1

Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) az Európai Unió Hivatalos Lapjának2017. április 15‑i kiegészítésében (HL 2017. S 075–144229) EASA.2017.HVP.08. referenciaszámon közzétett, 2017. április 5‑i hirdetményében (a továbbiakban: közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény) informatikai alkalmazás‑ és infrastruktúrakezelési, kölni (Németország) szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési eljárást indított.

2

A közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény informatikai alkalmazás‑ és infrastruktúrakezelési szolgáltatásokról szóló, egy vagy több keretszerződés megkötését célozta. A keretszerződések rangsorolási rendszert hoztak létre. Ily módon az EASA a megrendeléseit először az első helyre rangsorolt, majd a második helyre rangsorolt, végül a harmadik helyre rangsorolt gazdasági szereplőnek küldi meg.

3

2017. május 31‑én a felperesek, a TRASYS International EEIG (a továbbiakban: Trasys) európai gazdasági érdekcsoport és az Axianseu – Digital Solutions SA (korábban Novabase IMS – Infrastructures and Management Services SA) portugál jog alapján bejegyzett társaság a Trasys által vezetett konzorcium formájában közös ajánlatot nyújtottak be. A közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény keretében hét másik ajánlattevő tett ajánlatot.

4

Az ajánlattételi dokumentáció kimondta, hogy a keretszerződést az összességében legelőnyösebb ajánlatnak ítélik oda a legelőnyösebb ár‑érték arány elve alapján, a benyújtott ajánlatok értékelésekor a műszaki minőség és az ár egyaránt 50%‑ban történő figyelembevételével, azzal a feltétellel, hogy a nyertes ajánlattevő vagy ajánlattevők eleget tesznek bizonyos minimumkövetelményeknek az alkalmasság, a kizáró körülmények, a teljesítőképesség és az ajánlat megfelelősége tekintetében.

5

A beérkezett ajánlatok elemzése keretében a különböző ajánlattevők árainak összehasonlítása alapján az EASA 2017. július 13‑án négy ajánlattevőtől (Atos, Icarus, e‑KARE és UniSystems) többek között az általuk ajánlott, nyilvánvalóan kirívóan alacsony árak indokolását kérte. Az indokolás iránti felhívásra az ezen ajánlattevők által adott válaszokat követően az EASA 2017. augusztus 18‑án kiegészítő információkat kért minden olyan érintett ajánlattevőtől, amely elküldte a válaszát. A felpereseket nem tájékoztatták e levelezésről.

6

Az EASA 2017. augusztus 28‑i határozatával (a továbbiakban: megtámadott határozat) elutasította a felperesek konzorciuma által az EASA.2017.HVP.08. sz. ajánlati felhívás keretében benyújtott ajánlatot, és a keretszerződést a rangsorolási rendszerben a következő három ajánlattevőnek ítélte: az első helyre rangsorolt Icarusnak, a második helyre rangsorolt Atosnak, és a harmadik helyre rangsorolt UniSystemsnek.

7

2017. augusztus 28‑i levelében az EASA arról tájékoztatta a Trasyst, hogy a felperesek által alkotott, ötödik helyre rangsorolt konzorcium ajánlatának értékelése alapján nem lehetett arra a következtetésre jutni, hogy ez az ajánlat összességében a legelőnyösebb. Az e levélben szereplő, az első nyertes ajánlattevőt és a felperesek konzorciumát összehasonlító táblázatából ugyanis kitűnik, hogy az első nyertes ajánlattevő „műszaki pontszáma” 82, míg a felpereseké 91, ami 41 „súlyozott műszaki pontszámot” eredményez az első nyertes ajánlattevő számára és 45,5 pontot a felperesek számára. A „súlyozott pénzügyi pontszám” az első nyertes ajánlattevő esetében 48,8, a felperesek esetében pedig csak 29,64, ami 89,80 „összpontszámot” eredményez az első ajánlattevő számára, míg a felperesek számára 75,14 pontot. Az EASA felajánlotta a Trasysnak a lehetőséget, hogy igény szerint további információkat kérjen.

8

2017. augusztus 31‑i levelében a Trasys az EASA‑tól azt kérte, hogy bocsássa rendelkezésére a részletes értékelő jelentést.

9

2017. szeptember 1‑jén az EASA megküldte a felpereseknek a nyertes ajánlattevők nevét és rangsorát, valamint az értékelő bizottság jelentésének kivonatát, amely egy olyan táblázatból állt, amely a műszaki értékelés tekintetében hasonlítja össze az első nyertes ajánlattevő és a felperesek konzorciumának pontszámait.

10

2017. szeptember 6‑i levelükben a felperesek vitatták a közbeszerzési eljárás eredményét. A felperesek többek között azt kérték az EASA‑tól, hogy függessze fel a keretszerződés aláírását, és az odaítélés tekintetében biztosítson számukra hozzáférést valamely indokolással ellátott határozathoz, és adott esetben az ajánlatok értékeléséről szóló jelentéshez. A felperesek azt állították, hogy a nyertes ajánlattevők árai kétségtelenül kirívóan alacsonyak, különösen arra a tényre figyelemmel, hogy a szolgáltatásokat Kölnben kell teljesíteni.

11

2017. szeptember 15‑i levelében az EASA azt jelezte a felpereseknek, hogy megtagadja a keretszerződés aláírásának felfüggesztését és arra hivatkozott, hogy az értékelési eljárás során bekérte többek között a három nyertes ajánlattevőtől az ajánlott árak részletes adatait, és ezeket az adatokat az értékelő bizottság megfelelőnek tekintette. Az EASA e levélhez néhány szövegrész kitakarásával csatolta a három nyertes ajánlattevő műszaki értékelési táblázatát.

12

Ugyanezen a napon a Trasys 1633/2017/MDC. számon nyilvántartásba vett panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz.

13

2017. szeptember 25‑én a felperesek konzorciuma – a szerződés aláírásának felfüggesztése iránti kérelmét az ítélkezési gyakorlatban megállapított indokolási kötelezettség követelményeire hivatkozással, valamint a kirívóan alacsony árakkal kapcsolatos, legalább két ajánlattevő vonatkozásában fennálló kételyeinek pontosításával megismételve – az EASA‑tól azon dokumentumok megküldését kérte, amelyekben az EASA kérdéseket intézett az ajánlattevőkhöz, illetve az ez utóbbiak által adott válaszok, valamint azon okfejtést tartalmazó dokumentum megküldését kérte, amely alapján az EASA elfogadta a megkérdezett ajánlattevők által előterjesztett igazolásokat.

14

2017. október 17‑én az EASA megküldte a felpereseknek a megtámadott határozatot, az értékelő jelentést és azon küldeményeket, amelyekben felvilágosítást kért az ajánlattevőktől. E dokumentumokban olyan elemeket tartalmazó hosszabb részeket takartak ki, amelyek hozzáférhetővé tétele az EASA megítélése szerint sértheti az érintett ajánlattevők magánéletét vagy jogos kereskedelmi érdekeit. Az igazolás iránti kérelmekre adott válaszokkal kapcsolatban az EASA kifejtette a felpereseknek, hogy egy dokumentum potenciálisan bizalmas jellegével kapcsolatban felmerülő kétely esetén köteles az érintett ajánlattevők beleegyezését kérni.

