21.6.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 181/154

---

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Unió oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramja, az „Erasmus mindenkinek” létrehozásáról

(COM(2011) 788 final – 2011/0371 (COD))

2012/C 181/27

Előadó: Indrė VAREIKYTĖ

2011. december 12-én a Tanács, december 13-án pedig az Európai Parlament úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke értelmében kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Unió oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramja, az „Erasmus mindenkinek” létrehozásáról

COM(2011) 788 final – 2011/0371 (COD).

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekció 2012. február 29-én elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. március 28–29-én tartott, 479. plenáris ülésén (a március 29-i ülésnapon) 74 szavazattal 1 ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1   Most, hogy a gazdasági válság kikényszerítette a költségvetési prioritások felülvizsgálatát, az EGSZB aláhúzza annak jelentőségét, hogy lehetőség szerint megőrizzük, sőt, növeljük a nemzeti és uniós szinten az oktatáshoz és a képzéshez rendelt erőforrások hatékony felhasználását a foglalkoztatás javítása céljából, elsősorban a fiatalok és az idősebb munkavállalók támogatására.

1.2   Az EGSZB úgy véli, hogy az „Erasmus mindenkinek” program kulcsfontosságú eszköz kell, hogy legyen az oktatás és a képzés támogatásának növelésére, a polgárok ismereteinek bővítése, a fiatalok – számos tagállamban nagyarányú – munkanélküliségének mérséklése, a szakképzett munkaerő iránti igény kielégítése és a képzettségbeli kereslet és kínálat eltéréseinek feloldása érdekében. Különösen fontos egy ilyen eszköz alkalmazása, amikor a gazdasági válság negatív hatással jár a munkaerőpiacokra. A képzettségbeli kereslet és kínálat eltéréseit – ahol csak léteznek ilyenek – csökkenteni kell, hogy mérsékelhessük a munkanélküliséget is, különösen a fiatalok körében.

1.3   Az EGSZB méltányolja azt a javaslatot, amely számottevő, akár 19 milliárd eurónyi költségvetés-emelésre irányul egy jövőbeli programra vonatkozóan, és ezért támogatja az Európai Bizottság átfogó költségvetési javaslatát. Felhívja továbbá az Európai Parlamentet és a Tanácsot a fenti emelés támogatására.

1.4   A jelenlegi gazdasági helyzetre való tekintettel az EGSZB határozottan támogatja a programban előirányzott intézkedéseket, amelyek az alábbiak: a legfontosabb intézkedésekre történő összpontosítás; az aktuális intézkedések, célkitűzések és programok szétaprózódottságának mérséklése; az egyösszegű, illetve rendszeres átalánytámogatásokon, valamint egységköltség-alapú támogatásokon alapuló finanszírozás kiterjedt alkalmazása, továbbá a kedvezményezettekre és a tagállamokra vonatkozó formai követelmények enyhítése; az adminisztrációs terhek csökkentése a nemzeti irodák számára; és az arra irányuló javaslat, hogy lehetőség szerint minden országban egyetlen nemzeti irodát jelöljenek ki a kritikus tömeg növelésére és az irányítási költségek csökkentésére.

1.5   Az EGSZB megjegyzi ugyanakkor, hogy a megszorító intézkedések bevezetésekor figyelembe kell venni az egyes ágazatok hosszú távú kilátásait, és az ésszerű megszorítás és „intelligens” költségvetési tervezés elveit kell alkalmazni.

1.6   Az összes javasolt megszorító intézkedést számításba véve az EGSZB határozottan azt ajánlja, hogy őrizzék meg a különálló és független alprogramokat, és rendeljenek egyedi minimális költségvetési keretet a programban szereplő főbb szektorokhoz (nevezetesen az alábbiakhoz: a felsőoktatás, a szakképzés, a felnőttkori tanulás, az iskolai oktatás, az ifjúsági kezdeményezések és a sport), és adott esetben fejlesszék tovább azokat. Ehhez különösen a következők tartoznak: a tanulók és fiatalok csoportokban, illetve osztálykeretben megvalósuló mobilitása, a felsőoktatási intézményekben dolgozó kutatók és oktatók mobilitása, a hátrányos helyzetű fiatalok integrációja, előkészítő látogatások, kétoldalú és többoldalú iskolai projektek, partnerségek és mobilitás, valamint a felnőttoktatáson belüli tanulási partnerségek. Ennek során figyelmet kell fordítani a nem dolgozó nők és férfiak különleges tanulási igényeire.

A javasolt adminisztratív reformok között sok olyan van, amely biztosítaná, hogy az általános irányítási költségek lényegében ne változzanak, és hogy az elkülönülő alprogramok garantálják a célzott hatást, és megvédjék a program kezdeményezéseit az esetleges instabilitástól, illetve visszaeséstől.

1.7   Az EGSZB kiemeli, hogy az oktatás igen fontos szerepet tölt be a jelenlegi helyzet kezelésében, és örömmel látja, hogy e tény tükröződik a programban. Ugyanakkor az EU fő stratégiai célkitűzéseinek teljesítéséhez továbbra is törekedni kell a formális oktatás, valamint a nem formális és az informális tanulás koherenciájára. Ez azt jelenti, hogy a programjavaslatban a nem formális és az informális tanulásnak ugyanakkora jelentőséget kell tulajdonítani, mint a formális tanulásnak.

1.8   Az EGSZB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a „Cselekvő ifjúság” program keretében most jól működő és nagyra értékelt fellépések egy része hiányzik, és hogy ez az európai ifjúságpolitikai együttműködés számottevő visszaeséséhez vezethet.

1.9   Az EGSZB úgy véli, hogy az ismeretek és készségek megszerzéséhez és növeléséhez nem elég a foglalkoztatás akadályainak felszámolására irányuló jelenlegi fő célkitűzés. Az aktív polgári szerepvállalás és a társadalmi kohézió fejlesztésére is szükség van hozzá, azonban a javaslat nem szentel figyelmet e céloknak. Az új Erasmus programban ezenkívül meg kellene erősíteni a szociális partnerek és az egyéb civil szervezetek szerepét.

1.10   Az EGSZB üdvözli a tanuláshoz kapcsolódó mobilitás növelésének célkitűzését, mivel ez egyike azon tényezőknek, amelyek lehetővé teszik a kulcskészségek – különösen a munkaerő-piaciak és a társadalmiak – kialakulását, továbbá a fiataloknak az európai demokratikus életben történő fokozott részvételét. A mobilitás azonban önmagában nem fogja megoldani a fenti problémákat. Több figyelmet kellene fordítani a mobilitási tevékenységeken keresztül szerzett ismeretek alkalmazási lehetőségeire, és a mobilitás jelentőségére az egész életen át tartó tanulási folyamatban.

1.11   Az EGSZB úgy látja, hogy a tanulás mindenki számára lehetséges kell, hogy legyen, minden életszakaszban, ezért határozottan támogatja az egész életen át tartó tanulás szemléletét, amelynek célja a formális, nem formális és informális tanulás különféle módjainak mindenki számára egyforma mértékű elérhetővé tétele. Az EGSZB ismételten felhívja a figyelmet „a hosszú élet érdekében való tanulásra”. A javasolt rendelet azonban szemmel láthatóan nem alkalmazza e megközelítést, és nem nyitja meg a programot a tanulásban részt vevők valamennyi kategóriája előtt, gyermekektől az időskorúakig. A programnak tehát inkluzívabbnak és az egyes tanulási tevékenységet folytató csoportok tekintetében testre szabottabbnak kellene lennie. Az EGSZB ezért az egész életen át tartó tanulás funkcionális és egyértelmű meghatározását és az egyes oktatásban részesülő csoportok hozzáférésének javítására irányuló, célzottabb politikák kidolgozását kéri.

1.12   A program részét képező fellépések résztvevői az európai értékek nagyköveteinek tekintendők, ami kiemelten meg kell, hogy jelenjen a programban.

1.13   Az EGSZB elismeri, hogy a jelenlegi Erasmus program jelentős sikert ért el (mint ahogy például az európai önkéntes szolgálat is). Ugyanakkor az EGSZB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az „Erasmus” elnevezést a szélesebb közönség elsősorban felsőoktatási és általában formális oktatási tevékenységek szinonimájaként ismeri. Azzal a kérdéssel még nem foglalkoztak, hogy javítsák a tájékoztatást az Erasmusról, mint az összes oktatási formára kiterjedő, átfogó koncepcióról, és e hiányosság további problémákat okozhat, így például a közönségkapcsolatokból eredő költségek növekedését és egyéb előre nem látható kiadásokat. Az EGSZB-t aggasztja továbbá az, hogy e közös „márkanév” elterjesztése nem valósulhat meg, vagy nem lehet sikeres, tekintettel arra, hogy már csak egy év van hátra a program hivatalos elindításáig. Ajánlatos lenne továbbá megőrizni a jelenlegi alprogramok nevét.

