–

a magyar kormány képviseletében Fehér M. Z. és Kissné Berta R., meghatalmazotti minőségben,

–

az Európai Bizottság képviseletében J. Aquilina, A. C. Becker és Teleki Zs., meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17‑i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 347., 549. o.; helyesbítések: HL 2016. L 130., 7. o.; HL 2017. L 327., 83. o.) 64. cikke (1), (2) és (4) bekezdésének, 77. cikke (1), (2) és (4) bekezdésének, továbbá a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17‑i 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 347., 608. o.; helyesbítés: HL 2016. L 130., 8. o.) 50. cikke (3) bekezdésének értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet az X és az Agrárminiszter (Magyarország) között a fiatal mezőgazdasági termelők elindítására vonatkozó, X részére nyújtott támogatás teljes összegének visszatérítésére irányuló kötelezettség tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.

3

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17‑i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 347., 487. o.) hatályon kívül helyezte az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20‑i 1698/2005/EK tanácsi rendeletet (HL 2005. L 277., 1. o.). Az 1305/2013 rendelet 88. cikke értelmében azonban az 1698/2005 rendeletet továbbra is alkalmazni kellett az Európai Bizottság által e rendelet alapján 2014. január 1‑je előtt jóváhagyott programok alapján végrehajtott műveletekre.

4

Az 1698/2005 rendelet (61) preambulumbekezdése a következőket mondja ki:

„A szubszidiaritás elvének megfelelően és a kivételekre is figyelemmel a kiadások támogathatóságára vonatkozó nemzeti szabályokra van szükség.”

5

E rendelet „Hatály” című 1. cikke az alábbiak szerint rendelkezik:

„Ez a rendelet:

1.   megállapítja az [Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA)] által finanszírozott közösségi vidékfejlesztési támogatásra vonatkozó általános szabályokat;

2.   meghatározza azokat a célkitűzéseket, amelyekhez a vidékfejlesztési politikának hozzá kell járulnia;

[…]

4.   meghatározza a vidékfejlesztési prioritásokat és intézkedéseket;

[…]”

6

E rendelet 2. cikkének c) és d) pontja az alábbi meghatározásokat tartalmazza:

7

Ugyanezen rendelet „Vidékfejlesztési programok” című 15. cikkének szövege a következő volt:

„1.   Az EMVA a tagállamokban vidékfejlesztési programokon keresztül működik. Ezek a programok a IV. címben meghatározott tengelyek szerint csoportosított intézkedéseken keresztül hajtják végre a vidékfejlesztési stratégiát, amelynek teljesítéséhez az EMVA‑tól kell támogatást igényelni.

A vidékfejlesztési programok egy 2007. január 1‑je és 2013. december 31‑e közé eső időszakra vonatkoznak.

2.   A tagállam benyújthat egy, a tagállam egész területére vonatkoztatott programot vagy több regionális programot.

3.   A regionális programokkal rendelkező tagállamok az ilyen programokra vonatkozó közös elemeket tartalmazó nemzeti keretszabályozást is benyújthatják jóváhagyásra.”

8

Az 1698/2005 rendeletnek „A programok tartalma” című 16. cikkének c) pontja a következőképpen rendelkezett:

„Valamennyi vidékfejlesztési program tartalmazza a következőket:

[…]

9

E rendelet „Előkészítés és jóváhagyás” című 18. cikke a következőket írta elő:

„1.   A tagállam a vidékfejlesztési programokat a 6. cikkben említett partnerekkel való szoros együttműködéssel alakítja ki.

2.   A tagállamok minden egyes vidékfejlesztési programra vonatkozóan a 16. cikkben említett információkat tartalmazó javaslatot nyújtanak be a Bizottságnak.

3.   A Bizottság a javasolt programokat [az európai] közösségi stratégiai iránymutatásokkal, a nemzeti stratégiai tervvel, valamint az ezzel a rendelettel való összhangjuk alapján értékeli.

Amennyiben a Bizottság úgy ítéli, hogy a vidékfejlesztési program nincs összhangban a közösségi stratégiai iránymutatásokkal, a nemzeti stratégiai tervvel vagy ezzel a rendelettel, akkor felkéri a tagállamot arra, hogy ennek megfelelően vizsgálja felül a javasolt programot.

4.   Valamennyi vidékfejlesztési programot jóvá kell hagyni, a 90. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően.”

10

Az említett rendelet „Intézkedések” című 20. cikkének szövege a következő volt:

„A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességére irányuló támogatás az alábbiakra vonatkozik:

[…]”

11

Ugyanezen rendeletnek „A fiatal mezőgazdasági termelők elindítása” című 22. cikke az (1) bekezdésében a következőket írta elő:

„A 20. cikk a) pontjának ii. alpontjában előírt támogatás olyan személyeknek nyújtható, akik:

12

Az 1698/2005 rendeletnek „A kiadások jogosultsága” című 71. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1)   A [közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21‑i] 1290/2005/EK [tanácsi] rendelet [HL 2005. L 209., 1. o.] 39. cikke (1) bekezdésének sérelme nélkül a kiadások az EMVA‑ból akkor jogosultak hozzájárulásra, ha a vonatkozó támogatást a kifizető ügynökség 2007. január 1‑je és 2015. december 31. között ténylegesen kifizeti. A társfinanszírozott műveletek nem fejezhetők be a jogosultság kezdetének napja előtt.

[…]

(2)   A kiadások csak abban az esetben jogosultak az EMVA‑ból támogatásra, ha azok a kérdéses programot irányító hatóság által vagy annak felelősségi körében meghatározott műveletek kapcsán merültek fel, az illetékes testület által rögzített kiválasztási szempontokkal összhangban.

(3)   A kiadások jogosultsági szabályait nemzeti szinten kell meghatározni, az e rendeletben szabályozott, egyes vidékfejlesztési intézkedésekre vonatkozó különleges feltételek figyelembevételével.

[…]”

13

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, valamint átmeneti rendelkezések bevezetéséről szóló, 2014. március 11‑i 807/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL 2014. L 227., 1. o.) hatályon kívül helyezte az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2006. december 15‑i 1974/2006/EK bizottsági rendeletet (HL 2006. L 368., 15. o.; helyesbítés: HL 2007. L 252., 7. o.). Mindazonáltal a 807/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 19. cikke értelmében az 1974/2006 rendeletet továbbra is alkalmazni kellett a Bizottság által az 1698/2005 rendelet értelmében 2014. január 1‑je előtt jóváhagyott programok keretében végrehajtott műveletekre.

14

Az 1974/2006 rendelet II. melléklete A. részének 5. pontja, amely – amint azt az 1698/2005 rendelet 16. cikkének c) pontja előírja – felsorolja a vidékfejlesztési program kötelező tartalmát, többek között az alábbi pontosításokat tartalmazza:

„5.3. A tengelyek és az intézkedések tekintetében megkövetelt információk

[…]

5.3.1.1.2. Fiatal mezőgazdasági termelők elindítása

[…]”

15

Az 1306/2013 rendelet „Az EMVA‑ra vonatkozó különös rendelkezések” című 56. cikkének az első bekezdésében a következőképpen rendelkezik:

„Amennyiben a vidékfejlesztési műveletekkel vagy programokkal összefüggésben szabálytalanságokat vagy gondatlanságokat tárnak fel, a tagállamok pénzügyi kiigazításokat végeznek az érintett uniós finanszírozás teljes vagy részleges törlésével. A tagállamok figyelembe veszik a feltárt szabálytalanságok természetét és súlyosságát, továbbá az EMVA‑t ért pénzügyi veszteség szintjét.”

16

E rendelet „Jogosulatlan kifizetések és igazgatási szankciók” című 63. cikke a következőket írja elő:

„(1)   Amennyiben megállapítást nyer, hogy a kedvezményezett nem felel meg a jogosultsági kritériumoknak, nem teljesíti kötelezettségvállalásait vagy a támogatás odaítélésére vonatkozóan az ágazati mezőgazdasági jogszabályokban meghatározott feltételekkel kapcsolatos egyéb kötelezettségeit, a támogatást nem lehet kifizetni, illetve azt teljes egészében vagy részben vissza kell vonni, [az 1307/2013] rendelet 21. cikkében említett megfelelő támogatási jogosultságokat pedig – adott esetben – nem lehet odaítélni, illetve vissza kell vonni.

(2)   Ezenkívül amennyiben az ágazati mezőgazdasági jogszabályok így rendelkeznek, a tagállamok igazgatási szankciókat is kiszabnak a 64. és a 77. cikkben megállapított szabályoknak megfelelően. Ez nem sértheti a VI. cím 91–101. cikkében foglalt rendelkezéseket.

[…]”

17

Az említett rendelet „Igazgatási szankciók alkalmazása” című 64. cikkének szövege a következő:

„(1)   A 63. cikk (2) bekezdésében említett igazgatási szankciók tekintetében ezt a cikket a jogosultsági kritériumoknak, kötelezettségvállalásoknak vagy az ágazati mezőgazdasági jogszabályok alkalmazásából eredő egyéb kötelezettségeknek való meg nem felelés esetén kell alkalmazni, az e cím II. fejezetének 67–78. cikkében és a VI. cím 91–101. cikkében említettek, valamint a 89. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott szankciók hatálya alá tartozók kivételével.

(2)   Nem szabható ki igazgatási szankció, amennyiben:

[…]

[…]

(4)   Az igazgatási szankciók az alábbi típusok valamelyikébe tartozhatnak:

(5)   Az igazgatási szankcióknak arányosaknak kell lenniük, mértéküknek pedig a meg nem felelés súlyosságától, mértékétől, fennállásának időtartamától, illetve ismétlődő jellegétől függően kell változnia, és a szankciókra az alábbi korlátozásoknak kell vonatkozniuk:

[…]”

18

Az 1306/2013 rendelet „Igazgatási szankciók alkalmazása” című 77. cikke ilyen szankciókat ír elő az ilyen támogatásra vonatkozó szabályok alkalmazásából eredő jogosultsági kritériumoknak, kötelezettségeknek vagy egyéb kötelezettségvállalásoknak való meg nem felelés esetére.

19

Az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az integrált igazgatási és kontrollrendszer, a kifizetések elutasítására és visszavonására vonatkozó feltételek, valamint a közvetlen kifizetésekre, a vidékfejlesztési támogatásokra és a kölcsönös megfeleltetésre alkalmazandó közigazgatási szankciók tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. március 11‑i 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL 2014. L 181., 48. o.; helyesbítés: HL 2015. L 209., 48. o.) „A területnagyságtól és az állatok számától eltérő támogathatósági feltételeknek, a kötelezettségvállalásoknak vagy egyéb kötelezettségeknek való meg nem felelés” című 35. cikkében előírja:

„(1)   Az igényelt támogatás a támogathatósági feltételeknek való meg nem felelés esetén teljes egészében elutasítandó vagy visszavonandó.

(2)   Az igényelt támogatás teljes egészében vagy részben elutasítandó vagy visszavonandó a következő kötelezettségvállalásoknak és egyéb kötelezettségeknek való meg nem felelés esetén:

(3)   Az elutasítás vagy a visszavonás mértékének a (2) bekezdésben említett kötelezettségvállalásoknak és kötelezettségeknek való meg nem felelés nyomán történő meghatározásakor a tagállam figyelembe veszi a (2) bekezdésben említett támogatási feltételekkel kapcsolatos meg nem felelés súlyosságát, mértékét, időtartamát és ismétlődő jellegét.

A meg nem felelés súlyosságát elsősorban az határozza meg, hogy – figyelemmel a betartatlan kötelezettségvállalások vagy kötelezettségek eredeti céljára – a meg nem felelés mennyire lényeges következményekkel jár.

A meg nem felelés mértéke elsősorban attól függ, hogy az a tevékenység egészére milyen hatást gyakorol.

A tartós jelleg elsősorban annak fényében állapítható meg, hogy a kiváltott hatás mennyi időn át érezhető, illetve hogy a szóban forgó hatás észszerű eszközökkel megszüntethető‑e.

Az ismétlődés attól függ, hogy ugyanazon kedvezményezett és ugyanazon intézkedés vagy művelettípus esetében hasonló meg nem felelés az utóbbi négy év folyamán vagy a 2014–2020‑as programozási időszak teljes időtartama folyamán, illetve a 2007–2013‑as programozási időszak tekintetében hasonló intézkedés kapcsán előfordult‑e.

[…]”

20

A mezőgazdasági, vidékfejlesztési és halászati támogatások és egyéb intézkedések egyes vonatkozásairól szóló 2007. évi XVII. törvény 56/C. §‑ának (6) bekezdése a következőket írja elő:

„A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv előtti eljárásban – az 56/B. §‑ban foglaltakat kivéve – nincs lehetőség az ügyféllel szemben fennálló követelés (intézkedésben való jogosulatlan részvétel, kamat, késedelmi pótlék) elengedésére, mérséklésére.”

21

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2015. évben igényelhető támogatások részletes feltételeiről szóló 24/2015. (IV. 28.) MvM rendelet (Jogcímrendelet) 3. §‑ának (1) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:

„Támogatást vehet igénybe az a természetes személy, aki:

22

E rendelet 4. §‑ának (1) bekezdése értelmében:

„Az ügyfél köteles:

[…]”

23

Az említett rendelet 11. §‑ának (1) bekezdése előírja:

„Ha a Kincstár az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a támogatásra jogosult nem teljesíti a 4. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglaltakat, az intézkedésben való részvétellel összefüggésben megállapított jogosultság megszűnik, és az igénybe vett támogatás egésze jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül.”

24

Ugyanezen rendelet 13. §‑ának szövege a következő:

„Ez a rendelet megállapítja az [1698/2005] rendelet végrehajtásához szükséges egyes rendelkezéseket.”

25

2015. június 1‑jén X a 24/2015. (IV. 28.) MvM rendelet alapján az EMVA‑ból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához igényelhető támogatás iránti kérelmet nyújtott be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz, a Magyar Államkincstár e kérelmek elbírálása tekintetében vett jogelődjéhez.

26

Kérelmében a 24/2015. (IV. 28.) MvM rendelet 3. §‑ának (1) bekezdésében és 4. §‑ának (1) bekezdésében előírt követelményeknek megfelelően X vállalta, hogy új gazdaságot hoz létre, a mezőgazdasági üzemet személyesen fogja vezetni, és a támogatási összeg 90%‑ára vonatkozó kifizetési kérelem benyújtásának időpontjától, azaz 2015. október 20‑tól a működtetési időszak végéig, azaz 2020. december 31‑ig mezőgazdasági termelőtevékenységet főtevékenységként és egyéni vállalkozóként folytat.

27

E kérelem alapján az X részére nyújtandó támogatás összegét 40000 eurónak megfelelő összegben állapították meg, majd az ezen összeg 90%‑ának kifizetése iránti kérelemre 11359440 forint (HUF) (36000 euró) támogatást folyósítottak számára.

28

A Bíróság rendelkezésére álló iratokból kitűnik, hogy ezt a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához igényelhető támogatást Magyarország 2007–2013‑as programozási időszakra vonatkozó vidékfejlesztési programja keretében nyújtották, és e programot a Bizottság 2007. szeptember 19‑én jóváhagyta.

29

2020. augusztus 28‑án X kérelmet nyújtott be a jóváhagyott támogatási összeg fennmaradó 10%‑ának kifizetése iránt.

30

E kérelmet a Magyar Államkincstár határozatában elutasította, és a 2015‑ben kifizetett 11359440 HUF (36000 euró) összeg visszafizetését is követelte azzal az indokkal, hogy azt X jogosulatlanul vette fel.

31

Határozatában a Magyar Államkincstár megállapította, hogy X a nyújtott támogatás teljes időtartama alatt nem folytatott főtevékenységként mezőgazdasági tevékenységet, mivel a 2017. szeptember 12. és 2018. március 7. közötti időszakban az egyéni vállalkozói nyilvántartásban főtevékenységként fénymásolás és sokszorosítás tevékenységi kör volt bejegyezve. Így a Magyar Államkincstár megállapította, hogy X nem felelt meg a 24/2015. (IV. 28.) MvM rendelet 4. §‑a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltaknak, következésképpen e rendelet 11. §‑ának (1) bekezdése értelmében X‑nek az intézkedésben való részvétellel összefüggésben megállapított jogosultsága megszűnt, és az igénybe vett támogatás egésze jogosulatlannak minősül.

32

Az X által benyújtott fellebbezést követően az Agrárminiszter helybenhagyta a Magyar Államkincstár határozatát.

33

A Debreceni Törvényszék (Magyarország) elutasította X e két közigazgatási határozat hatályon kívül helyezését kérő keresetét.

34

X ezért felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a kérdést előterjesztő bírósághoz, a Kúriához (Magyarország).

35

E bíróság úgy véli, hogy a 2014. január 1‑jén hatályon kívül helyezett 1698/2005 rendelet rendelkezései nem relevánsak az előtte folyamatban lévő jogvita eldöntése szempontjából, mivel X 2015 júniusában nyújtotta be a támogatás iránti kérelmet. Hozzáteszi, hogy az az előírás, hogy a kérelmező köteles a működtetési időszak végéig a mezőgazdasági termelőtevékenységet főtevékenységként, egyéni vállalkozóként folyamatosan folytatni, nem tekinthető az 1307/2013 rendelet 50. cikkének (3) bekezdése szerinti készségbeli vagy képzési követelménynek, és ebből azt a következtetést vonja le, hogy e követelmény nem sorolható a jogosultsági feltételek közé.

36

Egyébiránt a kérdést előterjesztő bíróság szerint az alapügyben szóban forgó meg nem felelés csekély mértékére tekintettel 10%‑ra csökkentett szankció alkalmazható, amelyet az e szabálytalanság által érintett időszak, azaz összesen 5 év alatt 176 nap alapján kell meghatározni.

37

E körülmények között a Kúria úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

38

Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a nemzeti bíróságok és a Bíróság között az EUMSZ 267. cikkel bevezetett együttműködési eljárás keretében a Bíróság feladata, hogy a nemzeti bíróságnak az előtte folyamatban lévő ügy eldöntéséhez érdemi választ adjon. Ennek érdekében a Bíróságnak adott esetben át kell fogalmaznia az elé terjesztett kérdéseket. A Bíróság ezenkívül figyelembe vehet olyan uniós jogi szabályokat, amelyekre a nemzeti bíróság kérdéseiben nem hivatkozott (2023. szeptember 7‑iGroenland Poultry ítélet, C‑169/22, EU:C:2023:638, 47. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

39

A jelen ügyben meg kell jegyezni, hogy az előterjesztett kérdések – a nemzeti jogban a fiatal mezőgazdasági termelők elindítására vonatkozó támogatással kapcsolatban előírt jogosultsági feltételekre tekintettel – az 1307/2013 rendelet rendelkezéseire, valamint – e támogatás összegének az ilyen támogatás kedvezményezettjeivel szemben előírt kötelezettségek megsértése miatti visszafizettetésére tekintettel – az 1306/2013 rendelet rendelkezéseire vonatkoznak.

40

Márpedig, amint az az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből kitűnik, X fiatal mezőgazdasági termelők indulásához igényelhető támogatás iránti kérelmet nyújtott be, amelynek finanszírozási forrása az EMVA volt, és e támogatás nyújtására egy nemzeti vidékfejlesztési program keretében került sor.

41

E körülmények között az alapeljárása vidékfejlesztési intézkedésekre vonatkozó uniós szabályozás, vagyis az 1698/2005 rendelet vagy az 1305/2013 rendelet rendelkezéseinek tárgyi hatálya alá tartozik.

42

E tekintetben a Bíróság rendelkezésére álló iratokból kitűnik, hogy az alapügyben szereplő, fiatal mezőgazdasági termelők indulásához igényelhető támogatás nyújtására Magyarország 2007–2013‑as programozási időszakra vonatkozó vidékfejlesztési programja keretében került sor, és e programot a Bizottság 2007. szeptember 19‑én hagyta jóvá.

43

Márpedig az 1698/2005 rendeletet hatályon kívül helyező 1305/2013 rendelet 88. cikke értelmében az 1698/2005 rendeletet továbbra is alkalmazni kell a Bizottság által e rendelet alapján 2014. január 1‑je előtt jóváhagyott programok alapján végrehajtott műveletekre. Hasonlóképpen, az 1974/2006 rendeletet hatályon kívül helyező 807/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 19. cikke értelmében az 1974/2006 rendeletet továbbra is alkalmazni kell a Bizottság által az 1698/2005 rendelet értelmében 2014. január 1‑je előtt jóváhagyott programok alapján végrehajtott műveletekre.

44

Tekintettel arra, hogy a jelen ügyben nem vitatott, hogy az alapügyben szóban forgó támogatási kérelmet a 24/2015. (IV. 28.) MvM rendelet alapján nyújtották be, amelynek 13. §‑a kimondja, hogy ez a rendelet az 1698/2005 rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg, és hogy az alapügyben a mezőgazdasági termelőtevékenységnek az e rendelet 4. §‑a (1) bekezdésének b) pontja által előírt támogatás összegének 90%‑ára vonatkozó kifizetési kérelem benyújtásának időpontjától a működtetési időszak végéig főtevékenységként és egyéni vállalkozóként történő folytatására vonatkozó kötelezettségről van szó, e kötelezettséget és be nem tartásának körülményeit az 1698/2005 rendelet és az 1974/2006 rendelet rendelkezéseire tekintettel kell értékelni (lásd ebben az értelemben: 2024. január 18‑iAskos Properties ítélet, C‑656/22, EU:C:2024:56, 39. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

45

Mindemellett, amennyiben az EMVA által a 2007–2013‑as programozási időszakban jóváhagyott és társfinanszírozott támogatási program keretében jogosulatlanul kifizetett összegek visszatéríttetésére e programozási időszak végét, azaz 2014. január 1‑jét követően kerül sor, e visszatérítésnek az 1306/2013 rendelet rendelkezésein kell alapulnia (lásd ebben az értelemben: 2024. január 18‑iAskos Properties ítélet, C‑656/22, EU:C:2024:56, 40. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

46

Ezen előzetes észrevételekre tekintettel meg kell állapítani, hogy első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság arra vár választ, hogy az 1698/2005 rendelet 22. cikkének (1) bekezdését és 71. cikkének (3) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy azok lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy a fiatal mezőgazdasági termelők elindítására vonatkozó támogatás tekintetében olyan jogosultsági feltételt írjanak elő, amely szerint e támogatás kedvezményezettje a mezőgazdasági termelőtevékenységet köteles az említett támogatási összeg 90%‑ára vonatkozó kifizetési kérelem benyújtásának időpontjától a működtetési időszak végéig főtevékenységként folytatni.

47

Az 1698/2005 rendelet 71. cikkének (3) bekezdése értelmében a kiadások jogosultsági szabályait nemzeti szinten kell meghatározni, az e rendeletben szabályozott, egyes vidékfejlesztési intézkedésekre vonatkozó különleges feltételek figyelembevételével.

48

Az említett rendelet 22. cikkének (1) bekezdése értelmében a fiatal mezőgazdasági termelők elindítására vonatkozó támogatásban azok a személyek részesülnek, akik 40 évesnél fiatalabbak, és első alkalommal kezdenek gazdálkodni, rendelkeznek a megfelelő szakképzettséggel és szakmai alkalmassággal, valamint a gazdálkodási tevékenységük fejlesztésére vonatkozó üzleti tervet nyújtanak be.

49

Az állandó ítélkezési gyakorlatból az következik, hogy a tagállamok valamely rendelet végrehajtása érdekében intézkedéseket fogadhatnak el, ha azok nem akadályozzák annak közvetlen alkalmazását, ha azok nem rejtik el annak uniós jogi jellegét, és a rendelet rendelkezéseinek keretei között maradva a rendelet által biztosított mérlegelési jogkör gyakorlását képezik (2012. október 25‑iKetelä ítélet, C‑592/11, EU:C:2012:673, 36. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

50

A szóban forgó rendelet releváns rendelkezései vonatkozásában kell meghatározni, hogy e rendelkezések a rendelet célkitűzésének fényében értelmezve megtiltják, kötelezővé vagy lehetővé teszik‑e a tagállamok számára, hogy végrehajtási intézkedéseket fogadjanak el, különösen az utóbbi esetben, amennyiben az érintett intézkedés az egyes tagállamok tekintetében elismert mérlegelési mozgástérbe illeszkedik (2012. október 25‑iKetelä ítélet, C‑592/11, EU:C:2012:673, 37. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

51

Az 1698/2005 rendelet (61) preambulumbekezdéséből és 71. cikkének (3) bekezdéséből kitűnik, hogy bár a kiadások támogathatósági szabályait főszabály szerint nemzeti szinten kell meghatározni, ez csak az e rendeletben szabályozott, egyes vidékfejlesztési intézkedésekre vonatkozó különleges feltételek fennállása esetén igaz (2012. október 25‑iKetelä ítélet, C‑592/11, EU:C:2012:673, 38. pont).

52

A fiatal mezőgazdasági termelők indulásához igényelhető támogatás ilyen intézkedésnek minősül, és az e rendelet 22. cikkének (1) bekezdésében előírt jogosultsági feltételek ezen intézkedés különös feltételeit képezik (lásd ebben az értelemben: 2012. október 25‑iKetelä ítélet, C‑592/11, EU:C:2012:673, 39. pont).

53

Ebből következik, hogy a tagállamok az 1698/2005 rendelet végrehajtásának keretében teljesített kiadások támogathatóságára vonatkozóan további feltételeket határozhatnak meg, feltéve hogy e feltételek nem ellentétesek az e rendelet 22. cikkében foglalt feltételekkel, sem pedig e rendelet hatékony érvényesülésével.

54

Ami az említett rendelet által követett célokat illeti, emlékeztetni kell arra, hogy e rendelet célja, hogy az érintett támogatás révén megkönnyítse a fiatal mezőgazdasági termelők elindulását, majd azt követően a mezőgazdasági üzem szerkezeti kiigazítására irányul az emberi erőforrás javítása és a mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása, valamint a vidéki területek fenntartható fejlődésének biztosítása érdekében (lásd ebben az értelemben: 2012. október 25‑iKetelä ítélet, C‑592/11, EU:C:2012:673, 40. pont).

55

Ami azt a kérdést illeti, hogy az olyan jogosultsági feltétel, mint amilyet a 24/2015. (IV. 28.) MvM rendelet előír, amely megköveteli, hogy a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához igényelhető támogatás kedvezményezettje a működtetési időszak végéig a mezőgazdasági termelőtevékenységet főtevékenységként folytassa, tiszteletben tartja‑e az 1698/2005 rendeletet, meg kell jegyezni, hogy e rendelet 15., 16. és 18. cikkéből kitűnik, hogy a tagállamoknak maguknak kellett kidolgozniuk az említett rendelet alapján létrehozandó finanszírozásra vonatkozó vidékfejlesztési programjaikat, és hogy a Bizottságnak csak az ugyanezen rendeletnek megfelelő programokat kellett jóváhagynia.

56

Ennek keretében a tagállamok többek között az EMVA‑ból finanszírozott támogatások nyújtása vonatkozásában a támogathatóságnak az 1698/2005 rendelet rendelkezéseiből következő feltételei mellett egyéb feltételeket is előírhatnak, ha ez az e rendelet által biztosított mérlegelési jogkör gyakorlását képezi, és a rendelet rendelkezéseinek keretei között maradnak (2014. május 15‑iSzatmári Malom ítélet, C‑135/13, EU:C:2014:327, 60. pont).

57

E tekintetben meg kell állapítani egyrészt, hogy az 1698/2005 rendelet 22. cikke (1) bekezdésének a) pontja a fiatal mezőgazdasági termelők elindítására vonatkozó támogatás feltételeként azt írja elő, hogy az érintett „mezőgazdasági üzem vezetőjeként” kezdjen el gazdálkodni, ami lényegében megköveteli, hogy a mezőgazdasági üzem és annak igazgatása ténylegesen és tartósan a befolyása alatt legyen (lásd ebben az értelemben: 2012. október 25‑iKetelä ítélet, C‑592/11, EU:C:2012:673, 55. pont)

58

Másrészt az 1974/2006 rendelet II. melléklete A. része 5.3.1.1.2. pontjának első franciabekezdése előírja, hogy a fiatal mezőgazdasági termelők elindítására vonatkozó támogatás esetében a tagállamok által kidolgozott vidékfejlesztési programoknak meg kell határozniuk a „tevékenységkezdés” azon fogalmát, amelyet az érintett tagállam vagy régió használ.

59

Meg kell állapítani, hogy sem e rendelkezések, sem pedig az 1698/2005 rendelet által követett célkitűzések nem képezik akadályát annak, hogy valamely nemzeti szabályozás a fiatal mezőgazdasági termelők elindítására vonatkozó támogatás jogosultsági feltételeként előírja, hogy e támogatás kedvezményezettje a működtetési időszak végéig főtevékenységként köteles mezőgazdasági termelőtevékenységet folytatni. Ez a feltétel ugyanis tiszteletben tartja az említett rendelkezések által kijelölt határokat, és pontosítja az azokból eredő követelményeket.

60

Ennélfogva meg kell állapítani, hogy az 1698/2005 rendelet 71. cikkének (3) bekezdése által a tagállamok számára biztosított mérlegelési mozgástérbe tartozik a fiatal mezőgazdasági termelők elindítására vonatkozó támogatás ilyen további jogosultsági feltételének előírása.

61

A fenti indokokra tekintettel az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy az 1698/2005 rendelet 22. cikkének (1) bekezdését és 71. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azok lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy a fiatal mezőgazdasági termelők elindítására vonatkozó támogatás tekintetében olyan jogosultsági feltételt írjanak elő, amely szerint e támogatás kedvezményezettje a mezőgazdasági termelőtevékenységet köteles az említett támogatási összeg 90%‑ára vonatkozó kifizetési kérelem benyújtásának időpontjától a működtetési időszak végéig főtevékenységként folytatni.

62

A jelen ítélet 38–45. pontjában megfogalmazott előzetes észrevételekre tekintettel meg kell állapítani, hogy a kérdést előterjesztő bíróság az együttesen vizsgálandó második és harmadik kérdésével arra vár választ, hogy az 1306/2013 rendelet 63. cikkének (1) bekezdését és a 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 35. cikkének (1)–(3) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy egyrészt e rendelkezések értelmében „jogosultsági kritériumnak/támogathatósági feltételnek” vagy „kötelezettségvállalásnak” minősül a fiatal mezőgazdasági termelők elindítására vonatkozó támogatáshoz valamely tagállam szabályozása által előírt olyan jogosultsági feltétel, amely szerint e támogatás kedvezményezettje a támogatási összeg 90%‑ára vonatkozó kifizetési kérelem benyújtásának időpontjától a működtetési időszak végéig főtevékenységként köteles mezőgazdasági termelőtevékenységet folytatni, másrészt pedig az említett rendelkezésekkel ellentétes az, hogy az ilyen kötelezettségvállalásnak való meg nem felelés azt vonja maga után, hogy e kedvezményezettnek – nem mérlegelve a meg nem felelés által érintett időtartamot – a teljes támogatási összeget kell visszafizetnie.

63

Az 1306/2013 rendelet 63. cikkének (1) bekezdése értelmében, amennyiben megállapítást nyer, hogy a kedvezményezett nem felel meg a jogosultsági kritériumoknak, nem teljesíti kötelezettségvállalásait vagy a támogatás odaítélésére vonatkozóan az ágazati mezőgazdasági jogszabályokban meghatározott feltételekkel kapcsolatos egyéb kötelezettségeit, a támogatást nem lehet kifizetni, illetve azt teljes egészében vagy részben vissza kell vonni, az 1307/2013 rendelet 21. cikkében említett megfelelő támogatási jogosultságokat pedig – adott esetben – nem lehet odaítélni, illetve vissza kell vonni.

64

A 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 35. cikkének (1) bekezdése azt írja elő, hogy az igényelt támogatás az ezen támogatással kapcsolatos támogathatósági feltételeknek való meg nem felelés esetén teljes egészében elutasítandó vagy visszavonandó, a (3) bekezdésében pedig azt, hogy az elutasítás vagy a visszavonás mértékének az említett 35. cikk (2) bekezdésében említett kötelezettségvállalásoknak és kötelezettségeknek való meg nem felelés nyomán történő meghatározásakor a tagállam figyelembe veszi az e (2) bekezdésben említett támogatási feltételekkel kapcsolatos meg nem felelés súlyosságát, mértékét, időtartamát és ismétlődő jellegét.

65

A „jogosultsági kritérium/támogathatósági feltétel” és a „kötelezettségvállalás” fogalmát sem az 1306/2013 rendelet, sem a 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet nem határozza meg.

66

Márpedig e kifejezések szokásos jelentéséből, valamint abból a szövegkörnyezetből, amelyben e kifejezéseket e rendeletekben használják, az EMVA által finanszírozott vidékfejlesztés területén a „jogosultsági kritériumot /támogathatósági feltételt” a támogatási kérelem érvényességéhez elengedhetetlen előzetes követelménynek kell tekinteni, ami azzal a következménnyel jár, hogy ha e követelmény nem teljesül, a támogatási kérelmet el kell utasítani, a „kötelezettségvállalás” pedig a támogatás kérelmezőjének arra vonatkozó ígéretét jelenti, hogy e támogatás nyújtásának függvényében a vidékfejlesztési programban meghatározott valamely kötelezettséget a program végrehajtásának időtartama alatt betartja.

67

A meg nem felelés jogkövetkezményei eltérőek attól függően, hogy az „jogosultságikritériumra/támogathatósági feltételre” vagy „kötelezettségvállalásra” vonatkozik. A 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 35. cikkének (1)–(3) bekezdéséből – amely rendelkezések az 1306/2013 rendelet 63. cikkének (1) bekezdését pontosítják – ugyanis az következik, hogy amennyiben a „jogosultsági kritérium /támogathatósági feltétel” nem teljesül, a teljes támogatást elutasítják vagy visszavonják, míg „kötelezettségvállalás” esetén, amennyiben a támogatást még nem fizették ki, az már nem fizethető ki, vagy azt – a meg nem felelés súlyosságának, mértékének, időtartamának és ismétlődő jellegének figyelembevételével – részben vissza kell vonni.

68

A kérdést előterjesztő bíróság által elvégzendő vizsgálatokat fenntartva megállapítható, hogy a támogatási összeg 90%‑ára vonatkozó kifizetési kérelem benyújtásának időpontjától a működtetési időszak végéig főtevékenységként mezőgazdasági termelőtevékenység folytatására vonatkozó kötelezettség e rendelkezések értelmében „kötelezettségvállalásnak” minősül.

69

Amennyiben e bíróság azt állapítaná meg, hogy e kötelezettség az 1306/2013 rendelet 63. cikkének (1) bekezdése és a 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 35. cikkének (2) bekezdése értelmében vett „kötelezettségvállalásnak” minősül, e kötelezettségvállalásnak való meg nem felelés esetén a nemzeti hatóságoknak a fiatal mezőgazdasági termelők elindítására vonatkozó, X részére nyújtott támogatás e felhatalmazáson alapuló rendelet 35. cikkének (3) bekezdése alapján visszavonandó részének meghatározásakor figyelembe kell venniük a meg nem felelés súlyosságát, mértékét, időtartamát és ismétlődését.

70

Következésképpen a második és a harmadik kérdésre azt a választ kell adni, hogy az 1306/2013 rendelet 63. cikkének (1) bekezdését és a 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 35. cikkének (1)–(3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy egyrészt e rendelkezések értelmében„kötelezettségvállalásnak” minősülhet a fiatal mezőgazdasági termelők elindítására vonatkozó támogatáshoz valamely tagállam nemzeti szabályozása által előírt olyan jogosultsági feltétel, amely szerint e támogatás kedvezményezettje a támogatási összeg 90%‑ára vonatkozó kifizetési kérelem benyújtásának időpontjától a működtetési időszak végéig főtevékenységként köteles mezőgazdasági termelőtevékenységet folytatni, másrészt pedig ilyen esetben a 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 35. cikkének (2) és (3) bekezdésével ellentétes az, hogy az ilyen kötelezettségvállalásnak való meg nem felelés azt vonja maga után, hogy e kedvezményezettnek – nem mérlegelve többek között a meg nem felelés által érintett időtartamot – a teljes támogatási összeget kell visszafizetnie.

71

Negyedik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság az 1306/2013 rendelet 64. cikke (2) bekezdésének e) pontjára és 77. cikke (2) bekezdésének e) pontjára hivatkozva lényegében arra kérdez rá, hogy e rendelkezéseket úgy kell‑e értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amelynek értelmében a támogatás kedvezményezettje által tett kötelezettségvállalás be nem tartása azt vonja maga után, hogy a támogatás kedvezményezettjének – nem mérlegelve többek között a meg nem felelés által érintett időtartamot – a teljes támogatási összeget kell visszafizetnie.

72

Márpedig, tekintettel arra, hogy az ilyen kérdésre a jelen ítélet 70. pontjának második részében az uniós jog releváns rendelkezései alapján a Bíróság már igenlő választ adott, a negyedik kérdésre nem szükséges válaszolni.

73

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (nyolcadik tanács) a következőképpen határozott: