8.7.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 202/1

1.

EMLÉKEZTET arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 168. cikke kimondja, hogy az Unió fellépése, amely kiegészíti a nemzeti politikákat, a népegészségügyi helyzet javítására, az emberi megbetegedések és betegségek, valamint az emberek testi és szellemi egészségét fenyegető veszélyek okainak megelőzésére irányul; az Unió bátorítja a tagállamok közötti együttműködést azokon a területeken, amelyeken a tagállamok a Bizottsággal együttműködve összehangolják politikáikat és programjaikat, és amelyeken a Bizottság a tagállamokkal szorosan együttműködve megtehet minden hasznos kezdeményezést az összehangolás előmozdítására, különös tekintettel az iránymutatások és mutatók megállapítására, a bevált gyakorlatok cseréjének megszervezésére, valamint az időszakonkénti felülvizsgálat és kiértékelés szükséges elemeinek kialakítására irányuló kezdeményezésekre;

2.

EMLÉKEZTET a Bizottság „A népesség mentális egészségének javításáról – Az Európai Unió mentális egészségügyi stratégiájának céljából” című, 2005. október 14-i zöld könyvére;

3.

EMLÉKEZTET az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai miniszteri konferenciájának 2005. január 15-i nyilatkozatára, amely a mentális egészségre vonatkozó kihívások európai kezeléséről és a megoldások kialakításáról szól;

4.

EMLÉKEZTET a 2008. június 13-án Brüsszelben megrendezett, „Együtt a mentális egészségért és jólétért” című magas szintű uniós konferenciára, amelynek eredményeképpen létrejött a lelki egészség és jólét európai paktuma;

5.

EMLÉKEZTET „A mentális egészségügyi problémákkal küzdő emberek kiszolgáltatott csoportként való célzott kezelése” című 2010. évi WHO-jelentésre, amelyet az ENSZ Közgyűlésének a globális egészségügyi politikáról és külpolitikáról szóló, 2010. december 1-jei, 65/95. számú határozata is üdvözölt;

6.

EMLÉKEZTET az Európa 2020 stratégia „A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformja” elnevezésű kiemelt kezdeményezésére, amely kimondja, hogy a mentális egészségi problémákkal küzdők csaknem minden tekintetben a társadalom legkirekesztettebbjei közé tartoznak, akik a megbélyegzést, a megkülönböztetést és a kirekesztést tartják az egészségük, jólétük és életminőségük útjában álló legnagyobb akadályoknak;

7.

EMLÉKEZTET az Európa 2020 stratégia „Új készségek és munkahelyek menetrendje” elnevezésű kiemelt kezdeményezésére és az „Európa hozzájárulása a teljes foglalkoztatottsághoz” című bizottsági közleményre (1), amelyek megállapítják: ahhoz, hogy a foglalkoztatási ráták lényegesen emelkedjenek, és meg tudjunk felelni azoknak a követelményeknek, amelyekkel a mai világban az embereknek pályafutásuk során szembe kell nézniük, szem előtt kell tartani a munkavállalók testi és szellemi egészségét is, hiszen manapság az életpályát a megfeszítettebb, megerőltetőbb munkát megkövetelő munkahelyek közötti gyakoribb váltások, illetve az új munkaszervezési formák jellemzik;

8.

EMLÉKEZTET a 2011. március 18–19-én Budapesten megrendezett, a neuropszichiátria területén folytatott felfedező kutatásokkal foglalkozó konferenciára, amelynek középpontjában a depresszió, a szorongás és a skizofrénia témaköre állt;

9.

ELISMERI, hogy a mentális jólét az egészség és az életminőség szempontjából rendkívül lényeges elem, továbbá a tanulási és a munkaképesség előfeltétele, valamint a szociális élet tekintetében is kiemelkedő szerepet játszik;

10.

TISZTÁBAN VAN AZZAL, hogy a legújabb kutatási eredmények szerint a lakosság mentális egészségének és jólétének magas szintje a gazdaság szempontjából is fontos tényező, és a mentális zavarok akár gazdasági veszteséget is okozhatnak, például azáltal, hogy alacsonyabb termelékenységet és foglalkoztatottságot eredményeznek, az érintett személyek, családok és közösségek részére pedig kiadásokkal járnak;

11.

TISZTÁBAN VAN AZZAL, hogy a mentális zavarok a munkaképesség elvesztéséhez vezetnek, valamint, hogy a fogyatékossággal töltött életévek az EU-ban legnagyobbrészt e mentális zavarokra, és azon belül is elsősorban a depresszióra és a szorongásra vezethetők vissza;

12.

ISMERI a WHO azon becsléseit, amelyek szerint életében legalább egyszer minden negyedik polgár szembesül mentális zavarokkal, és ezek egy adott éven belül az EU lakosságának több mint tíz százalékát érintik;

13.

TISZTÁBAN VAN AZZAL, hogy évi több mint 50 000 halálesettel az öngyilkosság Európában továbbra is az idő előtti elhalálozás jelentős oka, és tízből kilenc esetben ezt mentális zavarok kialakulása előzi meg;

14.

TUDATÁBAN VAN ANNAK, hogy a lakosság mentális egészségi állapotát illetően komoly egyenlőtlenségek mutatkoznak a tagállamok között és a tagállamokon belül is, akárcsak az egyes társadalmi csoportok között, amely utóbbiak közül a társadalmi és gazdasági szempontból hátrányos helyzetű csoportok a legsebezhetőbbek;

15.

TISZTÁBAN VAN AZZAL, hogy a mentális egészséget és jólétet meghatározó tényezők, úgymint a társadalmi kirekesztettség, a szegénység, a munkanélküliség, a rossz lakhatási és munkakörülmények, az oktatási problémák, a gyermekek bántalmazása, elhanyagolása és velük való súlyosan rossz bánásmód, a nemek közötti egyenlőtlenségek, valamint az olyan kockázati tényezők, mint a túlzott alkohol- és drogfogyasztás hátterében több ok is áll, és ezek közül több az egészségügyi rendszeren kívüli; éppen ezért a lakosság mentális egészségének és jólétének előmozdítása megköveteli az egészségügy és a többi ágazat, így például a szociális ügyek, a lakhatási politika, a foglalkoztatás és az oktatás innovatív partnerségét;

16.

TISZTÁBAN VAN AZZAL, hogy az oktatási intézmények és a munkahelyek fontos szerepet játszanak a mentális egészség és jólét terén való fellépések kialakításában, amelyek később aztán ezen intézmények és munkahelyek saját céljait is szolgálhatják;

17.

TUDATÁBAN VAN ANNAK, hogy a hatóságok és más szereplők régiós és helyi szinten alapvető szerepet játszanak a mentális egészség és jólét területén, mivel egyrészt önmagukban is előmozdíthatják a mentális jólétet, másrészt pedig elősegíthetik más ágazatok és közösségek részvételét;

18.

MEGÁLLAPÍTJA, hogy a mentális egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevő személyek, családtagjaik és gondozóik, valamint az őket tömörítő szervezetek tapasztalataik révén konkrét és értékes hozzájárulást nyújthatnak, ezért be kellene vonni őket a mentális egészséggel és jóléttel kapcsolatos szakpolitikai intézkedésekbe;

19.

ELISMERI a mentális egészséggel és jóléttel, valamint a mentális zavarokkal foglalkozó kutatások szükséges voltát, és ÜDVÖZLI az EU kutatási keretprogramjai által e tekintetben nyújtott hozzájárulást;

20.

ÜDVÖZLI A lelki egészség és jólét európai paktuma keretében rendezett alábbi öt tematikus konferencia eredményeit (2):

21.

FELKÉRI a tagállamokat, hogy:

22.

FELKÉRI a tagállamokat és a Bizottságot, hogy:

23.

FELKÉRI a Bizottságot, hogy: