Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Európai Innovációs és Technológiai Intézet létrehozásáról szóló 294/2008/EK rendelet módosításáról

(COM(2011) 817 final – 2011/0384 (COD))

Javaslat európai parlamenti és tanácsi határozatra az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) stratégiai innovációs tervéről: az EIT hozzájárulása az innovatívabb Európához

(COM(2011) 822 final – 2011/0387 (COD))

2012/C 181/21

Előadó: Jacques LEMERCIER

2011. december 13-án az Európai Parlament és 2012. január 16-án a Tanács úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 173. cikkének (3) bekezdése alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Európai Innovációs és Technológiai Intézet létrehozásáról szóló 294/2008/EK rendelet módosításáról

COM(2011) 817 final – 2011/0384 (COD)

és

Javaslat európai parlamenti és tanácsi határozatra az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) stratégiai innovációs tervéről: az EIT hozzájárulása az innovatívabb Európához

COM(2011) 822 final – 2011/0387 (COD).

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció 2012. március 8-án elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. március 28-29-én tartott, 479. plenáris ülésén (a 2012. március 28-i ülésnapon) 123 szavazattal 5 ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1   Az EGSZB összességében helyesli az Európai Bizottságnak az Európai Innovációs és Technológiai Intézettel (angol nyelvű rövidítése: EIT) kapcsolatos intézkedéseit.

1.2   Támogatja az Európai Bizottság főbb javaslatait, amelyek a kezdeményezés különböző szereplőivel folytatott konzultációk, a hatáselemzések és az előzetes tapasztalatokból leszűrt adatok alapján kerültek kidolgozásra.

1.3   Az EGSZB tudatában van annak, hogy az Európai Unió lemaradt a magas szintű kutatási és képzési intézmények közötti együttműködés, tudásmegosztás és kapcsolatépítés terén, ezért pozitívnak ítéli az Európai Bizottság által kezdeményezett intézkedéseket.

1.4   A globalizálódó kutatás és az ipari termelésben egyre meghatározóbb szerephez jutó innováció kontextusában az EGSZB kitart amellett, hogy a kiválóságot ösztönözni kell.

2.   Háttér

2.1   Az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet (EIT, European Institute of Innovation and Technology) 2008-ban alapították.

2.2   Az EIT az Európai Bizottságnak a Tanács elé terjesztett és 2006. február 22-én elfogadott javaslata alapján alakult meg. Létrehozása a lisszaboni stratégia keretébe illeszkedett, és a dinamikusabb növekedést, illetve új munkahelyek teremtését kívánta elősegíteni az Unión belül.

2.3   Az intézet elsődleges célkitűzése a technológiai innováción alapuló iparpolitika terén meglévő európai lemaradás megszüntetése, illetve az alapkutatás, a kutatás-fejlesztés és az innovatív ipari alkalmazások közötti szinergiák előmozdítása volt Európában, kiemelt hangsúlyt helyezve a kkv-kra.

2.4   Az EIT kiválósági pólusként az innováció, a kutatás és a növekedés zászlóshajójává kíván válni az Unión belül. Ennek elérése érdekében a felsőoktatási, a kutatási és az innovációs struktúrák funkcionális, illetve földrajzi közelítésére törekszik.

2.5   Ez az elgondolás meglehetősen közel áll a Massachusetts Institute of Technology (MIT) által követett koncepcióhoz, amely e három szektor horizontális integrálásán munkálkodik.

2.6   2008 júniusában döntés született arról, hogy Budapest adjon otthont az EIT székhelyének.

2.7   Az EIT egyedi projekteket közvetlenül nem finanszíroz. Az Intézet 25 %-os arányban járul hozzá a decentralizáltan működő tudományos és innovációs társulások (TIT) (1) finanszírozásához.

2.8   A TIT-ek egyetemeket, vállalkozásokat és kutatóintézeteket tömörítenek különböző innovatív projektek körül, és a különféle helyi partnerekkel, például a vállalkozásokkal és az újítókkal közösen 75 %-os arányban vállalják a helyi projektek finanszírozását.

2.9   Az első három TIT 2009 decemberében lett kiválasztva, ezek helymegosztási központjai Franciaországban, Németországban, az Egyesült Királyságban, Svájcban, Olaszországban, Spanyolországban, Hollandiában, Svédországban, Finnországban, Magyarországon, Belgiumban és Lengyelországban találhatók.

3.   Az Európai Bizottság javaslatai

3.1   A jelenlegi kontextusban az EIT-nek az egyetemek, a kutatóintézetek és a kutatás-fejlesztés (K+F) területén működő vállalkozások referenciájává és egyesítő pólusává kell válnia, különös tekintettel az innovatív kis- és középvállalkozásokra (kkv-k), amelyek a legjelentősebb munkahelyteremtő erőt jelentik a szakképzett munkaerő és az új szakmák számára.

3.2   Hatásfokának növelése és az új társadalmi kihívásokhoz kapcsolódó területeken megvalósuló innováció ösztönzése érdekében a 2014–2020-as időszakra vonatkozó kutatásfinanszírozási keretprogram folyamán az EIT fokozatosan bővíteni kívánja a TIT-ek (tudományos és innovációs társulások) körét.

3.2.1   A források elosztása ellenőrzött módon történik, és végső soron a konkrét eredmények fognak dönteni egy-egy TIT fenntarthatóságáról.

3.2.2   Az új TIT-ek létrehozásában a fokozatosság elvét követve az EIT biztosítani fogja, hogy a korábbi időszakokban szerzett tapasztalatokat megfelelően figyelembe vegyék, és csak olyan területeken jöhessenek létre új TIT-ek, ahol egyértelmű innovációs lehetőségekre és a legmagasabb szintű kiválóságra támaszkodva lehet a szükséges kompetenciák és források koncentrálását megkezdeni.

3.3   A 2014–2020 közötti időszakban ezért a TIT-ek két új generációja jön létre: 2014-ben és 2018-ban három-három új TIT létesül, amelyek a már meglévő háromhoz adódnak hozzá, így a 2014–2020 közötti időszakban kilencre bővül a TIT-ek száma (ez Európa-szerte 40–50 helymegosztási központ felállításának felel meg).

3.4   A TIT-ek szilárd tudományos és kutatási alapokra építve sikeresen gyűjthetik egy zászló alá a képzés, a kutatás és az innováció világának különböző szereplőit.

A TIT-ek képesek mozgósítani a beruházásokhoz szükséges tőkét, hosszú távon elkötelezni a vállalkozásokat, elősegíteni az új technológiai fejlesztéseket, és ösztönözni a társadalmi innovációt:

3.5   A decentralizált TIT-rendszer létrehozása, amely helyileg – várhatóan regionális szinten – szervezi egységbe a potenciális partnerek összességét, adekvát válasznak tűnik az Unió előtt álló kihívásokra. Miután bebizonyosodott, hogy – a szubszidiaritás kérdéséhez kapcsolódó problémák miatt – lehetetlen ésszerű (vagyis rövid) határidőn belül összehangolni a különböző tagországok kutatási, képzési és termelési rendszereit, a TIT-ek konkrét megoldást jelentenek e nehézség áthidalására, új politikai modellt kínálva az ipar és a szolgáltatások fejlesztéséhez.

3.6   A TIT-eknek a munkaerő-toborzás, a szervezés és a finanszírozás terén biztosított önállósága megkönnyítheti a leghozzáértőbb és legmotiváltabb kutatók felkutatását, és elősegítheti az Európai Bizottság által ösztönzött tapasztalat-visszaadást és nemzetközi együttműködést.

4.   Általános és részletes megjegyzések

4.1   Az Európai Bizottság által javasolt általános struktúra újszerű és ígéretes. Az EGSZB emlékeztetni kíván az Európai Technológiai Intézet létrehozása tárgyában készült korábbi véleményére (2), mivel úgy véli, hogy az abban foglalt általános észrevételei ma is maradéktalanul érvényesek.

4.2   A költségvetés kérdésében az EGSZB azon az állásponton van, hogy a létrehozandó TIT-ek számát és a program időtartamát figyelembe véve az Európai Bizottság által a projekt finanszírozásához rendelt keret gyakorlatilag stagnál, sőt, a pénzügyi lehetőségek viszonylagosan szűkülni fognak a 2020-ig tartó időszakban, holott az EIT közép- és hosszú távon fenntartható növekedési utat kínál az európai kkv-k számára, innovációban gazdag, számos munkahelyet biztosító növekedést ígérve, ezért támogatni kell fejlődését a legígéretesebb területeken.

4.3   A TIT-ek finanszírozási struktúrája egyértelműen előnyös, mivel az EIT csak a források 25 %-át biztosítja, a fennmaradó 75 %-ot a kísérletben részt vevő partnervállalkozásoknak, kkv-knak, kutatóközpontoknak, köz- és magánszervezeteknek kell előteremteniük. Rugalmasságának köszönhetően a struktúra meggyorsíthatja az átadási, illetve átállási folyamatokat az alapkutatás és az alkalmazott kutatás, az innováció és a szabadalom benyújtása, illetve az innovációt a piacra bevezető vállalkozások alapítása és fejlesztése között.

4.4   Ráadásul a rendszer jelentős szabad mozgásteret biztosít a helyi kezdeményezéseknek az egyes tagállamokon belül.

4.5   A TIT-ek irányítási struktúrája, illetve a tagság időszakos megújítása szintén vitathatatlanul előnyös megoldás. Az EGSZB támogatja az EIT fejlesztésére vonatkozó koncepciót, és úgy véli, hogy meg kell őrizni a TIT-ek függetlenségét és autonómiáját a nagyobb hatékonyság érdekében, hogy a kapott eredmények alapján lehessen megítélni munkájukat.

4.6   A kétszintes konstrukció egyik érdekes pontja a TIT-ek által előállított szabadalmak és innovatív termékek piacra jutásának megkönnyítése.

Az egyre gyorsuló és a hagyományos iparágakat egyre sebezhetőbbé tevő globalizáció kontextusában az EGSZB egyetért azzal a gondolattal, hogy a „kiválóság” fogalma a képzés és a termelés területén egyaránt jövőbemutató érték és hatékony versenyképességi eszköz.

4.7   A fenntartható fejlődés távlatait szolgáló, innovatív termékek és szolgáltatások hozzáadott értéke minden eddiginél alkalmasabb lehet arra, hogy munkahelyeket biztosítson az Unióban a képzett munkaerőnek, és elkerülje az ipar áttelepülését az alacsony munkaerőköltségű országokba.

4.8   Az EGSZB megjegyzi, hogy a TIT-ek viszonylag koncentrált területen helyezkednek el. Az EGSZB szeretné, ha külön erőfeszítéseket tennének azért, hogy a lehető legtöbb tagállamban jöjjenek létre kapcsolatok a laboratóriumokkal, vállalatokkal és kutatási intézményekkel, és tovább bővüljön a TIT-ek kreatív potenciálja, illetve emberi és technológiai erőforrásai, elkerülve a magas szintű kutatás és képzés területén a tagállamok között kialakuló egyenlőtlenségek elmélyülését. Tudomásul veszi ugyanakkor, hogy az összes tagállamból eddig több mint 200 partnert sikerült bevonni a programba.

4.9   Az EGSZB határozottan támogatja az EIT által minősített diplomák bevezetését, amelyek megkönnyítik a kutatók mobilitását, illetve a nagyvállalatok és kkv-k saját régiójukon kívüli fejlődését.

4.10   Az EGSZB azt szeretné, ha az intézetek, vállalkozások és potenciális partnerek maximális tájékoztatást kapnának, és így jobban támogathatnák és aktív részesei lennének a TIT-ek létrehozásának az Európa 2020 stratégiában felsorolt főbb területeken.

E cél elérése érdekében az EIT-nek a lehető leghamarabb széles körű tájékoztató kampányt kell indítania az érintett témákban, lehetővé téve a vállalkozások és a potenciális partnerek számára, hogy kidolgozzák partnerségi projektjeiket.

4.11   Az EGSZB tudatában van annak, hogy a meglévő nemzeti intézmények fenntartásokkal élhetnek, sőt, fékezhetik is a projektet, ezért felhívja az Európai Bizottságot, hogy mozdítsa elő az elmélyült párbeszédet az EIT és az említett intézmények között, hogy kialakulhassanak a – szerinte megkerülhetetlen – szinergiák.

Felhívja a figyelmet például a kutatási és képzési intézmények vezetőinek azon aggodalmára, hogy költségvetésük csökkenni fog a TIT-ek javára elvont források miatt.

(1)  Angolul: Knowledge and Innovation Communities (KIC).

(2)  HL C 161., 2007.7.13., 28. o.