2.1.

Ha a 2001/29/EK irányelv hatályba lépése előtt már létezett nemzeti szabályozás a magáncélú többszörözés után járó méltányos díjat illetően, a nemzeti rendelkezéseket a magáncélú többszörözés után járó „méltányos ellentételezés” új fogalmának „megfelelően” kell-e értelmezni az említett 29/2001 irányelv hatályba lépését követően?

2.2.

Figyelembe kell-e venni az irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjában a magáncélú többszörözés esetében előírt kivétel hatályát, valamint az irányelv (35) preambulumbekezdésében foglalt kritériumokat a méltányos díjazás hatálya alá tartozó eszközök, és a díjazás összegének a meghatározása érdekében?

Igenlő válasz esetén a „magáncélú többszörözés után járó méltányos díjazás” közösségi fogalmának megfelel-e a) a „magáncélú többszörözéstől” eltérő magán- és szakmai célra szánt eszközökre vonatkozó fizetési kötelezettség előírása; és/vagy b) olyan mennyiség vagy átalány előírása, amely nem veszi figyelembe az eszközök magáncélú többszörözés céljából való használatát, sem azon kárt, amely az ilyen használatból eredhet, mivel kártalanítást kell fizetni olyan helyzetekben is, amelyekben nincs kár, vagy a kár minimális?

2.3.

Megfelel-e a 2001/29 irányelv 5. cikke (2) bekezdése b) pontjának az a szabályozás, amely a magáncélú többszörözés határának meghatározásakor a berendezések és adathordozók meghatározott csoportjára (mint például a CD-R és adat DVD-R írható informatikai lemezek) általános jelleggel írja elő a méltányos díjazás megfizetésének kötelezettségét függetlenül attól, hogy természetes személyek vásárolták magáncélú használatra vagy szakmai célból, saját információk létrehozása és tárolása, illetve jogi kötelezettségeknek való megfelelés céljából, vagy hogy jogi személyek vásárolták, amelyekre semmilyen esetben sem vonatkozik a magáncélú többszörözést érintő kivétel?

3.1.

Az azt jelenti-e, hogy a tagállamok teljesen szabadon írhatják elő azon kritériumokat és mechanizmusokat, amelyek szerint a magáncélú többszörözés után járó méltányos díjazás hatálya alá tartozó eszközöket és a díjazás összegét meg kell határozni, vagy e szabadságnak vannak bizonyos határai, és ha igen, akkor melyek e határok?

3.2.

Az azt jelenti-e, hogy a tagállamok lehetővé tehetik, hogy magánszemély harmadik felek [díjazást] szedjenek olyan művek után, amelyeket szerzőik szándékosan, ingyenesen engedtek át — engedélyek útján — a társadalomnak, vagy e jogkörnek vannak bizonyos határai, és ha igen, akkor melyek e határok?

3.3.

Az azt jelenti-e, hogy a tagállamok lehetővé tehetik, hogy magánszemély harmadik felek [díjazást] szedjenek a felhasználóktól valamely közjogi és kötelező szabály említett felhasználók általi betartása esetében, vagy e jogkörnek vannak bizonyos határai, és ha igen, akkor melyek e határok?