15

2017. október 30‑én a felperesek a Törvényszék Hivatalához benyújtott keresetlevelükben előterjesztették a jelen keresetet.

16

2017. november 7‑én, miután levélváltás történt az ajánlatkérő szerv kirívóan alacsony árak igazolására irányuló felhívása által érintett négy ajánlattevővel, nevezetesen az Atosszal, az e‑Kare‑rel, az Icarusszal és az UniSystemsszel, amelyek üzleti titokra és személyes adatokra hivatkoztak, az EASA arról tájékoztatta a felpereseket, hogy megtagadja tőlük a kért dokumentumok megküldését.

17

Az ombudsman a Trasys hozzá címzett panaszát követő kérelmére az EASA 2017. december 4‑i levelében további információkat nyújtott, jelezve, hogy az értékelési eljárás során kételyek merültek fel négy ajánlattevő által ajánlott, olyan kirívóan alacsony árak kérdését illetően, mint például bizonyos speciális profilok esetében az egyenértékű szolgáltatás jelenlegi piaci árainál lényegesen alacsonyabb napidíjak, és hogy az ezen ajánlattevőket érintő ezen kérdés tisztázására két levélváltás történt. Az EASA kifejtette az ombudsmannak, hogy a feltett konkrét kérdéseken kívül annak bizonyítását kérte az ajánlattevőktől, hogy áraik összhangban vannak az alkalmazandó környezetvédelmi, szociális és munkaügyi jogszabályokkal, és hogy a szolgáltatásokat az ajánlatokban foglaltaknak megfelelő árakon teljesítik. Az EASA azt is megemlítette, hogy valamennyi ajánlattevő válaszolt, és bizonyítékként – többek között – fizetési bizonylatokat, számlákat és hasonló környezetben nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó szerződéseket szolgáltatott. Egyébiránt valamennyi ajánlattevő megerősítette, hogy a szerződés teljes időtartama alatt betartja a nemzeti munkajogi és társadalombiztosítási előírásokat, és az EASA számára bizonyítékként számításokat szolgáltatott, amelyeket az EASA egy bizalmas mellékletben benyújtott az ombudsmannak. Az EASA kifejtette, hogy az értékelő bizottság az ajánlattevők által tett nyilatkozatok, valamint a nyilatkozatok alátámasztására benyújtott dokumentáció és költségszámítási képletek figyelembevételével fogadta el a pénzügyi ajánlatokban szereplő árakat, mivel nem volt olyan kellően jelentős tényező, vagy olyan bizonyíték, amely alapján az első három helyre rangsorolt ajánlatot el lehetett volna utasítani. Az EASA azt is megemlítette, hogy gondosan mérlegelte a Trasys 2017. szeptember 6‑i levelét, azonban arra a következtetésre jutott, hogy az vélelmeken alapul, és nem nyújt elegendő bizonyítékot.

18

Az ombudsmannal folytatott levelezésében az EASA arra hivatkozott, hogy a felpereseknek a kért teljes dokumentációt eljuttatta. Az EASA ugyanakkor arról nem tájékoztatta az ombudsmant, hogy a felpereseknek megküldött dokumentumok nem tartalmazták az EASA által a kirívóan alacsony árak lehetőségét illetően elvégzett vizsgálat részleteit, sem pedig arról, hogy e dokumentumokat azok bizalmas jellege miatt kitakarták.

19

Ezzel egyidejűleg egy bizalmas mellékletben az EASA az ombudsmannak bizonyítékként bizalmas dokumentumokat csatolt.

20

2018. február 4‑i levelében az EASA tájékoztatta az ombudsmant a Törvényszék előtti perfüggőségről. Az ombudsman mindazonáltal határozatot hozott, azzal érvelve, hogy a Törvényszék előtti kereset tárgya nem azonos a Trasys panaszának tárgyával, amely arra szorítkozott, hogy az EASA‑tól a nyertes ajánlattevők ajánlatainak a nemzeti és az európai uniós munkajoggal való összeegyeztethetősége tekintetében megfelelőbb választ kérjen. Ebben az összefüggésben az ombudsman 2018. június 1‑jén annak megállapításával zárta le az eljárást, hogy az ügy rendeződött, mivel az EASA az első válaszait a Trasys részére történő alapos, megfelelő és teljesebb válaszadással kiigazította.

21

A felperesek a Törvényszék Hivatalához 2017. október 30‑án benyújtott keresetlevelükkel előterjesztették a jelen keresetet.

22

Az EASA 2018. március 19‑én nyújtotta be ellenkérelmét a Törvényszék Hivatalához.

23

A Törvényszék az eljárási szabályzata 103. cikkének (1) bekezdése alapján 2018. november 22‑i végzésével elrendelte, hogy az EASA nyújtsa be az értékelő bizottsági jelentés teljes, bizalmas változatát, az árak igazolására irányuló kérelmeket és e kérelmekre küldött válaszleveleket. A Törvényszék azt is jelezte, hogy e dokumentumokat a többi féllel ebben a szakaszban nem közli. Az EASA a kért dokumentumokat az előírt határidőn belül benyújtotta.

24

A Törvényszék a 2019. április 11‑i tárgyaláson meghallgatta a felek szóbeli előadásait, valamint a felek válaszait az általa a tárgyaláson feltett szóbeli kérdésekre és a tárgyalást megelőzően pervezető intézkedés keretében feltett kérdésekre.

25

A tárgyalást követően a Törvényszék határidőt állapított meg a felek számára arra, hogy azok megtárgyalhassanak egy olyan megállapodást, amely lezárhatja az eljárást. Az EASA 2019. május 2‑én arról tájékoztatta a Törvényszéket, hogy a felek nem jutottak megállapodásra az előírt határidőn belül, ami az eljárás szóbeli szakaszának lezárásához vezetett.

26

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

27

Az EASA azt kéri, hogy a Törvényszék:

28

A felperesek egyetlen jogalapra hivatkoznak, amelyet a megtámadott határozat egyik lényeges szempontjára vonatkozó indokolás elégtelenségére alapítanak. Így azt kifogásolják, hogy az EASA nem pontosította a jogilag megkövetelt módon azokat az indokokat, amelyek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a három nyertes ajánlattevő által ajánlott árak nem voltak kirívóan alacsonyak. E tekintetben a felperesek különösen nyilvános statisztikákra, valamint a nyertes ajánlattevők és a saját műszaki pontszámaik összehasonlítására hivatkoznak.

29

Az EASA arra hivatkozik, hogy a kereset elfogadhatatlan annyiban, amennyiben „azon hallgatólagos határozat ellen irányul, hogy a keretszerződéseket nem ítéli oda a felpereseknek”. Azt feltételezve ugyanis, hogy a Törvényszék úgy dönt, hogy a megtámadott határozatot az indokolás elégtelensége miatt megsemmisíti annyiban, amennyiben az a keretszerződéseket a három nyertes ajánlattevőnek ítéli oda, az EASA lesz köteles az EUMSZ 266. cikk alapján az ezen ítéletben foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket megtenni. A Törvényszék nem helyettesítheti saját értékelésével az EASA értékelését, előírva számára a keretszerződések egyikének a felperesek számára való odaítélését.

30

E kifogást el kell utasítani. A keresetlevélből az tűnik ki, hogy kereseti kérelmükben a felperesek nem azt kérik, hogy a szerződést nekik ítéljék oda, hanem csupán azt, hogy a Törvényszék semmisítse meg a megtámadott határozatot, amely e szerződést három másik ajánlattevőnek, tehát hallgatólagosan nem a felpereseknek ítéli oda.

31

Nem vitatott, hogy a felpereseknek tényleges érdeke fűződik ahhoz, hogy elérjék a megtámadott határozat megsemmisítését. Már megállapításra került ugyanis, hogy az elutasított ajánlatot tevő ajánlattevőknek érdekük fűződik az odaítélő határozat megsemmisítéséhez az EUMSZ 266. cikkből következő azon kötelezettség értelmében, hogy megfelelően helyreállítsák a helyzetüket, ami adott esetben megnyilvánulhat az elszenvedett kárért nyújtott megfelelő anyagi kompenzációban (lásd ebben az értelemben: 2015. október 29‑iDirect Way és Direct Way Worldwide kontra Parlament ítélet, T‑126/13, EU:T:2015:819, 44. pont).

32

A jelen ügy körülményei között meg kell jegyezni, hogy a megtámadott határozat – amely mellékletként tartalmazza az értékelő jelentést – egyrészt a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés rangsor szerinti három ajánlattevőnek való odaítélésére vonatkozó részből áll, másrészt hallgatólagosan, ám szükségszerűen tartalmazza azt a részt, amely a felperesek konzorciuma ajánlatának elutasítására vonatkozik, amely konzorciumot az ajánlatok értékelését követően nem sorolták az első három közé, de amely ezen értékelés minden egyes szakaszában szerepel. E két rész valójában egy és ugyanazon határozatnak minősül (lásd ebben az értelemben: 2016. február 4‑iPRIMA kontra Bizottság ítélet, T‑722/14, nem tették közzé, EU:T:2016:61, 16. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

33

Következésképpen meg kell állapítani, hogy a kereset tárgya a megtámadott határozat annyiban történő megsemmisítése, amennyiben az a vitatott szerződést a felperesektől eltérő három másik ajánlattevőnek ítéli oda, és ezzel elutasítja az felperesek által az e szerződés tekintetében benyújtott ajánlatot. Az EASA által felhozott elfogadhatatlansági kifogást tehát el kell utasítani.

34

Elöljáróban meg kell állapítani, hogy a felperesek azzal, hogy csupán egyetlen, az indokolás azon kérdést illető elégtelenségére alapított jogalapra szorítkoznak, hogy a nyertes ajánlatok árai nem voltak‑e kirívóan alacsonyak, nem hoznak fel egy olyan másik érvelést, amely például – az EASA szerint – a bizalmas jellegűnek tartott dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozik, vagy arra, hogy az ajánlatkérő szerv nyilvánvaló értékelési hibát követett el a közbeszerzési eljárásban.

35

Előzetesen emlékeztetni kell arra, hogy az ajánlattevő széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a közbeszerzési eljárásban a szerződés odaítéléséről hozott határozat meghozatala során figyelembe veendő szempontok tekintetében. Az ajánlattevőt a széles mérlegelési jogkör a közbeszerzési eljárás teljes folyamatában megilleti, az odaítélési szempontok kiválasztását és értékelését is ideértve (lásd: 2017. január 26‑iTV1 kontra Bizottság ítélet, T‑700/14, nem tették közzé, EU:T:2017:35, 44. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

36

Arra is emlékeztetni kell, hogy amennyiben valamely intézmény széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik, az uniós jogrend által az igazgatási eljárásokban biztosított garanciák tiszteletben tartása még nagyobb jelentőséggel bír. E garanciák közé tartozik különösen a hatáskörrel rendelkező intézmény azon kötelezettsége, hogy határozatait megfelelően indokolja. Az uniós bíróság ugyanis kizárólag ezek alapján tudja megvizsgálni a mérlegelési jogkör gyakorlásának alapjául szolgáló ténybeli és jogi elemek együttes fennállását (lásd: 2017. február 2‑iEuropean Dynamics Luxembourg és Evropaïki Dynamiki kontra Bizottság ítélet, T‑74/15, nem tették közzé, EU:T:2017:55, 36. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Márpedig a valamely határozatra vonatkozó lényeges eljárási szabályok megsértésének a határozat megsemmisítéséhez kell vezetnie (lásd ebben az értelemben: 1995. március 30‑iParlament kontra Tanács ítélet, C‑65/93, EU:C:1995:91, 21. pont).

37

Egyébiránt annak vizsgálatához, hogy az EASA eleget tett‑e az ajánlatok kirívóan alacsony jellege értékelésével kapcsolatos indokolási kötelezettségének, meg kell határozni az ítélkezési gyakorlatban e tekintetben megkövetelt elemeket.

38

Ezek az elemek először is az indokolás tartalmára, másodszor arra a határidőre vonatkoznak, amelyen belül az indokolást meg kell adni az érintett ajánlattevőnek, harmadszor pedig a szükséges indokolás terjedelmére.

39

Először is, az indokolás tartalmát illetően emlékeztetni kell arra, hogy az ajánlat kirívóan alacsony jellege egyike azon tényezőknek, amelyeket az ajánlatkérő szervnek meg kell vizsgálnia a 2015. október 30‑i (EU) 2015/2462 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (HL 2015. L 342., 7. o.) módosított, az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól szóló, 2012. október 29‑i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2012. L 362., 1. o.; a továbbiakban: végrehajtási rendelet) 151. cikke szerint.

40

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a „kirívóan alacsony összegű ajánlat” fogalmát sem a legutóbb a 2015. október 28‑i (EU, Euratom) 2015/1929 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL 2015. L 286., 1. o.) módosított, az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25‑i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2012. L 298., 1. o.) (a továbbiakban: költségvetési rendelet), sem a végrehajtási rendelet rendelkezései nem határozzák meg. Mindazonáltal megállapításra került, hogy valamely ajánlat kirívóan alacsony jellegét az ajánlat összeállítása és a szóban forgó szolgáltatás viszonylatában kell értékelni (2016. január 28‑iAgriconsulting Europe kontra Bizottság ítélet, T‑570/13, EU:T:2016:40, 55. pont).

41

A végrehajtási rendelet 276. cikkének (4) bekezdése alapján a kirívóan alacsony összegű ajánlatok esetében az értékelő bizottság bekéri az ajánlat összeállítására vonatkozó szükséges magyarázatokat.

42

Az ajánlatkérő szerv számára az ajánlat komolysága megvizsgálásának kötelezettsége abból adódik, hogy előzőleg kételyek merültek fel annak megbízhatóságával kapcsolatban, mivel a végrehajtási rendelet 276. cikkének (4) bekezdése leginkább azt hivatott megakadályozni, hogy egy ajánlattevőt anélkül zárjanak ki az eljárásból, hogy lehetősége lenne kirívóan alacsonynak tűnő összegű árajánlatának tartalmát megindokolni. Ezért az értékelő bizottságnak, mielőtt az ajánlatot esetleg elutasítaná, csak abban az esetben kell az ajánlat összeállítására vonatkozó, szükséges magyarázatokat bekérnie, ha ilyen kételyek merülnek fel. Ugyanakkor abban az esetben, ha az ajánlat nem tűnik kirívóan alacsonynak a végrehajtási rendelet 151. cikkének (1) bekezdése értelmében, az említett rendelet 276. cikkének (4) bekezdése nem alkalmazható (lásd analógia útján: 2017. január 26‑iTV1 kontra Bizottság ítélet, T‑700/14, nem tették közzé, EU:T:2017:35, 40. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

43

Ilyen kételyek különösen akkor merülhetnek fel, ha egyrészt bizonytalannak tűnik, hogy az ajánlat a személyzet díjazása és a társadalombiztosítási járulékfizetés terén, valamint a munkahelyi biztonság és egészségvédelem szabályainak betartása, továbbá az áron aluli értékesítés tekintetében megfelel‑e azon ország jogszabályainak, ahol a szolgáltatásokat nyújtani kell, másrészt ha bizonytalannak tűnik, hogy az ajánlott ár magában foglal‑e minden költséget, amely a nyertes ajánlat műszaki jellemzőiből következik (2015. október 8‑iSecolux kontra Bizottság ítélet, T‑90/14, nem tették közzé, EU:T:2015:772, 62. pont). Ugyanez vonatkozik arra az esetre, amikor a benyújtott ajánlatban kínált ár jelentősen alacsonyabb, mint a többi benyújtott ajánlatban kínált ár vagy a szokásos piaci ár (lásd ebben az értelemben: 2017. július 4‑iEuropean Dynamics Luxembourg és társai kontra Európai Unió Vasúti Ügynöksége ítélet, T‑392/15, EU:T:2017:462, 88. pont)

44

A fentiekből az következik, hogy az ajánlatkérő szerv által az ajánlatok kirívóan alacsony jellege tekintetében végzett értékelés időben két szakaszban történik (2017. július 4‑iEuropean Dynamics Luxembourg és társai kontra Európai Unió Vasúti Ügynöksége ítélet, T‑392/15, EU:T:2017:462, 87. pont).

45

Az első szakaszban az ajánlatkérő szervnek azt kell értékelnie, hogy az ajánlatban szereplő ár vagy költség kirívóan alacsonynak „tűnik[‑e]” (lásd: végrehajtási rendelet 151. cikkének (1) bekezdése). A „tűnik” ige alkalmazása a végrehajtási rendeletben arra utal, hogy az ajánlatkérő szerv prima facie értékelést végez az ajánlat kirívóan alacsony jellegéről. A végrehajtási rendelet ezért nem kötelezi az ajánlatkérő szervet arra, hogy hivatalból részletes elemzést végezzen minden egyes ajánlat összeállítása kapcsán annak megállapítása érdekében, hogy az nem minősül kirívóan alacsony ajánlatnak. Így az első szakaszban az ajánlatkérő szervnek csak azt kell megállapítania, hogy a benyújtott ajánlatokban van‑e olyan jel, amely esetleg azt a gyanút kelti, hogy ezek az ajánlatok kirívóan alacsony összegűek (lásd analógia útján: 2017. július 4‑iEuropean Dynamics Luxembourg és társai kontra Európai Unió Vasúti Ügynöksége ítélet, T‑392/15, EU:T:2017:462, 88. pont, amely a végrehajtási rendelet 151. cikkének korábbi megfogalmazására utal, amely lényegében nem különbözik a végrehajtási rendelet jelen esetben alkalmazandó változatától).

46

Ha vannak olyan jelek, amelyek esetleg azt a gyanút keltik, hogy az ajánlat kirívóan alacsony összegű lehet, a második szakaszban az ajánlatkérő szervnek meg kell indítania az ajánlat összeállítására vonatkozó vizsgálatot annak érdekében, hogy meggyőződjön arról, hogy ez az ajánlat nem kirívóan alacsony összegű. Ha megindítja ezt a vizsgálatot, az ajánlatkérő szerv köteles lehetőséget biztosítani az említett ajánlat benyújtójának arra, hogy kifejtse, mely indokok miatt véli úgy, hogy az ajánlata nem kirívóan alacsony összegű. Az ajánlatkérő szervnek ezt követően értékelnie kell a nyújtott magyarázatokat, és meg kell állapítania, hogy a szóban forgó ajánlat kirívóan alacsony jelleget mutat‑e, és ha igen, ebben az esetben azt el kell utasítania (2017. július 4‑iEuropean Dynamics Luxembourg és társai kontra Európai Unió Vasúti Ügynöksége ítélet, T‑392/15, EU:T:2017:462, 89. pont).

47

A jelen ügyben több ajánlattevő által is javasolt ár tekintetében merültek fel kételyek. Egyrészt magának az EASA‑nak is kételyei voltak e kérdésben, amelyek alapján az ajánlatkérő szerv 2017. július 13‑án és augusztus 18‑án tájékoztatást kért az érintett ajánlattevőktől, köztük a három nyertes ajánlattevőtől is. Másrészt a felperesek, miután tájékoztatták őket az ajánlati felhívás eredményéről, 2017. szeptember 6‑án és 25‑én közölték az EASA‑val az ajánlatok kirívóan alacsony jellegére vonatkozó kételyeiket és az ilyen jellegre utaló jeleket. Amint lehetőségük nyílt, a felperesek több alkalommal kérték az EASA‑tól, hogy a vitatott közbeszerzési szerződés értékelése és odaítélése kapcsán kifejezett indokolást adjon az ajánlatok kirívóan alacsony jellegére vonatkozó értékeléséről.

48

Meg kell állapítani, hogy azon indokok közlésének kérése útján, amelyek alapján az értékelő bizottság úgy ítélte meg, hogy a nyertes ajánlattevők által benyújtott ajánlatok nem voltak kirívóan alacsonyak, a felperesek lépéseket tettek, hogy az ajánlatkérő szerv közzétegye ezen ajánlatok jellemzőit és előnyeit (lásd ebben az értelemben: 2017. február 2‑iEuropean Dynamics Luxembourg és Evropaïki Dynamiki kontra Bizottság ítélet, T‑74/15, nem tették közzé, EU:T:2017:55, 46. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Emlékeztetni kell arra, hogy a felperesek konzorciuma nem volt kizárást indokoló helyzetben, ajánlata megfelelt a közbeszerzési dokumentumoknak, és ezt az ajánlatot nem fogadták el, mivel nem tekintették a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatnak. Az is bebizonyosodott, hogy az ajánlatok műszaki szempontból történő értékelése során a felperesek konzorciumának ajánlata 100 pontból 91 pontot ért el, és az első helyre került. Mindazonáltal az értékelés végén az ajánlatok pénzügyi szempontból való értékelésének eredményét figyelembe véve a felperesek konzorciumának ajánlatát a rangsorban szereplő hat ajánlattevő közül az ötödik helyre sorolták.

49

Emlékeztetni kell arra is, hogy kirívóan alacsony összegű ajánlat gyanúját keltő jelek esetén az ajánlatkérő szervnek értesítenie kell az olyan elutasított ajánlattevőt, aki azt kifejezetten kéri, azokról az indokokról, amelyek miatt nem tűnik számára kirívóan alacsony összegűnek az általa nyertesként elfogadott ajánlat (lásd ebben az értelemben: 2017. július 4‑iEuropean Dynamics Luxembourg és társai kontra Európai Unió Vasúti Ügynöksége ítélet, T‑392/15, EU:T:2017:462, 93. pont).

50

Más szóval, az ilyen helyzetben az árajánlat kirívóan alacsony jellegére vonatkozó értékelés részét képezik a nyertes ajánlatok jellemzői és viszonylagos előnyei, és azok meghatározó adatairól az ajánlatkérő szervnek a 113. cikk (3) bekezdésének a) pontjával összhangban tájékoztatást kell nyújtania, ha azt olyan ajánlattevő kéri, aki vagy amely nincs kizárást indokoló helyzetben, és akinek vagy amelynek az ajánlata megfelel a közbeszerzési dokumentumoknak.

51

Másodszor, ami azt a határidőt illeti, amelyen belül az indokolást közölni kell, az ítélkezési gyakorlat pontosította, hogy az indokolást főszabály szerint ugyanakkor kell közölni az érintettel, amikor az őt hátrányosan érintő határozatot (2011. szeptember 29‑iElf Aquitaine kontra Bizottság ítélet, C‑521/09 P, EU:C:2011:620, 149. pont; 2012. július 19‑iAlliance One International és Standard Commercial Tobacco kontra Bizottság ítélet, C‑628/10 P és C‑14/11 P, EU:C:2012:479, 74. pont).

52

Mindazonáltal a későbbi szakaszban az indokolás elégséges jellegének vizsgálatához szolgáltatott információkat figyelembe lehet venni, feltéve, hogy ezen információk csupán részletesebb tájékoztatást nyújtanak a kezdeti indokolással kapcsolatban és az említett határozat meghozatalának időpontjában fennálló ténybeli és jogi elemekre épülnek (lásd: 2017. február 2‑iEuropean Dynamics Luxembourg és Evropaïki Dynamiki kontra Bizottság ítélet, T‑74/15, nem tették közzé, EU:T:2017:55, 38. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

53

Azt a kérdést viszont, hogy teljesítették‑e az indokolási kötelezettséget, a legkésőbb a kereset benyújtásakor a felperesek rendelkezésére álló információk alapján kell megítélni (lásd: 2017. február 2‑iEuropean Dynamics Luxembourg és Evropaïki Dynamiki kontra Bizottság ítélet, T‑74/15, nem tették közzé, EU:T:2017:55, 37. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Az indokolás hiánya nem hozható helyre azzal, hogy az érintett az uniós bíróság előtti eljárás során megismeri a határozat indokolását (2011. szeptember 29‑iElf Aquitaine kontra Bizottság ítélet, C‑521/09 P, EU:C:2011:620, 149. pont; 2012. július 19‑iAlliance One International és Standard Commercial Tobacco kontra Bizottság ítélet, C‑628/10 P és C‑14/11 P, EU:C:2012:479, 74. pont).

54

A bíróság előtt első alkalommal, utólagosan nyújtott magyarázatok csak rendkívüli körülmények között vehetők figyelembe (lásd ebben az értelemben: 2009. május 20‑iVIP Car Solutions kontra Parlament ítélet, T‑89/07, EU:T:2009:163, 76. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

55

A jelen ügyben – rendkívüli körülmények hiányában – a megtámadott határozatnak az ajánlatok kirívóan alacsony jellege értékelésével kapcsolatos indokolása vizsgálatát lehetővé tevő információk tehát azok, amelyeket az EASA legkésőbb a kereset 2017. október 30‑án történt benyújtásakor közölt a felperesekkel.

56

Harmadszor, figyelembe kell venni azokat a szempontokat, amelyeket az ítélkezési gyakorlat a megkövetelt indokolás terjedelmét illetően állapított meg, különösen az ajánlatok kirívóan alacsony jellegére vonatkozó értékeléssel kapcsolatban.

57

Ami az egyedi határozatok indokolását illeti, az EUMSZ 296. cikkben előírt kötelezettség célja a jogszerűségi felügyelet lehetővé tételén felül az, hogy abból világosan és egyértelműen kitűnjön a jogi aktust meghozó intézmény okfejtése oly módon, hogy az érintettek megismerhessék a meghozott intézkedés indokait és elegendő tájékoztatást kapjanak annak eldöntéséhez, hogy a határozat adott esetben valamely, az érvényességének vitatását lehetővé tevő hibában szenved‑e (lásd: 2011. szeptember 29‑iElf Aquitaine kontra Bizottság ítélet, C‑521/09 P, EU:C:2011:620, 147. és 148. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2013. július 11‑iZiegler kontra Bizottság ítélet, C‑439/11 P, EU:C:2013:513, 115. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

58

Ezenkívül, mivel az indokolásnak figyelembe kell vennie különösen azt az érdeket, hogy a jogi aktus címzettjei magyarázathoz jussanak, ez az érdek megnyilvánul például az érintettek által az ajánlatkérő szerv előtt hivatkozott érvekben (lásd ebben az értelemben: 2011. szeptember 29‑iElf Aquitaine kontra Bizottság ítélet, C‑521/09 P, EU:C:2011:620, 150–161. pont).

59

Amint az EASA kiemeli, az indokolás követelményét az ügy körülményeire, így többek között a jogi aktus tartalmára, az előadott indokok jellegére, valamint a címzettek, illetve a jogi aktus által közvetlenül és személyükben érintett más személyek magyarázathoz jutás iránti érdekére is figyelemmel kell értékelni. Nem követelmény az indokolással szemben, hogy a releváns tény‑ és jogkérdések minden részletére kitérjen, amennyiben nem csupán szövege, hanem egyben kontextusa, valamint a tárgyra vonatkozó jogszabályok összessége alapján döntendő el az a kérdés, hogy az indokolás megfelel‑e az EUMSZ 296. cikk követelményeinek (2011. szeptember 29‑iElf Aquitaine kontra Bizottság ítélet, C‑521/09 P, EU:C:2011:620, 150. pont; 2013. július 11‑i, Ziegler kontra Bizottság ítélet, C‑439/11 P, EU:C:2013:513, 116. pont).

60

Az uniós intézmények által kötött közbeszerzési szerződésekre vonatkozóan egyrészről a költségvetési rendelet 113. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő szerv minden elutasított ajánlattevőt tájékoztat az ajánlata elutasításának indokairól. Másfelől a 113. cikk (3) bekezdése értelmében az ajánlatkérő szervnek tájékoztatást kell nyújtania a nyertes ajánlat jellemzőiről és viszonylagos előnyeiről, valamint a nyertes ajánlattevő nevéről minden egyes olyan ajánlattevő számára, aki vagy amely nincs valamely kizárást indokoló helyzetben, és akinek vagy amelynek az ajánlata megfelel a közbeszerzési dokumentumoknak, és amennyiben az ezt írásban kéri. E tárgyban a végrehajtási rendelet 161. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „[a]z ajánlatkérő szerv a költségvetési rendelet 113. cikkének (3) bekezdésében meghatározott információkat a lehető legrövidebb határidőn belül, de legkésőbb az írásban kért tájékoztatás kézhezvételétől számított 15 napon belül közli”.

61

A költségvetési rendelet 113. cikkének (2) és (3) bekezdése, valamint a végrehajtási rendelet 161. cikkének (2) bekezdése az indokolást időben két szakaszra bontja azon ajánlattevők tekintetében, akik vagy amelyek megfelelnek a 113. cikk (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

62

Közelebbről, az ajánlatok kirívóan alacsony jellegének értékelését illetően meg kell jegyezni, hogy az ajánlatkérő szerv kötelezése azon indokok közlésére, amelyek miatt az ajánlatot nem tartotta kirívóan alacsonynak, nem követeli meg, hogy pontos információkkal szolgáljon az ajánlat műszaki és pénzügyi szempontjairól, például az ajánlott árakról vagy azon erőforrásokról, amelyeket a nyertes ajánlattevő javasol az általa kínált szolgáltatások nyújtásához. Azon tény megfelelő indokolásához, hogy a nyertes ajánlat nem volt kirívóan alacsony összegű, az ajánlatkérő szervnek olyan okfejtést kell előadnia, amelynek alapján egyrészt arra a következtetésre jutott, hogy az ilyen ajánlat – főként a pénzügyi jellemzői alapján – megfelel különösen azon ország jogi szabályozásának, ahol a szolgáltatásokat nyújtani kell, a személyzet díjazása és a társadalombiztosítási járulékfizetés terén, valamint a munkahelyi biztonság és az egészségvédelem szabályainak betartása tekintetében, másrészt hogy az ajánlott ár magában foglal minden olyan költséget, amely a nyertes ajánlat műszaki jellemzőiből következik (lásd: 2017. február 2‑i ítélet, European Dynamics Luxembourg és Evropaïki Dynamiki kontra Bizottság, T‑74/15, nem tették közzé, EU:T:2017:55, 49. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

63

Hasonlóképpen nem elegendő, ha az ajánlatkérő szerv olyan puszta megállapítást közöl egyetlen mondatban, miszerint a benyújtás keretében kiválasztott ajánlat nem kirívóan alacsony összegű, illetve annak puszta megállapítását közli, hogy megítélése szerint nincs szó kirívóan alacsony összegű ajánlatról (lásd ebben az értelemben: 2017. február 2‑iEuropean Dynamics Luxembourg és Evropaïki Dynamiki kontra Bizottság ítélet, T‑74/15, nem tették közzé, EU:T:2017:55, 45. és 47. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Az ajánlatkérő szerv nem igazolhatja az ajánlat nem kirívóan alacsony jellegét pusztán arra hivatkozva, hogy a szóban forgó ajánlattevő által tett pontosítások alapján úgy ítélte meg, hogy az említett ajánlat nem kirívóan alacsony összegű (lásd ebben az értelemben: 2013. október 15‑iEuropean Dynamics Belgium és társai kontra EMA ítélet, T‑638/11, nem tették közzé, EU:T:2013:530, 64. pont).

64

Ezenkívül az ítélkezési gyakorlat szerint nem elegendő különálló táblázatok vagy számadatok benyújtása, és hogy az ajánlatokra vonatkozó magyarázó megjegyzések hiányában az ajánlatkérő szerv által adott pontok csak a végzett értékelés eredményét tükrözik, és nem értelmezhetők úgy, mint maga az ajánlatkérő szerv által elvégzett értékelés, illetve annak tömör összefoglalója. Az ítélkezési gyakorlat szerint érthetőnek kell lennie, hogy az ajánlatkérő szerv hogyan jutott a szóban forgó eredményre (lásd ebben az értelemben: 2016. július 18‑iArgus Security Projects kontra Bizottság ítélet, T‑266/14, nem tették közzé, EU:T:2016:415, 47–51. pont).

65

Az ajánlatok kirívóan alacsony jellegével kapcsolatos kétely felmerülése esetén az ajánlatkérő szervnek olyan okfejtést kell előadnia, amely alapján egyrészt arra a következtetésre jutott, hogy az ilyen ajánlat – főként a pénzügyi jellemzői alapján – megfelel különösen azon ország jogi szabályozásának, ahol a szolgáltatásokat nyújtani kell, a személyzet díjazása és a társadalombiztosítási járulékfizetés terén, valamint a munkahelyi biztonság és egészségvédelem szabályainak betartása tekintetében, másrészt hogy az ajánlott ár magában foglal minden költséget, amely a nyertes ajánlat műszaki jellemzőiből következik (2013. október 15‑iEuropean Dynamics Belgium és társai kontra EMA ítélet, T‑638/11, nem tették közzé, EU:T:2013:530, 68. pont).

66

A fenti 35–65. pontban kifejtett megfontolások fényében kell megvizsgálni az indokolás hiányára vonatkozó egyetlen jogalapot, amely azon gyanúra vonatkozik, hogy a nyertes ajánlattevők ajánlatai kirívóan alacsony összegűek lehetnek.

67

Azon időponttól, amikor az ajánlatkérő szerv 2017. augusztus 28‑án arról tájékoztatta a felpereseket, hogy az értékelési eljárást követően ajánlatukat nem fogadták el, a kereset 2017. október 30‑án történő benyújtásáig számított két hónap folyamán a felperesek egyértelműen és ismételten kérték, hogy megismerhessék azt az okfejtést, amelynek alapján az ajánlatkérő szerv azt állapította meg, hogy a három nyertes ajánlattevő által benyújtott ajánlatok nem voltak kirívóan alacsony összegűek.

68

Először is meg kell állapítani, hogy az EASA nem válaszolt önállóan a felperesek kérelmeire, jóllehet a felperesek a kételyeiket megalapozó konkrét okokat fejtették ki 2017. szeptember 6‑i levelükben – különösen a fizetésekre és juttatásokra vonatkozó információkkal foglalkozó internetes oldal, a PayScale által közzétett, minimális napidíjra vonatkozó statisztikákra hivatkozással –, valamint 2017. szeptember 25‑i levelükben műszaki pontszámaiknak a nyertes ajánlattevők műszaki pontjaival való összehasonlítására hivatkozva. A fenti 63–65. pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlat szerint a felpereseknek jogosultak voltak arra, hogy a felhozott érvekre tekintettel magyarázathoz jussanak.

69

Ha az EASA úgy ítélte meg, hogy a felperesek számításaihoz használt összehasonlító pontok érvénytelenek voltak, utalhatott volna erre (lásd ebben az értelemben: 2017. február 2‑iEuropean Dynamics Luxembourg és Evropaïki Dynamiki kontra Bizottság ítélet, T‑74/15, nem tették közzé, EU:T:2017:55, 51. pont). Az EASA mindenesetre nem mentesült azon kötelezettsége alól, hogy magyarázattal szolgáljon.

70

Másodszor, azon információkat vizsgálva, amelyeket az EASA ténylegesen nyújtott a felpereseknek, és amelyeket az ellenkérelmében felsorol annak igazolására, hogy ilyen módon eleget tett az indokolási kötelezettségének az esetlegesen kirívóan alacsony árak kérdését illetően, úgy tűnik, hogy azok részben nem a tárgyhoz tartoznak, részben pedig hiányosak.

