Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62011TN0424

    T-424/11. sz. ügy: 2011. augusztus 4-én benyújtott kereset — Cementos Molins kontra Bizottság

    HL C 282., 2011.9.24, p. 44–45 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    24.9.2011   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 282/44


    2011. augusztus 4-én benyújtott kereset — Cementos Molins kontra Bizottság

    (T-424/11. sz. ügy)

    2011/C 282/82

    Az eljárás nyelve: spanyol

    Felek

    Felperes: Cementos Molins, SA (Sant Vicenç del Horts, Spanyolország) (képviselők: C. Fernández Vicién, I. Moreno-Tapia Rivas és M. López Garrido ügyvédek)

    Alperes: Európai Bizottság

    Kérelmek

    A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

    semmisítse meg a vitatott határozatot;

    az Európai Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

    Jogalapok és fontosabb érvek

    Az EUMSZ 263. cikk alapján a felperes a külföldi vállalkozásban való részesedésszerzés esetén az üzleti és cégértékre Spanyolország által alkalmazott adózási amortizációról szóló, 2011. január 12-i C 45/2007 (ex NN 51/2007, ex CP 9/2007) bizottsági határozat (1) megsemmisítését kéri.

    Keresete alátámasztására a felperes három jogalapra hivatkozik:

    1.

    Az első, az EUMSZ 107. cikk megsértésére alapított jogalap.

    A felperes álláspontja szerint a vitatott határozat sérti az EUMSZ 107. cikket annak megállapításával, hogy a külföldi vállalkozásban való részesedésszerzés esetén az üzleti és cégértéknek a társasági adóról szóló spanyol törvény (TRLIS) 12. cikkének (5) bekezdésében szabályozott adózási amortizációja a belső piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősül. A felperes arra hivatkozik, hogy az említett amortizáció nem jár előnyökkel, nem érinti a Közösségen belüli kereskedelmet, és nem szelektív.

    2.

    A második, a jogos bizalom elvének megsértésére és a jogos bizalom elvéhez kapcsolódó indokolási kötelezettség megsértésére alapított jogalap.

    E jogalap két részre oszlik, amelyek mindegyike azon időszakra vonatkozik, amelynek során a felperes a vitatott határozat 1. cikkének (2) és (3) bekezdésében keltett jogos bizalommal élhetett.

    A második jogalap első része: elsősorban a jogos bizalom elvének megsértése. A felperes azt állítja, hogy ezen elvnek minden jogosultat védenie kell a támogatás visszakövetelésétől a vitatott határozat közzétételének időpontjáig, mivel az eljárás megindításáról szóló határozat közzététele nem elegendő az Európai Bizottság által az Európai Parlament előtt tett nyilatkozatokból eredő jogos bizalom megszűnéséhez.

    A második jogalap második része: másodlagosan a jogos bizalom elvének és az indokolási kötelezettség megsértése. A felperes szerint az Európai Bizottság tévesen zárta ki a jogos bizalom fennállásának időszakából azon nap egészét, amikor a vitatott határozat elfogadásához vezető eljárás megindításáról szóló határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjá-ban közzétették. Először is azért, mert a közösségi jog alapján valamely határidő teljes egészében tartalmazza e határidő utolsó napját, másodszor pedig azért, mert az említett határidő utolsó napjának a vitatott határozat rendelkező részében a jogos bizalom időszakából történő kizárása ellentmond a határozat indokolásának.

    A harmadik, az arányosság elvének a jogos bizalom elvéhez kapcsolódó megsértésére alapított jogalap.

    A felperes azt állítja, hogy aránytalan a Bizottság azon követelése, hogy a jogos bizalom elvének a vitatott határozat 1. cikkének (4) bekezdése tekintetében való alkalmazásához a határokon átnyúló vállalati ügyleteknek kifejezett jogi akadályai legyenek.


    (1)  HL 2011. L 135., 2011.5.21., 1. o.


    Top