T‑201/04. R. sz. ügy

Microsoft Corp.

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

„Ideiglenes intézkedés iránti eljárás – Beavatkozás”

Az Elsőfokú Bíróság elnökének végzése, 2004. július 26. 

A végzés összefoglalása

1.     Eljárás – Beavatkozás – Elfogadhatósági feltételek – Közvetlen és fennálló érdek

(A Bíróság alapokmánya, 40. cikk, második bekezdés és 53. cikk, első bekezdés)

2.     Eljárás – Beavatkozás – Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – Elfogadhatósági feltételek – Az ideiglenes intézkedés iránti eljárás kimeneteléhez fűződő érdek – A beavatkozás iránti kérelmet benyújtók gazdasági vagy jogi helyzetére gyakorolt hatások alapján történő értékelés

(A Bíróság alapokmánya, 40. cikk, második bekezdés és 53. cikk, első bekezdés)

3.     Eljárás – Beavatkozás – Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – Elfogadhatósági feltételek – Közvetlen és fennálló érdek – Az ideiglenes intézkedés iránti eljárás speciális jellegét figyelembe vevő értékelés – Tág értelmezés

(A Bíróság alapokmánya, 40. cikk, második bekezdés és 53. cikk, első bekezdés)

4.     Eljárás – Beavatkozás – Érdekelt személyek – Reprezentatív egyesület, amelynek célja tagjainak védelme – A tagokat érintő elvi kérdéseket felvető ügyekben való elfogadhatóság – Feltételek – Tág értelmezés

(A Bíróság alapokmánya, 40. cikk, második bekezdés és 53. cikk, első bekezdés)

1.     A Bíróság alapokmánya 40. cikkének második bekezdése értelmében – amely az említett alapokmány 53. cikkének első bekezdése értelmében az Elsőfokú Bíróság előtti eljárásban is alkalmazandó – a jogvita kimeneteléhez fűződő érdeken az ahhoz fűződő közvetlen és fennálló érdeket kell érteni, hogy a beavatkozó által támogatni kívánt fél kérelmeinek helyt adjanak. E célból a beavatkozás engedélyezéséhez meg kell vizsgálni, hogy a megtámadott jogi aktus közvetlenül érinti‑e a beavatkozót, illetve hogy megállapítható‑e a jogvita kimeneteléhez fűződő érdeke.

(vö. 32. pont)

2.     Ha a beavatkozási kérelmet ideiglenes intézkedés iránti eljárás keretében nyújtják be, az ügy kimeneteléhez fűződő érdeken az ideiglenes intézkedés iránti eljárás kimeneteléhez fűződő érdeket kell érteni. Ugyanis ahogy az alapeljárás kimenetele, az ideiglenes intézkedés iránti eljárás kimenetele is sértheti harmadik felek érdekeit, illetve lehet azokra nézve kedvező. Következésképpen az ideiglenes intézkedés iránti eljárás keretében a beavatkozási kérelmet benyújtók érdekét a kért ideiglenes intézkedés engedélyezésének, illetve elutasításának a kérelmezők gazdasági vagy jogi helyzetére gyakorolt hatásai alapján kell értékelni.

(vö. 33. pont)

3.     Az ideiglenes intézkedés iránti eljárás kimeneteléhez fűződő érdek közvetlen és fennálló mivoltát az ideiglenes intézkedés iránti eljárás sajátos jellegének figyelembevételével kell értékelni. Ideiglenes intézkedés iránti eljárás keretében ugyanis a beavatkozó által hivatkozott érdeket adott esetben az érdekek mérlegelésének keretében veszik figyelembe. Még az is lehetséges, hogy az érdekek mérlegelése döntőnek bizonyul, amennyiben az ideiglenes intézkedésről döntő bíró a kérelem elemzésekor úgy találja, hogy teljesülnek a fumus boni iuris és a sürgősség feltételei. Annak biztosítása végett, hogy a szóban forgó különböző érdekek értékeléséről ne döntsön előre, az eljárás kimeneteléhez fűződő érdek fogalmát az ideiglenes intézkedésről döntő bírónak tágan kell értelmeznie.

(vö. 34. pont)

4.     Azon reprezentatív egyesületek számára, amelyek célja tagjaik védelme, a tagokat érintő elvi kérdéseket felvető ügyekben engedélyezhető a beavatkozás. Különösen abban az esetben engedélyezhető valamely egyesület beavatkozása valamely ügybe, ha jelentős számú, az érintett ágazatban tevékenykedő vállalkozást képvisel, ha célja tagjai érdekeinek védelme, ha az érintett ágazat működését érintő elvi kérdéseket vethet fel az ügy, és ha a meghozandó ítélet vagy végzés így jelentős mértékben érintheti a tagok érdekét.

Az egyesületek beavatkozási jogának tág értelmezése azt célozza, hogy megkönnyítse az ilyen ügyek összefüggéseinek jobb értékelését, ugyanakkor elkerüljék a nagyszámú egyéni beavatkozást, amely veszélyeztetné az eljárás hatékonyságát és megfelelő menetét.

(vö. 37–38. pont)

AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ELNÖKÉNEK VÉGZÉSE

2004. július 26.(*)

„Ideiglenes intézkedés iránti eljárás – Beavatkozás”

A T‑201/04. R. sz. ügyben,

a Microsoft Corp. (székhelye: Redmond, Washington [Egyesült Államok], képviselik: J.‑F. Bellis ügyvéd és I. S. Forrester QC)

felperesnek

az Európai Közösségek Bizottsága (képviselik: R. Wainwright, W. Mölls, F. Castillo de la Torre és P. Hellström, meghatalmazotti minőségben, kézbesítési cím: Luxembourg)

alperes ellen

az EK 82. cikk alkalmazásával kapcsolatos eljárás (COMP/C‑3/37.792. sz. ügy – Microsoft) vonatkozásában a 2004. március 24‑i C(2004) 900 végső bizottsági határozat 4. cikke, 5. cikke a), b) és c) pontja és 6. cikke a) pontja végrehajtásának felfüggesztése iránt benyújtott kérelme tárgyában,

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK ELSŐFOKÚ BIRÓSÁGÁNAK ELNÖKE

meghozta a következő

Végzést

 A megtámadott határozat

1       A Microsoft Corp. (a továbbiakban: Microsoft) különböző szoftvereket fejleszt és forgalmaz, különösen személyi számítógépekhez és szerverekhez való operációs rendszereket.

2       2004. március 24‑én a Bizottság az EK 82. cikk végrehajtására vonatkozó eljárás tekintetében határozatot fogadott el a COMP/C‑3/37.792. sz., Microsoft ügyben (a továbbiakban: határozat). A határozat szerint a Microsoft két ízben visszaélt erőfölényével, és ezzel megsértette az EK 82. cikket, valamint az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodás 54. cikkét.

3       A határozatban megállapított első visszaélés abban nyilvánult meg, a Microsoft megtagadta, hogy az 1998 októberétől a határozat elfogadásának időpontjáig terjedő időszakban versenytársainak átadja a határozat első cikke értelmében az „együttes működtetéshez szükséges információkat”, valamint abban, hogy nem engedélyezte, hogy a munkacsoportszerverekre készült operációs rendszerek piacán ezeket az információkat felhasználják a saját termékeivel versenyben álló termékek fejlesztése és terjesztése céljára (a határozat 2. cikkének (1) bekezdése).

4       A határozat szerinti második visszaélés abban nyilvánult meg, hogy a Microsoft 1999 májusától a határozat elfogadásának időpontjáig terjedő időszakban a személyi számítógépekre készült Windows ügyfél-operációsrendszer szállítását a Windows Media Player szoftver egyidejű megvételétől tette függővé (a határozat 2. cikkének (2) bekezdése).

5       E két visszaélés miatt a Bizottság 497 196 304 euró bírsággal sújtotta a Microsoftot (a határozat 3. cikke).

6       A határozat 4. cikke szerint a Microsoftnak – a határozat 5. és 6. cikkével összhangban – véget kell vetnie a határozat 2. cikkében megállapított visszaéléseknek. A Microsoftnak tartózkodnia kell a 2. cikkben leírt magatartás, illetve bármely azzal egyenértékű vagy azonos tárgyú vagy hatású magatartás megismétlésétől.

7       Az első visszaélés orvoslására a határozat 5. cikke az alábbiakat írja elő a Microsoft számára:

„a)       A Microsoft – a határozatról való értesítéstől számított 120 napos határidőn belül – hozzáférhetővé teszi az »együttes működtetéshez szükséges információkat« minden olyan vállalkozás számára, amelynek a munkacsoportszerverekre készült operációs rendszerek piacán érdeke a Microsoft termékeivel versenyben álló termékek fejlesztése és terjesztése, valamint a munkacsoportszerverekre készült operációs rendszerek piacán e vállalkozások számára – ésszerű és megkülönböztetéstől mentes feltételek mellett – engedélyezi ezen információknak a Microsoft termékeivel versenyben álló termékek fejlesztése és terjesztése céljára történő használatát.

b)       A Microsoft biztosítja a nyilvánosságra hozott »együttes működtetéshez szükséges információk« állandó és megfelelő időben történő frissítését.

c)       A Microsoft – a határozatról való értesítéstől számított 120 napos határidőn belül – értékelési mechanizmust hoz létre, amely lehetővé teszi az érdekelt vállalkozások számára, hogy hatékonyan tudjanak tájékozódni az »együttes működtetéshez szükséges információk« használatának alkalmazási köréről és feltételeiről. A Microsoft ésszerű és megkülönböztetéstől mentes feltéteket szabhat annak biztosítása végett, hogy e hozzáférés csak értékelés céljából váljon elérhetővé.” (nem hivatalos fordítás)

8       A határozat 5. cikkében említett 120 napos határidő 2004. július 27‑én járt le.

9       A második visszaélés orvoslására a határozat 6. cikke a következőképpen rendelkezik:

„a)       A Microsoft – a határozatról való értesítéstől számított 90 napos határidőn belül – a személyi számítógépekhez készült Windows operációs rendszernek olyan – teljesen működő – változatát kínálja, amely nem tartalmazza a Windows Media Player szoftvert. A Microsoft fenntartja a jogot, hogy a személyi számítógépekre készült Windows operációs rendszerét a Windows Media Player szoftverrel összekapcsolva kínálja.

[…]” (nem hivatalos fordítás)

10     A határozat 6. cikkében említett 90 napos határidő 2004. június 28‑én ért véget.

 Az eljárás és a felek érvei

11     Az Elsőfokú Bíróság Hivatalához 2004. június 7‑én benyújtott keresetlevelében a Microsoft az EK 230. cikk negyedik bekezdése alapján keresetet indított a határozat megsemmisítése, illetve másodlagosan a bírság megsemmisítése vagy jelentős csökkentése iránt.

12     Az Elsőfokú Bíróság Hivatalához 2004. június 25‑én benyújtott külön iratban a Microsoft az EK 242. cikk alapján a határozat 4. cikke, 5. cikke a)–c) pontja, valamint 6. cikke a) pontja végrehajtásának a felfüggesztését kérte. Ugyanezen iratban – az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 105. cikke 2. §‑ára hivatkozva – a Microsoft kérte, hogy ezen rendelkezések végrehajtását az ideiglenes intézkedés iránti kérelem tárgyában hozandó határozat meghozataláig függesszék fel.

13     Ugyanazon a napon az Elsőfokú Bíróság elnöke – mint az ideiglenes intézkedésről döntő bíró – felhívta a Bizottságot, hogy nyilatkozzon arról, hogy végre kívánja‑e hajtani a határozatot az előtt, hogy az ideiglenes intézkedés iránti kérelem tárgyában határozat születnék.

14     Az Elsőfokú Bíróság Hivatalához ugyanazon a napon benyújtott levelében a Bizottság azon döntéséről tájékoztatta az ideiglenes intézkedésről döntő bírót, hogy amíg az ideiglenes intézkedés iránti eljárás folyamatban van, nem hajtja végre a határozat 5. cikkének a)–c) pontját, valamint 6. cikke a) pontját.

15     Az Elsőfokú Bíróság Hivatalához 2004. június 25‑én benyújtott kérelmében a Novell Inc. (a továbbiakban: Novell, székhelye: Waltham, Massachussets [Egyesült Államok], képviselik: C. Thomas, M. Levitt, V. Harris solicitorok és A. Müller‑Rappard ügyvéd) kérte, hogy a Bizottság pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozhasson az ideiglenes intézkedés iránti eljárásba.

16     Az Elsőfokú Bíróság Hivatalához 2004. június 30‑án benyújtott kérelmében a RealNetworks Inc. (a továbbiakban: RealNetworks, székhelye: Seattle, Washington [Egyesült Államok], képviselik: A. Winckler, M. Dolmans és T. Graf ügyvédek) kérte, hogy a Bizottság pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozhasson az ideiglenes intézkedés iránti eljárásba.

17     Az Elsőfokú Bíróság Hivatalához 2004. június 30‑án benyújtott kérelmében a Computer & Communications Industry Association (a továbbiakban: CCIA, székhelye: Washington, DC [Egyesült Államok], képviselik: J. Flynn QC, D. Paemen és N. Dodoo ügyvédek) kérte, hogy a Bizottság pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozhasson az ideiglenes intézkedés iránti eljárásba.

18     Az Elsőfokú Bíróság Hivatalához 2004. július 1‑jén benyújtott kérelmében a Software & Information Industry Association (a továbbiakban: SIIA, székhelye: Washington, DC [Egyesült Államok], képviseli: C. A. Simpson solicitor) kérte, hogy a Bizottság pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozhasson az ideiglenes intézkedés iránti eljárásba.

19     Az Elsőfokú Bíróság Hivatalához 2004. július 1‑jén benyújtott kérelmében a The Computing Technology Industry Association Inc. (a továbbiakban: CompTIA, székhelye: Oakbrook Terrace, Illinois [Egyesült Államok], képviselik: G. Van Gerven és T. Franchoo ügyvédek és B. Kilpatrick solicitor) kérte, hogy a Microsoft pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozhasson az ideiglenes intézkedés iránti eljárásba.

20     Az Elsőfokú Bíróság Hivatalához 2004. július 2‑án benyújtott kérelmében a The Association for Competitive Technology (a továbbiakban: ACT, székhelye: Washington, DC [Egyesült Államok], képviseli: L. Ruessmann ügyvéd) kérte, hogy a Microsoft pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozhasson az ideiglenes intézkedés iránti eljárásba.

21     Az Elsőfokú Bíróság Hivatalához 2004. július 5‑én benyújtott kérelmükben a Digimpro Ltd (székhelye: London [Egyesült Királyság]), a TeamSystem SpA (székhelye: Pesaro [Olaszország]), a Mamut ASA (székhelye: Oslo [Norvégia]) és a CODA Group Holdings Ltd (székhelye: Chippenham, Wiltshire [Egyesült Királyság]) (a továbbiakban együtt: Digimpro és társai, képviseli őket: G. Berrisch ügyvéd) kérték, hogy a Microsoft pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozhassanak az ideiglenes intézkedés iránti eljárásba.

22     Az Elsőfokú Bíróság Hivatalához 2004. július 5‑én benyújtott kérelmükben a DMDsecure.com BV (székhelye: Amszterdam [Hollandia]), az MPS Broadband AB (székhelye: Stockholm [Svédország]), a Pace Micro Technology plc (székhelye: Shipley, West Yorkshire [Egyesült Királyság]), a Quantel Ltd (székhelye: Newbury, Berkshire [Egyesült Királyság]) és a Tandberg Television Ltd (székhelye: Southampton, Hampshire [Egyesült Királyság]) (a továbbiakban együtt: DMDsecure.com és társai, (képviseli őket: J. Bourgeois ügyvéd) kérték, hogy a Microsoft pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozhassanak az ideiglenes intézkedés iránti eljárásba.

23     Az Elsőfokú Bíróság Hivatalához 2004. július 8‑án benyújtott kérelmükben az IDE Nätverkskonsulterna AB (székhelye: Stockholm), az Exor AB (székhelye: Uppsala [Svédország]), T. Rogerson (lakóhelye: Harpenden, Hertfordshire [Egyesült Királyság]), P. Setka (lakóhelye: Sobeslav [Cseh Köztársaság]), D. Tomicic (lakóhelye: Nürnberg [Németország]), M. Valasek (lakóhelye: Karlovy Vary [Cseh Köztársaság]), R. Rialdi (lakóhelye: Genova [Olaszország]) és B. Nati (lakóhelye: Párizs [Franciaország]) (a továbbiakban együtt: IDE Nätverkskonsulterna és társai, képviselik őket: S. Martínez Lage és H. Brokelmann ügyvédek) kérték, hogy a Microsoft pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozhassanak az ideiglenes intézkedés iránti eljárásba.

24     Az eljárási szabályzat 116. cikkének 1. §‑ának megfelelően a felperest és az alperest értesítették e beavatkozási kérelmekről.

25     2004. július 6‑i levelében, amely ugyanaznap érkezett az Elsőfokú Bíróság Hivatalához, a Microsoft tájékoztatta az Elsőfokú Bíróságot, hogy nincs kifogása a RealNetworks beavatkozási kérelme ellen. 2004. július 7‑i levelében, amely ugyanaznap érkezett az Elsőfokú Bíróság Hivatalához, a Microsoft benyújtotta a Novell beavatkozási kérelmével kapcsolatos észrevételeit. A többi beavatkozási kérelemmel kapcsolatban a Microsoft nem nyújtott be észrevételt az előírt határidőn belül.

26     2004. július 6‑i, illetve július 8‑i levelében a Microsoft minden olyan fél tekintetében, akinek az Elsőfokú Bíróság engedélyezi a beavatkozást, kérte a határozat azon adatainak bizalmas kezelését, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság hozzájárult, hogy ne kerüljenek nyilvánosságra az internetes oldalán található változatban.

27     2004. július 6‑i levelében, amely az azt követő napon érkezett az Elsőfokú Bíróság Hivatalához, a Bizottság tájékoztatta az Elsőfokú Bíróságot, hogy egyrészről nincs kifogása a Novell, a RealNetworks, a CCIA és az SIIA beavatkozási kérelme ellen, másrészről nem kér bizalmas kezelést. Ugyanakkor a Bizottság úgy vélte, hogy a CompTIA beavatkozási kérelmét el kell utasítani.

28     2004. július 13‑i levelében, amely ugyanaznap érkezett az Elsőfokú Bíróság Hivatalához, a Bizottság tájékoztatta az Elsőfokú Bíróságot, hogy nincs kifogása az ACT beavatkozási kérelme ellen, és nem kér bizalmas kezelést.

29     Ugyanakkor 2004. július 13‑i levelében, illetve július 14‑i levelében a Bizottság előterjesztette a Digimpro és társai, a DMDsecure.com és társai, valamint az IDE Nätverkskonsulterna és társai által benyújtott beavatkozási kérelmekkel kapcsolatos észrevételeit.

30     A Bizottság 2004. július 21‑én benyújtotta az ideiglenes intézkedés iránti kérelemmel kapcsolatos írásbeli észrevételeit. Ezekről még aznap értesítették a Microsoftot.

 A beavatkozási kérelmekről

31     A Bíróság alapokmánya 40. cikkének második bekezdése értelmében – amely az 53. cikk első bekezdése alapján az Elsőfokú Bíróság előtti eljárásban is alkalmazandó – a beavatkozás joga minden olyan személyt megillet, aki valószínűsíti, hogy jogos érdeke fűződik a jogvita kimeneteléhez.

32     A jogvita kimeneteléhez fűződő érdeken az ahhoz fűződő közvetlen és fennálló érdeket kell érteni, hogy a beavatkozó által támogatni kívánt fél kérelmeinek helyt adjanak (a Bíróság elnökének a C‑186/02. P. sz., Ramondín és Ramondín Cápsulas kontra Bizottság ügyben 2003. március 6‑án hozott végzésének [EBHT 2003., I‑2415. o.] 7. pontja). E célból a beavatkozás engedélyezéséhez meg kell vizsgálni, hogy a megtámadott jogi aktus közvetlenül érinti‑e a beavatkozót, illetve hogy megállapítható‑e az ügy kimeneteléhez fűződő érdeke (a Bíróság elnökének a C‑151/97. P(I). és C‑157/97. P(I). sz., National Power és PowerGen kontra British Coal és Bizottság (egyesített) ügyekben 1997. június 17‑én hozott végzésének [EBHT 1997., I‑3491. o.] 53. pontja).

33     Ha a beavatkozási kérelmet ideiglenes intézkedés iránti eljárás keretében nyújtják be, az ügy kimeneteléhez fűződő érdeken az ideiglenes intézkedés iránti eljárás kimeneteléhez fűződő érdeket kell érteni (ebben az értelemben lásd az Elsőfokú Bíróság elnökének a T‑65/98. R. sz., Van den Bergh Foods kontra Bizottság ügyben 1998. július 7‑én hozott végzésének [EBHT 1998., II‑2641. o.] 26. és 27. pontját). Ahogyan az alapeljárás kimenetele, az ideiglenes intézkedés iránti eljárás kimenetele is sértheti harmadik felek érdekeit, illetve lehet azokra nézve kedvező. Következésképpen az ideiglenes intézkedés iránti eljárás keretében a beavatkozási kérelmet benyújtók érdekét a kért ideiglenes intézkedés engedélyezésének, illetve elutasításának a kérelmezők gazdasági vagy jogi helyzetére gyakorolt hatásai alapján kell értékelni.

34     Le kell szögezni, hogy az ideiglenes intézkedés iránti eljárás kimeneteléhez fűződő érdek közvetlen és fennálló mivoltát az ideiglenes intézkedés iránti eljárás sajátos jellegének figyelembevételével kell értékelni. Ideiglenes intézkedés iránti eljárás keretében a beavatkozó által hivatkozott érdeket adott esetben az érdekek mérlegelésének keretében veszik figyelembe (ebben az értelemben lásd a Bíróság elnökének a C‑329/99. P(R). sz., Pfizer Animal Health kontra Tanács ügyben 1999. november 18‑án hozott végzését [EBHT 1999., I‑8343. o.]). Még az is lehetséges, hogy az érdekek mérlegelése döntőnek bizonyul, amennyiben az ideiglenes intézkedésről döntő bíró a kérelem elemzésekor úgy találja, hogy teljesülnek a fumus boni juris és a sürgősség feltételei. Annak biztosítása végett, hogy szóban forgó különböző érdekek értékeléséről ne döntsön előre, az eljárás kimeneteléhez fűződő érdek fogalmát az ideiglenes intézkedésről döntő bírónak tágan kell értelmeznie.

35     Mindenesetre az eljárás kimeneteléhez fűződő érdeknek az ideiglenes intézkedésről döntő bíró általi értékelése nem érinti az alapeljárással kapcsolatban benyújtott beavatkozási kérelemnek az Elsőfokú Bíróság által adott értékelését.

36     A vállalkozások egyesületei által, valamint az egyénileg – beleértve a vállalkozásokat – benyújtott beavatkozási kérelmeket egymás után kell megvizsgálni.

 Vállalkozások egyesületei által benyújtott beavatkozási kérelmekről

37     Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint azon reprezentatív egyesületek részére engedélyezhető a beavatkozás, amelyek célja tagjaik védelme a tagokat érintő elvi kérdéseket felvető ügyekben (a National Power és PowerGen kontra British Coal és Bizottság ügyben hozott végzés [hivatkozás a 32. pontban] 66. pontja, valamint a Bíróság elnökének a C‑151/98. P. sz., Pharos kontra Bizottság ügyben 1998. szeptember 28‑án hozott végzésének [EBHT 1998., I‑5441. o.] 6. pontja, az Elsőfokú Bíróság elnökének a T‑13/99. R. sz., Pfizer Animal Health kontra Tanács ügyben 1999. június 30‑án hozott végzésének [EBHT 1999., II‑1961. o.] 15. pontja és a T‑53/01. R., Poste Italiane kontra Bizottság ügyben 2001. május 28‑án hozott végzésének [EBHT 2001., II‑1479. o.] 51. pontja). Különösen abban az esetben engedélyezhető valamely egyesület beavatkozása valamely ügybe, ha jelentős számú, az érintett ágazatban tevékenykedő vállalkozást képvisel, ha célja a tagjai érdekeinek védelme, ha az érintett ágazat működését érintő elvi kérdéseket vethet fel az ügy, és ha a meghozandó ítélet vagy végzés ennélfogva jelentős mértékben érintheti a tagok érdekét (lásd ebben az értelemben az Elsőfokú Bíróság T‑87/92. sz., Kruidvat kontra Bizottság ügyben 1993. december 8‑án hozott végzésének [EBHT 1993., II‑1375. o.] 14. pontját).

38     Emlékeztetni kell azonban arra, hogy az egyesületek beavatkozási jogának tág értelmezése azt célozza, hogy megkönnyítse az ilyen ügyek összefüggéseinek jobb értékelését, ugyanakkor elkerüljék a nagyszámú egyéni beavatkozást, amely veszélyeztetné az eljárás hatékonyságát és megfelelő menetét (a National Power és PowerGen kontra British Coal és Bizottság ügyben hozott végzés [hivatkozás a 32. pontban] 66. pontja).

39     E feltétek és megfontolások fényében kell megvizsgálni, hogy helyt kell‑e adni a CCIA, a SIIA, a CompTIA és az ACT által benyújtott kérelmeknek.

 A CCIA által benyújtott kérelemről

40     A CCIA az információtechnológia és a telekommunikáció ágazatban tevékenykedő vállalkozásokat tömörítő egyesület. A CCIA kérte, hogy a Bizottság pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozhasson. E tekintetben előadja, hogy jogi személyiséggel bír, hogy célja és tevékenységei között szerepel a tagjainak képviselete és érdekeik védelme, hogy jelentős számú, az érintett ágazatban tevékenykedő vállalkozást képvisel, valamint hogy a jelen ügy olyan elvi kérdéseket vet fel, amelyek érinthetik a tagjait.

41     A CCIA kifejti, hogy tagjait számos vonatkozásban érinti az alapeljárás és a jelen, ideiglenes intézkedés iránti eljárás. Továbbá hangsúlyozza, hogy egyes tagjai munkacsoportszerverekre készült operációs rendszereket, egyes másik tagjai pedig a Windows Media Player alkalmazással versenyben álló alkalmazásokat gyártanak. Nagyobb általánosságban: a CCIA néhány tagja aktív azokon a piacokon, ahol a Microsoft a határozatban említettekhez hasonló árukapcsolási és az eladást megtagadó stratégiákat alkalmaz. Végül: a CCIA majdnem minden tagja munkacsoportszerverekre készült operációs rendszerek jelentős felhasználója, így a Microsoft magatartása hátrányosan érinti őket. A CCIA úgy érvel, hogy tagjait nem csupán az alapeljárás kimenetele érinti, hanem az eljárás lezárulásának időpontja is, minthogy a határozatban megállapított visszaélések már most súlyos hatással vannak a piacra.

42     A CCIA végül hozzáfűzi, hogy aktív szerepet játszott a határozat elfogadásához vezető igazgatási eljárásban.

43     A Bizottság úgy nyilatkozott, hogy nincs kifogása a CCIA által benyújtott kérelem ellen. A Microsoft nem nyújtott be észrevételeket.

44     Az ideiglenes intézkedésről döntő bíró úgy találja, hogy a CCIA beavatkozási kérelmének helyt kell adni.

45     Először is a CCIA előadta – és e ponton sem a felperes, sem az alperes intézmény nem mondott neki ellent –, hogy az információtechnológiai ágazatban tevékenykedő vállalkozások érdekeit képviseli, amelyek között a határozat által érintett egyes piacokon a Microsofttal közvetlen versenyben álló jelentős vállalkozások is vannak. A CCIA ez okból az érintett ágazatban tevékenykedő vállalkozások megfelelő képviselőjének tekintendő.

46     Másodszor: alapszabálya 2. cikkének A pontja szerint a CCIA célja többek között az információtechnológiai és a telekommunikációs ágazat érdekeinek előmozdítása, valamint tagjai érdekeinek előmozdítása. A CCIA alapszabálya 1. cikkének 2. szakasza úgy rendelkezik, hogy a CCIA egyik feladata az, hogy a kormányzati szervek és a nagyközönség figyelmét felhívja a „teljes, tisztességes és nyitott verseny” fontosságára ezekben az ágazatokban. A CCIA alapszabálya 1. cikkének 2. szakasza úgy rendelkezik, hogy a CCIA megtehet „bármilyen […] jogi […] lépést, amely e célok eléréséhez szükséges”. A CCIA-t olyan egyesületnek kell tehát tekinteni, amelynek céljai között szerepel a tagjai érdekeinek védelme.

47     Harmadszor: a jelen ügy többek között felveti azt a kérdést, hogy milyen körülmények között kötelezhető valamely, erőfölényben lévő szoftverfejlesztő arra, hogy harmadik személyek részére szellemi tulajdonjog által védett információkat nyújtson avégett, hogy biztosítsa e harmadik személyek termékeinek a saját termékeivel való együttes működtethetőségét. A jelen ügy azt a kérdést is felveti, hogy milyen körülmények között lehet ellentétes az EK 82. cikkel az, ha egy erőfölényben lévő szoftver- vagy számítógéphardver-gyártó új termékeket vagy funkciókat épít be egy már létező termékbe. Az ideiglenes intézkedésről döntő bíró által e két elvi kérdésben elfogadott álláspont befolyásolhatja az információtechnológiai ágazatban jelen levő vállalkozások működési feltételeit.

48     Negyedszer: mivel a CCIA tagjai az érintett ágazatban tevékenykednek, az ideiglenes intézkedésről döntő bíró álláspontja érintheti érdekeiket.

49     Továbbá a CCIA részt vett a határozat elfogadásához vezető igazgatási eljárásban.

50     A CCIA részére következésképpen meg kell engedni a jelen, ideiglenes intézkedés iránti eljárásba való beavatkozást.

 A SIIA által benyújtott kérelemről

51     A SIIA szoftverfejlesztők egyesülete, amely több mint 600 tagot számlál. A SIIA kérte, hogy a Bizottság pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozhasson.

52     A SIIA előadása szerint engedélyezték számára, hogy három tagjához hasonlóan – ezek a Time Warner Inc., a Novell és a RealNetworks – saját nevében beavatkozhasson az igazgatási eljárásba. A SIIA továbbá előadja, hogy a jelen ügy alapeljárásában az Elsőfokú Bíróság határozata érinti majd a tagjainak a Microsofttal való versennyel kapcsolatos lehetőségeit, valamint hogy ezenfelül néhány tagjának kereskedelmi életképessége veszélybe kerül, amennyiben nem alkalmazzák a határozatban előírt korrekciós intézkedéseket. A SIIA kiemeli végül, hogy a határozat fenntartása lehetővé tenné tagjai számára, hogy további forrásokat fordítsanak kutatásra és fejlesztésre.

53     A Bizottság úgy nyilatkozott, hogy nincs kifogása a SIIA által benyújtott kérelem ellen. A Microsoft nem nyújtott be észrevételeket.

54     Az ideiglenes intézkedésről döntő bíró úgy találja, hogy a SIIA beavatkozási kérelmének helyt kell adni.

55     Először is: a SIIA előadta – és e ponton sem a Microsoft, sem a Bizottság nem mondott neki ellent –, hogy a SIIA a szoftverfejlesztők legfontosabb egyesülete, amely világszerte több mint 600 aktív tagot számlál. A SIIA következésképpen mint az információtechnológiai ágazat jelentős számú vállalkozásának képviselője tekinthető.

56     Másodszor: alapszabályának II. cikke szerint a SIIA „szakmai egyesület, amely a szoftverágazat és a digitálistartalom-ágazat közös kereskedelmi és közéleti érdekeinek képviselete érdekében jött létre”. Ugyanezen cikk úgy rendelkezik, hogy a SIIA „bármilyen jogi lépést” megtehet, amely a céljai eléréséhez szükséges. A SIIA-t tehát e ponton olyan egyesületnek kell tekinteni, amelynek a célja – többek között – a tagjai érdekeinek védelme.

57     Harmadszor: a fenti 47. pontban kifejtett okokból következően, az ideiglenes intézkedésről döntő bíró által a jelen ügy által felvetett elvi kérdésekben elfogadandó álláspont befolyásolhatja az információtechnológiai ágazatban jelen levő vállalkozások működési feltételeit.

58     Negyedszer: a SIIA előadta – és e ponton sem a Microsoft, sem a Bizottság nem mondott neki ellent –, hogy a SIIA a határozatban említett piacokon a Microsofttal versenyben álló vállalkozásokat képvisel, különösen szoftverfejlesztőket. E körülmények között a SIIA tagjainak érdekeit érintheti az intézkedésről döntő bíró álláspontja.

59     Továbbá a SIIA részt vett a határozat elfogadásához vezető igazgatási eljárásban.

60     A SIIA részére következésképpen meg kell engedni a jelen, ideiglenes intézkedés iránti eljárásba való beavatkozást.

 A CompTIA által benyújtott kérelemről

61     A CompTIA az információtechnológia és a telekommunikáció területén tevékenykedő vállalkozások egyesülete. A CompTIA kérte, hogy a Microsoft pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozhasson.

62     A CompTIA előadja, hogy eleget tesz az ítélkezési gyakorlat által meghatározott beavatkozási feltételeknek (a Kruidvat kontra Bizottság ügyben hozott végzés [hivatkozás a 37. pontban], az Elsőfokú Bíróság elnökének a T‑125/03. R. és a T‑253/03. R. sz., Akzo Nobel Chemicals és Akcros Chemicals kontra Bizottság (egyesített) ügyekben 2003. október 30‑án hozott végzésének [EBHT 2003., II‑0000. o.] 4. pontja).

63     Először is: saját állítása szerint a CompTIA – a 89 országban több mint 16 000 tagjával – a legnagyobb szakmai egyesület a világon az információtechnológia és a telekommunikáció területén.

64     Másodszor: a CompTIA – az alapszabálya szerint – tagjai érdekeinek védelmével van megbízva, és jelen eljárásba beavatkozhat, amennyiben az eljárás által felvetett kérdések közvetlenül érintik tagjait.

65     Harmadszor: a határozat olyan alapvető kérdéseket vet fel, amelyek az információtechnológiai ágazat egészét érintik.

66     A Bizottság úgy véli, hogy a CompTIA-nak nem fűződik elegendő érdeke az eljárás kimeneteléhez. A Bizottság e tekintetben megjegyzi, hogy a CompTIA alapszabálya nem rendelkezik a tagok érdekeinek védelméről, illetve a tagok képviseletéről. A CompTIA által a kérelméhez csatolt, a trösztellenes politikáról szóló nyilatkozat csupán közös állásponttervezet, amely nem ajánlja a CompTIA számára, és semmi esetre sem jogosítja fel a CompTIA-t, hogy intézkedéseket tegyen ezen álláspont védelmére. Továbbá a CompTIA-nak az egyes amerikai bíróságok előtt amicus curiae-ként való részvételének az engedélyezése a jelen összefüggésben nem bír jelentőséggel. Végül: a CompTIA-nak az igazgatási eljárás során érdekelt félként való részvételének az engedélyezése önmagában nem döntő, mivel az igazgatási eljárás során az észrevételek benyújtásának engedélyezéséhez szükséges feltételek nem feltétlenül azonosak a Bíróság alapokmánya 40. cikkének (2) bekezdésében meghatározott feltételekkel.

67     A Microsoft nem nyújtott be észrevételeket a CompTIA kérelmével kapcsolatban.

68     2004. július 13‑án az ideiglenes intézkedésről döntő bíró felhívta a CompTIA-t, hogy jelölje meg alapszabályának azon rendelkezéseit, amelyekre annak bizonyítása végett támaszkodik, hogy célja a tagjai érdekeinek védelme.

69     2004. július 16‑i levelében a CompTIA előadta, hogy e célból alapszabályának II. és XI. cikkére, az igazgatótanácsa által elfogadott, trösztellenes politikáról szóló nyilatkozatra, valamint alapító okiratának 2. szakaszára támaszkodik. A CompTIA továbbá hangsúlyozta azt a tényt, hogy korábban az amerikai igazságügyi hatóságok előtt beavatkozott. 2004. július 21‑én a Bizottság észrevételeket nyújtott be, amelyekben kifejtette, hogy szerinte a CompTIA legfeljebb olyan egyesületnek tekinthető, amelynek célja a tagjai érdekeinek előmozdítása, de nem a tagok képviselete és védelme. A Bizottság szerint a közösségi bíróságok már utasítottak el olyan beavatkozási kérelmet, amelyet pusztán a tagjai közös érdekeinek előmozdításával megbízott egyesület nyújtott be (az Elsőfokú Bíróság harmadik tanácsának elnöke által a T‑13/99. sz., Pfizer Animal Health kontra Tanács ügyben 1999. június 25‑én hozott végzés [az EBHT‑ban nem tették közzé] 28. pontja).

70     Az ideiglenes intézkedésről döntő bíró úgy találja, hogy a CompTIA beavatkozási kérelmének helyt kell adni.

71     Először is: a CompTIA előadja – és ennek sem a Microsoft, sem a Bizottság nem mondott ellent –, hogy több mint 80 országban több mint 16 000 tagot képvisel, és a tagok közül kétszáznak Európában van a székhelye. E tagok az információtechnológiai ipar minden szintjén jelen vannak, és különösen szoftvertervezőket, hardvergyártókat, alkalmazásokkal kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokat, forgalmazókat, kiskereskedőket és viszonteladókat foglalnak magukba. A CompTIA következésképpen mint az információtechnológiai ágazat jelentős számú vállalkozásának képviselője tekintendő.

72     Másodszor: alapító okiratának 2. szakasza szerint a CompTIA célja „minden olyan jogszerű ügylet vagy tevékenység […], amelynek céljából a Connecticut állam módosított, a korlátolt felelősségű társaságokról szóló jogszabálya szerint társaság jöhet létre”. Ugyanez a szakasz úgy is rendelkezik, hogy a „fentiek sérelme nélkül” a CompTIA „azért jött létre, hogy tagjai körében és az információtechnológiai ágazat egészében előmozdítsa és támogassa a legmagasabb szintű szakmai, kereskedelmi és etikai normákat”. A CompTIA alapszabályának II. cikke megismétli e különböző célokat, továbbá kifejti, hogy e célok elérése végett a CompTIA „olyan program létrehozására törekszik, amely kifejezi tagjai közös nézeteit az információtechnológia-ipar, a kormányszervek és a nagyközönség számára”. A CompTIA továbbá előadja, hogy mind az amerikai igazságügyi szervek előtti eljárásban, mind a Bizottság előtti igazgatási eljárásban részt vett beavatkozóként annak érdekében, „hogy eleget tegyen az igazgatótanácsa által elfogadott trösztellenes politikáról szóló nyilatkozatnak”. E tények alapján tehát a CompTIA-t olyan egyesületnek lehet tekinteni, amelynek célja – többek között – tagjai érdekeinek védelme.

73     Harmadszor: a 47. pontban kifejtett okokból következően az ideiglenes intézkedésről döntő bírónak a jelen ügy által felvetett elvi kérdésekben elfogadott álláspontja befolyásolhatja az információtechnológiai ágazatban jelen levő vállalkozások működési feltételeit.

74     Negyedszer: a CompTIA számos, az érintett piacokon jelen levő vállalkozást képvisel, szoftverfejlesztő cégeket is beleértve, amelyek érdekeit érintheti az intézkedésről döntő bíró álláspontja.

75     Továbbá a CompTIA részt vett a határozat elfogadásához vezető igazgatási eljárásban.

76     A CompTIA részére következésképpen meg kell engedni a jelen, ideiglenes intézkedés iránti eljárásba való beavatkozást.

 Az ACT által benyújtott kérelemről

77     Az ACT közel 3000, a szoftverfejlesztés, a rendszerintegráció, az információtechnológiai tanácsadás és képzés, valamint az e‑kereskedelem területén tevékenykedő vállalkozás szakmai egyesülete. Az ACT kérte, hogy a Microsoft pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozhasson.

78     Az ACT úgy érvel, hogy eleget tesz az ítélkezési gyakorlat által a egyesületek számára meghatározott beavatkozási feltételeknek (a Kruidvat kontra Bizottság ügyben hozott végzés [hivatkozás a 37. pontban]). Az ACT először is kifejti, hogy beavatkozóként részt vett a határozat elfogadásához vezető igazgatási eljárásban. Továbbá előadja, hogy a Microsoft által benyújtott keresetlevél olyan elvi kérdéseket vet fel, amelyek érinthetik az információtechnológiai ágazat egészének működését és különösen az ACT tagjainak tevékenységét. Az ACT-nak különös érdeke fűződik az Egyesült Államokban és az Európai Unióban a platformszoftverek jogi kezelésének állandóságához és konvergenciájához.

79     Az ACT tagjai továbbá jelentős tevékenységet folytatnak az EGT területén, és hátrányosan érintené őket az alapkereset elutasítása, illetve a határozat azonnali végrehajtása. A határozat azonnali végrehajtása a szellemi tulajdonjogi portfólióik értékének csökkenését vonná maga után, és csökkentené az információtechnológia terén tevékenykedő vállalkozásokba történő befektetéseket. A Windows rendszer kommunikációs protokolljainak a nyilvánosságra hozatala olyan precedens lenne, amely egyrészt a szerverekre készült operációs rendszerek fokozott instabilitásához, másrészt bizonyos működési hibák felmerüléséhez vezetne. A Windows rendszer Windows Media Player szoftver nélküli forgalmazását előíró korrekciós intézkedés megfosztaná az ACT tagjait bizonyos alkalmazásfejlesztői felületek (API) igénybevételének lehetőségétől, ezenfelül akadályozná a biztonságos platform létrehozását és fenntartását.

80     A Bizottság úgy nyilatkozott, hogy nincs kifogása az ACT által benyújtott kérelem ellen. A Microsoft az előírt határidőn belül nem nyújtott be észrevételeket.

81     Az ideiglenes intézkedésről döntő bíró úgy találja, hogy az ACT beavatkozási kérelmének helyt kell adni.

82     Először is: az ACT ismerteti – és ennek sem a Microsoft, sem a Bizottság nem mondott ellent –, hogy az ACT közel 3000, a szoftverfejlesztés, a rendszerintegráció, az információtechnológiai tanácsadás és képzés, valamint az e‑kereskedelem területén tevékenykedő vállalkozás szakmai egyesülete. Az ACT továbbá előadja, hogy tagjai a világ számos országában rendelkeznek székhellyel, különösen az EGT területén, és hogy tagjai között különböző méretű vállalkozások találhatóak. Az ACT következésképpen az információtechnológiai ágazat jelentős számú vállalkozása képviselőjének tekinthető.

83     Másodszor: alapszabálya II. cikkének d) pontja szerint az ACT célja többek között a tagjai „jogainak és kiváltságainak védelme”. Az ACT alapszabálya II. cikkének f) pontja úgy rendelkezik, hogy az ACT további célja „az információtechnológiai ágazatok közötti, illetve az azokon belüli verseny fokozása, valamint a technológiai termékeknek, társaságoknak és iparágaknak az indokolatlan szabályozással, illetve az olyan beavatkozásokkal szembeni védelme, amelyek hátrányosan érintenék az e termékek, társaságok és iparágak közötti szabad és nyílt versenyt”. Az ACT célja többek között tehát tagjai érdekeinek védelme.

84     Harmadszor: a 47. pontban kifejtett okokból következően az ideiglenes intézkedésről döntő bírónak a jelen ügy által felvetett elvi kérdésekben elfogadott álláspontja befolyásolhatja az információtechnológiai ágazatban jelen levő vállalkozások működési feltételeit.

85     Negyedszer: az ACT különösen szoftverfejlesztésre szakosodott vállalkozások egyesülete, amelyek érdekeit érintheti az intézkedésről döntő bíró álláspontja.

86     Továbbá az ACT részt vett a határozat elfogadásához vezető igazgatási eljárásban.

87     Az ACT részére következésképpen meg kell engedni a jelen, ideiglenes intézkedés iránti eljárásba való beavatkozást.

 Az egyénileg benyújtott kérelmekről

A Novell által benyújtott kérelemről

88     A Novell és leányvállalatai különböző szoftverpiacokon vannak jelen. A Novell a számítógépes hálózatok területén tevékenykedik, amióta 1983-ban kifejlesztette és forgalomba hozta a NetWare szoftvert. A Bizottság kérelmeinek támogatása végett benyújtott beavatkozási kérelme alátámasztásául a Novell azzal érvel, hogy az ideiglenes intézkedés iránti eljárás kimeneteléhez fűződő érdeke több tényezőből is következik. Először is: a kezdetektől fogva aktívan részt vett a határozat elfogadásához vezető igazgatási eljárásban, és ez lehetőséget nyújtott számára, hogy befolyást gyakoroljon a ténybeli és jogi kérdések Bizottság általi értékelésére. Másodszor: a Novellt mint a Microsoft fő versenytársát a munkacsoportszerverekre készült operációs rendszerek piacán hátrányosan érintette, hogy a Microsoft megtagadta az együttes működtetéshez szükséges információk közlését. A Novell versenyhelyzete ennek következtében – ahogyan azt a határozatban a Bizottság megállapította – rohamosan gyengült, (a határozat 590., 593. és 594. pontja). Harmadszor: azt a következtetést, miszerint az, hogy a Microsoft megtagadja az együttes működtetéshez szükséges információk közlését, a Microsoft általános magatartásának része, a Bizottság többek között arra alapította, hogy mi történt a Novell ilyen irányú kérelmével (a határozat 573. pontja). Negyedszer: a határozat 5. cikkében meghatározott korrekciós intézkedés várhatóan előnyös a Novell számára, mivel e cikk értelmében a Novell „olyan vállalkozás [...], amelynek érdeke a Microsoft termékeivel versenyben álló termékeknek a munkacsoportszerverekre készült operációs rendszerek piacán történő fejlesztése és terjesztése”.

89     Míg a Bizottság nem emelt kifogást a Novell által benyújtott kérelem ellen, a Microsoft több észrevételt is benyújtott. A Microsoft úgy érvel, hogy a határozat 573. pontja szerint a Novell nem azt kérte tőle, hogy kommunikációs protokolljait továbbítsa számára, hanem csupán azt, hogy a Windows operációs rendszer egyik könyvtárát a NetWare rendszer egyik könyvtárával helyettesíthesse. Ezt követően a Microsoft előadja, hogy a Novell nem kérelmezte az amerikai hatóságok és a Microsoft közötti megállapodásnak megfelelő, ügyfél–szerver kommunikációs protokollokkal kapcsolatos használati engedélyt. A Microsoft következésképpen azt a kérdést teszi fel, hogy megállapítható‑e, hogy a Novell – ahogy azt maga állítja – „közvetlen haszonélvezője” a Bizottság által előírt korrekciós intézkedésnek. A Microsoft technológiájához való hozzáférés sürgősségét a Microsoft szerint cáfolja a NetWare operációs rendszer és a Windows operációs rendszer együttes működtethetősége, valamint és a Microsoft kommunikációs protokolljaival kapcsolatos használati engedély iránti kérelem hiánya.

90     Az ideiglenes intézkedésről döntő bíró úgy találja, hogy a Novell számára meg kell engedni a Bizottság pernyertességének előmozdítására irányuló beavatkozást.

91     Amennyiben a határozat úgy találja, hogy a Microsoft visszaélt erőfölényével, amikor megtagadta az együttes működtetéshez szükséges információk közlését és ezen információknak a saját termékeivel versenyben álló termékeknek a fejlesztése és forgalmazása céljából a munkacsoportszerverekre készült operációs rendszerek piacán történő felhasználását, meg kell állapítani, hogy a Novellnek –mint a Microsofttal versenyben álló vállalkozásnak – érdeke a megállapított visszaélés azonnali megszüntetése. E tekintetben ki kell emelni, hogy a határozat megállapítja, hogy a Microsoftnak a munkacsoportszerverekre készült operációs rendszerek piacán való piaci részesedése „a piacra történő belépése óta nőtt, és olyan mértékben folytatódott, hogy a piacon a fő versenytársa, a Novell néhány év leforgása alatt vezető helyzetből viszonylag kis szereplővé lépett vissza” (590. pont), valamint hogy „a Bizottság által összegyűjtött adatok tanúsága szerint a munkacsoportszerverekre készült operációs rendszerek piacán fennáll a verseny megszűnésének veszélye” (781. pont).

92     A Novell nagyon aktív szerepet játszott a Bizottság előtti igazgatási eljárásban. Ahogyan a határozatból is világosan kiderül: a Bizottság megfelelően figyelembe vette a Novell – mint a Szerződés [81.] és [82.] cikkének végrehajtásáról szóló, 1962. február 6‑i, 17. sz. első tanácsi rendelet 19. cikkének (2) bekezdése (HL 13., 1962.2.21., 204. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 3. o.) szerinti érdekelt harmadik fél – által benyújtott észrevételeket.

93     Végül a Novellnek mint e rendelkezés hatálya alá tartozó vállalkozásnak közvetlen érdeke fűződik a határozat 5. cikke végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelem elutasításához.

A RealNetworks által benyújtott kérelemről

94     A Bizottság pernyertességének előmozdítására irányuló beavatkozási kérelmében a RealNetworks előadja, hogy olyan piacokon tevékenykedik, amelyeket érint az, hogy a Microsoft a Windows Media Player szoftver értékesítését a személyi számítógépekre készült Windows operációs rendszeréhez kapcsolja, valamint megjegyzi, hogy érdekelt harmadik félként aktív szerepet játszott a Bizottság előtti igazgatási eljárásban.

95     Sem a Microsoft, sem a Bizottság nem emelt kifogást a RealNetworks által benyújtott kérelem ellen.

96     A RealNetworks hálózaton keresztül nyújtott multimédia-szolgáltatásra szakosodott szoftvereket, valamint digitális multimédiás tartalom létrehozását, forgalmazását és felhasználását lehetővé tevő technológiát fejleszt és szolgáltat. Tekintettel a RealNetworks által a beavatkozási kérelmének alátámasztására felhozott érvekre, amelyeknek megalapozottsága a határozat alapján nyilvánvaló (különösen a határozat 112–118., a 125–134., a 812., valamint a 855. és 856. pontja), az ideiglenes intézkedésről döntő bíró úgy találja, hogy a RealNetworksnek elegendő érdeke fűződik az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elutasításához.

A Digimpro és társai által benyújtott kérelemről

97     A Digimpro és társai kérték, hogy beavatkozhassanak a Microsoftnak a határozat azon rendelkezései végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmének a támogatása érdekében, amelyek a Microsoftot a személyi számítógépekre készült Windows operációs rendszer olyan változatának kiadására kötelezik, amely nem tartalmazza sem a Windows Media Player szoftvert, sem az annak működését biztosító kódot. E kérelmezők mindegyike úgy véli, hogy közvetlen és fennálló érdeke fűződik a határozat 2. cikke, a 4. cikke első bekezdése, valamint a 6. cikke végrehajtásának felfüggesztéséhez, mivel e rendelkezések azonnali végrehajtása súlyos és helyrehozhatatlan kárt okozna nekik.

98     A beavatkozási kérelmet benyújtók a Windows operációs rendszer alatt működő szoftvereket és alkalmazásokat fejlesztenek, illetve gyártanak, és azt állítják, hogy ebből adódóan – közvetlen vagy közvetett módon – az ezen operációs rendszerhez kapcsolt Windows Media Player szoftver működésétől függenek.

99     Először is: a kérelmezők közül egyesek a személyi számítógépekre készült Windows operációs rendszerhez kapcsolt Windows Media Player szoftverrel együtt működő termékeket fejlesztettek és forgalmaztak, illetve fejlesztenek jelenleg. A határozat így arra kényszerítené őket, hogy termékeiket olyan funkcióval egészítsék ki, amely észleli, hogy a felhasználóik számítógépére telepített operációs rendszer tartalmazza‑e a Windows Media Player szoftvert, és amennyiben nem, jelzi az annak telepítéséhez szükséges lépéseket. Másik megoldásként a Windows Media Player szoftver kódjának bemásolásával módosíthatnák a termékeiket. Az ilyen beavatkozások azonban idő- és pénzigényesek lennének.

100   Másodszor: a kérelmezők előadják, hogy néhányuknak szoftverfrissítést kellene biztosítania a termékeik jelenlegi vagy korábbi változatát használó fogyasztók számára, amennyiben e fogyasztóknak adott esetben Windows Media Player szoftver nélküli Windows operációs rendszerrel rendelkező számítógépen kell az adott terméket használni. Az ilyen javító intézkedés biztosítása jelentős anyagi következményekkel és számos gyakorlati problémával járna.

101   Harmadszor: a Windows Media Player szoftver és a személyi számítógépekre készült Windows operációs rendszer szétválasztása megzavarhatja a kérelmezők termékeinek működését, még abban a feltételezhető esetben is, ha a fogyasztó saját maga telepíti személyi számítógépére a Windows Media Player szoftvert. A kérelmezők számára kiegészítő költségekkel járna, ha az ilyen működési zavarokra megoldást kellene keresnie.

102   Negyedszer: a kérelmezők attól tartanak, hogy a határozat nem más, mint a személyi számítógépekre készült Windows operációs rendszer feldarabolásának első lépése, és következésképpen nagy kereskedelmi bizonytalanság forrása.

103   Ötödször: a kérelmezők úgy érvelnek, hogy a Microsoft által a Windows operációs rendszerhez készített fejlesztések lehetővé tették számukra, hogy továbbfejlesszék a saját termékeiket, illetve újakat kínáljanak. Az ebből eredő fejlesztésekre nem lenne lehetőség, ha a Microsoftot megakadályozzák a saját operációs rendszerének továbbfejlesztésében.

104   A Microsoft nem nyújtott be észrevételeket az előírt határidőn belül.

105   A Bizottság a maga részéről komoly kétségeket fogalmazott meg a Digimpro és társainak a beavatkozáshoz fűződő érdekével kapcsolatban. A Bizottság úgy érvel, hogy a független szoftvereladók tág kategóriájához tartozónak tűnő kérelmezők érdeke nem közvetlen, jelenleg nem áll fenn, és nem biztos.

106   A Bizottság először is úgy véli, hogy a jövőbeli jogvitákkal, illetve a Windows operációs rendszer jövőbeli fejlesztésével kapcsolatos érvek nem tekinthetőek alkalmasnak az eljárás kimeneteléhez fűződő érdek megalapozására.

107   A Bizottság továbbá úgy véli, hogy a beavatkozási kérelemben felhozott érvek legfeljebb azt bizonyítják, hogy a független eladóknak érdekében áll a Windows Media Player szoftvert támogató alkalmazások fejlesztése, mivel tudják, hogy a Windows operációs rendszer tartalmazza ezt a szoftvert, amely következésképpen a rendszer felhasználóinak automatikusan rendelkezésére áll. Ugyanakkor a Bizottság úgy véli, hogy a határozat nem kényszeríti a kérelmezőket a termékeik módosítására. A határozat következményeként a fogyasztók választhatnának az operációs rendszer Windows Media Player szoftvert tartalmazó, illetve e szoftver nélküli változata között, amely választás a kínált termék érdemeihez kötődne, és nem pusztán ahhoz, hogy a szoftvert árukapcsolás révén a Windows operációs rendszerrel együtt adják. A szoftvereladóknak alkalmazkodniuk kell a fogyasztók választásához, és annak megfelelően kell szervezni tevékenységüket. Továbbra is lehetőség lesz arra, hogy kizárólag a Windows Media Player szoftverhez tervezzenek termékeket, és a termékeik és szolgáltatásaik érdemei alapján meggyőzzék a fogyasztókat arról, hogy a Windows operációs rendszernek a Windows Media Player szoftvert tartalmazó változata mellett döntsenek. Következésképpen nem indokolt azt feltételezni, hogy a kérelmezőknek költségei merülnek fel, vagy a kérelmezők kárt szenvednek a határozat közvetlen hatásaként. Mivel azok a költségek, amelyeket esetleg viselniük kell, a jövőben meghozandó döntésektől függnek, a kérelmezőknek az eljárás kimeneteléhez fűződő érdeke nem tekinthető elegendőnek (az Elsőfokú Bíróság T‑18/97. sz., Atlantic Container Line és társai kontra Bizottság ügyben 1998. március 23‑án hozott végzésének [EBHT 1998., II‑589. o.] 14. pontja). A kérelmezők azon állítását illetően, miszerint a termékeik később nem tudnak megfelelően működni, a Bizottság úgy érvel, hogy ez az eljárás kimeneteléhez fűződő érdek hipotetikus mivoltát tanúsítja.

108   A kérelmezők mindegyike által hivatkozott érdekkel kapcsolatban a Bizottság előadja, hogy a Digimpro Ltd jelenleg egyetlen piacon sem aktív, hogy a TeamSystem SpA által hivatkozott kár valószínűleg csak abban az esetben következik be, amennyiben a fogyasztók a Windows operációs rendszer Windows Media Player szoftvert nem tartalmazó változatának használata mellett döntenek – ami valószínűleg már jelenleg is így van –, valamint hogy a Mamut ASA a saját és a Microsoft termékei közötti olyan összeférhetőségi problémákra hivatkozik, amelyek – tekintettel a két társaság között fennálló közeli kapcsolatra – aligha hihetőek. A CODA Group Holdings Ltd-nek az eljárás kimeneteléhez fűződő érdeke nem közvetlen, és nem is biztos, mivel termékei nem közvetlenül a Windows operációs rendszer Windows Media Player szoftverén alapulnak.

109   A Bizottság hozzáfűzi, hogy a kérelmezők érvelésének elfogadása azt eredményezné, hogy gyakorlatilag a világ összes szoftverfejlesztője számára engedélyezni kellene a beavatkozást.

110   Az ideiglenes intézkedésről döntő bíró úgy véli, hogy a határozat végrehajtásának hatásaként a Microsoftnak a személyi számítógépekre készült operációs rendszerének két változatát kellene eladásra kínálnia, amelyek közül az egyik tartalmazná a Windows Media Player szoftvert, a másik pedig nem. Ezen új helyzet eredményeképpen a szoftverfejlesztők nem számíthatnának arra, hogy minden Windows operációs rendszerrel működtetett számítógépen van multimédiás alkalmazásfejlesztői felület (API). A termékeik ebből következő átalakítása, és az ezzel járó kiegészítő technológiák biztosításának vállalása jelentős többletköltséget okozhat az érintett fejlesztőknek, a termékeiknek a határozat végrehajtásából következő új piaci helyzethez való igazításának az elmulasztása pedig gátolhatná őket a remélt ügyfélkör megszerzésében.

111   Ezen érvekre tekintettel a személyi számítógépekre készült, a Windows Media Player szoftvert nem tartalmazó Windows operációs rendszer forgalmazása úgy tekinthető, hogy jelentős mértékben érintheti az érintett szoftverfejlesztők tevékenységét, és ennélfogva megállapítható, hogy az érintett szoftverfejlesztőknek érdeke fűződik a határozat végrehajtásának felfüggesztéséhez. A beadványaikban előadott tények indokolttá teszik azt a következtetést, hogy a TeamSystem SpA és a Mamut ASA számára engedélyezni kell, hogy a Microsoft kérelmeinek támogatása végett beavatkozhassanak az ideiglenes intézkedés iránti eljárásba.

112   Ugyanakkor a beavatkozási kérelemben kifejtett érvelés fényében nem tekinthető úgy, hogy a Digimpro Ltd valószínűsítette az ideiglenes intézkedés iránti eljárás kimeneteléhez fűződő, fennálló érdekét. Ahogyan beadványából kiderül, e társaság fő terméke még nem került forgalomba; a társaság – a piacra bocsátás pontos időpontjának meghatározása nélkül – előadja, hogy e termék, amely a Windows Media Player szoftver kiegészítőjeként „fog működni”, olyan szoftver „lesz”, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az elmentett audioinformációkkal dolgozzanak.

113   A beavatkozási kérelemben előadott tények fényében a CODA Group Holdings Ltd által benyújtott kérelmet szintén el kell utasítani. Annak a veszélye, hogy a Windows Media Player szoftver és a Windows operációs rendszer szétválasztása hátrányosan érintheti a CODA Group Holdings Ltd bizonyos alkalmazásainak a megfelelő működését, nem tekinthető elegendőnek annak valószínűsítésére, hogy e társaságnak érdeke fűződik a beavatkozáshoz, mivel a beavatkozási kérelemből kiderül, hogy ezeket az alkalmazásokat már több, a Windowstól eltérő platformon is a felhasználóik rendelkezésére bocsátották, mint például az IBM AS/400 és a Unix, és hogy az általa fejlesztett termékek nem közvetlenül a Windows operációs rendszer Windows Media Player szoftverének kódján alapulnak.

114   Következésképpen a TeamSystem SpA és a Mamut ASA által benyújtott beavatkozási kérelmeknek helyt kell adni, a Digimpro Ltd és a CODA Group Holdings Ltd által benyújtott kérelmeket azonban el kell utasítani.

A DMDsecure.com és társai által benyújtott kérelemről

115   A DMDsecure.com és társai – olyan társaságok, amelyek a média, a szórakoztatás és a telekommunikáció területén tevékenykednek – kérték, hogy a Microsoft kérelmeinek támogatása végett beavatkozhassanak. A DMDsecure.com BV a szervertartalom védelmét, a szervertartalomhoz való hozzáférést, valamint a digitális jogok kezelését lehetővé tévő rendszereket, alkatrészeket és megoldásokat forgalmaz. Az MPS Broadband AB internetprotokoll-alapú nemzetközi televíziós műsorokat sugároz. A Pace Micro Technology plc alapvetően az egydobozos digitális televíziók technológiájával foglalkozik. A Quantel Ltd számítógép-alkatrészeket szolgáltat a televízió- és a filmiparban. A Tandberg Television Ltd pedig különböző hálózatokon keresztül – közvetlenül vagy megrendelésre – videorendszereket és videotermékeket forgalmaz.

116   A fenti társaságok előadják, hogy közvetlen és konkrét érdekük fűződik a határozat végrehajtásának felfüggesztéséhez, mivel tevékenységüket mind az ideiglenes intézkedés iránti eljárás, mind az alapeljárás kimenetele közvetlenül és jelentős mértékben érintené (a Kruidvat kontra Bizottság ügyben hozott végzés [hivatkozás a 37. pontban] 10. pontja). A Microsoft számára előírt kötelezettség – amely szerint operációs rendszerének a Windows Media Player szoftvert nem tartalmazó változatát kell kifejlesztenie és forgalomba hoznia – hátrányosan érintené a kérelmezőket, amennyiben termékeik e szoftverrel működnek. Következésképpen kénytelenek lennének módosítani termékeiket, hogy azok más szoftverekkel is működhessenek. Az ilyen módosítás költséges és technikailag összetett lenne, valamint hátrányosan hatna a szóban forgó termékekkel kapcsolatban nyújtott szolgáltatásokra.

117   Míg a beavatkozási beadvánnyal kapcsolatban a Microsoft nem nyújtott be észrevételeket az előírt határidőn belül, a Bizottság komoly kétségeket fogalmazott meg a kérelmezők beavatkozáshoz fűződő érdekével kapcsolatban.

118   A Bizottság úgy véli, hogy a kérelmezők nem valószínűsítették az ideiglenes intézkedés iránti eljárás kimeneteléhez fűződő közvetlen, fennálló és biztos érdeküket. A kérelmezők érvei arra a természetes hajlandóságukra utalnak, hogy egyetlen technológiát részesítsenek előnyben, és nyilvánvalóvá teszik, hogy azon elhatározásuk, hogy a Windows Media Player szoftverre alapozzák termékeiket, abból ered, hogy tudatában vannak annak, hogy ezt a szoftvert a Windows operációs rendszer tartalmazza, és így a fogyasztók automatikusan hozzájutnak e szoftverhez.

119   A kérelmezők állításaival ellentétben a Bizottság szerint a határozat semmi esetre sem kényszeríti a kérelmezőket a termékeik módosítására. A határozat csupán lehetővé teszi, hogy a fogyasztók megválaszthassák, hogy az operációs rendszer Windows Media Player szoftvert tartalmazó, vagy e szoftver nélküli változatát veszik meg, amely választás a kínált termék érdemeihez kötődne, és nem pusztán ahhoz, hogy a szoftvert árukapcsolás révén a Windows operációs rendszerrel együtt adják. A társaságoknak – különösen azoknak, amelyek arra támaszkodnak, hogy a Windows Media Player szoftver mindenütt jelen van – alkalmazkodniuk kell a fogyasztók választásához, és ennek megfelelően kell szervezniük a tevékenységüket. E társaságoknak mindig lehetőségük lesz arra, hogy kizárólag a Windows Media Player szoftverhez tervezzenek termékeket, és a termékeik és szolgáltatásaik érdemei alapján meggyőzzék a fogyasztókat arról, hogy a Windows operációs rendszernek a Windows Media Player szoftvert tartalmazó változata mellett döntsenek. Következésképpen nem indokolt azt feltételezni, hogy a kérelmezőknek költségei merülnek fel, vagy a kérelmezők kárt szenvednek a határozat közvetlen hatásaként. Mivel az esetlegesen viselendő a költségek a kérelmezők, a más társaságok és a fogyasztóik által jövőben meghozandó döntésektől függnek, a kérelmezőknek az eljárás kimeneteléhez fűződő érdeke nem tekinthető elegendőnek (az Atlantic Container Line és társai kontra Bizottság ügyben hozott végzés [hivatkozás a 107. pontban] 14. pontja).

120   A Bizottság hozzáfűzi, hogy a kérelmezők beavatkozásának engedélyezése – mivel a kérelmezők különféle társaságokhoz tartoznak – ahhoz vezetne, hogy gyakorlatilag a világ összes szoftverfejlesztő cége számára engedélyezni kellene a beavatkozást.

121   Az ideiglenes intézkedésről döntő bíró a beavatkozási kérelmükben előadott tényekre tekintettel úgy találja, hogy a DMDsecure.com-nak és társainak közvetlen és fennálló érdeke fűződik a határozat végrehajtásának felfüggesztéséhez, amennyiben az általuk használt technológiák jelenlegi tervezése olyan, hogy e technológiák a Windows Media Player szoftvert tartalmazó Windows operációs rendszer alatt működjenek. A határozat végrehajtása azzal a veszéllyel járna, hogy jelentős mértékben sújtaná a kérelmezők tevékenységét, nemcsak azáltal, hogy szükségessé teszi számukra, hogy a használt technológiák módosításával alkalmazkodjanak a megváltozott körülményekhez, hanem azáltal is, hogy kezdetben nekik kellene a módosítás költségeit viselni.

122   A DMDsecure.comnak és társainak tehát meg kell engedni a Microsoft pernyertességének előmozdítására irányuló beavatkozást.

Az IDE Nätverkskonsulterna és társai által benyújtott kérelemről

123   Az IDE Nätverkskonsulterna és társai kérték, hogy a Microsoft kérelmeinek támogatása végett beavatkozhassanak. A kérelmezők az információtechnológiai ágazaton belül nyújtanak olyan szolgáltatásokat, mint adatok és rendszerek telepítése, integrációja és migrációja, támogatások és tevékenységek kiszervezése, valamint weboldalak szerkesztése és szoftverfejlesztés. Az általuk nyújtott szolgáltatások a Microsoft által fejlesztett technológiára támaszkodnak. A kérelmezőknek a Microsoft termékei tekintetében meglevő alapos ismeretét a Microsoft a „Microsoft Most Valuable Professionals” cím adományozásával ismerte el. Csak az IDE Nätverkskonsulterna AB és az Exor AB nem kapták meg ezt a címet.

124   A Bíróság ítélkezési gyakorlatára támaszkodva (a Bíróságnak a 16/62. és 17/62. sz., Confédération nationale des producteurs de fruits et légumes és társai kontra Tanács (egyesített) ügyekben 1962. október 24‑én hozott végzése [EBHT 1962., 937. o.]), az IDE Nätverkskonsulterna és társai – mivel a határozat végrehajtása jelentős hatással lenne jogi, illetve gazdasági helyzetükre – úgy érvelnek, hogy közvetlen és fennálló érdekük fűződik az említett határozat 4. cikkének és 6. cikke a) pontjának a Microsoft által kért felfüggesztéséhez.

125   A kérelmezők szerint a Windows Media Player szoftvert a Windows operációs rendszertől különválasztó korrekciós intézkedés negatív hatásai a kérelmezők tevékenységeitől függően különbözőek.

126   Először is: a kérelmezők közül néhányan operációs rendszereket és alkalmazásokat telepítenek személyi számítógépekre, valamint integrációs szolgáltatásokat, többek között különböző alkalmazásokat és támogató szolgáltatásokat – például időszakos szoftverfrissítéseket – kínálnak. Ami őket illeti, a Windows operációs rendszer két különböző változatának léte többletköltségekkel járna, amelyek abból erednének, hogy a szolgáltatásokat a felhasználó Windows operációs rendszerének változatához kell igazítani, valamint biztosítani kell a Windows Media Player nélküli változat megfelelő működését.

127   Másodszor: a weblapszerkesztési szolgáltatást nyújtó kérelmezők a Microsoft által kifejlesztett technológiát használják. Ahhoz, hogy az általuk telepített internetes oldalak audiovizuális tartalma a Windows Media Player szoftverrel nem rendelkező számítógépet használók számára is elérhető legyen, a kérelmezőknek fejlesztési és támogatási költségeket kellene magukra vállalniuk.

128   Harmadszor: a Microsoft termékekkel kapcsolatban oktatási szolgáltatásokat nyújtó kérelmezőknek a felhasználó profiljához kellene alakítaniuk a képzési programokat.

129   Végül: a kérelmezők közül többen is nyújtanak szoftverfejlesztési szolgáltatásokat, amelyekhez a Windows Media Player médiafunkcióit használják. A határozatból adódóan tevékenységük azokra a fogyasztókra korlátozódna, akik a Windows Media Player szoftvert tartalmazó Windows operációs rendszer mellett döntöttek, a nem ezt választó fogyasztók részére pedig kénytelenek lennének termékeik tartalmát módosítani.

130   A beavatkozási kérelemmel kapcsolatban a Microsoft nem nyújtott be észrevételeket az előírt határidőn belül.

131   A Bizottság ezzel szemben komoly kétségeket fogalmazott meg a kérelmezők beavatkozáshoz fűződő érdekével kapcsolatban. Mivel a Bizottság érvelése hasonló a DMDsecure.com és társai által benyújtott kérelemmel kapcsolatban előadott érveléshez, itt elegendő a 118–120. pontra hivatkozni.

132   Az ideiglenes intézkedésről döntő bíró úgy találja, hogy az IDE Nätverkskonsulterna AB által benyújtott kérelmet el kell utasítani.

133   A határozat azonnali végrehajtása azzal a következménnyel járna, hogy e társaságnak módosítania kellene a fogyasztóknak nyújtott szolgáltatásait, azaz a tanácsadást és a tevékenységek kiszervezését. A Windows operációs rendszer és a Windows Media Player szoftver különválasztása arra késztetheti, hogy figyelembe vegye ezt a fejleményt, és annak megfelelően módosítsa szolgáltatásait. Ugyanakkor a szóban forgó szolgáltatások módosítása nem tekinthető úgy, mint a határozat végrehajtásának közvetlen következménye, hanem elsősorban úgy tekintendő, mint amely a fogyasztók azon választásától függ, hogy a Windows Media Player szoftvert nem tartalmazó Windows operációs rendszer mellett döntenek, és ennek megfelelően igényelnek szolgáltatásokat. A beavatkozási kérelemben előadott érvek alapján e társaság érdeke nem tekinthető a fent említett ítélkezési gyakorlat értelmében vett közvetlen és fennálló érdeknek.

134   Ugyanakkor az Exor társaság számára meg kell engedni a Microsoft kérelmeinek támogatására irányuló beavatkozást. A beavatkozási kérelemből világosan kiderül, hogy az Exor társaság weboldalakat szerkeszt, és jelentős mértékű alkalmazásokat fejleszt, hiszen megrendelői között tudhatja a Svéd Munkaközvetítő Hivatal után következő legjelentősebb svéd munkaközvetítő irodát, és az ezen weboldalak szerkesztéséhez általa használt technológiák jelenlegi tervezése olyan, hogy kizárólag a Windows Media Player szoftvert tartalmazó Windows operációs rendszer alatt működnek. A határozat végrehajtása azzal a veszéllyel járna, hogy tevékenységét jelentős mértékben és hátrányosan érinti, nemcsalk azáltal, hogy szükségessé teszi számára, hogy a használt technológiák módosításával alkalmazkodjék a megváltozott körülményekhez, hanem azáltal is, hogy kezdetben neki kellene viselnie a módosítás költségeit. Következésképpen közvetlen és fennálló érdeke megfelelően valószínűsíthetőnek tekintendő ebben a szakaszban.

135   A többi kérelmezőnek az ideiglenes intézkedés iránti eljárás kimeneteléhez fűződő érdeke a kérelemben előadott tények alapján nem tekinthető megfelelően megalapozottnak.

136   Mivel a beavatkozási kérelemben előadott állítások nincsenek alátámasztva, nem lehet arra következtetni, hogy e kérelmezők tevékenységét kellően jelentős mértékben érintené az ideiglenes eljárás iránti kérelem elutasítása. A kérelmek egyáltalán nem ismertetik T. Rogerson, D. Tomicic, M. Valasek és B. Nati szoftverfejlesztésre vonatkozó tevékenységét.

137   Hozzá kell fűzni, hogy a számítógépes támogatási (T. Rogerson, P. Setka és D. Tomicic), a számítástechnikai képzési (P. Setka), valamint a tanácsadási (D. Tomicic úr) szolgáltatások módosítása nem tekinthető úgy, mint a határozat végrehajtásának közvetlen következménye, hanem elsősorban úgy tekintendő, mint amely a fogyasztók azon választásától függ, hogy a Windows Media Player szoftvert nem tartalmazó Windows operációs rendszer mellett döntenek, és ennek megfelelően igényelnek szolgáltatásokat (lásd a 133. pontot).

138   R. Rialdi állítólagos érdeke nem tekinthető közvetlennek, mivel az ideiglenes eljárás iránti kérelem elutasítása csak annyiban érinti, hogy osztozik azon társaság eredményeiben, amelynek igazgatósági tagja és az új technológiákért felelős részleg alelnöke.

139   A fentiekre tekintettel az IDE Nätverkskonsulterna és társai által benyújtott beavatkozási kérelemnek az Exor AB tekintetében helyt kell adni, a többi kérelmező tekintetében azonban a kérelmet el kell utasítani.

 A bizalmas kezelés iránti kérelemről

140   A Microsoft kérte, hogy a határozat bizalmas változata ne legyen hozzáférhető a beavatkozási kérelmet benyújtók számára.

141   Mivel a beavatkozások engedélyezésére az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 116. cikkének 2. §‑ában meghatározott feltételek szerint kerül sor, a felek részére továbbított eljárási iratok e szakaszban a Microsoft által készített, nem bizalmas változatra korlátozódnak. A bizalmas kezelés iránti kérelem megalapozottságáról – amennyiben szükséges – az ezzel kapcsolatos esetleges kifogások figyelembevételével később határoz az Elsőfokú Bíróság.

A fenti indokok alapján

AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ELNÖKE

a következőképpen határozott:

1)      A Computer & Communications Industry Association számára megengedi, hogy az alperes kérelmeinek támogatása végett beavatkozzék a T‑201/04. R. sz. ügybe.

2)      A Software & Information Industry Association számára megengedi, hogy az alperes kérelmeinek támogatása végett beavatkozzék a T‑201/04. R. sz. ügybe.

3)      A The Computing Technology Industry Association Inc. számára megengedi, hogy a felperes kérelmeinek támogatása végett beavatkozzék a T‑201/04. R. sz. ügybe.

4)      A The Association for Competitive Technology számára megengedi, hogy a felperes kérelmeinek támogatása végett beavatkozzék a T‑201/04. R. sz. ügybe.

5)      A Novell Inc. számára megengedi, hogy az alperes kérelmeinek támogatása végett beavatkozzék a T‑201/04. R. sz. ügybe.

6)      A RealNetworks Inc. Számára megengedi, hogy az alperes kérelmeinek támogatása végett beavatkozzék a T‑201/04. R. sz. ügybe.

7)      A TeamSystem SpA és a Mamut ASA számára megengedi, hogy a felperes kérelmeinek támogatása végett beavatkozzanak a T‑201/04. R. sz. ügybe.

8)      A Digimpro Ltd és a CODA Group Holdings Ltd által a T‑201/04. R. sz. ügyben a felperes kérelmeinek támogatása végett benyújtott beavatkozási kérelmet elutasítja.

9)      A DMDsecure.com BV, az MPS Broadband AB, a Pace Micro Technology plc, a Quantel Ltd és a Tandberg Television Ltd számára megengedi, hogy a felperes kérelmeinek támogatása végett beavatkozzanak a T‑201/04. R. sz. ügybe.

10)    Az IDE Nätverkskonsulterna AB, T. Rogerson, P. Setka, D. Tomicic, M. Valasek, R. Rialdi és B. Nati által a T‑201/04. R. sz. ügyben a felperes kérelmeinek támogatása végett benyújtott beavatkozási kérelmet elutasítja.

11)    Az Exor AB számára megengedi, hogy a felperes kérelmeinek támogatása végett beavatkozzék a T‑201/04. R. sz. ügybe.

12)    A hivatalvezető a beavatkozók részére megküldi az eljárási iratok nem bizalmas változatát.

13)    A bizalmas kezelés iránti kérelemmel kapcsolatban a beavatkozók később megállapítandó határidőn belül nyújthatják be esetleges észrevételeiket. Az Elsőfokú Bíróság elnöke e kérelem megalapozottságáról jelenleg nem határoz.

14)    A beavatkozók később megállapítandó határidőn belül nyújthatják be beavatkozási beadványukat, a későbbi – adott esetben a bizalmas kezelés iránti kérelem megalapozottságáról szóló határozatot követő – kiegészítés lehetőségének sérelme nélkül.

Luxembourg, 2004. július 26.

H. Jung

B. Vesterdorf

hivatalvezető

elnök

---

* Az eljárás nyelve: angol.