítására irányuló erőfeszítéseket.

4.

Tegyen intézkedéseket a szolgáltatási ágazatokban a verseny további ösztönzése érdekében, többek között az egyes kézműipari, különösen az építőipari és szakmai szolgáltatások terén, a növekedés belföldi forrásainak élénkítése céljából. Sürgősen tegyen intézkedéseket a közbeszerzés keretében odaítélt állami szerződések értékének jelentős mértékű növelése érdekében. Fogadja el és hajtsa végre a versenyjog érvényesítésének javítására irányuló jogalkotási reformokat a versenykorlátozások tekintetében. Szüntesse meg a tervezésre vonatkozó azon korlátozásokat, amelyek indokolatlanul akadályozzák a piacra lépést a kiskereskedelmi ágazatban. Tegyen további intézkedéseket a vasúti piacokon még érvényesülő versenykorlátozás megszüntetése érdekében. Folytassa a bankszektor konszolidációjára irányuló erőfeszítéseket, többek között az irányítási keret javításával.