6.4.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 107/44

1.1

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottságnak a globális navigációs műholdrendszer (GNSS) alkalmazásaira vonatkozó intézkedési tervről szóló közleményét. Úgy véljük, hogy az európai GNSS-programok sikere létfontosságú az EU jövőbeli fellendülése és biztonsága szempontjából. Azt kérjük a Tanácstól, az Európai Parlamenttől, az Európai Bizottságtól és a tagállamoktól, hogy kellőképpen ismerjék fel ebben az alapvető fontosságú infrastruktúrában rejlő lehetőséget, valamint támogassák azt a sikerhez szükséges megfelelő finanszírozással és erőforrásokkal.

1.2

Az európai GNSS alapvető fontosságú az Európa 2020 stratégia (1) által célul kitűzött intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés megvalósításához. A program sikere hatással lesz az európai növekedésre, innovációra és a jólét megteremtésére. A közlekedési rendszereknek nyújtott komoly előnyökön túl a GNSS elengedhetetlen a digitális menetrend (2) szempontjából is az olyan területeken, mint a kontextusfüggő alkalmazások, az intelligens elektromos hálózatok és a tárgyak internete.

1.3

Az EGSZB sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a GALILEO megvalósulásában bekövetkezett késedelem miatt Európa elszalasztotta annak lehetőségét, hogy az európai GNSS Európában és azon kívül egyaránt uralkodó technológiává váljon. Az Egyesült Államok GPS-rendszere egyértelműen globális egyeduralkodó a GNSS-megoldások technológiája terén. A késedelem árát Európa azóta is drágán fizeti nemcsak a technológia és a szolgáltatások értékesítése terén jelentkező bevételkiesés formájában, de a közszolgáltatások – intelligensebb közlekedési rendszerek, intelligensebb energiarendszerek, valamint jobb kutatási és mentési szolgáltatások – vonatkozásában is.

1.4

Európának saját infrastruktúráján kell európai GNSS-szolgáltatásokat nyújtani, amely a megbízhatóság tekintetében nem függ az Egyesült Államok, Oroszország vagy Kína hadseregének prioritásaitól.

1.5

Tekintettel a GPS elterjedésére, az EGSZB arra kéri az EU ipari ágazatát, hogy összpontosítson a Galileo és a GPS közötti átjárhatóság megvalósítására, mivel az a mindkét műholdas konstellációt használni tudó alkalmazások esetében lehetővé teszi a nagyobb pontosságot és a jobb jelvételt.

1.6

Az EGNOS már több mint egy éve üzemel. Sajnálatos módon az Európai Unió már elkésett a forgalomba hozatali és innovációs menetrend szorgalmazásával. Az Európai Bizottságnak fel kell gyorsítania a piacfejlesztés és az innováció ütemét, különös tekintettel a GALILEO késedelméből fakadó költségekre (akár 3 milliárd euró/év) és az Egyesült Államok, Oroszország, Kína és Japán által teremtett fokozódó versenyhelyzetre.

1.7

A GNSS értékesítési, szakmai felhasználói alkalmazásainak lassú fejlesztése az innováció, a jólétteremtés és a piaci helyzet elvesztését vonja magával. Az európai GNSS-alkalmazások viruló piacából származó, a GNSS beszerzési és értékesítési piacán jelentkező gazdasági, társadalmi és környezeti előnyök nagyon fontosak lennének.

1.8

Az EGSZB elismerését fejezi ki az Európai Bizottságnak és az Európai GNSS Ellenőrzési Hatóságnak (GSA) az igen korlátozott erőforrások ellenére eddig elvégzett munkájukhoz. Ezen erőforrások összefüggésében a közleményben tárgyalt területek rangsorolása logikus; továbbá az egyes területek tekintetében körvonalazott stratégiák is jól átgondoltak.

1.9

Az európai GNSS jelenleg kis részesedéssel rendelkezik a GNSS-termékek és -szolgáltatások globális piacán. Az EGSZB a piaci részesedés drasztikus növelését célzó részletes üzleti terv kidolgozását, illetve a tervben foglalt célkitűzések megvalósításáért elsőrangú, képzett üzleti szakemberek csoportjának kinevezését sürgeti. Az EGSZB szerint egy, az Európai Bizottság és a GSA irányítása alatt álló szakértői céget kellene megbízni az európai GNSS piacra juttatásával.

1.10

A GNSS-szolgáltatások globális piacán az EGNOS/GALILEO nagy versenyelőnyt jelentő, megkülönböztető elemeiként a közlemény a „pontosságot” és az „integritást” határozza meg, azonban a megkülönböztetés e forrása gyorsan elapad, ahogy a versenytársak beruháznak, és korszerűsítik rendszereiket. Az EGSZB úgy véli, hogy az EGNOS- és a GALILEO-rendszerek korszerűsítésébe való folyamatos beruházással kell gondoskodni a technológiai fölény megtartásáról. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy elsősorban további stratégiai megkülönböztetési forrásokat határozzon meg, valamint ruházzon be a fenntartható versenyelőny fejlesztésébe.

1.11

Az EGSZB úgy ítéli meg, hogy a GALILEO digitális menetrendből történő meglepő kihagyása arra utal, hogy az Európai Bizottságon belül szakpolitikai szinten nincs összehangolt elképzelés. Az EGSZB kiemelten szükségesnek tartja az európai GNSS-programok, a digitális menetrend és az Innovatív Unió kiemelt kezdeményezések közötti szinergiák meghatározását, különösen az innováció, az alkalmazások kölcsönös átjárhatósága, a marketing és a költségvetések területén. Együttműködve jelentős előnyre lehet szert tenni az intelligens alkalmazások és szolgáltatások fejlesztése terén, illetve minimális ráfordítással közös célkitűzéseket lehet megvalósítani.

1.12

Az EGSZB arra kéri a Tanácsot, hogy sürgősen találjon megoldást az EGNOS/GALILEO finanszírozási kihívásaira. A jelenlegi helyzet hátráltatja az erős európai kereskedelmi GNSS-platform létrehozására irányuló erőfeszítéseket.

1.13

Az EGSZB szilárd meggyőződése, hogy Európának élnie kell a GALILEO által a világ első teljesen civil GNSS-rendszereként elfoglalt egyedülálló helyzetével, és piaci részesedésre kell szert tennie az egyik katonai tömbhöz sem tartozó országokban, különösen Afrikában és Dél-Amerikában. E cél érdekében az Európai Bizottságnak kiemelkedően aktív vezető szerepet kell betöltenie az Egyesült Nemzetek GNSS-sel foglalkozó nemzetközi bizottságában. (3)

1.14

Az EGSZB felhívja a figyelmet az EGNOS/GALILEO-technológia és -szolgáltatások márkastratégiájának és minőségvédjegyének (4) fontosságára. Az EGSZB azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy dolgozza ki a piaci siker e két elengedhetetlen eszközét. Egyértelmű márkastratégia nélkül minden piacra juttatási erőfeszítés csak az erőforrások és az erőfeszítések eltékozlásával lesz egyenlő. Ugyanakkor a gyengén megtervezett, kidolgozott vagy megvalósított EGNOS/GALILEO-technológia forgalomba hozatala a jó hírnév helyrehozhatatlan csorbulását eredményezi.

1.15

Az EGSZB felhívja az Európai Bizottság figyelmét a GALILEO, az EGNOS, az Európa 2020 és a digitális menetrend vonatkozásában korábban kifejtett véleményeire. (5)

2.1

Mindennapi életünk során olyan nagymértékben függünk a műholdas navigációs szolgáltatásoktól, hogy egy ilyen szolgáltatás korlátozása vagy kikapcsolása miatt az üzletmenetben, a banki szolgáltatásokban, a közlekedésben, a légi közlekedésben, a kommunikációban – csak hogy egy párat említsünk – esetlegesen bekövetkező zavar igen komoly költségekkel járhat (az üzleti bevételek, a közúti biztonság, stb. vonatkozásában).

2.2

A GPS (USA), a GLONASS (Oroszország) és az India, Japán és Kína által kifejlesztett egyéb rendszerek katonai ellenőrzés alá tartozó katonai rendszerek – igaz, polgári szolgáltatást is nyújtanak, de a polgári szolgáltatás bármikor kikapcsolható, vagy pontatlanabbá tehető, pl. konfliktus esetén.

2.3

Az EGNOS (európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás) és a GALILEO programokat az 1990-es évek közepén indították egy független európai globális navigációs műholdrendszer (GNSS) létrehozása céljából. Az EGNOS egy regionális műholdas pontosságnövelő rendszer Európa számára, amely a meglévő műholdas navigációs rendszerektől – pl. a GPS-től – érkező jeleket javítja. Európa globális navigációs műholdrendszere, a GALILEO jelenleg is fejlesztés alatt áll.

2.4

A GALILEO közös vállalkozás (GKV) – a köz- és a magánszféra közötti partnerségen alapuló, 2003-ban létrehozott és 2006-ban feloszlatott testület – azt a feladatot kapta, hogy felügyelje a GALILEO technológiai fejlesztési tevékenységeit, azonban az Európai Számvevőszék szerint a közös vállalkozást „erősen gátolták különböző irányítási gondok, a költségvetés nem teljes volta, a késedelmek, illetve a fejlesztési és validációs szakasz iparági szervezése”.

2.5

A köz- és magánszféra közötti partnerség sikertelensége nyomán 2008-ban az EU rendeletet hozott, hogy teljesen ellenőrzése alá vonja az EGNOS és a GALILEO programokat, és átvegye azok tulajdonjogát is. A rendelet értelmében az Európai Bizottság felelős a programok irányításáért, a rendszerek védelme tekintetében felmerülő valamennyi kérdésért, illetve a programok számára előirányzott pénzeszközök kezeléséért. Az Európai GNSS Ellenőrzési Hatóság (GSA) felelős a programok biztonságáért, hozzájárul a rendszerek piacra juttatásának előkészítéséhez, és egyéb, az Európai Bizottság által a programok kapcsán számára kitűzött feladatokat lát el.

2.6

A programok 2007. január 1. és 2013. december 31. közötti végrehajtásához 3 405 millió euró összegű költségvetés áll rendelkezésre. Mindazonáltal ez az eseti finanszírozás nem volt elegendő, és nincs részletes kötelezettségvállalás a programok jövőbeli finanszírozására. Ez a finanszírozási probléma komoly akadályokat görgetett a fejlesztési erőfeszítések útjába.

2.7

A globális navigációs műholdrendszer (GNSS) alkalmazásaira vonatkozó intézkedési terv célja, hogy az európai iparágat az első helyre emelje, és az EGNOS és a GALILEO révén teljes mértékben kihasználja a globális értékesítési piacban rejlő közel 100 milliárd eurós lehetőséget. Az Európai Bizottság úgy véli, hogy az európai ágazatnak a lehető legnagyobb haszonra kellene szert tennie a programokba történő beruházásokból. Az Európai Bizottság összehangolt fellépése a tagállamokban a lehető legnagyobb figyelmet irányítja a kutatási beruházások szükségességére, biztosítja alapvető fontosságú információk lehető legszélesebb körű elterjesztését, és optimalizálja a figyelemfelhívó tevékenységeket. Így elkerülhető a szabványok ütközése és az egyes tagállamok által esetleg tett erőfeszítések fölösleges megkettőzése.

2.8

A GNSS-alkalmazásokra vonatkozó intézkedési terv ugyancsak fontos az Európa 2020 stratégia „Az európai digitális menetrend” című kiemelt kezdeményezése által Európában létrehozott érték maximalizálásához. Például az európai GNSS átveheti az egyesült államokbeli, az orosz vagy a kínai technológia helyét, amelyet a tárgyak internetéhez lehetne felhasználni.

2.9

A GALILEO révén Európa a műholdas navigáció által biztosított lehetőségeket is sokkal nagyobb mértékben ki tudja aknázni, mint az egyébként lehetséges volna. A GALILEO segíti Európát az űr-, a vevőkészülék- és az alkalmazástechnológia területén szerzett know-how fenntartásában és fejlesztésében, gazdasági bevételeket és munkahelyeket biztosítva. Független felmérések és piaci előrejelzések azt mutatják, hogy ez és a közüzemi externáliák (a közlekedést hatékonyabbá, a közúti infrastruktúra-üzemeltetést jobbá, a közlekedést kevésbé környezetszennyezővé, a mentési műveleteket hatékonyabbá tevő új alkalmazások) akár a 90 milliárd euró értéket is elérhetik az első húsz év során.

2.10

Mindazonáltal az európai GNSS olyan ágazatban próbálja megvetni lábát, amelyet már az Egyesült Államok GPS-rendszere ural. Ezen túlmenően az orosz GLONASS-rendszer is gyorsan fejleszti és korszerűsíti közszolgáltatásait, továbbá a jövő évtől várhatóan a kínai COMPASS-rendszer is szolgáltat.

2.11

Kína regionális Beidou navigációs rendszerét a globális COMPASS-rendszerré bővíti azzal az egyértelmű szándékkal, hogy világszerte versenyképes polgári szolgáltatásokat nyújtson. Ezen ambíció megvalósítása során Kína a GALILEO számára előirányzott rádióspektrum egy részére is jogot formált, mondván, hogy Európa nem használta azt, ezért jogában áll felhasználni. Az Európai Unió az ügyet a legmagasabb diplomáciai szinten próbálja megoldani.

3.1

Az európai GNSS gazdasági és szolgáltatásminőségi potenciáljának biztosítása érdekében a GALILEO-nak és az EGNOS-nak Európa GNSS-szabványává kell válnia, amely kölcsönösen átjárható a GPS-szel, és megakadályozza más országok (Kína, Oroszország, stb.) térnyerését.

3.2

Az uniós ágazatnak meg kell értenie, hogy a Galileo és a GPS közötti kölcsönös átjárhatóság előnyös, mivel a mindkét műholdas konstellációt használni tudó alkalmazások esetében lehetővé teszi a nagyobb pontosságot és jobb jelvételt.

3.3

Az EGNOS és a GALILEO programoknak egyértelmű vezetésre és az EU egyhangú és teljes támogatására van szükségük, hogy helyrehozható legyen a Galileo Közös Vállalkozás köz-magán társulás feloszlása által a piaci bizalomban okozott kár.

3.4

A siker szempontjából kulcsfontosságú az európai GNSS versenyelőnyeinek kialakítása és erősítése. Szabályozási és egyéb piaci intézkedések révén az Európai Unió a helyzetét a saját javára képes erősíteni.

3.5

A sikeres piaci stratégiának figyelembe kell vennie az európai GNSS-iparágat alkotó valamennyi ágazat (elektronika, szoftvergyártás, mobil távközlés, rádiós távközlés, hardvergyártás, műholdas távközlés és szolgáltatások) termék/piac/értéklánc prioritását.

3.6

A globális versenyjog tiszteletben tartása mellett az EU-nak meg kell határoznia azokat az ágazatokat is, ahol új rendelkezéseket lehet bevezetni a GNSS, azon belül is főleg az EGNOS és a GALILEO nyújtotta előnyök hasznosítására. Talán az EU-nak speciális területeket – pl. a repülésirányítási rendszereket – érintő olyan jogszabályokat kellene alkotnia, amelyek kötelezővé teszik a GALILEO vevőkészülékek használatát az alkalmazásokban és termékekben (ezt tették az oroszok a GLONASS esetében). Esetleg az EU-nak bizonyos alkalmazások vonatkozásában pontossági és integritási minimumszabványokat kellene meghatároznia, hogy így aknázza ki a GALILEO nyújtotta előnyöket és szorítsa vissza a versenytársakat.

3.7

Mivel a piacrajutási és az alkalmazásfejlesztési stratégia szempontjából fontos szerepet tölt be a vevőkészülékek lapkakészlete, (6) mindenképpen alacsony költségű kettős vevőkészüléki lapkakészleteket (GPS+GALILEO) kell kifejleszteni. A K+F kiadásokat kimondottan e célkitűzés megvalósítására kell fordítani.

3.8

A nagy volumenű gyártás során a vevőkészüléki lapkakészletek alacsony költségű előállításában rendkívül fontos a tapasztalati görbe hatása. Külön vizsgálat alá kell vonni azt, hogyan tudja az EU biztosítani, hogy a GALILEO-vevőkészülékek alkatrészei tekintetében elérjék a kizárólag GPS vételére alkalmas készülékekkel való versenyhez szükséges gyártási mennyiséget.

3.9

Az európai GNSS alkalmazási ágazata fejlesztési lehetőségeinek mérlegelésekor az Európai Bizottságnak támogatnia kell az innovációs klaszterek létrehozását és fejlesztését.

3.10

Az Európai Bizottság a projektek felfelé ívelését biztosító nagyvállalatok szerződtetésével segítheti a GNSS-alkalmazások, -termékek és -szolgáltatások fejlesztésének ösztönzését. Ezek az elsőrangú vállalatok vezethetnék a kkv-klaszterek fejlesztését adott alkalmazási területeken, illetve termék- vagy piaci szegmensben.

3.11

A vállalkozó szellem és az innováció ösztönzése és támogatása meghatározó lesz a kkv-knak a GNSS-alkalmazások piacának kialakításába történő sikeres bevonásában. A kkv-k részvételének bátorítására a vállalkozási és innovációs programot kell felhasználni.

4.1.1

A GALILEO-t és az EGNOS-t kell Európában az alapvető GNSS-szabvánnyá tenni.

4.1.2

Az EU-nak sürgősen meg kell ragadnia az alkalmat arra, hogy az EGNOS-t valamennyi jelentős afrikai repülőtérre kiterjessze. Ez okos hosszú távú stratégiai lépés lenne, amelyet versenytársaink – különösen Kína – előtt kell megtenni.

4.1.3

Az EGNOS már több mint egy éve üzemel. Sürgősen előrelépésekre van szükség a marketing- és innovációs programokban.

4.1.4

Az Európai Bizottság és az Európai GNSS Ellenőrzési Hatóság a nehéz feladat és az igen korlátozott erőforrások ellenére is kiváló munkát végzett. Az európai GNSS piacra juttatásához esetleg mielőbb szerződtetni kellene egy szakértő céget. Az EGNOS és a GALILEO kereskedelmi fejlesztése a hosszú távú siker kulcsfontosságú tényezője, azonban egyelőre túl kevés munkát fektettek ebbe az életbevágó fontosságú, összetett feladatba.

4.1.5

Az EU-nak drasztikus piacfejlesztési stratégiára van szüksége, amelyet egy magasan képzett csoport vezetne egyértelmű és mérhető célkitűzések mentén.

4.1.6

A GNSS-t körülvevő valamennyi bizonytalanság eloszlatásához az EU egységes irányítására és teljes támogatására van szükség.

4.1.7

A GNSS-programok vezetőségébe és irányításába vetett bizalom alapvető fontosságú az EU-n belüli és a piaci támogatás megszerzéséhez. A jelenlegi vezetési és irányítási struktúrákat meg kell vizsgálni, értékelni kell, és – adott esetben – változtatásokat kell életbe léptetni.

4.1.8

Az egyéb kezdeményezésekkel – például a digitális menetrenddel vagy az Innovatív Unióval – folytatott közös és kreatív munka révén további pénzeszközöket kell találni a marketing- és innovációs programok számára.

4.1.9

Az értékesítési iparág minden részében (elektronika, szoftvergyártás, mobil távközlés, rádiós távközlés, hardvergyártás és szolgáltatások) az értékláncon/terméken/piaci szegmenseken alapuló marketing- és innovációs programra van szükség.

4.1.10

Az Európai Bizottságnak fel kell tárnia azokat az ágazatokat, ahol az európai GNSS-alkalmazások és -technológiák nyújtotta előnyök kiaknázása érdekében új rendelkezések bevezetésére van lehetőség.

4.1.11

Meg kell határozni azokat a szabályozási intézkedéseket, amelyek a kevésbé fejlett technológiákkal szemben az EGNOS/GALIELO technológiáinak kiválasztását részesítik előnyben, különösen a szolgáltatás folytonosságába vetett bizalmat vagy magas szintű pontosságot és integritást megkövetelő alkalmazások, illetve a védelem vonatkozásában.

4.1.12

Az EU-nak minden erejét latba vetve küzdenie kell azért, hogy az ágazati szabványokkal foglalkozó fórumokon (közlekedés, légi közlekedés, mezőgazdaság stb.) az EGNOS/GALILEO technológiája kerüljön előtérbe, illetve azért, hogy fokozza a GALILEO és a GPS közötti kölcsönös átjárhatóságot.

4.1.13

Kiemelt stratégiai prioritás, hogy az EGNOS/GALILEO-vevőkészülékek lapkakészleteinek előállítási költségeit a kizárólag GPS vételére alkalmas készülékek lapkakészleteinek előállítási költségei alá kell szorítani. A nagy volumenű gyártás során a tapasztalati görbéből eredő hatás fontos szereppel bír a vevőkészüléki lapkakészletek alacsony költségű előállításában, és így a beszállítói kínálatba való bekerülés szempontjából is.

4.1.14

Komoly erőfeszítéseket kell tenni a digitális menetrend és az Innovatív Unió együttműködésen alapuló innovációs és marketingprogramokat célzó kezdeményezései közötti szinergiák feltárására.

4.1.15

Kiemelt figyelmet kell fordítani a kkv-k vállalkozói készségének serkentésére és támogatására, hogy így lehessen mobilizálni őket a GNSS-alkalmazások fejlesztésére.

4.1.16

Tudatos innovációsklaszter-fejlesztési programot kell indítani, amely az EGNOS és a GALILEO valamennyi termékét és piaci lehetőségét lefedi.

4.1.17

Létre kell hozni egy értéktérképet minden olyan vállalkozás és szervezet feltüntetésével, amely bevonható, vagy amelyet be kell vonni az EGNOS/GALILEO-technológia, -alkalmazások és -szolgáltatások kidolgozásába. Az értéktérkép feltüntetné a piaci szereplők sokasága között meglévő és lehetséges kapcsolódásokat. Ezáltal a lehetőségek beazonosításának, a problémák elemzésének és a tervek kidolgozásának hatékony stratégiai eszköze lehetne.

4.1.18

Nagyvállalatokat kell felkutatni és szerződtetni, hogy formailag is az európai GNSS-alkalmazások fejlesztésének hivatalos vezéralakjaiként irányítsák azt.

4.2.1

A piacra bevezetett EGNOS/GALILEO-technológiának és -szolgáltatásoknak mindig a legjobb minőségűnek kell lenniük. A technológiafejlesztést és -végrehajtást végfelhasználói szinten folyamatosan szigorú minőségi ellenőrzésnek kell alávetni.

4.2.2

A pontosságon és az integritáson túl újabb megkülönböztetési forrásokat kell találni – esetleg az üzleti modell olyan innovációja révén, amely más technológiákkal és szolgáltatásokkal kombinálható új továbbfejlesztett kínálatot hoz létre.

4.2.3

A digitális menetrend és az Innovatív Unió programjaival együttműködve ösztönözni kell az integrált technológiákat és szolgáltatási komponenseket használó intelligens termékeket és szolgáltatásokat.

4.2.4

Az alkalmazásokkal foglalkozó fórumnak a jelenlegi technológiai és szolgáltatási területeken kívüli résztvevőkkel is fel kellene vennie a kapcsolatot. Ezek bevonása a jelenleg meghatározott forrásokat meghaladó mértékben serkentené az innovációt és a kreatív gondolkodást.

4.2.5

Az alacsony előállítási költségű kettős GPS–EGNOS/GALILEO lapkakészletek kifejlesztését prioritásként kell kezelni.

4.2.6

Stratégiát kell kidolgozni a nagy volumenű gyártás során a tapasztalati görbéből eredő hatások megfelelő kiaknázására, amelyek alapvető fontosságúak a vevőkészüléki lapkakészletek alacsony költségű előállításában, hogy így az EGNOS/GALILEO-lapkakészletek költség tekintetében versenyezhessenek a kizárólag GPS vételére alkalmas készülékek lapkakészleteivel.

4.3.1

A GNSS-alkalmazások piacának fejlesztését marketingszakemberekre kell bízni. A jelenlegi struktúrákat és személyzetet e követelmény fényében felül kell vizsgálni. Adott esetben szakértői céget kell szerződtetni, amely az Európai Bizottság és az Európai GNSS Ellenőrzési Hatóság irányítása alatt végezné ezt a munkát.

4.3.2

Az intézkedési terv sikeres végrehajtásához elengedhetetlen egy átfogó, jól átgondolt és teljes mértékben finanszírozott marketingterv.

4.3.3

Intelligens célokat kell kitűzni, hogy nagyobb arányú bevételekre lehessen szert tenni a GNSS-értékesítési piacán. A célkitűzéseket a piac/értéklánc célszegmensének függvényében kell meghatározni.

4.3.4

Az EGNOS/GALILEO számára a célkitűzések összehangolása, a márka értékének kiemelése, a piaci kommunikáció egyszerűsítése, valamint a marketingprioritások egyértelművé tétele céljából globális márkastratégiát kell kidolgozni.

4.3.5

Jól finanszírozott és megfelelően célzott nyilvános kommunikációs és oktatási kampányt kell indítani, hogy az EGNOS/GALILEO a polgárok körében is ismertté váljon. Mindezt kizárólag megfelelő márkastratégia esetén lehet megtenni.

4.3.6

Minőségvédjegyet kell kidolgozni valamennyi EGNOS/GALILEO-alapú technológia számára, hogy az EGNOS/GALILEO márkát meg lehessen védeni a hírnevét érő károktól.

4.3.7

Vezéralak szerepét betöltő piaci szereplőket kell alkalmazni, hogy terjesszék a technológia hírét, és feltárják a kkv-k számára az ebben rejlő fejlesztési lehetőségeket.

4.3.8

Valamennyi célpiacon – főleg a nagyvállalatok körében – fel kell kutatni a vezéralakokat és a véleményformálókat, és meg kell nyerni őket az ügynek.