2010. december 16., csütörtök
P7_TC1-COD(2010)0044

Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2010. december 16-án került elfogadásra az „Európai Örökség” címre irányuló európai uniós fellépés létrehozásáról szóló …/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadására tekintettel

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szerződésre és különösen annak 167. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (1),

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) célja, hogy Európa népei között egyre szorosabb egység jöjjön létre, és az EUMSZ 167. cikke különösen azt a feladatot ruházza az Európai Unióra, hogy járuljon hozzá a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket, ugyanakkor előtérbe helyezve a közös kulturális örökséget. Az EUMSZ 167. cikkének (2) bekezdése továbbá meghatározza, hogy az Unió az arányosság elvének megfelelően hozzájárul az európai népek kultúrája és történelme ismeretének és terjesztésének javításához.

(2)

Ha az európai polgárok – és különösen a fiatalok – mélyebben megértenék és értékelnék közös, mégis eltérő kulturális örökségüket, az hozzájárulna az Európai Unióhoz való tartozás érzésének felerősítéséhez és a kultúrák közötti párbeszéd előmozdításához. Ezért fontos a kulturális örökség helyszíneihez való szélesebb körű hozzáférés elősegítése, és e helyszínek európai vetületének hangsúlyozása.

(3)

Az EUMSZ létrehozza az uniós polgárságot, amely kiegészíti a nemzeti állampolgárságot, és amely az európai integrációs folyamat biztosításának és megerősítésének fontos eleme. Annak érdekében, hogy a polgárok fenntartások nélkül az európai integráció mögé álljanak, nagyobb hangsúlyt kell helyezni közös értékeikre, történelmükre és kultúrájukra, amelyek a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartása, a kulturális és nyelvi sokféleség, a tolerancia és a szolidaritás elvein alapuló társadalomhoz tartozásuk központi elemei.

(4)	Meghatározott tagállamok és Svájc kormányközi rendszert hoztak létre az „Európai Örökség” címre vonatkozóan 2006 áprilisában, Granadában.

(5)

Az Európai Unó Tanácsa 2008. november 20-án következtetéseket (3) fogadott el, amelyekben a kormányközi „Európai Örökség” cím európai uniós fellépéssé való átalakítását tűzte ki célul, és egyúttal felhívta a Bizottságot arra, hogy nyújtson be hozzá az „Európai Örökség” cím Európai Unió általi létrehozására irányuló megfelelő javaslatot, valamint határozza meg a projekt gyakorlati megvalósításának módját.

(6)

A Bizottság által elvégzett nyilvános konzultáció és hatásvizsgálat megerősítette, hogy a kormányközi „Európai Örökség” cím értékes kezdeményezés, az erre irányuló fellépést ugyanakkor a benne rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása érdekében tovább kell fejleszteni, továbbá megerősítette, hogy az Európai Unió részvétele egyértelműen növelhetné az „Európai Örökség” cím értékét, és hozzájárulhatna a kezdeményezés minőségi előrelépéséhez.

(7)	Az „Európai Örökség” címnek a kormányközi kezdeményezés során eddig összegyűjtött tapasztalatokból kell merítkeznie.

(8)

Az „Európai Örökség” címnek kiegészítenie és nem megkettőznie kell más kezdeményezéseket , így például az UNESCO Világörökségi Listáját, az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív UNESCO-listáját és az Európa Tanács „európai kulturális útvonalak” elnevezésű programját. ▐ Az új „Európai Örökség” cím többletértékét a kiválasztott helyszínek által az európai történelemhez és kultúrához, többek között az Európai Unió megteremtéséhez tett hozzájárulásra, a polgárok, különösen a fiatalok megszólítását célzó világos pedagógiai célkitűzésre, valamint az érintett helyszíneknek a tapasztalatok és bevált gyakorlatok megosztására irányuló hálózatépítési munkájára kell alapozni. A kezdeményezés középpontjában egyrészt a helyszínek népszerűsítésének és hozzáférhetőségének kell állnia hozzájárulást biztosítva ezáltal az Unión belüli közös történelmi és kulturális örökséghez, másrészt a nyújtott magyarázatok és a javasolt tevékenységek minőségének, és nem a helyszínek megőrzésének, amit a meglévő örökségvédelmi intézkedéseknek kell biztosítaniuk.

