23.7.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 218/25

---

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Az uniós iparpolitika külső dimenziója – Megfelelően figyelembe veszi-e az EU kereskedelempolitikája az európai ipar érdekeit? (saját kezdeményezésű vélemény)

2011/C 218/05

Előadó: Antonello PEZZINI

Társelőadó: Marcel PHILIPPE

2010. szeptember 16-án az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság úgy határozott, hogy eljárási szabályzata 29. cikkének (2) bekezdése alapján saját kezdeményezésű véleményt dolgoz ki a következő tárgyban:

Az uniós iparpolitika külső dimenziója – Megfelelően figyelembe veszi-e az EU kereskedelempolitikája az európai ipar érdekeit?

A bizottsági munka előkészítésével megbízott Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága (CCMI) 2011. április 4-én elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2011. 4-én és 5-én tartott, 471. plenáris ülésén (a május 4-i ülésnapon) 106 szavazattal 2 ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1   Az EGSZB teljes mértékben osztja az EU magyar elnökségének aggodalmait, melyek szerint az egész világon hihetetlen gyors és mély változások mennek végbe; Európának pedig egy minden eddiginél kiélezettebb globális versennyel kell tudnia szembenézni.

1.2   Az EGSZB sürgősen azt kéri az EU-tól, hogy lépjen fel összehangoltan és következetesen az integrált iparpolitikai stratégia külső dimenziójával kapcsolatban, annak érdekében, hogy vezető szerepet tudjon játszani a kereskedelmi cserékben, valamint egységes irányt kövessen a többoldalú és kétoldalú kereskedelmi megállapodások során.

1.3   Az EGSZB elengedhetetlennek tartja, hogy egységes játékszabályokat határozzanak meg minden szereplő számára, akiknek a tisztességes verseny keretei között, fenntartható és versenyképes gazdasági és társadalmi növekedés mellett kell működniük, a nemzetközi gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi normák teljes tiszteletben tartása mellett. Emellett azt is figyelembe kell venni, hogy 2015-re a világszintű növekedés 90 %-a Európán kívül zajlik majd, ennek harmadrésze Kínában. Ezért az EU kereskedelmi politikájának támogatnia kell az EU fejlesztési politikáját is, és figyelembe kell vennie a kereskedelmi tömbök közötti és a társadalmon belüli egyenlőtlenségeket, különösképpen a fejlődő országok esetében.

1.4   Az EGSZB szükségesnek tartja:

—	a megerősített európai kormányzás közös keretének meghatározását, mely lehetővé teszi az egységes piac lehetőségeinek kihasználását az európai ipar fellendítése érdekében a nemzetközi porondon,

—	a világszinten egységes fellépést,

—	a tagállamok következetes hozzáállásának biztosítását.

1.5   Az EGSZB véleménye szerint a belső piac megvalósítása érdekében 1988-ban elkezdett nagyobb lélegzetű munkákat folytatni kell és intenzívebbé kell tenni, főként az európai vállalkozásokra vonatkozó szerződési jog kidolgozása által, mely olyan jogszabályokon alapul, amelyek új, fejlett rendszert hoznak létre; erre a vállalkozások fakultatív módon hivatkozhatnak a nemzetközi szerződések esetén.

1.6   Az EGSZB úgy véli, hogy az európai ipar képes arra, hogy világszinten megőrizze vezető szerepét, nem csupán az innovációnak, a kutatásnak és az új technológiák alkalmazásának köszönhetően, hanem azáltal is, hogy hatékony infrastruktúrákat valósít meg, és intelligens szabályozás bevezetését sürgeti a világpiacon, amely a tiszta és fenntartható termelési és forgalmazási módokat részesíti előnyben.

1.7   Az EGSZB úgy véli, hogy nagyobb figyelmet kell szentelni az európai, nemzeti és regionális szinten végrehajtott intézkedéseknek, a humán erőforrások folyamatos oktatásának és képzésének, valamint az ismeretek elterjesztésének.