1.14   Az EGSZB üdvözli az egyetemi oktatás és az európai integrációra vonatkozó kutatás támogatását célzó „Jean Monnet”-tevékenységek teljes mértékű megőrzését, azonban úgy véli, hogy ez a támogatási forma nem korlátozódhat az Európai Bizottság javaslatában megjelölt két intézetre. Az EGSZB nyomatékosan kéri, hogy a 2007-2013 közötti időszakban zajló Jean Monnet program által támogatott hat európai létesítmény mindegyikére maradjon a program érvényben, annak érdekében, hogy előnyt kovácsolhassunk a négy másik európai jelentőségű intézet által kínált értéktöbbletből, nagyobb kulturális sokszínűségből és azok akadémiai komplementaritásából.

Az EGSZB tehát a 10. cikk alábbi módosítását javasolja:

c)

az alábbi európai felsőoktatási intézmények támogatása, amelyek európai érdekeket szolgáló célt képviselnek: i) a firenzei Európai Egyetemi Intézet; ii) az Európa Tanulmányok Szakkollégiuma (bruges-i és natolini campus); (iii) a trieri Európai Jogi Akadémia; iv) a nizzai Európai Szakképzés Nemzetközi Központja; v) a maastrichti Európai Közigazgatási Intézet; vi) az odensei Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulók Oktatásának Fejlesztéséért.

2.   Az európai bizottsági javaslat

2.1   Az „Erasmus mindenkinek” programmal az Európai Bizottság valamennyi jelenlegi uniós és nemzetközi oktatási, képzési, ifjúságpolitikai és sportkezdeményezést egyesíteni kíván, hét létező programot („Egész életen át tartó tanulás”, „Cselekvő ifjúság”, „Erasmus Mundus”, „Tempus”, „Alfa”, „Edulink” és az iparosodott országokkal működő kétoldali együttműködési program) váltva fel egyetlennel. A kinyilvánított cél a hatékonyság növelése, az ösztöndíjak megpályázásának megkönnyítése, továbbá az átfedések és a szétaprózódottság mérséklése.

2.2   Az Európai Bizottság mintegy 70 %-os növelést javasol a mostani hétéves költségvetési kerethez képest, aminek alapján 19 milliárd eurót rendelnének az új programhoz a 2014–2020-as időszakra. A keret kétharmada az ismeretek és készségek növelését célzó egyéni mobilitási ösztöndíjakra fordítandó.

2.3   Az új program várhatóan az EU által képviselt értéktöbbletre és rendszerhatásra fog összpontosítani, az alábbi három fellépési területet támogatva: tanulási lehetőségek az egyének számára az EU-n belül és azon kívül egyaránt; együttműködés az oktatási intézmények, ifjúsági szervezetek, vállalkozások, helyi és regionális önkormányzatok és nem kormányzati szervezetek között, valamint tagállami reformok az oktatási és képzési rendszerek korszerűsítésére, továbbá az innováció, a vállalkozói szellem és a foglalkoztathatóság elősegítésére.

2.4   Az Európai Bizottság azzal érvel, hogy az új program ésszerűsített struktúrája és nagymértékben megnövelt forrásai révén az EU jóval több lehetőséget fog tudni nyújtani a diákok, gyakornokok, fiatalok, oktatók, ifjúságpolitikai szakemberek és mások számára készségeik és álláskilátásaik javítására és személyes fejlődésükre. Az „Erasmus mindenkinek” célja az európai integrációval összefüggő kutatás és oktatás ösztönzése, valamint a sport támogatása helyi szinten.

2.5   A javasolt program célja az, hogy hozzájáruljon az „Európa 2020” stratégia, az „Oktatás és képzés stratégiai keretrendszere 2020” és az „Európai ifjúságpolitikai együttműködés (2010–2018)” célkitűzéseinek a teljesüléséhez, továbbá az „Európa 2020” olyan kiemelt kezdeményezéseinek a megvalósulásához, mint a „Mozgásban az ifjúság”, vagy az „Új készségek és munkahelyek menetrendje”, csakúgy mint harmadik országok felsőoktatásának fenntartható fejlődéséhez és a sport európai dimenziójának fejlesztéséhez.

3.   Általános megjegyzések

3.1   Az EU oktatással, képzéssel és ifjúságpolitikával kapcsolatos főbb stratégiai dokumentumai azonos prioritást szentelnek a fenti területeken tett kezdeményezéseknek. Az EGSZB kiemeli, hogy a program céljainak kialakításakor nem szabad azt a benyomást kelteni, hogy a formális oktatás kiemeltebb szerepet nyer, mint a nem formális vagy az informális tanulás (például a felnőttképzés és a szakképzés, az iskolai oktatás, az ifjúsági tevékenységek és a sport). Alapvető fontosságú annak megelőzése, hogy egyenlőtlenségek jöjjenek létre a különböző szektorok között, mivel az veszélyeztetné a program egész életen át tartó tanulásra vonatkozó megközelítését.

3.2   Az EGSZB üdvözli az olyan szakpolitikai reformok támogatásának a lehetőségét, mint a bolognai és a koppenhágai folyamat végrehajtása, a fiatalokkal folytatandó strukturált párbeszéd, vagy az uniós átláthatósági eszközök megvalósítása.

3.3   A program révén „Az egyéni tanulmányi mobilitásra adott támogatások mentesülnek az adók és járulékok alól. Ugyanez a mentesség vonatkozik a pénzügyi támogatásokat az érintett személyeknek odaítélő közvetítő szervekre is.” Az EGSZB az ilyen mentességek mellett száll síkra, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve vizsgálja ki és oldja meg a jelenlegi mobilitási fellépések végrehajtása keretében tapasztalt problémákat (amikor például a mobilitási ösztöndíjat beleszámítják a családi jövedelembe, csökkentve ezzel a szociális támogatást).

3.4   Erőteljesen támogatjuk, hogy a sporttevékenységeket külön fejezetként és forráskerettel illesztik a programba, mivel a transznacionális projektek, a sportszervezetek kapacitásépítése és a partnerségek lehetőségeinek bővülése révén az érintettek nagyobb fokú és hatásosabb bevonását fogja eredményezni a sportra irányuló döntéshozatalba, ezenkívül a sporttestületek jobb irányításához vezet majd, és arra fogja motiválni az európai polgárokat és különösen a fiatalokat, hogy aktívabbá váljanak.

3.5   Az EGSZB elismeri, hogy valószínűleg eredményesebb megoldás a „felhasználóbarát” jelleg, a munkamennyiség és a költséghatékonyság tekintetében az, ha tagállamonként – lehetőség szerint – egyetlen nemzeti iroda lesz felelős a programintézkedések irányításáért. Biztosítandó azonban, hogy ezen iroda szolgáltatásai regionális szinten is elérhetőek legyenek a pályázók számára. Felhívjuk a figyelmet továbbá arra, hogy az egyetlen nemzeti iroda létrehozása esetleg nincs összhangban az egyes tagállamok különféle feltételeivel. Ugyanakkor nem szabad növelni az általános adminisztratív követelményeket a pályázók számára, és különösen a nem formális tanulással foglalkozó nem kormányzati szervezetek esetében. Ellenkezőleg, az adminisztratív teher folyamatosan felmérendő és mérséklendő. Az EGSZB ezenkívül arra bátorítja a tagállamokat, hogy aktívabban vonják be a civil társadalmat és a szociális partnereket a program országos irányításába.

3.6   Az EGSZB egyetért azzal a célkitűzéssel, hogy csökkentsék a különálló célok és intézkedések jelenlegi összetettségét és töredezettségét a költséghatékonyság fokozása és a hosszú távú hatáshoz szükséges kritikus tömeget nélkülöző intézkedések beszüntetése érdekében. Ugyanakkor, amint azt jelen vélemény 1.6. pontjában is kijelenti, az EGSZB határozottan ösztönzi az elkülönülő és független alprogramok megtartását és a program főbb szektorai számára külön minimális költségvetési keret kiutalását.

3.7   Bár nagymértékben pártolja a kiterjedtebb hatékonyságnövelő és költségcsökkentő intézkedéseket, az EGSZB megjegyzi, hogy meg kell találni az egyensúlyt a nagyobb és hatékonyabb projektek szükségessége és az inkluzív jelleg iránti igény között. A kis szervezetek által az oktatás különböző formái terén tett hozzájárulás nem becsülendő alá, és fenntartandó a programban való részvételi lehetőségük.

3.8   Az EGSZB megállapítja, hogy a programban nem esik szó a (közép)iskolások mobilitásáról. Utal ezért arra, hogy a mobilitási készséget korán, és nem csupán a szakmai vagy felsőfokú képzés szakaszában kell kialakítani. Ennek ismeretében különösen fontos továbbvinni a Comenius keretében zajló, sikeres iskolai partnerségeket, és ezeken belül lehetővé kell tenni rövidebb mobilitási időszakokat is a diákok számára.