(9)

Amellett, hogy az „Európai Örökség” címre irányuló uniós fellépés erősíthetné az uniós polgárokban az Unióhoz való tartozás érzését, és ösztönözhetné a kultúrák közötti párbeszédet, hozzá tudna járulni a kulturális örökség értékének és ismertségének növeléséhez, a kulturális örökségnek a régiók gazdasági és fenntartható fejlődésében betöltött szerepének különösen az idegenforgalom révén történő fokozásához, a kulturális örökség és a kortárs műalkotások és alkotói tevékenység közötti kapcsolódási pontok kialakulásának elősegítéséhez, a tapasztalatok és bevált gyakorlatok Európa-szerte történő megosztásához, és általánosabb szinten az európai integráció alapjául szolgáló demokratikus értékek és emberi jogok előmozdításához is.

(10)	E célkitűzések teljes mértékben összhangban vannak az európai kulturális menetrenddel, amely magában foglalja a kulturális sokféleség és a kultúrák közötti párbeszéd elősegítését, valamint a kultúrának mint a kreativitás mozgatórugójának az előtérbe helyezését (4).

(11)	Rendkívül lényeges, hogy az új „Európai Örökség” címet közös, egyértelmű és átlátható kritériumok és eljárások alapján ítéljék oda.

(12)	A tagállamok számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy az „Európai Örökség” cím kormányközi rendszerében „Európai Örökség” címben részesített helyszíneket előzetesen kiválaszthassák. Ezeket a helyszíneket az új kritériumok és eljárások alapján kell értékelni.

(13)	Az „Európai Örökség” cím jövőbeli értékelése során meg lehetne vizsgálni a kezdeményezésnek a Kultúra programban részt vevő harmadik országokra való kiterjesztésének lehetőségét.

(14)	Az „Európai Örökség” címre vonatkozó adminisztratív intézkedéseknek a szubszidiaritás elvével összhangban könnyen alkalmazhatóaknak és rugalmasoknak kell lenniük .

(15)

Mivel e határozat célkitűzéseit a tagállamok nem tudják megfelelőn megvalósítani, és ezért az „Európai Örökség” címre vonatkozó közös, egyértelmű és átlátható kritériumok és eljárások iránti igény, valamint a tagállamok közötti szorosabb koordináció szükségessége következtében azok uniós szinten hatékonyabban megvalósíthatók, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében említett szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban a határozat nem lépi túl a szóban forgó célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy

Ez a határozat létrehozza az „Európai Örökség” cím elnevezésű európai uniós fellépést.

2. cikk

Meghatározás

E határozat alkalmazásában a „helyszín” a következőket jelenti: műemlékek, természeti , víz alatti, régészeti, ipari vagy urbanisztikai helyszínek, kultúrtájak, emlékhelyek, kulturális javak és tárgyak, valamint egy adott helyhez kötődő szellemi örökség (beleértve a kortárs szellemi örökséget).

3. cikk

Célkitűzések

(1)   A fellépés általános célkitűzései a következőkhöz való hozzájárulást foglalják magukban:

—	az Unióhoz való tartozás érzésének ▐ az uniós polgárokban , különösen a fiatalokban való erősítése a közös értékek, az európai történelem és a közös örökség alapján;

—	a kultúrák és a térségek közötti párbeszéd , valamint a sokszínűség értékelésének erősítése.

(2)    Ezért a fellépés köztes célkitűzéseiben a következőkre irányul :

—	▐ az olyan helyszínek szimbolikus értékének hangsúlyozása és ismertségük növelése, amelyek jelentős szerepet töltöttek be Európa történelmében és kultúrájában és/vagy az Unió létrejöttében;

—	az uniós polgárok Európa történelméről és az Unió létrehozásáról , valamint közös, de eltérő anyagi és eszmei kulturális örökségükről való ismereteinek gyarapítása, különösen az európai integráció folyamatának alapját képező demokratikus értékek és emberi jogok területén.

(3)    A helyszínek konkrét célkitűzésként törekednek :

—	az adott helyszínek európai jelentőségének kibontakoztatására;

—	különösen a fiatalok és általában az uniós polgárok közös kulturális örökségükkel való megismertetésére , és európai identitásuk erősítésére ;

—	a tapasztalatok és bevált gyakorlatok megosztásának Európa-szerte történő elősegítésére;

—	a helyszínek hozzáférhetőbbé tételére és/vagy hozzáférhetőségük javítására, különösen a fiatalok számára;

—	a kultúrák közötti párbeszéd élénkítésére, különösen a fiatalok körében, művészeti , kulturális és interaktív online oktatáson, illetve történelemtanításon keresztül;

—	a kulturális örökség és a kortárs műalkotások ▐ közötti kapcsolódási pontok kialakulásának elősegítésére és az alkotói tevékenység támogatására ;

—	a kulturális örökség és a hozzá kapcsolódó, ezen örökségnek és környezetének fenntarthatóságát elősegítő gazdasági tevékenységek közötti kölcsönhatás elősegítésére, teljes mértékben tiszteletben tartva ezen örökség integritásá;

—	az érintett régiók fejlesztéséhez, vonzerejé hez, kulturális hatásához, idegenforgalmi fejlődéséhez és fenntartható fejlődéséhez való hozzájárulásra;

—	európai hálózatoknak a közös európai örökség hangsúlyozása céljából való létrehozásának ösztönzésére.

4. cikk

A fellépésben való részvétel

A fellépésben az Unió valamennyi tagállama részt vehet. A részvételre önkéntes alapon kerül sor.

5. cikk

Más kezdeményezésekhez képesti kiegészítő jelleg

A Bizottság és a tagállamok biztosítják, hogy az „Európai Örökség” cím kiegészítse, és ne megkettőzze a kulturális örökség terén megvalósuló más kezdeményezéseket , így például az UNESCO Világörökségi Listáját, az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív UNESCO-listáját és az Európa Tanács „európai kulturális útvonalak” elnevezésű programját .

6. cikk

A fellépés által érintett helyszínek

Az „Európai Örökség” cím odaítélésére a 2. cikkben meghatározott helyszínek jogosultak.

7. cikk

Kritériumok

Az „Európai Örökség” cím odaítélésére a következő kritériumok alapján kerül sor:

1.

Az „Európai Örökség” címre pályázó helyszín olyan, szimbolikus európai értéket képviselő hely, amely jelentős szerepet töltött be Európa történelmében és kultúrájában és/vagy az Unió létrejöttében. A pályázóknak ezért a következőket kell bizonyítaniuk: — határokon átnyúló vagy páneurópai jelleg: a pályázó helyszín az adott tagállam nemzeti határain túl is hatást gyakorolt és vonzerőt fejtett ki, és ez a jelenben is megvalósul, és/vagy — a helyszín európai történelemben vagy az európai integrációban betöltött szerepe és a jelentős európai eseményekhez vagy történelmi személyekhez, és kulturális, vallási, művészeti, politikai, társadalmi, tudományos, technológiai, környezetvédelmi vagy ipari folyamatokhoz való kapcsolódása, és/vagy — a helyszín által az európai integráció alapjául szolgáló közös értékek (szabadság, demokrácia, az emberi jogok tiszteletben tartása, kulturális sokféleség, tolerancia és szolidaritás) alakításában és elősegítésében betöltött szerep.

2.

Az „Európai Örökség” címre pályázóknak be kell nyújtaniuk egy ▐ projektet , amelynek végrehajtását legkésőbb a kijelölés évének végéig el kell kezdeni. és amely az alábbiakat tartalmazza: — a helyszín európai jelentőségének tudatosítása, különösen megfelelő tájékoztató tevékenységek, táblák elhelyezése és munkatársak képzése révén; — olyan oktatási tevékenységek szervezése különösen a fiatalok számára, amelyek hozzájárulnak Európa közös történelmének és közös, mégis különböző örökségének mélyebb megértéséhez, és amelyek erősítik az összetartozás érzését; — a többnyelvűség és a regionális sokszínűség népszerűsítése az ▐ Unió nyelveinek használatával , ami a kultúrák közötti párbeszéd alapvető feltétele ; — együttműködés az „Európai Örökség” címet már elnyert helyszínekkel ; — az érintett helyszínek európai szintű ismertségének és vonzerejének növelése, többek között új információs és kommunikációs technológiák révén; — annak biztosítása, hogy a helyszín – integritásának tiszteletben tartása mellett – hozzáférhető legyen az uniós polgárok számára. Ha a helyszín jellemzői lehetővé teszik, kedvezően kell fogadni az olyan művészeti és kulturális tevékenységek szervezését (események, fesztiválok, vendégművészek, stb.), amelyek elősegítik az európai kultúraközvetítők, művészek, gyűjtemények mobilitását, ösztönzik a kultúrák közötti párbeszédet, valamint a kulturális örökség, illetve a kortárs művészet és alkotói tevékenység közötti kapcsolatok erősítését.

3.

A pályázóknak gazdálkodási tervet kell benyújtaniuk, amelyben kötelezettséget vállalnak az alábbiakra: — a helyszín gondos kezelésének biztosítása; — a helyszín védelmének és a jövőbeni generációk számára való megőrzésének biztosítása a vonatkozó védelmi szabályozásnak megfelelően; — a helyszínek felkészítése látogatók fogadására (pl. történelmi bemutatás, a látogatók tájékoztatása, táblák elhelyezése stb.); — hozzáférés biztosítása a lehető legszélesebb, az időseket és a fogyatékkal élőket is magában foglaló nyilvánosság számára, például a helyszín e célból történő átalakítása vagy a munkatársak képzése , illetve az internet használata révén; — a fiatalok tekintetében különleges figyelem tanúsítása, például azáltal, hogy a helyszínhez való hozzáférésük elsőbbséget élvez; — a helyszínek idegenforgalmi úticélként való népszerűsítése , korlátozva egyúttal a helyszíneket vagy környezetüket érő lehetséges negatív hatásokat ; — egységes és átfogó kommunikációs stratégia kidolgozása, amely kiemeli a helyszín európai jelentőségét; — annak biztosítása, hogy a gazdálkodási terv a lehető legnagyobb mértékben érvényesíti a környezetvédelmi szempontokat ▐.

8. cikk

Független szakértők európai testülete

(1)   Fel kell állítani egy független szakérőkből álló európai testületet (a továbbiakban: európai testület), amely európai szinten végrehajtja a kiválasztási és ellenőrzési eljárásokat. A testület biztosítja, hogy a részt vevő tagállamok a kritériumokat egységesen alkalmazzák.

(2)   Az európai testület 13 tagból áll. Saját eljárásának megfelelően az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság külön-külön négy, a Régiók Bizottsága egy tagot nevez ki. Az elnököt az európai testület jelöli ki.

(3)   Az európai testület tagjai független szakértők. E szakértőknek megfelelő tapasztalattal és szakértelemmel kell rendelkezniük ▐ az „Európai Örökség” cím célkitűzéseihez kapcsolódó ▐ területeken. A szakértőket kinevező intézményeknek a lehető legnagyobb mértékben törekedniük kell a vonatkozó szakterületek egymást kiegészítő jellegének és a földrajzi szempontból kiegyensúlyozott képviseletnek a biztosítására.

(4)   Az európai testület tagjait három évre nevezik ki. E rendelkezéstől eltérően e határozat hatálybalépésének első évében a Bizottság négy szakértőt nevez ki egy évre, az Európai Parlament négy , a Régiók Bizottsága egy szakértőt nevez ki két évre és a Tanács négy szakértőt nevez ki három évre.

(5)    Az európai testület tagjainak nyilatkozniuk kell bármilyen , egy adott helyszínnel kapcsolatban fennálló összeférhetetlenségről vagy lehetséges összeférhetetlenségről. Ilyen nyilatkozat esetében, vagy ha összeférhetetlenség merül fel, az érintett tag nem vesz részt a helyszín vagy ugyanazon tagállam más helyszíneinek értékelésében.

(6)   Az európai testület valamennyi jelentését, ajánlását és értesítését nyilvánosságra kell hozni.

9. cikk

Pályázati formanyomtatvány

▐ A Bizottság a 7. cikkben meghatározott kiválasztási kritériumok alapján egységes pályázati formanyomtatványt készít, amelyet minden pályázónak alkalmaznia kell. A kiválasztás során kizárólag a hivatalos pályázati formanyomtatványon benyújtott pályázatokat értékelik.

10. cikk

Előzetes kiválasztás nemzeti szinten

(1)   Az „Európai Örökség” cím odaítélésére pályázó helyszínek közötti előzetes kiválasztás a tagállamok hatáskörébe tartozik a helyi és regionális hatóságokkal folytatott szoros együttműködésben .

(2)   Valamennyi tagállam kétévente legfeljebb két helyszínt választhat ki a mellékletben meghatározott ütemterv szerint. ▐

(3)   Valamennyi tagállam a szubszidiaritás elvével összhangban meghatározza az előzetes kiválasztásra vonatkozó saját eljárását és ütemtervét, biztosítva, hogy az adminisztratív intézkedések alkalmazása egyszerű és rugalmas maradjon. Az egyes tagállamoknak mindamellett értesíteniük kell a Bizottságot az előzetes kiválasztás eredményéről legkésőbb az előzetes kiválasztási eljárás évének március 1. napjáig .

(4)   Az előzetes kiválasztási eljárást a 7. cikkben meghatározott kritériumokkal összhangban folytatják le , és a 9. cikkben említett pályázati formanyomtatványt kell felhasználni hozzá.

(5)     A Bizottság közzéteszi az előzetesen kiválasztott helyszínek teljes listáját, és értesíti erről az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Régiók Bizottságát.

11. cikk

Végleges kiválasztás uniós szinten

(1)   Az „Európai Örökség” cím odaítélésére pályázó helyszínek közötti végleges kiválasztás a Bizottság hatáskörébe tartozik, és azt az európai testület végzi.

(2)   Az európai testület értékeli az előzetesen kiválasztott helyszínekre vonatkozó pályázatokat, és tagállamonként legfeljebb egy helyszínt választ ki. Szükség esetén tovább információ kérhető, és helyszíni látogatások szervezhetők meg.

(3)   A végleges kiválasztási eljárást a 7. cikkben meghatározott kritériumokkal összhangban folytatják le , és a 9. cikkben említett pályázati formanyomtatványt kell felhasználni hozzá.

(4)   Az európai testület legkésőbb az előzetes kiválasztási eljárás évének december 15. napjáig jelentést tesz közzé az előzetesen kiválasztott helyszínekről. E jelentés tartalmazza az „Európai Örökség” cím odaítélésére vonatkozó ajánlást és az arra vonatkozó indokolást, hogy egyes helyszínek miért nem kerültek fel a végleges listára.

(5)   A végleges listán nem szereplő pályázók a következő évben új pályázatot nyújthatnak be a nemzeti szintű előzetes kiválasztásra.

12. cikk

Több államot érintő helyszínek

(1)   E határozat alkalmazásában az alábbi helyszínek minősülnek több államot érintő helyszíneknek:

—	különböző tagállamokban található helyszínek, amelyek egy közös téma kapcsán közös pályázatot nyújtanak be;

—	azon helyszín, amely földrajzilag legalább két tagállam területén helyezkedik el.

(2)   A több államot érintő helyszínekre vonatkozó pályázatokat az egyéb helyszínekre irányadóval azonos eljárás szerint kell benyújtani. Az ilyen helyszínek előzetes kiválasztását valamennyi érintett tagállam végzi, amelynek során a tagállamok a 10. cikk szerint legfeljebb két helyszínt választhatnak ki. A több államot érintő helyszínek az egyik érintett helyszínt koordinátoruknak jelölik ki, amely a Bizottság felé az egységes kapcsolattartó pont lesz. A koordinátor minden tagállamban megfelelő időben tájékoztatást nyújt a több államot érintő kiválasztásról annak érdekében, hogy az Unió egészében biztosított legyen az ilyen helyszínek részvétele. A több államot érintő helyszínt részét képező valamennyi helyszínnek meg kell felelnie a 7. cikkben meghatározott kritériumoknak és ki kell töltenie a 9. cikkben említett pályázati formanyomtatványt.

Külön figyelmet kell fordítani azon, több államot érintő helyszínekre, amelyek az általuk megjelenített konkrét és elvont jelképrendszer révén hangsúlyozzák a határokon átnyúló európai örökség lényegét.

(3)   Ha a több államot érintő helyszín megfelel a 7. cikkben meghatározott valamennyi kritériumnak, e helyszínnek a végleges kiválasztás során elsőbbséget kell biztosítani.

(4)     Ha a több államot érintő helyszín részét képező valamelyik helyszín már nem felel meg a 7. cikkben meghatározott kritériumoknak, vagy nem teljesíti a pályázatban vállalt kötelezettségeket, a 15. cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni.

13. cikk

Az „Európai Örökség” címben részesülő helyszínek kijelölése

(1)   A Bizottság a kiválasztási eljárást követő évben az európai testület ajánlásának megfelelő figyelembevételével hivatalosan kijelöli azokat a helyszíneket, amelyek az „Európai Örökség” címben részesülnek. A Bizottság a meghozott határozatokról tájékoztatja az Európai Parlamentet , a Tanácsot és a Régiók Bizottságát .

(2)   Az „Európai Örökség” címet – a fellépés folytatásától függően – véglegesen ítélik oda a helyszíneknek ▐ a 14. és 15. cikkben meghatározott feltételek szerint.

(3)     Az „Európai Örökség” cím odaítélése nem jár várostervezési, jogi, tájvédelmi, mobilitási vagy építészeti jellegű kötelezettséggel. A kizárólagosan alkalmazandó jog a helyi jog.

14. cikk

Ellenőrzés

(1)   Az „Európai Örökség” címben részesült helyszíneket rendszeresen ellenőrizni kell annak biztosítására, hogy továbbra is megfeleljenek a 7. cikkben meghatározott kritériumoknak, és betartsák a címre vonatkozóan a pályázatban vállalt kötelezettségeket.

(2)   Az adott tagállam területén található helyszínek ellenőrzése az érintett tagállam feladata. A tagállam összegyűjt minden szükséges információt, és a mellékletben meghatározott ütemtervvel összhangban négyévente részletes jelentést készít.

(3)   A jelentést legkésőbb az ellenőrző eljárás évének március 1. napjáig meg kell küldeni a Bizottságnak, és vizsgálatra be kell nyújtani az európai testületnek.

(4)   Az európai testület legkésőbb az értékelési eljárás évének december 15. napjáig jelentést tesz közzé az érintett tagállamban található, a címben részesült helyszínek állapotáról, beleértve szükség esetén a következő ellenőrzési időszakban figyelembe veendő ajánlásokat.

(5)   A Bizottság az európai testülettel való konzultációt követően közös mutatókat állapít meg a tagállamok számára az ellenőrzési eljárás következetes alkalmazásának biztosítása érdekében.

15. cikk

Az „Európai Örökség” cím visszavonása

(1)   Ha az európai testület arról értesül, hogy valamely helyszín már nem teljesíti a 7. cikkben meghatározott kritériumokat vagy a pályázatában vállalt kötelezettségeket, a Bizottságon keresztül párbeszédet kezdeményez az érintett tagállammal annak érdekében, hogy a helyszínnel kapcsolatban megtegyék a szükséges kiigazításokat.

(2)   Ha a párbeszéd kezdetétől számított tizennyolc hónap elteltével nem tették meg a szükséges kiigazításokat, az európai testület értesíti a Bizottságot. Az értesítést indokolás, valamint a helyzet javításának módjára vonatkozó ajánlások kísérik.

(3)   Ha az újabb tizennyolc hónapos időszakot követően sem hajtották végre az ajánlásokat, az európai testület az „Európai Örökség” címnek az adott helyszíntől való visszavonására irányuló ajánlást ad ki.

(4)   A Bizottság végleges határozatot hoz az „Európai Örökség” cím visszavonásáról , megfelelően figyelembe véve az európai testület ajánlását . A Bizottság erről tájékoztatja az Európai Parlamentet , a Tanácsot és a Régiók Bizottságát .

(5)   Az európai testület értesítéseit és ajánlásait nyilvánosságra kell hozni.

(6)     A helyszínek bármikor dönthetnek úgy, hogy lemondanak az „Európai Örökség” címről. Ebben az esetben értesítik az érintett tagállamot, amely tájékoztatja a Bizottságot. A Bizottság határozatot hoz az „Európai Örökség” cím visszavonásáról, és e határozatról tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Régiók Bizottságát.

16. cikk

Gyakorlati intézkedések

(1)   A Bizottság végrehajtja az „Európai Örökség” címre irányuló európai uniós fellépést. A Bizottság különösen:

—	biztosítja a fellépés egységességét és minőségét;

—	biztosítja a tagállamok és az európai testület közötti koordinációt;

—	a 3. cikkben meghatározott célkitűzésekre tekintettel és a 7. cikkben meghatározott kritériumoknak megfelelően iránymutatásokat dolgoz ki , amelyek segítik a kiválasztási és ellenőrzési eljárások , valamint a pályázati formanyomtatvány kidolgozását ;

—	támogatást nyújt az európai testületnek.

(2)   A Bizottság felelős az „Európai Örökség” címmel kapcsolatos európai szintű kommunikációért és a cím ismertségéért, különösen az e témájú weboldal és egy új logó létrehozása és fenntartása révén, növelve az érintett helyszínek európai szintű ismertségét és vonzerejét, például az új technológiák, valamint digitális és interaktív eszközök kínálta lehetőségek révén, szinergiákra törekedve más európai kezdeményezésekkel. Az európai testületnek a 8. cikk (6) bekezdésében, a 10. cikk (5) bekezdésében és a 15. cikk (5) bekezdésében említett valamennyi értesítését és ajánlását nyilvánosságra kell hozni az említett weboldalon.

(3)   A Bizottság elősegíti a címben részesült helyszínek közötti hálózatépítő tevékenységet.

(4)   A (2) és (3) bekezdés szerinti fellépéseket és az európai testület költségeit a 18. cikkben előírt pénzügyi keretösszegből kell finanszírozni.

17. cikk

Értékelés

(1)   A Bizottság biztosítja az „Európai Örökség” címre vonatkozó fellépés külső és független értékelését. Ezt az értékelést hatévente el kell végezni a mellékletben meghatározott ütemterv alapján és abban valamennyi tényezőt meg kell vizsgálni, beleértve a fellépést működtető folyamatok hatékonyságát, a helyszínek számát , a fellépés földrajzi hatókörét és hatását , a fellépés fejlesztésének módját, valamint azt, hogy szükséges-e annak folytatása.

(2)   A Bizottság az értékelések véglegesítését követő hat hónapon belül jelentést nyújt be róluk – adott esetben megfelelő javaslatok kíséretében – az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

▐

18. cikk

Pénzügyi rendelkezések

(1)   Az e határozat végrehajtására előirányzott pénzügyi keretösszeg a 2011. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakra 1 350 000 EUR.

(2)   Az éves előirányzatokat a többéves pénzügyi kereten belül a költségvetési szerv engedélyezi.

19. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

---

(1)  HL C 267., 2010.10.1., 52. o.

(2)  Az Európai Parlament 2010. december 16-i álláspontja.

(3)  HL C 319., 2008.12.13., 11. o.

(4)  COM(2007)0242.