A Törvényszék (negyedik tanács) T-278/00–T-280/00., T-282/00–T-286/00. és T-288/00–T-295/00. sz., Albergo Quattro Fontane és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 2013. február 20-án hozott végzése ellen a Manutencoop Soc. coop., korábban Manutencoop Soc. coop. r.l. és Astrocoop Universale Pulizie, Manutenzioni e Trasporti Soc. coop. r.l. által 2013. május 2-án benyújtott fellebbezés

(C-246/13. P sz. ügy)

2013/C 207/39

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Fellebbezők: Manutencoop Soc. coop., korábban Manutencoop Soc. coop. r.l. és Astrocoop Universale Pulizie, Manutenzioni e Trasporti Soc. coop. r.l. (képviselők: A. Vianello, A. Bortoluzzi és A. Veronese ügyvédek)

A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, Comitato „Venezia vuole vivere”

A fellebbezők kérelmei:

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbezők fellebbezésük alátámasztása érdekében két jogalapra hivatkoznak.

Először is a Törvényszék végzésében tévesen alkalmazta a jogot a Bíróság által a Comitato „Venezia vuole vivere” ügyben hozott ítéletben az állami támogatásokról szóló bizottsági határozatokra vonatkozó indokolási kötelezettséggel kapcsolatban megállapított elvek alkalmazása során. A Törvényszék különösen nem követte a Bíróság azon érvelését, amikor kimondja, hogy a Bizottság határozatának „önmagában tartalmaznia kell a nemzeti hatóságok általi végrehajtásához szükséges valamennyi lényeges adatot”. Márpedig jóllehet a megtámadott határozat nem tartalmazza a nemzeti hatóságok általi végrehajtásához szükséges lényeges adatokat, a Törvényszék nem állapított meg semmilyen hiányosságot a Bizottság által a megtámadott határozatban követett módszert illetően, ami téves jogalkalmazásnak minősül.

Másodszor, a Törvényszék végzésében tévesen alkalmazta a jogot a Bíróság által a Comitato „Venezia vuole vivere” ügyben hozott ítéletben az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésében szereplő feltételekre vonatkozó bizonyítási teherrel kapcsolatban megállapított elvek alkalmazása során. A Bíróság által megállapított elvek alapján a visszatéríttetés során a tagállam — és következésképpen nem a kedvezményezett — feladata, hogy esetről esetre bizonyítsa az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésében szereplő feltételek fennállását. A jelen esetben azonban a Bizottság megtámadott határozatban nem pontosította az ilyen vizsgálat „módjait”. Következésképpen az Olasz Köztársaság — mivel nem állnak rendelkezésére a lényeges adatok ahhoz, hogy bizonyítsa a visszatéríttetés keretében, hogy a nyújtott előnyök a kedvezményezettek esetében állami támogatásoknak minősültek — megfordította a bizonyítási terhet azáltal, hogy arra kért a tehercsökkentések formájában nyújtott támogatásokban részesülő minden egyes vállalkozást, hogy bizonyítsa, hogy a szóban forgó előnyök nem torzítják a versenyt és nem érintik a tagállamok közötti kereskedelmet; ennek hiányában vélelmezhető, hogy a nyújtott előny torzíthatja a versenyt és érintheti a Közösségen belüli kereskedelmet.