1.8   Az EGSZB azt ajánlja, hogy mindig vegyék figyelembe az európai ipar érdekeit, valamint hogy ezeket határozottan védjék meg a tárgyalások folyamán, valamennyi rendelkezésre álló jogszabályi eszköz világos, átlátható és diverzifikált használata által, beleértve ebbe a kereskedelmi megállapodásokat is.

1.9   Az EGSZB hangsúlyozza annak fontosságát, hogy megfelelő, kiszámítható és főként kevésbé költséges szabályozási keretet bocsássanak a vállalkozások rendelkezésére, valamint előnyösebb környezetet alakítsanak ki a kkv-k számára.

1.10   Az európai vállalkozásoknak érdeke, hogy a kétoldalú megállapodások és kapcsolatok világos és átlátható védelmet biztosítsanak számukra, és tartalmazzák a következőket:

—	a munkavállalókat tiszteletben tartó szociális rendelkezések, amelyek megfelelnek a nemzetközi egyezményeknek,

—	a környezetvédelem területére vonatkozó rendelkezések,

—	a környezeti erőforrások kihasználásának korlátozásai,

—	energiagazdálkodási és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre vonatkozó normák,

—	az ökológiai címkék általános használata,

—	az EMAS tanúsítási rendszer rendszeres alkalmazása,

—	a műszaki és szabályozási normák betartása,

—	az ipari és szellemi tulajdon védelme,

—	bizonyos hatékony eszközök a kereskedelem védelmére, valamint a piacokhoz és a stratégiai nyersanyagokhoz való hozzáférésre, tekintettel a mindkét fél civil társadalma részéről jelentkező, az erőforrás-gazdálkodásra vonatkozó aggodalmakra,

—	a kkv-k munkájának megkönnyítésére irányuló kezdeményezések a harmadik országokban,

—	a társadalmi párbeszéd és a civil társadalom általi ellenőrzés eszközei, főként előzetes és utólagos hatástanulmányok által,

—	a fogyasztóvédelem magas szintje.

1.11   Az EGSZB elfogadja az Európai Tanács 2010 decemberében Brüsszelben megrendezett ülésének nyilatkozatait azzal kapcsolatban, hogy hatékonyabb választ kell adni a globalizáció kihívásaira, és meg kell ragadni az általa kínált lehetőségeket, hatástanulmányokat készítve a kereskedelmi tárgyalások megnyitása előtt, a nyitott piacok, valamint az egyenlő kereskedelmi és versenyfeltételek biztosítására. Az Unió kereskedelmi politikájának mindig figyelembe kell vennie, hogy az európai ipar gyakran egyenlőtlen feltételek mellett kénytelen versenyezni.

1.12   Az EGSZB azt kéri, hogy az Európai Unió Tanácsának azon ajánlásai, melyek a belső és a külső politika közötti koherencia és komplementaritás további megerősítésére törekednek, konkrét utókövetés tárgyát képezzék (1).

1.13   Az EGSZB úgy véli, hogy az EU-nak fejlesztenie kell versenyelőnyeit annak érdekében, hogy nagyobb és hatékonyabb védelmet tudjon biztosítani érdekeinek, és világszerte hitelesebbé tudja tenni az európai gazdasági és szociális modellt.

2.   Bevezető

2.1   Az ipar a maga teljességében – vagyis beleértve azokat a specifikus szolgáltatásokat is, amelyeket nyújtania kell, illetve amelyek tőle függenek – nagy egységet alkot, amely az EU GDP-jének majdnem a felét, mintegy 47 %-át adja.

2.2   Az ipar képes specifikus hozzájárulásokra, amelyek szavatolni tudják a dinamikus gazdasági fejlődést a következőknek köszönhetően:

—	Európa megnövekedett termelékenysége,

—	a késztermékek exportálása (2),

—	technológiai fejlődés: az EU-ban a magánszektorban a kutatással és technológiai fejlesztéssel kapcsolatos kiadások több mint 80 %-a a késztermékeket előállító iparból származik.

2.3   Az iparmentesítés elleni küzdelem érdekében az EU valamennyi politikáját a növekedési potenciált és az ipari versenyképességet támogató célkitűzésre kell irányítani, főként a külső dimenzió megerősítése által.

2.4   Nem egy elszigetelt politikát kell meghatározni, hanem integrálni kell az ipar és a kapcsolódó szolgáltatások versenyképességének dimenzióját az EU valamennyi politikájába, a közös kereskedelmi politikával kezdve.

2.5   A piacok megnyitása kétségkívül a növekedés és a foglalkoztatás alapvető feltétele. Az EU-nak mindazonáltal aktualizálnia kell stratégiáját a vállalkozások nemzetközivé tételének támogatása érdekében, a szimmetria és a kölcsönösség feltételei között, minden résztvevő számára egyenlő játékszabályokat biztosítva.

2.6   A következetes megközelítéshez arra van szükség, hogy olyan ágazatokra összpontosítsunk, amelyek valódi hozzáadott értéket hordoznak:

—

Az EU jövőbeli kereskedelmi politikájának az Európa 2020 stratégia kereteibe kell illeszkednie. Ennek érdekében pontos és hatékony szabályokat kell kidolgozni, melyek a következőkre irányulnak: — a nyitott és méltányos piacok ösztönzése, megkövetelve, hogy a feltörekvő országok tartsák tiszteletben ugyanazokat a szabályokat, valamint a kevésbé fejlett országok szükségleteinek tiszteletben tartása mellett, — az ipari és szellemi tulajdon védelme, — új és integráltabb ismeretek megteremtése, — a hamisítás visszaszorítása, — a szociális piacgazdaság értékének védelme és terjesztése (3), — a környezet magas fokú védelmére és javítására vonatkozó javaslat és követelés, valamint — az euró támogatása a nemzetközi tranzakciók és cserék pénznemeként.

—

A világpiac megnyitását és a vámtarifák ebből következő kölcsönösségét erősen korlátozzák a nem tarifális jellegű akadályok: „az EU-nak meg kell erősítenie arra irányuló erőfeszítéseit, hogy érvényre juttassa a kétoldalú és többoldalú megállapodások szerinti jogainkat, hogy a jogszerűtlenül zárva tartott piacokat nyitásra kényszerítse” (4), mindezt a szimmetria, a kölcsönösség és az egyenlő játékszabályok biztosítása érdekében.

—	Felül kellene vizsgálni és javítani kellene a kkv-k nemzetközivé válását elősegítő kezdeményezéseket. A kkv-k belső piacon felüli exportja jelenleg a teljes export kevesebb mint 15 %-át teszi ki.

—	Az EU politikájának jobban kellene törekednie az internacionalizációt támogató egyéb eszközök megerősítésére, amilyenek például: 1. a közvetlen külföldi tőkebefektetések, 2. a technológiai együttműködés, 3. az alvállalkozói tevékenységek.

—	Az európai uniós tagállamoknak kötelezettséget kellene vállalniuk, hogy fejlesztik a szociális partnerekkel, valamint az összes gazdasági és társadalmi szereplővel folytatott megerősített párbeszédet.

—	A foglalkoztatás tekintetében újabb lendületet kellene adni az innovatív ágazati kezdeményezések támogatásának, a vezető piacokkal kapcsolatos kísérleti tevékenységek mintájára.

2.7   Meg kell szilárdítani az euró szerepét a nemzetközi színtéren a nemzetközi cseréket szabályozó pénznemként, mind a nyersanyagok, mind a késztermékek esetében.

2.8   A világgazdaság mértéktelen globalizációja és a feltörekvő gazdaságok fejlődése következtében alaposan át kell tekintenünk az EU kereskedelmi politikáit annak érdekében, hogy azok teljes mértékben figyelembe vegyék az európai ipar érdekeit, hogy az utóbbi megtarthassa és megerősíthesse a „világfaluban” betöltött szerepét.

2.9   Általánosságban elmondhatjuk, hogy az EU iparpolitikájának végrehajtása a következő eszközökön alapul:

—	a belső piac fejlesztésére szolgáló általános intézkedések,

—	külső kereskedelmi politika (dömpingellenes politika, különböző ipari ágazatokra kiterjedő két- és többoldalú kereskedelmi tárgyalások),

—	különböző szociális, regionális és környezetvédelmi politikák, melyek célja a humán erőforrások fejlesztése,

—	a szükséges jogi eszközökkel rendelkező versenypolitika a piac hiányosságainak orvoslására, és az állami támogatások végrehajtására,

—	kutatási és fejlesztési politika,

—	az innovációt támogató intézkedések,

—	az európai vállalkozások közötti együttműködés megerősítése,

—	párbeszéd és együttműködés keresése a szociális partnerek között, és ezek kiterjesztése a fejlődő országokra, főként a nemzetközi keretmegállapodások keretei között folytatott tárgyalások útján,

—	erőfeszítések a környezetvédelmi politikák végrehajtására,

—	ambiciózus és hatékony politika az oktatás és képzés területén.

2.10   A kereskedelem, a gazdaság, a vallások és a kultúrák közötti párbeszéd, és ebből következően a népek jóléte az államok, a kormányok és a nemzetközi szervezetek közötti kapcsolatok minőségétől függ, és ezek határozzák meg. Figyelembe kell venni továbbá a fejlettség szintjeinek, illetve a közös problémák megoldására követett esetleges megközelítéseknek a különbözőségét.

2.11   Az EGSZB ebben a véleményben az iparpolitika külső dimenziójára összpontosít.

2.12   Ebben az összefüggésben elismerjük az iparpolitika kiemelt szerepét, főként annak közelmúltbeli felismerése miatt, hogy vissza kell adni az iparnak és a vállalkozásoknak azt a központi szerepet, amely jár nekik.

2.13   Az Iparpolitika a globalizáció korában  (5) elnevezésű kiemelt kezdeményezés lehetővé teszi bizonyos prioritások meghatározását, melyek a vállalkozások, különösen a kkv-k környezetének javítását, valamint egy erős és tartós ipari bázis kifejlesztésének támogatását szolgálják.

2.14   A valóban intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés (6) kapcsolódik a változatos és innovatív késztermékeket előállító ipari ágazat megerősödéséhez, és lehetővé teszi, hogy az a világpiac sikeres szereplőjévé válhasson.

3.   A koherens külső dimenzió megvalósítása céljából számításba jövő cselekvési területek

3.1   Számos érdeklődési és beavatkozási terület létezik, melyek kiemelik az európai iparpolitika külső dimenzióját; az EGSZB azonban a következő területekre kíván összpontosítani:

—	a nyersanyagokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos európai stratégia,

—	a kkv-k nemzetközivé tétele,

—	a szabványosítás és a szellemi tulajdonjogok (SZTJ),

—	a szabályozással kapcsolatos párbeszéd,

—	közös kereskedelempolitika,

—	az Európai Unió imázsa és perspektívái,

—	ágazati kezdeményezések: vezető piacok és európai platformok.

3.1.1   A nyersanyagokhoz való hozzáférés alapvető fontosságú, hogy az infrastruktúrák biztonságos és könnyű hozzáférést biztosítsanak a nyersanyagokhoz, ami elengedhetetlen feltétele az ipari fejlődésnek. Elengedhetetlenül szükség van uniós kezdeményezésekre a következők céljából:

—	a jelenlegi torzulások megszüntetése, valamint új szabályok és megegyezések létrehozása a – főként energetikai – nyersanyagokhoz való hozzáférésről,

—	komoly erőfeszítések elvárása – a WTO szintjén is – annak biztosítása érdekében, hogy a termelő országok figyelembe vegyék a minimális környezetvédelmi és szociális normákat,

—	a nyersanyagok tartós kitermelési feltételeinek javítása Európában,

—	az európai vagy nemzeti ágazatok támogatása a pazarlás csökkentésére, a nagy hozzáadott értékkel rendelkező álláshelyek megteremtésére, valamint a kitermelési folyamat környezeti és társadalmi hatásainak mérséklésére,

—	a források hatékony felhasználásának ösztönzése és másodlagos nyersanyagok igénybevétele,

—	a nyersanyagok adminisztrációjáért felelős hatóságok és intézmények megerősítése adott forrással rendelkező fejlődő országokban,

—	a fúziós energia előállításával kapcsolatos, már folyamatban lévő kutatások ösztönzése a JET és az ITER projektjeinek keretében, a természetben, főleg a tengervízben igen elterjedt nyersanyagok (deutérium, lítium, trícium) segítségével.

3.1.1.1   Az Európai Unió ipara, amennyiben világszinten meg kívánja szilárdítani és növelni kívánja jelenlétét és versenyképességét, erős és integrált stratégiát kell, hogy kidolgozzon, és különös figyelmet kell, hogy fordítson az energiaellátásra, valódi „nyersanyagdiplomáciát” megvalósítva.

3.1.1.2   A főként energetikai nyersanyagokhoz való hozzáférés az új iparpolitika alapvető pillérét kell, hogy alkossa. Lényeges, hogy megerősítsük gazdasági és politikai kapcsolatainkat a harmadik országokkal a következők céljából:

—	a különbségek megszüntetése a hozzáférési feltételek terén, az export korlátozásai elleni fellépéssel (7),

—	az európai fémgyártás támogatása,

—	nagyobb erőfeszítések tétele azokkal a nyersanyagokkal kapcsolatban, amelyekkel Európa már rendelkezik,

—

a 14, termelésünk jövője szempontjából stratégiai jelentőségű nyersanyagot tartalmazó lista figyelemmel kísérése, melyek az antimon, a berillium, a kobalt, a fluorit, a gallium, a germánium, a grafit, az indium, a magnézium, a nióbium, a platina csoportba tartozó fémek (platina, palládium, irídium, ródium, ruténium és ozmium) a ritkaföldfémek, a tantál és a tungszten,

—	stratégiai tartalékok képzése a legfontosabb nyersanyagokból,

—	a gyapot felvétele a stratégiai nyersanyagok közé,

—	európai geológiai szolgálat létrehozása.

3.1.2   A kkv-k nemzetközivé tétele Egy másik jelentős kihívás az európai ipar nemzetközi dimenziója: a kis- és középvállalkozások szembe kell, hogy tudjanak nézni ezzel a globális piacokon, a nagy ipari vállalatokkal való versenyben, megfelelően kihasználva saját termelési helyeiket.

3.1.2.1   Szükség van a piackutatást és a finanszírozást segítő eszközök (biztosítások, fizetési garanciák stb.) bevezetésére és ezek megerősítésére, hogy a kkv-k előtt megnyíljon a nemzetközi szintű fejlődés lehetősége.

3.1.2.2   A Vállalkozáspolitikai Főigazgatóság nemrégiben készült tanulmánya szerint az európai kis- és középvállalkozások 25 %-a végzett import- és exporttevékenységet az utóbbi három évben. Az európai belső piacon kívül mindössze 13 %-uk tartott fenn kapcsolatokat harmadik országokkal, a BRIC-országok (Brazília, Oroszország, India és Kína) felemelkedőben lévő piacaival pedig 7 és 10 % közötti arányban tartottak fenn kapcsolatokat.

3.1.2.3   A nemzetköziesedés előnyös a vállalkozásnak, és lehetővé teszi számára, hogy „nagyobb sebességre kapcsoljon”:

—	az új munkatársak felvételére való hajlandóság terén. A nemzetközi szinten aktív kkv-k 7 %-os növekedést mutatnak a foglalkoztatási arány terén, míg egyéb kkv-k esetében ez az arány 1 %,

—	az innovációra való hajlandóság terén. Új termékeket és szolgáltatásokat a nemzetközileg aktív kkv-k 26 %-a vezet be, míg a többi kkv esetében 8 % ez az arány.

3.1.2.4   Fontos növelni a hatékonyságot a nemzetközi kereskedelem terén a növekedés és a versenyképesség megerősítése céljából.

3.1.2.5   Különösen a harmadik országokban (8) létrehozott európai támogatási központok (az ún. European Business Centerek) megerősítésére és létrehozására irányuló kísérleti kezdeményezéseket kell ösztönözni, valamint azokat az erőfeszítéseket, melyek célja a piacokhoz való hozzáférést célzó csoportok (Market Access Teams) teljes mértékű működésének biztosítása.

3.1.3   Szabványosítás. Stabil szabványosítási és a szellemi tulajdon védelmére irányuló politikát kell megteremteni, külső dimenziót biztosítva a szabványosítás számára.

3.1.3.1   El kell kerülni, hogy a szabványok a kereskedelem korlátaivá váljanak, és hogy a nemzeti szabványok számának emelkedése a szolgáltatások terén kereskedelmi akadályokhoz vezessen.

3.1.3.2   Az EGSZB-nek meggyőződése, hogy törvényileg kötelezni kell a szabványok kifejlesztőit arra, hogy ennek keretében tartsák tiszteletben az WTO és TBT elveit.

3.1.3.3   Egy másik alapvető szempont az interoperabilitás: a szolgáltatásoknak és alkalmazásoknak valóban interoperábilisnak kell lenniük ahhoz, hogy a piac elfogadja azokat és megfeleljenek a kitűzött céloknak.

3.1.4   A szabályozással kapcsolatos párbeszéd. Annak érdekében, hogy az európai ipar valóban versenyképes legyen, nemzetközi szinten egyenlő feltételeket kell garantálni a jogszabályok és a szabályozás területén.

3.1.4.1   A tarifális kereskedelmi akadályokhoz hozzáadódnak a nem tarifális, szabályozásból eredő akadályok. Az EGSZB ezért úgy véli, hogy több fronton erősíteni kell az erőfeszítéseket, mind a jelenlegi korlátozások csökkentése, mind az új akadályok megjelenésének megelőzése céljából.

3.1.4.2   Ezekben az összefüggésekben a jobb jogalkotás elve alapvető fontosságú a magas költségek csökkentése céljából, amelyek gyakran a túlszabályozásból erednek, valamint ahhoz, hogy hatékonyabban hozzá lehessen férni a nemzetközi piacokhoz a kölcsönös elismerés mechanizmusain keresztül.

3.1.5   A közös kereskedelempolitika az Európai Unió külkapcsolatainak egyik pillére. A tagállamok és a harmadik országok közötti kereskedelmi kapcsolatokat szabályozza, fő célja pedig a verseny és az egyenlő játékszabályok szavatolása.

3.1.5.1   Szükség van a hamisítás és a kalózkodás elleni küzdelem intézkedéseinek hatékonyabbá tételére, mind a belső piacon belül, mind azon kívül, mivel azok igen negatívan hatnak egyre nagyobb számú, egyre inkább differenciált ágazatra.

3.1.5.2   A Lisszaboni Szerződés határokon túli és nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatos új rendelkezéseinek megfelelően növelni kell hatékonyságunkat a vállalkozások növekedésének, versenyképességének és hosszú távú fenntarthatóságának megerősítése céljából, ügyelve arra, hogy az EU egységesen lépjen fel.

3.1.5.3   A kereskedelem védelmére, valamint a piaci hozzáférést szolgáló eszközök mindenekelőtt az európai vállalkozásokat kívánják megvédeni a cserék során felmerülő akadályoktól. Az EU-nak képesnek kell lennie arra, hogy biztosítsa a világkereskedelem egyszerre kiegyensúlyozott és fenntartható harmonikus fejlődését, amely figyelembe veszi a harmadik országok egymástól különböző fejlettségi szintjeit, segíti a legkevésbé fejlett országokat az iparosodás útján való haladásban, és a szabályok teljes tiszteletben tartását kéri a feltörekvő országoktól.

3.1.5.4   Az EU-nak pontos gazdasági kritériumokat kell meghatároznia a szabadkereskedelmi megállapodások tárgyalása és megkötése, valamint partnereinek kiválasztása érdekében, főként a piacok nyújtotta lehetőségek tekintetében a méret és a gazdasági fejlődés szempontjából, ügyelve a világos rendelkezések alkalmazására az előzetes (a politikai koherenciával kapcsolatos) és az utólagos értékelés során (az egyenlőség és a kölcsönösség feltételeinek teljes tiszteletben tartását illetően). Ehhez támogatnia kell az európai társadalmi és a szervezett civil társadalommal kapcsolatos párbeszédet.

3.1.5.5   A WTO keretében alkalmazott díjcsökkentéseket olyan erőfeszítések kell, hogy kísérjék, amelyek a munkakörülmények javítására irányulnak az ILO normáinak megfelelően.

3.1.6   Az Európai Unió imázsa és perspektívái. Olyan jövőképre van szükségünk, amely a fenntartható fejlődés logikáján alapul, és hosszú távon, globális perspektívában képes ösztönözni a befogadó társadalmakat, a nyitott gazdaságokat és a békés kapcsolatokat.

3.1.6.1   Jobban kell ápolni az Európai Unió imázsát, belső szinten is, de főként külső kapcsolataiban; biztosítani kell a koherenciát, az egységet, valamint a gyors cselekvési képességet annak teljes megvalósítása érdekében. Határozott cselekvést kell meghatározni és végrehajtani az egymással összehangolt szinergiaszintek alapján, a következők céljából:

—	a piacok kiegyensúlyozott nyitottságának szavatolása, ügyelve ugyanakkor bolygónk korlátozott forrásainak megőrzésére, valamint arra, hogy Európa biztonságosan, tartósan hozzáférjen a számára stratégiai jelentőséggel rendelkező forrásokhoz,

—	a gazdasági párbeszéd megerősítése valamennyi nagy partnerrel, a többoldalú megközelítés keretein belül,

—	az euró szerepének megszilárdítása a nemzetközi színtéren,

—	Az EU nemzetközi szabványosítási hatalommá válásának célként való kitűzése; az EU megemelné az ipari, környezetvédelmi, szociális, valamint az ún. „tisztességes munkakörülményekre”, a közbeszerzésre és a szellemi tulajdonra vonatkozó szabványokat,

—	Az EU külső fejlődésével kapcsolatos három legfontosabb politika újraindítása, melyek a bővítés, a szomszédsági politika a földközi-tengeri térségért létrehozott unióval, valamint új partnerség Afrikával az AKCS-országokkal kötött megállapodások keretében (9).

3.1.6.2   Az EGSZB-nek szilárd meggyőződése, hogy egy európai szintű, az európai iparpolitika globális perspektíváival kapcsolatos közös előretekintés hiánya esetén nem lehet közös stratégiai jövőképet kialakítani, pedig ez elengedhetetlen az európai iparpolitika külső dimenziójának erős és koherens újraindítása érdekében.

3.1.6.3   Az EGSZB-nek meggyőződése, hogy az európai iparnak a növekedés az érdeke, ehhez pedig az egyetlen eszköz, hogy ne legyen folyamatosan kitéve az alacsony költségekkel kapcsolatos versenynek.

3.1.7   Ágazati kezdeményezések: vezető piacok és platformok.

3.1.7.1   Európa saját maga kell, hogy kialakítsa jövőjét erősségeire támaszkodva. Folyamatosan különböző ágazati megoldások kerülnek kifejlesztésre Európa globális versenyképességének javítása céljából, valamint annak érdekében, hogy Európa vonzó területté váljon az élet és a munka szempontjából.

3.1.7.2   A csúcstechnológiát igénylő ágazatok közé a következők tartoznak:

—	technológiai infrastruktúrák,

—	energiaellátó hálózatok,

—	tudásalapú társadalom és digitális társadalom,

—	egészség és mobilitás,

—	horizontális technológiák, melyek az EU iparához szükségesek.

3.1.7.3   Az EGSZB véleménye szerint konszolidált és koherens keretbe kell foglalni a különböző létező ágazati megközelítéseket, mint például

—	az európai technológia platformokat,

—	a vezető piacokra irányuló kezdeményezéseket,

—	a különböző magas szintű konzultatív bizottságokat,

—	z innovációs platformokat, mint a LeaderShip, Cars 21, ICT Task-force,

—	a vegyipari magas szintű csoportot.

3.1.7.4   Az EGSZB ezenkívül úgy véli, hogy bizonyos, különösen érzékeny és ígéretes ágazatokat nagyobb mértékben kellene fejleszteni, például

—	az űrkutatást,

—	a fenntartható mobilitást,

—	az éghajlatváltozással kapcsolatos jövőbeli társadalmi kihívásokat,

—	a versenyképesség terén jelentkező kihívásokat, például a vegyipar, a tervezés, vagy az élelmiszeripar terén,

—	a magas energiaintenzitású ágazatokat.

4.   Az EU politikáinak külső dimenziója, az európai ipar sikerének kulcsa

4.1   Ahogyan azt a magyar elnökség hangsúlyozta: az egész világon hihetetlen gyors és mély változások mennek végbe; Európának pedig egy minden eddiginél kiélezettebb globális versennyel kell tudnia szembenézni.

4.2   Húsz millió európai vállalkozásnak, melyek nagy része kis- és középvállalkozás, és amelyeket az alapítók, a munkavállalók, a kézművesek és a munkáltatók vezetnek, kell tudnia megújulnia, fejlesztenie versenyképességét, munkahelyeket teremtenie; ebben pedig olyan európai iparpolitikának kell segíteni őket, amely integrált külső dimenzióval rendelkezik.

4.3   Az EGSZB kedvezően fogadja a 2010. decemberi Európai Tanács következtetéseit a nemzetközi versenyképességgel és az egységes piaccal kapcsolatban.

4.4   Az EGSZB különösen annak fontosságát emeli ki, hogy a vállalkozásoknak megfelelő szabályozási keretet kell biztosítani, amely kiszámítható és kevésbé költséges, valamint a kkv-knak jobb környezetre van szükségük, amely lehetővé teszi, hogy tevékenységük hosszú távon tervezhető legyen.

---

(1)  Vö. a 2010. szeptember 16-i Európai Tanács következtetéseihez csatolt I. melléklet a) pontjával.

(2)  Ezek az európai export mintegy háromnegyedét alkotják. Forrás: Vállalkozáspolitikai Főigazgatóság.

(3)  Lásd a Lisszaboni Szerződés 3. cikkét.

(4)  COM(2010)612 végleges, 4. pont.

(5)  Lásd a 10. kiemelt kezdeményezést, COM(2010)2020 végleges.

(6)  Uo.

(7)  Ahogyan azt Kínában, Indiában és más országokban is kötelezővé tették.

(8)  Kínában, Thaiföldön, Indiában és Vietnámban.

(9)  Az EGSZB véleménye a következő tárgyban: A megújított lisszaboni stratégia külső dimenziója, HL C 128/2010., 41. o.

---