Az Elsőfokú Bíróság (első tanács) T-366/00. sz., Scott SA, támogatja a Francia Köztársaság kontra az Európai Közösségek Bizottsága ügyben 2007. március 29-én hozott ítélet ellen az Európai Közösségek Bizottsága által 2007. június 14-én benyújtott fellebbezés

(C-290/07. sz. ügy)

(2007/C 183/45)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselő J. Flett meghatalmazott)

A másik fél az eljárásban: Scott SA, Francia Köztársaság

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri a Bíróságtól, hogy:

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbezés első négy jogalapja a megtámadott ítéletben szereplő, a harmadik felek eljárási jogaival és az állami támogatásokra vonatkozó eljárásban a Bizottságot terhelő eljárási kötelezettségekkel kapcsolatos jogi hibákra vonatkozik:

E kérdésekre vonatkozóan a Bizottság azt állítja, hogy a megtámadott ítélet se nem állapít meg, se nem alkalmaz helyes jogszabályt: hogy a Bizottság sértett-e lényeges eljárási szabályt. A megtámadott ítélet továbbá nem dönthetett jogszerűen ezekről a kérdésekről, mivel a Scott kérelme nem tartalmaz ilyen megsemmisítési okot. A Bizottság mindenesetre azt állítja, hogy nem történt lényeges eljárási szabály megsértése. Az eljárási szabályzat nem rendelkezik ilyen szabályokról; és a megtámadott ítélet nem jogosított fel ilyen jogok biztosítására vagy a megtámadott ítéletben tett téves megállapításokon alapuló ilyen kötelezettségek előírására:

Az ötödik, hatodik, hetedik és nyolcadik jogalap foglalja össze azt, amit a Bizottság egyszerűen „előzetes kérdéseknek” nevez, és a megtámadott ítéletben a következőkre vonatkozó jogi hibákra vonatkozik: az állítólagos értékelésekre vonatkozó bármilyen jogalap hiánya Scott kérelméből; az Elsődleges Bíróság vizsgálatának mértéke (a Bizottságról azt állítja, nincs mérlegelési lehetősége); a megtámadott ítélet bizonyítékok helyett feltételezésekre való alapozása; a bizonyítási teher megfordulása az állami támogatásra vonatkozó eljárásokban és az Elsőfokú Bíróság előtti eljárásokban.

A kilencedik és a tizedik jogalap a gyárra vonatkozó lényeges jogi tévedésekre vonatkozik.

A kilencedik jogalap az állami támogatások természetbeni átruházásokban való összegének értékelési módszerére vonatkozik. Ellentétben a megtámadott ítélet állításával, az átadás időpontjában történő értékelés illetve nyílt pályázat hiányában a Bizottság jogosult volt arra, hogy a költséget használja érték helyett. A jelen esetben ez különösen ésszerű volt, mert a gyárat a Scott igényeire szabták. A megtámadott ítéletnek az átruházást követő 11 évvel későbbi állítólagos eladási árra vonatkozó érvelése állítólagos eljárási szabálytalanságokon és egyéb jogi hibákon alapszik; és mindenképpen lényegesen hibás.

A tizedik jogalap a Bizottságnak a költségeken alapuló számítás alkalmazását illető feltételezett tévedésére vonatkozik. A megtámadott ítélet megállapításai állítólagos eljárási szabálytalanságokon és egyéb jogi hibákon alapulnak. A Bizottságnak a költségeket illető óvatos becslése a lehető legalacsonyabb volt; és nincs jogalap a megtámadott határozat azon okból történő megsemmisítésére, hogy az állami támogatás lehetett volna magasabb.

A tizenegyedik, tizenkettedik és tizenharmadik jogalap a földre vonatkozó lényeges jogi tévedésekre vonatkozik.

A tizenegyedik jogalap az Orléans város képviselőtestületének 1994. május 27-i üléséről készült jegyzőkönyvében szereplő óvatos értékelésnek a megtámadott ítélet által mint „nagyon tömör, részletes magyarázat nélküli összefoglalónak” az elutasítására vonatkozik.

A tizenkettedik jogalap az állami támogatások természetbeni átruházásokban való összegének értékelési módszerére vonatkozik, és hasonló a kilencedik jogalaphoz. Ellentétben a megtámadott ítélet állításával, az átadás időpontjában történő értékelés illetve nyílt pályázat hiányában a Bizottság jogosult volt arra, hogy a költséget használja érték helyett. A jelen esetben ez különösen ésszerű volt, mert a harmadik földeladást a Scott igényeire szabták. A megtámadott ítéletnek az állítólagos adóellenőrzésre vonatkozó érvelése állítólagos eljárási szabálytalanságokon és egyéb jogi hibákon alapszik; és mindenképpen lényegesen hibás.

A tizenharmadik jogalap a Bizottságnak a költségalapú módszer alkalmazását illető feltételezett tévedéseire vonatkozik. A megtámadott ítélet megállapításai állítólagos eljárási szabálytalanságokon és egyéb jogi hibákon alapulnak. A Bizottság a legalacsonyobb földértéket használta mind Franciaország, mind a Scott szerint. A Bizottságot támogató tények és bizonyítékok: az ajánlati iratok; a hivatkozott Galtier- és a Scott vagyonfelügyelője által készített értékelés; Orléans város képviselőtestületének 1994. május 27-i üléséről készült jegyzőkönyv; és a három telekrész-vásárlás átlagára. Nincs jogalap a megtámadott határozat azon okból történő megsemmisítésére, hogy az állami támogatás lehetett volna magasabb.

A tizennegyedik jogalap az információnyújtást előíró meghagyásra vonatkozik, különösen a földre, az állami támogatás összegének költségalapú elemzési módszerére és a három telekrész-vásárlásra. Ez ugyan eljárási kérdés, de mivel a tizenharmadik jogalaphoz kapcsolódik, végül is foglalkozni kell vele.

A tizenötödik jogalapban a Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet, amiért az Elsőfokú Bíróság eltért az előtte lévő bizonyítékok egyértelmű jelentésétől, különösen amiért az Elsőfokú Bíróság a saját érvelését a vitatott határozat érvelésével váltotta fel.