Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62011TN0142

    T-142/11. sz. ügy: 2011. március 14-én benyújtott kereset — SIR kontra Tanács

    HL C 130., 2011.4.30, p. 24–24 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    30.4.2011   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 130/24


    2011. március 14-én benyújtott kereset — SIR kontra Tanács

    (T-142/11. sz. ügy)

    2011/C 130/47

    Az eljárás nyelve: francia

    Felek

    Felperes: Société ivoirienne de raffinage (SIR) (Abidjan, Elefántcsontpart) (képviselő: M. Ceccaldi ügyvéd)

    Alperes: az Európai Unió Tanácsa

    Kereseti kérelmek

    A Törvényszék semmisítse meg az egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló, 2011. január 14-i 25/2011/EU tanácsi rendeletet és 2011/18/KKBP tanácsi határozatot, különösen a SIR társaságra vonatkozóan;

    a Tanácsot kötelezze a költségek viselésére.

    Jogalapok és fontosabb érvek

    Keresete alátámasztására a felperes öt jogalapra hivatkozik.

    1.

    Az első jogalap az Egyesült Nemzetek Alapokmánya, valamint az EUSZ 3. cikk (5) és (6) bekezdése, az EUSZ 21. cikk (1) bekezdése és az EUMSZ 7. cikk megsértésére vonatkozik, amennyiben az alperes a korlátozó intézkedések bevezetésével túllépte a hatásköreit, mivel a felperes neve nem szerepel az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1572. (2004) sz. határozata által érintett személyek között.

    2.

    A második jogalap az államok belügyeibe való be nem avatkozás elvének megsértésén alapul, mivel az alperes szembehelyezkedett az Elefántcsontparti Köztársaság Alkotmánytanácsa szuverén döntésével, amely Laurent Gbagbót, és nem Alassane Ouattarat nyilvánította megválasztott elnöknek.

    3.

    A harmadik jogalap a megtámadott aktusok belső jogellenességén alapul, amelyek nem kapcsolhatóak az alperes valamely hatásköréhez, illetve jogköréhez.

    4.

    A negyedik jogalap a védelemhez való jogok megsértésén alapul, amennyiben a felperes nem szerezhetett tudomást a terhelő bizonyítékokról, és következésképpen nem érvényesíthette érdemben az ezzel kapcsolatos álláspontját.

    5.

    Az ötödik jogalap az arányosság elvének megsértésén alapul, mivel a meghozott intézkedések következményei mind a felperes, mind az elefántcsontparti lakosság számára aránytalanok voltak a kitűzött célhoz képest.


    Top