Dit document is overgenomen van EUR-Lex
Document 52011AE0796
Opinion of the European Economic and Social Committee on the ‘Proposal for a Directive of the European Parliament and of the Council amending Directives 2003/71/EC and 2009/138/EC in respect of the powers of the European Insurance and Occupational Pensions Authority and the European Securities and Markets Authority’ COM(2011) 8 final — 2011/0006 (COD)
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a 2003/71/EK és a 2009/138/EK irányelvnek az Európai Biztosítási és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság hatásköre tekintetében történő módosításáról (COM(2011) 8 végleges – 2011/0006 COD)
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a 2003/71/EK és a 2009/138/EK irányelvnek az Európai Biztosítási és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság hatásköre tekintetében történő módosításáról (COM(2011) 8 végleges – 2011/0006 COD)
HL C 218., 2011.7.23, blz. 82–86
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
23.7.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 218/82 |
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a 2003/71/EK és a 2009/138/EK irányelvnek az Európai Biztosítási és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság hatásköre tekintetében történő módosításáról
(COM(2011) 8 végleges – 2011/0006 COD)
2011/C 218/15
Előadó: Joachim WUERMELING
2011. február 3-án az Európai Parlament és 2011. március 2-án a Tanács úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke értelmében kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:
Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a 2003/71/EK és a 2009/138/EK irányelvnek az Európai Biztosítási és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság hatásköre tekintetében történő módosításáról
COM(2011) 8 végleges – 2011/0006 (COD).
A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció 2011. április 5-én elfogadta véleményét.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2011. május 4–5-én tartott, 471. plenáris ülésén (a május 5-i ülésnapon) 111 szavazattal 1 ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.
1. Következtetések és ajánlások
1.1 |
Az EGSZB kifejezetten üdvözli a 2003/71/EK és a 2009/138/EK irányelveket módosító irányelvre tett európai bizottsági javaslatot. Támogatja az ágazati jogszabályok megváltoztatására tett európai bizottsági erőfeszítéseket, melyek célja, hogy lehetővé váljon a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének (ESFS) hatékony működése. Az EGSZB ismételten kijelenti, hogy határozottan támogatja a biztosítási tevékenység új felügyeleti szabályait („Szolvencia II”), különös tekintettel a jelenlegi pénzügyi válsággal kapcsolatos tapasztalatokra. |
1.2 |
A stabil szolvencianormákra való törekvésnek azonban figyelembe kell vennie, hogy garantálni kell a biztosítási piacok kapacitását arra, hogy viseljék ügyfeleik kockázatait és eleget tegyenek a közösségek és bármely méretű vállalatok finanszírozójaként betöltött szerepüknek. |
1.3 |
Az EGSZB üdvözli a Szolvencia II irányelv további módosítását a végrehajtási határidő két hónapos meghosszabbítását kiegészítő átmeneti szabályokra vonatkozóan. |
1.4 |
Az EGSZB hangsúlyozza, hogy alapvetően szükség van a jelenlegi rendszerről (Szolvencia I) az új rendszerre (Szolvencia II) való átállásra. Az új rendszerre való átállásnak zökkenőmentesnek kell lennie. El kell kerülni a piaci zavarokat egy olyan megközelítés révén, amely következetes módon kapcsolja össze a felügyeleti intézkedéseket az átmeneti szabályokkal. A Szolvencia II-nek nem szabad a piac konszolidációjához vezetnie, különösen a kis- és közepes méretű biztosítókat tekintve. |
1.5 |
A javaslatban szereplő átmeneti intézkedéseknek lehetővé kell tenniük egy fokozatos bevezetési/kivonási folyamatot, amely figyelembe veszi a vállalatoknak a változások megvalósítására való képességét. Az átmenet meghatározott maximális időtartamát az Európai Bizottság lerövidítheti, ha a körülmények ezt egyértelműen lehetővé teszik. Nyilvánvaló, hogy az átmeneti időszakok az egyes területeken különbözőek lesznek. |
1.6 |
A végrehajtás ütemtervének reálisan kell tükröznie azt a kérdést, hogy a felügyeleti szervek és a biztosítótársaságok, köztük a kisebb méretű vállalatok is, mennyiben képesek elérni a Szolvencia II irányelv által kitűzött célokat. Az EGSZB annak biztosítására kéri az Európai Bizottságot és EIOPA-t, hogy az új rendszer ne vezessen adminisztratív többletterhekhez, és ne legyen kezelhetetlenül bonyolult, mivel ez kedvezőtlen hatással járhatna a fogyasztóknak nyújtott szolgáltatás minőségére nézve. |
1.7 |
Az EGSZB támogatja a biztosítóknak szóló jövőbeli európai szabályok („egységes szabálykönyv”) demokratikus legitimációját. A technikai standardok megfelelő alkalmazási körének meghatározását a felügyeleti konvergencia kiegészítő eszközének is kellene tekinteni, az egységes szabálykönyv kidolgozása céljával. |
1.8 |
Az EGSZB úgy véli, hogy világosan meg kellene különböztetni egymástól egyrészt a tisztán technikai kérdéseket, másrészt a politikai kérdéseket, amelyekben a politikai mandátummal rendelkező közösségi intézmények illetékesek. |
1.9 |
Az EGSZB azonban hangsúlyozza, hogy az EIOPA autonóm testület. Az egységes szabálykönyv létrehozásához való hozzájárulásának feladatát tekintve az EIOPA a politikai felelősséggel bíró jogalkotó intézmények által meghatározott mandátum keretein belül jár el. |
1.10 |
Az EGSZB úgy véli, hogy a biztosítási ágazatnak továbbra is garantált hosszú távú nyugdíjbiztosításokat kell kínálnia a fogyasztóknak, és továbbra is megbízható partnernek kell maradnia öregségi nyugellátásuk tekintetében. Ezért a megfelelő hozamgörbe elengedhetetlen a szavatolótőke kiszámításához. Az EGSZB olyan megoldás mellett foglal állást, amelynek segítségével biztosítani lehet azt, hogy az ilyen termékek gazdaságilag életképesek maradjanak. |
1.11 |
Az EGSZB továbbá azt ajánlja, hogy az ilyen számításokhoz használt módszereket ne csak technikai kérdésnek tekintsék, hanem az Európai Parlament és a Tanács felügyelete alatt határozzák meg őket, oly módon, hogy tükrözzék azokat a politikai hatásokat, amelyekkel az ilyen módszerek meghatározása járhat a polgárok általános felkészültségére a növekvő várható élettartamot és a fiatal generációk alacsony reprodukciós rátáját tekintve. |
1.12 |
Az EGSZB hangsúlyozza az EIOPA érdekcsoportjaival való folyamatos konzultáció fontosságát: a csoportokban megtalálhatók az ágazati szakszervezeteknek és a pénzügyi szolgáltatók ügyfeleinek képviselői, valamint a szabályozás és felügyelet terén tevékenykedő szakemberek. |
2. Háttér és általános megjegyzések
2.1 |
2011. január 19-én az Európai Bizottság irányelvjavaslatot fogadott el a pénzügyi szolgáltatások ágazatába tartozó tevékenységekre vonatkozó két korábbi irányelv, a tájékoztatókról szóló irányelv és a Szolvencia II irányelv módosítására. A javaslatot „Omnibus II” irányelvnek nevezik, mivel ez a második olyan irányelv, amely létező irányelvek különböző módosításait fogja össze az új európai pénzügyi felügyeleti struktúrához való igazításuk érdekében. |
2.2 |
A Szolvencia II irányelv a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szól. Az európai biztosítási felügyelet alaposan előkészített reformjának célja, hogy fenntartható módon megerősítse és versenyképesebbé tegye a biztosítási ágazatot: a biztosítókkal szembeni tőkekövetelmények sokkal inkább kockázatalapúak lesznek (I. pillér). A kvalitatív kockázatkezeléssel szembeni követelményeket (II. pillér) és a biztosítók jelentéstételét (III. pillér) szintén modernizálják. |
2.3 |
Az Omnibus II irányelv célja az európai felügyeleti szabályok kiigazítása a Jacques de Larosière által vezetett magas szintű szakértői csoport következtetéseit és a 2009. májusi európai bizottsági közleményt követve, amely a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének létrehozását javasolta, amely az új európai felügyeleti hatóságokkal együttműködő nemzeti pénzügyi felügyeletek hálózatából áll. |
2.4 |
Az EGSZB véleményeket fogadott el (többek között a CESE 100/2010. és 446/2010. számút) az új felügyeleti struktúráról, széles körű támogatását fejezte ki a reformokra vonatkozóan, és hangsúlyozta, hogy különbséget kell tenni a technikai és a politikai kérdések között, amelyekkel kapcsolatban a politikai mandátummal rendelkező közösségi intézmények tekinthetők illetékesnek. Az EGSZB véleményei hangsúlyozták, hogy új hatóságokra van szükség a párbeszéd fenntartásához a pénzügyi szolgáltató ágazat képviseleti szerveivel, a szakszervezetekkel, a pénzügyi szolgáltatások fogyasztóival, és hasonlóképpen az EGSZB-vel mint az európai szervezett civil társadalom képviselőjével is. |
2.5 |
Az EGSZB általános támogatásáról biztosította az Európai Bizottságot abban, hogy olyan hatásköröket biztosítson az újonnan létrehozott hatóságoknak, amelyek révén azok technikai standardokat határozhatnak meg és elsimíthatják a nézeteltéréseket a nemzeti felügyeleti szervek között, amit a jelenlegi javaslat kíván tenni az értékpapírok, valamint a biztosítói és foglalkoztatói nyugdíjak terén. |
2.6 |
Az EGSZB üdvözli az irányelv átfogó céljait, mégpedig a pénzügyi szolgáltatások valamennyi fogyasztójának védelmét és a piacok stabilitásának egy rugalmas megközelítés segítségével történő biztosítását, valamint azt, hogy az irányelv a szükségesség és az arányosság elvét tartja szem előtt a felügyeleti konvergencia felé vezető úton, továbbá egy egységes szabálykönyv kidolgozását. Ezek a célok hozzájárulhatnak a belső piac megvalósulásának folyamatához, és ahhoz, hogy Európa továbbra is vezető szerepet töltsön be a nemzetközi standardok terén, anélkül, hogy elveszítené a kapcsolatot a nemzetközi pénzügyi szolgáltatási piacokkal. |
2.7 |
Az Omnibus II elsősorban a Szolvencia II irányelvet módosítja, azáltal, hogy új hatásköröket biztosít a kötelező technikai standardokra vonatkozóan, és a végrehajtási intézkedésekkel kapcsolatos folyamatokat összehangolja a Lisszaboni Szerződéssel. A javaslat általános módosításokat tartalmaz, amelyek egyaránt vonatkoznak a pénzügyi ágazatot érintő és az Omnibus I irányelvben is szereplő jogszabályok legtöbbjére, és szükségesek ahhoz, hogy az irányelvek alkalmazhatók legyenek az új hatóságok kontextusában, például a CEIOPS átnevezése „EIOPA”-vá, valamint annak biztosítása, hogy az információmegosztáshoz rendelkezésre álljanak a megfelelő csatornák. |
2.8 |
A javaslat továbbá a végrehajtó hatáskörök jelenlegi rendszerét (2. szint) hozzáigazítja a Lisszaboni Szerződéshez. A Szolvencia II irányelv az új Szerződés előtt lépett hatályba. Ezért szükséges a jelenlegi 2. szintű hatáskörök átalakítása felhatalmazáson alapuló jogi aktusokká, végrehajtási rendelkezésekké vagy szabályozói technikai standardokká. Megfelelő ellenőrzési eljárásokról is gondoskodni kell. |
2.9 |
A Szolvencia II irányelv átmeneti rendelkezéseket is tartalmaz. Ez az új rendszerre való zökkenőmentes átálláshoz szükséges. El kell kerülni a piaci zavarokat és lehetővé kell tenni egy sor fontos biztosítási termékre gyakorolt hatás figyelembevételét. |
3. A Szolvencia II irányelv módosításai
3.1 |
A Szolvencia II irányelvről szóló véleményében (CESE 976/2008) az EGSZB üdvözölte a biztosítási piac megerősítését, valamint azokat az alapvető törekvéseket, melyek célja a jobb tőkeelosztás, a jobb kockázatkezelés és jobb jelentési eljárás révén a piac versenyképesebbé tétele. E tekintetben az EGSZB úgy véli, hogy – a közelmúltbeli pénzügyi válság tapasztalatainak fényében – a Szolvencia II megfelelő választ jelent. Támogatja az Európai Bizottság megközelítését, hogy a Szolvencia II irányelvet nem kell alapjaiban megváltoztatni. Több változtatásra lehet azonban szükség azokban az esetekben, ahol nem tűnik megfelelő megoldásnak a végrehajtási intézkedések kiigazítása, azokon a konkrét területeken, amelyek hatálya korlátozott. |
3.2 |
Miközben a hitelderivatívákkal való kereskedelem által okozott válság idővel valamennyi pénzügyi tevékenység biztonságával kapcsolatosan aggodalmat keltett, olyan félelmek is jelentkeztek, hogy a biztosítási tevékenységekre alkalmazott szolvencianormák finomhangolásakor olyan feltételezésekből is kiindulhatnak, melyek alapja a kockázat minden áron való elkerülése felé való eltolódás. Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottságnak azokat a kijelentéseit, amelyek ezeknek a normáknak a kiegyensúlyozott figyelembevételére irányulnak. Felkéri az Európai Bizottságot, hogy abban az ágazatban, ahol a hosszú távú elkötelezettségek az uralkodóak, kerülje el a volatilitással kapcsolatos problémák kialakulását. |
3.3 |
A Szolvencia II reformfolyamat elindítása óta a mennyiségi hatástanulmányok több szakasza is lezajlott, a QIS 5 néven ismert legutóbbi szakasz az európai biztosítási piac kb. kétharmadát érintette. Az EIOPA által a közelmúltban közzétett eredmények további részletes elemzést tesznek szükségessé. Az elvégzett hatástanulmányok révén világossá vált azonban, hogy az új rendszerre való áttérés menetrendje és mértéke súlyos következményekkel járhat a biztosítások hozzáférhetőségére és megfizethetőségére a közösségek, a vállalatok és a magánháztartások, de a biztosítótársaságok működési feltételei szempontjából is. |
3.4 |
Az EGSZB megerősíti az arányosság és rugalmasság elvét támogató korábbi álláspontját. Hangsúlyozta, hogy ennek világos és megfelelő követelményekhez kell vezetnie, és indokolt lenne megfelelően figyelembe venni a biztosítási piacnak a biztosítótársaságok mérete és természete tekintetében megmutatkozó sokféleségét. A jelenlegi helyzetben az EGSZB aggályosnak tartja, hogy a Szolvencia II végrehajtása a komplexitás olyan szintjével jár majd együtt, amelynek a kis és közepes méretű biztosítótársaságok nem lesznek képesek megfelelni. |
3.5 |
A Szolvencia II átmeneti szabályainak és az EU pénzügyi felügyeletének megfelelő kialakítása elengedhetetlen a biztosítási piacok stabilitásához. E célkitűzések veszélybe kerülnek, amennyiben nem terelik most a helyes irányba a folyamatot. |
Halasztás 2013. január 1-jéig
3.6 |
Az EGSZB helyesli a Szolvencia II végrehajtási határidejének két hónappal történő meghosszabbítását, amely a jelenlegi állapot szerint 2013. január 1-jén lép majd hatályba. |
3.7 |
Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy ahelyett, hogy a Szolvencia II rendszert a pénzügyi év folyamán, a Szolvencia II irányelvben javasoltaknak megfelelően (november 1-jén) indítanák el, jobb, ha az új Szolvencia II rendszert az új számítással, jelentéstétellel és egyéb kötelezettségekkel a pénzügyi évnek a biztosítótársaságok többsége által megszokott kezdetén (január 1-jén) vezetik be. Következésképpen a Szolvencia II irányelvben szereplő egyéb időpontokat, különösen az átmeneti szabályok és felülvizsgálati záradékok vonatkozásában, szintén meg kell hosszabbítani két hónappal, az Omnibus II-nek megfelelően. |
Átmeneti rendszer
3.8 |
Az Európai Bizottság javaslata megfelel annak a kérésnek, hogy a magasabb szintű Szolvencia I standardok és a Szolvencia II standardok között tegyék zökkenőmentesebbé az átmenetet, hogy elkerülhetők legyenek a piaci zavarok. Ezáltal azoknak a csoportoknak, amelyek mind az EU-n belül, mind azon kívül aktívak, hatékonyabban kell majd tudniuk irányítani vállalkozásuk fejlődését. |
3.9 |
Fontos, hogy az átmenet fedje le a Szolvencia II mindhárom pillérét. Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a számítás, az irányítás és a jelentéstétel vonatkozásában lehetőség nyíljon átmeneti szabályokra. Figyelembe kell venni a nemzeti piacok számára fontos biztosítási termékek körére gyakorolt hatást. Úgy kellene tekinteni az ötödik mennyiségi hatástanulmányra (QIS5), mint az átmeneti követelmények megfontolásának elsődleges forrására. A QIS5 nyilvánvalóvá teszi, hogy sürgősen szükség van az átmenetre vonatkozó koherens koncepcióra (phase-in/phase out), hogy a társaságoknak és a felügyelőknek elegendő idejük legyen a felkészülésre. |
3.10 |
Az EGSZB szerint megfelelően fel kell mérni azt, hogy az új szabályok be nem tartása esetén hogyan lehetne ezeket az átmeneti szabályokat következetesen összekötni felügyeleti intézkedésekkel. A zökkenőmentes átmenetnek figyelembe kellene vennie a jelenlegi felügyeleti beavatkozási szinteket is, amelyek azt is biztosítják, hogy a biztosítást kötők védelme nem csökken a jelenlegihez képest. |
3.11 |
Az EGSZB ajánlja, hogy az átmenetnek – (választható) minimum szintként – jobban kellene kapcsolódnia a magasabb szintű Szolvencia I standardokhoz. |
3.12 |
A jelentéstétel tekintetében az EGSZB szerint az átmeneti időszak vonatkozásában nemcsak a módszereket, de a jelentéstétel tartalmát és menetrendjét is részletesebben ki kellene dolgozni. Mivel kétséges, hogy mit kell a negyedéves jelentéseknek vagy akár a nyitónyilatkozatnak tartalmaznia, helyesebbnek tűnik, hogy a jelentéstételi előírásokat 2013. január 1-jét követően is módosítani lehessen. Ez a kis és közepes méretű társaságok tekintetében alapvető jelentőséggel fog bírni. Különösképpen a tőzsdepiacokhoz hozzáféréssel nem bíró kölcsönös biztosító egyesületektől és más biztosítóktól nem kellene elvárni, hogy ugyanazokat a jelentéstételi kötelezettségeket teljesítsék, mint a nemzetközileg jegyzett vállalatok, amelyek a kezdetektől fogva IFRS szerinti beszámolókat készítettek, vagy hogy ugyanazokkal a rövid határidőkkel dolgozzanak. |
A nyugdíjak hosszú távú fenntartásának szavatolása
3.13 |
Az EGSZB – Európa elöregedő társadalmából kiindulva – hangsúlyozta a szilárd és jól irányított nyugdíjbiztosítás és az időskori előtakarékosság más formáinak jelentőségét – legutóbb az Európai Bizottságnak a megfelelő, fenntartható és biztonságos európai nyugdíjakról szóló zöld könyvéről készített véleményében (CESE 72/2011). |
3.14 |
A nyugdíjak kamatlábszámításával foglalkozó politikák kidolgozása kiemelkedő jelentőségű azoknak a feltételeknek a szempontjából, amelyek mellett a fogyasztók ilyen biztosítékhoz juthatnak. Az EGSZB aggodalommal figyeli a jelenlegi vita tárgyát képező hozamgörbét. Valószínűsíthető, hogy ez a kínálat jelentős csökkenéséhez és a nyugdíjtermékek költségeinek emelkedéséhez fog vezetni. |
3.15 |
Ezzel összefüggésben az EGSZB kritikával fogadja, hogy az Európai Bizottság Omnibus II javaslatának megfelelően a hozamgörbét és az illikviditási prémiumot jogalkotó testületek fogják meghatározni. A hozamgörbe és a kamatkockázat meghatározza az időskori magán előtakarékosságok jövőjét. Egy ilyen fontos politikai döntést nem lehet csak az EIOPA adminisztratív szintjén meghozni. |
Az EIOPA előtt álló kihívások
3.16 |
Mivel mind e javaslatot, mind pedig a végrehajtási intézkedéseket el kell még fogadni, a Szolvencia II hatékony elindításának időkerete nagy kihívásnak tűnik. Nem lehet a biztosítótársaságokon olyan utasításokat számon kérni, amelyeket utolsó pillanatban tesznek közzé. Az EGSZB ezért arra bátorítja az Európai Bizottságot, hogy azonnal tegye közzé ezeket az utasításokat, vagy biztosítson ésszerű alkalmazkodási határidőket. |
3.17 |
Az EGSZB hasonlóképpen tudatában van az EIOPA által felvállalt jelentős munkatehernek, különösképpen, mivel utóbbi még mindig kiépülőben van, és nem érte még el a munkatársak tervezett létszámát. Ezért az EGSZB úgy véli, hogy a szóban forgó javaslat meghaladhatja a lehetséges kapacitásait, és azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy alaposan fontolja meg a kijelölendő prioritások közötti egyensúlyt. |
3.18 |
Az EGSZB véleménye szerint gondosan fel kell mérni, hogy a Szolvencia II hatálybalépésekor elegendő forrással fog-e rendelkezni az EIOPA az Omnibus II irányelv által számára kijelölt hatáskörök és feladatok ellátására, különös tekintettel a technikai számításokhoz szükséges adatok és a kötelező jellegű közvetítés tekintetében. A javaslat, amely szerint az EIOPA legkésőbb 2011. december 31-ig kidolgozza a végrehajtási intézkedések tervezetét, túl ambiciózusnak tűnik. |
3.19 |
Az EGSZB tudatában van annak, hogy az EIOPA jelenleg személyzete és ismeretei kiépítésének szakaszában van. Az átmeneti rendszernek tükröznie kellene az EIOPÁ-ra ruházott forrásokat a zavarok elkerülése érdekében. A forrásokat össze kellene hangolni a hatáskörökkel és feladatokkal. |
3.20 |
Ez befolyásolhatja az új hatóság és a tagállami felügyeleti testületek feladatai közötti egyensúlyt, utóbbiaknak következetesen el kell látniuk a feladatkörükbe eső társaságok napi felügyeletét. |
3.21 |
Részletesebben kifejtve az EGSZB úgy véli, hogy a csoportszintű belső modellek jóváhagyásának vonatkozásában meg kellene erősíteni a csoportfelügyeleti hatóság vezető szerepét, az irányelvnek pedig nem kellene kétséget hagynia a vonatkozó hatáskörök és felelősségek tekintetében. |
3.22 |
Az EGSZB meg van arról győződve, hogy az Európai Bizottság joggal foglakozik a nemzeti felügyeletek és az új uniós biztosítási felügyeleti hatóság, az EIOPA különböző feladataival. Fontos, hogy megfelelően biztosítsák az EIOPA számára a nézetkülönbségek kiegyensúlyozott rendezésének lehetőségét azokon a területeken, ahol a Szolvencia II irányelvben vagy más ágazati joganyagban már közös döntéshozatali folyamatokat írnak elő. |
Végrehajtási hatáskörök
3.23 |
Az EGSZB véleménye szerint a pénzügyi szabályok különböző jogi szinteken való végrehajtására vonatkozó „Lámfalussy-rendszer” működése egy következetes lépcsőzetes rendszert tesz szükségessé annak biztosítása érdekében, hogy a technikai standardok végrehajtási intézkedésekre épüljenek, hogy így politikailag felelős alap nélkül egyetlen kérdést se szabályozhassanak, különös tekintettel a szubszidiaritásra, valamint hogy a végrehajtási intézkedések fókusza egységes és világos maradjon. |
3.24 |
Az EGSZB tudomásul veszi az Európai Bizottság javaslatát, hogy azokon a területeken, ahol a végrehajtási intézkedések már biztosítottak (2. szint) legyenek kötelező érvényű technikai standardok (3. szint). Korlátozni kellene a további kötelező érvényű technikai standardok alkalmazását. Jó lenne, ha az európai intézmények közötti, az átruházott hatáskörökön keresztül megvalósuló jövőbeli egyensúlyt nagyobb átláthatóság jellemezné. |
3.25 |
Az EGSZB szerint a kötelező érvényű technikai standardok prioritásként való kezelése kulcsfontosságú lehet a harmonizált szabályok minőségének biztosításában. Bizonyos végrehajtás-technikai standardok nem tűnnek szükségesnek a Szolvencia II kezdetén, és több időt kellene biztosítani az EIOPÁ-nak ezek kidolgozására, figyelembe véve az ágazati gyakorlatot és a felügyeleti hatóságok tapasztalatait. Más végrehajtás-technikai standardokat opcionálisként („megengedő”) lehetne kezelni, és csak akkor kellene alkalmazni, ha a jövőben szükségesnek mutatkozna a harmonizáció. |
3.26 |
Alaposan meg kell fontolni a technikai standardok hatáskörét. Azt a kérdést érdemes felvetni, hogy a szubszidiaritással összefüggésben valóban szükség van-e európai szinten a szabályozás tervezett fokára. Kétség esetén az egyedi végrehajtási intézkedések (2. szint) esetére ne határozzanak meg további technikai standardokat (3. szint); pl. a 3. szint a sajátkockázat- és szolvenciaértékelés (ORSA), a szavatolótőke besorolása és az elkülönített alapok tőkéje esetén nem tűnne szükségesnek. |
3.27 |
A szabályok több szinten sem lennének átláthatóak. Ráadásul előfordulhat, hogy az azonos tárgyú szabályozások esetén nemzeti eltérések lehetnek. Ezt túl összetetté tenné a helyzetet – főleg a kkv-k számára. Bizonyos végrehajtási intézkedések javasolt tartalmi kiterjesztése egy másik olyan szempont, amelyet szintén gondosan meg kell vizsgálni. |
Kelt Brüsszelben, 2011. május 5-én.
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke
Staffan NILSSON