5.4.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 82/48

(1)

2006. március 14-én a Tanács megvizsgálta Lengyelország 2005–2008. közötti időszakra vonatkozó aktualizált konvergenciaprogramját.

(2)

A lengyel reál GDP növekedés 1994–2004. között évente átlagosan 4,5 % volt, amely több mint kettő százalékponttal haladja meg az EU-25-ök 2,4 %-os átlagát. Az erős gazdasági expanzió időszakát követően a reál GDP növekedés 2001-re 1,0 %-ra lassult, ami a belföldi és a külső ciklikus tényezőket egyaránt tükrözi. A növekedés azóta helyreállt, 2004-re elérte az 5,3 %-ot. A vásárlóerő-egyenértéken számított egy főre jutó jövedelem 2004-re elérte az EU-25-ök átlagának 46,5 %-át. A HICP-infláció az elmúlt tíz év során magas, átlagosan 7,0 % volt, de 2005-ben jelentősen, kb. 2 %-ra zuhant. A munkaerőpiac helyzete továbbra is Lengyelország fő problémája: a munkanélküliségi ráta 2004-ben 18,8 % volt, a foglalkoztatottság aránya az EU-ban itt a legalacsonyabb (2004-ben 51,7 %) Az elmúlt tíz évben az államháztartási egyenleg mindig negatív volt Lengyelországban. 2003-ig a GDP -1,4 %-a és -4,8 %-a (2) között ingadozott, ezután javulni kezdett és 2004-ben elérte a GDP -3,8 %-át, 2005-ben pedig a GDP -2,9 %-át.

(3)

2004. július 5-én a Tanács úgy határozott, hogy Lengyelországban túlzott a hiány. A 104. cikk (7) bekezdése szerinti – ugyanezen a napon kelt – tanácsi ajánlásnak megfelelően ezt a túlzott hiányt 2007-ig ki kell igazítani. A konvergenciaprogramnak – még a Stabilitási és Növekedési Paktum módosítását megelőző – a 2004–2007. közötti időszakot felölelő, előző aktualizálásáról szóló, 2005. február 17-i véleményében a Tanács felkérte Lengyelországot, hogy „i. erősítse a 2005-ön túli költségvetési kiigazítást és csökkentse a 2007-re tervezett hiányt; ii. gondoskodjon a Hausner tervben szereplő strukturális intézkedések teljes körű végrehajtásáról, és tegyen további erőfeszítéseket alternatív intézkedések bevezetésére, amennyiben végrehajtási kockázatok merülnének fel”.

(4)

Ami a 2005-ös költségvetés-végrehajtást illeti, az államháztartási hiány a Bizottság szolgálatainak 2005. őszi előrejelzéseinek becslése szerint 2005-ben a GDP 3,6 %-ával egyenlő, míg a konvergenciaprogram megelőző aktualizálásában a GDP 3,9 %-ának megfelelő hiányt tűztek ki célul, szemben a jelenlegi programban prognosztizált GDP 2,9 %-os deficittel. A megelőző konvergenciaprogramokkal való összehasonlítást megnehezítik a módszertani változtatásokkal kapcsolatos jelentős adatátdolgozások. A vártnál jobb eredmények a központi kormányzat, különösen az állami költségvetés teljesítményének tudhatók be, itt a (készpénzalapú) közvetlenadó-bevételek ugyanis magasabbak voltak a tervezettnél, a kiadásokat pedig alulteljesítették, és ez a 2005-ös költségvetési tervhez képest mintegy 0,7 százalékponttal csökkentette a hiányt.

(5)

A program nagyjából követi a stabilitási és konvergenciaprogramok felépítésére vonatkozóan az új magatartási kódexben meghatározott mintát és adatszolgáltatási követelményeket (3). Lengyelország január 19-én nyújtotta be konvergenciaprogramját, 7 héttel a magatartási kódexben megállapított december 1-i határidő után. A késést a parlamenti választásokat követő 2005. novemberi új kormányalakítás és a 2006. január elejei pénzügyminiszter-csere okozta.

(6)

A program makrogazdasági forgatókönyve arra számít, hogy az éves reál GDP növekedés a 2005-ös 3,3 -ról 2006-ra 4,3 %-ra nő, majd 2008-ban eléri az 5,0 %-ot. A program alapját képező növekedési feltételezések elfogadhatónak tekinthetők, az utolsó év esetében pedig kedvezőbb irányba mutatnak. Az inflációra vonatkozó programelőrejelzések szintén valószerűnek tűnnek, kivéve 2006-ot, amikor is – a fogyasztói árindex legutóbbi változásai tükrében – magasabbnak tűnnek.

(7)

A konvergenciaprogram jelenlegi aktualizálása az államháztartási hiány fokozatos csökkentésére törekszik úgy, hogy a parlamenti ciklus végére (tehát 2009 végére) teljesítsék a konvergencia-kritériumokat (a 2004. március 2-i Eurostat határozat figyelembevételével számítottan). A 2007-re tervezett hiány változatlanul a GDP 2,2 %-a, a második tőkefedezeti pillért képező nyugdíjrendszerek az államháztartási szektorban szerepelnek. A nyugdíjrendszereket az államháztartási szektorból figyelmen kívül hagyva a tervezett hiány a megelőző aktualizáláshoz képest a GDP 3,9 %-áról a GDP 4,1 %-ára nő, mivel a nyugdíjrendszer becsült egyenlege jelenlegi eléri a GDP 1,9 %-át. Amennyiben figyelembe vehető lenne a nyugdíjreformok nettó költségének a regresszív csökkenése, úgy Lengyelország államháztartási hiánya a teljes időszak alatt a GDP 3 %-a alatt maradna. Az elsődleges egyenleg (amennyiben a tőkefedezeti pillért képező nyugdíjrendszerek az államháztartási szektorban szerepelnek) a GDP -0,3 %-ának megfelelő 2005-ös értékről 2008-ra várhatóan 0,6 %-ra javul. Ezt a lassú kiigazítást elsősorban a 2006-os bevételek kedvező alakulása és néhány 2007-es és 2008-as kiadási csökkentés vezérli. A megelőző aktualizáláshoz képest a jelenlegi aktualizálás 2006-ra kedvezőbb hiányokat tervez (a bevételek 2005-ös kedvező alakulása miatt ugyanis bizonyos összegeket átvittek 2006-ra), de ezt követően a kiigazítás kisebb mértékű, a kiadási reformokat pedig 2007-ig illetve 2008-ig elhalasztják.

(8)

(9)

A költségvetés akár rosszabban is alakulhat a programban előrejelzettnél. Bár a költségvetési előrejelzések óvatosnak tűnnek annak fényében, hogy a múltban a megelőző programokban kitűzött költségvetési célokat túlteljesítették, a tervezett kiigazítást több tényező is nehezítheti. A 2004. és 2005. évi kedvező adóbevételi fejleményeket követően az adórugalmassági feltételezések igen optimisták, különösen 2006. év vonatkozásában. Ezen felül a programidőszak utolsó évének (2008) növekedési feltételezései kedvezőnek tűnnek. A jelenlegi politikai körülmények között a bányászoknak különleges nyugdíj-jogokat biztosítottak, ami külön rendszerek igénylésére buzdított más társadalmi csoportokat is, aláásva így az 1999-ben végrehajtott nyugdíjreformot. A konvergenciaprogramban bemutatott négyéves nominális sarokszám (állami költségvetés: 30 milliárd PLN) célja a túlzott költségvetési hiány kezelése. Mindazonáltal az államháztartási kiadások növekedésének ellenőrzésére hasznos volna alternatív vagy további költségvetési szabály.

(10)

A program nem követi a Tanács által a 104. cikk (7) bekezdése szerinti ajánlásban meghatározott hiánycsökkentési pályát 2007-re, úgy tűnik továbbá, hogy az aktualizálásban a költségvetési beállítottság nem konzisztens a túlzott hiánynak a Tanács által meghatározott határidőre történő kiigazításával sem. Ezt a következtetést megerősíti az, ha figyelembe vesszük a kockázatok egyenlegét. A 2005-ös költségvetés tervezettnél jobb végrehajtásának köszönhetően (amelynek során bizonyos összegeket átvittek 2006-ra), a 2005-ös és 2006-os tervadatok alacsonyabbak a megelőző aktualizáláshoz képest és elérik a Tanács 2004. július 5-i ajánlásában megállapított nominális tervezett hiány értékeket. A célértékek összehasonlításánál figyelembe kell venni az Eurostat előírásai szerint a nemzeti elszámolási módszerben történt módosításokat. A kritikus 2007. évre a program a GDP 2,2 %-ának megfelelő hiánycsökkentést tervez. Ha a 2004. március 2-i Eurostat határozattal összhangban azonban figyelmen kívül hagyjuk az államháztartási szektorból a második tőkefedezeti pillért képező nyugdíjrendszereket, a tervezett hiány 2007-ben a GDP 4,1 %-ával egyenlő. Amennyiben figyelembe vehető lenne a nyugdíjreformok nettó költségének a regresszív csökkenése, úgy Lengyelország államháztartási hiánya a GDP 3 %-a alatt lenne. A túlzott hiány határidőig történő kiigazítására jelentős mértékű további kiigazításra lenne szükség.

(11)

(12)

Az államháztartás terén tervezett intézkedések nagyjából összhangban vannak a 2005–2008. közötti időszakra vonatkozó integrált iránymutatásokban szereplő átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokkal. A javasolt intézkedések azonban nem elégségesek a túlzott hiány azonnali korrekciójához.

(13)

Lengyelország 2006. január 5-én – a növekedést és foglalkoztatást szolgáló megújult lisszaboni stratégiával összefüggésben – benyújtott nemzeti reformprogramja a következő – az államháztartást jelentősen érintő – kihívásokat azonosítja: költségvetési konszolidáció a magas hiányok miatt, az alulfejlett infrastruktúra fejlesztése valamint a munka terheinek csökkentése a magas lengyel munkanélküliség csökkentésére. A nemzeti reformprogramban körvonalazott fellépések költségvetési hatásai azonban nem szerepelnek a konvergenciaprogram költségvetési előrejelzéseiben. A nemzeti reformprogramban bemutatott államháztartási intézkedések közül a konvergenciaprogram a hiányhorgonyt és a többéves költségvetési tervezést említi meg.

(14)

Az államháztartás fenntarthatóságának tekintetében Lengyelország kismértékű kockázattal szembesül a népességelöregedés becsült költségvetési költségei folytán. Az adósság szintje jelenleg a 60 %-os referenciaérték alatt van, és ott is marad, amennyiben az 1999-es nyugdíjreform végrehajtásához kapcsolódó megtakarítások ténylegesen fel is merülnek. A reform ambiciózus, és hozzájárul az elöregedés okozta problémák megoldásához, azonban a reform hosszú távú eredményét gyengíthetik a kormány nemrégiben hozott intézkedései, amelyek egyes foglalkoztatási csoportokat kivesznek a megreformált nyugdíjrendszerből, különösen akkor, ha a nyugdíjrendszerek alól további mentesítések megadására kerül sor. A függő kötelezettségek tényleges felmerülése valamint a jelenleg magas strukturális hiány középtávon a tervezettnél gyorsabban növelheti az adósság/GDP arányt. Az államháztartás tervezett konszolidációjának középtávon történő szigorú végrehajtása csökkenti a hosszú távú fenntarthatóság kockázatait (4).

i.

erősítenie kellene a 2006-os kiigazítást, különösen azáltal, hogy a tervezettnél magasabb bevételeket illetve a tervezettnél alacsonyabb kiadásokat hiánycsökkentésre használják fel;.

ii.

biztosítania kellene a nyugdíjreform eredményeit;

iii.

javítania kellene az államháztartás intézményi keretén, a nominális sarokszám egyéb intézkedésekkel történő kiegészítése, például a középtávú kiadásokra vonatkozó szabály révén.