71

Az EASA által a felperesek számára hozzáférhetővé tett információk nem a kirívóan alacsony árak kérdésére vonatkoztak. Így a felperesek kérelmeivel kapcsolatos 2017. szeptember 1‑jei és 15‑i válaszok a három nyertes ajánlattevő nevét, az értékelő jelentés kivonatát és a műszaki értékelésre vonatkozó további információkat, valamint annak általános megerősítését tartalmazták, hogy a közbeszerzési eljárásban semmilyen szabálytalanság nem merült fel. A hozzáférhetővé tett részletek csak a műszaki szempontokat érintették. Ezenkívül a megtámadott határozat – amelynek a felperesek 2017. október 17‑én megkapták a teljes másolatát – nem foglalkozik az árakkal. A megtámadott határozathoz mellékelt és az e határozatra hivatkozó értékelő jelentésben számos kitakart rész szerepel, és az nem nyújt tájékoztatást az árakra és azok összetételére vonatkozóan. E jelentés egy általános megjegyzést tartalmaz, amely szerint az értékelők számtani hibák szempontjából ellenőrizték a pénzügyi ajánlatokat. A jelentés a pénzügyi pontszámokat szintén megemlíti, de minden magyarázat nélkül, valamint az E. mellékletet „pénzügyi ajánlat minta” szöveggel közli. Az értékelő jelentés azt is jelzi, hogy azon az ajánlattevőknek, amelyek ajánlata pontosításra szorult, lehetőséget adtak arra, hogy az ilyen pontosítás iránti felhívásokra válaszoljanak. A jelentés ezzel kapcsolatban a „G mellékletre” utal, amely az érintett ajánlattevők áttekintését, valamint a levelezés összefoglalását tartalmazza.

72

A felpereseknek megküldött értékelő bizottsági jelentés G melléklete és több elektronikus levél, köztük a részben kitakart másolatok, valóban foglalkoznak a kirívóan alacsony árakkal.

73

A felperesek tehát megkapták a többek között az árakra vonatkozó kérdéseket tartalmazó formanyomtatványt, ám a formanyomtatványra adott válaszok nélkül. Ezenkívül a G melléklet megjegyzéseket tartalmaz, amelyek szerint a három nyertes ajánlattevő benyújtotta a kért felvilágosítást és bizonyítékokat – köztük az Atos és az Icarus a határidő 2017. július 26‑ig történő meghosszabbításával –, míg az e‑KARE tekintetében további felvilágosítás iránti felhívásokat küldtek ki ugyanezen a napon.

74

Mindazonáltal a felpereseknek küldött értékelő jelentés, valamint annak mellékletei hallgatnak azon okfejtésről, amely az értékelőket a kért és kapott felvilágosításra tekintettel arra a megállapításra vezette, hogy az említett négy konzorcium ajánlata a kezdeti gyanú ellenére nem volt kirívóan alacsony összegű.

75

Az EASA a felperesek rendelkezésére bocsátotta továbbá az árak igazolására vonatkozó kérelmeket tartalmazó elektronikus leveleit, amelyeket 2017 júliusában és augusztusában küldött az érintett ajánlattevőknek. A levelekben az összes konkrét információt kitakarták. E dokumentumok feltárják az igazolás iránti kérelmek tárgyát, nevezetesen bizonyos profilok napidíját, a kételyre okot adó profilok megjelölése nélkül. Egyébiránt az EASA az elektronikus leveleiben bizonyítékokat kért – az ilyennek elfogadható bizonyítékkategóriák megjelölésével – és az ajánlattevőknek megemlítette azon kötelezettségüket, hogy bizonyítaniuk kell a szociális és munkajogi szabályok betartását. Az UniSystemsnek címzett egyik elektronikus levelében az EASA hangsúlyozta, hogy az ajánlattevő köteles megerősíteni, hogy a keretszerződés teljes időtartama alatt az ajánlott árakat tudja alkalmazni.

76

Annak ellenére, hogy e dokumentumok a szűkszavú megállapításnál kissé részletesebb információkat tartalmaznak, ezen információk hozzáférhetővé tétele nem elegendő az indokolási kötelezettség teljesítéséhez. Először is, e dokumentumok csupán néhány információt továbbítanak az EASA által lefolytatott eljárásra vonatkozóan, de nem mutatják be az árak lényeges jellemzőire vonatkozó okfejtését. Így ezen információkból a jogi aktus kibocsátójának okfejtése nem megismerhető oly módon, amely lehetővé teszi a bíróság számára a felülvizsgálat gyakorlását, és az érintettek számára jogaik érvényesítése érdekében a meghozott intézkedés indokainak megismerését (2017. február 2‑iEuropean Dynamics Luxembourg és Evropaïki Dynamiki kontra Bizottság ítélet, T‑74/15, nem tették közzé, EU:T:2017:55, 47. pont).

77

Másodszor, a fenti 64. pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlatból az következik, hogy az ajánlatkérő szerv köteles a közölt információkhoz számadatokat, illetve magyarázó megjegyzéseket tartalmazó táblázatokat mellékelni, amelyek lehetővé teszik annak megértését, hogy mi módon jutott a szóban forgó eredményre és annak bemutatását, hogy milyen értékelést alkalmazott. Az egyetlen megjegyzés, amelyet a felperesek megfelelő időben megkaptak az esetlegesen kirívóan alacsony árak kérdésének értékelését illetően, a 2017. szeptember 15‑i levélben található, amely szerint a különböző ajánlattevőktől kért felvilágosítások eltérő tárgyakra vonatkoztak, a válaszokat pedig az értékelő bizottság értékelte és elfogadta. E közlések nem alkalmasak az ítélkezési gyakorlat által előírt indokolási követelmények teljesítéséhez.

78

Az EASA azt állítja, hogy a hozzáférhetővé tett dokumentumok elegendő ismeretet nyújtanak a felperesek számára a körülményekkel kapcsolatban. Az EASA a 2017. július 4‑iEuropean Dynamics Luxembourg és társai kontra Európai Unió Vasúti Ügynöksége ítéletre (T‑392/15, EU:T:2017:462, 97. pont) hivatkozik, amelyből az következik, hogy a körülmények ismerete lehetővé teszi a felperesek számára a határozat megalapozottságának vitatását. A jelen ügyben azonban a felperesek számára részlegesen hozzáférhetővé tett információk – amelyeket annak érdekében állítottak össze, hogy a felperesek tudomást szerezzenek a megtámadott határozat elfogadásának körülményeiről – nem elegendőek. A fent említett ítélet alapjául szolgáló ügyben az ajánlatkérő szerv úgy ítélte meg, hogy a nyertes ajánlatok nem tartalmaztak egyetlen olyan jelet sem, amely kirívóan alacsony jellegük gyanúját keltette volna. A jelen ügyben nem vitatott a kirívóan alacsony árak kezdeti gyanúja. A felperesek arra kíváncsiak, hogy milyen ok alapján határozott úgy az ajánlatkérő szerv, hogy az kezdeti kételyeit eloszlatja. Az EASA – titoktartási kötelezettsége sérelme nélkül – magyarázatot nyújthatott volna arról, hogy a három nyertes ajánlattevő mi módon győzte meg ajánlata megfelelő jellegéről, amit az EASA később az ombudsman előtti eljárásban meg is tett.

79

Ezenkívül a jelen ügyben még az egyes e‑mailekből és az értékelő jelentésből származó kivonatokat figyelembe véve sem áll rendelkezésre e hozzáférhetővé tett dokumentumokból semmilyen információ arra vonatkozóan, hogy a javasolt ár magában foglalta‑e a nyertes ajánlat műszaki jellemzőiből következő valamennyi költséget, jóllehet a felperesek a 2017. szeptember 25‑i levelükben kifejezetten emlékeztettek arra, hogy az ítélkezési gyakorlat szerint ezen elemet a kirívóan alacsony árak kérdését illetően jogilag megkövetelt indokolásnak szükségképpen tartalmaznia kell.

80

Harmadszor, el kell ismerni, hogy az EASA által az ombudsman előtti eljárás során nyújtott információ alaposabb okfejtést tartalmaz, amely az ombudsmant az eljárás lezárására vezette, mivel úgy ítélte meg, hogy az ügy rendeződött. Ha az EASA a felperesekkel hasonló magyarázatot közölt volna megfelelő időben, a jelenlegi jogvita talán elkerülhető lett volna. Mindazonáltal az EASA által nyújtott kiegészítő információk a megtámadott határozat indokolásaként nem vehetők figyelembe, mivel azokat 2017. december 4‑én szolgáltatta, míg a keresetet már 2017. október 30‑án benyújtották.

81

Negyedszer, az EASA nem vonhatja ki magát az indokolási kötelezettsége alól azzal, hogy a dokumentumok bizalmas jellegére hivatkozik.

82

A dokumentumokhoz való hozzáférés ugyanis nem az egyetlen rendelkezésre álló eszköz az indokolás megfelelő jellegének megállapításához megkövetelt információk közlésére. Bizonyos dokumentumok bizalmas jellege nem akadályozza meg az ajánlatkérő szervet abban, hogy elvontabb jelleggel átfogalmazza azokat az indokokat, amelyek alapján úgy határozott, hogy az érintett ajánlattevőket nem zárja ki kirívóan alacsony árak miatt a közbeszerzési eljárásból.

83

Kétségtelen, hogy – amint arra az EASA hivatkozik – az indokolási kötelezettség nem járhat a bizalmas információk hozzáférhetővé tételével. Az EASA azonban nem hivatkozik arra, hogy kifejezett kérésre nem adhatott megfelelő indokolást a bizalmas részletek átfogalmazásával, illetve a kitakart oldalakhoz képest világosabb és hasznosabb indokolást. Ha bizonyos adatokat nem lehet hozzáférhetővé tenni, attól még elvben megjelölhető legalább ezen adatok jellege, vagy az a kategória, amelybe tartoznak, illetve közölhetőek olyan százalékszámok, amelyek lehetővé teszik a szóban forgó árak összehasonlítását a viszonyításul szolgáló pontokkal. Az ítélkezési gyakorlat így a lényeges árkülönbség igazolásaként ismerte el például a következő adatokat: a felperes által alvállalkozók igénybevétele 35%‑nak megfelelő mértékig, míg a nyertes ajánlattevő személyzettel rendelkezik minden feladathoz; az a tény, hogy a felperes új belépő a piacon, aki nem ismeri a szolgáltatások célját, és ezért magasabb haszonkulcsot alkalmaz; a sikeres ajánlattevő összpontosítása az árakra; összehasonlítás korábbi hasonló szerződésekkel az ár és a minőség tekintetében (lásd ebben az értelemben: 2015. október 8‑iSecolux kontra Bizottság ítélet, T‑90/14, nem tették közzé, EU:T:2015:772, 64. és 65. pont).

84

Az ilyen jellegű információk nem sértik a kereskedelmi számadatok, a korábbi szerződésekben szereplő szerződéses partnerek, valamint az egyéb érzékeny részletek bizalmas kezelését. A jelen ügyben ugyanis az EASA 2017. augusztus 28‑i levelében maga is feltárta az első nyertes ajánlattevő „súlyozott pénzügyi pontszámát”. Ha tehát ez a pontszám nem szerepelt az általa bizalmasnak ítélt adatok között, felmerül a kérdés, hogy a rangsorban második és a harmadik nyertes ajánlattevő „súlyozott pénzügyi pontszámát” miért nem közölték a felperesekkel. Az EASA‑nak figyelembe kellett vennie mind az átláthatóság elvét, mind a vállalkozások jogos üzleti érdekeinek védelmét és a tisztességes versenyt. Az ítélkezési gyakorlat szerint ezeket a célokat egymással össze kell egyeztetni a költségvetési rendelet és az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 2001. május 30‑i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001. L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.) következetes alkalmazásának biztosítása érdekében (lásd ebben az értelemben: 2017. december 14‑iEvropaïki Dynamiki kontra Parlament ítélet, T‑136/15, EU:T:2017:915, 67. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

85

A jelen esetben az EASA nem állítja, hogy nem lett volna lehetősége a megfelelő határidőn belül olyan magyarázattal szolgálni, amely összemérhető az általa végül az ombudsman felhívására 2017. december 4‑én benyújtott magyarázattal, amelyet az EASA nyilvánvalóan nem tekintett bizalmasnak. Az említett időpontig az EASA semmilyen erőfeszítést nem tett arra, hogy olyan indokolást fogalmazzon meg, amely megfelel az előírt feltételeknek. Teljes egészében a dokumentumok hozzáférhetővé tételére és azok bizalmas jellegére összpontosított, anélkül hogy szükségesnek tartotta volna magyarázatok nyújtását.

86

2017. december 4‑i levelében az EASA azonban következetes és részletesebb módon ismertette az értékelési folyamatot. E levélben többek között kifejtette, hogy az egyes napidíjakkal kapcsolatos kezdeti kételyeit számítási képletek, fizetési bizonylatok, számlák, hasonló környezetben nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekre való hivatkozások, valamint az alkalmazandó jogszabályok tiszteletben tartásával kapcsolatos nyilatkozatok bemutatásával oszlatták el. Ezenfelül e levélben az EASA kifejtette, hogy a felperesek a 2017. szeptember 6‑i levelükben nem terjesztettek elő olyan kellően jelentős elemeket vagy bizonyítékot, amely alapján az első három ajánlatot el lehetett volna utasítani.

87

Ebből következik, hogy 2017. december 4‑i válaszában – amely az ombudsman szerint alaposabb, jobb és teljesebb – az EASA bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a teljesebb körű indokolás a védett információk vagy részletek felhasználása nélkül is lehetséges volt. Az a kérdés, hogy a 2017. december 4‑én nyújtott indokolás megfelelő volt‑e, nem képezi a jelen eljárás tárgyát. A megtámadott határozat megsemmisítéséhez szükséges eljárási hiba fennállásához elegendő annak megállapítása, hogy kellő időben megfelelő indokolást lehetett volna nyújtani, de arra a megfelelő határidőn belül nem került sor.

88

A fentiekre tekintettel helyt kell adni az egyetlen jogalapnak, amely a megtámadott határozat indokolásának elégtelenségén alapul azon okok vonatkozásában, amelyek alapján az ajánlatkérő szerv úgy ítélte meg, hogy a nyertes ajánlatok nem kirívóan alacsony összegűek. Következésképpen meg kell állapítani, hogy az EASA által a megtámadott határozattal kapcsolatos lényeges eljárási szabályok megsértése a határozat megsemmisítését vonja maga után, anélkül hogy felmerülne a kérdés, hogy az EASA tévesen ítélte‑e úgy, hogy a nyertes ajánlatok nem kirívóan alacsony összegűek (lásd ebben az értelemben: 2017. február 2‑iEuropean Dynamics Luxembourg és Evropaïki Dynamiki kontra Bizottság ítélet, T‑74/15, nem tették közzé, EU:T:2017:55, 53. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.)

89

Az eljárási szabályzat 134. cikkének (1) bekezdése alapján a Törvényszék a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. Mivel az EASA pervesztes lett, a felperesek kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.

A fenti indokok alapján

A TÖRVÉNYSZÉK (harmadik tanács)

a következőképpen határozott: