EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62009CN0369

C-369/09. P. sz. ügy: A T-273/06. és T-297/06. sz., ISD Polska és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 2009. július 1-jén hozott ítélet ellen az ISD Polska sp. z o.o., az Industrial Union of Donbass Corporation és az ISD Polska sp. z o.o. (korábban Majątek Hutniczy sp. z o.o.) által 2009. szeptember 15-én benyújtott fellebbezés

HL C 312., 2009.12.19, p. 14–15 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

19.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 312/14


A T-273/06. és T-297/06. sz., ISD Polska és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 2009. július 1-jén hozott ítélet ellen az ISD Polska sp. z o.o., az Industrial Union of Donbass Corporation és az ISD Polska sp. z o.o. (korábban Majątek Hutniczy sp. z o.o.) által 2009. szeptember 15-én benyújtott fellebbezés

(C-369/09. P. sz. ügy)

2009/C 312/22

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbezők: az ISD Polska sp. z o.o., az Industrial Union of Donbass Corporation és az ISD Polska sp. z o.o. (korábban Majątek Hutniczy sp. z o.o.) (képviselők: C. Rapin és E. Van den Haute ügyvédek)

A másik fél az eljárásban: az Európai Közösségek Bizottsága

A fellebbezők kérelmei

A Bíróság nyilvánítsa a jelen fellebbezést elfogadhatónak;

helyezze hatályon kívül az Európai Közösségek Elsőfokú Bírósága (nyolcadik tanács) T-273/06. és T-297/06. sz. egyesített ügyekben 2009. július 1-jén hozott ítéletét;

elsődlegesen teljes egészében, másodlagosan pedig részben adjon helyt az Európai Közösségek Elsőfokú Bírósága előtt a T-273/06. és T-297/06. sz. egyesített ügyekben előterjesztett kereseti kérelmeknek;

az Európai Bizottságot kötelezze valamennyi költség viselésére;

arra az esetre, ha a Bíróság úgy ítélné meg, hogy a fellebbezésről nem szükséges határozni, a Bíróság eljárási szabályzata 69. cikkének 6. §-ában és 72. cikkének a) pontjában foglalt, együttesen értelmezett rendelkezések alapján az Európai Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezésük alátámasztása érdekében a fellebbezők három jogalapra hivatkoznak.

Az első jogalapjukban a fellebbezők az Elsőfokú Bíróság által kialakított azon mérlegelést vitatják, mely szerint a lengyel acélipar szerkezetátalakításáról szóló, a Lengyel Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló okmányhoz csatolt 8. Jegyzőkönyv (1) (6) pontja az e jegyzőkönyvben foglalt rendelkezések visszaható hatályú alkalmazását teszi lehetővé. A fellebbezők szerint ugyanis e rendelkezés — amely annak előírására szorítkozik, hogy a hivatkozott jegyzőkönyv 1. mellékletében felsorolt vállalkozások az 1997-től 2003-ig terjedő időszakban bizonyos korlátok között támogatásokban részesülhetnek — szövegéből, céljából vagy szerkezetéből semmilyen visszaható hatály nem vezethető le. E rendelkezés másképpen megfogalmazva annyit jelent, hogy a 2003. év végéig a kedvezményezett vállalkozásoknak nyújtható támogatásokat a már nyújtott támogatások összegét visszamenőlegesen figyelembe véve kell számítani, nem úgy azonban, hogy a nyújtott támogatásokat visszaható hatállyal jogellenesnek tekintjük. Ezzel az értelmezéssel végeredményben mind a Bizottság, mind pedig a Tanács egyetért, amennyiben az előbbi egy határozati javaslatban, az utóbbi pedig egy határozatban megállapította, hogy a 8. Jegyzőkönyvben tett kötelezettségvállalásokat tiszteletben tartották.

Második jogalapjukkal a fellebbezők azt állítják, hogy az Elsőfokú Bíróság tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy ítélte meg egyrészt, hogy valamely támogatás kedvezményezettjei főszabály szerint csak akkor bízhatnak megalapozottan e támogatás szabályszerűségében, ha azt az EK 88. cikkben előírt eljárás betartásával engedélyezték, másrészt pedig, hogy 1991. december 16-i társulási megállapodás (2) ESZAK-termékekről szóló 2. Jegyzőkönyvében előírt eljárások — amelyek keretében a vitatott támogatást a Bizottság és a Tanács tudomására hozták — a fellebbezők részéről nem keletkeztethettek jogos bizalmat. Nem vitatott ugyanis, hogy a vitatott támogatás semmilyen hivatalos bejelentésére nem kerülhetett sor az EK 88. cikk alapján, mivel a Lengyel Köztársaság ebben az időpontban még nem volt az Európai Unió tagja, valamint, hogy a Bizottságot tájékoztatták e támogatás létezéséről, a lengyel szerkezetátalakítási terv és az ennek alapján bemutatott üzleti tervek vizsgálatának végén pedig a Bizottság úgy ítélte meg, hogy e tervek megfeleltek a társulási megállapodás 2. Jegyzőkönyve 8. cikkének (4) bekezdésében előírt követelményeknek, valamint a csatlakozási okmány 8. Jegyzőkönyvében meghatározott feltételeknek.

Harmadik jogalapjukban a fellebbezők végül a 659/1999/EK rendelet (3) és a 794/2004/EK rendelet (4) megsértésére hivatkoznak. E rendeletek szerint ugyanis ahhoz, hogy a valamely vitatott támogatás visszatéríttetése során irányadó kamatlábat a 659/1999/EK rendelet 14. cikkének (2) bekezdése értelmében vett „megfelelő” kamatlábnak lehessen tekinteni, nem elegendő, ha e kamatlábat az érintett tagállammal szoros együttműködésben határozzák meg. Az állami támogatások visszatéríttetése során irányadó kamatláb „megfelelő” jellege olyan anyagi jogi fogalom, amely független a Bizottság által azon kivételes esetekben lefolytatandó eljárástól, amikor e kamatlábat az érintett tagállammal együttműködve határozza meg.


(1)  HL 2003., L 236., 948. o.

(2)  Az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Lengyel Köztársaság közötti társulás létesítéséről szóló Európa-megállapodás (HL 1993. L 348., 2. o.)

(3)  Az EK-Szerződés 93. cikkének [jelenleg az EK 88. cikk] alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 83., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 339. o.)

(4)  A 659/1999/EK rendelet végrehajtásáról szóló, 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 140., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 4. kötet, 3. o.)


Top