Atlasiet eksperimentālās funkcijas, kuras vēlaties izmēģināt!

Šis dokuments ir izvilkums no tīmekļa vietnes EUR-Lex.

Dokuments 62011TN0111

T-111/11. sz. ügy: 2011. február 21-én benyújtott kereset — ClientEarth kontra Bizottság

HL C 130., 2011.4.30., 16./17. lpp. (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

30.4.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 130/16


2011. február 21-én benyújtott kereset — ClientEarth kontra Bizottság

(T-111/11. sz. ügy)

2011/C 130/29

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: ClientEarth (London, Egyesült Királyság) (képviselő: P. Kirch ügyvéd)

Alperes: az Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

A Törvényszék állapítsa meg, hogy a Bizottság megsértette a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezményt;

állapítsa meg, hogy a Bizottság megsértette az 1367/2006 rendeletet (1);

állapítsa meg, hogy a Bizottság megsértette az 1049/2001 rendeletet (2)

semmisítse meg a Bizottságnak az 1049/2001 rendelet 8. cikke (1) bekezdése értelmében vett hallgatólagos elutasító határozatát annyiban, amennyiben a Bizottság az előírt határidőn belül nem válaszolt a felperes megerősítő kérelmére, ezáltal megtagadva a kért dokumentumokhoz való hozzáférést;

a Bizottságot kötelezze a felperes költségeinek viselésére, ideértve a bármely beavatkozónál felmerült költségeket.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes keresetének alátámasztására hét jogalapra hivatkozik:

1.

Az első jogalap arra vonatkozik, hogy a megtámadott határozat sérti az 1049/2001 rendelet 8. cikkének (1) és (2) bekezdését azáltal, hogy az előírt határidőn belül nem adott választ a felperes megerősítő kérelmére, anélkül, hogy ezt részletesen indokolta volna.

2.

A második jogalap arra vonatkozik, hogy a megtámadott határozat sérti a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezményt azáltal, hogy a felperes számára nem biztosított hozzáférést a kért megfelelőség ellenőrzéshez, anélkül, hogy ezt részletesen indokolta volna. A vitatott határozat sérti az 1367/2006 rendelet 6. cikkének (1) bekezdését is, mivel nem megszorítóan értelmezi az 1049/2001 rendelet 4. cikkében előírt kivételeket.

3.

A harmadik jogalap arra vonatkozik, hogy a megtámadott határozat sérti az 1367/2006 rendelet 4. cikkének (2) bekezdését azáltal, hogy a kért információkat nem hozza nyilvánosságra a Bizottság nyilvántartásaiban.

4.

A negyedik jogalap arra vonatkozik, hogy a megtámadott határozat sérti az 1367/2006 rendelet 7. cikkét azáltal, hogy nem tájékoztatja a felperest arról, melyik főigazgatósághoz kellene fordulnia annak érdekében, hogy hozzáférjen az 1998/81/EK irányelvre (3) és a 2001/18/EK irányelvre (4) vonatkozó információkhoz, és nem is teszi át a kérelmet a megfelelő főigazgatósághoz.

5.

Az ötödik jogalap arra vonatkozik, hogy a megtámadott határozat sérti az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik franciabekezdését azáltal, hogy nem biztosított a felperes számára hozzáférést a kért megfelelőség ellenőrzési tanulmányokhoz és végrehajtási cselekvési tervekhez. A kért dokumentumok közzététele nem veszélyezteti a 4. cikk (2) bekezdése szerinti vizsgálatok célját és nem akadályozza az EUMSZ 258. cikk alapján esetlegesen meginduló kötelezettségszegési eljárásokat. A megtámadott határozat sérti az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (6) bekezdését azáltal, hogy a Bizottság részleges hozzáférést sem engedélyezett a kért dokumentumokhoz.

6.

A hatodik jogalap arra vonatkozik, hogy a megtámadott határozat sérti az 1049/2001 rendelet 4. cikke (3) bekezdésének első albekezdését. A kért dokumentumok közzététele nem veszélyezteti jelentősen a Bizottság döntéshozatali eljárását.

7.

A hetedik jogalap arra vonatkozik, hogy a megtámadott határozat sérti az 1049/2001 rendelet 4. cikke (3) bekezdésének utolsó franciabekezdését és 4. cikkének (3) bekezdését azáltal, hogy nem határozta meg, létezik-e a közzétételnél magasabb közérdek, és nem hozott fel részletes érveket a megtagadás alátámasztására.


(1)  A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló, 2006. szeptember 6-i 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 264., 13. o.).

(2)  Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.)

(3)  A géntechnológiával módosított mikroorganizmusok zárt rendszerben történő felhasználásáról szóló 90/219/EGK irányelv módosításáról szóló 1998. október 26-i 98/81/EK tanácsi irányelv (HL L 330., 13. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 4. kötet, 71. o.)

(4)  A géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2001. március 12-i 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 106., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 6. kötet, 77. o.)


Augša