–

a Ministerul Agriculturii şi Dezvoltării Rurale – Direcţia Generală Pescuit – Autoritatea de Management pentru POPAM képviseletében F. I. Barbu, meghatalmazotti minőségben,

–

a román kormány képviseletében R. Antonie, M. Chicu és E. Gane, meghatalmazotti minőségben,

–

az Európai Bizottság képviseletében J. Hradil, C. Perrin és L. Radu Bouyon, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. május 15‑i 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2014. L 149., 1. o.; helyesbítések: HL 2015. L 116., 26. o.; HL 2015. L 275., 68. o.; HL 2017. L 88., 22. o.) 48. cikke (1) bekezdése c) pontjának, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17‑i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 347., 320. o.; helyesbítések: HL 2016. L 200., 140. o.; HL 2017. L 20., 4. o.; HL 2019. L 30., 121. o.; HL 2019. L 30., 122. o.) 4., 69. és 125. cikkének, valamint az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18‑i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2018. L 193., 1. o.; helyesbítés: HL 2019. L 60., 36. o.) 33. cikkének az értelmezésére irányul.

2

E kérelmet a Rustrans SRL és a Ministerul Agriculturii şi Dezvoltării Rurale – Direcţia Generală Pescuit – Autoritatea de Management pentru [Programul Operational pentru Pescuit si Afaceri Maritime (POPAM)] (mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium, halászati főigazgatóság, a tengerügyi és halászati operatív program [POPAM] irányító hatósága, Románia) (a továbbiakban: a „tengerügyi és halászati” program irányító hatósága) között azon közigazgatási aktus jogszerűsége tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő, amelyben ez utóbbi szabálytalanságokat állapított meg azon finanszírozási projekt vonatkozásában, amelyből a Rustrans részesült, és költségvetési követelés meghatározásával csökkentette a részére nyújtott pénzügyi támogatás összegét.

3

Az 1303/2013 rendelet 4. cikke, amely az „Általános elvek” címet viseli, a (8) bekezdésében a következőket írja elő:

„A Bizottság és a tagállamok a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét alkalmazzák […]”.

4

E rendelet „Elszámolhatóság” című 65. cikkének (1) és (2) bekezdése a következőket írja elő:

„(1)   A kiadások elszámolhatóságának meghatározása a nemzeti szabályozás alapján történik, kivéve abban az esetben, ha e rendeletben vagy az alapspecifikus szabályokban, illetve azok alapján egyedi szabályok megállapítására kerül sor.

(2)   A kiadás abban az esetben jogosult az [európai strukturális és beruházási alapokból; a továbbiakban: ESB‑alapok] származó hozzájárulásra, ha az a kedvezményezettnél merült fel, és a programnak a Bizottságnak történő benyújtásának időpontja vagy 2014. január 1. – amelyik a korábbi időpont – és 2023. december 31. között került kifizetésre. Ezenkívül a kiadás kizárólag abban az esetben jogosult az [Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA)] származó hozzájárulásra, ha az adott támogatást a kifizető ügynökség ténylegesen kifizeti 2014. január 1. és 2023. december 31. között.”

5

Az említett rendelet „Vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatási formák” című 67. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„A vissza nem térítendő és a visszatérítendő támogatás a következő formákban történhet:

[…]”

6

Ugyanezen rendeletnek „A vissza nem térítendő és a visszatérítendő támogatások elszámolhatóságának egyedi szabályai” című 69. cikke értelmében:

„(1)   A munkálatok, javak, szolgáltatások, föld és ingatlan formájában történő természetbeni hozzájárulás, amely nem igazolható számlákkal vagy más azonos bizonyító erejű számviteli bizonylatokkal, elszámolható lehet, feltéve hogy az ESB‑alapok és a program támogathatósági szabályai így rendelkeznek, és valamennyi következő feltétel teljesül:

Az e bekezdés első albekezdésének d) pontjában említett föld vagy ingatlan értékét egy szakképzett független szakértő vagy egy megfelelően felhatalmazott hivatalos szervezet igazolja, és ez az érték nem haladja meg a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott határt.

[…]

(3)   A következő költségek nem számolhatók el az ESB‑alapokból és a Kohéziós Alapból, valamint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközbe átcsoportosított 10000 millió EUR‑ból, a 92. cikk (6) bekezdésében említettek szerint:

[…]

[…]”

7

Az 1303/2013 rendeletnek „Az irányító hatóság feladatai” című 125. cikke az (1) és (3) bekezdésében a következőket írja elő:

„(1)   Az irányító hatóság felelős az operatív programnak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban történő irányításáért.

[…]

(3)   A műveletek kiválasztásával kapcsolatban az irányító hatóság:

[…]”

8

Az 508/2014 rendelet 48. cikke, amely az „Az akvakultúrába való termelő beruházások” címet viseli, az (1) bekezdésében a következőket írja elő:

„Az ETHA támogathatja:

[…]

[…]”

9

A 2018/1046 rendelet „Fogalommeghatározások” című 2. cikke előírta:

„E rendelet alkalmazásában:

[…]

[…]”

10

E rendelet „Teljesítmény, valamint a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség elvei” című 33. cikkének (1) bekezdése a következőket írta elő:

„Az előirányzatokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően kell felhasználni, és így azokat a következő elvek tiszteletben tartásával kell teljesíteni:

11

Az említett rendeletnek „A költségvetés végrehajtásának belső kontrollja” című 36. cikke az (1) bekezdésében a következőket írta elő:

„A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve alapján a költségvetést az egyes végrehajtási módszereknek megfelelő, hatékony és eredményes belső kontrollal és a releváns ágazatspecifikus szabályokkal összhangban kell végrehajtani.”

12

A 2016. május 11‑i Hotărârea guvernului nr. 347 privind stabilirea cadrului general de implementare a operațiunilor cofinanțate din Fondul European pentru Pescuit și Afaceri Maritime prin Programul operațional pentru pescuit și afaceri maritime 2014–2020 (a 2014 és 2020 közötti tengerügyi és halászati operatív program révén az Európai Tengerügyi és Halászati Alap által társfinanszírozott műveletek végrehajtását szolgáló általános keretmegállapításáról szóló 347. sz. kormányhatározat) (Monitorul Oficial al României, I. rész, 2016. május 12‑i 368. szám) támogatás nyújtása időpontjában hatályos változatának 4. cikke előírja:

„(1)   Az 5. és 6. cikk sérelme nélkül ahhoz, hogy a kiadás támogatható legyen, a következő általános feltételeknek kell együttesen teljesülniük:

(2)   Az alvállalkozói költségek az építési beruházásra és/vagy a vállalkozásra vonatkozó szerződés teljes támogatható összegének legfeljebb 30%‑áig támogathatók.

(3)   Az alvállalkozói költségek az építési beruházásra és/vagy a vállalkozásra vonatkozó szerződés teljes támogatható összegének legfeljebb 40%‑áig támogathatók.”

13

A 2011. június 29‑i Ordonanța de urgență a guvernului nr. 66 privind prevenirea, constatarea și sancționarea neregulilor apărute în obținerea și utilizarea fondurilor europene și/sau a fondurilor publice naționale aferente acestora (az európai pénzeszközök és/vagy az azokhoz kapcsolódó nemzeti állami pénzeszközök megszerzésében és felhasználásában bekövetkező szabálytalanságok megelőzéséről, megállapításáról és szankcionálásáról szóló 66. sz. sürgősségi kormányrendelet) (Monitorul Oficial al României, I. rész, 2011. június 30‑i 461. szám; a továbbiakban: 66/2011. sz. OUG) 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja, úgy határozza meg a „szabálytalanságot”, mint „a nemzeti és/vagy európai rendelkezésekhez, valamint az e rendelkezések alapján jogszerűen kötött szerződéses kikötésekhez vagy egyéb kötelezettségvállalásokhoz viszonyított jogszerűségtől, szabályszerűségtől és megfelelőségtől való bármely olyan eltérés, amely a kedvezményezett vagy az európai alapok kezelésére hatáskörrel rendelkező hatóság cselekvéséből vagy mulasztásából ered, amelynek eredményeként kárt okoz az Unió általános költségvetésének/a nemzetközi állami adományozók költségvetéseinek és/vagy a kapcsolódó nemzeti állami pénzeszközöknek a jogalap nélkül kifizetett összeg miatt”.

14

A 66/2011. sz. OUG 3. cikke előírja:

„(1)   Az európai alapok kezelésére hatáskörrel rendelkező hatóságoknak tiszteletben kell tartaniuk a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak az európai jogszabályokban vagy adott esetben a nemzetközi adományozók által meghatározott elvét.

(2)   A pénzügyi támogatás iránti kérelmek kiválasztása és jóváhagyása során az európai alapok kezelésére illetékes hatóságoknak olyan szabályokat és eljárásokat kell alkalmazniuk, amelyek biztosítják a következő elvek betartását:

(3)   A vissza nem térítendő finanszírozási szerződés teljesítése során a kedvezményezetteknek tiszteletben kell tartaniuk:

(3 bis)   A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve alapján az uniós alapok és a közjogi kedvezményezettek kezelésére hatáskörrel rendelkező hatóságoknak olyan irányítási és ellenőrzési eljárásokat kell kidolgozniuk és alkalmazniuk, amelyek biztosítják a források nyújtásának és felhasználásának szabályszerűségét.”

15

A 2016. május 24‑i Ordinul nr. 816/2016 al ministrului agriculturii și dezvoltării rurale privind aprobarea Listei detaliate a cheltuielilor eligibile pentru operațiunile finanțate, inclusiv cheltuielile de personal ale Autorității de management, în cadrul Programului operațional pentru pescuit și afaceri maritime 2014–2020 (a mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszternek a 2014 és 2020 közötti tengerügyi és halászati operatív program keretében támogatott műveletekre tekintettel támogatható kiadások, köztük az irányító hatóság személyzeti kiadásai részletes jegyzékének jóváhagyásáról szóló 816. sz. rendelete) (Monitorul Oficial al României, I. rész, 2016. május 26‑i 401. szám), finanszírozás nyújtásának időpontjában hatályos változatában szerepel egy melléklet, amely tartalmazza a 2014 és 2020 közötti tengerügyi és halászati operatív program keretében finanszírozott műveletek támogatható kiadásainak részletes jegyzékét, beleértve az irányító testület személyzeti kiadásait is.

16

A Rustrans többek között az 508/2014 rendelet 48. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó „tengerügyi és halászati” operatív program keretében finanszírozási kérelmet (a továbbiakban: finanszírozási kérelem) nyújtott be a „tengerügyi és halászati” program irányító hatóságánál az akvakultúra területén folytatott tevékenységeinek kiterjesztésére és diverzifikálására irányuló projekt (a továbbiakban: érintett projekt) megvalósítása érdekében. Ezzel a projekttel a Rustrans az akvakultúra‑telepének korszerűsítésével, termelési kapacitásának növelésével és termelési költségeinek optimalizálásával kívánta javítani versenyképességét az akvakultúra‑specifikus technológiai berendezések és csúcsfelszerelések beszerzésével.

17

Az említett projekt keretében a Rustrans kötelezettséget vállalt arra, hogy nem pénzbeni hozzájárulás formájában földterületet és az ott található építményeket bocsát rendelkezésre, amelyek között szerepelt többek között egy halgazdaság is, és e hozzájárulást a finanszírozási kérelemben meghatározott értékeken valósították meg.

18

2018. szeptember 18‑án a Rustrans és a „tengerügyi és halászati” program irányító hatósága finanszírozási szerződést kötött az érintett projektre vonatkozóan. E szerződés rendelkezései szerint a Rustrans vissza nem térítendő finanszírozást kapott eszközök, technológiai berendezések és felszerelések beszerzésére.

19

A finanszírozási szerződés teljes összege 19151676,06 román lej (RON) (hozzávetőleg 3850000 euró) volt, amelyből 5009988,24 RON (hozzávetőleg 1000000 euró) összeget – vagyis a jóváhagyott teljes támogatható összeg 28,67%‑át –a „tengerügyi és halászati” program irányító hatósága vissza nem térítendő finanszírozás címén ítélt oda.

20

Az 5009988,24 RON összegű vissza nem térítendő finanszírozás esetében az ETHA hozzájárulása 3757491,18 RON‑t (hozzávetőleg 755000 euró), vagyis a vissza nem térítendő finanszírozás összegének 75%‑át tette ki, a nemzeti költségvetés hozzájárulása pedig 1252497,06 RON‑t (hozzávetőleg 250000 euró), azaz a vissza nem térítendő finanszírozás összegének 25%‑át.

21

A Rustrans által a támogatható társfinanszírozás címén nyújtott hozzájárulás, amely egy halgazdaságot is magában foglaló földterület és építmények rendelkezésre bocsátása formájában nyújtott nem pénzbeni hozzájárulásból állt, 12467883,69 RON‑t (hozzávetőleg 2500000 euró) tett ki, vagyis a teljes támogatható összeg 71,33%‑át.

22

A Rustrans által természetben rendelkezésre bocsátott földterület értéke 1505336,03 RON (hozzávetőleg 301000 euró), azaz a teljes támogatható összeg 8,61%‑a volt.

23

A Rustrans négy visszatérítési kérelmet nyújtott be az érintett projekt végrehajtását követően, amelyek összesen 4826294,03 RON (hozzávetőleg 965000 euró) összeg – 3619720,51 RON (hozzávetőleg 724000 euró) az ETHA‑ból (75%) és 1206573,51 RON (hozzávetőleg 240000 euró) a nemzeti költségvetésből nyújtott hozzájárulás címén (25%) – javára történő kifizetéséhez vezettek.

24

2021‑ben a Bizottság Tengerügyi és Halászati Főigazgatósága ellenőrzést végzett, amely két szabálytalanságot tárt fel a „tengerügyi és halászati” program irányító hatósága által egy projekthez földterület és építmény formájában nyújtott nem pénzbeni hozzájárulással kapcsolatos költségek megtérítése elfogadásának módjával kapcsolatban. Az első azonosított szabálytalanság az 1303/2013 rendelet 69. cikke (1) bekezdésének és (3) bekezdése b) pontjának a megsértésében állt, mivel az e hozzájáruláshoz kapcsolódó kiadások meghaladták az e projektek teljes támogatható kiadásainak 10%‑ában meghatározott felső határt. A második szabálytalanság az említett nem pénzbeni hozzájárulás és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás 1303/2013 rendelet 4. cikkének (8) bekezdésében és 125. cikkének (1) bekezdésében, valamint a 2018/1046 rendelet 33. cikkének (1) bekezdésében rögzített elvére tekintettel finanszírozott művelet közötti kapcsolat hiányára vonatkozott.

25

Ezzel összefüggésben a „tengerügyi és halászati” program irányító hatósága ellenőrzéseket végzett az érintett projekttel kapcsolatban. A szabálytalanságok megállapításáról és a költségvetési követelések meghatározásáról szóló, 2022. október 19‑i jegyzőkönyvben ez utóbbi a 66/2011. sz. OUG 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében vett szabálytalanságokat állapított meg, amelyek egyrészt a nem pénzbeni hozzájárulás és a finanszírozott művelet közötti közvetlen kapcsolat hiányára, másrészt pedig az összes támogatható kiadás 10%‑ában meghatározott, az 1303/2013 rendelet 69. cikkének (1) bekezdésében előírt felső határ túllépésére vonatkoztak.

26

Következésképpen 3378392,20 RON (hozzávetőleg 676000 euró) összegű költségvetési követelést állapítottak meg, amelyből 2533794,15 RON (hozzávetőleg 507000 euró) az ETHA‑ból nyújtott hozzájárulás, 844598,05 RON (hozzávetőleg 169000 euró) pedig a nemzeti költségvetésből származó hozzájárulás címén keletkezett.

27

2022. november 7‑én a Rustrans a Curtea de Apel Bacăutól (bákói ítélőtábla, Románia), amely a kérdést előterjesztő bíróság, egyrészt a 2022. október 19‑i jegyzőkönyv megsemmisítését, másrészt pedig a 3378392,20 RON (hozzávetőleg 676000 euró) összeg megfizetése alóli mentesülést kérte.

28

E bíróság először is arra keresi a választ, hogy a földterületből és építményekből álló nem pénzbeni hozzájárulás „közvetlen kapcsolatot” mutat‑e a finanszírozott műveletekkel, vagyis a meglévő akvakultúra‑telepek korszerűsítését szolgáló meghatározott eszközök, technológiai berendezések és felszerelések beszerzésével.

29

Egyébiránt a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a hatékonyság elve tiszteletben tartásának értékelése keretében véleménykülönbség áll fenn a Bizottság és a román állam között, mivel mindegyik fél eltérően határozta meg a meglévő akvakultúra‑telepek korszerűsítéséhez szükséges költségeket. A román állam ugyanis úgy ítélte meg, hogy e költségek magukban foglalják a földterületet és az ott létesített építményeket, mivel azok hiánya lehetetlenné tette volna a projektet, míg a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a földterület és az építmények a korszerűsítési művelet előfeltételei.

30

Az említett bíróság szerint a projektnek a finanszírozási kérelemben leírt tevékenységei nem arra irányultak, hogy közvetlenül érintsék azon ingatlanokat, amelyek révén a felperes finanszírozta a projektet, hanem arra, hogy a gazdaság számára biztosítsák a sajátos tevékenységének gyakorlásához szükséges eszközöket. Márpedig megjegyzi, hogy a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a hatékonyság elvének megfelelően e rendelkezés alapján kizárólag a meglévő és ahhoz kapcsolódó akvakultúra‑telepek korszerűsítéséhez szükséges költségek számolhatók el.

31

Másodszor, a kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy az 1303/2013 rendelet 69. cikke (3) bekezdésének b) pontjában előírt 10%‑os mértéket, amely kizárja az érintett művelet összes támogatható kiadásának 10%‑át meghaladó, beépített vagy nem beépített földterületek vásárlásával kapcsolatos költségek elszámolhatóságát, átfogóan kell‑e alkalmazni a nem pénzbeni hozzájárulás egészére, vagyis a földterületre és az építményekre, vagy pedig kizárólag a földterület alkotta hozzájárulásra.

32

E körülmények között a Curtea de Apel București (bukaresti ítélőtábla, Románia) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

33

A román kormány és a „tengerügyi és halászati” program irányító hatósága több okból is vitatja az előterjesztett első és második kérdés elfogadhatóságát. Egyrészt e hatóság szerint e kérdések elfogadhatatlanok, mivel az 1303/2013 rendelet 69. cikkére vonatkoznak, amely világos, előrelátható és egyértelmű rendelkezés, következésképpen nem igényel értelmezést. Ugyanígy azon okok bemutatásának hiánya, amelyek miatt a kérdést előterjesztő bíróságban kérdés merült fel a szóban forgó rendelkezések értelmezésére vagy az e rendelkezések és az alapeljárásban alkalmazandó nemzeti jogszabályok közötti kapcsolatra vonatkozóan, valamint az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések egyértelműségének hiánya okán elfogadhatatlanok az előterjesztett kérdések.

34

E tekintetben elegendő emlékeztetni arra, hogy bár azon körülmény, hogy az uniós jog helyes értelmezése a jelen esetben olyan nyilvánvaló, hogy az nem enged teret semmilyen észszerű kétségnek, amennyiben megállapítást nyer, arra vezetheti a Bíróságot, hogy a Bíróság eljárási szabályzatának 99. cikke alapján végzéssel határozzon, ugyanezen körülmény nem akadályozhatja azonban meg a nemzeti bíróságot abban, hogy előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdést tegyen fel, és nem teheti az így előterjesztett kérdést elfogadhatatlanná (2023. szeptember 7‑iAsociaţia Forumul Judecătorilor din România ítélet, C‑216/21, EU:C:2023:628, 49. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

35

Egyébiránt meg kell állapítani, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a Bíróság és a nemzeti bíróságok között az EUMSZ 267. cikk alapján létrehozott együttműködés keretében kizárólag az alapügyben eljáró és a meghozandó bírósági határozatért felelős nemzeti bíróság feladata, hogy az ügy sajátosságaira tekintettel megítélje mind az előzetes döntéshozatalra utalásnak az ítélete meghozatala tekintetében fennálló szükségességét, mind pedig a Bíróság elé terjesztendő kérdéseinek relevanciáját. Következésképpen, ha a feltett kérdések az uniós jog értelmezésére vonatkoznak, a Bíróság főszabály szerint köteles határozatot hozni. Ennélfogva az uniós jogra vonatkozóan előterjesztett kérdések releváns voltát vélelmezni kell. A Bíróság csak akkor tagadhatja meg a nemzeti bíróság által előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelem elbírálását, ha az uniós jog kért értelmezése nyilvánvalóan nincs összefüggésben az alapügy tényállásával vagy tárgyával, ha a probléma hipotetikus jellegű, vagy ha nem állnak a Bíróság rendelkezésére azok a ténybeli és jogi elemek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az elé terjesztett kérdésekre hasznos választ adhasson (2023. szeptember 7‑iGroenland Poultry ítélet, C‑169/22, EU:C:2023:638, 32. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

36

Márpedig a jelen ügyben a kérdést előterjesztő bíróság az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban jelezte, hogy az alapügyben szóban forgó jogvita eldöntéséhez nemcsak az 1303/2013 rendelet 69. cikkét, hanem e rendelet 4. és 125. cikkét, valamint a 2018/1046 rendeletnek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvére vonatkozó 33. cikkét is értelmezni kell annak meghatározása érdekében, hogy a Rustrans által földterület és azon található építmények rendelkezésre bocsátása formájában nyújtott nem pénzbeni hozzájárulás az 1303/2013 rendelet értelmében vett támogatható kiadásnak tekinthető‑e, és ennélfogva visszatérítés formájában társfinanszírozás tárgyát képezheti‑e. Nem tűnik ki nyilvánvalóan tehát, hogy az e rendelet 69. cikkének értelmezése nincs összefüggésben az alapügy tényállásával vagy tárgyával, vagy hogy az alapügyben szóban forgó probléma hipotetikus jellegű.

37

Másrészt a román kormány azt állítja, hogy első és második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság azt kéri a Bíróságtól, hogy végezzen ténybeli értékelést annak megállapítása érdekében, hogy közvetlen kapcsolat áll‑e fenn az alapügyben szóban forgó nem pénzbeni hozzájárulás és az érintett projekt tárgya között, amely feladat nem a Bíróság, hanem a kérdést előterjesztő bíróság feladata.

38

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az EUMSZ 267. cikkben említett eljárással összefüggésben, amely a nemzeti bíróságok és a Bíróság feladatainak világos szétválasztásán alapul, az ügy konkrét tényállásának megítélése a nemzeti bíróság hatáskörébe tartozik (1979. november 15‑iDenkavit Futtermittel ítélet, 36/79, EU:C:1979:258, 12. pont; 2024. június 13‑iAdient ítélet, C‑533/22, EU:C:2024:501, 33. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

39

A jelen ügyben elegendő megállapítani, hogy a román kormány állításával ellentétben a kérdést előterjesztő bíróság az első és a második kérdésével nem azt kéri a Bíróságtól, hogy végezzen ténybeli értékelést, hanem azt, hogy értelmezze az uniós jog rendelkezéseit annak meghatározása érdekében, hogy a földterületek és az azokon található építmények rendelkezésre bocsátásának formájában megvalósuló nem pénzbeni hozzájárulás az 1303/2013 rendelet 69. cikke értelmében vett „támogatható kiadások” fogalma alá tartozhat‑e.

40

Ebből következik, hogy az első és a második kérdés elfogadható.

41

Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a nemzeti bíróságok és a Bíróság között az EUMSZ 267. cikkel bevezetett együttműködési eljárás keretében a Bíróság feladata, hogy a nemzeti bíróságnak az előtte folyamatban lévő ügy eldöntéséhez hasznos választ adjon. Ennek érdekében adott esetben a Bíróságnak át kell fogalmaznia az elé terjesztett kérdéseket. Ezenkívül előfordulhat, hogy a Bíróságnak olyan uniós jogi szabályokat kell figyelembe vennie, amelyekre a nemzeti bíróság a kérdésében nem hivatkozott (2023. szeptember 7‑iGroenland Poultry ítélet, C‑169/22, EU:C:2023:638, 47. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

42

E tekintetben az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből kitűnik, hogy az első és a második kérdés arra vonatkozik, hogy a kedvezményezett által földterületek és építmények rendelkezésre bocsátása formájában nyújtott nem pénzbeni hozzájárulás megfelelhet‑e az ESB‑alapok támogathatósági szabályainak, amelyeket az 1303/2013 rendelet 69. cikke ír elő. Márpedig meg kell állapítani egyrészt, hogy a kiadások támogathatóságának fogalma kifejezetten e rendelet 65. cikke (1) és (2) bekezdésének tárgyát képezi, másrészt pedig, hogy az említett rendelet 67. cikke (1) bekezdésének a) pontja előírja, hogy a támogatások ölthetik a kedvezményezett által ténylegesen felmerült és kifizetett támogatható költségek, valamint adott esetben a nem pénzbeni hozzájárulások megtérítését.

43

Ezenkívül az 508/2014 rendelet 48. cikke (1) bekezdésének c) pontja, amelyre a kérdést előterjesztő bíróság hivatkozik, annak előírására szorítkozik, hogy az ETHA támogathatja az akvakultúra‑telepek korszerűsítését, anélkül hogy konkrét útmutatással szolgálna az adott művelettel kapcsolatos kiadások támogathatóságát illetően.

44

E körülmények között, és annak érdekében, hogy a kérdést előterjesztő bíróság számára hasznos választ lehessen adni, meg kell állapítani, hogy az együttesen vizsgálandó első és második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy az 1303/2013 rendeletnek az e rendelet 4. cikkévek és 125. cikkének (1) bekezdésével, valamint a 2018/1046 rendelet 33. cikkével összefüggésben értelmezett 65. cikkének (1) és (2) bekezdését, 67. cikke (1) bekezdésének a) pontját és 69. cikkét úgy kell‑e értelmezni, hogy a „támogatható kiadás” e rendelkezések értelmében vett fogalmába tartozik a kedvezményezett által, egy akvakultúra‑telep korszerűsítésére irányuló projekthez – földterületek és az azokon található építmények rendelkezésre bocsátása formájában – nyújtott nem pénzbeni hozzájárulás, amely projekt kizárólag a meglévő halgazdaság eszközeinek, technológiai berendezéseinek és különleges felszereléseinek beszerzését foglalja magában.

45

Először is meg kell állapítani, hogy az 1303/2013 rendelet 65. cikke (1) bekezdésének megfelelően a kiadások támogathatóságát a nemzeti szabályok alapján kell meghatározni, kivéve ha e rendelet, az egyes ESB‑alapok különös szabályai vagy azok alapján különös szabályokat állapítanak meg. E cikk (2) bekezdése értelmében a kiadás abban az esetben jogosult az ESB‑alapokból származó hozzájárulásra, ha az a kedvezményezettnél merült fel, és a programnak a Bizottságnak történő benyújtásának időpontja vagy 2014. január 1. – amelyik a korábbi időpont – és 2023. december 31. között került kifizetésre.

46

Ezt követően az 1303/2013 rendelet 67. cikke (1) bekezdésének a) pontja előírja, hogy a vissza nem térítendő támogatások és a visszatéríthető támogatások a ténylegesen felmerült és kifizetett, adott esetben nem pénzbeni hozzájárulással és értékcsökkenéssel felmerült elszámolható költségek visszatérítése formáját ölthetik.

47

Végül az e rendelet 69. cikkének (1) bekezdése különös jogosultsági szabályokat állapít meg a többek között számlákkal vagy más, azonos bizonyító erejű dokumentumokkal igazolt pénzbeli kifizetés tárgyát nem képező földterületek és ingatlanok rendelkezésre bocsátása formájában nyújtott nem pénzbeni hozzájárulásokra vonatkozóan. E rendelkezésnek megfelelően az ilyen nem pénzbeni hozzájárulásoknak az a feltétele, hogy azt az ESB‑alapok és a program támogathatósági szabályai lehetővé tegyék, és hogy az e rendelkezésben felsorolt valamennyi feltétel teljesüljön. E tekintetben e bekezdés második albekezdése előírja, hogy a földterületek vagy ingatlanok értékét független szakértőnek vagy megfelelően felhatalmazott hivatalos szervnek kell igazolnia, és az nem haladhatja meg az említett rendelet 69. cikke (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott határértéket, azaz főszabály szerint nem haladhatja meg az érintett művelet vonatkozásában teljes támogatható kiadások 10%‑át.

48

Meg kell tehát állapítani, hogy e rendelkezések szövegéből nem tűnik ki, hogy az uniós jogalkotó a földterületek és az azokon található építmények rendelkezésre bocsátásának formájában nyújtott nem pénzbeni hozzájárulás támogathatóságát kifejezetten az egyrészt a kedvezményezett által biztosított ilyen nem pénzbeni hozzájárulás, másrészt pedig a társfinanszírozott projekt közötti közvetlen kapcsolat fennállásától tette volna függővé.

49

Másodszor arra is emlékeztetni kell, hogy az EUMSZ 317. cikk értelmében a Bizottság a tagállamokkal együttműködve, többek között a 2018/1046 rendelet 2. cikkének 59. pontjában a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elvével összhangban végrehajtott költségvetésként meghatározott hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban hajtja végre az uniós költségvetést. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve ezért megköveteli, hogy az ESB‑alapokat – köztük az ETHA‑t – a tagállamok az uniós ágazati szabályok alapjául szolgáló elvekkel és jogi követelményekkel összhangban használják fel.

50

E tekintetben az 1303/2013 rendelet 4. cikkének (8) bekezdése emlékeztet arra, hogy a tagállamok a 2018/1046 rendelet 33. cikkének megfelelően tiszteletben tartják a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét.

51

Márpedig ez utóbbi cikk (1) bekezdése szerint az előirányzatokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban kell felhasználni, és azokat az e bekezdésben felsorolt elvekkel, nevezetesen a gazdaságosság, az eredményesség és a hatékonyság elvével összhangban kell végrehajtani, amely utóbbi elvet az említett bekezdés b) pontja úgy határozza meg, mint amely a legjobb kapcsolatot jelenti az igénybe vett források, a végzett tevékenységek és a célkitűzések megvalósítása között.

52

Ebben az összefüggésben az 1303/2013 rendelet 125. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az irányító hatóság felelős az operatív programnak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban történő irányításáért. E cikk (3) bekezdése lényegében pontosítja, hogy e hatóság feladata annak biztosítása, hogy a finanszírozásra kiválasztott műveletek a végrehajtásuk teljes időtartama alatt megfeleljenek az Unió és az érintett tagállamok alkalmazandó szabályainak, és hogy e műveletek hozzájáruljanak a vonatkozó prioritási tengelyek célkitűzéseinek és konkrét eredményeinek megvalósításához.

53

E megfontolásokból következik, hogy az irányító hatóság feladata annak ellenőrzése, hogy a finanszírozásra kiválasztott műveletek tiszteletben tartják‑e a hatékonyság elvét, vagyis hogy a legjobb kapcsolat áll‑e fenn az ilyen műveletek által megvalósított eszközök, tevékenységek és az általuk követett célok között. E kapcsolat azzal jár, hogy a valamely strukturális és beruházási alap által társfinanszírozott művelet keretében a kedvezményezettnél felmerült költségeknek, valamint az e projekt támogatása érdekében általa nyújtható nem pénzbeni hozzájárulásoknak ahhoz, hogy támogathatónak minősüljenek, közvetlen kapcsolatban kell állniuk a vállalkozás tevékenységével.

54

A jelen ügyben, amint az a kérdést előterjesztő bíróság által szolgáltatott információkból kitűnik, az érintett projekt, amely a Rustransnak az akvakultúra területén folytatott tevékenységének kiterjesztésére és diverzifikálására irányul, az 508/2014 rendelet 48. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott célkitűzés, vagyis egy akvakultúra‑telep korszerűsítésének keretébe illeszkedik, és kizárólag eszközök, technológiai berendezések és felszerelések beszerzésére irányul. E célból a Rustrans e projekt finanszírozásához olyan nem pénzbeni hozzájárulás révén járult hozzá, amely egy földterület és az azon található építmények rendelkezésre bocsátásából állt, anélkül azonban, hogy a finanszírozási kérelmében megjelölte volna, hogy a projekt közvetlenül e földterületet és építményeket érinti. Ebből következik, hogy úgy tűnik, hogy ez a nem pénzbeni hozzájárulás nem áll közvetlen kapcsolatban a finanszírozott projekttel ahhoz, hogy e hozzájárulást uniós finanszírozásra jogosultnak lehessen tekinteni, aminek vizsgálata mindazonáltal a kérdést előterjesztő bíróság feladata.

55

A fenti megfontolások összességére tekintettel az első és a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy az 1303/2013 rendeletnek az e rendelet 4. cikkévek és 125. cikkének (1) bekezdésével, valamint a 2018/1046 rendelet 33. cikkével összefüggésben értelmezett 65. cikkének (1) és (2) bekezdését, 67. cikke (1) bekezdésének a) pontját és 69. cikkét úgy kell értelmezni, hogy nem tartozik a „támogatható kiadás” e rendelkezések értelmében vett fogalmába a kedvezményezett által, egy akvakultúra‑telep korszerűsítésére irányuló projekthez – földterületek és az azokon található építmények rendelkezésre bocsátása formájában – nyújtott nem pénzbeni hozzájárulás, amely projekt kizárólag a meglévő halgazdaság eszközeinek, technológiai berendezéseinek és különleges felszereléseinek beszerzését foglalja magában.

56

Az első és a második kérdésre adott válaszra tekintettel a harmadik és a negyedik kérdésre nem szükséges válaszolni.

57

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (nyolcadik tanács) a következőképpen határozott:

Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17‑i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az e rendelet 4. cikkével és 125. cikkének (1) bekezdésével, valamint az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18‑i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 33. cikkével összefüggésben értelmezett 65. cikkének (1) és (2) bekezdését, 67. cikke (1) bekezdésének a) pontját és 69. cikkét

a következőképpen kell értelmezni:

nem tartozik a „támogatható kiadás” e rendelkezések értelmében vett fogalmába a kedvezményezett által, egy akvakultúra‑telep korszerűsítésére irányuló projekthez – földterületek és az azokon található építmények rendelkezésre bocsátása formájában – nyújtott nem pénzbeni hozzájárulás, amely projekt kizárólag a meglévő halgazdaság eszközeinek, technológiai berendezéseinek és különleges felszereléseinek beszerzését foglalja magában.