18.12.2009

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 337/1

---

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1211/2009/EK rendelete

(2009. november 25.)

az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) és Hivatalának létrehozásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottsága véleményére (2),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárással összhangban (3),

mivel:

(1)

Az elektronikus hírközlő hálózatok és hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (keretirányelv) (4), az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (hozzáférési irányelv) (5), az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló, 2002. március 7-i 2002/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (engedélyezési irányelv) (6), az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló, 2002. március 7-i 2002/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (egyetemes szolgáltatási irányelv) (7) és az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (8) (a továbbiakban együttesen: a keretirányelv és a különös irányelvek) célja a belső elektronikus hírközlési piac létrehozása a Közösségen belül oly módon, hogy eközben az erősebb verseny révén biztosított legyen a befektetések, az innováció és a fogyasztóvédelem magas szintje.

(2)

A Közösségen belüli nyilvános mobil hírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló, 2007. június 27-i 717/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) a közösségi barangolás tekintetében kiegészíti és támogatja az elektronikus hírközlő hálózatokra vonatkozó uniós szabályozási keretben foglalt rendelkezéseket.

(3)

Az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások belső piacának sikeres kialakítása szempontjából lényeges, hogy valamennyi tagállamban következetesen alkalmazzák az európai uniós szabályozási keretet. Az uniós szabályozási keret kitűzi az elérendő célokat és cselekvési keretet határoz meg a nemzeti szabályozó hatóságok számára, ugyanakkor bizonyos területeken rugalmasságot engedélyez számukra a szabályoknak a nemzeti feltételek figyelembevételével történő alkalmazására.

(4)

Tekintettel a következetes szabályozási gyakorlat kialakításának és az uniós szabályozási keret következetes alkalmazásának szükségességére, a Bizottság az elektronikus hírközlési hálózatokkal és szolgáltatásokkal foglalkozó európai szabályozók csoportjának létrehozásáról szóló, 2002. július 29-i 2002/627/EK bizottsági határozat (10) alapján létrehozta az európai szabályozók csoportját (European Regulators Group, ERG), amelynek feladata, hogy tanácsadást és támogatást nyújtson a Bizottságnak a belső piac fejlesztése során, valamint – általánosabb értelemben – hogy összekötő szerepet játsszon a nemzeti szabályozó hatóságok és a Bizottság között.

(5)

Az ERG pozitív szerepet tölt be azáltal, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok egymás közötti és a Bizottsággal való együttműködésén keresztül elősegíti a következetes szabályozási gyakorlat irányába történő előrelépést. Ez a megközelítés – amely a nemzeti szabályozó hatóságok közötti, az információk és a gyakorlati tapasztalatokra vonatkozó tudás cseréje révén megvalósuló jobb összehangolás megteremtésére irányul – a bevezetése óta eltelt rövid időszakban sikeresnek bizonyult. A nemzeti szabályozó hatóságok közötti folyamatos, megerősített együttműködésre és koordinációra továbbra is szükség lesz az elektronikus hírközlési hálózatok és szolgáltatások belső piacának fejlesztéséhez.

(6)

Ennek érdekében – az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (Body of European Regulators for Electronic Communications (BEREC)), (a továbbiakban: a Testület) néven – meg kell erősíteni az ERG-t és el kell ismerni az uniós szabályozási keretben betöltött szerepét. A Testület nem közösségi ügynökség, és nem jogi személy. A Testület felváltja az ERG-t, és a nemzeti szabályozó hatóságok, valamint a hatóságok és a Bizottság közötti együttműködés kizárólagos fórumaként működik a nemzeti szabályozó hatóságoknak az EU-keretszabályozás alapján felmerülő összes feladatának teljesítése során. A Testület függetlensége, az általa nyújtott tanácsok és információk színvonala, eljárásainak és működési módszereinek átláthatósága, valamint a feladatai ellátásában tanúsított gondossága révén biztosítja a szakértelmet és megteremti a bizalmat.

(7)	A Testület a szakértelem összpontosítása révén támogatja a nemzeti szabályozó hatóságokat – anélkül, hogy átvenné tőlük a már meglévő feladataikat vagy párhuzamosan végezne már megkezdett tevékenységeket –, valamint segíti a Bizottságot feladatai végrehajtásában.

(8)

A Testület – az elektronikus hírközlő hálózatokra és szolgáltatásokra vonatkozó uniós szabályozási keret valamennyi tagállamban való következetes alkalmazásának biztosítása, és ezáltal a belső piac fejlődéséhez való hozzájárulás érdekében – folytatja az ERG tevékenységét, és elősegíti a nemzeti szabályozó hatóságok egymás közötti és a Bizottsággal való együttműködését.

(9)

A Testület emellett az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság mérlegelő, tanácskozó és tanácsadó szerveként is működik az elektronikus hírközlés területén. Ennek megfelelően a Testület – az intézmények kérésére vagy saját kezdeményezésére – tanácsot ad az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(10)

A Testület a már létező csoportokkal és bizottságokkal – mint például a 2002/21/EK irányelvvel (keretirányelv) létrehozott hírközlési bizottsággal, az Európai Közösség rádióspektrum-politikájának keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 676/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (rádióspektrum-határozat) (11) létrehozott rádióspektrum-bizottsággal, a rádiófrekvencia-politikával foglalkozó csoport létrehozásáról szóló, 2002. július 26-i 2002/622/EK bizottsági határozattal (12) létrehozott, rádiófrekvencia-politikával foglalkozó tanácsadó csoport, a 89/552/EGK tanácsi irányelvet módosító, a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 1997. június 30-i 97/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) alapján létrehozott kapcsolattartó bizottsággal – együttműködve és azok szerepének sérelme nélkül végzi feladatait.

(11)

A Testület szakmai és ügyviteli támogatással való ellátása érdekében a Hivatalt jogi személyiséggel rendelkező közösségi szervként kell létrehozni, és az e rendelet által rá ruházott feladatokat kell végrehajtania. Ahhoz, hogy a Testület számára hatékony támogatást nyújthasson, a Hivatalnak jogi, igazgatási és pénzügyi önállósággal kell rendelkeznie. A Hivatal egy irányítóbizottságból és egy igazgatási vezetőből áll.

(12)	A Testület és a Hivatal szerkezeti felépítésének karcsúnak és a rájuk ruházott feladatok elvégzésére alkalmasnak kell lennie.

(13)

A Hivatalnak közösségi szervnek kell lennie, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (14) (a költségvetési rendelet) 185. cikkének értelmezése szerint. A Hivatalra alkalmazni kell az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodást (15) és különösen annak 47. pontját.

(14)

Mivel a javasolt intézkedés céljait – nevezetesen a következetes szabályozási gyakorlatnak a nemzeti szabályozó hatóságok közötti, valamint a nemzeti szabályozó hatóságok és a Bizottság közötti, megerősített együttműködésen és koordináción keresztül megvalósuló továbbfejlesztését – e rendelet uniós hatókörére tekintettel a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

A TESTÜLET LÉTREHOZÁSA

1. cikk

Létrehozás

(1)   Létrejön az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (a továbbiakban: a Testület) az e rendeletben megállapított felelősségi körrel.

(2)   A Testület a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) és a 2002/19/EK, a 2002/20/EK, a 2002/22/EK és a 2002/58/EK irányelv (különös irányelvek), valamint a 717/2007/EK rendelet hatálya alá tartozó területen fejti ki tevékenységét.

(3)   A Testület független, pártatlan és átlátható módon végzi feladatait. A Testület valamennyi tevékenysége folyamán ugyanazokat a célokat követi, amelyeket a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 8. cikke a nemzeti szabályozó hatóságok számára ír elő. A Testület az elektronikus hírközlésre vonatkozó uniós szabályozási keret következetes alkalmazásának biztosítására törekedve hozzájárul különösen az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások belső piacának fejlődéséhez és jobb működéséhez.

(4)   A Testület a nemzeti szabályozó hatóságoknál rendelkezésre álló szakértelemre támaszkodik, és feladatait a nemzeti szabályozó hatóságokkal és a Bizottsággal együttműködve végzi. A Testület előmozdítja a nemzeti szabályozó hatóságok egymás közötti és a Bizottsággal való együttműködését. A Testület ezenfelül tanácsot ad a Bizottságnak, valamint kérésre az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

II. FEJEZET

A TESTÜLET SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

2. cikk

A Testület szerepe

A Testület:

a)	kidolgozza és a nemzeti szabályozó hatóságok körében terjeszti a szabályozással kapcsolatos legjobb gyakorlatokat, például az uniós szabályozási keret végrehajtására vonatkozó közös megközelítéseket, módszereket és iránymutatásokat;

b)	kérésre szabályozási kérdésekben segítséget nyújt a nemzeti szabályozó hatóságoknak;

c)	véleményt nyilvánít a Bizottság által elfogadandó, az ebben a rendeletben, a 2002/21/EK irányelvben (keretirányelv) és a különös irányelvekben említett határozatok, ajánlások és iránymutatások tervezete tekintetében;

d)	a Bizottság indokolt kérésére vagy saját kezdeményezésére jelentéseket készít és tanácsot ad, valamint indokolt kérésre vagy saját kezdeményezésére véleményt nyilvánít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az elektronikus hírközléssel kapcsolatos, a hatáskörébe tartozó bármely kérdésben;

e)

kérésre segíti az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot, valamint a nemzeti szabályozó hatóságokat a harmadik felekkel fenntartott kapcsolataikban, és a velük folytatott egyeztetéseikben és információcseréikben; továbbá segíti a Bizottságot és a nemzeti szabályozó hatóságokat a szabályozással kapcsolatos legjobb gyakorlatok harmadik felek körében való terjesztésében.

3. cikk

A Testület feladatai

(1)   A Testület feladatai a következők:

a)

vélemény nyilvánítása a nemzeti szabályozó hatóságoknak a piac meghatározásával, a jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozások kijelölésével és a kötelezettségek kiszabásával kapcsolatos intézkedéstervezeteivel kapcsolatban a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 7. és 7a. cikkével összhangban; valamint a nemzeti szabályozó hatóságokkal való együttműködés és közös munka, a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 7. és 7a. cikkével összhangban;

b)	vélemény nyilvánítása a bejelentések formájára, tartalmára és az azokban közlendő adatok részletességére vonatkozó ajánlástervezetekről és/vagy iránymutatásokról a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 7b. cikkével összhangban;

c)	konzultáció az érintett termék- és szolgáltatási piacokra vonatkozó ajánlástervezetekkel kapcsolatban a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 15. cikkével összhangban;

d)	vélemény nyilvánítása a tagországok közötti piacok meghatározására vonatkozó határozattervezetekről a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 15. cikkével összhangban;

e)	a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 16. cikkével összhangban kérésre segítséget nyújt a nemzeti szabályozó hatóságoknak az adott piac elemzésével összefüggésben;

f)	vélemény nyilvánítása a harmonizációra vonatkozó határozattervezetekről és ajánlásokról, a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 19. cikkével összhangban;

g)	konzultáció és vélemény nyilvánítása a határokon átnyúló vitás kérdésekben, a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 21. cikkével összhangban;

h)	vélemény nyilvánítása a nemzeti szabályozó hatóságok számára kivételes intézkedések engedélyezésére vagy nem engedélyezésére vonatkozó határozattervezetekről, a 2002/19/EK irányelv (hozzáférési irányelv) 8. cikkével összhangban;

i)	konzultáció a „112”-es segélyhívó számhoz való hatékony hozzáférésre vonatkozó intézkedéstervezetek tárgyában, a 2002/22/EK irányelv (egyetemes szolgáltatási irányelv) 26. cikkével összhangban;

j)	konzultáció a „116”-os hívószámok, különösen az eltűnt gyermekek felkutatására fenntartott 116-000-os segélyvonal hatékony bevezetésével kapcsolatos intézkedéstervezetek tárgyában, a 2002/22/EK irányelv (egyetemes szolgáltatási irányelv) 26. cikkével összhangban;

k)	segítségnyújtás a Bizottság számára a 2002/19/EK irányelv (hozzáférési irányelv) II. mellékletének frissítése tekintetében, a nevezett irányelv 9. cikkével összhangban;

l)	kérésre segítség nyújtása a nemzeti szabályozó hatóságok számára a számozási erőforrásokkal kapcsolatos csalás vagy a számozási erőforrások Közösségen belüli, különösen a határokon átnyúló szolgáltatások esetében való nem rendeltetésszerű felhasználásával kapcsolatos kérdésekben;

m)	vélemény nyilvánítása a határokon átnyúló üzleti szolgáltatások nyújtóira vonatkozó közös szabályok és követelmények kidolgozásának biztosítása érdekében;

n)	az elektronikus hírközlési szektor fejlődésének figyelemmel kísérése és jelentéskészítés, valamint éves jelentés közzététele az ágazat helyzetének alakulásáról.

(2)   A Testület a Bizottság indokolással ellátott kérésére egyhangú döntést hozhat az 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott szerepének teljesítése érdekében szükséges egyéb különleges feladatok vállalásáról.

(3)   A nemzeti szabályozó hatóságok és a Bizottság a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszik a Testület véleményét, ajánlását, útmutatását, tanácsát vagy a Testület által meghatározott, a szabályozással kapcsolatos legjobb gyakorlatot. A Testület – adott esetben – konzultálhat az érintett nemzeti versenyhatóságokkal, mielőtt véleményét eljuttatná a Bizottsághoz.

4. cikk

A Testület összetétele és szervezeti felépítése

(1)   A Testület a szabályozói tanácsból áll.

(2)   A szabályozói tanács tagállamonként egy-egy tagból áll, akik egyúttal a tagállamok mindegyikében létrehozott – az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások piaca napi működésének felügyeletéért elsődleges felelősséget viselő – nemzeti szabályozó hatóságok vezetői vagy kinevezett magas szintű képviselői.

Az e rendelettel rá ruházott feladatok ellátása során a Testület függetlenül jár el.

A szabályozói tanács tagjai nem kérhetnek, és nem fogadhatnak el semmilyen utasítást sem bármely kormány, sem a Bizottság, sem bármely köz- vagy magánjogi jogalany részéről.

A nemzeti szabályozó hatóságok tagállamonként egy póttagot jelölnek ki.

A Bizottság megfigyelői státusszal és ennek megfelelő szintű képviselettel rendelkezik.

(3)   Az Európai Gazdasági Térség (EGT) államainak és az Európai Unió tagjelölt államainak nemzeti szabályozó hatóságai megfigyelői státusszal – és ennek megfelelő szintű képviselettel – rendelkeznek. A Testület az üléseire más szakértőket és megfigyelőket is meghívhat.

(4)   A szabályozói tanács a Testület eljárási szabályzatának megfelelően tagjai közül elnököt és alelnökö(ke)t jelöl ki. Az elnökhelyettes hivatalból ellátja az elnök feladatait, ha az elnök nincs abban a helyzetben, hogy maga lássa el azokat. Az elnök és az alelnök(ök) megbízatása egy évre szól.

(5)   Az elnök – a szabályozói tanácsnak az elnök feladataival kapcsolatos szerepének sérelme nélkül – nem kérhet, és nem fogadhat el semmilyen utasítást sem bármely kormány, sem a Bizottság, sem bármely köz- vagy magánjogi jogalany részéről.

(6)   A szabályozói tanács üléseit az elnök hívja össze, és legalább évente négy alkalommal rendes ülésre kerül sor. Ezenkívül, az elnök kezdeményezésére, a Bizottság kérésére vagy a szabályozói tanács tagjai legalább egyharmadának kérésére soron kívüli ülést kell összehívni. Az ülés napirendjét az elnök határozza meg, és azt nyilvánosságra kell hozni.

(7)   A Testület munkáját szakértői munkacsoportokban lehet megszervezni.

(8)   A Bizottság meghívást kap a szabályozói tanács valamennyi plenáris ülésére.

(9)   A szabályozói tanács valamennyi tagjának kétharmados többségével jár el, kivéve, ha e rendelet, illetve a keretirányelv vagy a különös irányelvek másképpen írják elő. Minden tag, illetve póttag egy szavazattal rendelkezik. A Testület határozatait nyilvánosságra kell hozni, és azokban – az adott nemzeti szabályozó hatóság kérésére – jelezni kell, ha valamelyik nemzeti szabályozó hatóság fenntartással élt.

(10)   A Testület eljárási szabályzatát a szabályozói tanács állapítja meg és hozza nyilvánosságra. Az eljárási szabályzat részletesen meghatározza a szavazásra vonatkozó szabályokat, többek között azt, hogy egy tag milyen feltételek szerint járhat el egy másik tag nevében, milyen szabályok vonatkoznak a határozatképességre, valamint az ülésekről szóló értesítések határidejét. Az eljárási szabályzatnak ezenfelül biztosítania kell, hogy a szabályozói tanács tagjai minden ülés előtt kézhez kapják a teljes napirendet és a javaslattervezeteket annak érdekében, hogy a szavazás előtt lehetőségük legyen módosításokat javasolni. Az eljárási szabályzat többek között sürgősségi szavazási eljárásokat is megállapíthat.

(11)   A Testület számára a 6. cikkben említett Hivatal nyújt ügyviteli és szakmai támogató szolgáltatásokat.

5. cikk

A szabályozói tanács feladatai

(1)   A szabályozói tanács teljesíti a Testület 3. cikkben előírt feladatait, és meghozza a feladatainak ellátásával kapcsolatos valamennyi határozatot.

(2)   A szabályozói tanácsnak a tagállamok vagy szabályozó hatóságaik önkéntes hozzájárulását a 11. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összhangban előzetesen jóvá kell hagynia, az alábbiaknak megfelelően:

a)	egyhangúlag, ha valamennyi tagállam vagy nemzeti szabályozó hatóság a hozzájárulás mellett döntött;

b)	egyszerű többséggel, ha több tagállam vagy nemzeti szabályozó hatóság egyhangúlag cselekedve a hozzájárulás mellett döntött.

(3)   A szabályozói tanács a 22. cikkel összhangban a Testület nevében elfogadja a Testület irataihoz való hozzáférésre vonatkozó külön rendelkezéseket.

(4)   A szabályozói tanács az érdekelt felekkel az 17. cikkel összhangban folytatott konzultációt követően elfogadja a Testület éves programját, a program tárgyát képező évet megelőző év végéig. A szabályozói tanács a munkaprogramot minden évben közvetlenül az elfogadása után továbbítja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(5)   A szabályozói tanács elfogadja, majd az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Számvevőszéknek legkésőbb minden évben június 15-ig továbbítja a Testület tevékenységéről szóló éves jelentést. Az Európai Parlament a szabályozói tanács elnökét felkérheti arra, hogy tájékoztassa a Testület tevékenységeivel kapcsolatos lényeges ügyekről.

6. cikk

A Hivatal

(1)   A Hivatal, mint jogi személyiséggel rendelkező közösségi szerv, a költségvetési rendelet 185. cikkének értelmében létrejön. A Hivatalra alkalmazni kell a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 47. pontját.

(2)   A Hivatal a szabályozói tanács irányítása alatt különösen az alábbi feladatokat látja el:

—	szakmai és ügyviteli támogató szolgáltatásokat nyújt a Testület számára,

—	tájékoztatásokat gyűjt a nemzeti szabályozó hatóságoktól, valamint információkat cserél és továbbít a 2. cikk a) pontjában és a 3. cikkben előírt szerepével és feladataival összefüggésben,

—	a 2. cikk a) pontja értelmében terjeszti a szabályozással kapcsolatos helyes gyakorlatokat a nemzeti szabályozó hatóságok körében,

—	segítséget nyújt az elnöknek a szabályozói tanács munkájának előkészítésében,

—	a szabályozói tanács kérésére felállítja a szakértői munkacsoportokat és támogatást nyújt zökkenőmentes működésükhöz.

(3)   A Hivatalt a következők alkotják:

a)	az irányítóbizottság;

b)	az igazgatási vezető.

(4)   A Hivatalt valamennyi tagállamban az a legteljesebb jogképesség illeti meg, amellyel a nemzeti jog szerint jogi személy rendelkezhet. A Hivatal jogosult különösen ingó és ingatlan vagyont szerezni, illetőleg azt elidegeníteni, valamint bírósági eljárásban félként részt venni.

(5)   A Hivatal irányítását az igazgatási vezető végzi, feladatainak elvégzéséhez szükséges, szigorúan korlátozott számú alkalmazottal. Az alkalmazottak számára az irányítóbizottság és az igazgatási vezető tesz javaslatot a 11. cikkel összhangban. Az alkalmazottak számát kizárólag az irányítóbizottság egyhangú jóváhagyásával lehet növelni.

7. cikk

Irányítóbizottság

(1)   Az irányítóbizottság a Bizottság egy képviselőjén kívül tagállamonként egy-egy tagból áll, akik egyúttal a tagállamok mindegyikében létrehozott, az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások piaca napi működésének felügyeletéért elsődleges felelősséget viselő független nemzeti szabályozó hatóságok vezetői vagy kinevezett magas szintű képviselői.

Minden tag egy szavazattal rendelkezik.

Az irányítóbizottságra a 4. cikk rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2)   Az igazgatási vezetőt az irányítóbizottság nevezi ki. Az igazgatásivezető-jelölt nem vesz részt e határozat előkészítésében, illetve az arról szóló szavazásban.

(3)   Az irányítóbizottság iránymutatást ad az igazgatási vezetőnek feladatai végrehajtásához.

(4)   Az alkalmazottakat az irányítóbizottság nevezi ki.

(5)   Az irányítóbizottság segíti a szakértői munkacsoportok munkáját.

8. cikk

Az igazgatási vezető

(1)   Az igazgatási vezető elszámolni tartozik az irányítóbizottság felé. Az igazgatási vezető feladatai ellátása körében semmilyen módon nem kérhet, és nem fogadhat el semmilyen utasítást sem tagállamtól, sem nemzeti szabályozó hatóságtól, sem a Bizottságtól, sem harmadik féltől.

(2)   Az igazgatási vezetőt – az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési hálózatok és szolgáltatások terén elért érdemei, valamint képességei és tapasztalata alapján – az irányítóbizottság nevezi ki, nyílt versenyvizsgát követően. Kinevezése előtt az irányítóbizottság által kiválasztott jelölt alkalmasságával kapcsolatban az Európai Parlament nem kötelező erejű véleményt nyilváníthat. E célból a jelöltet felkérik, hogy tegyen nyilatkozatot az Európai Parlament illetékes bizottsága előtt, és válaszoljon a képviselők által feltett kérdésekre.

(3)   Az igazgatási vezető megbízatása három évre szól.

(4)   Az irányítóbizottság – az elnök által készített értékelő jelentés figyelembevételével, és kizárólag akkor, ha ezt a Testület feladatai és a vele szemben támasztott követelmények indokolják – az igazgatási vezető megbízatását egyetlen alkalommal, legfeljebb további három évre megújíthatja.

Ha az irányítóbizottságnak szándékában áll megújítani az igazgatási vezető megbízatását, erről tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet.

Ha megbízatását nem újították meg, az igazgatási vezető mindaddig hivatalban marad, amíg utódját ki nem nevezik.

9. cikk

Az igazgatási vezető feladatai

(1)   Az igazgatási vezető felelős a Hivatal vezetéséért.

(2)   Az igazgatási vezető részt vesz a szabályozói tanács, az irányítóbizottság és a szakértői munkacsoportok programjának előkészítésében. Az igazgatási vezető részt vesz – szavazati jog nélkül – a Testület szabályozói tanácsa és az irányítóbizottság munkájában.

(3)   Az irányítóbizottság minden évben az igazgatási vezető segítségével elkészíti a Hivatal következő évi munkaprogramjának tervezetét. A munkaprogram-tervezetet az adott év június 30-ig az irányítóbizottság elé terjesztik, és azt az irányítóbizottság az adott év szeptember 30-ig elfogadja, az Európai Parlament és a Tanács (a továbbiakban együttesen: a költségvetési hatóság) támogatásra vonatkozó későbbi határozatának sérelme nélkül.

(4)   Az igazgatási vezető – a szabályozói tanács iránymutatásával – ellenőrzi a Hivatal éves munkaprogramjának végrehajtását.

(5)   Az igazgatási vezető az irányítóbizottság felügyelete alatt megfelelő intézkedésekkel – különösen belső ügyviteli utasítások elfogadásával és közlemények közzétételével – gondoskodik arról, hogy a Hivatal e rendelettel összhangban működjék.

(6)   Az igazgatási vezető a 13. cikk értelmében az irányítóbizottság felügyelete alatt végrehajtja a Hivatal költségvetését.

(7)   Az igazgatási vezető minden évben részt vesz a Testület tevékenységéről szóló, az 5. cikk (5) bekezdésében említett éves jelentés tervezetének elkészítésében.

10. cikk

Személyzet

(1)   A Hivatal alkalmazottaira – az igazgatási vezetőt is beleértve – a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelettel (16) megállapított, az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata, az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek, valamint az Európai Közösségek intézményei által az említett szabályzat, illetve feltételek alkalmazása céljából közösen elfogadott szabályok alkalmazandók.

(2)   Az irányítóbizottság – a Bizottsággal egyetértésben, az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata 110. cikkében foglaltaknak megfelelően – elfogadja a szükséges végrehajtó intézkedéseket.

(3)   Az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata által a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott hatáskört, valamint az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek által a szerződéskötésre jogosult hatóságra ruházott hatáskört az irányítóbizottság alelnöke gyakorolja.

(4)   Az irányítóbizottság elfogadhat olyan rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy ideiglenesen, legfeljebb hároméves időszakra kirendelt tagállami szakértőket alkalmazzanak a Hivatalnál.

III. FEJEZET

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

11. cikk

A Hivatal költségvetése

(1)   A Hivatal bevételei és forrásai különösen a következőkből állnak:

a)	az Európai Unió általános költségvetésének megfelelő fejezeteiben (a Bizottságra vonatozó szakaszban) szóló, előirányzott közösségi támogatás, a költségvetési hatóság döntésének és a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 47. pontjának megfelelően;

b)

a tagállamok vagy nemzeti szabályozó hatóságaik önkéntes pénzügyi hozzájárulásai, az 5. cikk (2) bekezdése alapján. Ezeket a hozzájárulásokat az operatív kiadások bizonyos tételeinek finanszírozására lehet használni a Hivatal és a tagállamok vagy a nemzeti szabályozó hatóságok között az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (17) 19. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében megkötendő megállapodás alapján. Minden tagállam biztosítja, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok rendelkezzenek a Hivatal működésében való részvételhez szükséges megfelelő pénzügyi forrásokkal. Az Európai Unió általános költségvetése előzetes tervezetének megállapítása előtt a Hivatal időben megfelelő és részletes dokumentumokat terjeszt a költségvetési hatóság elé az e cikk értelmében célhoz kötött bevételeivel kapcsolatban.

(2)   A Hivatal kiadásai személyzeti, igazgatási, infrastrukturális és működési költségekből állnak.

(3)   A bevételeknek és kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük.

(4)   Az összes bevételről és kiadásról pénzügyi évenként, amely a naptári évvel azonos, előzetes becslést kell készíteni, majd a becsült összegeket a költségvetésében fel kell tüntetni.

(5)   A Hivatal szervezeti és pénzügyi felépítését öt évvel a Hivatal létrehozását követően felül kell vizsgálni.

12. cikk

A költségvetés megállapítása

(1)   Az irányítóbizottság az igazgatási vezető segítségével minden évben legkésőbb február 15-ig az előzetes munkaköri jegyzékkel együtt elkészíti a következő pénzügyi évre előirányzott kiadásokat magában foglaló előzetes költségvetés-tervezetet. A tervezet alapján az irányítóbizottság minden évben becslést készít a Hivatal következő pénzügyi évre várható bevételeiről és kiadásairól. Ezt a – létszámtervet is magában foglaló – becslést az irányítóbizottság legkésőbb március 31-ig a Bizottság elé terjeszti.

(2)   Az előirányzatot a Bizottság az Európai Unió előzetes általános költségvetési tervezetével együtt megküldi a költségvetési hatóságnak.

(3)   A becslés alapján a Bizottság a létszámterv céljára általa szükségesnek tekintett előirányzatokat beilleszti az Európai Unió általános költségvetésének előzetes tervezetébe, és javaslatot tesz a támogatás összegére.

(4)   A költségvetési hatóság elfogadja a Hivatal létszámtervét.

(5)   A Hivatal költségvetését az irányítóbizottság állítja össze. Véglegesnek attól fogva tekintendő, hogy az Európai Unió általános költségvetését véglegesen elfogadták. A költségvetést szükség esetén eszerint ki kell igazítani.

(6)   Az irányítóbizottság haladéktalanul értesíti a költségvetési hatóságot, ha olyan projekt megvalósítása áll szándékában, amely jelentős pénzügyi kihatással van költségvetésének finanszírozására, különösen pedig akkor, ha ingatlannal – például épületek bérbe vagy tulajdonbavételével – kapcsolatos projektről van szó. Minderről tájékoztatja a Bizottságot. Ha a költségvetési hatóság bármely ága véleményt kíván kibocsátani, az ingatlanprojektről szóló tájékoztatás átvételétől számítva két héten belül értesíti az irányítóbizottságot erről a szándékáról. Válasz hiányában az irányítóbizottság lebonyolíthatja a tervezett ügyletet.

13. cikk

A költségvetés végrehajtása és ellenőrzése

(1)   Az igazgatási vezető ellátja az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatait, és az irányítóbizottság felügyelete alatt végrehajtja a Hivatal költségvetését.

(2)   Az irányítóbizottság éves tevékenységi jelentést készít a Hivatal számára egy megbízhatósági nyilatkozat kíséretében. Ezeket a dokumentumokat közzé kell tenni.

(3)   A Hivatal számvitelért felelős tisztviselője minden pénzügyi év lezárulta után legkésőbb március 1-jéig megküldi a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek az előzetes beszámolót, valamint az adott pénzügyi év költségvetési és pénzügyi gazdálkodásáról szóló jelentést. A Hivatal számvitelért felelős tisztviselője legkésőbb a következő év március 31-ig az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is megküldi a költségvetési és a pénzügyi gazdálkodásról szóló jelentést. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője ezután az intézmények és a decentralizált szervek előzetes elszámolásait konszolidálja az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 128. cikkével összhangban.

(4)   A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője minden pénzügyi év lezárulta után legkésőbb március 31-ig megküldi a Számvevőszéknek a Hivatal előzetes beszámolóját, valamint az adott pénzügyi év költségvetési és pénzügyi gazdálkodásáról szóló jelentést. A pénzügyi év költségvetési és pénzügyi gazdálkodására vonatkozó jelentést az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz is el kell juttatni.

(5)   Az igazgatási vezető, miután beérkeztek hozzá a Hivatal előzetes beszámolójára vonatkozó, a Számvevőszék által az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 129. cikkében foglaltakkal összhangban tett észrevételek, saját hatáskörében összeállítja, majd véleményezésre az irányítóbizottság elé terjeszti a Hivatal végleges beszámolóját.

(6)   Az irányítóbizottság véleményt nyilvánít a Hivatal végleges beszámolójáról.

(7)   Az igazgatási vezető a pénzügyi év lezárulta után legkésőbb július 1-jéig eljuttatja a szóban forgó végleges beszámolót, valamint az irányítóbizottság véleményét az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Számvevőszékhez.

(8)   A végleges beszámolót közzé kell tenni.

(9)   Az irányítóbizottság legkésőbb október 15-ig választ küld a Számvevőszéknek annak észrevételeire. Az irányítóbizottság e válaszról másolatot küld az Európai Parlamentnek és a Bizottságnak.

(10)   Az irányítóbizottság az Európai Parlamentnek – ez utóbbi kérésére, összhangban az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 146. cikkének (3) bekezdésében foglaltakkal – minden olyan tájékoztatást megad, amely szükséges a szóban forgó pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárás zavartalan alkalmazásához.

(11)   Az Európai Parlament – a Tanács minősített többséggel hozott ajánlása alapján – legkésőbb az N + 2. év május 15-éig dönt az irányítóbizottságnak az N. pénzügyi év költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítéséről.

14. cikk

Belső ellenőrzési rendszerek

A Bizottság belső pénzügyi ellenőre felelős a Hivatal könyvvizsgálatáért.

15. cikk

Pénzügyi szabályok

A Hivatalra a 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet vonatkozik. A Hivatalra vonatkozó további pénzügyi szabályokat a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az irányítóbizottság fogadja el. A szóban forgó szabályok eltérhetnek a 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelettől, ha a Hivatal sajátos működési igényei úgy kívánják, ehhez azonban a Bizottság előzetes hozzájárulására van szükség.

16. cikk

Csalás elleni intézkedések

(1)   Csalás, vesztegetés és egyéb jogellenes cselekmények elleni fellépés céljából az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (18) előírásai megszorítás nélkül alkalmazandók.

(2)   A Hivatal köteles csatlakozni az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága között létrejött, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz (19), és haladéktalanul meghozni az Ügynökség egész személyzetére vonatkozó megfelelő rendelkezéseket.

(3)   A finanszírozási határozatokban és a megállapodásokban, valamint a belőlük következő végrehajtási aktusokban kifejezetten ki kell kötni, hogy a Számvevőszék és az OLAF szükség esetén helyszíni ellenőrzésnek vetheti alá a Hivatal által kifizetett pénzösszegek kedvezményezettjeit, valamint az említett pénzösszegek odaítéléséért felelős alkalmazottakat.

IV. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

17. cikk

Konzultáció

Adott esetben a Testület – véleményeinek, a szabályozással kapcsolatos legjobb gyakorlatainak és jelentéseinek elfogadását megelőzően – konzultál az érdekelt felekkel és lehetőséget ad nekik észrevételeik ésszerű határidőn belüli közlésére. A Testület a 20. cikk sérelme nélkül nyilvánosságra hozza a konzultációs eljárás eredményeit.

18. cikk

Átláthatóság és elszámoltathatóság

A Testület és a Hivatal tevékenységeit nagyfokú átláthatóság mellett folytatja. A Testület és a Hivatal gondoskodik arról, hogy a nyilvánosság és bármely érdekelt fél tárgyilagos, megbízható és könnyen hozzáférhető tájékoztatást kapjon, különösen munkájuk eredményeivel kapcsolatban.

19. cikk

A Testület és a Hivatal tájékoztatása

A Bizottság és a nemzeti szabályozó hatóságok a Testület és a Hivatal rendelkezésére bocsátják a feladataik elvégzése érdekében általuk kért információkat. Ezeket az információkat a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 5. cikkében megállapított szabályoknak megfelelően kell kezelni.

20. cikk

Titoktartás

A 22. cikkre is figyelemmel sem a Testület, sem a Hivatal nem hozza nyilvánosságra és nem adja tovább harmadik felek részére az általa feldolgozott vagy hozzá beérkezett olyan információkat, amelyeknek bizalmas kezelését kérték.

A szabályozói tanács és az irányítóbizottság tagjaira, az igazgatási vezetőre, a külső szakértőkre (a szakértői munkacsoportok szakértőit is ideértve) és a Hivatal alkalmazottaira feladataik megszűntét követően is vonatkoznak a Szerződés 287. cikke szerinti titoktartási előírások.

A Testület és a Hivatal belső eljárási szabályzatában meghatározza az (1) és (2) bekezdésben említett titoktartási szabályok végrehajtására vonatkozó gyakorlati intézkedéseket.

21. cikk

Érdekeltségi nyilatkozat

A szabályozói tanács és az irányítóbizottság tagjai, az igazgatási vezető és a Hivatal alkalmazottai kötelesek évente kötelezettségvállalási nyilatkozatot és érdekeltségi nyilatkozatot tenni, amelyben kijelentik, hogy semmilyen közvetett vagy közvetlen érdekeltségük nincsen, amely alapján függetlenségükkel kapcsolatban kétségek vetődhetnének fel. Ezeket a nyilatkozatokat írásban kell megtenni. A szabályozói tanács és az irányítóbizottság tagjai, valamint az igazgatási vezető által tett érdekeltségi nyilatkozatokat nyilvánosságra hozzák.

22. cikk

Hozzáférés az iratokhoz

(1)   Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (20) a Testület és a Hivatal birtokában lévő dokumentumokra alkalmazni kell.

(2)   A szabályozói tanács és az irányítóbizottság a Testület, illetve a Hivatal tényleges működésének kezdetétől számítva hat hónapon belül gyakorlati intézkedéseket fogad el az 1049/2001/EK rendelet alkalmazására.

(3)   Az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke értelmében hozott határozatok tárgyában panasz nyújtható be az ombudsmanhoz vagy eljárás indítható az Európai Közösségek Bírósága előtt, a Szerződés 195., illetve 230. cikkében megállapított feltételekkel összhangban.

23. cikk

Kiváltságok és mentességek

A Hivatalra és alkalmazottaira alkalmazni kell az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet.

24. cikk

A Hivatal felelőssége

(1)   Szerződésen kívüli felelősség felmerülése esetén a Hivatal – a tagállamok jogában meglévő közös általános jogelveknek megfelelően – megtéríti az általa okozott, illetőleg az alkalmazottai által feladataik ellátása során okozott összes kárt. Az ilyen károk megtérítésével kapcsolatos jogviták az Európai Közösségek Bíróságának joghatósága alá tartoznak.

(2)   A Hivatal alkalmazottainak a Hivatallal szembeni személyes pénzügyi és fegyelmi felelőssége tekintetében a Hivatal munkatársaira alkalmazandó vonatkozó rendelkezések az irányadók.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

25. cikk

Értékelés és felülvizsgálat

A tényleges működés kezdetétől számított három éven belül a Bizottság értékelő jelentést tesz közzé a Testület és a Hivatal működésének eredményeként szerzett tapasztalatokról. Az értékelés kiterjed a Testület és a Hivatal által elért eredményekre és munkamódszereikre, összevetve azokat céljaikkal, megbízatásukkal és az e rendeletben és éves munkaprogramjukban meghatározott feladataikkal. Az értékelő jelentés figyelembe veszi a nemzeti és közösségi szinten érdekelt felek álláspontját és azt a Tanács és az Európai Parlament elé kell terjeszteni. Az Európai Parlament véleményt készít az értékelő jelentésről.

26. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

---

(1)  HL C 224., 2008.8.30., 50. o.

(2)  HL C 257., 2008.10.9., 51. o.

(3)  Az Európai Parlament 2008. szeptember 24-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), a Tanács 2009. február 16-i közös álláspontja (HL C 75. E, 2009.3.31., 67. o.), az Európai Parlament 2009. május 6-i álláspontja és a Tanács 2009. október 26-i határozata.

(4)  HL L 108., 2002.4.24., 33. o.

(5)  HL L 108., 2002.4.24., 7. o.

(6)  HL L 108., 2002.4.24., 21. o.

(7)  HL L 108., 2002.4.24., 51. o.

(8)  HL L 201., 2002.7.31., 37. o.

(9)  HL L 171., 2007.6.29., 32. o.

(10)  HL L 200., 2002.7.30., 38. o.

(11)  HL L 108., 2002.4.24., 1. o.

(12)  HL L 198., 2002.7.27., 49. o.

(13)  HL L 202., 1997.7.30., 60. o.

(14)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(15)  HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

(16)  HL L 56., 1968.3.4., 1. o.

(17)  HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

(18)  HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

(19)  HL L 136., 1999.5.31., 15. o.

(20)  HL L 145., 2001.5.31., 43. o.

---