Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre meghatározott jogi formájú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, konszolidált pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról

(COM(2011) 684 final – 2011/0308 (COD))

2012/C 181/15

Előadó: Paulo BARROS VALE

2011. november 15-én az Európai Parlament, illetve 2011. november 29-én a Tanács úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 50. cikke (1) bekezdésének alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre meghatározott jogi formájú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, konszolidált pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról

COM(2011) 684 final – 2011/0308 (COD).

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció 2012. március 8-án elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a 2012. március 28–29-én tartott, 479. plenáris ülésén (a március 29-i ülésnapon) 125 szavazattal 2 ellenében, 8 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Összefoglalás és következtetések

1.1   Az EU vállalati struktúráját jelentős részben mikro-, kis- és középvállalkozások alkotják, ezért az EGSZB minden olyan kezdeményezést üdvözöl, amely javíthatja az egységes piac működését, továbbá megkönnyíti és elősegíti a határokon átnyúló beruházásokat és kereskedelmet. A gazdasági növekedéshez, a munkahelyteremtéshez és az innovációhoz leginkább a kis- és középvállalkozások (kkv) járulnak hozzá, és a változásokra, a különféle fejleményekre is ők a legérzékenyebbek.

1.2   Az irányelv e felülvizsgálatában javasolt egyszerűsítéseket a következők indokolják: a fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó, az Európa 2020 stratégiában meghatározott cél, az egységes piaci intézkedéscsomagról szóló közleményben javasolt egyszerűsítési elv és a Gondolkozz előbb kicsiben! – Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag: Small Business Act című európai bizottsági közleményben a kkv-k gazdasági fejlődésben játszott kulcsszerepének elismerése.

1.3   A mérettel kapcsolatos kritériumoknak az egész Európai Uniót (EU) átfogó, teljes harmonizálása örvendetes kezdeményezés, amelyet az EGSZB szerint az úgynevezett „mikrovállalkozásokra” is ki kellene terjeszteni. Ezért csak olyan keretjogszabályokat kellene szorgalmazni, amelyek a teljes üzleti világot lefedik. Az egyenlő bánásmód EU-szerte történő előmozdítása révén ez az átfogó szabványosítás minden bizonnyal egyike lenne a verseny fokozására szolgáló intézkedéseknek.

1.4   Azt is érdemes hangsúlyozni, hogy a tagállamok csak olyan mértékű információszolgáltatást követelhetnek a kisvállalkozásoktól, amilyet az új irányelv előír. Csak így érhető el az ebben a felülvizsgálatban javasolt egyszerűsítési cél, és csak így valósítható meg mindenki számára előnyös módon, védve a pénzügyi információk felhasználóinak érdekeit, legyen szó akár befektetőkről, hitelezőkről, az államról vagy a lakosságról.

1.5   Az EGSZB úgy véli, hogy az említett érdekek biztosítása mellett az egyszerűsítési és harmonizálási javaslatokat adócélokra is alkalmazni kellene; a tagállamoknak így nem kellene további információkat igényelniük adóbehajtási célokra. Ezenkívül a bankok figyelmét fel kellene hívni a változásokra és arra, hogy elemzési módszereiket hozzáigazíthatják a pénzügyi kimutatások új szabályaihoz, annak érdekében, hogy ne kelljen további információkat szolgáltatniuk.

1.6   A pénzügyi kimutatások egyszerűsítésétől önmagában nem várható a vállalkozásindításoknak és az üzleti környezet javításának ösztönzése. Ez a cél csak akkor érhető el, ha ugyanakkor más intézkedéseket is hoznak a gazdasági növekedés ösztönzésére. Mindazonáltal üdvözlendő ez vagy bármilyen más olyan kezdeményezés, amely elősegíti az adminisztratív és a haszonáldozati költségek csökkenését, amint a bürokrácia (például a tájékoztatási kötelezettség, engedélyek és koncessziók megszerzése) mérséklésére irányuló egyéb intézkedések is.

1.7   A humán és pénzügyi költségek csökkentésével kapcsolatban a javasolt egyszerűsítés vitathatatlanul felszabadít majd erőforrásokat, amelyeket a vállalkozások üzleti tevékenységük más területén használhatnak fel.

1.8   Üdvözöljük azt a fontos lépést is, hogy a kisvállalkozásokat mentesítik a pénzügyi kimutatások készítésének kötelezettsége alól, függetlenül attól, hogy korlátolt felelősségű társaságok-e, vagy nem. Az EGSZB azonban úgy véli, hogy a 25 munkavállalónál többet foglalkoztató vállalkozások esetében azonban fenn kellene tartani ezt a kötelezettséget. Mivel ez az eljárás, amelyet egyes kisvállalkozások kénytelenek alkalmazni, számottevő teher, a nem jegyzett kisvállalkozásoknak jogi formájuktól függetlenül mentességet kellene kapniuk. Az eljárást fakultatívvá kellene tenni, amelyről a vállalkozások tagjai vagy a részvényesek dönthetnének.

1.9   Másrészt, ha a számviteli eljárásokat elektronikusan végzik, és a pénzügyi kimutatásokat könnyen hozzáférhető könyvelési szoftverekkel készítik el, az egyszerűsítés kezdetben magasabb költségekkel járhat, mivel a vállalkozásoknak frissíteniük kell ezt a szoftvert, és ezek a költségek távolról sem lesznek elhanyagolhatók.

1.10   Azt is figyelembe kellene venni, hogy mind a statisztikai, mind az adóhatóságok számára milyen költségeket jelent, ha módosítaniuk kell a rendelkezésre álló információk összegyűjtésének formáját.

1.11   A legtöbb kisvállalkozás változatlanul egyszerűen olyan jogi kötelezettségnek tekinti a pénzügyi kimutatásokat, ami az adóhatóságok érdekeit szolgálja. Bár a vállalkozások kis mérete hozzájárulhat e nézet kialakulásához, hiszen saját könyvelőket nem tudnak foglalkoztatni, a fő ok továbbra is az, hogy számos kkv vezetője, igazgatója nem rendelkezik megfelelő képzettséggel. Ezért támogatjuk a képzési és tudatosítási programok folytatását és továbbfejlesztését, hogy segítsünk a vállalkozóknak a rendelkezésre álló információk értelmezésében, elkerülendő bizonyos hibákat, amelyeket a „megérzések alapján kormányzó” vezetési szemlélet okoz. Ugyanakkor azt is érdemes megfontolni, hogy fontos lenne aktualizálni a könyvelőirodák technikai személyzetének képzését, hiszen a legtöbb kisvállalkozás pénzügyi kimutatásai ott készülnek. A technikai személyzet arra irányuló képzését szintén ösztönözni és támogatni kellene, hogy lépést tudjon tartani a jogszabályok változásaival.

1.12   Ami a nyersanyag-kitermelő iparágban és az elsődleges erdők fakitermelésében aktív vállalkozások azon kötelezettségét illeti, hogy beszámolót kell készíteniük a kormányok részére teljesített kifizetésekről, az EGSZB üdvözli ezt az intézkedést, de azt szeretné, ha más releváns területekre is kiterjesztenék. Az átláthatóság érdekében ezeknek a beszámolóknak minden olyan esetre ki kellene terjedniük, ahol közérdekeket magánkézbe helyeznek, például a közlekedési, a vízellátási, az energia- és a kommunikációs hálózat, valamint a szerencsejátékok területén, ahol jelentős összegekről van szó, és amelyek – a szerencsejátékok kivételével – a legalapvetőbb közszolgáltatásokat alkotják.

1.13   A vizsgált irányelv egyes rendelkezései ellentétesek a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokban (IFRS) meghatározott eljárásokkal; ez különösen a jegyzett, de még be nem fizetett tőkének a mérlegben történő szerepeltetésére, valamint az üzleti vagy cégértékkel kapcsolatos maximális amortizációs időszakokra vonatkozik. Az EGSZB örömmel fogadja, hogy mivel az irányelvjavaslat szándéka szerint meg kell várni, hogy az IFRS a közelmúltban sorra került világszintű bevezetésének valamennyi tanulságát levonják, a dokumentumban nem szerepel e standardok kötelező alkalmazása a kkv-k számára.

1.14   Jelenleg is viták folynak egy olyan, a mikrovállalkozásokra alkalmazandó szabályozásról, amely önálló módon kezelné ezeket a társaságokat. Fontos, hogy a mikrovállalkozásokra vonatkozó szabályozási keret összhangban legyen a most tárgyalt szabályozással, hogy az információk áttekintéséhez ne kelljen több dokumentumot is megvizsgálni.

2.   A javaslat háttere

2.1   Az irányelvjavaslat a meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról szóló 78/660/EGK (negyedik) tanácsi irányelv és az összevont (konszolidált) éves beszámolóról szóló 83/349/EGK (hetedik) irányelv hatályon kívül helyezését javasolja.

2.2   Ez a felülvizsgálat az Európai Bizottság számos olyan kezdeményezése közé tartozik, amely a kkv-któl megkövetelt eljárások egyszerűsítésére irányul annak érdekében, hogy csökkenjenek az erre a típusú vállalkozásra háruló adminisztratív terhek, és ki kívánja egészíteni a mikrotársaságok pénzügyi kimutatásaira vonatkozó 2009. évi irányelvjavaslatot. A pénzügyi kimutatások elkészítése a vállalkozások – különösen a kisebbek – egyik legmegterhelőbb szabályozási kötelezettségének számít.

2.3   A számviteli irányelvek felülvizsgálatát az Egységes piaci intézkedéscsomag – Tizenkét mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a bizalom növeléséhez – „Együtt egy újfajta növekedésért” című közlemény a növekedésserkentés egyik mozgatórugójának tartja, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a kkv-k szabályozási kötelezettségei mind európai, mind nemzeti szinten csökkenjenek.

2.4   A felülvizsgálat céljai a következők: a pénzügyi kimutatások elkészítésével járó adminisztratív terhek mérséklése és egyszerűsítés, különösen a kisvállalkozások számára, a pénzügyi kimutatások érthetőségének és összehasonlíthatóságának növelése, amely a határon átnyúló tevékenységekkel foglalkozó vállalkozások számára különösen fontos, a pénzügyi információk felhasználóinak védelme, valamint a nyersanyag-kitermelő iparág és az elsődleges erdők fakitermelői által a kormányok részére teljesített kifizetések fokozott átláthatósága.

2.5   Konzultációkat tartottak az érdekeltekkel, így a pénzügyi kimutatások elkészítőivel, felhasználóival, a standardok megállapítóival és a hatóságokkal. Hatásvizsgálatot is végeztek, amely az alábbi következtetésekkel zárult:

2.6   Annak érdekében, hogy védjék az érdekelteket a rendelkezésre álló információk mennyiségének esetleges csökkenésétől, mostantól kötelező lesz tájékoztatást adni a garanciákról, kötelezettségvállalásokról és a kapcsolt felekkel folytatott ügyletekről. Egyes országokban ez máris követelmény.

2.7   A kkv-kra vonatkozó számviteli szabályok egyszerűsítése remélhetőleg javítja az üzleti környezetet és vállalkozások alapítására ösztönöz, kedvezően hatva így a munkahelyteremtésre. Ezzel egy időben, tekintettel arra, hogy a fenti egyszerűsítéshez kapcsolódó megtakarítások a külső könyvelőknek, ill. könyvelő cégeknek kifizetett díjak csökkentéséből adódnának, marginálisan negatív foglalkoztatási hatásra is számítani lehet; az Európai Bizottság azonban úgy véli, az intézkedés nem befolyásolja majd az átfogó foglalkoztatási szintet a tagállamokban.

2.8   A kisebb cégek számviteli nyilvántartásának egyszerűsítése várhatóan nem jár növekedés-visszafogó hatással. A nagyobb méret elérése miatt egy adott vállalkozásra háruló magasabb költségszint feltehetően nem fontos tényező a vállalkozások bővítés melletti vagy éppen azzal szembeni döntéseiben.

3.   Főbb intézkedések

3.1   A pénzügyi kimutatások elkészítéséhez kapcsolódó adminisztratív terhek csökkentésének érdekében a javaslat a kisvállalkozások számára külön rendszert vezet be, korlátozva a kiegészítő mellékletben megvalósítandó közzétételeket. A kötelező elemek most csak a következőket foglalják majd magukban: számviteli politikák; olyan garanciák, kötelezettségvállalások, előre nem látott kiadások és megállapodások, amelyek nem kerültek megjelenítésre a mérlegben; a mérlegfordulónapot követő események, amelyek nem jelentek meg a mérlegben; hosszú lejáratú és biztosított kötelezettségek; valamint kapcsolt felekkel folytatott ügyletek. Bár ezek bizonyos tagállamokban kötelezőek, a legtöbb tagállam mentességet biztosít a mérlegfordulónapot követő események és a kapcsolt felekkel folytatott ügyletek közzététele alól. Így ezek új kötelezettségeket eredményezhetnek a kisvállalkozások számára. Mindazonáltal ennek a követelménynek a szerepeltetése szükségesnek tűnik ahhoz, hogy ellensúlyozzuk a rendelkezésre álló információ csökkentését, illetve hogy védjük az ilyen információk felhasználóit.

3.2   A javaslat harmonizálja a vállalkozások méretére vonatkozó küszöbértékeket a következő kategóriák szerint: kis-, közép- és nagyvállalkozások (a besorolás alapját a mérlegfőösszeg, a nettó árbevétel és az alkalmazottak száma adja), biztosítva, hogy a besorolás EU-szerte egységes legyen. Így az azonos méretű vállalkozások a különböző tagállamokban egységes bánásmódban részesülnek. Az adminisztratív terhek csökkentése, ami a javaslat célja, ezáltal valamennyi tagállamban azonos feltételeket biztosít az azonos méretű vállalkozások számára.

3.3   A kötelező könyvvizsgálat nem terheli majd a kisvállalkozásokat. Tekintettel azonban a kérdéses vállalkozások méretére, úgy tűnik, hogy általában nem kerül veszélybe a számvitel terén megkövetelt átláthatóság. A beszámolók – akár az egyszerűsített beszámolók – független hitelesítése, az azokban foglalt adatok és az érdekelteknek nyújtott információk átláthatósága, ideértve a szociális párbeszédet is, továbbra is elengedhetetlen a kisvállalkozások számára.

3.4   A kisebb csoportok mentességet kapnak a konszolidált pénzügyi kimutatások készítése alól (ha az anyavállalat és a leányvállalatok összevont alapon nem lépik túl a meghatározott feltételek közül kettőnek a küszöbértékét).

3.5   Érvényesülni fog a „lényegesség” és „a tartalom elsődlegessége a formával szemben” általános elve. Ez, a tagállamok számára a további tájékoztatásnyújtás terén nyitva álló kevesebb választási lehetőséggel együtt hozzájárul majd a gyakorlatok EU-szerte történő harmonizálásához, ami megkönnyíti a pénzügyi kimutatások összehasonlítását.

3.6   Új eljárást vezet be a javaslat a nyersanyag-kitermelő iparágban és az elsődleges erdők fakitermelésében tevékenykedő nagyvállalatok számára, akik ezentúl kötelesek közzétenni azokat a kifizetéseket, amelyeket kormányok részére teljesítenek.

4.   Megjegyzések

4.1   A pénzügyi kimutatások elkészítéséhez jelenleg kapcsolódó terhek jelentősek, ezért az EGSZB támogatja az Európai Bizottság egyszerűsítési szándékát, amely a „gondolkozz először kicsiben” elvét követi. Az adminisztratív terhek és a pénzügyi kimutatások elkészítéséhez kapcsolódó haszonáldozati költségek a mikro-, kis- és középvállalkozásokat sújtják leginkább, ezért az egyszerűsítések hatása az európai vállalkozások nagy többsége számára érezhető lesz.

4.2   Majd’ 20 évvel az egységes piac létrehozása után az Európai Bizottság most hajlandónak mutatkozik arra, hogy egyszerűsítse azokat az eljárásokat, amelyekkel a vállalkozásokat eddig terhelték. Az egyszerűsítésre irányuló erőfeszítések jelentősége vitathatatlan, és az ezek alapját képező célok üdvözlendők és támogatandók. Ügyelni kell azonban arra, hogy az egyszerűsítés hevében ne essünk túlzásokba, ne ássuk alá az érdekeltek és a pénzügyi információk felhasználóinak bizalmát, és hogy az említett feleknek nyújtott tájékoztatás ne kerüljön veszélybe, ahogy a tárgyalt javaslat esetében tűnik. Az egyszerűsítés nem vezethet a pénzügyi kimutatásokban foglalt információk járulékos adatokkal való felhígításához az adóbevallási vagy a bankok által támasztott követelményeknek való megfelelés érdekében. Ha ez bekövetkezne, az rendkívül káros hatást fejtene ki, teljesen ellentétben állna a javaslat céljaival, és további költségterheket rakna a vállalkozások vállára, akiknek jogi, adózási és finanszírozási célra három különböző típusú tájékoztatást kellene bevezetniük.

4.3   Ahogy az az új megközelítésmódokra jellemző, a jelenlegi javaslatok is olyan változtatásokat kívánnak majd meg, amelyek eleinte talán nem találnak egyöntetűen kedvező fogadtatásra, sőt, talán jelentős gazdasági hatásuk sem lesz, mégis elkerülhetetlenül költségcsökkentéshez és az EU-szerte megkövetelt tájékoztatás kritériumainak és típusának egységesítéséhez fognak vezetni. Az alkalmazott elv bizonyos fontos pontokon akár kedvezőtlen költséghatással is járhat, így például a számítógépes programok frissítése, a képzés és az adózási és statisztikai adatok gyűjtése terén. Mindezt természetesen gyorsan ellensúlyozzák majd a változásokból eredő nyereségek. Az egyszerűsítésre irányuló erőfeszítéseket tehát támogatni kell, és további jelentős segítséget jelentene, ha az intézkedéseket továbbiak – például a vállalkozók, a könyvelők és a pénzügyi kimutatásokban foglalt információk felhasználói számára nyújtott képzés és figyelemfelkeltő kampányok támogatása – kísérnék.

4.4   Különös jelentőséggel bír a javasolt módosítás szempontjából a kisvállalkozások mentesítése a kötelező könyvvizsgálat alól, függetlenül attól, hogy korlátolt felelősségű társaságokról van-e szó. Az EGSZB nem ért egyet ezzel a mentességgel a 25 munkavállalónál többet foglalkoztató vállalkozások esetében, mivel egy tanúsított független testület által végzett ellenőrzés komoly segítséget és garanciát nyújt az ilyen méretű kkv-k számára. A jog szerinti könyvvizsgálatnak társadalmi szerepe van, mégpedig az, hogy megállapítsa a pénzügyi kimutatások valódiságát, ami nélkülözhetetlen feltétel egy olyan társadalomban, amely nagymértékben függ a vállaltok piacgazdasági teljesítményétől. Ez az intézkedés igen jelentős pénzügyi hatással lesz az olyan kis, tőzsdén nem jegyzett vállalatok életére, amelyeknek eddig cégformájuk, nem pedig méretük miatt kellett alávetniük magukat ennek az eljárásnak. Nincs értelme, hogy a tőzsdén nem jegyzett, és ezáltal az ebből adódó, tőzsdei jegyzés esetén valóban létfontosságú közzétételi és átláthatósági követelményeknek alá nem vetett kisvállalkozások pusztán azért kényszerüljenek rá erre a költséges eljárásra, mert az általuk választott cégjogi formára a törvény ilyen kötelezettséget ró. A számvitel jogi tanúsításának a pénzügyi kimutatások kézhezvételére jogosultak előnyét kell szolgálnia, és nem szabad, hogy puszta jogi eljárás legyen, amelyet adott cégforma esetén vakon be kell tartani. A kisvállalkozások esetében a tulajdonostársak és részvényesek, valamint a cégvezetők hivatottak dönteni arról, hogy sor kerüljön-e a könyvvizsgálatra; a tagállamokat meg kell akadályozni abban, hogy kötelezővé tegyék ezt a követelményt, még akkor is, ha emiatt módosítaniuk kell a vállalkozások típusaival kapcsolatos nemzeti joganyagot és jogi keretet.

A 25 munkavállalónál többet foglalkoztató vállalkozások esetében elő lehetne írni a kötelező könyvvizsgálatot.

4.5   Ahogy a meghatározott jogi formájú gazdasági társaságok éves beszámolójáról szóló 78/660/EGK európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó javaslatról készült véleményben kifejtettük, a mikrovállalkozások tekintetében az EGSZB üdvözli az egyszerűsítésre irányuló javaslatot, amely lendületet adhat a vállalkozói kedvnek és a versenyképességnek, és hozzájárul az egységes piac kiteljesítéséhez. Ugyancsak örömmel nyugtázza az valamennyi tagállamban kötelezővé tett egyszerűsítés révén történő – az említett dokumentumban is kívánatosnak ítélt – egységesítési törekvéseket.

4.6   Ugyancsak kiemelésre érdemes újdonság, amely minden bizonnyal nagy jelentőséggel bír majd az egységes piac támogatása szempontjából, a méretbeli kritériumok meghatározása és valamennyi tagállamban történő alkalmazása. Ez az egyetlen módja annak, hogy az azonos méretű vállalkozások számára EU-szerte azonos feltételeket biztosítsunk. Az irányelv 3. cikkében említett kategóriák között azonban nem szerepelnek a mikrovállalkozások, ami következetlenséghez vezet az olyan kérdések kapcsán alkalmazott fogalommeghatározásokkal összevetve, mint az állami támogatások, illetve a strukturális alapokból és a közösségi programokból való részesülés. Ezek a vállalkozások, amelyekkel kapcsolatban elismert tény, hogy a vállalkozói dinamizmus és a munkahelyteremtés forrásai, bekerültek a 2003/361/EK ajánlásba. Ezért a tárgyalt irányelvnek is tartalmaznia kell a mikrovállalkozásoknak egy meghatározását, hogy egyazon dokumentumon belül valamennyi, az EU-ban elterjedt vállalkozási forma szerepeljen.

4.7   A mikrovállalkozásokhoz kapcsolódó 2009-es irányelvtervezet még tárgyalási szakaszban van. Értelmetlennek tűnik, hogy két dokumentum szóljon ugyanazokról a témákról. Az információ ilyen szétaprózása zavarok és a felhasználókat terhelő költségek forrása lehet, amit el kell – és jelen esetben el is lehet – kerülni. Ezért elkerülendő az információk elaprózódását, és azt, hogy a vállalkozásoknak és a szakembereknek több különböző dokumentumot kelljen használniuk, fontos, hogy a mikrovállalkozásokra vonatkozó szabályozási keretet hangolják össze a tárgyalt irányelvjavaslattal, vagy akár építsék abba bele.

4.8   A kormányok részére teljesített kifizetésekkel kapcsolatban ellenállásra lehet számítani az intézkedésnek az eredetileg tervezett ágazatokon, a nyersanyag-kitermelési és erdőgazdálkodási iparágon túl más közérdekű vagy állami koncessziókat érintő ágazatokra történő alkalmazásával szemben. Az EGSZB mégis amellett száll síkra, hogy ezt a törekvést nem szabad feladni, és láthatóvá kell tenni a vállalkozások és a közszféra közötti kapcsolatokat a közlekedési, a vízellátási, az energia- és a kommunikációs hálózatot, valamint a szerencsejátékokat érintő tranzakciók terén. Az intézkedés bevezetése újszerű, de folytatható és folytatandó.

4.9   Bizonyos rendelkezések, úgy tűnik, ellentmondanak a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) alkalmazási gyakorlatának, pedig a legtöbb uniós tagország már elfogadta ezeket a nemzetközi standardokat, még ha nincs is Európa-szerte érvényes kötelezettség arra, hogy e szabályokat a kkv-kra is alkalmazzuk. Az IFRS alkalmazása már kötelező a jegyzett vállalkozások pénzügyi kimutatásainak elkészítésekor, és a tendencia a számviteli gyakorlat ilyen irányú egységesítése felé mutat, amit a tárgyalt irányelvnek is tiszteletben kellene tartania. E tekintetben érdemes rámutatni, hogy két kérdésben is következetlenségekre bukkanunk: ilyen egyrészt a jegyzett, de még be nem fizetett tőkének a mérlegben saját tőkeként való feltüntetése, másrészt az üzleti vagy cégérték legfeljebb öt éves időszakon belüli leírása. Amint levontuk a tanulságokat a kkv-kkal kapcsolatos legújabb IFRS standardok nemzetközi alkalmazásából, és e két következetlenség kiküszöbölése nem lesz összeegyeztethetetlen az eljárások egyszerűsítésével, fontos lesz az EU-ban alkalmazott szabályok összehangolása a nemzetközileg elismert standardokkal.