3.9   Az EGSZB megállapítja, hogy elégtelenek a program keretében a hátrányos helyzetű csoportok mobilitási tevékenységekhez való hozzáférésének javítására hozott intézkedések. Az alulreprezentált csoportok oktatásban és tanulásban való részvételének bővítése egyértelmű prioritássá kell, hogy váljon, mivel létfontosságú, hogy a társadalmak igazságosabbak legyenek, és gazdasági növekedés valósuljon meg. A szülők képzettsége és a társadalmi-gazdasági háttér egyelőre még aránytalanul nagy szerepet játszik az egyén azt illető esélyeiben, hogy oktatásban részesüljön és abban sikeres legyen, egyes jól meghatározott csoportok pedig – bizonyos nemzeti viszonyok között – alulreprezentáltak.

3.10   A minőséget és az egyenlőséget egyensúlyba kell állítani a mennyiséggel a mobilitási modellekben, hogy a hátrányos háttérrel érkezők is bekapcsolódhassanak, például a mobilitási támogatások nagyságának újragondolásával, hiszen ezek megállapítása jelenleg nem megfelelő és nem elég rugalmas a részt vevő országok eltérő gazdasági környezetét tekintve (1).

3.11   Meg kellene fontolni az Európai Szociális Alap és a strukturális alapok használatának lehetőségét arra, hogy a kevésbé fejlett régiókból érkező fiatalokat bevonjuk az egyéni tanulmányi mobilitási intézkedésekbe, illetve a gyakornoki munkákba és a munkahelyi tapasztalatszerzésbe más tagállamok vállalatainál.

3.12   Az EGSZB szerint nagyobb erőfeszítésekre van szükség a jobb adatgyűjtés és elemzés érdekében elsősorban a foglalkoztathatóságról, a szociális dimenzióról, az egész életen át tartó tanulásról, az ösztöndíjakról és hitelekről, valamint a mobilitás általános minőségéről és hatásáról, ezért a mobilitási tapasztalatok utólagos értékelését javasolja. Az ilyen adatok segítik a program végrehajtásának nyomon követését, és lehetővé teszik az aktív válaszadást a lehetséges változásokra.

3.13   Az EGSZB megismétli, hogy támogatja azt a rendelkezést, amely növeli a program forrásainak hatékonyságát és csökkenti a jelenlegi intézkedések átfedését és széttagoltságát, ezért e kérdés szélesebb körű átgondolására és az Európai Bizottság hatáskörébe tartozó összes létező program áttekintésére szólít fel, hogy azok részben vagy egészében összhangban legyenek a javasolt programmal. Például az Erasmus fiatal vállalkozóknak program, melyet részben az Európai Bizottság finanszíroz, külön irányítás alá tartozik, holott hozzájárulhat az Erasmus mindenkinek program célkitűzéseinek eléréséhez.

3.14   Nem egyértelmű a támogatások jelenlegi elosztása a 13. cikk (Költségvetés) (3) bekezdésében. Az EGSZB azt javasolja, hogy növeljék az innováció és a bevált gyakorlatok terén folytatott együttműködésre elkülönített támogatás százalékos arányát, mivel az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos programok korábbi szakaszaiban elvégzett legtöbb elemzés bizonyította az intézmények közötti együttműködés költséghatékonyságát.

4.   Oktatási és képzési intézkedések

4.1   Az EGSZB méltányolja, hogy a szakképzésre több költségvetési forrást szánnak. Ajánlatos azonban egy egyértelmű célkitűzés meghatározása a programban, hogy az hozzájárulhasson az alábbi szakképzési referenciaérték eléréséhez: „2020-ra az első szakképesítés megszerzését szolgáló képzésben végzett 18–34 éveseknek az EU-ra kivetítve átlagosan legalább 6 %-a rendelkezzen valamilyen külföldön szerzett, legalább kéthetes vagy ennél rövidebb és az Europassban rögzített, az első szakképesítés megszerzését szolgáló képzéshez kapcsolódó tanulmányi vagy gyakorlati képzési tapasztalattal (ideértve a munkahelyi gyakorlatot is)” (2). Ezen túlmenően a költségvetés egy részét a tanulószerződéses gyakorlati képzés ösztönzésére kellene elkülöníteni.

4.2   E referenciaérték eléréséhez külön erőfeszítéseket kell tenni a tanulmányi mobilitás előtt álló gyakorlati, technikai és jogi akadályok elhárítása érdekében, a kis- és középvállalkozások kiküldési és fogadási lehetőségeinek támogatására, valamint a szakmai gyakorlatot végzők és a gyakornokok mobilitása melletti elkötelezettségük javítására. Tekintettel e szektor tevékenységeinek körére és számára, valamint az oktatási és képzési intézkedésekről szóló hatástanulmány eredményeire (3), az EGSZB szerint megfontolandó, hogy a jelenleg a szakképzésre javasolt minimális 17 %-os előirányzat elegendő-e.

4.3   Az EGSZB javasolja továbbá, hogy a szakmai gyakorlatukat végzők és a gyakornokok külön célcsoportot alkossanak a programban. Ez segítené a munkahelyi tapasztalatszerzés és a munka alapú tanulás előmozdításával kapcsolatos új politikai vállalások végrehajtását a magas fiatalkori munkanélküliség leküzdése érdekében.

4.4   Az EGSZB hangsúlyozni kívánja a felnőttek részvételének alacsony szintjét az egész életen át tartó tanulásban, valamint sok európai felnőtt készségeinek és képesítéseinek alacsony színvonalát. (4) Az „Oktatás és képzés 2020” céljainak elérése érdekében „a felnőttek legalább átlag 15 %-ának részt kellene vennie az egész életen át tartó tanulásban” (5), erős felnőttoktatási rendszerekre, képzési szolgáltatókra, módszerekre, személyzetre és ellátottságra van szükség egész Európában. A felnőtt oktatásnak helyet kell adnia az aktív európai polgári szerepvállalásnak, melyet egy erős felnőttoktatási program továbbfejleszthet és előmozdíthat.

4.5   Fontos, hogy a felnőtt oktatás szoros kapcsolatban legyen a szakképzéssel, viszont a felnőtt oktatás számára külön irányvonalat kell biztosítani a 4.4. pontban említett kihívások kezelésére. Ezért az EGSZB azt javasolja, hogy a felnőtt oktatást és tanulást tekintsék külön ágazatnak a programjavaslatban.

4.6   Jóllehet üdvözli a felnőtt oktatásra elkülönített költségvetést, a felnőtt oktatásra minimálisan előirányzott 2 % nem tűnik megfelelőnek, tekintettel a demográfiailag idősödő Európára, és mivel növelni kell a felnőttek részvételét az egész életen át tartó tanulásban. Figyelembe véve, hogy a felnőtt oktatás mint ágazat igen tág, és számos vállalatot érint, meg kellene fontolni egy jelentősebb növelést.

4.7   A felnőtt oktatással és tanulással kapcsolatban a programnak egyértelműbben hozzá kellene járulnia a felnőttkori tanulásra vonatkozó megújított európai cselekvési program (6) végrehajtásához. E cselekvési program támogatásával a programnak valódi lehetősége nyílik a fejlődés felgyorsítására és pozitív változás elindítására a felnőttkori tanulás területén, ami számos európai polgár számára javulást eredményezne az önbizalom, a részvétel, a tevékenység, a kreativitás, a személyes fejlődés és a foglalkoztathatóság terén.

4.8   Mind a Grundtvig-workshopok, mind pedig az idősebb korosztály által végzett önkéntes tevékenység megnyitotta az utat az európai részvételhez sok olyan ember számára, akiknek egyébként erre nem lett volna lehetőségük. Figyelembe véve ezeknek az intézkedéseknek a hasznát, az EGSZB kiemeli, hogy a mobilitási modellekben és az önkéntes tevékenységekben egyenlő esélyeket kell biztosítani a felnőtt korban tanulók számára.

4.9   Az EGSZB felbecsülhetetlen értékűnek tartja a programot a bolognai folyamat hallgatói mobilitásra vonatkozó célkitűzéseinek (7) elérésében, melyeket az Európai Unió Tanácsa (8) is magáénak vallott: „2020-ra az európai felsőoktatási térségben végzettek legalább 20 %-a rendelkezzen külföldi tanulmányi vagy képzési időszakkal.”. Az EGSZB azonban hangsúlyozza, hogy az egyéni mobilitási támogatások mértékét újra kell gondolni oly módon, hogy a hátrányos háttérrel rendelkezők is egyenlő esélyekkel kapcsolódhassanak be a mobilitási modellekbe.

4.10   Tovább ösztönzi az európai felsőoktatási térségben a közös programokat és a közös okleveleket, mivel ezek felhívják a figyelmet a mobilitást gátló nemzeti szabályokra és törvényekre, emelik az oktatás általános színvonalát, és előmozdítják a nemzetközi intézményi együttműködést.

4.11   Az előzetes tudás elismerésének összehangolása az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszerrel, illetve a szakképzési kreditrendszerrel a tanulmányi eredményeken alapuló megközelítéssel alapvető fontosságú a bolognai hallgatói mobilitási cél eléréséhez, valamint a mobilitási modellek és a tanítás-tanulás minőségének biztosításához. Az EGSZB megjegyzi, hogy számos ország nem teremtette meg a kapcsolatot az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer, illetve a szakképzési kreditrendszer között a tanulmányi eredményekkel, és a „mindenki számára egyenlő esélyek” célkitűzést nem sikerült elérni. Ezért sürgős intézkedéseket kellene fontolóra venni azért, hogy az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer és a szakképzési kreditrendszer közös eszközként kerüljön be az EU-ba a képesítések átláthatóságának biztosítására mind az oktatók, mind a hallgatók számára.

4.12   Az EGSZB azt is hangsúlyozni kívánja, hogy folyamatos koordinációra van szükség európai szinten azért, hogy a tagállamokat támogassák olyan új intézkedések elfogadásában, melyek biztosítják azt, hogy minden új képesítési dokumentum egyértelmű utalást tartalmazzon a tagállami minősítési rendszer alapján az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) megfelelő szintjére. Egyértelmű, hogy ez a cél (9) nem érhető el a hivatalos határidőig, vagyis 2012-ig, hiszen az EKKR bevezetéséhez további koordinációra és intézkedésekre van szükség.

4.13   Az EGSZB javasolja, hogy a munkaerő mobilitásának adjanak nagyobb prioritást, hiszen az nagyban hozzájárul a magas színvonalú oktatási programokhoz és a nemzetközi irányba orientálódó intézményekhez. Az EGSZB kéri a tagállamok szorosabb együttműködését a munkaerő mobilitását gátló – a társadalom biztosítási rendszerekhez, a nyugdíjpénztárakhoz és a szakmai elismeréshez kapcsolódó – akadályok elmozdítása érdekében.

4.14   A „Mozgásban az ifjúság” (10) kezdeményezésről szóló véleményben megfogalmazottak után az EGSZB részletesebb leírást kér az olyan diákok számára javasolt hitelekről, akik egy másik uniós országban szereznek mesterfokozatot a hitelnyújtási folyamat alapos kidolgozása, valamint a fiatalok tájékoztatása érdekében, mivel nagyon fontos, hogy, amennyire lehetséges, megóvjuk őket az adósságspiráltól. Tekintettel a javasolt hitelstruktúra kialakítására tett erőfeszítésekre, biztosítani kellene, hogy az ilyen hitelek vonzóak és vállalhatóak legyenek (főként a hátrányos helyzetű hallgatóknak), hogy elérjük a becsült 331 000 diákot.

4.15   Ezenkívül az EGSZB kéri, hogy a javasolt hitelstruktúra összes lehetséges következményét értékeljék, ideértve a nemzeti és regionális finanszírozási támogatási rendszerekre és a felsőoktatási intézmények tandíjainak mértékére gyakorolt hatását. Egy ilyen értékelés eredményeit a lehető legszélesebb körben ismertté kellene tenni.

4.16   A javasolt hitelstruktúra mellett az EGSZB kéri az Európai Unió intézményeit, hogy politikáikon keresztül nyújtsanak további támogatásokat azoknak a tagállami erőfeszítéseknek, amelyek az ösztöndíjak és hitelek EU-n belüli hordozhatóságára irányulnak a mobilitás előmozdítása, valamint a mobilitáshoz és a képzéshez való egyenlő hozzáférés érdekében.

5.   Az ifjúsággal kapcsolatos intézkedések

5.1   Az EGSZB kiemeli a most folyó Cselekvő ifjúság program (11) hatékonyságát. Becslések szerint a Cselekvő ifjúság program mintegy egymillió fiatal európainak nyújt lehetőséget tapasztalatszerzésre az iskolarendszeren kívüli oktatásban, mobilitási lehetőségeket biztosít, és egyértelmű, hogy a most folyó program tartós hatást tett a fiatal európaiakra az ifjúsági szervezetek támogatásával. Így a Cselekvő ifjúság program fiatalokra gyakorolt hatása nagyobbnak tekinthető, mint bármely más uniós programé, és ezt nem tükrözi megfelelően a javaslat.

5.2   Az EGSZB-t aggodalommal tölti el, hogy a jelenlegi javaslat nem egyenlő módon bánik a kedvezményezettekkel, és nehézzé teszi azoknak a hátrányos helyzetű fiataloknak az elérését, akik jelenleg kis és helyi ifjúsági szervezeteken keresztül férnek hozzá a Cselekvő ifjúság programhoz.

5.3   Az EGSZB úgy véli, hogy a programban politikai és pénzügyi prioritást kellene biztosítani a fiataloknak és az ifjúsági politikának, tekintettel arra, hogy az EU2020 és az „Oktatás és képzés2020” stratégiában, valamint az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretében (2010–2018), csakúgy mint a kiemelt kezdeményezésekben – például a „Mozgásban az ifjúság” és az „Új készségek és munkahelyek menetrendje” – rengeteg célkitűzés kapcsolódik a fiatalokhoz.

5.4   Tekintettel a folyamatban lévő Cselekvő ifjúság program intézkedéseinek hatókörére és mennyiségére, valamint résztvevőinek számára, illetve arra, hogy a hátrányos helyzetű csoportokhoz is képes eljutni, az EGSZB kéri, hogy fontolják meg újra, hogy a fiatalokra elkülöníthető, javasolt minimális 7 % biztosítani fogja-e a fiatalokkal kapcsolatban kitűzött célok elérését, vagy ehelyett a fiatalokkal kapcsolatos intézkedésekre egy külön alprogramot kellene-e létrehozni a programon belül, megfelelő költségvetéssel. Hasonló megközelítést javasolt már az EGSZB-nek a Mozgásban az ifjúság kezdeményezésről szóló véleménye (12) is. A Cselekvő ifjúság program összes altevékenységét fenn kellene tartani.

5.5   Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a Cselekvő ifjúság program jelenleg az összes olyan tevékenység támogatását segíti, amelyeket más, alternatív forrásokból nem támogatnának, és az egyik fő forrása az ifjúsági projektek támogatásának. Ez különösen érvényes a kisebb, valamint a helyi, illetve regionális szervezetekre. A támogatás hiánya súlyos negatív következményekkel járhat az európai ifjúsági ágazatra nézve. Ilyen helyzet esetén sok ifjúsági szervezet válhat kevésbé Európa-centrikussá, hiszen az európai hálózat támogatja a kisebb és a helyi szervezetek részvételét az európai programokban. Így csak a nagyobb szervezetek és intézmények kapnának helyet, közvetlen módon hátrányos helyzetbe hozva a helyi, a regionális és a kisebb szervezeteket.

5.6   Az EGSZB megjegyzi, hogy a programnak egyértelműbben hozzá kellene járulnia az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 165. cikke (2) bekezdésének végrehajtásához, amely a következőképpen hangzik: „a fiatalok és a szociálpedagógusok csereprogramjainak ösztönzése, valamint a fiatalok ösztönzése arra, hogy vegyenek részt Európa demokratikus életében”.

6.   Intézkedések a demográfiai változások tekintetében

Az EGSZB a 2014–2020 közötti uniós finanszírozási időszakra önálló támogatási programot javasol „Cselekvő generációk” címmel. Számos program és javaslat párbeszédre szólít a generációk között, például az aktív és egészséges idősödés területén, valamint (a fenntartható életmódot elősegítő) fenntarthatóság kérdéseit és az energiahatékonyságot illetően.

Az EGSZB meg van győződve arról, hogy a fiatalok és idősek közös mobilitása még inkább hozzájárul a kölcsönös megbecsüléshez, a társadalmi kohézió támogatásához és az európai értékek iránti felelősség közös felvállaláshoz.

---

(1)  SEC(2011) 1402 final, COM(2011) 788 final.

(2)  A Tanács következtetései a tanulási mobilitás referenciaértékeiről, a Tanács 3 128. ülése, Oktatás, Ifjúság, Kultúra és Sport, 2011.11.28–29.

(3)  A Leonardo da Vinci alprogram keretében a szakképzés támogatja a koppenhágai folyamat fejlesztését, valamint minőségbiztosító rendszerek felállítását a szakképzés számára, és egyedülálló lehetőséget kínál a szakképzés területén a nemzetköziesedésre, a mobilitásra és az innovációra.

(4)  COM(2007) 558 final.

(5)  http://ec.europa.eu/education/lifelong-learning-policy/doc34_en.htm.

(6)  A Tanács állásfoglalása a felnőttkori tanulásra vonatkozó megújított európai cselekvési programról (16743/11), 2011.11.17.

(7)  A felsőoktatásért felelős európai miniszterek konferenciájának közleménye, Leuven és Louvain-la-Neuve, 2009. április 28–29.

(8)  A Tanács következtetései a felsőoktatás modernizálásáról, a Tanács 3 128. ülése, Oktatás, Ifjúság, Kultúra és Sport, 2011.11.28–29.

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása (2008. április 23.) az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszerének létrehozásáról (HL C 111., 1. o.).

(10)  HL C 132., 55. o., 2011.5.3.

(11)  SEC(2011) 1402 final, COM(2011) 788 final.

(12)  HL C 132., 55. o., 2011.5.3.

---