21.6.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 181/111

---

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról

(COM(2011) 809 final – 2011/0401 (COD))

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról

(COM(2011) 810 final – 2011/0399 (COD))

Javaslat tanácsi határozatra a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról

(COM(2011) 811 final – 2011/0402 (CNS))

Javaslat tanácsi rendeletre az Európai Atomenergia-közösségnek a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő kutatási és képzési programjáról (2014–2018)

(COM(2011) 812 final – 2011/0400 (NLE))

2012/C 181/20

Előadó: Gerd WOLF

2011. december 15-én a Tanács és 2011. december 13-án az Európai Parlament úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 173. cikkének (3) bekezdése, illetve 182. cikkének (1) bekezdése alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról

COM(2011) 809 final – 2011/0401 (COD).

2011. december 19-én a Tanács és 2011. december 13-án az Európai Parlament úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 173. cikke, 183. cikke, illetve 188. cikkének (2) bekezdése alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról

COM(2011) 810 final – 2011/0399 (COD).

2011. december 15-én a Tanács úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 182. cikkének (4) bekezdése alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

Javaslat tanácsi határozatra a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról

COM(2011) 811 final – 2011/0402 (CNS).

2011. december 21-én a Tanács úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 7. cikkének (1) bekezdése alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

Javaslat tanácsi rendeletre az Európai Atomenergia-közösségnek a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő kutatási és képzési programjáról (2014–2018)

COM(2011) 812 final – 2011/0400 (NLE).

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció 2012. március 8-án elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. március 28–29-én tartott, 479. plenáris ülésén (a március 28-i ülésnapon) 122 szavazattal 3 ellenében, 7 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Összefoglalás és ajánlások

1.1   Az EGSZB üdvözli és támogatja az Európai Bizottság javaslatait és az ehhez kapcsolódó általános koncepciót, mint az Európa 2020 stratégia alapvető elemeit. Üdvözli, hogy az Európai Bizottság az eddiginél nagyobb súlyt kíván helyezni a kutatás és az innováció témájára. Úgy véli, hogy ez jelentős előrelépést jelent, és ebben visszaigazolva látja eddig megfogalmazott ajánlásait is. Néhány pontban azonban kiegészítést, pontosítást és korrekciót tart szükségesnek.

1.2   Külön örömmel fogadja az egyszerűsítést és nagyobb rugalmasságot célzó javaslatokat. Ezek kialakításakor ügyelni kell arra, hogy minél jobban biztosítva legyen a folyamatosság, és hogy elkerüljük újabb bonyolult struktúrák kialakulását.

1.3   Az irányítással kapcsolatos szándéknyilatkozatokat mielőbb részletesen konkretizálni kellene. Ehhez egyeztetni kell valamennyi érintettel.

1.4   Az Európai Bizottságnak már egy kétéves időszak után időközi jelentést kellene előterjesztenie a „Horizont 2020”-szal, az annak végrehajtásával és kialakításával kapcsolatos tapasztalatokról.

1.5   A 2010. március 2-i Versenyképességi Tanács következtetéseinek (1) értelmében a jelenlegi szociális hátrányok megszüntetése, illetve ellensúlyozása érdekében javítani kell az európai kutatói pályafutás vonzerejét.

1.6   Azokban az európai bizottsági előterjesztésekben (keretprogram, részvételi szabályok, Euratom-program), amelyeknél most ismét a rendeletet javasolják jogi formaként, az ezeknél eddig megszokott jogi formát, a határozatot kellene megtartani, hacsak az Európai Bizottság nem tud ezzel ellentétes értelmű, meggyőző érveket felsorakoztatni.

1.7   Valamennyi programelemet és szabályt üdvözöljük és támogatjuk, de különösen azokat, amelyek a szociális innovációt, a felderítő kutatást, a kkv-kat és az egyetemeket szolgálják.

1.8   A „Horizont 2020” keretprogram fő eszközeként továbbra is átlátható és még kezelhető számú résztvevőt magukban foglaló együttműködési projekteket kell választani.

1.9   A szubszidiaritás elvének megfelelően az infrastruktúrák jelentik az európai hozzáadott érték legjobb példáját. Ennek jobban tükröződnie kellene az indikatív költségvetési sarokszámokban.

1.10   A „Társadalmi kihívások” részben lényegesen nagyobb hangsúlyt kell fektetni az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, fenntartható energiarendszer kialakítását célzó kutatásokra és fejlesztésekre.

1.11   A „Társadalmi kihívások” felsorolását emellett ki kell egészíteni „A társadalom és a vállalatok innovációs képessége” fontos témájával.

1.12   A kulcstechnológiák javítják az ipari versenyképességet és segítenek a társadalmi kihívások megoldásában is. Az EGSZB határozottan támogatja ezeknek a technológiáknak a megerősítését.

1.13   A kutatástámogatások különböző értékelési kritériumai közötti mérlegeléskor a kiválóságnak mint bevált mércének továbbra is kiemelt szerepet kell adni. Az innováció támogatásakor fontos szerepet játszik a piaci lehetőségek – előzetesen természetesen meglehetősen nehéz – megítélése is.

1.14   Fel kell térképezni a tudományos orientáltságú kutatáspolitika és az innovációbarát ipar- és versenypolitika célkitűzései közötti esetleges ellentmondásokat, így lehet ugyanis az egyes területek szempontjából megfelelő megoldásokat találni.

1.15   Ahhoz, hogy sikeresen integrálni lehessen a kutatás- és az innovációs politikát, az Európai Bizottság számos főigazgatóságának és egyéb szolgálatának együtt kell működnie. Az EGSZB támogatja az erre irányuló törekvéseket. Olyan hozzáértő munkatársakra is szükség van, akik hosszabb távon is képesek jól kiismerni magukat az adott kutatási területen. Az Európai Bizottságnak továbbra is rendelkeznie kell tudományos-műszaki szakismeretekkel és megfelelő ítélőképességgel, és ezeket karban kell tartania.

1.16   A javasoltaknak megfelelően az Euratom-programban a nukleáris biztonságot, az erősen radioaktív hulladékok végleges tárolásának megoldását és a nemzetközi ITER projekt keretében a magfúzió megvalósítását kell fő célként kitűzni. A program struktúráját úgy kell kialakítani, hogy a programot támogassák a tagállamok, és maguk is aktívan vegyenek részt benne.

1.17   A nagyközönség számára is érthető áttekintést kell készíteni a „Horizont 2020” programban megemlített eszközökről és szakkifejezésekről, hogy a program felhasználóbarátabb legyen. Külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a kkv-k elegendő és szakavatott tanácsadásban részesüljenek.

2.   Az Európai Bizottság által előterjesztett javaslatok rövid áttekintése

Ez a vélemény egy olyan javaslatcsomagot tárgyal, melynek elemeit az Európai Bizottság az alábbi javaslatok formájában külön dokumentumokban terjesztette elő:

1)	Javaslat a „Horizont 2020” keretprogram 2014–2020-as időszakra történő létrehozására;

2)	Javaslat a részvétel és a terjesztés egységes szabályaira;

3)	Javaslat a „Horizont 2020” keretprogram végrehajtását szolgáló egyetlen egyedi programra; valamint

4)	Javaslat a „Horizont 2020” keretprogramnak azon részeire, amelyeknek az Euratom-Szerződés a jogalapja.

A dokumentumok összesen mintegy 380 oldalt tesznek ki. Lényegüket az alábbi, 2.1.-től 2.4. pontig terjedő pontokban foglaljuk össze, hogy megfelelő kiindulási alapot teremtsünk az azt követően, a 3–7. fejezetben ismertetett észrevételeinkhez és ajánlásainkhoz.

2.1   A „Horizont 2020” keretprogram

2.1.1   Eddigi szokásától eltérően az Európai Bizottság nem az eredetileg várt 8. kutatási és fejlesztési keretprogramra tett javaslatot. A zöld könyvben (2) megfogalmazott szándékainak megfelelően inkább a „Horizont 2020” keretprogramba gyűjti egybe azokat a tevékenységeket, amelyeket jelenleg a versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) innovációval kapcsolatos elemei, valamint a 7. kutatási és fejlesztési keretprogram alapján, illetve az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) révén támogatnak. Emellett mindehhez az eddigi európai parlamenti és tanácsi határozat helyett rendeletet javasol.

2.1.2   A „Horizont 2020” program meghirdetett fő céljai, illetve támogatási politikájának sarokpontjai a következők:

a)	kiváló tudomány – javasolt büdzsé: 27 818 millió EUR;

b)	ipari vezető szerep – javasolt büdzsé: 20 280 millió EUR;

c)	társadalmi kihívások – javasolt büdzsé: 35 888 millió EUR.

2.1.3   Célul tűzik ki azt is, hogy egyszerűsítsék a keretprogramhoz való hozzáférést és az abban való részvételt.

2.1.4   A „Horizont 2020” programra javasolt teljes költségvetés mintegy 88 milliárd EUR, amelyet a strukturális alapokhoz és a szakképzési programhoz tartozó intézkedésekkel akarnak kiegészíteni.

2.2   Részvételi és terjesztési szabályok

2.2.1   Ezek a szabályok a keretprogramban való részvétel különböző formáira vonatkoznak. A cél, hogy egységes és rugalmas jogi keretet biztosítsanak, az egyszerűsítést szolgálják és a „Horizont 2020” program valamennyi elemére ki kell terjedniük. Ezen túlmenően megmarad a későbbi módosítások és kivételek lehetősége is.

2.2.2   Egységes támogatási kulcsot rögzítenek, nem téve különbséget a résztvevők között. Ezen felül nagyobb mértékben alkalmaznak átalányösszegeket, átalánykulcsokat és egységre vetített költségskálát, messzemenően elismerve a támogatás címzettjeinek egyéb bevett számviteli módszereit.

2.2.3   a pénzügyi támogatásoknál a támogatható közvetlen költségekre az alábbi támogatási kulcsokat irányozzák elő:

a)	A „Horizont 2020” keretprogram terhére nyújtott támogatás összege – a társfinanszírozás elvének sérelme nélkül – elérheti az összes támogatható közvetlen költség 100 %-át.

b)

A „Horizont 2020” keretprogram terhére nyújtott támogatás összege legfeljebb a cselekvés összes támogatható közvetlen költségének 70 %-ával egyezhet meg: — az elsődlegesen prototípus-készítésből, tesztelésből, demonstrációból, kísérleti fejlesztésből, kísérleti projektből, piaci terjesztésből és/vagy más hasonló tevékenységből álló cselekvések esetében, — a program-társfinanszírozási cselekvések esetében.

2.2.4   A támogatható közvetett költségeket az összes támogatható közvetlen költségre vetített 20 %-os átalánykulccsal számolják ki. A munkaprogram opcióként azt is lehetővé teszi, hogy akár átalányösszegeket vagy egységre vetített költségskálát is érvényesítsenek.

2.2.5   Ilyen esetekben az alábbi részvételi feltételek az irányadók

2.2.5.1

Minden cselekvésben legalább három jogalanynak kell részt vennie. — Mindhármuk székhelyének tagállamban vagy társult országban kell lennie. — Hármuk közül egyiknek a székhelye sem lehet ugyanabban a tagállamban vagy társult országban, mint bármely másikuké. — A 7. cikk értelmében mindhármuknak függetlennek kell lennie egymástól.

2.2.5.2

A fentiektől eltérően az alábbi esetekben csak egy részt vevő jogalanynak kell egy tagállamban vagy társult országban székhellyel rendelkeznie: a) az Európai Kutatási Tanács hatáskörébe tartozó, a felderítő kutatás területén végrehajtott cselekvések; b) a kkv-támogató eszköz alkalmazása; c) program-társfinanszírozási cselekvések; d) a munkaprogramban vagy munkatervben meghatározott más indokolt esetek; valamint e) koordinációs és támogatási cselekvések, illetve képzési és mobilitási cselekvések.

2.2.6   Értékelési eljárások

2.2.6.1   A benyújtott pályázatokat a következő kritériumok alapján kell elbírálni:

a)	kiválóság;

b)

hatás;

c)	a végrehajtás minősége és hatékonysága.

2.2.6.2   A felderítő kutatással kapcsolatos javaslatokat kizárólag a kiválósági kritérium alapján értékelik.

2.3   Egyedi program

2.3.1   Míg a 7. kutatási és fejlesztési keretprogramban több egyedi programot is alkalmaztak (például „együttműködés” vagy „kapacitások”), az Európai Bizottság most már csak egyetlen egyedi programot javasol, amely részprogramok keretében foglalja egybe a különböző támogatási célokat és struktúrákat.

2.3.2   A négy részprogram:

I.	„Kiváló tudomány” i. felderítő kutatás, ii. a kutatás erősítése a jövőbeni és feltörekvő technológiák területén, iii. Marie Curie-cselekvések, iv. európai kutatási infrastruktúrák.

II.

„Ipari vezető szerep” i. információs és kommunikációs technológiák, ii. nanotechnológiák, iii. fejlett anyagok, iv. biotechnológia, v. korszerű gyártás és feldolgozás, vi. világűr. Ez kiegészül még a kockázatfinanszírozáshoz jutás lehetőségének bővítésével, illetve a kis- és középvállalkozások körében az innováció fokozásával.

III.

„Társadalmi kihívások” i. egészségügy, demográfiai változások és jólét; ii. élelmezés- és élelmiszer-biztonság, fenntartható mezőgazdaság, tengerkutatás és tengerhasznosítási célú kutatás, valamint a biogazdaság, iii. biztonságos, tiszta és hatékony energia, iv. intelligens, környezetkímélő és integrált közlekedés, v. éghajlatváltozás, erőforrás-hatékonyság és nyersanyagok, vi. inkluzív, innovatív és biztonságos európai társadalmak.

IV.

„A Közös Kutatóközpont nem nukleáris közvetlen cselekvései”, melyek célja a politikai döntéshozatal tudományos megalapozottságának javítása, a társadalmi változások hátterében álló természeti folyamatok feltárása, illetve új tudományos és technológiaterületek vizsgálata. (A Közös Kutatóközpont nukleáris cselekvései az Euratom résznél vannak felsorolva.)

2.4   Euratom-program 2014–2018

2.4.1   Ez a program az atomenergia (magfúzió és maghasadás) és a sugárzásvédelem területén megvalósuló kutatási tevékenységeket foglalja magában. Az Európai Bizottság eddigi szokásától eltérően a programra nem határozat, hanem rendelet formájában tesz javaslatot. A program célja, hogy elősegítse a „Horizont 2020” keretprogram stratégiai céljainak megvalósulását (2.1.2. pont). Az Euratom-szerződés értelmében a program futamideje öt év, így tehát 2018-ban ér véget.

2.4.2   Az Euratom-program közvetett cselekvései az alábbi területeket érintik:

a)	a nukleáris rendszerek biztonságos üzeme;

b)	a végső nukleáris hulladék kezelésére alkalmas megoldások;

c)	a nukleáris kompetenciák fejlesztése és fenntarthatósága (maghasadás);

d)	a sugárvédelem ügyének előmozdítása;

e)	a magfúzió energiaforrásként való alkalmazhatósága meglévő és leendő magfúziós létesítmények hasznosítása révén;

f)	a leendő fúziós erőművek megalapozása anyagok és technológiák fejlesztésével, valamint koncepciótervek készítésével;

g)	az innováció és az ipari versenyképesség ügyének előmozdítása;

h)	kutatási infrastruktúra rendelkezésre állásának és igénybevételének biztosítása.

2.4.3   A közvetett cselekvések végrehajtásában az Európai Bizottságot konzultatív bizottságok segítik.

2.4.4   A közvetlen cselekvések a Közös Kutatóközpont K+F programját érintik.

2.4.5   Az ITER-hez külön határozatot nyújtanak majd be, mivel ennek a projektnek a finanszírozására a többéves pénzügyi kereten kívül kerül sor.

3.   Az EGSZB általános megjegyzései

Az Európai Bizottság által előterjesztett négy dokumentum nagy terjedelmére való tekintettel az EGSZB csupán korlátozott számú, általa fontosnak tartott szemponttal tud foglalkozni.

3.1   Általános egyetértés

Az EGSZB üdvözli és támogatja az európai bizottsági javaslatokat mint az Európa 2020 stratégia fontos elemeit. Ezt jól sikerült alapkoncepciónak tartja. Megállapítja, hogy számos korábbi ajánlását figyelembe vették (például az egyszerűsítésre (3), a zöld könyvre (4) és az Innovatív Unióra vonatkozót (5)), ezért utal is ezekre a véleményekre és az azokban megfogalmazott ajánlásokra. Néhány pontban azonban kiegészítést, pontosítást és korrekciót tart szükségesnek.

3.2   Prioritások, költségvetés, 3 %-os cél és emelőhatás

3.2.1   A kutatás, a fejlesztés és az innováció határozzák meg azt a helyet, melyet Európa a jövőben a világban elfoglal majd; rendkívüli jelentőségük miatt pedig egyértelműen nagyobb prioritást kell kapniuk nemcsak az Európai Bizottságon belül, hanem a tagállamokban is. Az EGSZB örömmel állapítja meg, hogy a „Horizont 2020” keretprogramra javasolt költségvetésből valóban arra az európai bizottsági szándékra lehet következtetni, hogy a kutatás és innováció témája, illetve az ahhoz szükséges beruházások kérdése az eddiginél nagyobb hangsúlyt kapjon. Ez összhangban van azokkal az ajánlásokkal, melyeket az EGSZB folyamatosan hangoztat, ezért teljességgel támogatjuk is ezt. Az alább leírt 3 %-os cél, illetve az ambiciózus tematikus kutatási és innovációs célok fényében viszont objektíven nézve még mindig kevésnek tűnik a most javasolt költségvetés. A lehetőségeket behatároló többi körülményt is figyelembe véve az EGSZB ugyanakkor mégis megvalósítható kompromisszumnak érzi ezt a költségvetési előirányzatot.

3.2.2   A Tanács 2002-es barcelonai ülésén a 2010-re irányuló lisszaboni stratégia kidolgozásakor fogalmazták meg az alapvetően a tagállami támogatási politikára, illetve a tagállamok iparára vonatkozó 3 %-os célkitűzést. Ez kimondta, hogy 2010-ig a tagállamokban a hazai bruttó össztermék 3 %-át kutatásra és fejlesztésre kell fordítani; ennek egyharmadát az államnak, kétharmadát pedig az iparnak kellene állnia. Ezt a célt eddig sem európai átlagban, sem pedig a tagállamok többségében nem sikerült elérni, ezért az Európa 2020 stratégia egyik céljaként is kitűzték.

3.2.3   A „Horizont 2020” programban rögzített támogatási politika hivatott az ahhoz szükséges emelőhatást kifejteni, hogy a fenti 3 %-os cél legalább most megvalósuljon. Sajnos a fent javasolt költségvetés-növelés ellenére még mindig kétséges, hogy elegendő lesz-e ez az emelőhatás. Az uniós összköltségvetés összege a tagállamok bruttó hazai össztermékének mintegy 1 %-a. Ebből alig 9 %-nyit szánnak a „Horizont 2020” programhoz javasolt költségvetésre. A mennyiségi alapon vett emelőhatás tehát még mindig kisebb, mint 1:30! A javasolt költségvetés tehát csak az első szükségszerű lépés a támogatások valóban szükséges mértékének elérése felé; ezért azt semmi esetre sem szabad csökkenteni.

3.3   Egyszerűsítés és folytonosság

Az EGSZB kimondottan üdvözli azokat az intézkedéseket, amelyek az eljárások általa már régóta szorgalmazott egyszerűsítését (6) hivatottak szolgálni. Ennek kapcsán arról van szó, hogy egyensúlyt kell találni az egyszerűség, az egyedi esetek igazságos kezelése, illetve a szintén elvárt folytonosság kényes kérdései között, amit esetleg később még tovább kell finomítani. Mindenesetre ez semmiképp nem vezethet oda, hogy visszatérünk a rendkívül bonyolult és lassú eljárásokhoz.

3.4   Mozgástér és rugalmasság

Az EGSZB üdvözli, hogy a kevés egyszerű szabály mellett a program kialakításában és a költségvetés elosztásában megfelelő mértékű rugalmasságot és mozgásteret is hagytak (egyedi program, I. cím, 6. cikk: „Költségvetés”). Nagyon fontos tehát tisztázni az ezzel összefüggő jövőbeli döntéshozatali folyamatokat, különös tekintettel a programbizottságok szerepére.

3.5   Irányítás

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság idevonatkozó preambulumbekezdéseit és szándékait (COM(2011) 809 final, (21) preambulumbekezdés), különösen az alulról fölfelé irányuló folyamatok hangsúlyozását. Azt az elképzelést is támogatja, hogy az egyedi program főbb pontjainak meghatározásakor rendszeresen egyeztessenek a végfelhasználókkal, a polgárokkal, a szociális partnerekkel és a civil szervezetekkel.

3.5.1   Az EGSZB szerint azonban ezeket a nagyon általános európai bizottsági megfogalmazásokat olyan részletes és pontos adatokkal kell kiegészíteni, amelyek a program lebonyolításával és az annak során meghozandó döntésekkel, a különféle (például költségvetési) allokációkkal és a témameghatározásokkal kapcsolatosak. A szükséges irányításnak megfelelően el kell magyaráznia, hogy az érintett szereplők, illetve a civil társadalom képviselői milyen mértékben, milyen struktúrák révén és milyen döntéshozatali szinten (például programbizottságokban) vehetnek részt kiegyensúlyozott módon ezekben a folyamatokban és munkaprogramokban. Az Európai Bizottság szándéka szerint ugyanis nemcsak témákat, hanem költségvetéssel, támogatási eszközökkel és a támogatás mértékével kapcsolatos részletes szabályozásokat, illetve adott esetben a többek között az európai technológiai platformokhoz és a 185. cikkhez kapcsolódó kezdeményezésekhez kötődő kiszervezést is be kell venni a munkaprogramokba.

3.5.2   Mivel az európai bizottsági javaslatban az a szándék is szerepel, hogy ehhez végrehajtó ügynökségeket vagy a pénzügyi szabályzat 55. cikke alapján egyéb külső szervezeteket is igénybe kíván venni, tisztázni kell ezek szerepét, hatásköreit és ellenőrzését is.

3.5.3   Az EGSZB azt javasolja, hogy ezeket a kérdéseket egy egyeztető eljárás keretében tisztázzák valamennyi érintett szereplővel, gyűjtsék egybe egy kísérő dokumentumban, majd kérjék ki velük kapcsolatban az EGSZB véleményét is. Ugyanakkor óva int attól, hogy a kidolgozási folyamatban – főként a munkaprogramok szintjén – valamilyen kiskapun keresztül ismételten a mostani (túl)szabályozás és bonyolultság hibájába essenek (lásd a 3.3. pontot is). A jelenlegi eljárások folytonosságától csak annyira szabad eltérni, amennyire az az egyszerűsítés során elkerülhetetlen.

3.6   Átfedés

Az egyedi programban szereplő részprogramok egyes altémái és kérdésfeltevései átfedhetik egymást, ami egyrészt tovább növeli a rugalmasságot, másrészt viszont súlyponteltolódásokat eredményezhet, illetve nehéz lesz miatta átlátni a programot, és azt, hogy mihez mit rendelünk. Így például a „Kiváló tudomány” vagy az „Ipari vezető szerep” részprogramokból fontos ismeretek vagy impulzusok épülhetnek be a „Társadalmi kihívások” részprogramba.

3.7   Időközi jelentés

Ezzel kapcsolatban az EGSZB azt javasolja, hogy a négy év után (a COM(2011) 52 final mintájára) előirányzott „időközi értékelésen” túl az Európai Bizottság már a program megkezdése után 2 évvel terjesszen elő egy „időközi jelentést” (TRANS E: interim progress report), amely az Európai Bizottság és az érintett felek részéről addig elvégzett tevékenységekről és az azokból nyert tapasztalatokról ad áttekintést, különös tekintettel az itt szorgalmazott irányítás területére.

3.8   A költségvetés indikatív bontása

A már említett aggályait fenntartva az EGSZB üdvözli a költségvetésnek az egyes részprogramokra és azok altémáira javasolt indikatív bontását és felosztását. Ez különösen igaz a kis és közepes vállalkozások, illetve a társadalmi problémák és kérdések támogatására – három kivétellel, amelyeket későbbi (a 4.3., 4.2.1. és 4.2.2.) pontok tárgyalnak. Ezenkívül azt is átláthatóvá kell tenni, hogy a közvetlen kutatásfinanszírozáshoz képest milyen súlyt kap a nemzeti és regionális programok koordinációja (például az új ERA-Net séma).

3.9   A kutatói életpálya

A keretprogramra tett javaslat (22) preambulumbekezdésében az Európai Bizottság hangsúlyozza, hogy „a »Horizont 2020« keretprogramnak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy nagyobb legyen a kutatói életpályának az Unión belüli vonzereje”. Ezzel kapcsolatban az EGSZB viszont konkrét adatokat hiányol arról, hogy időközben milyen intézkedésekre került sor annak érdekében, hogy eleget tegyenek a Versenyképességi Tanács 2010. március 2-i következtetéseinek (7), és hogy ténylegesen javítsanak a fiatal kutatók nem kielégítő szociális helyzetén (a témával részletesen a 6. pont foglalkozik).

3.10   Rendelet vagy határozat?

Az EGSZB számára nem világos, és az Európai Bizottság részéről sem talál eddigi tapasztalatokra épülő érveket arról, hogy a szubszidiaritás elve miatt miért kellene vagy lehetne eltérni az eddigi gyakorlattól, és miért kell két másik Európai Bizottság által beterjesztett dokumentumnál is rendeletet javasolni határozat helyett. Az EGSZB azt javasolja, hogy maradjanak az eddigi gyakorlatnál, hacsak az Európai Bizottság nem tud ezzel ellentétes értelmű, meggyőző jogi érveket felsorakoztatni.

3.11   Egyeztetett európai bizottsági eljárás

Az európai kutatás- és innovációs politika számos vetülete kapcsán szükség van arra, hogy ne csak az Európai Bizottság és a tagállamok között biztosítsák az egyeztetést, az együttműködést és a hatékony eljárásokat, hanem az Európai Bizottságon belül is, több európai biztos, főigazgatóság és szerv között. Ez vonatkozik az oktatáspolitikára, a kutatók szociális helyzetének kérdésére, a strukturális alapokra, a kohéziós, ipar- és versenypolitikára, az energiapolitikára, az egészségügyi és a környezetvédelmi politikára stb. Az EGSZB arra biztatja az Európai Bizottságot, hogy fokozza az ilyen jellegű törekvéseit és dolgozza ki az ehhez szükséges eljárásokat és eszközöket.

3.12   Szakértő tisztviselők

Az EGSZB ismét nyomatékosan ajánlja (8), hogy a támogatással foglalkozó szervezeteknél és főleg az Európai Bizottságon belül (vagy a tervezett végrehajtó ügynökségeknél) olyan szakmailag kiváló, jól képzett és hozzáértő munkatársak dolgozzanak, akik nagyon jól ismerik az adott szakterületet, annak sajátosságait és az azon a területen dolgozó szakembereket, és hosszú távon is rálátással rendelkeznek a szakterületre. A kutatás és a fejlesztés területén nagyon kontraproduktív a rendszeres munkakör-változtatás.

3.12.1   A szakértelem és az elkötelezettség megőrzése

Az EGSZB-t emellett aggodalommal tölti el, hogy a bejelentett tendenciát követve az Európai Bizottság a kutatás- és innovációtámogatással kapcsolatos eddigi feladatokat és tevékenységeket esetleg az Európai Bizottság berkein kívülre, ügynökségekhez helyezi át, és nem csupán saját szakmai kompetenciájáról és ítélőképességéről mond le, hanem nem is azonosul már eléggé a szakmai tartalommal. Pedig ez utóbbi elengedhetetlen ahhoz, hogy a kutatás, fejlesztés és innováció fontos témáját szakértelemmel, sikeresen és szenvedéllyel lehessen képviselni a politika szintjén. Ezzel felborulna az egyensúly a „Checks and Balances” törékeny rendszerében.

3.13   Az Európa 2020 stratégia – további intézkedések

A „Horizont 2020” program az EGSZB véleménye szerint szükséges és fontos építőeleme az Európa 2020 stratégiának. Fontos további intézkedésekkel kell azonban kiegészíteni, mind az Európai Bizottság részéről, mind – és leginkább – a tagállamok részéről. Ennek érdekében utal az Európa 2020 stratégiával kapcsolatos kezdeményezéseire. A cél leginkább az, hogy valamennyi tagállamban teljesítőképes és innovációbarát gazdasági (9), szociális és oktatási rendszereket hozzanak létre vagy alakítsanak ki.

4.   Az EGSZB részletes megjegyzései

4.1   Társadalom- és bölcsészettudományok, oktatáspolitika és innovációk

Az EGSZB üdvözli, hogy a társadalomtudományi és bölcsészettudományi kutatást és innovációt integrálni kívánják a „Horizont 2020” keretprogram általános célkitűzéseinek mindegyikébe. Az ennek kapcsán megemlített témákat relevánsnak és fontosnak tartja, és üdvözli, hogy a programban ilyen súlyuk van. Emellett a képzés minden szintjén ajánlatos nagyobb súlyt fektetni a hatékonyabb oktatási rendszerre irányuló erőfeszítésekre. Ez kulcsfontosságú feladat ahhoz, hogy az EU-ban jelenlévő tehetségpotenciált optimálisan és tehetségorientáltan fejlesszék, illetve használják. A „Horizont 2020” céljait illetően kifejezetten arról van szó, hogy az egyetemeken megfelelő létszámú és megfelelően képesített szakembereket képezzenek ki. Ennek az előkészületeit azonban már az iskolákban meg kell tenni!

4.2   Társadalmi kihívások

Az EGSZB támogatja a „Társadalmi kihívások” listáját, azt javasolja azonban, hogy a következő területek kapjanak még nagyobb hangsúlyt:

4.2.1   Energia- és éghajlatprobléma

A „Társadalmi kihívások” részprogramon belüli prioritások meghatározásakor az EGSZB azt javasolja, hogy az arra irányuló igen ambiciózus cél (10) fényében, hogy energiaellátásunkat 2050-ig teljes mértékben megreformáljuk és teljes mértékben a fenntartható, alacsony CO2-kibocsátású technológiákra állítsuk át, ennek a témának a költségvetés meghatározásakor is egyértelműen nagyobb súlyt kapjon (11). Főként az ingadozó szél- és napenergia-termeléshez kapcsolódó elégséges és megfizethető árú, alacsony CO2-kibocsátású energiatárolási és puffertechnológiák jelentenek eddig nem megfelelő mértékben megoldott problémát, valamint a nehéz teherforgalom és a légi közlekedés, illetve a hajózás hosszú távú üzemanyag-ellátása. Mélyebb vizsgálatot igényelnek ugyanakkor a gazdaságra és a társadalomra gyakorolt hatások is.

4.2.2   A társadalom és a vállalatok innovációs képessége

Az EGSZB azt ajánlja, hogy a „Társadalmi kihívások” felsorolását egészítsék ki „A társadalom és a vállalatok innovációs képessége” fontos témájával. (Vajon a GOOGLE vagy a FACEBOOK miért nem Európában jött létre? Miért nincs minden tagállamban egyformán hatékony adminisztrációs, gazdasági és szociális rendszer?) Ezt a témát az európai bizottsági javaslat (lásd 2.3.2. pont – III – vi) az „Inkluzív, innovatív és biztonságos társadalmak” célhoz sorolja, de az EGSZB véleménye szerint itt nem emelkedik ki kellőképpen társadalmi és gazdasági jelentősége. Voltaképpen az „Innovatív Unió” (12) nagy témaköréről van szó (a 2.3.2. pont – III – vi alatt így rövidebben a következőnek kellene állnia: „Inkluzív és biztonságos társadalmak”).

4.3   Kkv-k és mikrovállalkozások mint innovációs szereplők

Az EGSZB üdvözli a kkv-k támogatására javasolt javításokat. Ebben a teljes Európa 2020 stratégia koncepciójának fontos elemét látja, és utal az innovatív Unióval kapcsolatos véleményeire (13). Ezekben a következőket hangsúlyozza: „A kis- és középvállalkozások meghatározását (…) azonban át kellene gondolni, mivel az ikt-knak köszönhető új hálózatépítési lehetőségek révén a mikrovállalkozások, sőt, az egyszemélyes vállalkozások is egyre nagyobb szerephez jutnak. Talán érdemes volna átgondolni azt is, hogy mi választja el egymástól ezeket és a szabadfoglalkozásúakat”. Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság időközben ennek megfelelően jár el. A 7. fejezetre hivatkozva az EGSZB mindemellett hangsúlyozza, hogy a kkv-k számára igen fontos, hogy jól és érthetően tájékoztassák őket a „Horizont 2020” különböző támogatási eszközeiről és az ezekhez való hozzáférésről. Emellett kívánatos lenne olyan tanácsadó irodákat működtetni, ahol szóban lehet kérdéseket feltenni.

4.4   Egyetemek

Az EGSZB üdvözli a részvételi és terjesztési szabályokban rejlő lehetőséget az összes közvetlenül támogatható kiadás 100 %-os támogatására. Ebben előnyöket lát az egyetemeken dolgozó természettudományi, mérnöki és bölcsészettudományi kutatók és kutatócsoportok számára. Ez elősegíti az EGSZB által többször is nyomatékosított célt, mely szerint az EU-ban világszínvonalú egyetemeket kell létrehozni és fenntartani. Marisa Matias jelentésének értelmében (Európai Parlament, A7-0302/2011) szintén további támogatásra van szükség ezekhez az intézkedésekhez a kohéziós politika eszközeiből, a keretprogramban eleddig nem kellő mértékben részt vevő tagállamok szükséges kapacitásainak kiépítése céljából. Ettől függetlenül az említett célhoz még további fontos intézkedések szükségesek, melyeknek tárgyalása túlmutatna e vélemény keretein.

4.5   Kutatási infrastruktúrák

Ahogyan azt többször hangsúlyoztuk, az EGSZB a nagy infrastruktúrákban olyan döntő segédeszközöket és eszközöket lát a technológiai és tudományos vizsgálatok és csúcsteljesítmények szempontjából, amelyek más esetben egyáltalán nem lehetségesek. Ebből ered ezek nagyfokú vonzása és kisugárzása is mind az Európán belüli együttműködés, mind a világszinten legjobb mérnökök és tudósok számára (14). Mindemellett a nagy infrastruktúrák hasznosítási potenciálja meghaladja az egyes tagállamok lehetőségeit és szükségleteit, ami ahhoz vezet, hogy az ilyen jellegű létesítményeket gyakran az egyes tagállamok partnerségben hozzák létre és működtetik.

4.5.1   A szubszidiaritás elve

Következésképpen az ilyen jellegű infrastruktúrák a szubszidiaritás elve alapján történő közösségi támogatás mintapéldájának tekinthetők. Az EGSZB emiatt sajnálja, hogy ez a kiemelkedő formai és tartalmi jelentőség nem tükröződik a költségvetés javasolt indikatív felosztásában. Azt javasolja tehát, hogy a többi indikatív költségvetéssel kapcsolatos tételeket (a kkv-k kivételével) csökkentsék 2–2,5 %-kal, és az így megtakarított összeget utalják az infrastruktúrákkal kapcsolatos tételhez. Erre annál is inkább szükség van, mivel ide kell, hogy tartozzanak a fontos és egyre növekvő jelentőségű elektronikus infrastruktúrák is.

4.5.2   Működési költségek

Az EGSZB emellett azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság projekttámogatás keretében osztozzon az infrastruktúrák működési költségeiben is; arra kéri az Európai Bizottságot, nyilatkozzon azzal kapcsolatban, hogy valóban szándékában áll-e ezt megtenni.

4.6   Kulcsfontosságú alaptechnológiák

Ahogyan azt az EGSZB több ízben is hangsúlyozta (15), a kulcsfontosságú alaptechnológiák kifejlesztése, ismerete és értékesítése döntő fontosságú, több területre kiterjedő feladat, mely magában foglalja egyrészről az EU ipari versenyhelyzetének erősítését, másrészről azt, hogy az EU képes legyen megfelelni az olyan társadalmi kihívásoknak, mint a fenntartható energiaellátás vagy az egészség kérdése. Az EGSZB emiatt üdvözli, hogy a téma ennek megfelelő súlyt kap, mivel ezen túlmenően fontos motorja a kutatási intézmények és az ipar közötti együttműködésnek, vagyis a köz-magán partnerségeknek is. Ebben az összefüggésben kiemelt jelentősége van a nyitott JFT-vel kapcsolatos programelemnek.

4.7   Elszámolási eljárások I

Az EGSZB üdvözli, hogy el kívánják ismerni az egyes tagállamokban bevett elszámolási gyakorlatokat a kutatási szervezetek és vállalatok esetében (pl. a személyi költségek egy órára vetített összegének számítása az iparban). Ennek tartalmaznia kell azokat a költségeket is, amelyek a hozzáadottérték-adó alkalmazása miatt keletkeznek.

4.8   Elszámolási eljárások II

Az EGSZB emellett üdvözli azt az egyértelmű egyszerűsítést, amely a részvételi szabályokkal kapcsolatos 100 %/20 %-os, illetve a 70 %/20 %-os kulcsból következik (a fogalmak magyarázatát lásd a 2.2.3. és 2.2.4. pontban). A nagy adminisztratív előnytől függetlenül ebből a különböző részvételi csoportok számára a jelenlegi kvótákhoz képest részben pénzügyi előnyök, részben azonban pénzügyi hátrányok is származhatnak. Az EGSZB ezért azt ajánlja, hogy először gyűjtsenek tapasztalatokat, és adott esetben az indirekt költségekkel kapcsolatos támogatási kulcsokat a későbbiekben némileg növeljék meg.

4.9   Közbeszerzések – különleges aspektus

A kutatási infrastruktúrák kialakításakor és a nagyméretű készülékek megépítésekor az ipart gyakran újfajta, igen bonyolult és igényes egyedi komponensek kifejlesztésével és legyártásával bízzák meg. Ehhez új technológiai területeket kell birtokba venni, és tipikus problémák állhatnak elő. Ezeket az EGSZB a tudástranszferrel kapcsolatos véleményében (16) taglalja, amelyben következésképpen azt javasolja, hogy „az Európai Unióban és a tagállamokban az állami támogatásra vonatkozó szabályok, a költségvetési, a beszerzési, valamint a versenyszabályok alkalmazása során összegyűlt eddigi tapasztalatokat vizsgálják felül abból a szempontból, hogy mennyiben szolgálják azt a célt, hogy az iparban az ilyen megrendelések teljesítése során szerzett képességeket és különleges ismereteket a lehető legjobban őrizzék meg és használják fel az európai versenyképesség érdekében, de egyúttal a megfelelő későbbi megrendelésekhez is”.

4.10   Új megközelítési módok az ipar- és versenypolitikában

Ennek érdekében át kellene gondolni az ehhez kapcsolódó ipar- és versenypolitika lehetséges új megközelítéseit. Kérdéses, hogy az Európai Bizottság részéről a kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzéssel (pre-commercial procurement) kapcsolatos, már bemutatott elképzelések ezen a téren vajon a megfelelő eszközt jelentik-e. Az EGSZB itt egyrészről azt a veszélyt látja, hogy a lehetséges tudásmonopóliumoktól való félelem miatt inkább teljesen lemondanak az ipari vezető pozíciókról, illetve csúcsteljesítményekről. Ez nagy hiba lenne. Másrészről arra a veszélyre is rámutat, hogy a kutatás hátrányára hozott túlságosan protekcionista intézkedésekkel nem juthatunk hozzá a legjobb termékekhez, mivel azok csak Európán kívül érhetők el. Ennek érdekében az EGSZB azt ajánlja, hogy határozzák meg a kutatási, az innovációs és az iparpolitika különböző, részben egymásnak ellentmondó célkitűzéseit, illetve az ezekkel kapcsolatos követelményeket, valamint beszéljék meg és tisztázzák ezeket a különböző érdekelt felekkel; egyes esetekben akár kivételes szabályozásokra (lásd a 4.9. pontot) is szükség lehet.

4.11   Hatékony projektméret

Körültekintően kell követni az egyre nagyobb konstrukciókra –pl. a közös technológiai kezdeményezésekre, a TIT-re vagy immár a FET kiemelt kezdeményezésekre – irányuló tendenciát. Ezeknél ugyanis egyre több forrást és munkát kell szánni az adminisztrációra és a széles körű egyeztetési folyamatokra – ennek semmi esetre sem kellene a bábeli torony építéséhez hasonlatossá válnia.

4.11.1   Együttműködésen alapuló projektek mint fő eszköz

Bár a források integrációja pozitív lehet, bizonyos mérték után azonban a kisebb szereplők keretprogramból való kiszorításához is vezet, mivel ez utóbbiaknak nem áll rendelkezésükre az ehhez szükséges kiterjedt jogi és adminisztratív támogatás. Ez kiemelten igaz a kkv-kra és az egyetemek kutatói csoportjaira. A „Horizont 2020” fő eszközei továbbra is az átlátható és még kezelhető számú résztvevőt magukban foglaló együttműködési projektek kell, hogy maradjanak.

4.12   Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT)

Mivel az EIT-t a „Horizont 2020” költségvetéséből finanszírozzák, az EGSZB annak tevékenységére a „Horizont 2020” által követett stratégia elemeként is tekint; ajánlásai ezért erre a területre is kiterjednek. Ebben a tárgyban különálló vélemény is kidolgozásra kerül (17).

4.13   Értékelési kritériumok

A 2.2.6. pont felsorolja az Európai Bizottság által javasolt értékelési, illetve kiválasztási kritériumokat (18). Ezek a kiválóság, a hatás, valamint a végrehajtás minősége és hatékonysága. Az EGSZB ezt helyesnek tartja, amennyiben ennek során a kiválóság – amely mindenképpen a csúcsteljesítmény legfontosabb kritériuma – nem veszít kiemelt jelentőségéből. A felderítő kutatások során óva int a leginkább idézett publikációk túlértékelésétől, mivel ez a már amúgy is igen népszerű kutatási témák túlsúlyához vezetne. Megismétli a formalizált értékelési eljárással kapcsolatos általános figyelmeztetését.

4.13.1   Az innováció támogatása érdekében az értékeléskor természetesen a piaci szempontoknak  (19) is fontos szerepet kell játszaniuk. Azt, hogy ez a feladat egy előre be nem látható helyzetben, éppen az egészen újszerű megközelítések esetében egyáltalán nem egyszerű, és nem feltétlenül vezet helyes értékelésekhez, jól mutatják a téves kezdeti helyzetfelmérések is; ez történt például a személyi számítógép (PC) kifejlesztésekor.

4.14   Közös Kutatóközpont

Az EGSZB üdvözli a Közös Kutatóközpont közvetlen támogatásával kapcsolatos javaslatokat. Egyidejűleg utal arra, hogy annak tevékenységére ugyanolyan értékelési eljárások kell, hogy vonatkozzanak, mint a többi szereplőére. Amennyiben a Közös Kutatóközpont közvetett támogatást is igényel a speciális programból, ügyelni kell a teljes esélyegyenlőségre valamennyi, nem az Európai Bizottsághoz tartozó jelentkezővel/érdekelt féllel szemben.

5.   Euratom

5.1   Az EGSZB úgy látja, hogy az előterjesztett Euratom-program lényegében az Európai Bizottság részéről nemrégiben előterjesztett és az EGSZB által részletesen elemzett 2012–2013-as Euratom program egyenes folytatása (20), amit helyesléssel fogad. Megismétli és megerősíti az akkor tett legfontosabb megállapítását, vagyis azt, hogy „a nukleáris technológiákról, azok használatáról és következményeiről rendelkezésre álló tudásanyagot meg kell őrizni és bővíteni kell. Az Euratom kutatási és fejlesztési keretprogram az erőforrások összekapcsolását összehangoló funkciója és a közös erőfeszítések integrálása folytán jelentős európai többletértéket nyújt ehhez.” Az EGSZB emellett megerősíti a tárgyról a szóban forgó véleményben részletesen leírt kijelentéseit és javaslatait, és ezekre hivatkozva itt csak néhány kiválasztott kérdésre összpontosít. A fő feladat olyan reaktorrendszerek létrehozása, amelyek minél biztonságosabban működnek, és minél kevesebb hosszú élettartamú, nagy radioaktivitású hulladékot termelnek.

5.2   Az EGSZB elégedetten állapítja meg, hogy az ott tett ajánlásai lényegében visszaköszönnek az Európai Bizottság által javasolt programban:

—	a reaktorbiztonság javítása, a nagy aktivitású radioaktív hulladék végleges tárolásának megoldása, a hosszú távú radiotoxicitás hatástalanítása transzmutáció révén, a hasadóanyagok ellenőrzése és a sugárvédelem,

—	a „stressztesztek” következményei,

—	a magfúzióból történő energianyerést célzó fejlesztések, valamint az ITER mint nemzetközi nagyprojekt,

—	a szakemberek kiképzése és az alapismeretek iskolai oktatása.

5.2.1   Az EGSZB megismétli (21), hogy a tagállamok az atomenergia használata melletti, illetve elleni döntésétől függetlenül „feltétlenül szükséges, hogy az EU-n belül intenzíven továbbfejlesszék és továbbra is hozzáférhetővé tegyék a biztonsági kérdésekkel és az azok alapjául szolgáló technológiákkal kapcsolatos ismereteinket. A teljes körű tudásról való lemondás veszélyes struccpolitika lenne.” Az EGSZB aggodalmának ad hangot, hogy azokban a tagállamokban, amelyekben most – vagy a jövőben valószínűsíthetően – lemondanak az atomenergia alkalmazásáról, esetleg megszűnik ezeknek a szakismereteknek a tanulmányozása, illetve továbbfejlesztése. Ezt mindenképpen el kellene kerülni.

5.3   Európai Nukleáris Energia Fórum (ENEF)

A hasadásos reaktorok technológiájával kapcsolatos kérdésekben az EGSZB főként az Európai Nukleáris Energia Fórum (ENEF) eljárásait és javaslatait támogatja, melynek munkájában képviselőin keresztül, az Európai Bizottsággal együttműködésben maga is részt vesz.

5.4   Stresszteszt

Az a döntés, hogy az EU valamennyi atomerőművét stressztesztnek kell alávetni, egyenes következménye volt a Fukushimában a cunami hatására bekövetkezett reaktorbalesetnek. Amint ezeknek a stresszteszteknek minden eredménye rendelkezésre áll, nemcsak a már létező atomerőművekkel kapcsolatban kell majd megfelelő következtetéseket levonni, hanem a kutatásra, fejlesztésre és demonstrációra irányuló Euratom-programon belül is ennek megfelelő súlypontokat kell meghatározni.

5.4.1   Ennek során külön súlyt kell helyezni a tervezéskor fel nem mérhető lehetséges üzemzavarok figyelembevételére.

5.5   Fúzió

A közvélemény több vita keretében is foglalkozott a fúziós programmal, egyrészt azért, mert ennek kapcsán 2050-ig (a menetrend időtávlatában) nem várható említésre méltó hozzájárulás az alacsony CO2-kibocsátású energiaellátáshoz, másrészt azért, mert a nemzetközi ITER projekt építési költségei (az Európai Bizottság javaslata szerint ezeket a keretprogramon kívül kell biztosítani!) az eredeti becslésekhez képest jelentősen megemelkedtek.

5.5.1   2050-es menetrend

A 2050-es menetrend (22) tárgyában az EGSZB különálló véleményt dolgoz majd ki. Itt csak azt kívánjuk hangsúlyozni, hogy a globális demográfiai fejlődést, illetve a világszinten növekvő energiaéhséget tekintve a globális energiakérdés semmiképpen sem oldható meg tartósan azokkal az intézkedésekkel, amelyeket az EU 2050-ig végre kíván hajtani. Így tehát a fúziós energia az egyetlen eddig még nem alkalmazott, illetve nem hozzáférhető vagy nem ismert további opció a lehetséges technológiák palettáján ennek a hatalmas feladatnak a megoldására.

5.5.2   ITER I

Bár az ITER-rel kapcsolatban csak az (európai) tudományos-technikai előkészítő munkák képezik az Euratom-program részét – az ITER építési költségeit más forrásokból kell biztosítani (23) – joggal tekintik az ITER-t a világszintű fúziós kutatások és az európai fúziós program vezérhajójának. Függetlenül attól, hogy még lehetségesek és szükségesek is koncepcionális javítások és alternatívák, az ITER döntő jelentőségű és világszinten egyedülálló fejlődési lépés a fúziós energia jövőbeni hasznosítása szempontjából. Az ITER-ben világszinten először lehet majd elérni – pozitív teljesítménymérleg mellett – 500 megawattos termikus fúziós teljesítményt (24).

5.5.3   ITER II

Az ITER ezenfelül kísérleti terep is a meghatározó ipari országok számára a nemzetközi együttműködés eddig egyedülálló mértékének megteremtése területén. A partnerek: Kína, az Európai Unió, India, Japán, Korea, Oroszország és az Amerikai Egyesült Államok. A meghatározó új technológiai elemek kifejlesztésében való részvételre irányuló érdeklődésük mutatja, hogy nagy az elvárás egy újabb előnyös CO2-mentes energiaforrás létrehozására. Ennek az együttműködésnek az újszerűsége és összetettsége azonban egyúttal oda vezetett, hogy korrigálni kellett az eredeti elképzelést, mely szerint az egyes partnerekre jutó összköltségek a partnerek számával párhuzamosan csökkennének. A partnerség nagy értéke elsősorban nem a költségmegtakarításban rejlik, hanem az újabb szakértelem, ötletek és kitűnő szakemberek megszerzésében; emellett – a nemzetközi űrállomáshoz hasonlóan – nem elhanyagolható hozzájárulással bír a nemzetközi megértés és a béke megteremtése szempontjából (az ITER-t eredetileg Gorbacsov, Mitterand és Reagan elnök javasolta és kezdeményezte!). Az EGSZB véleménye szerint az Európai Bizottság arra vonatkozó megközelítése, hogy az ITER létrehozási költségeinek európai részét az EU költségvetésén kívüli forrásokból teremtsék meg, a projekt további sorsát nem befolyásolhatja hátrányosan.

5.5.4   A tagállamok részvétele – társulási szerződések

Az Euratom-programmal kapcsolatban nemrégiben kiadott véleményében (25) az EGSZB rámutatott az ún. társulások döntő jelentőségére, amelyek a magfúziós program alapjaként és ötletgyáraként működnének, illetve a tagállamok elkötelezettségének alapját képeznék. Az EGSZB hangsúlyozza régebbi kijelentéseit és ismét óva int attól, hogy ezt a fontos támogatást veszélybe sodorják vagy elsorvasszák. Emellett a társulások kipróbált eszközök „a kutatási programok közös megtervezésének” szavatolására, (26) amit az Európai Bizottság kíván elérni. Emiatt az európai fúziós program szervezeti felépítésének esetleges megváltoztatása esetén is rendelkezésre kell állniuk a közös programtervezés hatékony eszközeinek, hogy közösségi szinten koordinálni lehessen és hasznosan be lehessen vonni a tagállamok részt vevő laboratóriumainak programjait; így megmaradhat egyfelől az EU eddigi vezető szerepe ezen a kutatási területen, másfelől a tagállamok által biztosított szükséges támogatás.

6.   Az európai kutatási térség – a kutatók közös belső piaca

6.1   Az Európai Bizottság abból indul ki, hogy az Európai Kutatási Térség megteremtése 2014-re lezárul. Ezt az EGSZB kívánatosnak tartja. Kétségei vannak ugyanakkor azzal kapcsolatban, hogy ez elérhető-e. Ehhez ugyanis meg kell felelni a közös belső piac kritériumainak, például létre kell hozni az európai közösségi szabadalmat vagy a kutatók közös belső piacát (27).

6.2   A 2010. március 2-i tanácsi határozat (28) alapján az EGSZB úgy véli, sürgős cselekvésre van szükség azzal kapcsolatban, hogy az állami kutatóintézetekben és egyetemeken dolgozó fiatal tudósok nem kielégítő szociális helyzete javuljon, mivel a jelenlegi állapot nyilvánvalóan nem segíti elő azt a célt, hogy a tudományos kutatói pályát különösen vonzóvá tegyék, vagy legalábbis semmiképp se hozzák rosszabb helyzetbe, mint más hasonló foglalkozásokat.

6.3   Az EGSZB elismeri, hogy néhány tagállam tudományos szervezetei ezen a területen már elértek némi javulást, és további javításokra törekszenek. Szintén elismeri, hogy az Európai Bizottság is javításokra törekszik, beleértve ebbe a Marie Curie és az Erasmus programokat.

6.4   A probléma lényege a tagállamokban az állami alkalmazottakra érvényes bértarifa- és szociális rendszerekben rejlik, amelyek alapján általában az állami kutatóintézetekben és egyetemeken dolgozó tudósokat is bérezik, illetve fizetik. Ezek a rendszerek általában abból indulnak ki, hogy a munkavállaló hosszabb ideig folyamatos munkaviszonyban marad egy munkáltatónál, és ezt honorálják, de éppen emiatt nem felelnek meg a tudomány és a kutatás speciális igényeinek.

6.5   Eközben ugyanis nem veszik figyelembe és nem honorálják sem azt az igen összetett és időigényes kiválasztódási folyamatot, amelybe a doktori fokozat megszerzése is beletartozik, és amelyen a fiatal tudósoknak már előzetesen sikeresen keresztül kell menniük, sem pedig azt a tényt, hogy esetükben, főként kezdetben, éppen hogy nem folyamatos karrierről van szó, hanem határozott idejű munkaszerződésekről, gyakran a hosszabbítás vagy a későbbi tartós munkaszerződés kilátása nélkül. Ezenkívül a szakmai jövővel kapcsolatos, igen indokolt állandó aggodalom és a további pályafutáshoz kapcsolódó ráfordítások nem csak magára a tudománnyal és kutatással foglalkozni kívánó munkaerőre vannak hátrányos hatással, hanem a családi kapcsolatokra és a családalapításra is.

6.6   Ezt a lényegesen magasabb társadalmi kockázatot sem a vele arányos, magasabb jövedelem, sem nagyobb szociális biztonság nem kompenzálja. Szintén kevéssé veszik figyelembe, hogy egy sikeres karrierhez a tudományos rendszerben szükség van egy minimális mobilitásra – épp ellenkezőleg: a mobilitás ezekben a rendszerekben legtöbbször hátrányt jelent.

6.7   Az egyes tagállamok bérezési rendszerei kevéssé kompatibilisek egymással, a külföldi munkavégzés során összegyűjtött „szociális fedezet” alig-alig vihető vagy ruházható át, ami kifejezetten hátrányosan befolyásolja a tagállamok közötti mobilitást.

6.8   Emiatt sürgősen szükség lenne arra, hogy a tagállamok bértarifa- és szociális rendszereiben figyelembe vegyék a tudományos kutatók számára szükséges különleges követelményeket. Mivel ezt a célt valószínűleg csak igen hosszadalmas folyamat során lehet elérni, az EGSZB felhívja a figyelmet a fentebb említett tanácsi határozatra, és a maga részéről azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság tegyen további határozott lépéseket egy olyan, a tagállamokkal közös, speciális (a szociális alapból táplálkozó) alap létrehozása érdekében, amely a fiatal tudósok számára jelentkező említett hátrányokat megfelelő kiegészítő juttatásokkal egyenlíti ki. Ennek során figyelembe kell venni mind az egymást követő határozott idejű szerződésekből adódó magasabb szociális kockázatot, mind pedig a (főként államok közötti) mobilitás során csökkenő vagy elvesző „szociális fedezetet”.

7.   Felhasználóbarát jelleg és információk – rövid kézikönyv – tanácsadó irodák

7.1   Az EGSZB ismételten sürgeti az Európai Bizottságot, hogy a támogatási eszközök, folyamatok, hálózatok és szakkifejezések (például projektek, TIT, technológiai platformok, innovációs partnerségek, kiemelt kezdeményezések, ERA-Net-ek, közös programszervezés, Erasmus, Marie Curie, COST, EUREKA stb.) sokféleségére való tekintettel hozzon létre és az interneten is tegyen hozzáférhetővé egy érthető áttekintést és rövid leírást, amelyből világosan kitűnnek például az egyes eszközök lényeges jellemzői, előfeltételei és céljai. Ez fontos hozzájárulás lenne az egyszerűsítéshez és az átláthatósághoz, és jól kiegészíthetné a CORDIS-portál egyébként nagyon jó funkcióit.

7.2   Ajánlja, hogy ez az áttekintés szorítkozzon a lényegre, és mondjon le a reklámról és az indoklásról. Az itt tárgyalt dokumentumok esetében is könnyebbségnek tekintette volna az EGSZB, ha kevesebb lett volna az elméleti tartalom, viszont rendelkezésre állt volna a lényeges tartalmi pontok összefoglalása.

7.3   Azt javasolja ezért, hogy tegyék közzé ennek a dokumentumnak egy, mindenekelőtt a kkv-kat célzó és az ő speciális igényeikhez és tudásszintjükhöz igazodó változatát is. Ezenkívül hozzanak létre hozzáértő tanácsadó irodákat például oly módon, hogy a regionális szervezetek (mint például az ipari és kereskedelmi kamarák) megfelelő szemináriumok segítségével továbbképzésben részesülnek, és így tájékoztató irodaként működhetnek.

---

(1)  Következtetések az alábbi témában: „Kutatói mobilitás és karrierlehetőségek”, a Versenyképességi Tanács 2 999. ülése, Brüsszel, 2010. március 1–2.

(2)  COM(2011) 48 final és HL C 318., 2011.10.29., 121. o.

(3)  Lásd mindenekelőtt: HL C 48., 2011.2.15., 129. o.

(4)  COM(2011) 48 final és HL C 318., 2011.10.29., 121. o.

(5)  HL C 132., 2011.5.3., 39. o.

(6)  Lásd a 3. lábjegyzetet.

(7)  Következtetések az alábbi témában: „Kutatói mobilitás és karrierlehetőségek”, a Versenyképességi Tanács 2 999. ülése, Brüsszel, 2010. március 1–2.

(8)  HL C 44., 2008.2.16., 1. o.

(9)  Ehhez lásd pl. a következő honlapot: http://www.worldbank.org/.

(10)  COM(2011) 885 final.

(11)  HL C 21., 2011.1.21., 49. o.

(12)  HL C 132., 2011.5.3., 39. o.

(13)  HL C 132., 2011.5.3., 39. o.

(14)  HL C 182., 2009.8.4., 40. o.

(15)  HL C 48., 2011.2.15., 112. o.

(16)  HL C 218., 2009.9.11., 8. o. 1.8. pont és 5. fejezet.

(17)  COM(2011) 822 final és „EIT – Stratégiai program” című EGSZB-vélemény (Lásd e Hivatalos Lap 122 oldalát).

(18)  Ehhez lásd mindenekelőtt a HL C 132., 2011.5.3., 39. o. 4.2. pontját.

(19)  Ehhez lásd mindenekelőtt a HL C 132., 2011.5.3., 39. o. 3.7.2. pontját.

(20)  COM(2011) 71 final, COM(2011) 72 final, COM(2011) 73 final, COM(2011) 74 final és HL C 318., 2011.10.29., 127. o.

(21)  HL C 318., 2011.10.29., 127. o., lásd a 3.4. pontot.

(22)  Lásd a 10. lábjegyzetet.

(23)  Lásd a COM(2011) 931 final dokumentumot is, amelyről az EGSZB különálló véleményt dolgoz majd ki.

(24)  Ehhez lásd a következő honlapot: http://www.iter.org/.

(25)  HL C 318., 2011.10.29., 127. o., lásd a 4.5.1. pontot.

(26)  COM(2008) 468 final, HL C 228., 2009.9.22., 56. o.

(27)  HL C 44., 2008.2.16., 1. o., lásd az 1.3. pontot.

(28)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

---