a)

az Egyesült Nemzetek rendszerén belül valódi közvetítőként lépjen fel a tagállamok különböző csoportjainak érdekei és értékei között annak érdekében, hogy előmozdítsa az ENSZ három, egymással szorosan összefüggő pillére – azaz a béke és biztonság, a gazdasági és társadalmi fejlődés, valamint az emberi jogok – tekintetében a kölcsönös megértést és nagyobb kohéziót;

b)

a Bizottsággal közösen biztosítsa, hogy a többoldalú menetrenddel kapcsolatos kérdéseket rendszeresen tárgyalják azon kétoldalú párbeszédek során, amelyeket az EU és az EU-tagállamok tartanak más országokkal és regionális csoportokkal;

c)

az új amerikai közigazgatással közösen vesse alá tüzetes tanulmányozásnak, hogyan lehet mindkét fél együttműködését megerősíteni, támogatva az ENSZ-en belüli közös prioritásaikat;

d)

mozdítsa elő a főtitkár, Ban Ki-moon, által a védelmi felelősség elvének végrehajtásával kapcsolatban kezdeményezett vitát, hogy az ENSZ rendszerének ezen alapja tekintetében megerősített konszenzus és gyakorlatiasabb megközelítés jöjjön létre, ugyanakkor megakadályozzák a hatályának szűkítésére irányuló törekvéseket;

e)

biztosítsa, hogy a védelmi felelősség megelőző jellegét megfelelően kihangsúlyozzák a fent említett vita során, valamint hogy kellő figyelmet fordítsanak arra, hogy a rászoruló és instabil országok segítséget kapjanak az e felelősség vállalásához szükséges kapacitás kiépítéséhez, különösen összpontosítva a regionális szereplőkre, akik ingatag helyzetekben a párbeszéd leghatékonyabb résztvevői;

f)

biztosítsa, hogy a védelmi felelősség elvét alkalmazzák olyan válsághelyzetekben, ahol az érintett állam nem képes megvédeni polgárait a népirtással, a háborús bűncselekményekkel, etnikai tisztogatásokkal és az emberiség ellen elkövetett bűncselekményekkel szemben;

g)

bátorítsa az Afrikai Uniót válságkezelői kapacitásainak továbbfejlesztésére, és hívja fel mind az EU, mind az ENSZ részéről fellépő szereplőket, hogy támogassák ezeket az erőfeszítéseket, és mélyítsék el az együttműködést az Afrikai Unióval az afrikai béke és a biztonság helyreállítása terén;

h)

ösztönözze az EU tagállamait a szükséges erőfeszítések megtételére annak érdekében, hogy a nemzetközi terrorizmusról szóló globális egyezmény megkötésére irányuló tárgyalások mihamarabb lezárulhassanak;

i)

az ENSZ Közgyűlésén megvitatott és elfogadott valamennyi határozatban egyértelműen támogassa a nemzetközi humanitárius jog elveit, és egyhangúlag ítélje el annak mindennemű megsértését, különösen az ENSZ-hez tartozó és más humanitárius munkavállalók biztonsága tekintetében;

j)

vegye fel a kapcsolatot más regionális csoportokkal annak érdekében, hogy mozdítsák elő a szexuális irányultságról és a nemi identitásról szóló, EU által támogatott és 66 ENSZ-tagállam által jóváhagyott nyilatkozatban foglalt elvek fokozottabb ismertségét és megértését;

k)

szólítsa fel az ENSZ Főtitkárát, hogy az ENSZ Közgyűlés 65. ülésszakán számoljon be arról, hogy a tagállamok hogyan tartják be a fiatalkorúak halálbüntetésének tilalmát, és jelentésébe foglalja bele a jelenleg halálra ítélt, valamint az elmúlt 5 évben kivégzett fiatalkorú elkövetők számára vonatkozó tájékoztatást;

l)

az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2011. évi felülvizsgálata előtt kezdeményezzen vitát, amelynek kiemelt témája a Harmadik Bizottság – az ENSZ Közgyűlés egyetemes tagsággal rendelkező kormányközi szerve – és a korlátozott összetételű, gyakorlatiasabb mandátummal bíró Emberi Jogi Tanács közötti kiegészítő jelleg;

m)

kéri a tagállamokat, hogy vegyék fontolóra részvételüket a durbani nyilatkozat és cselekvési program végrehajtásának felülvizsgálatáról szóló, 2009 áprilisában Genfben sorra kerülő konferencián, amennyiben a konferenciáig megtartott sorozatos tárgyalások megerősítik, hogy a záródokumentum 2009. február 20-i tervezetében szereplő négy kiemelt határvonal mindegyikét áthágták;

n)

elsősorban hatékony jelentéstételi eljárás bevezetése és az Európai Közösségek Bírósága ítélkezési gyakorlatával összhangban független bírósági felülvizsgálat létrehozása révén mozdítsa elő és támogassa az annak biztosítására irányuló erőfeszítéseket, hogy az Egyesült Nemzetek terrorizmussal kapcsolatos szankciórendszerét átlátható és igazságos eljárások szabályozzák;

o)

ösztönözze a Biztonsági Tanácsot és annak Terrorizmus Elleni Bizottságát, hogy működjenek együtt az ENSZ illetékes emberi jogi szerveivel annak érdekében, hogy folyamatosan ellenőrizzék az emberi jogokra és a menekültekre vonatkozó, valamint a humanitárius nemzetközi jog szerinti kötelezettségek teljesítését;

p)

ragaszkodjon ahhoz, hogy az ENSZ tagországai ratifikálják a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumát, kezdve a Biztonsági Tanácsot alkotó országokkal, és az NBB 2009. évi felülvizsgálati konferenciájára tekintettel tevékenyen támogassa azokat az erőfeszítéseket, amelyek célja megállapodásra jutni az agresszió bűntettének eddig még nem rendezett fogalommeghatározásáról, valamint azokról a feltételekről, amelyek szerint a Bíróság a Római Statútum 5. cikke (2) bekezdésében meghatározott joghatóságát gyakorolhatja;

q)

támogassa a „Delivering as One” („Lépjünk fel egyként!”) reform végrehajtása terén országos szinten elért előrehaladás, valamint az ENSZ-ügynökségek és -programok irányító szervei által alkalmazott – a gyakorlatban a szorosabb együttműködést és koordinációt eddig akadályozó – különböző eljárási gyakorlatok közötti egységesség megvalósítására irányuló jelenlegi folyamatot;

r)

fejlessze az európai uniós – többek között az adományozók közötti – koordinációt az ENSZ-ügynökségekkel, -alapokkal és -programokkal való kapcsolatok terén irányítótestületi és országos szinten, többek között az ENSZ által irányított, több adományozót magában foglaló alapokban való részvétel révén, valamint az ENSZ-ügynökségekre és -programokra is terjessze ki az ENSZ Titkárságával folytatott, már jól működő párbeszédet;

s)

ösztönözzön vitát az ENSZ éghajlatváltozásról szóló keretegyezményének részes feleinek közelgő 2009. decemberi koppenhágai konferenciájával (COP15) kapcsolatban annak érdekében, hogy a 2012 utáni időszakra vonatkozó, új nemzetközi éghajlat-változási megállapodás elfogadása tekintetében konszenzus és támogató erő jöjjön létre; ezzel összefüggésben gyűjtsön támogatást a fejlődő országoknak szóló pénzügyi és technológiai csomaghoz annak érdekében, hogy elősegítse egy új, kötelező erejű megállapodás általuk történő jóváhagyását;

t)

támogassa, hogy a következő ENSZ Közgyűlése fogadjon el egy koherensebb struktúrát a globális környezetvédelmi irányítás vonatkozásában, ahogy azt a miniszteri szintű, globális környezetvédelmi fórum javasolta, egy olyan irányítási rendszert, amely alkalmas az előttünk álló hatalmas kihívásokkal való szembenézésre;

u)

vállaljon vezető szerepet a globális kormányzásról, többek között a gazdasági és pénzügyi irányításról szóló jelenlegi vitában a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank mandátumainak megerősítése és gyakorlataik fejlesztése, ugyanakkor az ECOSOC megújítása céljából;

v)

használja fel az ENSZ Közgyűlés eljárási szabályzata alapján a Biztonsági Tanács reformjáról a közeljövőben folytatandó kormányközi tárgyalásokat arra, hogy azokra a kérdésekre helyezze a hangsúlyt, amelyekben nincs nézetkülönbség, és kézzelfogható előrehaladást érjen el a Tanács más ENSZ-szervekhez viszonyított hatáskörének tisztázása, a Tanács képviseleti jellegének és legitimitásának javítása érdekében új állandó és nem állandó tagok – esetleg ideiglenes alapon – történő felvétele, valamint a Biztonsági Tanács munkamódszereinek felülvizsgálata területén;

w)

hangsúlyozza, hogy az Európai Uniónak továbbra is az a hosszú távú célja, hogy külön helyet kapjon a Biztonsági Tanácsban;

x)

segítsen megteremteni az atomsorompó-szerződés részes feleinek a szerződés felülvizsgálatáról szóló 2010. évi konferenciája sikerének feltételeit, többek között az atomfegyverekre vonatkozó javasolt mintaegyezmény támogatása és népszerűsítése révén; érjen el konszenzust a hasadóanyagok alkalmazásáról szóló tervezett szerződés tekintetében; törekedjen arra, hogy a leszerelésről szóló konferencia fogadjon el tartalmas munkaprogramot e szerv működőképessé tétele érdekében; több- és kétoldalú szinten is működjön együtt az ENSZ-tagállamokkal az átfogó atomcsend-szerződés megerősítésének újraindítása érdekében; és végül ösztönözzön további erőfeszítéseket a fegyverkereskedelmi szerződés megkötésére irányuló tárgyalások megindítása érdekében;

y)

teljes mértékben használja ki az ENSZ-en belüli pénzügyi tőkeáttételi hatást annak biztosítása érdekében, hogy a 2010–2011-es időszakra vonatkozó költségvetés megfelelőbben kezelje a szervezet sürgető operatív szükségleteit, valamint hogy az ENSZ főtitkára nagyobb mérlegelési jogkörrel rendelkezzen a humán erőforrásoknak az említett szükségletekkel összhangban és az ENSZ illetékes szervei, különösen a Biztonsági Tanács és a Közgyűlés által hozott, működést érintő határozatok figyelembevételével történő elosztása terén;

z)

az Egyesült Nemzetek költségeinek elosztásához használt hozzájárulási mértékek felülvizsgálatáról szóló tárgyalások összefüggésében hozzon létre egyértelmű kapcsolatot a különböző ENSZ-szerveken belüli megfelelőbb képviselet és a pénzügyi teher igazságosabb elosztása között;

aa)

dolgozzon ki szorosabban koordinált európai uniós személyzeti politikát az ENSZ-en belül a munkaerő-felvételi eljárások átláthatóságának és hatékonyságának javítása érdekében, valamint azért, hogy a munkaerő-felvételi feltételek továbbra is elég vonzóak legyenek az uniós polgárok számára;

ab)

játsszon világviszonylatban vezető szerepet az MFC-kkel kapcsolatos fogadalmak teljesítésére irányuló nemzetközi erőfeszítések ösztönzése terén, tekintettel arra, hogy egyre világosabban látszik, milyen mérhetetlenül messze áll a világ az MFC-kkel kapcsolatban tett ígéretei megtartásától;

ac)

támogassa az MFC-k megvalósításának hiányosságaival foglalkozó munkacsoportnak a segélyekkel, a kereskedelemmel, az adósságenyhítéssel és az alapvető gyógyszerekhez és technológiákhoz való hozzáféréssel kapcsolatos globális kötelezettségvállalások nyomon követésére irányuló kezdeményezését;

ad)

szólítson fel a világot sújtó pénzügyi és gazdasági válsággal és annak a fejlődésre gyakorolt hatásával foglalkozó magas szintű ENSZ-konferencia megszervezésére, amelyről a fejlesztésfinanszírozásról 2008-ban tartott dohai konferencián megegyezés született;

ae)

folytasson vitát a Business Call to Action elnevezésű kezdeményezésről és a millenniumi fejlesztési célok finanszírozására és támogatására irányuló kötelezettségvállalásokról, beleértve azt, hogy miként lehetne ezt a vállalati szektor elszámoltathatóságának növelésével párosítani;

af)

mindezen kezdeményezéseken túl álljon ki a támogatások hatékonyságáról szóló párizsi nyilatkozatban megfogalmazott elvek és az accrai cselekvési program támogatása mellett a segélyek minőségének és célba juttatásának javítása érdekében;

ag)

használja ki az ENSZ Közgyűlés 64. ülésszakát arra, hogy jelentést készítsen a millenniumi fejlesztési célokról szóló uniós cselekvési programban kitűzött célok elérése terén elért eredményekről;

ah)

továbbá felkéri a Bizottságot, hogy készítsen jelentést az MFC-kre vonatkozó szerződések végrehajtása terén tett előrehaladásról, és hogy ösztönözze a többi adományozót, hogy támogatásuk nagy részét hosszú lejáratra, kiszámítható módon költségvetési támogatásként nyújtsák;

ai)

sürgesse az EU-tagállamokat, hogy tartsák be a tényleges multilateralizmus iránti kötelezettségvállalásukat valamennyi ENSZ-egyezmény és -szerződés szisztematikus és gyors megerősítésének biztosítása révén;

aj)

támogassa az ENSZ Közgyűlés által hozott, „Az Egyesült Nemzetek és az Interparlamentáris Unió” című, fent említett határozatba foglalt azon döntést, hogy az ENSZ Közgyűlés 65. ülésszakának ideiglenes programjába illesszenek be egy külön napirendi pontot az Egyesült Nemzetek Szervezete, a nemzeti parlamentek és az Interparlamentáris Unió közötti együttműködésről azzal a feltétellel, hogy a napirendi pont címe magában foglalja a „regionális parlamenti közgyűlésekre” való hivatkozást is, és mozdítson elő vitát arról, hogy a parlamenti képviselők, nemzeti parlamentek és regionális parlamenti közgyűlések miként játszhatnának aktívabb szerepet az ENSZ-ben;